Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

" TASARNAP, '1933. JANUÁR 4. 3 A KISKUNDOROZSMAI PAMUTSZÖVŐ FELKÉSZÜLT AZ 1953-AS TERVÉVRE JYfegyvenegy sztahanovista egész kis hadsereg. Ennyi szlaháno­' vista. dolgozik a kiskundozsmai Pamutszövőben. Nekik kö­szönhető, hogy az üzemben nincs százszázalékon alul teljesítő dol­gozó. A Pamutszövő arról is nevezetes, hogy a megye üzemei közül itt dolgozik a legtöbb fiatal: a dolgozóknak több mint fele ifjúmunkás. Lelkesen tanulnak, azonnal átveszik gyakorlottabb társaiktól a jobb •munkamódszereket és egymásután szerzik meg a megtisztelő sztahá­novista címet. Zavarok a vetülékcsévélő miatt Az üzem az 1952.es tervév har­madik negyedévében alaposan le­maradt. Az üzemek rossz együtt­működése következtében az anyag­előkészítőben hosszabb idő óta za­varok voltak a vetülékcsévelő szűk keresztmetszete miatt. (A vetülék­csévélő, vagyis fonál-előkészítő gép látja el anyaggal a szövőgépeket.) A fonal-előkészítő gépek hiánya miatt csúsztatott túlórák is voltak és ebben az időben lépték túl a béralapot is. Az üzem ráfizetett, a dolgozók kevesebbet termeltek. Az üzem ve­zetősége ígéretet kapott ugyan, hogy a Technoimpex útján szállí­tanak részükre egy 60 orsós auto­mata gépet, a pesti igazgatóság azonban úgy határozott, hogy az automata gépet a kőbányai Textil­üzemnek juttatják, ahonnan majd egy használt gépet küldenek a Do­rozsmai Pamutszövőhöz. A kőbá­nyai Textiltől meg is érkezett ave­tülékcsévélö, azonban nem volt benne köszönet, mert napokig javí­tani kellelt, mire üzembe tudták he­lyezni. Ez is közel három hónapi késéssel érkezett... Újabb akadályok... Az üzem tervtőljesítésében még más akadályok is jelentkeztek, ugyancsak a rossz együttműködés miatt. A harmadik negyedévben a Szegedi Textilkombinát, amellyel szerződésük van az elöhengerek szállítására, nem küldte meg ide­jében részükre az előhengereket. De más hiba is volt: a dorozsmai Pamutszövő a profilozás folytán a Soproni Pamutiparral cserélt gépe­ket. A Központi Gépjavító azonban 19 gépet úgy küldött le az üzemnek, hogy azokon semmi javítást nem végzett, csak lepucolták. Emiatt a Dorozsmai Pamutszövő nem tudta generálozási tervét sem teljesíteni. Emiatt 80 ezer forint termelési ki­esés következett be. Az üzem dólgozói, ha nem is kapták meg az automata vetülék­csévelőt, de a 82 fejes gép csak megérkezett és ezt is nagy örömmel fogadták. Mostmár helyrebillent az egyensúly és túlórázás nélkül, pon tosan ellátták a fonalelőkészítőből a szövőgépeket anyaggal. A sztaháno­visták is jobban rákapcsolhattak. A munkamódszerátadás kiszélesí­tésével december 21-én újabb nyolc jelvényes és 9 okleveles sztaháno­vistával szaporodott az élenjáró dolgozók száma. A sztahánovisták között az ifjú­ság is lelkesen tört előre a munká­ban. Tizenegy DlSZ-sztahánovistá­val dicsekedhetnek az ifjak az új esztendőben. Külön kiemelkedik még a fiatalok közül Lajkó István DISZ-brigádja. Minden százalék húsz méter vászon Minden körülményen között el keii vetni a tervben előírt őszi gabonát A munka­módszerátadók között a leg­jobbak közé tar­tozik Milcsi Já nosné elvtársuő, aki jelenleg 106.3 százalék­ra áll tervtel. • jesítésében és J százKzázalékig elsőrendű árul készít. Miksi Jánosné már több dolgozótársának átadta munka­módszerét, aminek következtében két-három százallékos emelkedést értek el a dolgozók. Sok méter vá­szonnal több készült el az üzemben Miksi Jánosné és társainak a gon. dos tanításával. Egy dolgozónak ugyanis húsz méter vászonnal emel­kedik a teljesítménye minden szá­zalékemelkedésnél. A jó munkamód­szerátadás következtében lett szta­hánovisla például özv. Milcsi Ist­vánná és Perec Mihályné is. Az 1953-as évre a dolgozók nem­csak az egyre emelkedő százalékos eredményekkel, anyaglakairékosság­gal cs minőségi fejlesztéssel töre­kednek, hanem mind jobb és jobb újítási javaslatokat nyújtanak be. 1953-ra négy újítás érkezett be a dolgozóktól. Nagy Ferenc generá­lozó iakato's az 1953-as tervév mű­szaki fejlesztési tervébe egy értékes újítást ajánlott. A szövőgépek al­katrészének az ütköző „béka" rugó­zásának módosítását jelentette be Újítása lehetővé teszi az üzem gépei fordulatszámának gyorsítását. A fordulalsebesség meggyorsítása a termelésben körülbelül másfél-két százalékos emelkedést jelent. Nagy Ferenc generálozó lakatos újítását és a másik három újítást is beépí. tették a műszakj fejeszlési tervbe. Sztahánovista üzemrészt alakítanak Az év kezdetén egy újabb kezde­ményezést jelentettek be a dolgo­zók: még január hónap első felében megalakítják a sztahanovista üzemrészt. Ez nem nagy probléma az üzem dolgozói számára, hisz ösz­szesen, a december 21-i sztaháno­vista kitüntetésekkel, már il szta­hánovistájuk van. Az a célkitűzé­sük, hogy az év végére egy másik sztahánovista üzemrészt is alakíta­tanak. A termelés további emelke­déséért folyó harcban élen­járnák a nép­nevelők és a szakszervezeti bi­zalmiak. A leg­jobb népneve­ilök közé tarto­zik Soós Jó­zsefné elvtárs­nő, valamint Lőrincz Kálmánné eivtársnő, 12 gépes sztahanovista és Ács Kovács Ilona elvtáraiő, anyagkiadó. Az üzem 11 szak­szervezeti bizalmija is jól dolgozik. Most elhatározták hogy januártól a nagyobb üzemek mintájára ők is bizalmi naplót vezetnek, amelyben feljegyzik a termelés minden moz­zanatát, hogy megismerjék a hoz­zájuk beosztott dolgozókat és a nyilvános versenykiértékelésnél, a felajánlásolt teljesítésénél jobb szervező munkát végezzenek. A Kiskundorozsmai Pamutszövő 1952-es tervévét 99.3 százalékra teli­jesítette, tehát adósa maradt az ál­lamnak. Most minden műszaki, sztahanovista és élenjáró dolgozó arra törekszik, hogy ezt az adóssá­got letörlesszc és hogy az 1953-as tervévet túlteljesítse. Ebben a munkájában segít neki a párt és a szakszervezet. Kovács Imre. Nagyon fontos feladat áii még mindig megyénk dolgozó pa­rasztsága előtt: az őszi gabonave­tésterv teljesítése. Egész dolgozó népünk szüntelenül növekvő élet­színvonala parancsolóan megköve­lei, hogy ötéves tervünk negyedik esztendejében is biztosítsuk az or­szág zavartalan kenyérellátását, sőt: emeljük a mezőgazdaság termésho­zamát. Rákosi elvtárs az ország­gyűlés december 15-i ülésén hang­súlyozta: „... minden erőnket meg kelt feszíteni, hogy emeljük növényter­melésünk és áltatában mezőgaz­daságunk hozaméit és igyelcezzünk utolérni e téren a többi, nálunk­nál haladottabb népi demokráciák eredményeit. Különösen fontos, hogy az idei gabonavetés tervét, melynek telejsüeséhez a rossz idő. zát, az lényegében a közösség nyakán akar élni, mert azt várja, hogy má­sok termeljenek neki is kenyérnek­valót. Mutassanak rá a népnevelők arra is, hogy az 1953. évi beadási kötelezettséget akkor is teljesítenie kell, ha búzája a kései vetés követ­keztében kevesebbet js terem. Osto­baság tehát felülni az osztályellen­ség hazudozásainak és uszításainak, hiszen a külákok halálos ellenségei a dolgozó parasztoknak és jólét he­lyett ismét éhséget és nyomorítsa, got szeretnének látni Csongrád me­gyében is. Fe lét erül meg kell mondani a vetést halogató dolgozó parasztok­nak, hogy hanyag, rossz munkájuk­kal a déli határainkon leselkedő, kardcsörtető Tito-banda aljas ter­veit segítik. Hazánkban a kedvezőt­len időjárás miatt sem éhezett sen­járás következtében néhány szá- ki, mert a dolgozó parasztok becsü­zalék még hiányzik, az utolsó i lelesen teljesítették évről-évre a ve­holdig teljesítsük. A felszabaúu- \ léstervet és teljesítették a tegyüj­Munkafegye'emlazítás, anyagpazarlás, normacsalás a jobboldali szociá demokraták tevékenysége nyomán az Úiszegedi Kender- és Lenszövő gyárban 'Az osztályharc kiéleződött szaka­szában újfajta módon, sokszor bur. koh formában támadnak üzemeirk­ben a jobboldali szociáldemokraták. Erről már nem egy esetben meg­győződtek Szeged üzemeinek dolgo­zói is- Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség június 27i ülé­sén megállapította, hogy „Ál­talános jelenség a szociáldemo­kratizmus veszélyességének lebecsü­lése. Sokan elintézettnek vélik a kérdést azzal, hogy nyílt szociálde­mokrata szervezetbe nem ütközünk többé" Az. ilyen nézet +éves és ká­ros, mert megalkuvást jelent az el. lenséggel. És hozzá tehetjük, nem js akármilyen ellenséggel. Annak is a legravaszabb rétegével, amely nem egy ízben, a munkás álarcát ölti, hogy nyugodtabban, magabiztosab­ban dolgozhasson népi demokrá­ciánk ellen. A Csong'rádmegyei Pártbizottság multheti ülésén, megállapította, hogy több üzemben nem foglalk- z­nak eléggé művezetőink a fiatal szakmunkásokkal. Gyakran találko­zunk olyan jelenségekkel, hogy nem szívesen veszik egy egy fiatal mun­káskáder hazajöttét valamilyen Szakiskoláról. Nem szabad szemet hunynunk, ha ilyen jelenségeket látunk, mert minden ilyen nézet mögött az ellen­séges elemek kezét kell keresnünk és le kell azonnal lepleznünk a dol­gozók előtt­Közismert üzem az Újszegedi Kender, és Lenszövőgvár Már tibb ízben az élüzem jelvénnyel öregbí­tették az Újszegedi Kenderszövö dolgozói üzemük jó hírnevét Az új­ságok is sok jó' írtak már érről az üzemről. Az eredményeket nézve a külső szemlélő könnyen azt gondol­hatja. talán nincs is hiba ebben a gyárban, tiszta, gyomtalan itt min­den. A való élet azonban mást mu­tat. Kerül még itt gyom jócskán, mit jógazda módjára ki kell irtani. Egyszóval a becsületes dolgozók kö­ltött akadnak még nem, kívánatos, ellenséges elemek is. Az Újszegedi Kenderszövőben történt, hogy ami­kor az iskoláról hazatért fiatalok elméleti tudásban gazdagodva visz­szatértek a gyárba, hegy gyakor­latba valósítsák meg mindazt, amit „Az anyagpazarlással, a takaré kosság hiányával — mondotta Rákosi elvtárs — minden téren fel kell vennünk a harcot, ts küzde­nünk keli a gondatlansággal, az ön. elégültséggel, az éberség hiányá­lás óta ismételten előfordult, hogy az öszi búzát kénytelenek voltunk részben december végén, sőt ja­nuár első felében vetni és megfe­lelő talajelőkészítés és a kedvező időjárás mellett ez a késői vetés a terméseredményt nem befolyá­solta. Most is azt kell tennünk, hogy az utolsó holdig elvessük mindazt az őszt gabonát, amit tervünk előír". Csongrád megyére különösen vo­natkozik Rákosi elvtárs útmutatása. Az őszi gabonavetés országos ver­senyében állandóan az utolsók kö­zött tanyáztunk, jólehet nálunk is megvoltak a vetésterv befejezéséhez szükséges feltételek. Ennek ellenére még a mai napig sem tudtuk el­vetni a búzát s ez a tény tanács­szerveink gyenge, elégtelen munká­ját tanúsítja. A tartós esőzés kö­vetkeztében több helyen egyszerűen arra a megalkuvó álláspontra he­lyezkedett a tanács: moslmár „kár a fáradtságért", úgy sem engedi az idő, hogy vessünk. Máshol azon sí­ránkozak: nincs vetőmag, noha a dolgozó parasztok javában adták­vették egymás között a búzát­Egyéb sem kellett a kulákoknak. Amellett, hogy sokesetben egysze­tésl tervet is. Ezért mondotta Rá­kosi elvtárs: „A károk, amelyeket a rossz időjárás okozott, kapitalista idők­ben katasztrófát jelentettek volna, mint ahogy katasztrófát jelentenek a szomszédos Jugoszláviában, ahol most valóságos éhínség dúl íj a parasztok százezrei jutnak kol­dusbotra. A mi áltatnunk azonban a dolgozó nép állama és mint ilyen, jól szervezett, erős, előre­látó állam, amely egy sor r>. nd­szabállyal nemcsak közellátás un­kát biztosította, hanem az időjá­rás okozta nagy károk dacára gondoskodott népgazdaságunk zökkenőmentes fejlődéséről is". Elmondhatja-e magáról nyugodt lelkiismerettel az a dolgozó paraszt, hogy mindent meglett épülő szocia­lista hazájáért, saját életszínvonala további emelkedéséért, aki mostmm vet' el azonnal a búzát? Nem mond­hatja dl! És ehhez még hozzájárul, hogy a vetésiervet példamutatóan dolgozó parasztok lenézik, kiközösí­tik maguk közül, ami nagyon súlyos büntetés. Nem lehet semmiféle ki­fogás a vetés további halogatására. Kormányzatunk megengedte: kéz­zel is lehet vetni a magot, csak gon­rűen megtagadlak a vetést, lármát | doskodni heti arról, hogy akár s< ­cs.aptak: ,.nem lehet vetni", „nagy volt az aszály". ,,be kellelt adni a za iskolán tanultak, Németh József | val, mert ezek a hibák helyei-közzel művezető, ellenséges befolyás folytán ekként fogadta az iskoláról hazaérkező fiatalokat: ..Na hol vol. tatok, talán miniszterképző isko­lán?" Németh József esete nem egye­dülálló- Egy másik műve/ető, Ba­logh nevezetű, a munkafegyelem ellen lázítja a dolgozókat. Nem akármilyen ember ő sem. A muliban a régi rend kiszolgálója volh Az ő besugására vitte el a felsza­badulás előtt, az akkori katonai pa­rancsnokság, az egyik munkásasz­szony férjét. Az ő ellenséges tevé­kenysége nemcsak ebben nyilvánult meg. A felszabaduláskor a Tiszába dobatott több vállalati gépet, hogy ne legyen a dolgozóké. , Nem is olyan régen, az Újszegedi Kenderszövő dolgozói normacsalás. ról értesültek. Ez a telt sem volt a jobboldali szociáldemokraták tevé­kenységén kívül. Nyári Istvánná kilyukasztotta a szövőgépen lévő ve­tésszámláló lapját, s a számokat előre hajtva, hónapokig, jogtala­nul jutott pénzforráshoz, önkéntele­nül is felvelődik a kérdés, hogyan végezhette hónapokon keresztül ezt a csalást Nyári Istvánné. Csak azért fordulhatott elő az ilyen csalás, me#t az üzemi pártszervezet nem voit eléggé éber, és megtűrte a mai napip- is. hogy ellenséges magatartású művezetők tevékenykedhessenek az üzembe. Ezek közé tartozik Marék János, aki főművezetői állápban végzi el­lenséges tevékenységét. Nem csoda, ha az ilyen művezetők mellett Nyári Istvánné hónapokon keresztül vé­gezhette normacsalását-. kezdenek további fejlődésünk akadá­lyozójává válni" Rákosi elvtárs­nak ezek a figyelmeztető szavai. fokozott kötelezettséget hárítottak az újszegedi Kenderszövő dolgo­zóira és vezetőire. Csoda-e, ha nem értek el olyan hatást Rákosi eiv­társ szavai az újszegedi Kender­szövőben, mint más üzemben. Ahol olyan főművezetők vannak, mint Marck János, vagy olyan művezető. Mint Németh és Balogh fordulha­tott elő az, hogy a hulladékanya­got a WC be dobálják egyesek ta­karékosság helyett. Az Újszegedi Kenderszövöben ta­pasztal tnkkal kapcsolatosan a Sze­gcdi Városi Pártbizo tság egyes munkatársainál is opportunizmus nyilvánult meg — állapította meg a Megyei Pártbízottság —, amikor szakember imádatba esnek és olyan ellenséges művezetőket, min1: Marék és Ba'ogh, sajnálnak teváltafni, mert jó szakemberek. Egy pillanat­ra sem feledjék el Szegeden sem a kommunisták, a pártfunkcionáriu­sok, szakszervezeti és gazdasági ve­zetők Horváth Márton e'vtárs meg­állapítását, hogy „a szoc'áldemokra­tiznius elvi és gyakorlati leküzdése, a kapitalizmus befolyás ellen vívott harcunk legfontosabb feladata üze­meinkben." Az Újszegedi Kenderszövőgyár ve­zetői teremtsenek sürgősen rendet saját portájukon. A gyár dolgozói közösúsék kí soraikból azokat, akik akadályozzák termelő munká­kájuka't. Csak erős, meg nem alku­vó, pártos szellemmel szüntethetik meg a jobboldali szociáldemokraták tevékenységét, kártevését az Újsze­gedi Kender-, és Lenszövőg£árbaa is, vetőmagot," Voltak olyan községek, ahoi sem a pártszervezet, sem a tanács ivem intézkedett azonnal a táma­dásba lendült osztályellenség meg­fékezésére. A szívós és türelmes politikai felvilágosító munkát he­lyettesíteni próbálták a puszta ad­minisztratív intézkedésekkel és pa­rancsolgalásokkal, ami a vetés las­sú ütemében ütött vissza. Pártszer­vezeteink is megfeledkeztek arról a lenini téléiről: ,,Akkor alkalmaztuk helyesen és sikerrel a kényszert, ha előbb megteremtettük számára a meg­győzés alapját. Előbb minden áron meg kell győznünk, csak az­után kényszeríthetünk". Ezért következeit be, hogy most január 1-én Dorozsmán 31, Algyőn 44, Sándorfalván 12, Dócou 16. Uj­szentivánon 27 termelő nem vetette el az őszi búzát. A pártszervezet és a ta­nács névszerint Ismeri azokat a dol gozó parasztokat, akik a kulákok há­lójába kerülve elmaradtak a vetéssel, mégsem küld ki hozzájuk népneve, löket, hogy meggyőzzék őket a ve­tésterv azonnali teljesítéséről. Ezt a mulasztást a legsürgősebben pótol­ni kell. A népnevelők és tanácsta gok, a mindenben élenjáró dolgozó parasztok keressék fel többször is a •sándorfalvi Török Jánost, az új szentiváni Kiss Józsefet, a dorozs mai Virág Imrét és magyarázzák meg neki: az a dolgozó paraszt, alci földjének 37 százalékán nem vet bú-1 előfeltételét — a vetést, kélyszántéis, akár boronálás segítsé­gével belekerüljön a talajba. Ezt az intézkedést azonban csak az esős időjárás tette szükségessé, tehát ahol a talajviszonyok megengedik, ott most is velőgéppel kell földbe­tenni a búzát. A tanácsok minden késedetem nélkül vonják felelősségre a vetést szabotáló kulákokat. Nem tűrhető, hogy például Vásárhelyen még csak 39—40 százalék körül mozog a ku­lák-vetóstervek teljesítése. A dolgo­zó parasztok akkor követik egyem_ bérként pártunk és kormányunk út­mutatását, akkor harcolnak szívvel­lélekkel a vetés befejezéséért i3 ha látják, hogy a dolgozó nép törvénye kemény kézzel sújt le a vetéstervet veszélyeztető kulákokra. Helyes nz a módszer, amit legújabban a makój tanács alkalmazóit, hogy a v,•:•>­maghiányra panaszkodó kulák ö:z­szes rokonaihoz kimegy az elszá­moltató bizottság és megnézi, hová dugták el a vetőmagot. A mezőgazdasági állandó bizoli­ságok tagjai állandóan ellenőrizzek a határt és ha azt tapasztalják, hogy egy-egy termelő; többszöri tü­relmes meggyőző szóra sem hajlan­dó vetni, akkor vonják felelősségre. A vetésterv befejezése országos ügy, egész dolgozó népünk ügye, ezért harcolnj kell érte minden becsüle­tes dolgozó parasztnak. Csak úgy élhetünk el ebben az évben jóval ma­gasabb termést, mint tavaly, hu ösz szefog a mezőgazdaság minden dol­gozója és megteremti a jó termés A. begyűjtési minisztérium versenyjelentése A legutóbbi értékelés szerint me­gyéink fele jelentősen túlteljesítette tejbegyüjtési tervét. A megyék rangsorában 109 százalékkal S-o'­nok megye került az élre, második Pest megye, harmadik pedig Fejér megye. Leghátul áll a tejbegyüjtés versenyében Somogy, Győr és Bor­sod megye. Az elmúlt héten sok megye szép eredményeket ért el a baromfi- és tojásbegyüjtésben. Számtalan ter­melőszövetkezet és egyénileg dol­gozó paraszt 1952jes fceaáúfának teljesítése után már megkezdte 1953.as tojás- és baromfbeadásá­nak teljesítését is. A tojáshoe dús­ban első Győr megye, második Vas, harmadik Zala megye. Az utolsó helyen Tolna. Fejér éS|Bács megye áll. A baromfibegyüjtélben Békés, Győr és Csongrád jár az élen, az utolsó helyeken Borsod, Baranya Cs Szabolcs megj^ áUi A hizottsertés begyűjtésének ter­vét ezideig nyolc megye teljesítette túl: Zala, Komárom. Pest, CM n­grád. Heves, Fejér, Nógrái és Vas. Utolsó helyen áll a hizottsertés be­gyűjtés tervének teljesítésében Bor­sod, Baranya és Szabolcs megye. Ta. nácsainknak fokozottabb gondot ke.l fordítaniok arra, hogy az ütemező t pontosan betartsák és a terv trlj^. sítésével azt is elérjék, hegy min­den termelő az előre megállapított időpontban beadja a hizottcer ősi. s ne maradjon egyetlen hátrál ókos sem. Jelentős volt az előrrh ladás r.z elmúlt héten a bőrbe gyűjt is tervé­nek teljesítésében is. Bo. begyűjtés, ben Szolnok megye jár az éirn ter­vét ezideig már 102.6 százat k'a teljesítette. Második Vas. harmadik Zata megye. A borbegyüjlés tervé­nek teljesítésében utolsó helyen Borsod. Békéa és Ilajdu megye áU.

Next

/
Oldalképek
Tartalom