Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953. JANUÁR ti, 5 Mit ad hazáik íporának ÖT EVES 1 ER ÍÜMÍ negyedik esztendeje? Diósgyőrött elkészül »z ú| hengersor 'A döntő tervévben, 1952-ben, hazánk több. mint 150 új ipari Szemmel gyarapodott, erősödött. Ebben az esztendőben, a nezvedik tervévben még rohamosabb lesz fejlődésünk, hiszen új alkotásaink Jelentós része már termelésével segíti a szocializmus győzelmét Milyen új gyárak és létesítmények épülnek ebben az évben? Vasat, acélt, kohókokszot nd n Sztálin VnsmiT Él. lélegzik már a Sztálin Vasmű. Öntödéjében, kovácsműhely :ben, mechanikai gyárában nrár termelőmunka folyik. Ebben az évben készül el a gyáróriás első 700 köbméteres nagyolvasztója, mely — éppúgy, mint a diósgyőri nagykohó — automatikusan működik. Ezzel egyidőben termelni kezd a martinacélmű első két kemenoeegysége és a kokszolómű nagyteljesítőkép: sségü kemenceegysége is. A tűzállótégla, gyárban már most — januártól — termelik az épiilő kohókhoz, kemencékhez a tűzálló anyagot Sztálinvárosban az idén új utcák nyílnak — 1200 új lakás épül. Az ötéves terv folyamán teljes'n átalakul a város arculata. Valósággal megkétszereződik a vasgyár. A vasgyár legjelentősebb beruházása az új. haialmas teljesítőképességű, modern hengersor Az új hengers »r megkívánja, hogy ennek megfelelően növeljék az acélgyártást is. Be. fejezik ebben az évben a keleti erőmű bővítését- Elkészül a salakfeldoigoző, bővül a vas- és acélöntődé, A „egyedik tervévben újabb 779 lakás szolgálja majd a diósgyőri munkások kényelmét A város soha nem látott fellendülés előtt áll. Nagyarányokban folyik fovább az állomásépítkezés ~~ Tízmillió forintos költséggel épült fel a háború alatt súlyosan megrongálódott állomásépület helyett az új székesfehérvári vasutál'omás A most elkészült, utazóközönség részére szolgáló épületcsoport 16 méter széles előcsarnokában és a csatlakozó épületekben helyezték el a könyvtárakat, a podgyászraktárnkat 'és a géptermet. A gyermekes anyák várótermében csecsemőgondozó-helyiség, szoptatófülke, fürdőszoba és fekvőhelyek vannak. A A kuliúrváróteremben sakk, dominó és könyvtár várja az utasokat. A tanulók részére külön várótermet rendeztek be. Az előcsarnok falára tavasszal két hatalmas freskó kerül: az egyik a vasutas-dolgozók munkáját, a másik a balatoni üdülés örömeit eleveníti meg. Az állomásépítkezés nagyarányokban folyik tovább 'és 1953-ban fejeződik be. IJ bánják n termelésben Hatalmas mértékben fokozódik ez év folyamán a szénbányászat. C'j banyákat létesítünk, a meglévőket bővítjük, gépesítjük. Az idén ke/d termelni az új tokodi XV-ös es XVI-os akna, a magyoró=bánvai IV.es lejlakna, az ebszönyi Szabadság-lejtakna, a Petőfi-bányai X-es és XI.es akna, a tatabányai Ill/a akna, a várpalotai beszállóakna — és sorolhatnánk még tovább. Mindezek az új akDÓk száz és száz vagonnal növelik a széntermelést, több „kenyeret" juttatnak iparunknak. Például: A Peiőfibánya altáró üzeme 1953-ban 80 vagonnal ad több szenei, mint a mult évben, a Balinkabánya napi termelése 90 vagonnal nő. Épül Közép-Európa egyik legnagyobb eemenlüzeme Ötéves tervünk összes beruházásainak mintegy 50—60 százaléka épíkezésekre megy. Elsőrendű feladat tehát, hogy feljesszük, korszerűsítsük az építőanyagipart, ezen belül is eemeuiiparunkat, amelynek mai teljesítőképessége korántsem elegendő. Ezért építjük gyors iramban Közép-Európa egyik legmodernebb cemenlüzemét, a Vác melletti Dunai Cementművet. Ez az üzem két részből áll majd: a teljesen gépesített kőbányából, és a cementgyárból. A kőbányában végzett munka a legnehezebb munkák egyike volt mindig. Ebben az új üzemben a kőhöz kézzel], úgyszólván egyáltalán nem nyúlnak. Minden munkafolyamatot a gépek végeznek el. Innen szállítják nemsokára a kohókövet a Sztálini Vasmű számára is. A kő 3 és fél kilométer heszgzú iker-drótkötélpályán jut a bányából a cementgyárba, illetve