Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-23 / 300. szám

' KEDD, 1952. DECEMBER 23. 3 Az O vetésük érik az egész világon Ünnepi előadás a szegedi Nemzeti Színházban Sztálin elvtárs 73. születésnapjának tiszteletére Vasárnap, Sztálin elvtárs 73. születésnapján este fél 8-kor a Sze­gedi Nemzeti Színház zsúfolásig megtelt nézőterén ünnepélyesen csendült fel a magyar és a szovjet himnusz. Miklóssy György, a Nem­zeti Színház művésze Nyikoláj Tyi_ honov: Pohárköszöntő című versét mondta el, majd Pamuk István elv­társ, a Szegedi Városi Pártbizott­ság agit-prop. titkára, mondott ün­nepi beszédet. — Ma 73 éve született Goriban Sztálin — kezdte beszédét Pamuk elvtárs. Gori messze van töl'űnk és Moszkva is, ahol ma é| és dolgozik Sztálin elvtárs. De ki tagadhatja, hogy mégis életünk minden percében velünk van, itt él közöttünk Sztálin elvlárs. Ha látjuk büszkeségünket, Sztálin ne­vét viselő áj szocialista városunkat és a Vasművet, Komlót, Várpalo­tát és Inotát, a földalatti gyoíóvas­utat, ha jólétünkre gondolunk, n.épi kul túránk hallatlan erősödésére, tu­dományunk igazi fellendülésére és szüntelen fejlődésére, a 242G helyen rendszeresen megtartott mozielőadá­sokra, a 16—17 ezer könyvtárra, a 46.000 egyetemi és főiskolai hall­gatóra, a 7,580.000 példányban ki­adott tankönyvre, a 830.000 rádió­előfizetőre, Iljics (lámpáira — a sok villannyal ellátott falura, ame­lyek fényt árasztanak ott, ahol haj­dan sötétség volt é^ nyomor —, nem crezzük-e Sztálin elvtárs ve­lünk és rólunk gondoskodik. Ezután Pamuk elvtárs arról be­szélt, hogyan akarják a kapitalista országokban az emberek szivéből kitépni a népek soha nem múló sze­retetét Sztálin elvtárs Iránt, majd méltatta Sztálin elvtárs hatalmas szervező munkáját, amit Lenin elv­társsal együtt végzett. — Sztálin nagysága abban áll — mondotta —, hogy amikor Lenin elvtárs meghalt, ő emelte magasra Lenin zászlaját és vezette a pártot és a Szovjet­unió népeit a lenini úton. — Nemcsak a Szovjetunió népei és a felszabadított országok népei, hanem a világ minden becsületesen gondolkodó emberének szerencséje, hogy Sztálin elvtárs áll a Szovjet­unió élén. Tanulhattak a háborús uszítók az intervencióban elszenve­dett katonai vereségből, tanulhattak a második világháborúban a fasisz­ták vereségéből és tanulhatnak a XIX. Pártkongresszus . felszólalói­nak beszédeiből!. Agyukba kell vé­sődjön, hogy a Szovjetunió Sztálin vezetésével ma erősebb, mint vala­ha és holnap erősebb, mint ma. A szovjet fegyveres erők, ahogyan Bulganyin elvtárs mondotta: „ha szükség lenne rá, tudni fogják, ho­gyan bánjmak el bármely agresz­szorral, a szovjet hadművészet ösz­szes szabályai szerint Sztálin a ma Leninje — foly­tatta beszédét Pamuk elvtárs. Sztá­!in elvtárs a XIX. Pártkongresszu­son a rohambrigád jelszóval illette hazánkat is. Ez a nagy megtisztel­tetés nagy kötelezettségeket is ró ránk. Az egyik kötelezettségünk, hogy Rákosi elvtárs, pártunk útmu­tatásai alapján szüntelenül növel­jük termelésünket, megszüntessük azokat a hiányosságokat, amelyek különösen az ipar terén megvan­nak, hogy növeljük azokat az ered­ményeket, amelyeket elértünk s amelyekhez Sztálin neve most, 73. születésnapja előtt még fokozottabb mértékben hozzájárult. E megtisz­telő cím azt a kötelezettséget rója ránk, hogy sikerre vigyük az 1952-es döntő tervévünket és meg­alapozzuk új tervévünk még sikere­sebb, határidőelőtti befejezését. Kö­telességünk erősít eni néphadseregün­ket és államvédelmi szerveinket, amelyek úgy őrzik hazánk szent határait, mint szemük fényét és ugyanakkor még jobban el kell mé­lyíteni a Szovjetunió iránti barát­ságunkat. Ha ezeket a feladatokat megold­juk, a tőlünk pár kilométerre eső fasiszta jugoszláv állam vezetői ezerszer is meggondolják, hogy ér. demes-e ránk támadni. Nagy boldogság számunkra, hogy a sztálini korszakban élhetünk, ab­ban a korszakban, amelyben