Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-20 / 298. szám

2 SZOMBAT, 1952. DECEMBER 20. Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken foly­tatta az 1953- 'évi állami költségve­tés vitáját. Az illésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, n miniszter, la^ics elnöke Nagy Imre, Hidas István Kiss Károly, Házi Atpád elvtársak és a minisztertanács több más tagja. Ott volt Dobi Islván, a Népköztársaság. Elnöki Tanácsának elnöke Kerek Gábor elvtárs felszólalása Molnár Imre, az országgyűlés al­elnöke nyitotta meg az ülést és el. aönek Kerek Gábor elvtárs, ország gyűlési képviselőnek adta meg a szót. A közoktatásügyi tárca költ­ségvetésével kapcsolatban elmon­dotta, hogy ma hazánkbnn — bele­értve az óvódákban foglalkoztatott gyermekek számát is — több mint másfél millióan, országunk lakos­ságának közel 17 százaléka része, aül szervezett Iskolai oktatásban. Középiskoláinkba — folytatta — ina 11.543-mal több tanuló jár. mint a mult tanévben, s két és félszer annyi, mint a Horthy korszakban. Ez évben megkezdte működését az 52. új középiskola. Ezzel a közép­iskolák száma az 1987—38. évi 285­ről 425-re emelkedett. Ma már az ország csaknem minden járásában van középiskola. Egyetemistáink a főiskolásaink száma — beleérlve az esti éa levelező hallgatókat is — egy év alatt több m'nt 8 ezerrel emel­kedett. . A Tlto-fasiszták több mint 60 tankönyvet és utasítást adtak ki ed­dig — a náci tankönyvek alapján — a miütarisia lárgyak oktatására­Ugyanakkor titóista hivatalos ada. tok szerint is ma Szerbiában 200 ezer írástudatlan van. A közoktatásügyi minisztérium és a felsőoktatási minisztérium költ­ségvetésében előirányzott összegek — mondotta befejezésül — a szov­jet tapasztalutok fokozottabb mérvű felhasználása mellett lehetővé te­szik, hogy közoktatásunk és felső­oktatásunk ötéves tervünk negyedik [esztendejében az eddiginél még je­lentősebb eredményeket érjen el. A két tárca költségvetését a Magyar Dolgozóik Pártja és a magam nevé­ben elfogadom. Bánta Rezső felszólalása Básta Rezső, a postaügyi minisz. térium költségvetéséhez szólt hoz/á. Elmondotta, hogy a háborút meg­előző utolsó években az akkori kor­mányzat évente átlagosan csak 40— 50 lakott helyet kapcsolt be a tele­fonhálózatba. 1949 óta viszont a posta a falutelefon akció során cd. dig több mint kétezer faluba, ta­nyára és gépállomásra vezetie be a telefont. Ebben az évben 93 állami gaz, daság, 13 gépállomás és 159 termelőszövetkezeti csoport ka­pott távbeszélő állomást, A jövő évben a posta csaknem 400 újabb falutelefont fog üzembe, helyezni. Ezután arról teszélt Básta Rezső, hogy igen jelentős összegek vannak előirányozva az új szocialisia váro­sok telefonszolgálatának fejleszté­sére. így például Sztálinvárosban már üzemben van egy 1500 állomá. sos távbeszélő központ, 1953 ban egy további ezer állomásos közpon­tot helyeznek üzembe. Nagyarányú beruházásra kerül sor Miskolcon is. ahol a jövő évben helyezik üzembe a legkorszerű; b, egyelőre négyezer állomásos auto­mata távbeszélő központot 1953-ban. n Szovjetuniótól ka­pott segítséggel, megtörténnek az előkészületek a televízió be­vezetésére. Majd Domokos Iván és Cseh Jó­zsef a begyűjtési minisztérium költségvetéséhez szóltak hozzá. El, mondlák, hogy a begyűjtésnek kü­lönösen nagy a jelentősége most, amikor a falun is megkezdték a szocializmus építését. A begyűjtés nemcsak egyszerű gazdasági fel. adat hanem messzemenően politikai feladat is — hangsúlyozták. Végii! a begyűjtési minisztérium költségveté. sét elfogadták • • Tisza József, begyűjtési miniszter felszólalása Ezután Tisza József begyűjtési miniszter emelkedett szólásra. Begyűjtési rendszerünk — mon­dotta — az arányos közteherviselés elvén épül