Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

R TASARIYAP. T95S JANUAR 4. 5 ELMÉLETI TANÁCSADÓ A kolhoztulaj donnák az össznépi tulajdon színvonalára való emelése, mint a kommunizmusba való átmenet e^yik előfeltétele i. ' 'A történelem során először az oro6z prolefáriátus döntötte meg a tőkések hatalmát — Lenin és Sztálin nagy pártjának vezetésével, szövetségben a dolgozó parasztsággal, A megszerzett hatalmat min. zekct az adatokat népgazdasági „1. „1 A, I ,AC,N, T, F^L saját áruit. A kolhozpiacon az: össznépi színvonalra való erasárakat a kereslet-kínálat tngadoz- b-sének, tatja. (A szocialista állam termé-1 szetesen igyekszik felmérni a kol-. Ü. liozok eladásra szánt áruinak for-j galmái, valamint a kolhozoknál: | jelentkező vásárlóerőt, beépítve Wilhelm Pieck elvtársról nevezték el a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárat A Győri Magyar Vagon és Gépgyárban pénteken ünnepélyes külsőségek között kezdték meg a dolgozók az 1953-as tervév első napjának munkáját. A műszak megkezdése előtt megtartott ünnepélyes, tezvbeiuditó értekezleteken a dolgo. győri üzem, vállalat, hivatal dolgozóinak képviselői, a megye más résziéiből érkezett küldöttségek. A magyar, a német és a szovjet himnusz elhangzása után Lakatos Albert, a gyár igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd Kovács Fe. Kogyan történik a koihoztalujdon népi színvonalra való emafésa? •Mí-u elvtárs munkájában köivodeneketótt , orra használta fel, I ^vbe. kJÚönbÖ26™l«dSgÍÍ íf162"-a »« Á2hogy.a tőkeseket kisajátítsa, a tar. eszközökkel _ pl. árukészleteivel i^-^'v1- ;»*? tai-eeen ' a kulor.oscg a ke'ü.e szociálisra tulajdon kozö'-l, addig valószínétag létre fog jönni átmenetileg egy olyan szerv, melyben képvzók javasol lik. forduljanak kéréssel i renc, a Wilhelm Pieck-gyár pártbi. dó nzó népünk szeretett vezérihez, j zottságának titkára ismertette WilEilcost Mátyáshoz, a r,vnis.rterta- ! helm Pieck harcos 'életét. vécL eii:öki-hsz, hegy a Győri Va. Ezután Stefan Heymann, a Német pon 'és Gérpyuval Wilhelm Fi.-k 1 Demokratikus Köztársaság budamelési eszközöket társadalmi te- _ {gyekfizik biztasitani azt, hogv lajdonba vegye; lehat megte-1 ezek a becslések tényleg valósaggá renrtee a gazdasás új, szocialista j váljanak ) formáit, a szocialista termelési vH » , ,, ,, . . , szonvöket. Mi a szocialista ter- , A kolhozokban i, szocialista melési viszonyok lényege? ,,A tarmelesi viszonyok vannak: kiszocialísta rendben... á 'termelési' ^ákmányolasmentes elvtarsi seviszonyok alapja a termeiért esz- Sttaag viszonyai. A kolhozok óriási j csak s közök társadalmi (ulaichna. /ít; talaoybe„ vannak a kapitaasta j gazdasí mezoo-azdasaal üzemekkel S7>»rr- , , eivlá I.CMISUO;: MUNKÁSpcsti diplomáciai missziójának ve. ~:.íoe; nagy harcoséról, a Né-;zetőjo mondott beszédet. met Demckrutiki s Kortársa-árr el. Beszéde során felolvadta Wilhelm Loktrűt p rveczék t-i I7. születés-I Pieck elnöknek a győri vagor.gyár napja alkalmából. A mi as/tartanács 'dolgozóihoz intézett táviraiát, mely seli magát az állami ipar és a Ko!-; hozzájárult a dolgozók kéréséhez ligy hangzik: hozok is és ez. az egész :iépga?du-| y gy.f ünnepségét szonv 1 „Köszönöm önöknek, lrogy ságot képviselő szerv kezdetben számba veszi az egész nép uze: műket tiszteletemre Wilhelm Pieck IbaUm délután tartották- Ebből az . alkalomból Győrbe érkezett Ko.ifa vagongyarnak nevezték e! es to. mezogazoasagi uzemexxei szerr-, • termeleset, késobo pedig áltaiános gépipari miniszter, vábbi sikereket kívánok a szocializ ben-^ r kolhozok léte 'leheted ífP arra' h,°8y "0 a* valamint Stefan Heymann rcnáki. ™« felépítéséhez a Magyar Nép. r^StS rCÜS móLT" termeKek ^Hvü.i követ és meghatalmazott mi- kozlarsasagbam niszter a Német Demokratikus , !•'.„• ' i mezőgazdasági mar nmcseneJt sem nns'kmanyo-1. fa . . K.. lók, sem kizsákmányoltak... Az í ?€a' '.., ,_„ . emberek egymáshoz' való vtszc ! «""^?eruva les.z'K f '^v-! sénak módját, nvdt n termelés folyamatában üt! gazdálkodást a mezőgazdaságban, j A doiog ,ény,gC az, hogy oz ú'av lenemerhetiük. mini a Mzsák. J « fejlődésnek olyan ütemét b'z- ' egységes össznépi tulajdont mm viszonyát. Itt a termelési viszc- « P'"^ e» c,allsta ,uiajdon. Tehát amint a nyok teljes összhangban vannak i kulturális felemelkedese is, szem- kisparasztgazdaságnak szocialista - - - - - - ;her a kapttalsta mezőgazdáság. tulajdonná alakítása nem történhet Köztársaság budapesti diplomáciai missziójának vezetője és Hermann Fink, a misszió kereskedelmi tanácsosa. A német vendégek elős'.ör a gyár igazgatóságát keresték fel. ahol a gyár vezetői ismertették eiőttük a Vagon- és Gépgyár történetét, mun. kisaiátitássalle y II K>iu u>jai<ii:i Kiim™ '""" korszerű s-erszának fmktnrok ,'s i, , , ...'. ; feleit elhelyezett táblát, amely felszakonként visszatérő túltermelési , * ci* j teremthető me«, {^melyet a 'ö1^— ir»tAv-Bl- ' válságoké.. \ mezőgazdasági gepek segiUegevel.: szemben a,kalmaz a ezocia- ,rata^'-..1. , , „ „ . 1 — * — . ... — „Wilhelm lleck vagon es Ezért a "termelőerők itt gvorst.' ™iát. és saját kolhoza- |Í8«a állam), hanem a szövetkezeti ott ütemben tejlódnek, mivel a J v a « JV. • í ''5Ít0*°'{,'•'"lajdon fokozatos fölemelése út,..,.. . , ,. ~ .„ i. il kulakok es spekulánsok nelku.c, • (;„ j„ reluk összhangban levő l«rmelesi\ ... ' . , „ • jan Je tolt v viszonyok szabad teret engednek i ' n"ProJ-nap<a ; Ezérl a felada, az, hogy a ko!. fejlődésünknek." (Sztálin. lemn-l >av't a* és kulturális hely-, ho7ok feieslegeit az áruforgalom izmus kérdései. Szikra, 1952. 694— 02 r«ndöen' köréből, a piacról az állami ipar. 695 oi<n t kolhozrendben, a kormány munkás- ral való közvetlen termékcsere, a A szocialista tulajdon lénvegé-l P^Dkormany omely a nmr- pénznélküli csere területére viben két úton jött létre. Ebből kö- « £ tAm°S° \ «vék át' »Ahh0*> ' kollloz" vetkezik, hogv a szocialista tulaj-1 id^ Tn s ker-1 tulajdont qZ össznépi tulajdon srindonnak két fórmája létezik: az ál-< e!- ° " \ vonalára emelhessük, a kolhozterlam'.össznépi tulajdon és a szövet- í A szovjet mezőgazdaság előtt i melés feleslegeit ki kell rekeszlekezeü-kolhoztulajdon. A tőkések i ma közpouili kérdés* a termésho-nőnk az árulorgalom rendszeréből tulajdanában lévő termelési eszkö- i zam növelése, a fokozott gépesi-1 és be kell kapcsolnunk az állumi zöket a szocialista állam klsajátí. tds és a mezőgazdaság villanrosi-1 'Par és a kolhozok közti terméktóba, az egész nép tulajdonává tása; a szovjet nép egyre nagyobb csert^rendszerébe. Ez a lényeg." telte. Azonban igen jelentős volt üleniben valósítja meg a terészet. Gépgyár" — mes-zebangzóan hirdeti a magyar és a német nép barátságának újabb bizonyítékát. A címtábla leleplezése után a vendégek a feldíszítetf gyár udvarán át, az ipari tanulók sorfala között az ünnepi nagygyűlés színhelyére, a vagonszereidébe mentek. A nagyszereidét zsúfolásig meg. töltötték a gyár dolgozón a löbbi Wilhelm Pieck, a Némirt Demokratikus Köztársaság elnöke." Stefan Heymann hatalmas lelkesedéssel fogadott beszéde után Perubszky Lajos, a daruüzem kétszeres sztahánovistája sz-ólnit fel. Nagy taps közben jelentette be, azzal is hozza akar járulni a német éa magyar nép baráti kap. csolatalnak e mélyítéséhez, begy kihívja versenyre a Német, Demokratikus Köztársaság leg. jobb szlahánovis'a esztergályosait. Kérte, hogy a versenykihívást továbbítsák a Német Demokratikus Köztársaság esztergályosaihoz. Máté József, a vagenüzem sztahanovista lakatosa javasolta, hogy a gyár dolgozói hívják ki szocialista munkaversenyre a Rákosi Mátyásról elnevezett lauchhammerl kokszolóművek dolgozóit s felkérte a vállalat vezetőségét, hogy dolgozza ki a verseny feltételeit A névadó ünnepség az Internacionálé hangjaival ért végei. Oroszországban — m'nt nálunk is átalakítás sztálini tervét, az öntü— a kistermelők (mindenekelőtt a ! zési és fásítási terveket stb. A dolgozó parasztság) súlya a termelésben. A dolgozó parasztság, a munkásosztály legfőbb szövetségese, maga is dolgozó, ezért vele kapcsolatban egészen más politü kát kell a szocialista államnak folytatnia, mint a tőkésekkel szemben. Az önkéntesség és fokozatosság elvének szigorú betartásával, nagyfokú1 állami támogatással szövetkezetekbe kell tömöríteni a dolgozó parasztságot. A szocialista tulajdon két formájáról beszélve, hangsúlyozni kell, hogy bár fejlettségben különbség van a két forma közölt, mégis a lényeg, hogy mindkét torma szocialista ta'ta]mú. A döntő különbség a 6zociatermd'.öerök fejlődése 'hatalmas lendüleki a mezőgazdaságban is és még nagyobbak a célkitűzések az iparban a termelőerők fejlesztése terén. A szocialista tulajdon két formája, ha a szovjet állam nem valósítaná meg a sztálini útmutatást, a további fejlődés akadályává válna. Sztálin elvtárs új müvében megjelölte a kommunizmusba való fokozatos átmenet előfeltételeit. Megmutatta azt, hogy a kommuniz. mus — amelynek alapelve a szükségletéit szerinti elosztás, a legnagyobb termelékeaység, a teimékeknek legnagyobb bősége alapján, a dolgozók öntudatának és kulturáltságának alapján — kilista tulajdon két formája közöt' , zárja a szocialista tulajdon két abban áll, hogy a kolhoz csoport-1 formájának létezését, a fogyasztulajdon, nem az egész nép tulaj- tási cikkek áruvá válását. A szükdona, a kolhoz 6aját tagjai mun- j ségletek szerinti elosztáshoz az kájával maga rendelkezik. Bár a ' kell. hogy a társadalom teljes terföld, valamint a legfontosabb mun- melésével és az összes megtermelt kaeszközök, amelyekkel dolgozik (traktor stb.) össznépi tulajdonban vannak, de az épületek, a vetőmag a kolhoz tulajdonában vannak és a megtermeli termékekkel nem az egész társadalom, hanem maga a kolhoz rendelkezik. Ugyancsak nem az állam rendelkezik a kolhozparasztok személyi, háztáji gazdaságával sem. Ezért a kolhczok termékeiket áruként, pénzéri adják el a városnak. Termékeik egy részével az állam iránti kötelezeltsége'ket teljesitik, termékeiknek egy másik részét felvásárló-szerveknek adják el, vagy a kolhozpiacon értékesítik. ,.... az állam csak az állami vállalatok termékeivel rendelkezhet, a kolhozok termékeivel viszont csak a kolhozok rendelkezhetnek úgy, mint sajátjukkal. De a kolhozok nem akaiják termékeikel másként elidegeníteni, mint áruk tormájában, amelyekért cserébe meg akarják kapni a nekik szükséges árukat." (Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban. Szikra, 1S52. 18. old.). Ez viszont azt jelenti, hogy a szocialista állam nem szabályozhatja ulasításjellegü tervekkel a társadalom termelésének egészét és az egész termékmennyiség szétosztását, hiszen a kolhoz termékeinek jelentős részével teljesen szabadon a kolhoz rendelkezik, szabadon dönti el, vájjon elfogyassza vagy értékesítse, tar. termékek szétosztásával központi össznépi gazdasági szerv rende'kezzék. Ez pedig feltételezi az egységes szocialista tulajdon létrejöttét. Persze, amikor majd a kéf íö termelési szektor, az állami szektor és a kolhoz-szektor helyén (Ugyanott. 97. old.). Tehát azt kell látni, hogy a közvetlen termékcsere szélesedésévet az állam a termékek egyre nagyobb részével rendelkezik, s így fokró'-fokra csökken a két-lu'.ajdon közötti különbség. E közvetlen termékcsere csirái már megvannak a Szovjetunióban. Sztálin elvtárs éppen azt a fe'. adatot tűzte ki. hogy a közvetlen termékcsere már meglévő csirái' kell teljes erővel kifejleszteni. Az állami ipar és a kolhozok közfl közvetlen termékcsere megszervezése nehéz és bonyolult felada'. Ehhez az szükséges, hogy ez a kolhozok számára is előnyös legyen, előnyösebb, mtótha termékeiket pénzért adnák el. Ennek viszonl előfeltétele, hogy az állam igen nagy mértékben rendelkezzék a fogyasztást szolgáló iparcikkekkel. amelyekkel ki tudja elégíteni a kolhozok és kolhozparasz'ok szakadaltónul növekvő igényeit. Ezéit a kolhozokkal való termékcsere teljes megteremtése nem máról holnapra szóló feladat, hanem csak fokozatosan lehet végrehajtani az árucsere kiszorítását, párhuzamosan az ipari —. fogyasztási cikk — termelés és az állam kezében lévő készletek növekedésével. ..Ez a rendszer a város Az 1953. évi titoista „társadalmi terv" a háborús előkészületek és a jugoszláv nép növekvő nyomorának terve A Scante'a hosszú cikkben foglalkozik Titóék 1953. évi költségvetési tervezetével és megállapítja hogy mint az 1952-ss ,.terv". mint az 1952-as is Jugoszlávia gyarmati 6orba süllyesztését tükrözi és ele. segíti, hogy az ország a háborús előkészületeket folytató amerikai imperialisták katonai bázisává vá'jon. A nemzeti jövedelem nagy részét 1953-ban ismét militarizálásra pazaroljak el. Az új „terv" nyíltan 180 milliárd dinárt irányoz elő katonai célokra és emellett 110 milliárd dinárt „kulcsfontosságú létesítményekre". Ezzel az elnever zéssel igyekeznek álcázni Titóélk a stratégiai objektumokat. A gazdasági élet lázas militarizálása a békeipar termelésének á'landó csökkenéséhez, a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatok nagyrészének felszámolásához vezet. 1953-ban a textilipar kapacitásának 62 százalékát használja ki. a ruházati és bőripar termelését 40 százalékkal csökkentik. Az élelmiszeripar teirmalési kapacitásának esik 58 százalékát, a dohány28 százalékkal csökkentik az építkezési beruházásokat az 1952. évi „terv" előirányzatával özemben. A tervezetből kiderül, hogy egyetlen olyan vállalat 6em léte. sül, amely az iparosítási szolgálná. Meg kell említeni még azt is, hogy a t tói.sta kormány tagjai fenntartják maguknak a „terv" módosításának jogát, ami szintén a háborús készülődéseket szolgálja. Jugoszláviában ma körülbelül 300 ezer munkanélküli tengődik. Az új „társadalmi terv' 1953-ban a dolgozók újabb tízezreit kárhoz, tatja munkanélküliségre. Az árak állandóan emelkednek. Legutóbb a lakbéreket növelték 100 százalék, kai. 1952-ban csökkentik a béralapot. az úgynevezett társadalombiztosítási alap pedig 5 nrilliárd dinárral lesz kevesebb. Miközben a gazdasági helyzet súlyosbodása a jugoszláv dolgo. zók millióit dönti nyomorba, az amerikai és jugoszláv kapitalisták meggazdagodnak, hatalmas profimegjelenik egy mindent lelöíclő1 f° ía'" rendelkezésére bocsdtermelési szektor, amelynek joga ^ Ti • Z^lt , „„ _ . • .. ' / koveteh, ezert különösebb sietIesz arra. hogy az orszagban nan-l . . , , , ... íi j , , ,. seo relkul a varos altal előáll,den logyaszlas^^ cikkely rendelkez-] Jt rlMmé'kek íelhalmOZ6dá,a arádaságával"' egyM? a népgazdM^ felesleges elemeként eltűnik, (Sztálin. Ugyanott, 19. old.). Tehát a kommunizmus, a szükségletek szerin'i elosztás elve k'zárja a szocialista hüajdon két formáját, feltételezi, hogy az egész társadalmat az össznépi tulajdon fogja át. Nem lehet megvalósítani a szükségletek szerinti elosztást, míg a társadalom jelentós része olyan termelési egységekben dolgozik, amelyek nem az egész nép tulajdonában vannak, nvig az egész termelés és minden 'érmék elosztása felett nem rendelkezik a központi össznépi gazdasági szerv, amíg nincs biztosítva a termelőerők további, még nagyobb ütemű fejlődése az egész népgazdaságban. Tévedés lenne azt hinni, hogy most elhanyagolná a szovjet állam a kolhozok fejlesztését. Éppen ellenkezőleg. Az SZKP XIX. kongresszusa is a kolhozok maximális melési szerződést kössön, a fel-' megerősítését tűzi ki célul. (A vásárló szerveknek adja el, vagy (terméshozamok növelése, a muna koíhozpiacra vigye ezeket a ter- kaszervezet erősítése, a közös mékeike'. Ugyancsak semmi elő- j vagyon növelése, az egyéni jőve. írás nincs arra vonatkozóan, mi- delmek növelése stb.) A kolhozok 1 yen áron értékesítheti a kolhoz erősítése az alapja a kolhozok lépésre szűkítve az áruforgalom ha. tckörél és bővítve a termékcsere hatókörét." (Ugyanott, 93. old.). Most a döntő feladat nálunk az, hogy előkészítsük a mezőgazdaság kollektivizálását, termelőszövetkezetekbe tömörítsük a dolgozo parasztságot, minden erővel inogsz', lárdílsuk a már meglévő termelöszövetkezeteinkel, előkészítsük a kapitalizmus felszámolását a mezőgazdaságban is. Az ellenség most azzal a híreszteléssel is megkísérli akadályozni és nehezíteni a szocializmus építését, támadni termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésé', hogy „szövetkezeteinket nemsokára államc6itani fogják", hogy nálunk is „meghaladott álláspont" a szövetkezel fejlesztése. Az ilyen rágalmakat kíméletlenül le kell leplezni, rámutatva az ilyen nézetek ellenséges voltára. A mi feladatunk a termelőszövetkezetek megteremtése, megszilárdulása és fejlesztése, s ez még hosszú időn keresztül lesz a feladatunk. Nemcsak mosl. a szocializmus alapjainak lerakása idején, hanem a szocalizmus feb épitase után is a termelőszövetkezetek minden eszközzel való ipar 47 százalékát, a faipar pedig, fokát szereznek a jugoszláv dol. 33 százalékát használja ki. gozó nép verejtékéből és véréből. Képek Tito-Jugoszláviából A „Pod Zastavom Intemacionaliz. ma", a Romániában élő jugoszláv politikai emigránsok lapja írja: Jugoszlávia a külföldi „üzletemberek" számára a legkönnyebb ós legkényelmesebb vagyonszerzési forrássá vált. A különböző kaliberű és kategóriám külföldi üzérek a jugoszláv vállalatokkal folyatott üze'meik útján a legrövidebb idő alatt óriási pénzösszegeket zsebelnek be. így például a „Joszip Kras" jugoszláv cég egyik külföldi „képviselője" néhány henap alatt hárommillió dinárt keresett. A hadsereg részére történő szállításokon, a külföldi tőkéseken és iizéreken kívül a belföldi üzérek is meggazdagodnak. Kénytelen volt ezt bevallani maga a titóista ..Borba" című lap is, amidőn azl írta. hogy „akik a hadsereg számára dolgoznak. nagy pénzösszegekre tesznek szert" s „csaknem mindsn vállalkozó egy év alatt telket, aranyat, dollárt és egyéb értéket vásárol magának". A „Vjesnlk" című titóisla lap a következőket írta: Podgoracs szlavóniai faluban egy motor szolgáltatta a villanyt.. Egyszercsak a motor egyszerűen eltűnt. Valamilyen amerikaiak jártak cft a nyáron és elvitték a molort erősítése lesz a központi kérdés mezőgazdaságunkban. A termelőszövetkezetek megtersmlése jelenti nálunk a mezőgazdaságban a termelőerők és termelési viszo. nyok összhangjának megteremtését és igen hosszú időn kérésziül, egy teljes történelmi korszakon át — a szocializmus teljes időszakában — biztosítja a gyorsütemű fejlődést. összefoglalva: A kommunizmust építő szovjet népnek a kommunizmus megvalósításához a teljes termelésnek központi számbavéte'ét és elosztását kell biztosítania. Eppeu ezért is el kell érni a kolhoz. tulajdonnak az össznépi tulajdon színvonalára való emelését. Ennek egyik legfontosabb problémája az, hogy meg kell szervezni az állami ipar és a kolhozok közötti köz. ve'len termékcserét. erőteljesen fejlesztve annak már meglévő csiráil úgy, hogy ez a kolhozok és a kolhozparasztok számára is a legelőnyösebb legyen. Biztesak lehe'ünk abban, hogy a szovjet nép ezl a nagy történelmi feladatol is sikerrel fogja megoldani Hoch Róbert aspiráns (A Propagandista 1952. december havi számából.)