Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. DECEMBER 25 5 A mórahalmi vendéglőben avatták püspökké Szepesi András cipészmestert Rövid idő alatt 2700 forintot zsarolt össze a jámbor hívőktől f Wfirahfllom apraja-nagyja Ismeri Szepesi András cipészmestert, akinél csak a gyermekek kisebbek. Az egész ember alig éri el a 140 centiméter'. Amikor kisméretű kerékpárjával végigkarikázik a községen, a gyerrosksereg sóvárogva néz utána és irigyli tőle a kis kerékpár'. Erről neveze'es Szepesi András cipészmester. És még valamiről. Nem elégedet' meg a cipész szakmával, hanem elhatározta: püspök lesz. Hanem mindennek sorja van, jn'n' a dereje evésnek. Püspökavatás a kocsmában Szepesi András cipészmester régebben « „csoda folytán" találkozott „Jehova tanúinak" igehirdetölvel. Hosszan beszélgetett velük és Szepesiben hamar megérett az elhatározás: beállt Jehova tanúi közé. Hirde"e, hogy az új hit „az embert a mennyekbe emeli" és aki Jehova tanújává lesz, annak „megszűnik minden gondja a fö'di életben, mert a Jehova az élet terheit örömmel és boldogsággal kárpótolja." Nem szabad egy pillanatig sem gondolni a.zt, hogy Szepesi András ekkor már püspök volt. De az akart lenni. Megválasztotta tehát maga' Mórahalom, Ásottha'.om, Királyhalom és Zákányszék jehovista püspökének. A jehovis'ák nem szere'ik a karcsú'ornyú templomokat. Ugy határoztak hát, hogy csak egy hely van a községben, amely a legméltóbb a püspök.szentelés helyére, a kocsma. A környékből összeseJehova tanainak terjesztéséhez szükséges brosúráka', az utasításokat, amelyek azt tartalmazzák, hogyan és milyen munkát kell végezniök, hogy az tetsszen a Jehováknak is, meg a szekta amerikai irányitóinak is. Szepesi Andrá" sék aztán annak rendje és módja szerint kitettek magukért. Nem be. szeltek ugyan brosúrákról, az uta, azonban ide is eljutnak és kenetteljes szavakkal, a túlvilágba vetett hit hazug ígéreteivel hódítanak. A jámbor tanyasiak egy része hisz is azoknak a badarságoknak, amelyeket Szepesi András csak azért mond el, hogy elfedjék a mögötte álló amerikai háborús uszítók és hazugság gyárosok igazi céljait; kiölni az emberekből a sításokról, de helyette szóáradatba j hazafiasságot és helyette beléjük burkoltál! zavaros mondanivalóju- j ültetni a termelés, a közélet és a kat és a tanyavilágban egyre na- j szocialista rendszer iránti közöm, gyobb agitációt fejtenek ki. Szepesi András „püspöki hatáskörének" tanyavilágát jól ismeri. Felkeresi hát a legjámborabb és legelesettebb embereket és hétrőlhétre a tanyavilág egy-egy távolesó ponlján gyűjti össze a megtérésre előkészített bárgyú embereket. Ezeknek aztán Szepesi András '.püspök úr."" Ezzel"szemben" a *Je..nüsD&k úr a . meotérő esték" ke. hova mórahalmi helytartója mégis bösséget. A zsaroló püspök „Jehova tanúi nem a gazdagságra. nem a kincsre, nem a vagyonszerzésre építik fel életüket, hanem Jehova tisz'eletére." — mondja el naponta többször Szepesi .püspök úr" a „megtérő esték" ke. retében beszél a megtisztulásról, a boldog életről, ami csak a Jehova tanainak jut osztályrészül. Az emberek általában először csak a pusz'a kíváncsiságból jelennek meg ezeken a „megtérő estéken." Akad köztük olyan is, aki elhiszi, Szepesi „püspök úr" beszédét. Mert Szepesi „püspök úr" szépen, ,na. gyan szépen tud beszélni. Szóvirágos mondatai „feldíszítik" a hallgatóság lelkét. Érdemes megfigyelni, mi van a Jehova móraI halmi főpapjának szavai mögött; „Add meg a császárnak, ami a császáré és az Istennek, ami az Is. 