mint a szegedi Lenin-Sztálin szobor fel­irata mondja: „Az ő vetésük érik az egész világon, e kor a kommu­nizmus építésének kora1' — mon­dotta befejezésül Pamuk elvtárs, majd a 73 éves Sztálin elvtársat éltette, az ünneplő közönséggel együtt. Az előadás után a Nemzeti Szín­ház művészei Erke] Ferenc: Bánk bán című operáját mutatták be ha­talmas sikerrel. Kimagasló termelési eredményekkel köszöntötték Sztálin elvtárs 73. születésnapiát az üzemek munkásai H° falánkban a termelő mim kában újabb és újabb kimagasló 1 győzelmeket arattak az üzemek dolgozói Sz'álin elvtárs 73. születésnapjának tiszteletére indított munkaversenyben. Hatör­laian szeretet és hála fejeződik ki az eléri nagyszerű eredményekben. 1 A december 21-1 munkaversenyben a legjobbak közé sok olyan dol­gozó került, akik most ebben a versenyben törtek az élre. tozott a legjobban teljesítő dol­gozók közé. Nem a szaktudásában, vagy a munkakészségében volt a hiba, hanem munkamódszerében, munkája megszervezésében. De hallgatott az üzem élenjáró dolgo. zóinuk tanácsára, s átvette mód­szereiket, s teljesítménye megja­vult. Az eddig elért 90—95 szá­zalék helyett, 104 százalékra eme', kedett teljesítménye. Eredményei láttán felajánlotta, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs születésnap­jára 120 százalékot ér el. Az üzem dolgozói örömmel látták, hogy Ma­kai István felajánlását teljesítette. Indre Gábor Erdei István elvtárs a Szegedi Gözfürészeknél deszka daraboló. Erdei elvtárs kiváló munkájával bebizonyította, hogy hű fia a mun­kásosztálynak, méltó tagja pár­tunknak. 1951-ben Sztálin elvtárs születésnapja alkalmával kapta meg a megtisztelő sztahanovista oklevelet, az idén pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, a 6ztahánovista-jel. vényt. Erdei elvtárs 120 száza, lékos teljesítményét Sztálin elv­társ születésnapjának tiszteletére 130 százalékra növelte! Barát János. Csonka Istvánná a Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vállalat paprika­hasítója Sztálin elvtárs születés­napjára vállalta, hogy 102 száza­lékos teljesítményét 107 százalékra emeli. Bekapcsolódva a „Termelj ma többet, mint tegnap"-mozgalom­ba, munkaidejét teljesen kihasz­nálva, m'nden nap arra törekedett, hogy előző napi eredményét túl. szárnyalja. Sztálin elvtárs szüle­tésnapjára 146 százalékra emelte teljesítményét és minőségi mun­kát végzett. Bugyi István MÚZEUMOK NAPJA Makal István a „Felszabadulás" Asztalos KTSZ üzemben nem tar­Juhász Antal segédszerelő dol­gozónk Tápéról került a, Szegedi Víz- és Csatornaművekhez. Segéd­munkásként dolgozott, állandóan figyelte a szerelési munkákat és ezévben kérte, hogy mint önálló szerelőt osszuk be. Jó munkájával ezt kiérdemelte. Azóta csöfekte­tőseket vé ;ez, ront szakmunkás és ezer forinton felül l'veres ha­vonta. Sztálin elvtárs 73. születés, napjára fe'ajánlását becsültei teljesítette. 127 százalékos telje, sítményét 138-ra növelte. De nem elégszik meg az elért eredményekkel, teljesítménye ák landó növelésével, hanem arra törekszik, hogy kimagas'.óbb ered­ményeket érjen el. Sipnlkó Gyula. Sxázötven esztendeje, hogy Széchenyi Ferenc Nemzeti Múzeum létesítése végett a nemzetnek ado­mányozta a mintegy húszezer könyv­ből, oklevélből, metszetből álló nagyceniki könyvtárát, a majdnem tizenötezer könyvet és térképet tar­talmazó soproni könyvtárát, érem­gyűjteményét és felesége értékes ásványgyüjteményét. A múzeumi goudolat hazánkban ekkor öltött tes­tet s a polgári átalakulás megkí­vánta kulturális reformmozgalom egyik láncszemeként megkezdődött a magyarság történeti hagyomá­nyainak tervszerű és tudatos őrzése. A múzeumi gondolat nem új. Már az időszámításunk előtti évszá­zadokban a görögöknél és a római aknái voltak történeti és művé:zeú gyűjtemények, de csak mint egy­egy fejedelem, gazdag főúr és mécé­nás kincstárának részei. A közép­korban is voitak a