Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-21 / 299. szám

VASARNAP, 1952. DECEMBER 2k Az országgyűlés szombati ülése Az országgyűlés szombaton foly­tatta tanácskozását, A szombati ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke, Nagy Imre, Hidas István, Kiss Ká­wly. Házi Árpád és a miniszterta­nács több más tagja. Az etső napi­rendi pont az 1953. évi állami költ­ségvetés tárgyalásának folytatása volt. Szalui Itéla (Vtacólalása Valai Béla országgyűlési képvi­selő volt az első hozzászóló. ! 952-ben 101 millió forintot for­dítottunk kulturális beruházásokra. Üj székházat építettünk a Magyar Távirati Irodának, megkezdtük az új szinkronfilmgyár felépítését. Vi­déki kultúrotthonok, mozik építé­sére és színházak fejlesztésére 21 millió forintot fordítottunk. 1952­hen kb. 40 új járási kultúrházat és 330 új területi kultúrotthon! léte­sítünk. Budapesti és vidéki normál flmszinháznink szúrna 1952 végére •i'.ll les/. fnltisj kcsikenyfitmvetílö mozijaink számút az idén 1293-ra emeljük. 1f!53.ra a kulturálté beruházá­suk összege 131 millió forint lesz. Többek között a jövő évben mint­egy 300 új kultúrotthon és 150 keskenyfilmvetítft mozi épül. Fejlő­dő úi innrj varosaink, nvnt Komló, Várpa'ola és n többiek méltó kul­túrhizst és moziépiiletet kapnak. E.mondotta n továbbiakban, hogv e/év első 9 hónapjában szfnhá­zaiaka' 3.3 millió, filmszínházáén, knt 85 millió, múzeumaink kiállí­tásait pedig töl>b m;nt háromne­gyednii'líó dolgozó látogatta. I- zutún arról heszélf hogv mi­Iven segi'séget nyuitntt a Szovi'4-. unió Kommunista Pártjának XIX, kongresszusa a/ Íróknak, az 'iroda­lom vilús kérdéseinek inego'dásá. hnr. Elmondotta, tiogv a knltúrno­I ;téka> mankaközösségben lefolvt vita és Révai József e'vlúrs zársza­va nagv segítség iró'nk, de rnituk kívül valamennyi alkoló művész száméra. \ köHségveté" pártom és a ma­gam nevében elfogadom. Mafláik Jolán felszólalása Elmondhatjuk — kezdte beszé­dét —, hogy nemzeti kultúránk nagy uljtotásai most válnak egész népünk közkincsévé. Szocialista jövőjét építő étatgo­zó népünk egyre nagyobb ér­deklődéssel fordul müvei ségtink nagy nemzeti hagyományai felé és erői, lelkesedés! merít belő­lük jövőt formáló munkájához és ered­ményeinket védelmező békcliarcá­hoz. Uj kultúránk jelenlős nemzetkö­zi cikereket ért el az elmúlt eszten­dőben. Közel 20 különböző kiállí­tás ismertette meg n külfö'ddel né­pi demokráciánk kultúrájának ered­ményeit. — Különösen nagy lépéseket tett irodalmunk azon oz úton, hogv ki­emelkedő művel a nemzetek közös kincsévé váljanak. Ebben az évben .jelent n,(,R a Szovjetunióban — Aozél Tamás és Nagy Sándor Sztá­I n-dijnj müve me'fett — a hétszáz oldalas „Magyar Költők Antológiá­ja'' és még sok más klasszikus és úi magyar irodalmi mű. Rultúrmunkénk területén mutaf­kozuak ni ég fogyatékosságok 's. Ezek leküzdése, az e'ért rredmé­nvek továbbfejlesztése képezik jő­vöévi munkánk programm iának n'nnja'if, Mind-ncke'őtt erősíteni kell « kapcsolatot kulturális éle­Inuk és népünk nagy a'kotó műn­ké ia: a szoc'a'izmus énttóse, béké­ért fo'via'ott b-irca között. A u mmíivrl'sí m'utaz'ér'um költ­rtgi"1 ,í<:® VullúrruunVánk !lven f°i­jjcTt 'réne.V nz anvar»í eszközeit- h'z­tosítja, ezért a költségvetést elfo­gadom OH Károly felszólalása Ezután Rónai Sándor elnök beje. leniette, hogy Olt Károly pénzügy­miniszter kíván azólani. Olt Károly bejelentelte, hogy a vita során felmerült, módosító javas­latokat reálisaknak tartja és elfoga­dásukat javasolja. — Egyuital jnvas'om — folytatta .. hogy a kiadások 32,520.000 fn­T'.ntos emelése 'és 130 millió forintos csökkentése eredményeképpen mu­tatkozó 97,480.000 forinttal az ország­gyü'és a minisztertanács tar­pi'éknl emelje fel, hogy az így adódó megtakarítás nz év köz­ben felmerülő új szilksfg'elek­re legyen fordítható. Kérem az országgyűlést, hogy az 1953, évi költségvetést a iava;o!t módosítások figyelembevételével fo­gadja el- (Taps.) Olt Károly beszéde ulán az elnök bejelentette, hogy a költségvetéshez (öbb hozzászóló nincs és a vitát be­zárta Szünet után Antos István, a költ. ségvetés előadója szólalt fel. Beje­lentette, hogy a ga/dasági és pénz­ügyi bizottság a költségvetés vita során elhangzott mód-osíló javasla­tokat megvizsgálta és javasolja, hogy azokat az országgyűlés fogadja el. A javasolt módosítások — foly­tatta — a költségvetés fő összegeit nem érintik, ezért a gazdasági és pénzügyi bizottság javasolja, hogy az országgyűlés a költségvetési tör­vényi eredeti Szövegében, tehát 52.739.047.000 forint bevételi, 51-864.005.000 forint kiadási elő­irányzattal és 875.042.000 forint fe­lesleggel hagyja jóvá. Ezután az állami statisztikáról szóló törvényjavaslat tárgyalása kö. vetkezeti. Varga Islván felszólalása A beterjesztett törvényjavaslat 1. paragrafusa szerint a statisztika a Magyar Népköztársaságban a gaz­dasági, szociális, kulturális fejlődés ellenőrzésének és tervszerű irányí­tásának eszköze. Arra szolgál, hogy a számadalok tudományos csoporto­sításával, elemzésével feltárja a gazdasági és társadalmi élet jelen­ségeinek összefüggéseit, számot ad­jon a népgazdasági tervek végrehaj­tásáról és felhívja a figyelmet a mutatkozó hiányosságokra- A be. nyújtott törvényjavaslat mindezeket biztosítja A .síatiszt'ha a szocialista 'ár­sadalomhan nem öncél, hanem a vezetés megjavításának esz­köze. Ehhez azonban az kell, hogy a sta­tisztika világos, érthető, áttekinthető legyen. A törvényjavas at biztosítja a felesleges adatszolgáitatás, adat­gyűjtés megszüntetését. Ennek az új törvénynek fontos fegyverként kell szolgálnia az ötéves tervünk sikeres teljesítéséért folyó harchan. Kérem az országgyűlést, hogy az állami statisztikáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. A javaslathoz Szita János és Tó'h Endre szóltak hozzá A statisztikai törvényt mindketten elfogadták. A felszóla'ások után Rónai Sán­dor. az országgyűlés elnöke lezárta a vitát. Az országgyűlés az állami statisztikáról szóló törvényjavasla­tot általánosságban és részleteiben elfogadta Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke ezután további eredményes, jó munikát kívánt a képvise'öknck és az országgyűlés ülésszakát bere. kesztette. Sztálin elvtárs 73, születésnapjának szegedi ünnepségei Előadás n szegedi Xemzeii Színházban Sztálin elvtárs 73. születésnapjá­nak ünnepségei már tegnap meg­kezdődtek. üzemeink dolgozói ünnepi pártaapokon méltattak de. ctmber 21-e jelentőségét. Este a legtöbb üzemben miisoros estet rendeztek, ahol dolgozóink ,ó­kedvüen, szórakozva ünnepeltek. Az ünnepségek ma tovább folyta­lódnak. Nyitva lesz az Orosz In­tézet Igazgatósága ég tanulóifjú­sága által rendezett kiállítás, mely bemutatja könyvek, folyóiratok és képek segítségével Sztálin elv. társ harcos éleiét, munkásságál és ezzel együtt a szovjet nép elért eredményeit is. Ma nyílik meg a szegedi képzőművészek és a me­gyei és városi békobizottság á'. tal rendezett képművészeti kiál­lítás. A szegedi képzőművészeink, sztahanovista és élenjáró dolgozói­nak arcképeit mutatják be. Fzen kívül bemulatják más munkájukat is, bizonyítva, hogy népi demo­kráciánk tag teret biztosít művé. .seelnk munkásságához, fejlődésé­hez. A megnyitón Kékesdi Gyula elvtars, az írószövetség tükára mondja az ünnepi beszédet. Sze­gedi Kenderfonógyár fúvósrene­karának' műsora teszi hangulatos. iSá, színersé a megnyitó ünnepsé­get. Magyar-Szovjet Társaság tit­kársága is méltóképpen ünnepli Sztálin elvtars 73. szülelésnapját. A budapesti Államvédelmi Hatóság 50 tagú központi zenekara tart hangversenyt a Magyar-Szovjet Társaság székházában, este 7 órai kezdetlel. Műsoron szerepel Sosz­tnkovics: „Ifjúgárda" ezvi'; (jller: Matióztanc; a Vörös pipacs-balett­ből, Dunajevszkij: Nincsen távol amire mi vágyunk, dal a Vidám vásár cimü szovjet filmből. Alc­xandrov: Sztálin kantáta, ezenkí­vül még szovjet filmdalok és operett részlelek. A Szegedi Állami Nemzeti S'zín. házban is ma este ünnepi díszelő­adáson mutatják be Erkel Fe­renc Bánk-bán-ját. Az előadás előtt Pamuk István elvtárs, a Városi Pártbizottság agit. prop tit­kára mond ünnepi beszédet. TIZENKILENC MEGYEI ÉS NEGYVENEGY JÁRÁSI KÖNYVTÁRÁT NYITNAK MEG AZ ÉV VEGEIG A könyvtárügy fejlesztéséről, szóló minisztertanácsi határozat ki­mondja, hogy 1952. óv végéig 19 megyei és 41 járási könyvtárat kell létrehozni. Debrecenben, Győrött és Hódme­zővásárhé.yen december 21-én, Sziádin elvtárs 73. születésnapja tiszteletére ünnenélyes keretek kö­zött megyei könyvtárakat avatnak. A pápai, devecseri, sárvári, sik­lósi, téli és kiskunfélegyházi járási könyvtárat szintén december 21-én, a komáromi járási könyvtárat de­cember 25-én, a szegedi, gyulai és Uszalökl járási könyvtárat pedig december 28-án nyitják meg A Szegedi Textilmüvek dolgozói pártnapon ünnepelték Sztálin elvtárs 73. születésnapját A Szegedi Textilművek dolgozó: már a hét elején készültek arra, hogy ünnepi pártnapjukon méltó­képpen köszöntsék a 73 esztendős Sztálin elvtársat. A pártcsoportve­zetök és népnevelők, de a műsza­kiak és eiömunkások sem mulasz­tottak el egy napot sem, hogy ne figyelmeztették volna beosztottjai­kat a szombati nagy eseményre. Délután fél 3-ra ünnepi díszbo öl­tözött a gyönyörű kultúrterem. Az emelvényen Lenin, Rákosi, Sztálin elvtársak óriási arcképe függött. Az ünnepi pártnapra va'ameny­nyi délelőttös dolgozó eimenl azzal a boldog tudattal és nyu­gor'l! lelkiismerettel, hogy va'ó ra vá'totl fugadalmát, a terv határidő előtti befejezését viszi el ajáiH'l'kul1, Péter Szilveszter elvtárs, a Szege­di Texli'művek üzemi pántlikára mondott ünnepi beszédet. Beszédé­ben ismertette azokat a ragyogó termelési győzelmeket, melyeket a dolgozók december 21. tiszteletére elértek. Meghatározta a feladato­kat is: ,.a Nagy Sztálin iránti oda­adó szerelet és bála arra kötelez bennünket — mondotta —, hogy jó hírnevünkhöz mé'tónn fokozzuk eredményeinket a hátralévő időben. A megtakarított napokban minél több értékkel gazdagítsuk népgaz­daságunkat és mar most készüljünk a következő esztendőre. Jövőre még nagyobb fe'odalok várnak ránk. melyeket meg kell oldani, ha bő katonái akarunk lenni annak uz egész vi'ügol át­fogó bntnlma.s béketáboriiuk, melyet drága Sztá'in elvtársunk vezet." A Szegedi Texti'művek do'gozói hnta'mes tapssal és éljen<zésse.] kö­szöntölték a világ dolgozóinak nagy tanítóját, Sztálin elvtársat. A be­számoló után Vass elvtárs a válta­lat igazgatósága nevében az élen­járó dolgozóknak sztahanovista ok­leveleket, jelvényt és pénzjutalma­kat osztott ki. Sztahánovista je'vényt kapott Csa. nádi Balázs esztergályos, Gödöllői István bádogos. Bakacsi Júlia sza­lagcgyesitős., Adamovics Gyula, a műhely dolgozója. Lukács Bálint, a rakodó csoport vezetője. Barna Jo­lán gyürüsfonó, Vörös Emília gyű­rűsfonó, Varga Vera lánccsévélő. Varró Margit előfonó, Seress Irén lánccsévélö. Oklevelet kaptak: Gulyás Rózsa, Molnár Zsuzsa, Bárányos Júlia gyü­rüsfonók. Száraz Ju'ia előfonó, Tomibácz Ferenc előfonó művezető. Tizenhat dolgozót részesítettek ezenkívül jó munkájukért pénzju­talomban. Több dolgozói kép- és könyvjutalomban részesítettek. Ezután Erdélyi Káro'yné elvlárs. nő. az Üzemi Bizottság elnöke ju­talmazta a versenyben élenjáró üzemrészeket é« dolgozókat. Első­nek Tombácz Ferenc elvtárs, az elő­fonó A'kotmány Műszak művezető­je kapta meg a gyönyörű kivitelű vú ndorzász'ót. Ö volt az üzemben az első. Mnr november hó végén befejezte éves tervelőirányzatát és ezzel a pé'dnmufató teltével jobb irmn­krra serkentette a többi üzem­részek művezetőit és dolgo­zóit i*. Az ünnepi pártnap lelkes hangú, latban ért véget. A dogozók azzal nz elhatározással távoztak az. ün­nepségről, hogy ezentúl még jobban harcolnak ötéves tervünk sikeréért, drága hazánk megerősítéséért, Sztá­lin elvtárs legjobb magyar tanít­ványa, Rákosi elvtárs vezetésével. NEMZETKÖZI SZEMLE Erősödik a harc Lalin-A mer lkában az amerikai imperialisták diktátuma ellen Néhány napon belül két latin­amerikai országból érkezett hír ar­ról, hogy a parlament visszautasí­totta az Egyesült Államokkal kö­tött katonai szerződések 6ürgös ra­tifikálását. Először a brazil parla­ment oszlatta fel ülésszakát anél­kül. hogy ratifikálta volna a szer­ződést, majd az uruguay-i parla­mentben ismétlődött meg ugyanez az esemény. Az amerikai háborús gyújtoga­tok ez év elején kezdték rákény­szeríteni a latinamerikai országok­ra a „kétoldalú" katonai szerző­déseket, melyeknek „kétoldalú­sága" abból áll, hogy az egyik ol­dalon a latinamerikai országok át­engednék területüket az amerikai háborús tervek támaszpontjául, a Wall-Street ellenőrzése alá he­lyeznék nemzetgazdaságukat, ágyú­tölteléket szállítanának az ameri­kai monopolisták kalandorháborúi számára, míg a másik oldalon Ame­rika szabadon rendelkezhetne a latin-amerikai országok oazria-taoi TUDÓSOK ÉS MUNKASOK A TERVÉRT ELŐADÁS A RÖNKVÉDELEMRŐL Malenkov elvtárs mondotta az SZKP XIX konqrer.szusán: „Meq kell szilárdítanunk a tudomány és a termetes alkotó eqyüt'működé­sét, szem c'.őtt lartva, hoqy ez az eqyüttműködés a qyakorial ta­pasz'-alataival qazdaqltja a tudo­mányt, a qyakorla. embereinek pediq seqítséqct nyujl, hoqy qyorsabban oldják meq az előt­tük álló feladaloka ", Malenkov elvtárs szavalt tartják szem e'ött a Műszaki és Természettudomá­nyi Eqyesület tudományos dolqo­zói és ezért tarlanak rendszeresen előadásokat a szegedi ipar doíqo. zólnak. Burlay Ervin elvtárs, ,a Faipari Kutató Intézet főmérnöke néhány nappal ezelőtt számolt be a Faipari Tudományos Egyesület szegedi helységében azokról « kísérletekről, melyeket részben a Szegedi Fa'e­mezgyár, részben az újpesti Furnér és Lemezműveít telepén 'és laborató­riumaiban végzett a magyar építő és fafeldolgozó ipar egyik legfonto­sabb alapanyaga a rönk védelme ér. dekében. Elöljáróban elmondotta, hogy a rönk fülledése az erdőgazdaságok és a fafeldolgozó ipar legnagyobb pro­blémája. Leküzdéséhez a tudomány és a gyakorlat embereinek az össze­fogására van szükség A fa fülle­dése okozza azt. hogy a fa tovább­feldolgozó iparban a selejt igen nagy. A fa betegségeinek leküzdése tehát' a ©elejt elleni küzdelem egyik leghatásosabb fegyvere. A Szovjet­unió fában nagyon gazdag ország. A szovjet tudósok és szakemberek mégis évtizedek óta foglalkoznak a fák betegségeinek leküzdésével. Ez az 'élenjáró szovjet tudomány nagy­segítséget nyújt a mi munkánkhoz. Hazánk fában szegény ország. Te­rületének csak min'cgy 12 százaléka erdő. Nekünk tehát fokozottabb ér­dekünk a kevés faállomány megvé­dése. Ezután részletesen elmondotta Barlay elvtárs, hogy a fa fülledésát olyan gombák okozzák, melyek a fa sejtfelületét roncsolják szét. A tudo­mány jelenleg 36 fülledést okozó gombafajlát ismer. Ilyen gomba azonban sokkal több van- A tudo­mány feladata, hogy ezeket megis­merje. A gombák elleni védekezés­nek egy módja van: meg kell vonni a gombáik életfeltételeit. Ez ké féle módon történik. Az első a n'dves tárolási mód, vízbe tárolás, perme­tezés vagy nedves fürészporba való tárolás Ez szovjet módszer. Ezzel az eljárással elvonjuk a kóroko.ó gombák legfontosabb lápanyagát, a levegőt A száraz tárolási módnál pedig a másik fő táplálékot, a szük­séges nedvességet vonjuk el a gom­báktól. Ez a tárolási mód hazánk­ban nem használható. A gomba csak akkor nem él meg a fában, ha abban 17 százaléknál kevesebb vagy 45 százaléknál több nedvesség van. Ezt pedig a mi éghajlati viszonya­ink között csak mesterséges módon tudjuk elérni. Az erdőgazda-ágok feladata, hogy a frissen levágott nyersfát azonnal bekenjék bitumen­nel. Ezzel megakadályozzák a fa iszáradását és megóvják a gombá­és katonai erőforrásaival. A latinamerikai országok béka és szabadságszerető népei szenve® délyes erővel kellek harcra a inb­szolgaszerzödések ellen. A függetlenségi mozgalom élén valamennyi latinamerikai ország­ban a kommunisták harcolnak. Hí­vó szavukra és példájukat ke. vetve álltak csatasorba a lakosság ezrei és százezrei az amerikai el­nyomás ellen. Braziljában és Uruguayban, Chi­lében és Peruban, Ecuadorban é9 Columbiában magasra csapott az ellenállás lángja. Mexikóban oly erős volt a nemzeti ellenállás, bogy a mexikói vezetőknek — a nép egyöntetű követelésére — meg kellett szakítaniuk az amerikal­nrexikói tárgyalásokat. A latinamerikai népek szabad­ságharcának jelentős győzelme az imperialisták uruguay-i és brazíliai csatavesztése. A latinumerikai né­pek is megmutatják, hogy homokra épüttek a Wall-Street monopolis­táinak háborús és világuralmi ter­vei. A népek szembeszáll nak a gyarmati uralommal, szembeszáU­nak a háborúval — a népek sza­badságot ós bókét akarnak. (MTI). sodástól. A kísérletek kimutatták, hogy egyes fafajtákban a hazai vi­szonya irJk között napona 25—26 mil­limétert is terjed a fa fülledése. Barlay elvtárs beszámo'ójában megszabta az üzemek és erdőgazda­ságok ezzel kapcsolatos felada alt. Megállapította, hogy a rönkvédelem tervét minden fafeldolgozó vállalat­nak és az erdőgazdaságok nak — be kell venni jövő évi tervébe. A szép számban megjalent üzemi dolgozók közül többen szóltak hozzá a beszámolóhoz. Sánta József le­mezgyári művezető váltatta, hogy a hámozási százalék országos normá­ját megjavítja. Dobó Károly rönk­téri munkás vállalta, hogy munka­társaival együtt !1 Lemezgyár rönk­terét tisztán tartják és így is igye­keznek meggátolni a fa fülledése'• Michel József lemezgyári művezető bejelentette, hogy az idén 2500 köb­méter gömbfát mentettek meg a fülledéstől a kifértetek tanulságai­nak bevezetésével. A rend; Andor, a Szrgedi Gőzfiirész főművezelője fel­szólalásában rámutatott arra, hogy a fa fülledése elleni harcot az erdő­ben kell kezdeni. A Faipari Tudományos Egyesü'et szegedi csoportja nagy szolgálatot tesz az iparnak az előadások meg­rendezésével és nagyban ho/zájárul ahhoz, hogy a tudomány, vállvetve az üzemek dolgozóival, előre vigye az ötéves tervünk és a béke nagy ügyét. Barat János A Nazarova­és a Gazda-mozga!om kiszélesítésével készülnek a MÁV Felépílmény és a Vasanyagjavító ÜV dolgozói az 1953. évre A Szegedi MAV Felépítmény éa Vasanyagjavító ÜV dolgozói válla­lásuk teljesítéséért küzdenek. Sztálin elvtárs születésnapjának évforduló* jára vállaltuk: ötéves tervünk bar. madik évi tervét december 21-re be. fejezzük. A sorompó csoport dolgozóinak eredményeit visszatükiözi verseny­táblájuk. A legjobbak közt olvashat­juk Farkas János és Gárgyán Antal elvtársak nevét, akik 156 százalékos átlagteljesítményt értek el az elmúlt hetekben. A tervteljesítésért folyó harcunkban nem feledkezünk meg azonban arról sem. hogy az 1953-H6 évben is jó eredményeket kell elér­nünk, teljesítenünk kell akkor is a tervet, öléves tervünk negyedik évének sikeres beindulását azzal biztosítjuk, hogy kiszélesítjük a Gazda- és a Nazarova-mozgalmat. Dolgozóin^ a jövőben még fokozot­tabban alkalmazzák majd a szovjrt munkamódszereket, Iiogy ezzel >s biziosítsák a jövő évi terv sikeres beindításét­Szendrei József. a „Délmagyarország" levelezője

Next

/
Oldalképek
Tartalom