a dunai kikötőbe, ahonnan uszályok szállítják el. llzcmbc helyezzük n Debreceni én Győri Ilii tő hóra hat változatosabb étkeztetésére törekszik. Ezt a célt szolgálja a negyedik tervévben üzembe helyezendő Debreceni és Győri Hűtőház, ahol mínusz 20 fokos mélyhűtő gyorsfagyasztó berendezés is lesz. Ezekben az üzemekben már a harmadik tervév folyamán elvégeztük a munkák zömét. nyérgyár Ózdou, Kazincbarcikán és Veszprémben. Az építőlnir izónesi(ónéért Az idén 40 százalékkal több gépet kap az építőipar, mint tava'ly. A nagyteljesítményű gépek leveszik az ember válláról a munka nehezét. Ebben az évben a többi között üzembe helyezünk 320 darut, 200 dömpert, 300 betonkeverőt, 1400 szállítószalagot. 80 kompresszort, 50 kisvasúti mozdonyt. 1953-ban gyáriunk hazánkban először kotrógépeket. Az élenjáró építőipari módszerek szélessbbkörű alkalmazását teszik lehetővé újonnan épülő előregyártó üzemeink. Kalocsán és Óbudán létesítünk ilyen gyárakat. Űi TKRÚtvonalnli. hírink. nfak énftlnek A negyedik tervév új vasútvonalakkal, hidakkal gazdagítja a magyar földet: mintegy .150 kilométer hosszú új vasúti vágányt építünk. Ennek keretében épül meg a SztáIiuváros—Rét-Czil as, továbbá Ajka és Háljmba közli új vasútvonal, de villamosítjuk a Budapest—Hatvan-i vasútvonalat. A pályaépítés legnehezebb munkáját 150 hazai gyártmányú villamos talpfa-aláverőgép végzi el. Az idén új déli összekötő vasúti hidat építünk. Elkezdjük és kétharmadrészben befejezzük az újpesti vasúti híd újjáépítését. Komáromban is megkezdjük a dunai vasúti híd újjáépítését. Mindezeken kívül különböző helyeken még 53 hidat építünk fel a negyedik tervévben, köztük a százméteres sárospataki Bodrogi-hidat és a „yőri sétatéri Rába-hidat. Megkezdődnek a budapesti Erzsébet-híd újjáépítésének munkálatai is. Mintegy 300—400 kilométer utat korszerűsítünk, szélesítünk, aszfaltozunk. Kiskunfélegyháza és Baja között 101 kilométer hosszú, modern, keményburkolatú út nagy részét szintén megépítjük. Befejeződik az RH Aj caősyáránaU építkezése Ebben az esztendőben már termel a Kőbányai Vas- és Acélöntöde új öntődéje. Egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyárunk, az EMAG még nagyobb lesz: két haialmas csarnokot, új kazánházat kap, kibővítik öntődéjét. Az új Fémöntöde js már öntvényeket szállít gépgyárainknak. Megkezdik a Ganz Villamossági Gyár legnagyobb csarnokának építését is. Befejeződik ezévben az RM új Csőgyárának építését s ezzel mintegy 25 százalékkal növekedik csőgyártásunk. Eddig golyóscsapágyakat nem gyártottunk. Ezért nagyiramban fogunk Gördülőcsapágy-gyárunk építéséhez. Tovább fejlődik a Borsodnádasdi Lemezgyár és a Cheorghiu. Dej Hajógyár beruházási összege akkora lesz, hogy abból egy új hajógyár lenne létesíthető. E gyárak környékén, Hazafias nevelés és a levéltárak Ebben az évben megkezdődik még a mélyhűtők építése Miskolcon és Kaposvárott; a tejporgyár Beretytyó-újfallun, a növényolajcxlrakció Nyírbátoron és elkészül az új ke- 5000 lakás épül Épül a Földalatti Gyorsvasút népsfadicni végállomása mintegy A Moszkvai Metró mintájára épiilő Földalatti Gyorsvasút, egyike öléves tervünk legnagyobb létesítményének. A most elfogadóit 1953. évi költségvetés biztosítja, hegy ez a nagyszerű alkotásunk még közelebb kerüljön a megvalósuláshoz. 1953 végére a Földalatti alagúlja, több kilométer hosszan húzódik majd Budapest alatt. A pesti oldalon megkezdődik az állomások építése. A Népstadion-állomás építési munkálatai befejeződnek és megkezdődik művészi díszítése. Ezen az állomáson a Földalattinak és a HÉV-nek közös perronja lesz. A negyedik tervévben elkészül a Földalatti motorkocsijának első prototípusa is. Egy-egy kocsi hossza 19 méter lesz. Képünk a Földalatti Gyorsvasút Népstadion melletti végállomáAz élelmezési ipar dolgozóink' íjának építkezését, ábrázolja. A „Délmagyarország" január 1. és 4. számainak hasábjain olvas, hattunk az