fejedelmi udva­rok. kolostorok és egyetemek melleit múzeális gyűjtemények, ezek azon ban még mindig csak egy szűk ré­teg által voltaik hozzáférhetők, s anyagukat 'és céljukat is a közép­kori misztika igényei határozták meg. A tulajdonképpeni múzeumi gyűj­teményeket a polgári átalaku ás, a fölvilágosodás hozza világszerte létre, s a polgári társadalom tette először szélesebb körben hozzáfér­hetővé az eddig csupán a főúri ré­tegek számára élvezhető gyűjtemé­nyeket. A feudalizmus buikását jelen! ö nagy francia forradalom létesítette az első nyilvános múzeumot 1793­ban a királyi művészeti gyűjtemény­nek a Louvre-fcan való megnyílásá­val. Ettől az időtől kezdve a ma­gánérdekek területéről társadalmi síkra helyeződik át a múzeumi goti. dolat: társadalmi, nevelő funkciót kezdenek betölteni az egyes gyűjte­mények, s mint ilyenek az állam vagy közületek tulajdonaivá válnak. Természetes, hogy ez a nevelői és népművelői szerep csak a kapitalista társadalom gazdasági-társadalmi és művelődési viszonyainak korlátain belül 'érvényesült, g akkor is jórészt csak a kapitalizmus kezdeti, haladó szakaszában, amíg a nemzeti öntu. dat cs kultúra fejlesztése, a tudo­mányos megismerés igénye, érdeke volt a föltöreikvö polgárságnak. S bár a múzeumok kétségtelen később is gyarapodtak, fejlődtek — ez a fejlődés sem ütemében, sem íránya­ban nem szolgálta már a dolgozó n'ép érdekeit, igényeit A múzeumi gondolat történelében az Októberi Forradalom nyomán született szov­jet múzeológia hozott forradalmi változást. Hazánkban a Nemzeti Múzeum megalapításával indult, alig tíz év­vel a párizsi példa után, útjára a múzeumi gondolat. A múzeum első lelkes gondozóinak gyüjtőmunkás­sága már a muH század első felé­ben a hazai föld és a nép kincsei­nek, a tudomány tárgyi anyagának gwsűag tárházává növelte az alapító alkotását. Nemsokára, 1837-ben már építik a Nemzeti Múzeum épü­letét, melyet nemcsak a 48-as ese­mények kiemelkedő mozzanata, Pe­tőfi lelkesedést gyújtó T,alpra ma­gyarja avatott, történelmünk kegye, letes műemlékévé, de építészeti je­lentősége. magasrendű művészi él­ményt nyújtó szépsége ia. A Nemzeti Múzeumból sarjadtak ki hazánk többi múzeumai is. A vu déki múzeumok valamennyien a Nemzeti Múzeumot tekintették mintaképüknek. A magyar múzéoló. gia történetét, az egyes múzeumok irténetét ttmu'mányozva tapasztal­dc, hogy a társadalmi környe et iilyen nyomasztóan nehezedett egy. egy lelkes kezdeményező, alapító inúzeumszervező munkásságára Alig van magyar város, amelyben lelkes, haladó szellemű emberek ne alapítottak, vagy legalább s ne kezdtek volna alapítani egy hciyi múzeumot városuk haladó történe. i és művészeti hagyományainak meg­őrzésére tanulságul az utókor szá­mára. Ezeket a kezdeményezéseket a múltban törvényszerűen halá va ítélték. A sok alapításból csak n hány vált életképessé, s az is csak tengődölt egészi'n a fölszabadu­lásig. A fölsiobadulas hozott dön. tö változást a mi múzeuma .nk él ­tében is. A fordulat éve után, tí'50 februárjában megalakult a Mú eujri Központ. Két és fél év leforgás i alatt nemcsak a háborús pusgtítás nyomai, de a régi rendsz r maiad ványai is eltűntek a múzeumok életéből A régi elhanyagolt, pores lomtáraikból — amilyen voit s?jn»4 a vidéki múzeumok legtöbbje — szépen rendezett, tanulságos, a do gozó nép szolgálatában átló köz. gyűjtemények lettek. Megyénk múzeumai éppen ebben az évben estek át gyökerest változáson A megyeszékhely, Hé<i­mezővásárhely már 1949-ben kor­szerű, európai színvonalú régó.