Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. DECEMBER 25 5 A mórahalmi vendéglőben avatták püspökké Szepesi András cipészmestert Rövid idő alatt 2700 forintot zsarolt össze a jámbor hívőktől f Wfirahfllom apraja-nagyja Ismeri Szepesi András cipészmestert, aki­nél csak a gyermekek kisebbek. Az egész ember alig éri el a 140 centiméter'. Amikor kisméretű kerékpárjával végigkarikázik a községen, a gyerrosksereg sóvá­rogva néz utána és irigyli tőle a kis kerékpár'. Erről neveze'es Szepesi András cipészmester. És még valamiről. Nem elégedet' meg a cipész szakmával, hanem elhatá­rozta: püspök lesz. Hanem mindennek sorja van, jn'n' a dereje evésnek. Püspökavatás a kocsmában Szepesi András cipészmester ré­gebben « „csoda folytán" találko­zott „Jehova tanúinak" igehirde­tölvel. Hosszan beszélgetett velük és Szepesiben hamar megérett az elhatározás: beállt Jehova tanúi közé. Hirde"e, hogy az új hit „az embert a mennyekbe emeli" és aki Jehova tanújává lesz, annak „meg­szűnik minden gondja a fö'di élet­ben, mert a Jehova az élet terheit örömmel és boldogsággal kár­pótolja." Nem szabad egy pillanatig sem gondolni a.zt, hogy Szepesi András ekkor már püspök volt. De az akart lenni. Megválasztotta tehát ma­ga' Mórahalom, Ásottha'.om, Ki­rályhalom és Zákányszék jehovista püspökének. A jehovis'ák nem szere'ik a kar­csú'ornyú templomokat. Ugy ha­tároztak hát, hogy csak egy hely van a községben, amely a legmél­tóbb a püspök.szentelés helyére, a kocsma. A környékből összese­Jehova tanainak terjesztéséhez szükséges brosúráka', az utasítá­sokat, amelyek azt tartalmazzák, hogyan és milyen munkát kell vé­gezniök, hogy az tetsszen a Jeho­váknak is, meg a szekta amerikai irányitóinak is. Szepesi Andrá" sék aztán annak rendje és módja szerint kitettek magukért. Nem be. szeltek ugyan brosúrákról, az uta, azonban ide is eljutnak és kenet­teljes szavakkal, a túlvilágba ve­tett hit hazug ígéreteivel hódí­tanak. A jámbor tanyasiak egy része hisz is azoknak a badarsá­goknak, amelyeket Szepesi András csak azért mond el, hogy elfedjék a mögötte álló amerikai háborús uszítók és hazugság gyárosok igazi céljait; kiölni az emberekből a sításokról, de helyette szóáradatba j hazafiasságot és helyette beléjük burkoltál! zavaros mondanivalóju- j ültetni a termelés, a közélet és a kat és a tanyavilágban egyre na- j szocialista rendszer iránti közöm, gyobb agitációt fejtenek ki. Szepesi András „püspöki hatás­körének" tanyavilágát jól ismeri. Felkeresi hát a legjámborabb és legelesettebb embereket és hétről­hétre a tanyavilág egy-egy távol­esó ponlján gyűjti össze a megté­résre előkészített bárgyú embere­ket. Ezeknek aztán Szepesi András '.püspök úr."" Ezzel"szemben" a *Je­..nüsD&k úr a . meotérő esték" ke. hova mórahalmi helytartója mégis bösséget. A zsaroló püspök „Jehova tanúi nem a gazdagság­ra. nem a kincsre, nem a vagyon­szerzésre építik fel életüket, ha­nem Jehova tisz'eletére." — mond­ja el naponta többször Szepesi .püspök úr" a „megtérő esték" ke. retében beszél a megtisztulásról, a boldog életről, ami csak a Jeho­va tanainak jut osztályrészül. Az emberek általában először csak a pusz'a kíváncsiságból jelennek meg ezeken a „megtérő estéken." Akad köztük olyan is, aki elhiszi, Szepesi „püspök úr" beszédét. Mert Szepesi „püspök úr" szépen, ,na. gyan szépen tud beszélni. Szóvi­rágos mondatai „feldíszítik" a hallgatóság lelkét. Érdemes meg­figyelni, mi van a Jehova móra­I halmi főpapjának szavai mögött; „Add meg a császárnak, ami a csá­száré és az Istennek, ami az Is. 'ené." Itt csak császárról és Isten­ről van szó. Szepesi András hallani regle't hivők a mórahalmi kocs „ , , mában nagy ünnepi ceremóniával, s™ akar az állampolgári köteles, iktatták be Szepesi András cipész- ségröl. A jehovisták ugyanis úgy mestert jehova tanúinak püs-; értelmezik a bibliai mondást, hogy székébe. faluban: a császárnak meg kell fizetn' az pöki azt beszélik, hogy a püs-i , . , , . ,. pökké szentelés tiszteletére több aüf; de a szocialista haza iránti bor fogyó'I el a nagy vendéglőben, mint azelőtt bármilyen nagy kulák lakodalom alkalmával. Amerikai támogatás A kocsmai költségek összege persze nem Szepesi András zsebé­ből került ki| hanem onnan, ahon­kötelességet nem kell teljesíteni. A jehovisták megtagadják a hon­védelemben való részvételt is, megtagadják azt, ami minden ma­gyar ember szent kötelessége a béke megvédése érdekében. híveire támaszkodik ós aljasul megzsarolja őket, ha bajba van, ha nem. Néhány héttel ezelőtt Szepesi András biciklijét — felgyülemlett adótartozása fejében — lefoglal­ták. A Jehova főpapja kézzel­lábbal, felháborodottan tiltakozott a jogos foglalás ellen és kijelen­tette: nem tűri, hogy megfosszák hittérítő munkájának tárgyesz­közétől, kerékpárjától. Másnap gyalog járta össze hí­veit. Felkereste a dicsőference­ket, a bertavincóket, a dicsőelemé­reket, a pappjózsefokat, a jernai­ferenceket — az összes jámbor hí­vőket és rövid idő alatt nem ke­vesebb, mint 2700 forintot zsarolt össze fölük. Szepesi Andrástól azelőtt 30 forintot két év alatt sem lehetett bevasalni, most 2700 fo­rintot — csak azért, hogy hittérítő munkájának tárgyi eszközét visz­szaszerezze — a mellényzsebből fi­zetett ki. Ilyen ember Szepesi András, a Jehova mórahalmi, ásotthalmi, ki. rányhalmi és zákányszéki főpapja. Nem ártana, ha a mórahalmi tanya, világ félrevezetett jámbor emberei jobban körülnéznének. Nézzék meg jobban Szepesi András és megbízóinak igazi arcát és meg­látják, nem is olyan ártatlan, nem Mórahalmon, a távoli tanyákon nan "irányítják az egész 'szektát: ilyenkor jóformán a madár sem is annyira szent, mint inkább'szem­Amerikából. Amerikából kapta a jár. A Jehova tanúinak hirde'ői forgató, számító és veszedelmes. ELŐRE IFJÚSÁG Az Egyetemi DISZ-bízottság megvalósítja Farkas Mihály elvtárs útmutatásait Csaknem egy éve annak, hogy egyetemistáink megválasztották az egyetemi DISZ-bizottságot. Az -első lépések, t-apaszta atok híján, bizony­talanok voltak. Az egyetemi párt­bizottság azonban mindig o't állt mellettünk és a megalaku ásló: kezd­ve állandóan segítette munkánkat. Ennek köszönhető az, hogy ma már az egyelemi DISZ-bizo.teág általá­ban jól megoldja feladatait s va­lóban irányítójává vált az egész egyetemi DISZ-munkának. Bizottságunk munkájának nagy lendületet adott Farkas elvtárs ezev júniusában mondott beszéde. Meg­állapításai a mi területeinkre is ér­vényesek. „Az egyetemi és főisko­lai hallgatók politikai fejlődése és magatartása távolról sem kielégítő" — mondotta Farkas elvtárs. ^Bizott­ságunk a hibák kij-arvítása érdeké­ben gondosan tanulmányozta Farkas elvtárs beszédét s munkája megja­vításában messzemenőm figyelembe vette tanításait. A félév folyamán fokozatosan azokra a kérdésekre irányítottuk hallgatóink figyelmét, amelyekről Farkas elvtárs teszélt. Az ngitációs munka megjavít áaaeit Agitációs munkánk színvonalá­nak emelése érdekéiben még szep­temberben megszerveztük az alap­szervezetek agitációs gárdáit. Olyan elvtársakai választottunk népneve­lőknek, akik a politikai és tanú má­nyi munkában egyaránt kiválóak. Ezeknek az elvtársaknak jó mun­kájával értük el például azt is, hogy a harmadik bakekölcsönjegy­zésböl, a november 7-i fáklyás fel­vonulásból egyetemistáink is lelke­sen kivették részüket. Népnevelő­ink munkája azonban még mindig Sok kívánni valót hagy maga után. A hallgatók állandó nevelése, a velük való rendszeres foglalkozás még sok helyen nincs megvalósítva? Még mindig sok az általánosságba való beszélés, a helyt Szempontok­nak nemi megfelelő népnevelő nan­fea. Ennek a hiányosságnak felszá­molása egyik legfontosabb felada­tunk. Erre hívta fel figyelmünket ismét Farkas Mihály elvtárs a DISZ I. Országos Értekezletén. Hiányos nevelőmunkánk miatt kö­vetkezett be a politikai oktatás kez­deti gyér látogatottsága is. Az első előadást az orvoskaron el kellett halasztani, mivel a hallgatók igen kis számban jelentek meg. Részben javít ezen a hiányosságon, hogy a legközelebbi oktatást két teremben kellett megtartani, olyan sokan vet­tek részt rajta. Ezek az előadások sok segítséget nyújtanak nevelő­munkánkhoz, hiszen fontos kérdé­sekkel foglalkoznak, az ember szár­mazásával, a Komszomol munkájá­nak ismertetésével, stb. A XIX. kongresszus anyagúnak tanulmányozása A fiatalok igen lelkesen kapcso­lódtak be a Szo-vjetunió Kommu­nista Pártja XIX. Kongresszusa anyagának tanulmányozásába. A megnyitó előadásra feldíszítették tantermüket és elhívták professzo­raikat, tanáraikat is. Ez azt mu­tatja, hogy egyetemistáink látják a XIX. Kongresszus világtörténeilmű jelentőségét és tudják, hogy annál? hktároúítaii, megállapításai a mi jövőnket is megmutatják, alapjai a mi szebb életünknek is. Munkájukhoz újabb lendületet adott a DISZ I. Országos Értekez­lete. Farkas elvtárs beszédében ezt mondotta: „Egyetemistáink döntő többsége a szocializmust építő népi demokratikus rendszerünk telkes híve". Ez így van nálunk is, az egyetemen. Ezt bizonyítja, hogy hallgatóink többsége ma már har­col az ellenséges ideológia ellen, a kozmopolita, a nacionalista nézetek ellen. A vizsgák előkészítése Az egyetemi DISZ-bizottság je­lenleg legfontosabb feladatának a vizsgák jó előkészítését tekinti. A* vizsgák a TTK és a Bölcsészkar III. éves hallgatóinál már meg is indultak. Az eddigi eredmények job­bak a mult évinél és minden re­ményünk megvan arra? hogy a je­lenlegi színvonalat meg is tartjuk. A vizsgák eredményei végső fokon rávilágítanak a DISZ munkájára is. Amelyik szervezet jól do'-gote" évközben, annak tagsága tanulmá­nyi eredményén is meglátszik a jó munka. Különös gondot fordít bi­zottságunk a szakérettségis hallga­tók tanulmányi előmenetelére. Ezek­nek az elvtársaknak túlnyomó ré­sze jól tanul, példamutatóan jár az előadásokra. Tudják, őket azért küldte dolgozó népünk az üzemek­ből az egyetem padjaiba, hogy is­mereteiket gyarapítva? még hasz­nosabb tagjai legyenek államunk­nak. Ilyen elvtárs Gyuris Károly másodéves joghallgató, Nagy Zsu­zsanna, a főiskola B/I/HI. csoport­jának hallgatója, akik példát mu­tatnak társaiknak a tanulásban. Bizottságunk a vizsga időszakára munkatervet készített, amelyben megszabta mindazokat a teendőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hallgatóink jól és időben vizsgázza­nak. Fontos feladatunknak tekint­jük, hogy a DISZ vezetőség és a® ifjúgárdisták a vizsgál? alatt is ál­landó kapcsolatot tartsanak a tag­sággal. A jó eredmények elérésében a DlSZ-csoportokra j's nagy föladat hárul. A csoportok jó kollektív szel­lemével akarjuk elérni, hogy a vizs­gán ne forduljanak elő csalások, visszaélései? és minden hallgató a kitűzött időre pontosan megjelen­jen. Általában megállapítható, hogy egyetemi DISZ-bizottságunk mun­kája Farkas elvtárs Központi Ve­zetőségi ülésen mondott beszéde óta igen sokat javult. Munkánk tovább javításához nagy segítséget adott a DISZ I. országos értekezlet, mely rámutatott a még meglévő hiányos­ságokra. s Cserháti István sajtófeielősj SZÁRNYALÓ DALLAMOK (A nagysikerű szovjet film Még sokan emlékeznek az ifiéi Szovjet Film Ünnepén bemutatott „Niagy koncert" című színes-zenés filmre. A „1Szárnyaló dallamok testvérfilmje a „Nagy koncert"-nek. A filmen a Leningrádi Filharmó­nia hangversenyterme elsötétül. Felgördül a fényes színpad vörös bársonyfüggönye és felcsendül a Leningrádi Állami Filharmónia szimfonikus zenekarának előadásá­ban, Kiril Kondrasin vezetésével Csajkovszkij VI. szimfóniája, Ez­vásarhelyi bemutatója elé) juk. De-Brjen magyar herceg el" hozza fia képét Rajmondánaik, aki­vel el akarja jegyeztetni. A délceg lovas szépsége megragadja Raj­mondát és érzéseit egy légies köny­uyedségű táncban fejezi ki, majd elszenderedik az arckép előtt. * Ál­mában megelevenedik a festmény és a keretből kilépő lovag táncra perdül Rajmondával. A következő jelenetben a megérkező Lovagot pezsdülő spanyol tánccal üdvözlik. A táncsorozatot Rajmonda és De­Jelenet a Szárnyaló dallamok című filmbőlt zel elkezdődik az út a dal, a táuc, a zene birodalmába. Változik a kép: a XVII. század első felében vagyunk. Szuszanyin, az öreg paraszt boldogan készül le­ánya, Anionida esküvőjére, amikor Zsigmond lengyel király katonái törnek be házába és azt követelik, hogy Szuszanyin mutassa meg ne­kik a Moszkvába vezető utat. Az öreg nem hajlandó elárulni hazá­ját. Cselhez folyamodik és sűrű er­dőbe vezeti az ellenséget, ahol biz­tos halál vár mindannyiukra. Glin­ka örökszép operájának, az „Ivan Szuszanyin"-n^k egy részletét hall­juk. Mihajlov, a Szovjetunió nép­Biren pattogó magyar tánca zárjai le. Ezt a balettet Dugyinsskája és Szergejev táncolják. Az ódon várat napfényes vidék váltja fel. Az Oszipov.zenekar kí­séretében Boriszenko a ,,Fonólány­című dalt énekli, amelyből a szerel* mes leány vágyai csendülnek ki. Ezután ízelítőt kapunk a Mojsze* jev.együttes műsorából. Az egy üt* les a „Sétálás" című népi táncot mulatja be. Alig látott áradó vt* dámság, élettél tele népi tánc káp­ráztatja el a nézőt. A vásznon ezután Hacsaturjárt modern balettjének, a „Gajane". nak részleteit látjuk. E dalok éi Ulanova és Preobrazsenszkij Ch opin Perc-keringőjét táncolják. ' művésze tolmácsolja. Szuszanyin nagyáriáját, amelyben búcsúzik ha­zájától és életétől. Chopin csipkefinpmságú „Perc­kehingöjé"-nek ütemére Ulanova és Preobrazsenszkij táncolnak. Lé­gies mozdulatukból a fiatalság élet­öröme, az ifjú lélek tiszta szerelme áraid. Változik a kép: jelenetek követ­keznek Csajkovszkij „Pikk.Da.ma" című operájából. Az első rósz egy nyári kertben játszódik le. Liza (Maszlenyikova) a délceg herceggel sétál, mögöttük Liza szereimese, Hermán (Lemesov) rejtőzik a sé­táló párt figyélve. A herceg fele­ségül kéri Lizát, de Hermant szeret­ve, nem tud örülni a herceg aján­latának. Megjelenik Hermán. Liza megijed és távozni akar, de Hermán elzárja előtte az utat. Az öreg grófnő (Pre0lrazsenszkája) várat­lan megjelenése szakítja félbe együttlétüket. A jelenet forró sze­relmi keltőssej ér véget. Ismét balett következik, ősrégi díszes kastély lovagterméből szen­vedélyes spanyol zene akkordjai szűrödnek ki. Glazunov „Rajmon­da" című balettjének jeleneteit lát­táncok forrása a forró örmény táj, a pazar szinekben tündöklő Jere­ván. Villogó kardok, kápráztató ru­hák, selymek szédítő forgása teszi feledhetetlenné a látottakat. Ezután felhangzik a Leninhegyi vidám fiatalok éneke, amely a bol­dog Moszkvát dicséri. Bugajev énekli a ,JLenin-hegyek" című dalt, A kürtök harsogása, a táncok fer­getege. a zengő áriák mintegy kitel­jesednek az utolsó számiban. Sos_ tákovics „Dal az erdőrőlcímű orátoriumát énekli a Leningrádi Filharmónia Kórusa. A dal szinlo szétfeszíti a hangversenytermet és már a mezővédő erdősávok közötl szárnyal, az aranyló kubáni búzát ringatja, az épülő fémkombinátok falait csapkodja, vízierőművek ma­gasra nyúló ormán visszhangzik szilaj harsogással. Sztálint dicséri és a hatalmas szovjet hazát. A zárnyaló dallamok" módol ad arra, hogy széles tömegekre hasson a muzsika varázsa. Feléb­reszti az érdeklődést az opera, a dall, a tánc, az ének iránt, hogy a zene­művészet szépségeivel még gazda­gabbá legyük boldog életünket. A filmet a Szabadság mozi ma niutoUa b^ r t

Next

/
Oldalképek
Tartalom