'ené." Itt csak császárról és Istenről van szó. Szepesi András hallani regle't hivők a mórahalmi kocs „ , , mában nagy ünnepi ceremóniával, s™ akar az állampolgári köteles, iktatták be Szepesi András cipész- ségröl. A jehovisták ugyanis úgy mestert jehova tanúinak püs-; értelmezik a bibliai mondást, hogy székébe. faluban: a császárnak meg kell fizetn' az pöki azt beszélik, hogy a püs-i , . , , . ,. pökké szentelés tiszteletére több aüf; de a szocialista haza iránti bor fogyó'I el a nagy vendéglőben, mint azelőtt bármilyen nagy kulák lakodalom alkalmával. Amerikai támogatás A kocsmai költségek összege persze nem Szepesi András zsebéből került ki| hanem onnan, ahonkötelességet nem kell teljesíteni. A jehovisták megtagadják a honvédelemben való részvételt is, megtagadják azt, ami minden magyar ember szent kötelessége a béke megvédése érdekében. híveire támaszkodik ós aljasul megzsarolja őket, ha bajba van, ha nem. Néhány héttel ezelőtt Szepesi András biciklijét — felgyülemlett adótartozása fejében — lefoglalták. A Jehova főpapja kézzellábbal, felháborodottan tiltakozott a jogos foglalás ellen és kijelentette: nem tűri, hogy megfosszák hittérítő munkájának tárgyeszközétől, kerékpárjától. Másnap gyalog járta össze híveit. Felkereste a dicsőferenceket, a bertavincóket, a dicsőeleméreket, a pappjózsefokat, a jernaiferenceket — az összes jámbor hívőket és rövid idő alatt nem kevesebb, mint 2700 forintot zsarolt össze fölük. Szepesi Andrástól azelőtt 30 forintot két év alatt sem lehetett bevasalni, most 2700 forintot — csak azért, hogy hittérítő munkájának tárgyi eszközét viszszaszerezze — a mellényzsebből fizetett ki. Ilyen ember Szepesi András, a Jehova mórahalmi, ásotthalmi, ki. rányhalmi és zákányszéki főpapja. Nem ártana, ha a mórahalmi tanya, világ félrevezetett jámbor emberei jobban körülnéznének. Nézzék meg jobban Szepesi András és megbízóinak igazi arcát és meglátják, nem is olyan ártatlan, nem Mórahalmon, a távoli tanyákon nan "irányítják az egész 'szektát: ilyenkor jóformán a madár sem is annyira szent, mint inkább'szemAmerikából. Amerikából kapta a jár. A Jehova tanúinak hirde'ői forgató, számító és veszedelmes. ELŐRE IFJÚSÁG Az Egyetemi DISZ-bízottság megvalósítja Farkas Mihály elvtárs útmutatásait Csaknem egy éve annak, hogy egyetemistáink megválasztották az egyetemi DISZ-bizottságot. Az -első lépések, t-apaszta atok híján, bizonytalanok voltak. Az egyetemi pártbizottság azonban mindig o't állt mellettünk és a megalaku ásló: kezdve állandóan segítette munkánkat. Ennek köszönhető az, hogy ma már az egyelemi DISZ-bizo.teág általában jól megoldja feladatait s valóban irányítójává vált az egész egyetemi DISZ-munkának. Bizottságunk munkájának nagy lendületet adott Farkas elvtárs ezev júniusában mondott beszéde. Megállapításai a mi területeinkre is érvényesek. „Az egyetemi és főiskolai hallgatók politikai fejlődése és magatartása távolról sem kielégítő" — mondotta Farkas elvtárs. ^Bizottságunk a hibák kij-arvítása érdekében gondosan tanulmányozta Farkas elvtárs beszédét s munkája megjavításában messzemenőm figyelembe vette tanításait. A félév folyamán fokozatosan azokra a kérdésekre irányítottuk hallgatóink figyelmét, amelyekről Farkas elvtárs teszélt. Az ngitációs munka megjavít áaaeit Agitációs munkánk színvonalának emelése érdekéiben még szeptemberben megszerveztük az alapszervezetek agitációs gárdáit. Olyan elvtársakai választottunk népnevelőknek, akik a politikai és tanú mányi munkában egyaránt kiválóak. Ezeknek az elvtársaknak jó munkájával értük el például azt is, hogy a harmadik bakekölcsönjegyzésböl, a november 7-i fáklyás felvonulásból egyetemistáink is lelkesen kivették részüket. Népnevelőink munkája azonban még mindig Sok kívánni valót hagy maga után. A hallgatók állandó nevelése, a velük való rendszeres foglalkozás még sok helyen nincs megvalósítva? Még mindig sok az általánosságba való beszélés, a helyt Szempontoknak nemi megfelelő népnevelő nanfea. Ennek a hiányosságnak felszámolása egyik legfontosabb feladatunk. Erre hívta fel figyelmünket ismét Farkas Mihály elvtárs a DISZ I. Országos Értekezletén. Hiányos nevelőmunkánk miatt következett be a politikai oktatás kezdeti gyér látogatottsága is. Az első előadást az orvoskaron el kellett halasztani, mivel a hallgatók igen kis számban jelentek meg. Részben javít ezen a hiányosságon, hogy a legközelebbi oktatást két teremben kellett megtartani, olyan sokan vettek részt rajta. Ezek az előadások sok segítséget nyújtanak nevelőmunkánkhoz, hiszen fontos kérdésekkel foglalkoznak, az ember származásával, a Komszomol munkájának ismertetésével, stb. A XIX. kongresszus anyagúnak tanulmányozása A fiatalok igen lelkesen kapcsolódtak be a Szo-vjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusa anyagának tanulmányozásába. A megnyitó előadásra feldíszítették tantermüket és elhívták professzoraikat, tanáraikat is. Ez azt mutatja, hogy egyetemistáink látják a XIX. Kongresszus világtörténeilmű jelentőségét és tudják, hogy annál? hktároúítaii, megállapításai a mi jövőnket is megmutatják, alapjai a mi szebb életünknek is. Munkájukhoz újabb lendületet adott a DISZ I. Országos Értekezlete. Farkas elvtárs beszédében ezt mondotta: „Egyetemistáink döntő többsége a szocializmust építő népi demokratikus rendszerünk telkes híve". Ez így van nálunk is, az egyetemen. Ezt bizonyítja, hogy hallgatóink többsége ma már harcol az ellenséges ideológia ellen, a kozmopolita, a nacionalista nézetek ellen. A vizsgák előkészítése Az egyetemi DISZ-bizottság jelenleg legfontosabb feladatának a vizsgák jó előkészítését tekinti. A* vizsgák a TTK és a Bölcsészkar III. éves hallgatóinál már meg is indultak. Az eddigi eredmények jobbak a mult évinél és minden reményünk megvan arra? hogy a jelenlegi színvonalat meg is tartjuk. A vizsgák eredményei végső fokon rávilágítanak a DISZ munkájára is. Amelyik szervezet jól do'-gote" évközben, annak tagsága tanulmányi eredményén is meglátszik a jó munka. Különös gondot fordít bizottságunk a szakérettségis hallgatók tanulmányi előmenetelére. Ezeknek az elvtársaknak túlnyomó része jól tanul, példamutatóan jár az előadásokra. Tudják, őket azért küldte dolgozó népünk az üzemekből az egyetem padjaiba, hogy ismereteiket gyarapítva? még hasznosabb tagjai legyenek államunknak. Ilyen elvtárs Gyuris Károly másodéves joghallgató, Nagy Zsuzsanna, a főiskola B/I/HI. csoportjának hallgatója, akik példát mutatnak társaiknak a tanulásban. Bizottságunk a vizsga időszakára munkatervet készített, amelyben megszabta mindazokat a teendőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hallgatóink jól és időben vizsgázzanak. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a DISZ vezetőség és a® ifjúgárdisták a vizsgál? alatt is állandó kapcsolatot tartsanak a tagsággal. A jó eredmények elérésében a DlSZ-csoportokra j's nagy föladat hárul. A csoportok jó kollektív szellemével akarjuk elérni, hogy a vizsgán ne forduljanak elő csalások, visszaélései? és minden hallgató a kitűzött időre pontosan megjelenjen. Általában megállapítható, hogy egyetemi DISZ-bizottságunk munkája Farkas elvtárs Központi Vezetőségi ülésen mondott beszéde óta igen sokat javult. Munkánk tovább javításához nagy segítséget adott a DISZ I. országos értekezlet, mely rámutatott a még meglévő hiányosságokra. s Cserháti István sajtófeielősj SZÁRNYALÓ DALLAMOK (A nagysikerű szovjet film Még sokan emlékeznek az ifiéi Szovjet Film Ünnepén bemutatott „Niagy koncert" című színes-zenés filmre. A „1Szárnyaló dallamok testvérfilmje a „Nagy koncert"-nek. A filmen a Leningrádi Filharmónia hangversenyterme elsötétül. Felgördül a fényes színpad vörös bársonyfüggönye és felcsendül a Leningrádi Állami Filharmónia szimfonikus zenekarának előadásában, Kiril Kondrasin vezetésével Csajkovszkij VI. szimfóniája, Ezvásarhelyi bemutatója elé) juk. De-Brjen magyar herceg el" hozza fia képét Rajmondánaik, akivel el akarja jegyeztetni. A délceg lovas szépsége megragadja Rajmondát és érzéseit egy légies könyuyedségű táncban fejezi ki, majd elszenderedik az arckép előtt. * Álmában megelevenedik a festmény és a keretből kilépő lovag táncra perdül Rajmondával. A következő jelenetben a megérkező Lovagot pezsdülő spanyol tánccal üdvözlik. A táncsorozatot Rajmonda és DeJelenet a Szárnyaló dallamok című filmbőlt zel elkezdődik az út a dal, a táuc, a zene birodalmába. Változik a kép: a XVII. század első felében vagyunk. Szuszanyin, az öreg paraszt boldogan készül leánya, Anionida esküvőjére, amikor Zsigmond lengyel király katonái törnek be házába és azt követelik, hogy Szuszanyin mutassa meg nekik a Moszkvába vezető utat. Az öreg nem hajlandó elárulni hazáját. Cselhez folyamodik és sűrű erdőbe vezeti az ellenséget, ahol biztos halál vár mindannyiukra. Glinka örökszép operájának, az „Ivan Szuszanyin"-n^k egy részletét halljuk. Mihajlov, a Szovjetunió népBiren pattogó magyar tánca zárjai le. Ezt a balettet Dugyinsskája és Szergejev táncolják. Az ódon várat napfényes vidék váltja fel. Az Oszipov.zenekar kíséretében Boriszenko a ,,Fonólánycímű dalt énekli, amelyből a szerel* mes leány vágyai csendülnek ki. Ezután ízelítőt kapunk a Mojsze* jev.együttes műsorából. Az egy üt* les a „Sétálás" című népi táncot mulatja be. Alig látott áradó vt* dámság, élettél tele népi tánc kápráztatja el a nézőt. A vásznon ezután Hacsaturjárt modern balettjének, a „Gajane". nak részleteit látjuk. E dalok éi Ulanova és Preobrazsenszkij Ch opin Perc-keringőjét táncolják. ' művésze tolmácsolja. Szuszanyin nagyáriáját, amelyben búcsúzik hazájától és életétől. Chopin csipkefinpmságú „Perckehingöjé"-nek ütemére Ulanova és Preobrazsenszkij táncolnak. Légies mozdulatukból a fiatalság életöröme, az ifjú lélek tiszta szerelme áraid. Változik a kép: jelenetek következnek Csajkovszkij „Pikk.Da.ma" című operájából. Az első rósz egy nyári kertben játszódik le. Liza (Maszlenyikova) a délceg herceggel sétál, mögöttük Liza szereimese, Hermán (Lemesov) rejtőzik a sétáló párt figyélve. A herceg feleségül kéri Lizát, de Hermant szeretve, nem tud örülni a herceg ajánlatának. Megjelenik Hermán. Liza megijed és távozni akar, de Hermán elzárja előtte az utat. Az öreg grófnő (Pre0lrazsenszkája) váratlan megjelenése szakítja félbe együttlétüket. A jelenet forró szerelmi keltőssej ér véget. Ismét balett következik, ősrégi díszes kastély lovagterméből szenvedélyes spanyol zene akkordjai szűrödnek ki. Glazunov „Rajmonda" című balettjének jeleneteit láttáncok forrása a forró örmény táj, a pazar szinekben tündöklő Jereván. Villogó kardok, kápráztató ruhák, selymek szédítő forgása teszi feledhetetlenné a látottakat. Ezután felhangzik a Leninhegyi vidám fiatalok éneke, amely a boldog Moszkvát dicséri. Bugajev énekli a ,JLenin-hegyek" című dalt, A kürtök harsogása, a táncok fergetege. a zengő áriák mintegy kiteljesednek az utolsó számiban. Sos_ tákovics „Dal az erdőrőlcímű orátoriumát énekli a Leningrádi Filharmónia Kórusa. A dal szinlo szétfeszíti a hangversenytermet és már a mezővédő erdősávok közötl szárnyal, az aranyló kubáni búzát ringatja, az épülő fémkombinátok falait csapkodja, vízierőművek magasra nyúló ormán visszhangzik szilaj harsogással. Sztálint dicséri és a hatalmas szovjet hazát. A zárnyaló dallamok" módol ad arra, hogy széles tömegekre hasson a muzsika varázsa. Felébreszti az érdeklődést az opera, a dall, a tánc, az ének iránt, hogy a zeneművészet szépségeivel még gazdagabbá legyük boldog életünket. A filmet a Szabadság mozi ma niutoUa b^ r t