fel ég n termelőket gaz­dasági erejükhöz mérten kö etezi beadásra, eppen ezért dolgozó pa rasztságunk a begyűjtési rendszert igazságosnak tartjn Dolgozó parasztságunk november végéig búzából beadási kö'elozet'sé­gét 99 százalékra, kenyérgabonából 104,3 százalékra és kukoricabeadási kötelezettségét 89 6 százalékra tel. jesílette míg hizott sertés é3 vágó­marha beadási kötelezettségét is dolgozó parasztságunk döntő több­sége becsülettel teljesítette. Falun a kulák-knpltallsta. reak­ciós, ellenséges elemek dühödten, egységfrontba tömörülten sorakoz­nak fel a begyűjtés ellen. Az osz­tány harc nak falun ez az ütköző­pontja A megvert ellenség minden erejét, fondorlatát latbavetve, ered. ményeket akart elérni, igyekezett felhasználni a gyenge termést is, hogy lazítsa. gycngítse a munkás­paraszt szövetséget. Az ellenségnek ez a kísérlete nem sikerült, mert a munkás-paraszt szövetség a nagy erőpróbát kiállta és ma szilárdabb, mint bármikor is volt. Innen, a törvényhozás hazából mondok köszönetet a kötelezett­ségeiket teljesítő dolgozó pa­ra-zlság széles tömegeinek, a jól működő begyűjtést állandó bizottságoknak, a vállalati dolgozóknak, a minisz­teri meghal almazot: aknak és ta­nácselnököknek, tanácstagoknak, akik a pártbizottságok és pártszer­vezetek irányításával, segítsé-ével je'ontős eredményeink elérésében hathatósan közreműködtek. Az országgyűlés nagy tapssal csatlakozott Tisza miniszter köszö­nő éhez. Tisza miniszter ezután rámutatott a begyűjtési rendszer néhány kikü­szöbölendő hiányosságára. Ilyen hiányosság, hogy a begyűjtési rend. szer nem nyújt megfelelő kedvez­ményt a termelőszövetkezeteknek, to­vábbá hogy egyes cikkeket (rizs. napraforgó) a termelőknek teljes egészében be keltett szolgália ni. Iliányosság az is, hogy az átiatbe­adási kötelezel tségek kivetésénél nem vették figyelembe az egyes megyék állattenyésztési sajátossá­gait. Jövő évi begyűjtési tervünk telje­sítésének egyiik alapja: — az állami fegyelem betartása mellett — a jó termelés, a magasabb termelési eredmények — folytai ta a minisz­ter. — Ezért parasztságunknak leg­fontosabb feladata, ho-gy a már ed­dig bevált új agrotechnikai és zoo­technikai módszereket bálran és merészen, a legszélesebb körben al­kalmazza. A minisztériumnak és a be. gyűjtő szerveknek a követklző napok és hetek legdöntőbb fel­adata a tervek egészében és részleteiben való le'-jesítéee, mert e kőiül egyes megyékben, kü­lönösen Bács-Kiskun- és Csongrád megyében bajok vannak. Figyelmez tel nem kell a tanácsi és begyűjtő szerveket és a még hát­ralékosokat, legyen az kulák, egyénileg dogozó paraszt- vagy termelőszövetkezet, hogy a begyüj tés nein fejeződik be mindaddig, amíg hátralékos termelő van. Ne­hogy valaki is arra gondoljon, hogy december 31-e ulán — mivel ter­vcink egyrésze naptári évre szól —, a teljesítésről lemondunk. Nem! Mi semmiféle hátralék begyűjtésé­ről nem mondunk le- mert ez sér­tené a becsületes dolgozó paraszt­ságunk döntő többségének is az igazságérzetét. A becsü'etes dolgozó parasztok e'várják tőlünk, elsősor­ban tanácsi és begyüjlő szerveink­től, hogy a tőrvény teljes szigorá­val lépjünk fel a törvényszegőkkel, a hanyagokkal, a lustákkal szem­ben. Pártunk és kormányunk — az­áltn', hogy csökkentette az őszi termésű fermények beadási kö­tc'ezct(ségét —, mindenki szá­mára megteremtette annak le­hetőségé'. hogy te'iesitse az á'lnm Iránti kötelezettségét, te­hát semmi ok n lemaradásra. Tisza József miniszter nagy taps­sal fogadott beszéde után szünet következett. Szünet után Nezvál Ferenc, Gás­pár Sándor és Nagyistók József szö'tak hozzá. Nagyistók József beszéde után az einök berekesztene az ii'ést, az or­szággyűlés szombati ülésének napi­rendjén az 1953. évi állami