Délmagyarország, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! í A 65/1. sz Építőipari Vállalat do'gozótiwk fe'a'án'ása t április 4 tiszteletére A Bolgár Népköztársaság jegyzéke a jugoszláv kormányhoz A budapesti francta követség helyettes katonai attaséjának kiutasítása :A Z MD..P CSONGRAD.MEGY E PART5 \ZrO' r ~t > i " $ AGÁN A K L A P J A IX. ÉVF. 21. SZÁM ARA 50 FILLÉR KÍbD, 1953. JANUÁR 27. A terméshozam növelése csak az állandó szakmai képzés segítségével érhető el Mezőgazdaságunk szocialista átalakítása gyors ütemű. A termelőszövetkezeteink által megmunkált terület eléri az ország 6zántóterüleiének 24.6 százálékát. Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink állandóan növeljék terméseredményeiket és bemutassák a nagyüzemi gazdálkodás előnyét a még egyénien gazdálkodó dolgozó parasztságunknak, olyan vezetőkre van szükség, akik értenek ahhoz, hogyan lehet a földből- a legmaga. sabb terméseredményt kihozni, hogyan lehet növelni a jövedelmezőséget. Jelenleg a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai szakmai felké. szültség szempontjából erősen elmaradnak a. követelmények mögött. Jelentős részben ez az oka annak, hogy a termelőszöveikefe. tek terméseredményei nem emel. kednek olyan ütemben, mini azt szeretnénk. Igen vontatói' például az új agró. és zootechnikai módszerek bevezetése. Ennek oka, hogy a termelőszövetkezetek veze'ői nincsenek tisztában e módszerek hasznosságával. Ugyancsak a özakmai ismeretek hiányossága okozza a termelőszövetkezeteink szervezed megszilárdításában még fellelhető hibák jórészét is. Termelőszövetkezeti vezetőink jelentős része nem látja még világosan a szocialista munkaszervezés feladatát, jelentőségét: nem ismeri műszaki elvét sem. Mindezt a sokféle hiányosságot a szakmai képzettség állandó emelése útján lehet pótolni. Államunk rendkívül nagy gondot fordít a párthoz. népünkhöz hű, jó mezőgazdasági szakemberek képzésére. Ötéves tervünk folyamán csaknem egymilliárd forintot fordítunk mezőgazdasági szakoktatásra. A közép- és felsőfokon képzelt szakemberek százai és ezrei kerülnek ki a mezőgazdasági szakiskolákból, a tanfolyamokról és biztosítják egyre fejlődő termelőszövetkezeti mozgalmunk, állami gazdaságaink és gépállomásaink megfelelő szakemberekkel való e'látásá'. Az agráregyetemek, a tech. nikumok és különböző szakiskolák, a rövidebb és hosszabb tanfolyamok mind-mind egy célt szolgálnak: előrevinni. mezőgazdaságunk szocialista fejlődését, felszámolni mezőgazdaságunk elmaradottságát. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a bentlakásos iskolák és tanfolyamok mellett a termelőszövetkezetekben rendezett alapfokú agró- és zootechnikai tanfolyamok is. amelyek hároméves időtartamúak. E tanfolyamnak sikeres vizsgája után, a hallgatók a növénytermesztés, állattenyésztés vagy kerté, szet mestere címet kapják. E tanfolyam/ok szakelőadásait Csongrád megyében is a meigyei és járási tanács legjobb szakemberei, a gépállomások és termelőszövetkezetek agronómusai tartják. Megyénk területén ezeken az agroés zootechnikai tanfolyamokon ezidáig 44 termelőszövetkezet 1015 tagja vesz részi; ugyanakkor 38 egyénileg dolgozó paraszt is résztvesz a szakmai továbbképzésben. A sándorfalvi Rózsa Ferenc-termelőszövetkezet szintén jópéldával jár elől, mert 31 tagja vesz részt a továbbképzésben. A kiakundorozsmfii Szabad Földtszcs tagsága is megértette azt. hogy milyen jelentősége van a szakmai tanulásiak az új agrotechnikai eljárások elsajátítása érde. kében, ezért a tagság kísérletképpen minlaparcellát létesít. Az egyik részén a régi, maradi gazdaság által alkalmazott talajművelést. a másikon pedig a fejlett agrotechnikát alkalmazza. A nyár folyamán majd mérlegre ' tesizi a kél művelési ág eredményeit és bebizonyítja a község dolgozó parasztságának is, hogy mit jeleni a fejlett agrotechnika ismerete és gyakorlati alkalmazása. Megyénknek ezek a termelőszövetkezetei megértették Gerő elvtárs november 29-i beszámolóját, amelyben rámutatott arra, hogy milyen nagy jelentősége van nagy. üzemi gazdaságainkban a szakmai képzettségnek. Ugyanakkor vannak olyan termelőszövetkezeteink is, ahol nem szívlelték meg Gerö elvlárs szavai', nem tették magu. kévá a párt és a kormány állal hozott határozatát és nem akarják magukat szakmailag képezni. Milyen haszna van a szakmai tanfolyamoknak, arra jópélda a sándorfalvi Rózsa Ferenc-termelöszövetkezet, ahol a neimrégien indítóit tanfolyamnak már mutatkoznak eredményei: a szövetkezet bevezette a háromszori fejést, valamin' a szalmafeltárást. A röszkei Uj Élet.termelőszövetkeze' tágsá. ga az elmúlt évi szakmai tanfolyamon tanul'a meg, milyen jelentősége van a ke reszt sorosan vetet' lucernának. A tanultak nyomán hat hold lucernát kereSztsorosan vetett el, ami az aszály ellenére is zöldebb és kiegyenlítettebb lelt, a kaszálás után gyorsabban eredt meg, mint a keresztsorosan vete" tábla melleit lévő scy&s lucerna. A keresz'sorosan vetett lucerna az első kaszáláskor 12 mázsa szénát ado't. amíg a mellette lévő soros lucernának csak nyolc mázsás lett a termése. De még számtalan pé'da bizonyíthatná az*, hogy milyen nagy jelentáségű a termelőszövetkezetek tagságának szakmai képzése és a tanultak gyakorlatbani alkalmazása. Azok a termelőszövetkezetek, Iszcs-k, tehát, amelyek tervbevették, hogy hároméves agre- és zoc. technikai tanfolyamot indítanak, de még nem' kezdték meg a tanulást, — fel'étlenül pótolják a mulasztást. A tanfolyam megszervezésében, megkezdésében, látogatásában és a tanulásban járjon élen a termelőszövetkezet vezetősége, elnöke, üzemi párttitkára, intéző bizottsága. A szakmai oktatásban feltétlenül vegyenek részt' a brigád- és munkacsapatvezetök is, mert csak így tudják a hozzájuk beosztott szövetkezett dolgozókat a munkában helyesen irányítani. Éljenek tehát mind a vezetők, mind a tagok a tanulás lehetőségével. Meg kell értenie minden szöve'kezeti elnöknek, vezetőségi tagmak, hogy Szocialista nagyüzemet a szakmai ismeretek rendszeres gyarapítása nélkül nem vezethetnek. Használják fel tehát a táli idői tudásuk bövitésére, de gondoskodjanak arról is, hogy a szövetkezet tagjai közül ugyancsak minél többen rész'vegyenek a mezőgazdasági szakoktatás valamelyik formájában. Ne felejtsék el: csuk jólképzelt termelőszövetkezeti vezetők és tagok tudják erőssé. gazdaggá fejleszteni a nagyüzemi gazdaságokat. Az amerikai agresszorok folytalják a koreai haktériumháhorút Az egyszerű emberek százmilliói velünk együtt harcolnak a békéért A szegedi dolgozók lelkesen tüntettek a béke mellett a vasárnapi békegyűlésen ífzeged becsületes dolgozói magukénak érzik a béketábor céI0 kitűzéseit. Annakidején lelke,sen csatlakoztak a stockholmi békefelhíváshoz is. Száz és száz üzemi dolgozó, háziasszony és dolgozó paraszt. írta alá a békét követelő íveket. Azóta is napról-napra növekedett a szegedi békeharcosok tábora. Mind többen és többen értttték meg Sztálin elvtárs szavai nyomán, hogy a „béke fennmarad és tarlós lesz. ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette." A múll évben a város minden részében, üzemekben, termelőszövetkezeti csoportokban ú/ békebizottságok alakultak, mozgósítva a tömegeket a békeharcra. Számos ház és utca viseli ma már büszkén a ,.Békeház", vagy „Béke-utca" nevet, hirdetve, hogy la. kói kiváló békeharcosok. Az elmúlt hónapban megtartott Bécsi Békevilágkongresszusra is lelkesen készültek Szeged békeharcosai. Felajánlásokat tettek az üzemekben a terv túlteljesítésére, a dolgozó pa. rasztok pedig beadási kötelezettségük maradéktalan teljesítésére. A háziasszonyok béketarisznyákat készítettek, n gyönyörűen hímzett béketarisznyák. a levelek ezreit vitték Bécsbe, melyben Szeged dolgozói üzentek az egész világ békeharcosainak. Nagygyűlés a Szegedi Nemzeti Színházkan Vasárnap összegyűltek Szeged békeharcosai a Nemzeti Színházban, hogy meghallgassák Szádeczky-Kardoss Elemér kétszeres Kos. sutá-díjas akadémikus Bécsi Kongresszusról szóló beszámolóját, A békenagygyülésen Szeged dolgozói ismét megmutatták, harcos hivei a béke'ábornak, egységesen kiállnak a béke megvédéséért. A békenagygyülés 10 órákor kezdődött, A nézőteret lelkes békeharcosok 'öltötték be. Erre az alkalomra gyönyörűen feldíszítettek a színpadot. A hátteret pirosfehér-zöld, piros és a béke színé' hirdető világoskék drapéria borította. A pompás drapériára Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak arc. képeit helyezték el, alatta felirat vol': ..Előre a béke országának, édes hazánknak erősítéséért." Az elnöki asztalt is világoskék drapéria borította; a színpadot zöld virágok tették még szebbé. Az elnökségben ott ült Róssz Gyuláné elvtársnő, a Szegedi Pártbizottság ágit. prop. titkára., Nagy István elvtárs, a Városi Tanács elnökhelyettese, a 'ömegszervezetek küldöttei. dolgozó asszonyok, sztahanovisták, fiatalok, a hfcnvédség kü". döttei. A békenaoygyűlést Kovács Mária, a szegedi Nemzeti Színház művészének szavalata, nyitotta meg, majd Wagner Richárd, egyetemi tanár megnyitotta a békenagygyűlést. Szerete'.tel üdvözölte Szádeczky-Kardoss Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikust a magyar dolgozók Bécsben járt béke. küldöttéi, üdvözölte Szeged békeharcosait, a dolgozók küldötteit Szádeczky-Kardoss Elemér beszámolója A megnyitó után került .sor a beszámolóra. Szádeczky-Kardoss Elemér lelkes hangon kezdte meg kongresszusi beszámolóját. A népek bécsi kongresszusa felmérhetetlen jelentáségü esemény az emberiség történetében — mondotta. A nemzetközi békemozgalom gyors fejlődésével, nagy sikereivel már eddig is kivívta az emberiség csodálatát. De bármilyen óriási eredményeket mutatott is fel a békemozgalom, — gondoliunk csak a stockholmi békepontokat alátámasztó ötszázmillió, majd az ötha.lalmi béfceegyezményt sürgető hatszázmillió aláírásra, — mégis kétségtelen, hogy a Bécsi Korr közi feszültség enyhítésének kérdése. Ezek a kérdések mind a kon. gresszus plénumán, mind a bízottságokban és albizottságokban, a legszélesebb és legszabadabb megvitatás alá kerültek. A nemzetek függetlenségének és biztonságának kérdése nem véletlenül került a Kongresszus napirendjén első Ijelyre és foglalta el a tanácskozások fő idejél. Az amerikai imperialisták nagy nemze'közi múlttal rendelkező független országokat, függő helyze'be, eddig függő népeket gyarmati sorsba ta. ezilanak, háborús terveik valamennyi nép függetlenségét és szabadságát fenyegetik. A népek gresszus jelentőségében , és ará-i kongresszusa a leghatározottabb Phenjan (TASZSZ): Az amerikai beavatkozók folytatják a koreai baktériumháborúi. A „Koreai Központi Távirati Iroda jelentése elmondja, hogy az amerikai agreszszorok a frontmögötti Hvanghe tartomány különböző vidékeire járványos betegségeket hordozó rovarokat szórnak le. December 21-én szinhv&nphari járás hat. falujára, valamint gzintailgri, mudungrl és más járások területére ugyancsak járványos betegségeket hordozó különböző rovarokat szórlak le. A ledoeoit rovarok — nagy feketeszőrös legyek, lepkék és pókok — szertemász ak :i hótakarón. Ilyenfajta rovarok azelőtt ezen a környéken sohasem voltak. December 29-én és 30-án amerikai repülőgépek járványos betegségeket hordozó nagymennyiségű rovart szórtak le Cseren körzet 9 járásának 28 falujára, valamint Szincshon körzet és Csunnm járás területére. nyaiban minden eddigi békemegnyilvánulást felülmúlt. Majdnem Száz ország népeinek legjobb békeharcosai találkoztak a Konzer'haus nagytermében, száznál is több faj'a nyelven folyt je a beszélgetés. Világhírű asszonyok és férfiak ültek egvmás mellett, hajollak jegyzetfüzeteik fölé. O" vottak az emberiség olyan kiemelkedö alakjai, mint Jolioi-Curi© professzor, a világhírű tudós. Hja Erenburg, a nagy Szovjet író, Szun Csin lin, a nagy kínai forradalmárnak Szun Jat szennek az özvegye, Hewlett Johnson, a canterbury.i ér. seki helynök, Jorge Arnado, a brazil nép és Pablo Neruda, a chilei nép lánglel'kü költője, Kuo Mo Zso és Szimonov, a toll mesterei, Sarlre és Aragon francia irók és még sokan mások. A türelmes felvilágosító munka eredménye A népek békekongresszusánaik minden várakozást felülmúló s'kere a nemzetközi békemozgalom nagv diadala, ahogy Uja Erenburg nevezte: „Nagy áttörés volt." Megmutatta a békevilágmozgalom nagy erőfeszítéseinek, türelmes fel. világosító munkájának kézzelfogható eredményeit. Szádecoky-Kar. doss Elemér a beszámolójában ismertette a délamerikai országok küldötteinek felszólalását, majd a Kongresszus munkájáról szól'. A napirenden a nemzetközi békeharc három döntő kérdése állott: a nemzetközi függetlenség és biztonság kérdése, a már dúló háboíúk azonnali beszüntetésének szük. sé8t*«éqe és az általános ifemze'és legvilágosabb formában állást foglalt ebben a kérdésben- JoliotCurie, a Békevilágtanács elnöke megnyitó beszédében leszögezte: „Nincs igazi biztonság olyan ország számára, amely eladja függetlenségét. A küldöttek egész sr. ra hangsúlyozta:" A béke legfőbb alapja, valamennyi állam függetlensége. A nemzetek függetlensége clválaszlhatjfUan a béke ügyétől/ Az elnyomott népek képviselőinek felszólalásai a kongresszuson ogYtö'-egyig izzó vádbeszédek voltak, az imperialista elnyomás ós kizsákmányolás ellen. A gyarmati népek küldöttei elmondták, hogy országaikban kcvestLb a kórház, mint a börtön. A gyarmaíositek, a bennszülött lakosság 90 százalékát az analfabétizmus sötétségében tartják. Lehetetlenné teszik Számukra földjeik megművelését, elrabolják természeti kincseiket. országaik területén katonai támaszpontokat építenek, légi- és tengeri hadgyakorlatokat tartanak. Amikor ezek a népek nemzeti függetlenségük legszentebb jogaik védelmére kelnek, akkor az imperialista gvarmatositók olyan megtorló intézkedése, kel foganatosítanak, amelyeknek irtó hadjárat jellegük van, büntető expedíciókat szerveznek, amelyek mészárlássá fajulnak. A nemzetközi békemozgalom az elnyomott népek reménysége De nem sokkal jobb a sorsuk azoknak az országuknak sem, amelyek látszólag függetlenek, de amelyeket az amerikai imparlaliták a „szabadság, a demokrácia. * megsegítés" és egyéb jelszavakkal egyre inkább maguk alá gyűrnek. Az Egyesült Államok nagykövetei úgy viselkednek a nyugateurópai nagy hagyományokkal rendelkező országokban, mint valóságos helytartók. Lábbal tiporják törvényeiket, megsértik az alkotmányt és tönkreteszik a nemzeti ipart, hntal. mas munkanélküliséget teremtenekNincs semmi csodálkozni való azon, hogy az amerikai imperialisták tevékenykedése a népek nagyfokú elkeseredettségé* és egyre ha. tározottabb ellenállását váltja ki. A nemzetközi békemozgalom az elnyomott népek reménységévé vált. Algir képviselője mondotta a kongresszuson: „Mi azokhoz csatlakozunk, akik a népek függetlenségét komolyan veszik. Akik ezt nem teszik, azokat nem támogatjuk.' Nem egy kongresszusi szónok ajkáról hangzott el a szabadságküzdelmek régiség jelszava: „A ti függetlenségiek a mi függetlenségim.-; is." Nyolcvanöt ország majdnem kétezer küldötte egyhangúan megállapodott abban, hogy a jövőben még fokozottabb erővel szállnak síkra a nemzeti függetlenség vs szabadság védelmére. Korea békéje: a világ békéje A kongresszus résztvevői kii.önösen mély megrendüléssel hallgatták a koreai küldöttet 'és más népek Koreában járt képviselőinek beszámolóit az amerikai gaztettekről- A kongresszuson résztvevőknek örökre emlékezetében marad a ken. i küldöttség vezetőjének, a k'válő írónak. Han Szer Ja-nak szavai: „Hunyják be szemüket és képzeljék el, hogy az önök hazájában, mo.-t, ezen a reggelen, házak égnek, füst száll a magasba, a repülők mély repülésben keresik bombáikkal az óvóhelyek bejáratát és talán ismét egy óvódál, gyermekeket, árvákat pusztítanak el. Lehet, hogy az e' múlt éjszakán meggyilkolták küldöttségünk valamelyik tagjának egyik, vagy másik hozzá'.arl ozóját. De nemcsak mirólunk van szó..." A világ valamennyi népéről van szó. A világ békéjéről van szó. amikor a koreai békéről beszélnek. Ez a tudat áthatotta a kongresszus valamennyi küldöttét. Erről beszéli Jenn Duhain • kanadai katona, aki két évvel ezelőtt még fegyverrel a kezében harcolt a koreai nép szabadsága ellen, megsebesült és mo t eljött a kongresszusra, hogy vádolja a bűnösöket és hitet tegyen a béke mellett. „Húsz éves vagyok — mondta — és olyanokat láttam, amiket senkinek sem volna szabad látnia. Húsz éves vagyok és úgy jöttem vissza, hogy nem tudok semmihez sem kezdeni Én az egyszerű katona arra kérem hazám és a nagyvilág szülőit: ne engedjék fiaikat Koreába." A szovjet küldöttek szava különösen messzehartgzó volt A kongresszuson sok szó esett a nemzetközi feszültség enyhítésén'le kérdéséről, A szónokok egymásután foglaltak állást a német és jacán kérdés békés megoldása mellett, kö. vetették a békeszerződés legrövidebb időn belül való megkötését az egységes és demokratikus Némítor. szággal, békeszerződés kötését Ja. pánnal. Ausztria problémáinak ren. dezését, a tömegpusztításra atka', mas fegyverek, az atam, a baktérium és vegyi fegyverek azonnali beszüntetését- Különösen fontának tartotta a kongresszus annak elérését, hogy az öt világhatalom kormányai kössenek egymással békeegyezményt. ' A Bécsi Békefaláikozó tegkúmc1kedöbb eseményei a T,agy szovjet nép küldötteinek határozott és világos beszédei voltak. Az <> szavuk különösen messzehangzó volt, A kongresszus résztvevőinek határa (Foly!atá6 a második old»Ion]