-zeti kiállítást kapott, amelyet a jövő évben követ majd a hozrá méltó ga*. dagságú néprajzi kiállítás. A sre. gedi múzeumban idén nyílt meg a Móra Ferenc emlékének jegyébe^ megrendezett régészeli kiállítás é­a Fehértónak élővilágát csodálattá szépséggel elénktáró természelíud >­mányi kiállítás. A makói múzeum lényegében színién az idén létesült: régészeti, néprajzi kiállításai után a József Attila halála 15. évfo ­dulója alkalmából megrendezett á ­landó József Altila-emlékkiállíttte tette teljessé a város sajátossága-. , értékeit, hagyományait híven tük­röző múzeumot. A szentesi múzeum amelynek népvándorláskori anyaga hazánkban egyedülállóan gazdag, ugyancsak az idén kapott modern, ízléses régészeti kiállítási Csongrád város kis múzeális gyűjteményé; még ebben az évben múzeummá szervezi, rendezi és kiállításra k'e. szíti elő a Múzeumi Központ. A kultútfarradolomban mú ro maink is tevékenyen résztyesznek. Nemcsak kiállításaikkal, de tudomá nyos és szervező munkájukkal így ­kéznek előrevinni a dolgozó nép művelődésének és szocialista nev ­lésének ügyét. A aaovjet múzeumoA példáját, a szocialista építés korsra kának bemutatását egyre inkább megvalósítják. A mai napon, a Múzeumok Na,, ján »az egyes múzeumok m'llt t. szintén szovjet példa nyomán mc.. alakuló Múzeumi Bizottságok segítségével múzeumaink etrré lyítik a dolgozó nép és a múzeumok kölcsönös segítsége,, alapuló termékeny kapcsolatát: a múzeumlátogatások n'epszerü sítése mellett lehetővé teszik a helyi haladó hagyományok és jelen, szo­cializmust építő eredmények tárgyi dokumentumainak tervszerű egybr gyűjtését, a szülőföld szeretetéből táplálkozó szocialista hazufiságra nevelés elmélyítését. A százötvenévea Nemzeti Múzeum jubileumán a hazai múzeumi gond..­lat születését ünnepelve megújho­dott, korszerű szocialista múzeumok készülnek további munkára, harcra a dolgozó nép békés épfőmunkájá­nak, a szocialista építésnek sikeré­ért. Dr Péter László Ma alaku'nak meg a Múzeumi Bizottságok A Nemae'i Múzeum 150. évfor. dulója alkatmából rendezett Mú­eumok Napja keretében ma ala­u'nak meg a Múzeumi Bizottsá­qok, A szovjet múzeumok munká­ét támogató táj- és népkutató tó. ottaágok példájára létesítendő Múzeumi Bizottságok tagjai a párt. ,t tanács, tömegszervezetek, íske­lk képviselőiből, a múzeum ügye ránt érdeklődő üzemi és érlelmi­égi dolgozókból, dolgozó parasz­tokból kerülnek ki. A Bizottság feladata lesz a múzeum munkájá­nak támogatása, a dolgozók cso portos látogatásainak megszerve­zése, a helyi haladó hagyományok és a szocialista építés eredményeit megörökítő dokumentumok gyűj­tése. valamint a dolgozók kíván, ságainak javaslatainak közvetítése a múzeumok számára. A szegedi Múzeumi Bizottsa ma délután 6 órakor alakul meg a Móra-múzeumban. Simon Islvánné DlSZ-lia'al Gépi.­szegező brigádja is csupa fiatal elvtársnökből áll. Ezév első ne­gyedében 8 nappal elmaradtak tarvük teljesítésében- Lemaradásé. | kat azonban behozták. A decem­ber 21-1 felajánlások előtt 108—109 I százalékot értek el a munkában. Sztálin elvtárs születésnapjára 1 már 120 százalékkal doigoztak. így | köszöntötték a nagy Sztálint. Hegedűs Antal Vasárnap tartja a Délmagyarország és a Viharsarok a munkás-paraszt feveiezők X. értekezletét A Dé.niagyaroiszág és Viharsarok szerkesztősége december 28-án, vasárnap reggel 9 órakor a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vitt inat (Dé magyaro.szág Nyomda) k" túrtermében ártja Szeged és Sze­ged Járás munkás párasat levéező nek X. összevont teve eső értekez­letét. Az értekez'ctcn Nagy Pál ehta:a. 3 Déimagysrország Metfctaitö. bizottságának vezetője számol be a eve czök évi munkájáról. Ismer­teti. hogyan erősödött a leve'ező mozgatóin az 1052. évben s milyen eredményes munkát végeztek a munkás-paraszt levelezők, hogyan íe gitették a terv fellesitéséért foiyó harcot. Az értekezleten r. sierkrs* tőség könyvjuta'omhan részesíti a legjobb levelez'ket. akik fáradtsá got nem kímélve segítették a pártaajtó munkáját. Ekkor adja át n szerkesztőség a ,,kiváló levelező" nmek tért a jnla'mat, a Délmagyar ország levelezőinek vándorserlegét. Az értekezletet n Nemzeti Színház művészei kultúrműsorral teszik sz nessé. I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom