Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁ RJA1 EGYESÜLJETEK Lemaradt az export-terv teljesítésében a Szegedi Szőrincés Bfírruhakészitő Válla,at A bizalmi egy napja Fejezzük be a téti faápolásl munkákat A z d p c s 0 n-g r a dim egye!" partb !z,0tts ag a. n a k IX. F.VF. 23. SZÁM ÁBA 50 FILLÉIt SZERDA, 1953. JANUÁR 28. Uj munkások nevelésével segítsük elő az 1953 évi tervek teljesítését Pártunk II. kongresszusának határozata kimondja: „az ipar izámára öt év alatt uz eredetileg tervezett 480.000 helyett 650.000 munkást és alkalmazottat kell biztosítaniA határozati értelmében megyénk párics szakszervezeteire, valamint a tanácsokra fokozottabb föladatot ró ez a határozat. A szocializmus építésének folyamán állandó és nagy feladat az ipar egyre növekvő munkaerőszükségletének biztosítása. Megyénk területén a szocialista iparosítás kiszélesítésével eg'yre több ipari üzemünk lesz és az ipari üzemek, valamint a gépállomások számára biztosítani kell *a munkaerőutánpótlást. A munkaerőt nagy többségében a mezőgazdaságból és a háztartásból felszabadult nőkkel, valamint a fiatalokkal kell kiegészíteni. Üzemeinkbe olyian emberek kerülnek be ezáltal, akik számára idegen az üzem levegője, nincsenek hozzászokva az üzemi fegyelemhez, nem rendelkeznek szakmai képzettséggel. Az állandó feladatok közé tartozik, hogy az új munkást az üzemben előbb be kell vezetni az üzemi élet forgatagába. A párt- és szakszervezeti vezetőknek figyelembe keU venniök azt, hogy az üzemben jélenkező új munkás szorongó érzésekkel lépi át az üzem kapuját Különösen így van ez a női dolgozóknál. Kalinin elvtárs azt mondja: „Amikor egy új munkás először lép az üzembe, kezdetben megdöbben, sőt néha meg is ijed, a szokatlan gyári viszonyoktól. Legalább félévi munka után kezdi csak megszeretni a gyárai". Ezen a nehézségen kell á(segíteni aiz új munkást, megyénk párt- és szakszervezeti funkcionáriusainak. Solt múlik azon, hogy az új munkást az első termelési napon hogyan fogadják az üzemben a vezetők és a munkatársai. , Az új munkásokkal való foglalkozás "következő feladata, hogy gondoskodni kelj az új munkásokról. Sztálin ölvtárs arra tanít bennünket. hogy o szocializmusban a legfőbb érték az ember. Éppen ezért a szakszervezeteknek is igen fontos feladata a dolgozó emberről való gondoskodás. Az új munkások legtöbbje nem a munkahely közelében lakik, ezért szükség van a munkahelyen szálláshelyekre, különösen a mezőgazdaságban és az építkezéseknél. A kényelmes, tiszta szállás az új dolgozó részére pihenést eredményez s elősegíti a másnapi termelés emelését. Nem minden szakszervezeti bizottság teszi magáévá az emberről való gondoskodás sztálini elvét. A hódmezővásárhelyi vasútállomás üzemi bizoltságáiiak vehetője több mint két hete tud Rébék Nagy Erzsébet elvtársnő (távírász) lakás és szociális problémájáról s nem gondoskodott annak megoldásáról. Igen fontos feladat az üzembe került új dolgozók munkavédelmi és balesetelhárítási oktatása. Rákosi elvtárs a gazdasági vezetők országos értekezletén mondotta: „Évente 100—200 'ezer új munkás kerül be az iparunkba. Ezeknek semmiféle gyakorlatuk nincsen a munkavédelem terén cs éppen ezeknél kellene fokozottabban — sokkal in hálj), mint a régi, tapasztalt, gyárban szo. költ munkásoknál — vigyázni minden néven nevezendő munkásvédel. mi cs egészségvédelmi intézkedések betartására. Ehelyett ez a kérdés meglehetősen háttérbe. került. A szakszervezetek, amelyeknek egyik legnemesebb feladata éppen ez vaj. na, nem nagyon törődnek vele. Emiatt gyakoriak a súlyos balesetek. Nem egyszer egy-egy üzemi baleset jó időre megnehezíti a fiatalok; vagy az új munkaerő munkába állítását". Rákosi elvtárs beszéde megyénkre is nagymértékben vonatkozik. A Szentes-Újvárosi Állami Gazdaságban a közelmúltban a munkavédelmi in ézkcdésel: be nem tartása halálos balesettel végződött. Az üzemekbe'bekerült új munkások nagyrésze a nők soraiból kerül ki s a dolgozó nőknek a termelésbe való bevonása a szakszervezeti bizottságok melleit működő nöblzottságokra komoly feladatat ró. Nagy segítségei kell adni az új üzemi munkásoknál a földdel rendelkező dolgozóknak, hogy földjeiket átadják az államnak s így szabaduljanak meg a kétlakiság terhétől. A szocialista munkafegyelem elengedhetetlen feltétele a termelékenység emelésének. Rákosi elvtárs és Gerő elvlárs a gazdasági vezetők előtt mondott beszéde igen élesen veti fel a munkafegyelem megszilárdításának a fontosságút. Az üzemeinkben előforduló hiányzások, késések, a munkaidő^ elégtelen kihasználása túlnyomórészt az új munkásoknál mutatkozik meg. Megyénk területén az elmúlt évben 1924 dolgozó hiányzott igazolatlanul a munkahelyéről. Ezeknek a hiányzóknak nagyrésze új üzemi dolgozó. Szívós nevelőmunkára van szükség, hogy az új munkásokat, (de nemcsak az újakat) szilárd munkafegyelemre neveljük. Az üzembe került új dolgozói szakképzelt munkássá kell nevelni. A munka termelékenységének emeléséhez feltétlenül szükséges, hogy munkásaink alaposan elsajátítsák a technikát, jól ismerjék azokat a gépeket, amelyeken dolgoznak. A kapitalista gyárakban az ember a gép rabszolgája, a. szocialista üzemekben — nálunk is — a gépek állanak az ember szolgálatában. A gépek azonban csak akkor engedelmeskednek az ember akaratának, ha elsajátítják a kezelési módját. A szocializmus építése során több lízezer szakképzett dolgozóra lesz szükség s a fokozódó gépesítés megköveteli a szakképzettség emelését. Megyénk dolgozói a Szovjetunió segítségévei a kommunizmus technikájával építik a szocializmust. Igen fontos feladata szakszervezeti bizottságainknak, hogy az átképzős és továbbképzés tanfolyamokra az új dolgozót is bevonják. Szakszervezeti bizottságok és bizalmiak mutassanak rá az új munkások elő(t áliló nagy lehetőségekre, amelyek a szakképzettségen keresztül előttük állanak. Az új dolgozóval szemben igen fontos feladat, hogy az üzembe került munkást bevonják a mun. kaversenybe. Ha az új dolgozó népi akar azonnal a munkaversenyben részt venni, nem szabad azt a következtetést levonni, hogy szocialista építésünknek ellensége, hogy reakciós. Igen sok egyszerű tanulatlan munkás csak ' hosszú meggyőző munka után, saját tapasztalatai alapján győződik meg, hogy a munkaversenyben való résztvélele az egyéni érdekeit és az egész társadalom érdekeit is szolgálja. Népnevelőinknek, ha sikerül az új munkást a munka, versenybe bevonni. ezzel már részben megváltoztattuk a munkáról való nézeteit is. Ha a munkaversenyben résztvesz, bizonyosan már sokkal inkább érzi, hogy magának dolgozik, s ennek alapján egyre inkább tudatosodik a termelőeszközökhöz való meoválto. zott viszonya. Megérti az új dolgozó. hogy q szocialista tulajdon az ő tulajdona is. Népnevelőink amikor az új munkásokat n munkaversenybe bevonják, tere] kedienek arra. hogy azok ör. köntösén 'egyenek versenyfelajánlásc-kat. Ez a biztosíték arra, hogy a vállalt feladataikat teljesíteni tudják. Gazdasági vezetőink sokkal nagyobb mértékben becsüljék meg az új munkások javaslatait és kezdeményezéseit. Mindenkor részesítsék dicséretben az új mun kás javaslalát. Népnevelőink az új dolgozóval való foglalkozásuk folyamán törekedjenek arra, hogy .az üzemekbe került új dolgozót bevonják a poli'ikai oktatásba is. Szakszervezeti bizottságaink vala mennyi új dolgozót mozgósítsanak a természettudományos előadások és ismeretterjesztő elő adások látogatására. Pártszervezeteink segítsék az üzemi bizottságokat, szakszervezeti bizalmiakat ebben az igen lényeges munkában, hogy ezáltal erősödjék az új dolgozókban a' munkásosztályhoz való ragaszkodás s érezzék az új dolgozók, hogy ezt az országot magunknak építjük és ezt semmi hatalom nem veheti ki a kezünkbő'. Vörös László SZMT term. fel. SZEGED ÉLETÉBŐL Galyatetőn és Balatonleién üdültek n Táncsics tsx jól dolgozó tngjni Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk egyre több üzemi dolgozónak és dolgozó parasztnak nyújt lehe'őséget ahhoz, hogy egész évi jó munkája jutalmául az ország legszebb nyaralóhelyein, üdülőiben töltse megérdemelt szabadságát. Egész éven át várják a dolgozókat azok a festőién szép helyek, amelyeket azelőtt a Horthyrendszerben csak a kiváltságosok látogathattak. Dudás Mihály elv'árs. a Táncsice-'sz tagja a következőket írta galyalelöi üdüléséből: El kell mondanom, hogy nagyon jól éreztem magam a 14 napos üdülésem alatt Galyatetőn. Tudom, mindezt a pártnak és Rákosi elvtársnak köszönhetem. Ez az üdülés íclejlh&tetlen lesz számomra és ígérem, hogy ezután még jobban dolgozom: vállalom, hogy a 26 anyakoca gondozásánál egy évben kétszeri Hálásnál 16—16 malacot nevelek tel. Én is abban a megtiszteltetésben részésültem, — írta Tanács Antal, a Táncsics.lsz elnökhelyeltese —, hogy Balatonlelén, a ISZOT-űdülőben tölthettem 14 igazán szép tápot. ötven évet betöltöttem, de régért még gondolni sem mertem arra, hogy ilyen élet is van, hogy én is élvezhetem azt, ami azclőll csak a kiváltságosoknak jutott. Innen, Balalonleléről üzenem minden társamnak, dolgozzon úgy, hogy eredményei jutalmául mielőbb eljusson ebbe a szép üdülőbe. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói március 24-re teljesítik negyedévi tervüket A Délmagy.arországi Arámszolgállatö Vállalat szegedi üzemvezetősége tervfelbontó értekezle'et tartott, amelyen ismertejték a dolgozókkal az 1953. első negyedévének feladatait. ' A tervfelbontó értekezleten 'e'ték meg dolgozóink április 4-re. felszabadulásunk évfordulójára indított munkaversenyre felajánlásaikat. Az üzemveze'öség dolgozói vállal'ák, hogy < első negyedévi tervüket globálisan március 24-re teljesítik. André László fa!u-vil» lamosító csoportja vállalta, hogy a tervbe vett munkájukon felül 560 munk'aórás tervefelüli munkát elvégeznek. Farkas László és brigádja vállalta, hogy a brigádba beosztot' munkát 260 órával előbb befejezik. Jurka József Rácz Rudolf sztahánovisia jelentós újítása ötéves tervünk hatalmas össze, g^t fordít új üzemek létesítésére ós' a meglévő" üzemek bővítésére. A dolgozók az üzemekben jobb kö. rülmányek között dolgozhatnak. Éppen ezért mindent megtesznek, hogy 'ervüket' necsak teljesílsék, hanem túlteljesítsék. Ennek érdekében szem előtt tartva Rákosi elvtárs országgyűlési beszédének tanításait — takarékoskodnak minden anyaggal. A Szegedi Falemezgyárban évtizedek óta az volt a gyakorlat, hogy ha a farönköt — a furnirlemezek 6zámára — egy bizonyos vastagságra már lehámozták, akkor n 220 centiméter széles fahenger, bőt 80 cen'métert levágtak és így vékonyítottak, hámozták tovább. Rácz Rudolf sztahánovis'a már Gerő és Rákosi elv'árs beszéde előtt is régóta gondolkodott azon, hogyan változtasson ezen a régi módszeren. Több ötlete sziilete't meg; ezeket azonban 5 maga vetelte el. Egyik sem oldotta meg teljesen a feladatot. Gerő elv'árs beszédében felhívta a figyelmet az anyagtakarékossá gra. Rácz elvtárs Gerő elvtárs beszéde után elhatározta, hogy a legrövidebb idő alatt elkészíti újítását. Szerkesztett is egy készüléket, amely hémozás közben a fahenger rezgését kiküszöböli és igy anélkül. hogy azt 140 centiméterre lerövidítenék, teljes szélességben hámozható tovább. Rácz elvtárs ezzel az újítáA dolgozók újításokkal, íszszerüsítésekkel harcolnak a munka termelékenységének növeléséért. Képünkön Rácz Rudolf, a Szegedi Fa. lemezgyár sztahanovista dolgozója, aki újításával népgazdaságunknak évi 61 ezer forintot takarít meg. sával — az előkalkuláció szerint — évi 61 ezer forint összeget takarít meg. Az anyagtakarékossági újí'ás elkészítésén kívül Rácz elv'árs munkafelajánlással készül hazánk felszabadulásának ünnepére. Vállalta, hogy biztosítja az anyagot a dolgozóknak és müszakváltás. kor a következő művezetővel meg. beszéli az anyagellátás problémáit. Vállalta még. hogy a gönrofa ki. használása 2.1 köbméter alatt lesz. Rácz elvtárs a felajánlásában foglalkozik a 100 százalékon alul termelő dolgozókkal is. Tudományos kutatómunka a Szegedi Belgyógyászati Klinikán A szegedi Belgyógyászati Klinika ugyanúgy, mint az ország bármely részén lévő egészségügyi intézmény, a Horthy-rendszer alatt hiányos fel. szereléssel csak részben tudta szolgálni. a dolgozók egészségvédelmét. Senki sem volt, aki törődjön o hiányos felszerelések pótlásával, aki szervezetten irányitot'ja volna a kórházak és klinikái: tudósainak, orvosainak tudományos kutatásait. Az elmúit rendszerben csak azok foglalkoztak tudomgnyos kutatással, akik nemcsak a kereset, hanem az üzlet szempontjából választották az orvosi pályát. A felszabadulás óta gyökeresen megváltozott a helyzet az orvostu dományban is. Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk a l:gI)r, Faredin Imre és dr. Novaszel Ferenc a laboratóriumban tudományos ktáérletezés közben. messzebbmenőkig gondoskodik az orvostudomány: fejlesztésének bizto. vitásáról éb évenként sokmillió forintot fordít a klinikák és kórházak kisérleli felszereléseinek pó1látára, korszerűsítésére. . .4 szegedi l-es számú Belgyógyászati klinika az elmúlt két év alatt több mint 200 ezer forintot kapott a labora'-órium felszerelésének kibővítésére. Ma már a tudósok cs az orvosok korszerii laboratóriumban végzik munkájukat és érezve •pártunk és kormányzatunk támogatásúd, kiváló eredményeket érnek el a kutatás terén. Olyan módszereket dolgoztak ki egyes betegségek gyógyítására, amelynek nemcsak a magyar, hanem a világ orvostudománya is hasznát veszi. Húsz százalékkal túlteljesítette 1952. évi teivet a cimtjánszki vízierőmíí Doni.Rosztov (TASZSZ). Már nyolcadik hónapja működik a cirnIjanszki vízierőmű. A vízierőmű 1952. évi tervét ?0 százalékkal túlteljesítene. Az erőmű kollektívájának munkájúban igen fontos esemény volt. hogy az l-es számú turbinát teljesen automatizálták.