költ­ségvetés vitájának folyfa'ása, a költségvetési javaslat és az á'lami statisztikáról szóló törvényjavaslat tárgyalása szerepel. PÁRTÉLET • A lemorzsolódás elleni harc fontos eszköze: A PROPAGANDISTA JÓ FELKÉSZÜLÉSÉ | Itákoai elvtárs nevét vDelő Klement Gottwald beszámolója a Csehszlovák Kommunista Párt országos értekezletén Prága (TASZSZ). A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint a C&ehsalovák Kommunista Párt or. szágos értekezletének december 16-i ülésén „A párt politikai és szervező munkája éa a párt új szervezeti szabályzatának tervezete" címmel Klement Gottwald tartott beszá­molót. A jelenlegi országos pártértekez­let barátaink rendikívüli flgyetmé. nek és ellenségeink esztelen táma­dásainak légkörében folyik le — je­lenlelte ki Klement Gottwald. K'ement Gottwald a továbbiakban Csehszlovákia gazdasági építésének néhány kérdésével foglalkozott­Gottwald elvtárs a továbbiakban az elért eredmények mellett fennálló nehézségekkel 'és azok kiküszöbölé­sével foglalkozott. Ügy gondolom — mondotta —, hogy az állami és munkafegyelem megszilárdít ásn felülről lefelé — a párt legfőbb feladata. Mezőgazdaságunk — jelentette kl Kloment Gottwald — gyökeres át. szervezés alatt ált A mezőgazdaság áttér az egyéni gazdálkodásról a kollektív gazdálkodásra. Áttérek most a párt egyes kér­déseire, a párt új szervezeti sza­bályzatának tervezetére — mondotta tovább. Állandóan arra kelt tanítani a párt minden lagját és különösen a fiatalokat; Elvtársak, a párt minden! A párt is csak a párt volt a biz­tosítéka annak, hogy népűnk fe1 sza­badult. A párt és csak n párt bizto­sítja, hogy az urak sohasem jutnak újra hatalomra. A párt és csak a párt biztosíja. hogy boldog szocia­lista jövőt építünk egységes népünk számára. (Viharos, hosszantartó taps.) Az összeesküvők sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy alá­ássák a tömegek bizalmát a párt iránt és a párttagok bizalmát a párt vezetősége iránt. Ez nem sikerű' nekik, A tömegeknek a párt iránti bi. zalma ismét megnövokedett, különö­sen azért, mert a tömegek látják, hogy a pari meg tudja tisztítani sorait az idegen, ellenséges salaktól, hogy a párt szigorú és kü önösrn szigorú azokkal szemben, aikike; elő­zőleg vezető állásba helyezett, de akik visszaéltek a párt bizalmával é3 árulóvá lettek. A továbbiakban' hangsúlyozta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusáriak jelentőségéi, majd k'®"16"6: Neon kételkedem abban, hogy az új szervezeti szabályzat politikai­lag. szervezetileg és ideológiailag felfegyverzi a pártot a szocializmus építéséért folyó új harcra és új munkára. Gottwald elvtárs ezután az 1953. évi népgazdasági terv célkitűzései­vel foglalkozott. Beszéde befejező részében Gott­wald elvtárs ismertette a tervtelje­sítésével kapcsolatos tennivalókat, majd a jelenlévők viharos tapsa kö­zepette így fejezte be beszédét: Ügy gondolom elvtársak, hogy pártunk tagjainak milliós tömegével, a pártonkívüliek sokmilliós tömegé, vei, az egész nemzeti arcvonal segít, ségével teljesítjük ezeket a feladató­kat Képesek leszünk teljesíteni azért is. mert a Szovjetunió és személye sen Sztálin elvtárs segít bennünket A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának nyilatkozata Bejlin (TASZSZ). A Német De. mokrallkus Köztársaság népi ka­marájának ülésén megvitatiá* a német kérdés békés megoldásával foglalkozó, Berlinben tartott érte. kezlet eredményeit, A népi kamara egyhangúlag e1. fogadta a képviselőcsoportoknak ebben a kérdésben egységesen előterjesztett nyilatkozatát. „A Német Demokratikus Köz. társaság népi kamarája — mondja a nyl'a'koeat — üdvözli a német kérdés békés megoldásával fog­lalkozó nemzetközi értekezlet ha. lározatát, mint annak a ha/cnak a megerősítését és támogatását, ame'yet a Német Demokratikus Köztársaság Németország békés egyesítéséért vív." A belkereskedelmi minisztérium közli: december 21-én a vasárnap nyitva tartó élelmiszerüzletek és az összes iparcikküzletek árusítanak. középfokú politikai iskolát veze­tek a Szegedi Kenderfonógyárban. Az oktatási év megindulásakor 32 hallgatóval indult szemináriumunk. A hallgatók kiválogatásánál azon­ban történtek hibák. Nem nézték meg alaposan a hallgatók politikai képzettségét. Emiatt négy elvtár­sat a megindulás után alapfokú politikai iskolára osztottunk be. Ot elvtársat pedig szakmai elfog­laltságuk miatt másik politikai iskolára küldtünk át Maradtunk 23-an. Ez a létszám azóta áiiandó. Az elmúlt hetek során szeminá­riumunkon a jó eredmények mel­lett hiányosságok is mutatkoztak. A múlt év hibáin okulva, a meg. indulás kezdetén a lemorzsolódás ellen ve/tem lel a harcol. Hallga, tóimtól az első naptól kezdve megköveteltem a fegyelmet. Az egyéni meggyőzésre törekedtem, arra, hogy elvtársaimmal megsze­rettessem a tanulást. Ugy gondol­tam, hallgatóim akkor szeretik meg a tanulást, ha a szemináriumi foglalkozást olyanná teszem, nogy Ielkeltse érdeklődésüket. Tudftn, ha ezt sikerűt e'.érnem, akkor hall­gatóim szívesen jönnek a szeminá­riumra és örömmel tanulnak. Szc. minárium'unkon nincs lemorzsoló­dás. A foglalkozásokra láblát, áré­lát viszek. Különösen 6ok segít­séget nyújtott a tábla használata, azóta, hogy a Szovjetunió Kom. muntita Pártjának XIX. kongresz. .szusi anyagát tanulmányozzuk. A tábla segítségemre volt például a gazdasági válság és az általá­nos válság közfi különbség meg­magyarázásánál is. A XIX. pártkongresszus anyagát igyekszem olyan jól tanitanl, ahogy azt a XIX. kongresszus ie­lentösége megköveteli. Hallgatóim érdeklődésének azonban csak úgy tudok megfelelni, ha én magam is lelkiismeretesen készülök a foglal­kozásokra. Készülésemhez igény­be veszem az üzennri pártbizottság segítségét és nem egyszer hallga­tóim segítségét is. Igyekszem ala­posan felkészülni az előadásodra, de hallgatóimtól is megkövetelem a foglalkozásokra va'.ó jó felké­szülést. A politikai iskola kezde. ién Ismertettem a helyes jegyzet­készítés módszerét. Ezzel meg­könnyítettem számukra az anyag tanulmányozását. Azóta ig rend­szeresen ellenőrzőm jegyzetfüze­teiket. Ezzel elérem, nogy mind. annyian pontosun elkészítik jegy. zeteiket. | A szeminárium kérdéseit úgy állítom össze, hogy azok szorosan kapcsolódjanak az elvtársak napi életéhez, munkájához. A foglal, kozásokat ez gördülékennyé tette. Hallgatóim munkáját is figyelem­mel kísérem. Felkeresem őket munkahelyükön, s mindig tudom, milyen problémáik vannak. Hall­gatóim látják, törödöm velük és igyekeznek a termelésben is jobb eredményeket elérni. A szemináriumok befejezésekor mindig értékeljük munkánkat. Ta. pnsztalatnim megbeszélem nz üzem oktatásfelelősével is. A hal', gatók közül többen Igen jó ered­ményeket érnek el. l.icher Olt iné is lelkiismeretesen felkészül min­den anyagból. Szép eredményt er el Molnár Márton, Gyimesi László és Kopasz Islván elvtárs is. Anvi ­rózi Lászlónak, Lovász Ferencnek. Tóth Arankának azonban. min' fiatatoknak az élen kellene járatok a tanulásban. Ennek ellenére f<''« készülésük rendszerint igen gyen. ge. Tóth Aranka elvtárenönél ez annál is inkább súlyos h'ba, mert atz alapszervezet vezetőségi tagia és elsősorban neki kellene pé'» dát mutntni a tanulásban. | Ilallgotőim három alapszer­vezethez tartoznak. Az üzemi párt. bizottságtól engedélyt kértem arra, hogy ezeknek az alapszervezetek, nek a taggyűlésén rész/vehessek. A taggyűlésen majd beszámolok hallgatóim fejlődéséről és elmon­dom azt Is, ha a hallgatók nem je­lennek meg a szemináriumon vagy nem készültek