Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

KEDD. 1953 JANUÁR 27. 3 Harcban az első negyedévi terv sikeréért ™^^""zgn MMiiii A 65|1. sz. Építőipari Vállalat dolgozóinak felajánlása áprüís 4 tiszteletére ADY A MIENK Közeledik hazánk felszabadulásának 8. évfordulója. Ez az évforduló hatalmas lendületet ad mind ,.n munkaterületen dolgozónak. Az üzemek dolgoiúi felajánlásaiig készítve, hatalmas lelkesedéssel ké. -zütáek hazánk felszabadulásának méltó megünneplésére. A Szegsdi 65/1 Építőipari Vá'üalat dolgozói tíz pontban összegezték április 4-re lett felajánlásukat: 1. Vállaljuk, hogy első negyedévi '(ivünket 101-5 százalékra teljesítjük. 2- Az "czév első negyedében 25 ezer forintot takarítunk meg. 3. A Makói Gépgyár, a sándorfalvi, a kisteleki, a kiskundorozsmai. gépállomás építkezésein bevezetjük a Korabelnyikova mozgalmat, valamint a Gazda-mozgalmat kiszélesítve az .elsó negyedévben 40 ezer forint értékű anyagot takarít lünk meg. amit a munkahelyek által tett vállalásra kijelölt épületrészen használunk fel 1. A munkabéralap ellenőrzéséreilletve túllépésének megakadályozd. s>ra bevezetjük az elvégzett munkák dekádonkénti lezárásé', illetve az építésvezetők, vagy munkavezetők által történő igazolását. 5. Az „Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban" mozgalom keretén belül vállaljuk: a) Határidő rövidítések: a dorozsmai gépállomást május 31 helyett április 1-én, a kisteleki gépállomást május 31 helyett április 4-én, a sándorfalvi gépállomást június 31 helyett április 4-t'n, az öíhalmi építkezés tetőalá hozását április 15 helyett április 4-re, a Szegedi Ruhagyár építkezést március .11 helyett február 28-ra fejezzük be. b) A Tervező Irodától érkezeit tervek műszaki felülvizsgálásával és a tervezetnél jobb megoldások alkalmazásával 50 ezer forintot takarítunk meg, c) A minőségi munka megjavításával az átadásra kerülő építkezéseinken egy százaléknál nagyobb minőségi levonások nem lesznek. 6 A Nazurova-mozgalmat a gé. peken kívül kiterjesztjük a kéziszerszámokra is. 7. A havi versenyt a vállalat öszszes munkájára vonatkoztatva ápri. lis 4-ig 72 százalékra kifejlesztjük; elsősorban a dorozsmai gépállomáson és az öthalmi építkezésen. 8. A Rőder.mozgalmat úgy fejlesztjük. hogy az idősebb és ;ó szakmunkásokból álló brigádokba fiatalokat vonunk be. 9. Az igazolatlan hiányzásokat az elmúlt 'ev utolsó negyedév 0.8 százalékához viszonyítva 0.5 százalékra csökkentjük. 10. A balesetelhárítást, a munkavédelem megjavítását, a vállalati balesetek számát 40 százalékkal csökkentjük. A fenti cél eléréséért a munkaidő utáni 10 perces Tendcsinálási mozgalom bevezetésével is elősegítjük ezt a mozgalmat és április 4-ig valamennyi munkahelyünkön bevezetjük. A 65/1. sz. Építőipari Vállalat dolgozói Ezer ötletet ad, eredményeink helyes értékelésére tanít a Budapesten megnyílt „V ersenynyilvánosság" kiállítás Özeged üzemeiben, vállalatainknál lükíető ütemű a termelés. Egyének és brigádok, üzemek és üzemrészek versenybe lépnek egymással, hogy az első negyedévi tervet sikerrel teljesíthessék. Ér'ékesebbnél-értékesebb felajánlásokat tesznek legszebb évfordulóinkra, amelyeknek teljesítési harcában új munkamódszerek szüleinek. Ezt a nagyszerű lendületet nem minden üzemben Vérsenytábláktól Budapesten a napokban nyílt, meg a „Versenynyilvánosság" kiállítás, amelyet a SZOT termelési osztálya rendezett. Az építők Dózsa Györgyutcai szakszervezeti szókházának emeletén naponta soks'zázan keresik fel ezt a gazdag gyűjteményt, amelynek nagyrésze országunk legnagyobb és legjobban működő üzemeiből került fel. A kiállítás sokrétű anyagát a legfontosabb agitációs szempontok szerint csoportosították. Legnagyobb helyet foglalnak el az anyagtakarékossággal, selejtcsökkentésset foglalkozó táblák, szemléltető képek, rajzok és faliújságcikkek. Nem szorul háttérbe az ellenség elleni harc sem. Keményen alkalmazzák a cikkek és a rajzok a kritika fegyverét is. A kiállításon igen ötletesek a rajzos „villámok" elmés és találó szöveggel. Milyen a jó versenytábla? A jó versenytábla az üzem termelésének nyitott könyve, amely a dol-' gozók etött feltárja a fejlődést, lemaradást; bemutatja, ki milyen mértékben vette ki a részét az eredményekből; ki az, aki hátráltatja a terv teljesítését. A kiállítás különösen sok úgynevezett „tervórát" mutat be, amelynek lényege: a tábla köralakú, külső szélét felosztják hónapokra és dekádokra és a mutató pontosan mutatja, melyik dekádban hány százalékot ért el az üzem, vagy üzemrész. Másik fajtája ii „tervórának" az üzemek, vagy üzemrészek közötti verseny körtáblájia. Itt annyi különböző színűre festett mutatója van az órának, ahány üzem, vagy üzemrész van. A mulatók állásától leolvashatják nz üzemrészek dolgozói, hogy hanyadik helyen vannak a versenyben. Igen szemléltető és bármelyik üzemben megoldható a havi tervieljesítést szemléltető sugaras grafikon ls. Ez is köralakú tábla (közepén lehet lelkesítő jelmondat, vagy Kép), amelynek külső széléről kihúzott fonalakon vezetett fémjelzők mutatják, hogy a dolgozók hanyadik napnál, vagy hétnél tartanak a tervteljesítésben. A dolgozók neve a tábla külső szélén van és a fonalak innen futnak be sugarasan a középre, rajla a fémlemez jelzőkkel. Ugyanez a megoldás alkalmazható dátumcser éléssel, százalékos beosztással, a százalékos-, minőségi- és selejtcsökkentési eredmények kimutatására is. Egyéni és dekádláblák Üzemeink legtöbbjében igen helytelenül alkalmazzák a dekádonkénti " kimutatásokat. A kiállítás ezzel kapcsolatosan is jő módszereket nd az üzemek részére. Igen ötletes és szemléltető az a versenytúbla. amelyik külön feltünteti a terv állását, a selejt csökkentés vállalását és eddigi teljesítését. A lábla feltünteti, tükrözi a verseny nyilvánossága. Vannak üzemek, ahol léleknélkül, általánosságokban mutatják be az eredményeket, de azt is úgy, hogy nem követik a fejlődést. Találunk üzemeket, a hői krétával, olvashatatlanul odavetett, elmázolódott nevek és számok „éklelenítik" a versenytáblát — már amennyitón ezt versenytáblának nevezhetjük. — Ugyanez vonatkozik egyes helyeken a faliújságokra is. — a „villámokig" hogy a terv teljesítése közben milyen volt a munkafegyelem, hány igazolatlan hiányzó volt, hány dolgozó késett és, hogy a munkaidejét ki használta ki jól és ki ros3zull. Feltünteti a versenytábla „Példáké, peink" felírat alatt, hogy kik azok, akik élenjártak abban a dekádban. Ugyanakkor „Elmaradottak" felírás alatt névszerint sorolja fél azokat, akik hátráltatták a tervet. A budapesti Harisnyagyár dekádtáblái igen szemléletesek. Itt is tologatható fémjelzőkkel mutatják be, hogy a dolgozók név szerint mit vállaltak és vállalásaikból az illető dekád ideje alatt mit teljesítettek. A gyár minden dolgozónak külön ad ki cgy-^gy felajánlási dekádtáblát. A szöveg alatt, a vállalás napjától április 4-ig, dekádokra osztották az időt es minden dekádban feltüntetik, hogy az illető dolgozó vállalását hány százalékra teljesítette. Követésre méltó az Orion gyár egyik bizalmijának a versenytáblája is. Benedek Gézáné bizalmi külön versenytáblát készített csoportja részére, amelyen pontosan értékeli Horváth Márton elvtárs, a Központi Vezetőség június 27-i ülésén, figyelmeztette az üzemek vezetőit és dolgozóit: „a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó politikai tömegmozgósítás sikere mindenekelölt versenyagitációnkonmúlikP. A SZOT csoportja tagjainak dekáderedményeit. Kemény, K személyhez szóló kritika A „Versenynyilvánosság" kiállításon jó példáit láttuk annak, hogy a nagy üzemekben a dolgozók igen keményen bírálják egymást a faliújságokon. Ezek a bírálatok nem általánosak, hanem személyhez szólóak. Igen humoros az egyik faliújságcikk, amelynek címe: „Találós, kérdés". A falliújságcikkre egy nagy zápfogat rajzollak és mellette ugyancsak rajzban szögre aka'sztva az egyik brigád neve és aláírva, hogy „munkafegyelemA cikkben megkérdezik az üzem dolgozói az illető brigádtól: „Mi a különbség János bátsi zápfoga és a Balogh-brigád munka. fegyelme között?" A megfejtést fordítva írták a következő szöveggel: „Semmi, mind a kettő meglazult". Kedves humorral pellengérezik ki az egyik munkavezetőt is a dolgozók. A faliújság cikke a következő szöveget tartalmazza: „Egy tucat zsebkendőt adunk Né. meth László elvtársnak (szerszámkészítő), hogy legyen mire csomót kötnie. Igy talán nem fogja elfelejteni műhelye eredményeit leadni a termelési irodára". Igen időszerű a kiállítás versenyfelajánlás teljesítésére mozgósító rajzos cikksorozata is. Legötletesebbnek találtuk a Budapesti Szerszámgépgyár versenyvállalásra mozgósító faliújságját. A faliújság több képet közöl arról, hogy az üzemrész dolgozói hogyan harcolnak a felajánlásban vállalt 76 esztergapad elkészítéséért. termelési osztályának e kiállítása a versenyagitáció megjavítását célozza. Azok az ötletek, amelyeket a legnagyobb üzemek dolgozói beküldtek a kiállításra, megvalósításra várnak megyénk üzemeiben is. Kovács Imre. Országszerte „Természettudományos Ismeretterjesztő Könyvhetet" rendeznek január 30 — február 9 között 1953. január 30-'ól február 9-ig rendezik meg a Természettudományi Társulat és az Állami Könyvterjesztő Vállalat elsőízben a „Természettudományos Ismeretterjesztő Könyvhetet," A könyvhét folyamán Budapesten és vidéken, üzemekben, hivatalokban, iskolákban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban, falvakban természettudományos ismeretterjesztő könyvkiállítás nyí. lik. Budapesten január 29-én az Állami Könyvterjesztő Vállalat kultúrközpontjában nagyszabású ter. mészettudományo6 ismeretterjesztő könyvkiállítás nyílik A könyvhét alatt az iskolákban a tanárok ismertetik a természettudományos könyvek olvasásának, tanulmányozásának jelentőségéi, az üzemekben és a falvakban a Természettudományi Társulat munkatársai tartanak előadásokat. Számos üzemben filmvetítéssel kapcsolják össze az előadásokat. A „Természettudományos Ismeretterjesztó Könyvhét" feladata a természettudományos könyvek olvasásának, tanulmányozásának széleskörű népszerűsítése. Célja: rámutatni arra, hogy milyen jelentősége van a tudományos ismeretterjesztő irodalomnak népünk kulturális fejlődésében a tirdo. mányellenes nézetek, a babonák elleni harcban. Japán az újra felfegyverzés útján London (TASZSZ). Tokiói jelenlés szerint a japán kormány megtette az első hivatalos lépést a nyílt újrafelfegyverzés felé. Törvényjavaslatot dolgozott ki a megszállás idején elfogadott alkotmány módosítására. Ennek az alkotmánynak 9. cikkelye ugyanis megtiltja, hogy Japánnak fegyveres erői legyenek. Lnuehezes halála M

a, január 27-én 34 esztendeje, h0gy kihullt Ady Endre kezéből nagyszerű harci fegyvere, a toll, de minden 's^ava, sora ma is élő valóság, sö; talán élőbb, figyelmeztetőbb, mint valaha. Szavainak lángja ma, a mi társadalmunkban talált friss, éltető levegőre. Ady a milleneurm idők hamis káprázató á'lhazafiságába mert betörni ez „új időknek új daLaival", amelyek egyenes folytatásai a magyar irodalom legszebb szabadságharcos hagyományainak. Ady hamja nem tetszett a hivatalos Magyarország úri képviselőinek s nem csoda, hogy letagadni igyekeztek költői nagyságát s ha már ez nem sikerülhetett, a durva hamisításhoz, igazi mondanivalója eltorzításához folyamodtak. A feudál-kapi alizmus. klerikaliznms és nagyúri rendszer haszonlesői érthetően nem szivesen ha 11gatták a népét, nemretét szívéből féltő költőnek találó, leleplező megá l'japííásuit, gyökeres társadalmi változásokat követelő sorait. Jellemző hogy például még tiz 1040-es években megjelent egyik- magyar irodalomtörténetben is — anjely főként a diákság számára készült — ilyen sorokat olvashatunk Adyról: ..Bátran elhagyhatjuk viaskodó verseit, akár hazájával, akár önmagával pörölőket". Pedig éppen ezek a „viaskodó versek" jellemzik igazán Ady Endrét, a „népért síró, bús, bocskoros nemes"-), aki a demokratikus átalakulásban keresi a megoldást a magyar nép évszázados keserveire. „Ady Endre — amint Révai elvtárs átlapítja meg róla tanulmányában — az a kisnemesi jakobinus, aki a munkásmozgalommal nem nőtt össze és mégis mindent tőle remél, aki saját polgárj.demokratikus ideáljaibál már kiábrándult, de a szocializmust nem győzi kivárni". S nekünk ezzel a szemmel kell nézni, mert csak így lehet helyesen nézni Ady Endrét és így fogadhatjuk alkotón mondanivalóit. amelyek legtöbbje döbbenetes időszerűséggel 'szól még ma is. KA a is tanulhatunk Adytól igazi hazaszeretetet, amely egy a nép, a dolgozó nép szeretetével és az urak, az elnyomók gyűlöletével. M,a is tanulhatjuk tőle a szabadság szenvedélyes szeretetét s ma is tanulhatjuk tőle a harcot a sötétség ellen, a/ klerikális butítás ellen. Ady aggódva látta, hogy Magyarországot,,, A nagyurak és nagypapok jobbon nyomják, mint valaha" és keserűen írta Párizsból 1906-ban, hogy „hájfejűek, hülyék és analfabéták parlamentje az úri pa,rlameut-'. Mit is várhatolt volna ettől a magyar dolgozó nép? Semmit! Jól látta ezt Ady s különösen élesen világítják meg ezt költészete mellett publicisztikai írásai. Egyik úti levelében például kivándorló legényekről is ír, akikkel egy magyar hajón találkozott.' Nem segít, rajtuk semmi — sóhajt fel — „még a piipökök imád. sága sem. Holott azok százezer forinto8 fizetéseket kapnak az imád. kozáért. És a gróf urak nemes hazafisága sem. Ezeknek is sokszázezer forint, jövedelmük van, mert szeretik a hazát. Nekem határozottan bujtogató természetem van. Ma délelőtt megint szóba álllain magyar testvéreimmel. Azt kérdeztem tőlük: — Sok kár adódna abból Magyar, országnak, ha a kalocsai érsek helyeit egy káplán imádkoznék s ha Zichy Jenő nem szeretné a hazái? Azf. válaszolták, holott igen jó katolikus és hazafias parasztok, hogy — nem". A világosam látó, népét szerető, forradalmi magyar író hangja ez. Azé a költőé, aki bátran meri vallani szinte költői hitvallásként, hogy „A szalagoké parfümös rege — Szilaj és új az utca éneke". Ezért nevezték hazafiattannak éppen azok, akiknek a haza csak érdek volt. akik csak a busás hasznot igyekeztek z3ebrevágni abból, hogy az ország vezetői lehetnek. A liszaistvánoknak s a hozzá hasonló „perc emberkéknek" érthetően az elevenébe mart az olyan megállapítás, amelyet Ady arról a híres „békebeli" Magyarországról írt, hogy „ti. pikus korrupt ország, mert egy magyar államférfiú csodált és nagy 34. évfordulóját! lehet csak azá'tul, hogy nem panamista. Olyan nagy ritkasúg ez tudniillik Magyarországon s olyan nehezen hiszik el olt egy közéleti sserepmröl a becsületességet". Nem csoda, hogy elég volt ebből a világból, nem csoda, hogy Ady költői tüze így kiáltott fel: Büdös úr-szag ptnz-3zag sehol igy nem kábít. Minden: változásért és újért ki-1® i t. S ha papok tömjénjük qígVsebben rázzák, Mir.dczek halálos sorsunk magyarázzák . . t » A grófok, az ezerholdasok, a nagypapok Magyarországát talán egyetlen költőnk sem gyűlölte úgy, mint Ady. Mondhatnánk "szúzf |e> aíakban írt, izgatott ellene. Felele. venitette legjobb magyar szabadság, harcos hagyományainkat, megszól, lalt nála a kuruckori vitéz és a. 48-as harcos egyaránt, Dózsa, E" :a Tamás, Rákóczi, Táncsics harc i* nak adóit XX. századi hangot. Sikoltó felhívás volt szava az új. igtizi forradalomra: Urak. papok dölyfét. lm elegei tűrtük. Gyomrunkba a sok bánatot Már eleget gyürtük. E

bben az emésztő gyűlöletben azonban benne él Ady örök tépelődése, fogcsikorgató tehetellen. ige js, amely versei egy részének pesszimizmusában nyilatkozik megGyötrődött azon. hogy „annyi emberséges bánat"-nak „Van-e célja éa nagy akarata. — Hoz-e valamit, ami övé, — Ami magyar, ami igaz maga?" S innen eljut a . nagy kérdésig: „Mit ér az ember, ha magyar'" De ez a kérdés nála, költ szelében tovább tágul és azt az értelmei kapja, hogy mit ér a nép. a nemre', ha magyar. S a felelet egyértelműen ez ná-lia., — bárhogyan is igyekeztek félremagyarázni —, hogy csak annyit ér, amennyit vz emberiség nagy forradalma törekvéseiből megvalósít, mert ez vezet, salát nemzeti léte jobbra fordulásához is. Csak akkor lehet a magyar néj>nek súlya, hangja, szava a vitádban, ha forradalmi néppé válik. Kemény harc ez.'de Ady vállalja, vallja, tudja, hogy Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz húzó, rongy putyáknrk Legkülönb ember, aki bátor S csak egy külömb van. aki: bátrabb. S a bátor embereket megtaláljál ott, azok között, itiük a Kommunista Kiáltvány szavaival — nem veszíti e nck mást. csak a láncaikat. Veletek száguld, str ujjönq a lelkem i Véreim magyar prole.árok. „A hadak útja" -cimü versében pedig már a „fölkelt nép"-et köszönti, aki leszámol a bűnösökkel és új szakaszt nyit a magyar nép történelmében. Új szakaszt, amelynek világító csillaga az örök emberi reménység, de moslmár nem a puszta reménység kifejezője: Vörös csillag ragyog) és trónolj. Mióta ember néz az égre, verös csillag volt a reménysége Ezen az „új tavaszi seregszemlén" a gyakran pesszimista, költő is új bizakodásba, új reménységbe, szinte biztos jövőbelátásba fordul amikor vallja: „Mise tömjénfüst, dicső babonák — Dőlhetnek ránk már bús, keserű tűzben". |U|s, amikor felszántották a „m,ngyar ugar"-t 03 eltűrni a „Halál-tó Magyarország?.", akkor emlékezünk és soha sem felejtjük Ady szavait. Sőt még jobban a szivünkbe véssük és magunkénak valljuk. A „lennék valakié" vágyódása megértésre tatáit. Révai elvtárs a löbbi között ezt írja róla: „Ady nem a munkásosztály költője, hanem nz egész magyar népé, a szó igazi értelmében: a magyarságé. S mert'a nép, a magyarság nemzeti költője volt, ezért érzi a magáénak n forradalmi magyar proletárságAdy nem „lidérces, messze fény" már, hanem tüzes, közeli világító fáklya. Ady a mienk, a dolgozó népé, az új Magyarországé. Pósa Peder, Luigi Longo cikke az Olasz Ko.umunisia Párt megalapításának 32. évfordulója alkalmából Róma (TASZSZ). Egész Olaszországban sokszáz gyűlésen és tüntetésen ünneplik január 25-ét, az Olasz Kommunista Párt megalapításának 32. évfordulóját. A másfélmillió példányban különkiadásban megjelent „l'Unita" megemlékezik arról a harcról, amelye' a párt folytatott fennállásának 32 éve folyamán. Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese vezércikkében hangsúlyozza; pártunk ticső múltjának harcai, áldozalai é» sikerei után, ma vezeti mindazt, ami a legegészségesebb, legélenjáróbb és leghaladóbb oz országban. A kormány választójogi „reform", tervezete — írja a továbbiakban azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az abszolút többséget a kereszténydemokraták számára. Ezek a csaló törvényjavaslatok felháborodást keltettek nemcsak a kommunisták és a szocialisták, hanem mindazok körében, akik' számára drága a becsület és az igazévé*