iskolábau folyó hazafias nevelés célkitűzéseiről. A hozzászólók az irodalom és a történelem tanításának a kérdéshez való viszonyát vizsgálták főleg. A december 28-i 'számban Lemar Károly a főiskolán folyó hazafias nevelésről írt. Ez a kérdés a levéltárosokat is érdekli. Kültúrforradalmunkat a levéltárak is mindinkább eredményesebben szolgálják A szocialista építés szolgálatában a levéltárnak is szerepet kell vállalnia. Ez a szerepvállalás a nevelés területére is ki kell, hogy terjedjen. Amikor felvetjük a gondolatot, nem csupán az iskolai nevelésre gondolunk, hanem a dolgozó társadalom öntudatának a hazafiság iránya felé való fejlesztésére is. Kalinin, a nagy szovjet nevető azt mondta: ,»Szocialista államunkat nemcsak értelmünkkel, hanem konkrétan, vagyis az egész hazai természettel, mezőivel, erdőivel, nagyüzemeivel, kolhozaival, szovhozaivai együtt ken szeretnünk". A hazia ilyen konkrét megszerettetése ott kezdődik, hogy a gyerek szeresse a házat, ahol született, az utcát, ahol játszani sz0kolt, szeresse faluját, városát és legyen büszke unnak akármilyen kicsiny nevezetességére is. Ez a 9zeretet tágul azután az egész nép, az egész haza szereleiéig. Egy vidéki levéltár viszonyait tekintve hatalmas lehetőségek kínálkoznak arra, hogy elsősorban a vidék, a helység és annak népe küzdelmes történetét megismerhessük és segítségére legyünk ezze) a nevelésnek — elsősorban a történelemtanítás keretében folyó hazafias nevelésnek. A lcglöbb vidéki levéltár anyaga a XVIII. század első évtizedeinél korábbról elvétve őriz csak anyagot folytatólagosan. De a meglévő levéltári iratokon már meg lehet mutatni, hogyan viszonyult a jobbágyság Rákóczi szabadságharcához s azt is, hogyan foglalt állást a megyei birtokosnemesség, a városi polgárság, A XVIII. század a gyarmati kizsákmányolás különböző formáinak kora Magyarországon. Iratainkból meg tudjuk mutálni a dolgozó osztályok életét, őrizzük a környék urbáriumait; különféle összeírásokat. Megismerhetjük ezekből a jobbágyok kötelezettségei'. Utalhatunk a feudális társadalom alapvető sajátosságaira, a kizsákmányolók és kizsákmányoltak közötti harcra. Szegeden abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy középkori okleveleink is vannak, a feudális viszonyokat ezekkel szemléltetni tudjuk. őrizünk török okleveleket is, amelyekből láthatjuk a despotikus katonai uralmi rendszert s meg tudjuk érteni a magyar nép gyűlöletét az agresszor ellen. A hazáját védő nép hősiessége kimagasló példája a hazaszeretetnek. A XVIII, század végén a megyékben és a városokban a haladóbb gondolkodású nemesek és jjolgárok is felismerik a gyarmati helyzetet, keresik a szabadulás úlját. Megnyilvánul ez a megyei és városi tanácsüléseken. Ezek alkalmasak a francia forradalom hatásának bemutatására, a Martinovicséi mozgalmára való utalásra. A XVIII. és a XIX. századból számos ujjoncállítási, polgárőrségi, majd az 1848/49. évekből nemzetőri és honvédi összeírásokat őrizünk. A szabadságharc számos irata, Kossuth intézkedései, alföldi to. borzóútja során Szegeden tett látogatása, bevonulására vonatkozó feljegyzések, beszéde, el nem mulasztó kínálkozó alkalmak, amelyet mindenkinek, de elsősorban Szeged ifjúságának és dolgozó népének kéli ismernie. Az elnyomatást számos rendelettel dokumentálhatjuk. A körözések, a Kossuth bankók üldözése, a pusztai népek üldözése, stb. kimeríthetetlen sokaságban adják az alkalmat a korszak megértéséhez. A kapitalizmus kialakulása, a helyi manufaktúrák, majd a gyárak alakulása, azokban a munkásság helyzete, megmutatja a tanulnivágyók előtt a prolelárforradalmak megismerésének lehetőségé'. Sok irattal rendéikezünk a kapitalizmus válságáról is. A munkanélküliség, a sztrájkok, a legszembetűnőbb jelenségek, amelyekkel dokumentálni tudunk. A kapitalizmus viszonylag haladó volta ez előbbi korszak termelőerőivel és viszonyaival szemben helyileg is megmutatkozik. A helyi agrárszocialista jellegű megmozdulásokra js találunk anyagot. A parasztok felszabadulási törekvései, a mozgalma^ helyi jellege, helyi hősei, a Szociáldemokrata Pártnak a mozgalmakkal szembe a tanúsított áruló magatartása is szembeszökően bizonyítható az anyagból. Törvényszéki anyagot is segítségül hívhatunk. A kapitalizmus imperialista korszakából az 1905-ös o'osz forradalom meneküli jeiuek is akadnak írásos emlékei levéltárainkban. Az első világháború korából számos irattal mutathatjuk meg a burzsoá hazafiságot, rámutathatunk hogy becsapták jelszavaikkal a tömegeket és milliószámra vi'bók őket a vágóhídra. Felhívások a sorozásra, a hadüzenet, a helyi vezetők megnyilatkozása, velük szemben az igaz hazafiak, a munkásmozgalom legkiválóbb helyi képviselőinek álláspontja világit rá igazában a szociáldemokrata munkásárulókra. A Tanácsköztársaság idejéből a helyi direktóriumok anyaga szóigállat bőséges dokumentumokat. A direktóriumokban is megnyilvánul a kommunisták és a szociáldemokraták harca. Őrizünk jegyzökönyveket, a Magyar Vöröshadsereg para ucsnoksá gá tó i h ad i j elen léseket, szovjet kapcsolatokra vonatkozó Iratokat, hazatért hadifoglyok szereplését, stb. A Horthy-korszak mindenfajta elnyomásából telszésszerinti mennyiségben találunk adatokat. Úgyszólván minden város és megye eladósodott, külföldi kölesönökkel voLt megterhelve. Az imperialista rablók módszerei, hasznuk és hazai szövetségeseik magatartása szembetűnően illusztrálható. Vájjon az egyház vezetői voltak a hazafiak, akik a világi burzsoáziával szövetségben uzsorázták ki a dolgozó tömegeket? Minden levéllár tudja illusztrálni a megye, város uralkodó osztályának, a főispánok, ál ispánok szövetségét a helyi egyháziakkal, a törvényhatósági bizottságokban vitt szerepüket stb. Az uralkodó osztályra vonatkozó iratok mellett haialmas mennyiségben őrzünk dokumentumokat a dolgozók panaszos leveleiből, amelyekből kitűnik a dolgozó tömegek legkülönfélébb rétegeinek teljes élnyomorodása. Azok képviselik tehát az igazi hazafiságot, akik ide juttatták a népet? Semmiképp sem azok. Levéltárainkból különösen a főispáni, a különféle elnöki és kormánybiztosi, esetleg rendőrségi iratokból ismerhetjük meg a bírósági iratanyag melleit legkönnyebben azokat, akik a magyar nép érdekeiért harcoltuk. Ezek a kommunisták voltak. Meg tudjuk mulatni a rendszer „hazafias" nevelését is a leventemozgaüom, a Nemzeti Munkaközpont szervezésére vonatkozó iratokból. 1944, 1945-ös évek a felszabadulás, majd a párt vezetésével és a Szovjetunió segítségével az újjáépítés, a szocializmus építésének korszaka. Ezek az évek közel állanak az, ifjúsághoz, közel állanak a dolgozókhoz. A helyi anyagnak igazán itt nő meg a jelentősége. A szovjet katonai parancsnokság rendeletei, amelyekkel megindítja az iskolázást, támogatja a közigazgatás megszervezését, ellátja a lakosságot, sok helyen a közlekedési eszközök helyreállítását szervezi stb. Előtérbe lép a Magyar Kommunista Párt, amelynek első lettel az újjáépítésre való felhívás kibocsájtása, a jó pénz megteremtése, az államosítás, stb. Ezek dokumentálják azt a harcot, amelyet a jobb élet megteremtéséért az igaz hazafiak vívlak. Levéltáraink általában 1946. év végéig őrzik az iratokat. Ezek az események különösebb kutatómunka nélkül dokumentálhatók és ezzel a hazafias neveléshez felhasználhatók. A Szegedi Áliaimi Levéltárat az utóbbi időben mind gyakrabban keresik fel a történelmet oktató nevelők, a diákok történelmi szakkörei; a helyi Történelmi Társulat népszerű előadássorozataihoz a lehetőség szerini kiadjuk az iratokat bemutatás végett, kiállításaink iránt elég széleskörű az érdeklődés, egyszóval nemcsak az egyetemi oktatással kapcsolatosan folyik itt a kutatómunka, hanem a tanulóifjúság és a nevelők js érdeklődnek a történelem mult és jelen becses forrásai — az íratok Iránt. Oltuai Forrna levéltár vezető