fel az anyagból. Ez­zel segíteni akarom szemináriu­munk színvonalának emelését. De. cember 21 tiszteletére versenyre hívtuk a „Béke" középfokú poli. tikai iskola hallgatóit. Most mindent elkövetünk azért, hogy ezt a versenyt megnyerjük, hiszen tudjuk, az eredmény rajtunk múlik: szemináriumvezetőn és n hallgatókon. Séler Elemér A „Rákosl".szeminárium propa­gandistája A dolgozók többsége örömmel vette tudomásai december 26 munkanappá nyilvánítását A Szegedi MÁV Igazgatóság VI. osztályának dolgozói személy- és áruszállítási tervüket globálisan befejezték. Ezen belül a személy­szállítási tervet már november 4-én teljesítették. Most n terv minden részletében va'.ó teljesítésé­ért és túlteljesítéséért küzdünk. A minisztertanács határozatát, amely december 26-nak munkanappá való nyilvánítását írja c'ő. a a dolgozók többsége örömmel vette tudomásul, mert tudják, hogy ezzel a nappal a tervnek részleteiben való teljesítése még jobban biztosítva van. Ahol a pártszervezet és szakszerve­zet a népnevelőkön keresztül kellő felvilágosító munkát végzett, ott az ellemség támadását eteve megakadá­lyozták. A szegedi aJműheiy dol­gozói az ellenség munkájának meg­előzésére röpgyűlésekel tartottnk a tömegszervezetek és szakszolgálat bevonásával. A röpgyűlésen kiüönösen a terv. teljesítés fontosságáról, a fel­ajánlások maradéktalan teljesí­téséről beszéltek. De fél kell figyelni az ellenség ak­namunkájára is, amely arra pró­bálja rávenni a dolgozókat, hogy minél többen vegyenek ki sssabadsá. got ezen a napon. Az ellenség ez­zel termelésünk folyamatosságát igyekszik zavarni. A kecskeméti állomáson pedig a klerikális reakció Igyekezett a minisztertanács határozata ellen hangolni a dolgozókat. Azokkal a dolgozókkal, akik nem él tették még meg a határozat nagy jelentőségét, a népnevelők el beszél­gelnek és ennek eredménye, hogy a MÁV Szegedi Igazgatóságához tar­tozó dolgozók nagy töbfcs'ge ie'ke­sen küzd az évi terv sikeres befeje­zéséért. Cserháti József munkástevelező. Többezer szegedi dolgozó látogatta meg a Rákosi elvtárs é'etét bemutató kiállítást TJezárult a Rákosi elvtárs éleiét bemulató kiállítás. A meg­nyitó óta Szeged dolgozót töme­gesen keresték lel az MSZT szék­ház nagytermét, hogy a kiállított képeken tanulmányozzák Rákosi elvtárs életét. Többezer dolgozó és tanuló tekintette meg a kiállí­tást, s merített tanulságaiból új erőt munkájához. A kiállítás vendégkönyvének ötvenöt oldalán olvashatjuk Sze­ged dolgozóinak, fiataljainak no­vét, harcos üdvözletét. Egymásután sorakozik a sok név. A Paprika Feldolgozó munkásai, a Textilmű­vek, a Gyufagyár, a Szegedi Ken­der és a többi üzemek politikai is­kolájának hallgatói csoportosan látogatták a kiállítást. A hivatalok, kis üzemek dolgozóinak neveli egymásután olvashatjuk a vég­telennek tünő névsorban. A kiállí­tásról nem maradtak el iskoláink tanulói sem, akik nemcsak meg­nézték a kiállítási, hanem dolgo­zatot írlak tanulságairól. A kiállítás látogatói, fiatalok, öregek mindannyian megegyezlek abban, hogy a látoHak még job­ban elmélyítetlék szereleiükel Rá­kosi elvtárs iránt. Ezt bizonyít­ják a nevük mellé írt szavak is. ,,Másodszor látom ma a kiállítust — irta a neve mellé Frei József —. és a képeket látva, még jobban csodálom Rákosi elvtárs hősiessé­géi, bátorságát." A rókusi pályaőri tanfolyam egyik hallgatójának, Vida János­nak neve mellett ezt olvashatjukx „Rá.kosl elvtárs életéből megta­nultuk, hogyan kell majd helyt­állni munkahelyünkön, ha a tanfo­lyamot elvégeztük." ..Rákosi eJvíárs harcos éleiét látva megfogadom, jobb munkát végzek kint a csoportban" ír la a könyvbe fogadalmát, Szabó An. talné eivtársnő, az Alkotmány­tszcs párttitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom