Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGEDEN TÜBBSZÁZ KOMMUNISTA KAPTA MEG UJ TAGKÖNYVÉT AZ SZKP XIX. KONGRESSZUSA ANYAGÁNAK TANULMÁNYOZÁSA ÓTA EMELKEDIK A TERMELÉS A JUTAFONÓGYÁRBAN [ ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1953. JANUÁR 8. A% idei begyűjtési rendelet erőnk újabb bizonyítéka Uj, megtisztelő harci feladat AH , dolgozó parasztságunk elöl': január 2.ín megjelent a Népköztársaság F.lnöki Tanácsénak törvényerejű j rendelete az 1953. évi állami be-! gyűjtésről. Az egész országban,! — Csongrád megyében is — ér­deklődássei várták ezt a rendeletet j a mezőgazdasági dolgozók, ami érthető: idejében és jó! akarnak I felkészülni annak végrehajtására.1 A termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg dolgozó parasztok meg- j győződtek már arról, hogy az ál­lami fegyelem maradéktalan betát-1 lásával tovább erősödik szocializ­must építő hazánk, egyre jobban megszilárdul a munkásosztály-ve­zette dolgozó nép hatalma; mind biztosabban teljesítjük ötéves ter­vünket és még nagyobb mértékben emelkedik az életszínvonal. Nem utolsó sorban pedig a béke meg­védéséhez is hozzájárulunk azál­tal, hogy idejében teljesítjük és túlteljesítjük a begyűjtési tervet, mert Néphadseregünk jó ellátása, a könnyűipar számára biztosított elegendő nyersanyag még egysé­gesebbé és megelégedettebbé ko­vácsolja dolgozó népünket. Az 1951. évi jó begyűjtésnek az volt az. eredménye, hogy 1951. december 2-án megszüntethettük a jegyrendszeit és a dolgozó pa. rasztság nagy megelégedésére j szabaddá tehettük a mezőgazda- j sági termények forgalmát. Annak, I hogy az idén i® zavartalanul biz­tosítani tudja államunk a kenyér­szükséglelet az a magyarázata" I hogy dolgozó parasztságunk az el-! nrult aszályos esztendő ellenére1 is becsülettel harcolt ez Állam­polgári fegyelem megszilárdításá­ért; valamint az, hogy igénybe­vesszük az etaiult években gyűj­tött állami tartalékokat. A párt és az állam elismerését fejezte ki Rákosi elv'árs, amikor az ország­gyűlés legutóbbi ülésén azt mon­dotta: ,,Az aszály dacára a begyűj­tés menete kielégítőnek mondható, crnl az állampolgárt fegyelem meg­szilárdulásával és a begyűjtő szer­vek jobb munkájával függ össze." Nem véletlen, hogy Rákosi elv­társ beszéde után lelkes versengés indult meg Kiszomboron, éppenrgy, mint Csongrádon vagy Pusztamér­gesen az idei begyűjtési rendelet jó végrehajtásáért. Az új szocia­ltota erkölcs szép megnyilvánulása az, hogy a makói József A[tila-lsz tagsága egyemöerként kinyilvání­totta: ebben az évben még hama- j rabb teljesítik, sőt túlteljesítik be­gyűjtési tervüket, mint tavaly. Miből fakad ez n lelkes kezde­ményezés? Onnan, hogy a legki­sebb faluba is eljutott a Szovjet­unió XIX. pártkongresszusának a fénye, amely bevilágította a mi mezőgazdaságunk jövőjét is. A szovjel kolhozparasztok már vil­lannyal és nagyteljesítményű kom­binált mezőgazdasági gépekkel termelnek olyan nagymennyiségű terményeket, amelyhez hasonlót még nem ismert a világ. A szovjet kolhozparasztok izzó hazaszeretete és elszánt békeakarata abban is i kiíejetzésre jut, hogy a betakarítás I után legelső és legfontosabb fel•, adatnak tartják az állami begyüj­tesi terv teljesítéséi. Ez a jövő ser­kenü a mi dolgozó parasztjainkat i« arra. hogy betartsák a tör­vényerejű rende'et minden pont­ját és másokkal is betartassák. Mindenki 'udja Csongrád megyé­ben is: pártunk és kormányunk következetes intézkedései tették lehetővé, hogy mindörökre eltűnt a falvakból az éhség és nyomor. A sövényházi és csanyteleki dolgozó parasztokat például már csak egyes határréoz elnevezések emlékezte­tik a keserű-éggel teli múltra, m'nt a „Sírószél", „Bánom"; „Dögállás" stb. Gerő elvtárs a következőkben fogla'ta össze do'gozó népünk egy­re növekvő erejének és jólétének alapját: „A mi államunk ... nem nagylőkéc-nagybiitokos állam, nem a kizsákmányolók, a népelnyomók állama, hanem a munkások, a pa­raszfok, a dolgozó nép állama. A mi népi demokratikus államunk erös állam, amely póriunk vezeté­sével előrelátó, álgondolt szerve ZÍ'I intézkedések révén, tervszerű gazdaságpolitika útján, nemcsak az éhínség rémét hárította el, hanem biztositol la és biíiositja népünk zavartalan ellátását, az egész nép­gazdaság gyors fejlődését, a sú­lyos fagykárok és aszály ellenére is. De a mi országunkban egyéb ként sem juthat koldúsbotra sen­ki. mert mindenki kaphat mun­kál és munkájáért igazságos bért, amely biztosítja a maga és csa­ládja megélhetését." Eredményeink megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért harcolnunk kell erőnk teljes megfeszítésével. Az idei bcgyüjési rendelet még kö vokezetesebb helytállásra, még fe­lelősségteljesebb munkára serkenti dolgozó parasztságunkat, mint a ta­valyi. Arra buzdítja termelőszö­vetkezeteket és egyéni kis- és kö­zépparasztokat egyaránt, hogy hasz­náljanak ki minden lehetőséget a te'méshozam növelésére, a tavalyi­nál sokkal szélesebb körben alkal­mazzák a jó] bevállt szovjet terme­lési módszereket, az ogro- és zoojechnika legújabb vívmányait. Csongrád megyéből számtalan pél­dát lehelne felsorolni annak bi­zonyítására, hogy ahol nem sajnál­ták a fáradtságot és négyszer meg­kapálták a kukoricát, szakszerűen trágyáztak, kellő mélységben meg­szántották a talait, kihasználták oz öntözés lehetőségeit, — ott nem tudott úgy ártani a fagy, meg az aszály, ott tudták teljesíteni és túlteljesíteni a begyűjtési tervet. Ahol viszont nem vették figyelem­be a kormányhatározatokat és csö­könyösen ragaszkodtak a régi, el­avult eljárásokhoz, otl sokkal na­gyobb gondot okozott a begyűjtési rendelet végrehajtása. Kimondja az idei begyűjtési ren­delet, hogy a beadási kötelezettség teljesítésóért a termelőszövetkezet tagjai egyetemlegesen felelősek, áz elnök személyes felelőssége mellett. Az egyéni do'goző parasztok uz ál­taluk művelt összes földterület után kötelesek beadásra. Érdeke minden dolgozónak, hogy a minél nagyobb terméshozam elérésére tö­rekedjék, mert a rendelet ugyanazo­kon az alapelveken nyugszik, mini a tavalyi. Ez abban is megnyilvá­nul, hogy nem termésátlag szabja meg a begyűjtési kötelezettség mér­tékét, hanem a földterüleí nagysá­ga. Az a termelőszövetkezet vagy dolgozó paraszt tehát, aki jobb munkával ugyanakkora földterüle­ten magasabb termést ér ul akár búzából, takarmánynövényből vagy ipari növényből, a beadási kötele zeitség teljesítése után többet tud szabadpiacon ériékesíteni; vagyis: megérdemelt előnyökhöz jut. Tavaly sok félreértésre adotl okot, hogy a kulákok és nem egy cselben a helyi begyűjtő szervek is „fejadagelsőságröl" kezdtek be­szélni. Em ait egyes községekben, mint például Marosleién és Földeá­kon bizonyosfokú vor.tatoltság volt tapasztalható a gabonabcgyüjtés kezdetén. Az idei törvényerejű ren­delet most világosan leszögezi: „A beadási kötelezettség teljesítése ulán fennmaradó mezőgazdasági ter­mékekből a termelő köteles elsősor­ban az állami terménykölesönt és a gépállomással szemben fennálló ter­mészetbeni tartozását kiegyenlíteni, jövő évi vetőmagszükségletét bizto­sít ani és a megkötött termelési, te­nyészést, hizlalás! es szállítási szer­ződéseit teljesíteni. E kötelezettségek teljesítése után fennmaradó termé­keivel szabadon rendelkezik," ösztönzőleg hat az idei begyűjtési rendelet azzal is, hogy érvényben hagyja, sőt kiszélesíti a szabadpia­cot. A mult évlől eltérően most nem kell beadni az egész napraforgó­termést, hanem a dolgozó paraszt a beadási kötelezettségének teljesítése u'án fennmaradó napraforgót olaj­cseretelepeken vám ellenében étolaj­ra és darára cserélheti, amivel az­után szabadon rendelkezhet. Áthatja az egész rendeletet a mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének elve; az a cél, hogy a mezőgazdaság az ed­diginél sokkal jelentősebb mérték­ben hozzájáruljon ötéves tervünk sikeréhez. Harcban az első negyedévi terv sikeréért" Ku i Fülöp, a Szpgeai Ruhagyár igazgatóin már az új iprvpv első napjaiban hasznosít ja a Szovjetunióban szerzeit tapasztalutait Kuli Fülöp, a Szegedi Ruhagyár gazgatóju u mult évben három hó­napot töltött a Szovjetunióban, aho] a szovjet konfekcióipari, ruhaipari üzemeket tanulmányozta. Az itt zerzett tapasztalatairól többi kö­zött a következőket mondotta: Háta*inas segítséget jelent szá­munkra az, hogy — mint nép­gazdaságunk minfen területén, úgy most konfekcióiparunk fej­lesztéséhez is — meríthettünk a szovjet üzemek gazdag tapasz­talataiból­Megismertem öt nagy moszkvai és négy leningrádi ruhagyárat, egye­dül a moszkvai „Krasznaja Oboro­na" gyár szervezési módszereit hat hélig tanulmányoztam. Vajamennyi üzemben a legmagasabb fokú szer­vezettséget, a fegiökéletesebb mun­kavédelmet tapasztaltam. A többi között beszéltem Szmiroov elvtárs­sál, a Bol&evicska ruhagyár egyik mechanikusával, aki azért kapott Sztálin-díjat, mert egy találmányá­val két gombnyomás végzi az addig nehéz fizikai munkát Ig'énylö vasa­lóprés kezelését. A szovjet üzemekben az újítá­sok zöme általában mini mun­kavédelmi újítás sziliét k. mert a Szovjetunióban a legmesszebb, menőkig szem előtt tartják azt, hogy a legfőbb érték az ember. — Valamennyi üzemben, oz igaz. -atótól a műhelyek dolgozóiig a legnagyobb segítséget adták ahhoz, hogy tökéletesen megismerkedhes­sek minden problémával. Űj szer­vezési módszereket s mintegy 75 féle, nálunk azelőtt ismeretlen ű.i gépet, vagy készülékeket Ismertünk meg. melyek közül már a negyedik negyedévben bevezettünk néhányat. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy üzemünkben az év végére megnőtt a termelés: évi ter­vünket december £9-én • befejez­tük. A negyedik negyedévben 101.3, decemberben perig 103.8 százalékos terv teljesítést ér­tünk el. — Üzemünknek ebben az évben jóval nagyobb feliadatokai kell meg­oldania, mint tavaly. 1953-hEin 41.1 százalékká I' több árut ke'.l teimel­nünk, mint az eternit évben. Ezl Lágyrészben a meglévő kapacitás jobb kihasználásával, jobb szerve­zéssel s az eddiginél jobb műszaki feltételek megteremtésével kell el­érni. Ennek megvalósítása érdekében már az új év első munkanap­ján számos olyan új tervezési és techno'ógiai módszert vezet­tünk be, mint amilyeneket a szovjet üzemekben láttam. — A gyártásveze'.őség, a pfo­grammosztály és a technikus osz­tály összevonásával termelési osz­tályt hoztunk létre. Az új szerve­zés egyik előnye, hogy például a lecnikusck, akik most már az egyes üzemrészekhez tartoznak, jóval ke­vesebb időt töltenek az irodában. — A szovjet tapasztalatok alap­ján új üzemrészt szervezlünk; az előkészítet. Azelőtt közvetlenül a raktárból korült az ainyag a szabá­szatra, gyakran egyenlőt'en széles, ságben. Most az előkészítő üzem­részből pontosan bevizsgált, bemért s szélesség szerint összeválogatott anyagot kapnak. — Az ezévi megnövekedeti felada­tok megvalósítását segíti majd elő az is, hogy számos, a szovjet üze­ntekben látott mechanikai, techuoló­giai eljárást vezetünk be már az tiső negyedévien. Így például januárkan már üzembehelyezzük a szovjet min­tára készült automallkus végle­vágó készüléket. Azelőtt a szovetvégekel ollóval vág­ták. Ez lassú és fárasztó munka voli, emellejt sok anyag kárbave. szett. Most egy, az asztallap alatt villanymotorral működő, sínen futó kocsira szerelit körkés gombnyo­másra egyenes vonalban vágja az anyagot. Az új készülékkel közel negyedmillió forint értékű anyagot takarítunk meg évente. — Az egyik moszkvai ruhagyár­ban találkoztam a Sztálin-díjas Szuhoverhova eMársnöve], akitől n minőség javításával kapcsolatban kaptam értékes útmutatásokat. Elmondotta, hogy ő a társadalmi ellenőrzés megszervezésével ér. te el, hogy szalagjának do'gozó' évek óta elsőrendű minőségű árut termelnek. Kis egységeket, ötös csoportokat szervezeit Az ötös csoport első tag­ja elé „társadalmi ellenőr" feliratú zászlót helyeztek. Ez a dolgozó minden nap logalább öt percet fog­lalkozik az ötös csoport tagjaival, megbeszélik a minőség javításával kapcsolatos feladatokat. Példájuk nyomán még ebben a hónapban ml tó megszervezzük a Szuhoverhova­mozgalmat. Ennek segítségéve! a mult évi negyedik negyedévi 99.8 százalékkal szemben most az első negyedév végére 99.7 százalékra emeljük uz elsőrendű áru arányát lInneoélye* keretek között nyútiolták át a Román Néohöziársnsáfionn a „Szocialista Munka Hőse" hitiimetéselsei Bukarest. A Román Népköztársa­ság kikiáltásának 5. évfordulója al­kalmából kitüntetett dolgozóknak a r.apokban ünnepélyesen átnyújtották a kitüntetéseket. Az átadási ünnepségen részt vett, Ghcorghe Gheorghiu.Dej, a rcmán minisztertanács elnöke és dr. Petru Groza. a nagy nemzetgyűlés elnök­ségének elnöke is. Az ünnepségen átadták a , Szo­cialista Munka Hőst" oklevelet és a „sarló és kalapács" aranyérmet Nicolae Vasú sztahanovistának, a bukaresti Rákosi Mátyás Művek esztergályosának és Dumiíru Arjan­nak, a targovistei „Sovr.-.mpetro!" kőolajipari kombinát egyik brigád­vezetőjének, A francia nem7e!gyűlés megad'a a felhatalmazást René Mayernek a kormány megalakítására Párizs (MTI). A londoni rádió je­lentése szerint a francia nemzet, gyűlés szerdán reggel 389 szavazattal 205 ellenében megadta a felhatalma, zást René Mayernek. hogy megala­kítsa az új francia kormányt René Mayer a gaulle'.sták szavazataival érte el a többséget. Jacques Duc'os beszéde a francia parlamentben a René Mayernek adandó felhatalmazás vitájában Párizs (MTI). Jacques Duclos. a Francia Kommunista Párt ti kára kedden este a francia nemzetgyű és ülésén nagy beszédet mondott a je. lenlegi kormányválságról. Duclos bevezetőben rámutatott: A Pinay kormány bukását az okozta, hogy a tömegek egyre Inkább szembefordulnak az ura'kodó körök háborús politi­kájával, amelynek következmé­nye a dolgozók fokozódói nyo­mora. A Plnay kormány tevékeny régét — hangsúlyozta — a francia kommu­nisták és általában a hazafiak üldö­zése és az északafrikai répek ellen; terror jellemezte, A Franc a Kom­munista Párt szolidaritásárúi bizto­sítja a függetlenségükért küzdő gyarmati népeket. Duclos az indokinai háborúval foglalkozva, megismételte a Francia Kommunista Pár^ javaslatait: kössenek békeszerződé t Ho SÍ Mlnli kormányával, vonják vlsz­sza a francia gyarmatosító csa. patokat, kössenek gazdasági és kulturális megállapodásokat Franciaország és Vietnám kö­zött. A Francia Kommunista Párt t t­kára a továbbiakban Nyugat-Ne­metország felfegyverzésének kérdé­sével foglalkozott 'és megállapította: ebben a kérdésben egyformán fele­lősség terheli az MRP-t, a radikáli­sokat és a szocialistákat, mert m nd helyeselték a párizsi és bonni ha. borús szerződéseket. Ezzel ismét Franciaország ellen irányít ó nímet katonai támadást készítenek elő. ,.A békét nem u Szovjetunió fenyegeti — emelte kl Duclos —; hanem a Franciaországban és szerte Nyugat Európában épített amerikai támaszpontok. Ám a béke erői mindenütt meg­tudják hiúsí ani a háborús uszí­tók terve't. Ne feledkezzünk meg, hogy Franc.o. országot szövetségi és kölcsönös segélynyújtási egyezmény köti a Szovjetunióhoz.'* Duclos ezután kijelentette, hogy a Francia Kommunista Pán ellenzi René Mayer kormánvalakílasát, nrer^ Mayer Pinay politikáját aka:­ja folytatni. Beszéde végén a francia nép egyre erősödő egységmozgalmá­val foglalkozott és megbélye­gezte az árulj jobboldali szo­cialista vezetőket, akik herék, kölől ennek az c-ységnek és különösen u munkrs-sztaly ak­clócgys.'gének. „Az egységgel, az egy.égss cselek­véssel képesek csak megvédeni ön­magukat a francia dolgozók — mondotta Duclos. — Ettől az egy­séglől függ, hogy olyan kormány jöjjön létre, amely megfelel Fran­ciaország érdekeinek." Nem hagyta figyelmen kívül a rendelet azt sem, hogy a: eddiginél is igazságosabb/m történjék a be­gyűjtés végrehajtása. Azokon a te­rületeken, ahol a földek termőké­pessege nincs arányban a kataszteri tiszta jövedelemmel, a begyűjtési miniszter módosíthatja a beadási kötelezettséget. Az 1—5 holdas dol­gozó parasztoknak jelentős kedvez­mény, hogy az általuk eltartott har­madik és minden továbbj 11 éven aluli gyermekük után a termény­beadás fél-fél holdra eső kötelezett­ségét elengedik. Tavaly csak három kataszteri csoportot állapított meg a rendelet a termelőszövetkezetek beadási kötölezeltségénok alapjául, — ebben uz évben viszont a termelő­szövetkezetek is nyolc katasztori csoport szerint teljesíthetik begyűj­tési tervüket. Államunk mindenkor meghallgatja és figyelembe \eszi a dolgozók kívánságait, javaslatait, csak azután szabja meg a feladato­kat. A feladat podig az, amií Gerő elvtárs így határozott meg: ,,Be. gyújtási politikánkban a továbbiak­ban is biztosítanunk kell, hogy a termelők, értve alatta az összes szek­torokat, tehát az állami gazdaságo­kat, a termelőszövetkezeteket, a ma­gángazdaságokat és természetcsen nem utolsó sorban a kvlákot, fel­tétlenül, az előírt, ülőre, telj<\ mér­tékben tegyenek eleget u nép álla­ma iránti kötelezettségüknek." Az osztályellenség jól tudja, hogy az új begyűjtési rendelet dolgozó népünk s benne dolgozó parasztsá­gunk érdekeit is szolgálja. Éppen ezért a dolgozó parasztoknak saját érdekükben fel kell készülniük a különböző kuldkmesterkedések és tá­madások visszaverésére. A párt­szervezEtek és tanácsok legyenek mindenütt az osztályharc irányítói, kíméletlenül (leplezzenek le minden olyan ellenséges kísérletet, amely a begyűjtés akadályozására irányul. Ez úgy érhető el legjobban, ha me­gyénkben mindenül t alaposan fel­készülnek a tavaszi munkákra, a í gazdag aratásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom