Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt TEGNAP MEGKEZDŐDÖTT SZEGEDEN IS Az i'J PÁRTTAGSÁGI KÖNYVEK KIOSZTÁSA MEGKEZDŐDÖTT AZ 1953. ÉVI TOJAS­ÉS BAROMF1BEADAS TELJESÍTÉSE JANUÁR 8—14-IG CSEHSZLOVÁK FILMHÉT AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L A, p j A IX. ÉVF. 5. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA, 1953. JANUÁR 7. Minden nap9 minden műszakban teljesítsük a tervet! A terv az egész nép ügye; telje­sítéséért és túlteljesítéséért ezrek, százezrek, sőt milliók éreznek fele­iősségei. Különöseu nagy volt a fe­lelősség az elmúlt hetekben, az év •utolsó napjaiban, néhány hélttol a döntő tervév befejezése előtt, de ítem kisebb a felelősség most sem, ezekben a napokban, amikor el­kezdtük ötéves tervünk negyedik évét. Jókedvvel, bizakodással kezd­tek munkához az újesztendöben Szeged dolgozói. Az elmúlt év sike­rei után reménységgel és lelkese­déssel töl'ik el üzemi dolgozóinkat ötéves tervünk negyedik évének nagyszerű távlatai. Az 1953-as év az eddig:oknél Í8 nagyobb felada­tot ró iparunkra. Mint Gerő elvtárs a Központi Vezetőség novemberi ülésén mondotta: ,.Ipari termelé­sünket 1953-ban az 1952-ben vár­ható termeléshez képest 1(1 száza­lékkal kell emelni". A szocializmus építését nap. nap Után lenyűgöző számadatokkal, be­szédes tényekkel mérjük fel. ör­vendünk, ha egy-egy korszerű gyár­épülettel gyarapodik országunk és féltő szeretettol tekintünk minden keletkező újra. Legnagyobb megbe­csüléssel fordulunk a dolgozókban erősödő alkotókészség, leleményes gondolatok felé. Győzelmünk leg­alapvetőbb biztosítéka, nemzeti fel­emelkedésünk záloga az a kimerít­hetetlen erőforrás, amelyet a szo­cializmus építésében népünk terem­tóképessége jelent. S most napjaink­ban, amikor megkezdtük ötéves ter­vünk negyedik évének megvalósítá­sát, hatványozottan szükségünk van annak az erőforrásnak feltárására, a mélyet népünk teramtöképességc jelent. „Az ipari termelés 16 százalékos emelése 1953-ban — mondotta Gerő elvtárs — olyan feladat, amely ál­lami szerveinktől, minisztériumaink­tól, üzemeinktől, párt- és tömegszér­vczeteinktöl, egész munkásosztá­lyunktól és műszaki értelmiségünk­től rendkívül magasfokú szervezett­séget, fegyelmezett, szorgalmas munkát, komoly erőfeszítési követel meg". Szeged üzenteiben nemes ver­sengés indul napjainkban a negyed­évi terv teljesítéséért és túlszárnya­lásáért, A terv — minden iparág, minden üzem törvénye. Üzemi dolgozóink a műszaki ériedmiséggel együtt nagy lelkesedéssel fogtok munkához az új­esztendöben, hogy megvalósítsák mindazt, amit Gerő elvtárs a Köz­ponti Vezetőség ülésén elmondott: „El kell érni, hogy 1953 első ne­gyedében a termelés 1952 utolsó negyedéhez képest folyamatosan tovább emelkedjék, hogy januárban -se legyen visszaesés ... december­hez képest sem". Elsősorban ezek­nek a feladatoknak megvalósításá­ért indultok harcba az újcsztendö­ben Szeged dolgozói. Teljes erővel küzdeni a tervért, ez most a föfejiadat s e feilactat meg­valósításának fontos záloga a Szo­cialista verseny akadálytalan kibon­takozása, mind nagyobb lendülete. Mi most a szocialista verseny közvetlen feladata? A tartalékok gyors mozgósítása, a termelés egyenletes emelése. E cél elérésére tettek nagyjelentőségű kezdeménye­zést az újév első munkanapján a tatabányai üzem IV-es akna dolgo­zói. Jelszót adtok ki az akna bá­nyásza' : „Minden nap, minden mü. szakban teljesítsük a tervet!" A 1a­titbányalak a terv mindennapos tel­jesítésével és túlteljesítésével akar­ják ünnepelni hazánk felszabadulá­sának nagy napját, április 4-ét. Kö­vessék példájukat minden szegedi üzemben, E nagyszerű kezdeményezés el­terjedéséhez, a szocialista verseny további fellendítéséhez mindenek­előtt az kell, hogy a dolgozók vi­lágosan lássák, milyen feladatok á'inak előttük 1953-ban. „Nagy jelentősége van annak — írja Bür­gés Mihályné, a Délmagyarország levelezője a Szegedi Kenderből —, hogy a tervet már előre ismertették a dolgozókkal és a felbontott terv ismertetéséből ma már minden dol­gozó tudja, hogy ötéves tervünk ne­gyedik évének első negyedében mi a ni adata. Ennek eredménye megmu­tatkozik a termelésben és a felaján­lásnál is. A vizesfonó osztályon ja­nuár 5-ig 200-an tették meg fel­ajánlásukat a terv határúié előtti teljesítésééit". Ez a példa is bizo­nyítja, hogy milyen ]ehelőséget r.yit a tervismertelés a Szocialista ver­seny fellendítése terén. Igen nagy jelentőséggel bírnak napjainkban éppenezért a tervismertető értekez­letek is, amelyeket az üzemekben tartanak. Fontos feladat hárul az értekezlet előkészítésében szakszer­vezete "ukre és nem kisebb feladata pártszervezeteinknek seim. Ellen­őrizniük és segíteniük kell ezt a munkát. Természetesen egyetlen ér­tekezleten nsm lehet ismertetni a tervet, ezt további jó népnevelő, felvilágosító munkának kell követ­nie. üzemi dolgozóink felelősséget éreznek a 'érvért, mert tudjak, hogy sikere erősíti a hazát, 6egí'i a szocializmus győzelmét, a béke védelmé'. Erről ad számot Halász Lajos versenyfelelősnek a Szegedi Bútorgyárból írott levele is: „Az 1953 as évi tervet úgy készítettük cl, hogy biztosítva legyen a ter­melés egyenletes növekedése egesz évben. Célunk az, hogy minden nap teljesítsük a tervel..." A továbbiakban felsorolja a levél, hogy az üzemben a kommun'sták példáját követve jónéhányan 152 183, sőt egyesek, mint Mogyorósi József marós még 204 százalékot is teljesítettek. Az e'sö munkana­pok tapasztalatai tehát gyakorlat­ban j6 bizonyítják: megvan min­den teltétele annak, hogy az új­esztendőben is minden nap, minden műszakban teljesítsük, sőt túltelje­sítsük a tervet. Nem nyernénk teljes képet az: első munkanapokról, ha csak eny­nyit szűrnénk le a tapasztalatokból. Óvakodnunk kell minden elbizako­dottságtól, mert az eredmények mellett ezek a tapasztalatok fto gyelmeztelnek arra is minden vál­lalatvezetőt, pártszervezeti vezetőt ós tagot, minden műszaki vezetőt, hogy nincsen okunk olyan illúziók, ban ringatni magunkat: most már minden megy magától, intet a kari­kacsapás. Szüntelenül, a nap minden órájában harcolnunk kell a termelés visszaesésének veszé­lye elten. A sok közö't ugyanis akad olyan vezető, mester is, aki hajlamos arra, hogy a mult év ne­héz napjai ulán fellélegezve úgy gondolja: na csak, hogy túljutot­tunk a nehezén, most már a köny­nye-bb napok jönnek. Egyszóval a megtorpanás, a megnyugvás szel­leme elten is harcolni kell. Egy­ségesen, egy akarattal kell nrunka­versenyünk, felajánlásaink zászla­jára tűzni a jelszol ,,Minden nap, minden műszakban teljesítsük a tervet!" Drága iminden óra, minden perc. Sokat érők voltak a napok és órák a mult év utolsó hónap­jaiban, erről nem egy ízben DC­széltek üzemeink vezetői. Lálnunk kell most is, hogy az év első nap­jai éppen olyan drágák és kár minden perc mulasztásáért, mert a későbbi feladatok mellett az el­maradó üzemek nem lesznek ké­pesek pótolni a tervteljesítés ko­rábbi hiányosságait. Geró elv­társ a Központi Vezetőség ülésén mondoll beszédében hangsúlyozta: „1953-'>an fel kell számolni az év­közben tapasztalt rendszertelensé­gei. az ideges kapkodást, i hajrá­zást." Ne legyen tehát egyetlen üzemünk, műhelyünk sem Szege­den, ahol hóvégl hajrákkal keljen majd pótolni a hóeleji mulasz'as'. A tatabányaiak kezdeményezé­se a negyedévi terv teljesítéséért, népgazdasági tervünk előtt álló célok megvalósításáért vivőit harc jelentős eszköze. A dolgozók ha­zafias erőfeszítése, 'ervünk iránt érzett felelőssége szülte ezt a kez­deményezés'. amely Szegeden ;s m'áris nagy visszhangra talál'. Szervezzék ezt a versenyt a szak­szervezetek, adjanak meg minden segítséget pártszervezeteink, hogy most az év első napjaiban is min­den dolgozó ügye legyen a terv­teljesítés, hogy az első percektől kezdve az 1953-a6 'ervünk győzel­méért, erejük és todásuk legjavát adhassak. Harcban az első negyedévi terv sikeréért flz élenjáró szovjet lapaszlalalon alkalmazásával teljesítik minden nap tervüket a szegedi üzemek A tervleljesítésért folytatott harcban igen nagy jelentőséggel bír az élenjáró tapasztatotok al­kalmazása. A szegedi üzemek dolgo. zái szüntelenül azon igyekeznek, hogy minél több élenjáró tapaszta­latot alkalmazzanak munkájukban és ezek segítségével must, az újesz­tendő első napjaiban is ner«ak tel­jesítsék. hanem túl Is teljesítsék tervüket. Tervük az. hogy biztosít, sák az ipari termelésben az á'landó egyenletes növekedést, amely lehe­tővé teszi majd 1953-fcan a 16 szá. zalékos emelkedést. A Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége Szegedi Csoportjának 14 Iparági es termé­szettudományos egyesülele működik. Ezek az egyesületek széleskörű mozgalmat indítottak a szovjet ta­pasztalatok alapján eléri üzemi és C3 tudományos eredmények össze­gyűjtésére és az élenjáró szovjet módszerek széleskörű alkalmazó, sára. Az élenjáró tudósak, mérnö­kök, technikusok, sztahanovisták, a legjobb dolgozók bevonásával márts kemoly eredményeket értek el a szovjet szakirodalom tanulmányo­zása során szerzett ismeretek hasz. nosításával. A Délmagyarországi Iíostk készítő Vá la'.at két áztató telepén például a Textilipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület ismertető előadásai nyomán a szovjet tapasztatotok fel­használásával végzik majd :•/ áz'<a. tást ebben az évben. Már készül a telep részére a bálaemelő és pré­selő gép. Ezzel nemcsak a nehéz f zikai munkától mentesülnek 1953. ban a dolgozók, hanem az áztntó­medencék kapacitása több mint har­madával növekszik. Az Üjszegedi Kender- és Lcnszö­vőgyárban már 25 szövőgépet állí­tottak be a szovjet tapaszlalatok szerinti egységes műszaki elvek­alapján. 48 gépnél 6.8 százalékkal emelték a fordulatot s ezzel a gépig termelése hat százalékkal növek.' dett. A Falpari Tudományos Egyesület keretén belül a Szegedi Falemez­gyárban Krotov szovjet tanár hőké. zclési elmélete alapján kidolgozták, a fa he'ves mesterséges szárítósá­nak módját. A szárítás előtt g< zö­léssel kilúgozzák a fából azokat a s anyagokat, amelyek a hirtelen tzá­radásnál repedést okozhatnak. Az új tervévben a szegedi üz ­mek dolgozói a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szőve'­sége szegedi csoportjának segítsé­gével több újabb élenjáró szovjet tapasztalatot alkalmaznak mun jukban és ezzel nagy segíteéfet kapnak elhatározásuk megvalósít i» sához és nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik mindennap a tervet. A Szegedi Paprika feldolgozó Vállalat dolgozói közül az ifjúmunkások járnak az élen A Szegedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat dolgozói az eimu't évben is példamutatóan vették ki részüket a :erv haláridö előtti te'jesí.éséért in­dított munkaversenyböl. 1953-ban fokozódó lendülettel harcolnak, hogy az ötéves terv negyed k évében is (ervüket teljesítsék, illetve túltelje­sítsék. A pártszervezet, vá'lalat vezetőség, n műszakiakkal karöltve mindent el­köve', hogy b'ztosítsák a dolgozók zavartaton anyagellátását, \ Szege­di Paprikafeldolgozó Válla'at veze­tősége ezév első napjaiban tervis­mertető értekezleteken résziciciben felboniva ismer cite a dolgozókkal az 1953. évi tervet, A vál alalvcze­tőség iizemrészenkint megtartott gyűléseken is-mertette az elvégzendő feladatot, valamint azokat a beru­házásokat, amelyek a nagyobb terv­feladatok megvalósítását segítik elő. A dolgozók ígéretet tettek, hogy az 1953-ra kiiűzött tervet nagyobb termelés- száza'ékok elérésével túl­teljesítik. Az év első napjaiban különösen az ifjúmunkások tűntek ki a ter­melésben, Példájuk magával ragad a az üzem többi dolgozóit is. A cso­magoló üzemrészben az ifjúmunká­sok közül Khib'ca Erzsébet sztaha­novista. december havi 139 «záza­'ékos átlagát 160 százalékra növe )e Szilágyi Erzsébet 113 százalékról január 5-:g 151 százalékra emelte teljes'tményé . Szép errdm-tavt ér­tek még el Sümegi Júlia 140. Sza­bó Kata'in 130 százalékos teljesít­ményükké'. A válto'al többi dol­gozói is példamutatóan liarco'nak azért, lingy tervüké- mindonnar> túl teljesítsék Napv Vincéné és Kisjan­«si Ferencné január 5-én 165 százn­'él-os átlaggá, do'gozlnk Ugvare-ak zén eredményt ért el Börcsök Pi­roska felönld. aki aze'őtt mirdösz­~ze 8"> rzáza'ékos t?'iesí:ményt éri -I követve Gerő e'vtárs november n9-4ii e'mendoto szava:t, teljesítmé­nyét 131 százatokra növelte. A bá­rt'ó és csipcdö üzemrészben ki­emelkedő eredményt ér.ek el Cson­ka Istvánne 145, Fekete N. Antalné 148, Makra Istvánná és Vigh János­né sztahanovista csipedök 140 szá­zalékkal. Ezek az eredmények is boz/.ájá­ru'nak ahhoz, hogy 1953-aj évben fervünket határidő előtt teljesülie-­siik. Czikora József A tervleljesítés sikeréi jobb munkával kell bizlosíianunk A 65/8. szánni Segédipari Válla­lat do'gozúi az elmúlt évben is jó munká: végeztek a terv m:e'őbbi teljesítéséért. 1932-es évi ' tervüket december 18-ra befejezték. Ezzel 188.440 forint értékkél adtak .öb­bet népgazdaságunknak. A kima­gasló eredmények elérését clósegí­; ette a pártszervezet irányítása és a válialatvezetőség, a műszaktok jó munkája. Dolgozóink azonban nem elégsze­nek meg az eddig elért eredmé­nyekkel. Megfogadva Gerő elvtárs párl-unk Központi Vezetőségi ü ésén mondott beszédét — amely szá­ntunkra is bizlos 'irányt nyuj az 1953-as évi terv még sikeresebb tel­jesítéséhez — a brigádok tagjai é» vezetői számtalan módosításokat, észszerűsíteseket és újPásókaf nvr.js toltak be, amellyel elősegítették al terv sikeres teljesítését. Jó -inunkíu jukért. Deák György kovács és I-'lock Mihály lakatos brigád vezet- 4 sztahanovista ok'cvelet kaptak. 1\ s melésük négy hónapon á 130 szá­zalékon fc'ül volt. Munkájukat júC megszervezték és példái mutat'atí dolgozó társaiknak. Eddigi hibáinkat ki kell j.ndá­nunk. Ötéves tervünk 1953-as évi szakaszát az eddiginél is jobb mun­kával kell biztosítani. Kopasz János A Gyufagyár dolgozói a „Termelj ma többet, mini tegnap" jelszó megvalósításával harcolnak az első negyedévi terv győzelméért A Gyufagyár dolgozói az elnnilf év folyamán jól mcgállták helyüket a termelési harcban. A harmadik negyedévben e'ért kiemelkedő mun. kájukérl az éiiizem zászló birtoko­sai lettek. 1953-ban nem elégednek meg azonban azzal az eredményük­kel, ami 1952-ben értek el. A ne­gyedik tervévben fokozoitabban tö­rekednek arra, hogv a tervet na­ponta teljesítsék, sőt túl is szár­nyalják. Már az újesztendő első napjaiban tóbben a do gozók közül túlteljesí­tették mult évi eredményüket. Czn. kö Gyu'áné be'doboz készítő de­cember 31-én 133 százalékra telje­sítette normáját. Január 3-án pe« d:g 145 százaékos normateljeri < mennyel fejezte be a műszakol. Alis raháni Bé-áné küldoboz készítő 16'Jj százalékos eredményét 163-ra fos knzta. Dancsó Jánosné csomago'ól 160. Cs zmadia llozál 166, Móricz) Júlia címkéző 114. IJovály Lajosnó mártó gépmunkag 114, Ezs-iá* I vénné pedig 110 százalékot te!j»si« lett január 3-án. A Gyufagyár töb„ hí dolgozói is hasonlóan mindennapi igyekeznek előző napi teljesítmé­nyüket tú szárnyá n-, megvalósítani a „Termei ma többe, mint '• nap" jc'szöt. Igv akarják megtart:^ ni a büszke é'iizem címet. Csehszlovák • és magyar dolgozók munkaversenye A vysokomytoi karosszériaüzem dolgozói az, eimult évben becsület­tel álltak helyt feladtaik teljesítésé­ben. Az évi tervet határidő előtt teljesítették. Felajánlották, hogy a gol-twaldi ötéves terv utolsó évét Sztálin elvtárs születésnapjára, de­cember 21.re befejezik. Az üzem dolgozói szocialista ver­senyre léptek a budapesti ..Ika­rusz" karosszéria és járműgyár dcl. gozóival is a terv mielőbbi teljesí­téséért. Ugyanakkor elhatározták, hogy kölcsönösen kicserélik tapasz­talataikat Minisztertanácsi határozat Lenin-emlékmü felállítására A minisztertanács, eleget téve szocializmust építő népünk azon óhajának, hogy a nagy Lenin hal­hatatlan emlékét hazánkban is m -itó emlékmű hirdesse, elhatározta, hogy Vlagyimir Iljics Leninnek hazánk fővárosában. Budapevei szobrot emel. A szobor felavatási időpont­jául 1934 január 21-ét, V I. Lenin halálának 30. évfordulóját tüzte ki. A minisztertanács az emlékmű pályázat kiírására és a pályamű­vek elbírálására kormányb'zo'tsá­got küldött ki. A kormánybizottság elnöke Rákosi Mátyás, a tirotts 4} tagjai: Dohi Isiván. Gerő Ernij Farkas Miháy. Révai Józ=ef. H d 3 István. Horválh Márton, Darvas J ., zsef Erdei Sándor. Pongrácz Kéta mán Bemáth Aurél. Dnmanovszkí Endre és Mikus Sándor. A zártkörű pályázaton a kov. U kező szobrászművészek vesznclí részt: Beck András. Kam-)ts:,y I-ta ván, Kisfaludy-Strobl Zsigmond, Ko­csis András. Makrisz Agamemno i, Olcsay.Kis Zoltán. Pálzay Pál i Tar István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom