Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-17 / 295. szám

2 SZERDA, 1952. DECEMBER R (Folytatás as első oldalról) Az emberről való gondoskodás elve hatja át szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét — Államunk nagy gondot fordít dolgozó népünk egészségügyi és nociális viszonyainak további fejlesztésére. Ezekro a feladatokra költségvetésünk 1953. évben 5.907 millió forintot, összes kiadásaink 31.4 százalékát irányozza elő, 901 millió forinttal többet, nünt 1952ben. A betegségek megelőzése érdekében jelentősen fejlesztjük a rendelőintézeti hálózatot. 42 millióval fordítunk többet erre a célra, mint -i megelőző esztendőben Űj rendelőintézetet létesítünk ' Miskolcon, Szolnokon. Tatabányán és Ajkán. Nagy összegeket Irányoz elő költségvetésünk az any«_, csecsemő- és gyermekvéd elemre. Az 1952. éri költségvetéshez képest közel 74 millió forinttal többet, 204 milliót fordítunk erre o célra. Egészségügyi és szociális inlézkedésekre. társadalombiztosításra fordítandó kiadásaink 1953 ban 3.772 millióra növekednek. I Az Egyesült Állomok költség vetésének amúgy is alnesony 1 szociális kiadásúit 17 millió dollárral csökkentették. Tito Jugosz'áviájában megfelelő egészségügyi óvóintézkedések hiánya miatt évente 100 ezer ember hal meg ttidővéezben. A dolgozó nép jólétének, életszínvonalának emdlését tartjuk <zam előtt azzal ls, amikor évrőlévre emelkedő összegeket — 1953han 120 millió forintot — fordítunk dolgozóink pihenésére és üdülésére. Az üdültetésben résztvevők száma jövőre 13 ezer fővel növekszik. A béke fenntartásának, dolgozó népünk eredményeinek megvédé. se parancsolóan teszi feladatúinkká néphadseregünk és államvédelmi szerveink további megerősítését. Ezért az 1952. évi 5.905 millió forinttal szemben az 1953. évben 7.381. millió forintot, költségvetésünk 14.2 százalékát fordítjuk fegyveres szerveink megerősítésére. — Igazgatási kiadásaink az összkiadásokhoz képest csökkenést mutálnák. Az igazgatási célokra fordított kiadásaink összege a jövö évi költségvetésben 2.004 millió forinttal az összkiadásoknak nem egészen 3.8 százalékát teszi ki. Sokkal keményebben és következetesebben kell foglalkozni a Jövő évben a létszámgazdálkodás, a 6tátusfegyelem, a lé'számellenőrzés kérdéseivel, hogy a takarékosság elvét az igazgatási kiadások területén a legmesszebbmenően érvényesítsük. A helyi tanácsok költségvetési kerete az 1952. évi 3.906 millió forintról 4.722 millió forintra emelkedik. Az emelkedés legjelentősebb része a kulturális és szociális ágazatra esik, A jövő évben több, mint 500 millió forinttal fordítunk többet a falusi és városi lakosság kulturális és szociális igényeinek kielégítésére. Költségvetésünk jövő évi prograrnmja a vidéki egészségügyi ellátás kiszélesítését és színvonala, nak emelését tűzi ki célul. Ennek megfelelően biztosítja a rendelő intézett órák 6zámának 37 százalékkal való növelését, a körzeti kezelőorvost hálózat átszervezését és az egyes szociális intézmények férőhelyeinek bővítését. A költségvetés végrehajtása megköveteli gazdálkodásunk minden területén, állami szerveinknél és vállalatainknál a legszigorúbb takarékosság elvének érvényesítését. Dolgozóink szilárd egységben sorakoznak fel az 1953. év feladatainak megvalósítására 1953. évi költségvetésünk számoszlopaiból kibontakozik az a hatalmas munknprogramm, amelynek végrehajtásiára érdemes, de szükséges is minden erőnket latba vetni. Dolgozóink szilárd egységben sorakoznak fel az 1953. év nagy feladatainak megvalósítására. Egész népünk mélyen átérzi Sztálin elvtárs szavalnak jelen, tőségét, amikor a XIX. párt. kongre.sMzu.Hon hazánkat n forradalmi vllágmozgatoni rohambrigádjai között említette meg. Ez nagy megtiszteltetés, de egyúttal nagy kötelezettség is az egész magyar nép számára. Hazáját szerető, a proletámemzetköziségért lefkesedő, szorgalmas népünk méltó lesz erre a naigy megtiszteltetésre és vállalja a soronlévő köte. lezettséget: mindéin erejét megfeszítve, sikeresein fogja végrehajtani az ötéves terv negyedik évének feladatait, újabb nagy lépéssel fogja előrevinni országunkat a szocializmus építésének útján, azon nz úton, amelyen előttünk példaképünk, a nagy Szovjetunió halad, azon az úton, amelyen a magyar népet harcokban megedzett nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja és népünk szeretett vezére — Sztálin elvtáTS legjobb magyar tanítvány, — Rákosi Mátyás elvtárs vezeti — fejezte be beszédét Olt Károly pénzügyminiszter. ANTOS ISTVÁN BESZÉDE Olt Károly pénzügyminiszter lelkes tapssal fogadolt beszéde után Antos István, a pénzügymániozter első hedyettese tartotta meg előadói beszédét. .„ Tisztelt Országgyűlési A Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetése a kiadások ke, reteit 51.9' milliárd forintban irányozza elő — kezdte beszédét. A népgazdaság fejlesztésére, dolgo zó népünk anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyainak to. vábbi felemelésére, békés építőmunkánk védelmére államunk 1953-bnn 9.3 milliárd forinttal nagyobb összeget fordít, mint a folyó évben. A költségvetés kiadási kereteinek 21.8 százalékos emelkedése állami életünk valamennyi területén jelentős fejlődést biztosit. Ahhoz azonban, hogy az Idei év kedvezőtlen mezőgazdasági eredménye ellenére sikerrel valósíthassuk meg ötéves tervünk negyedik esztendejének alapvető fett adataif, eszközeinket fokozott mértékben kell összpontosítanunk az 1953. évi népgazdasági terv legfontosabb célkitűzéseire és minden területen a legkövetkezetesebb takarékosságot kell nregvalósltanunk. Új üzemek kezdik meg működésüket Pártunk II. kongresszusa határozatainak megfelelően biztosítanunk kell az ipar gyorsütemű fejlesztését. Az 1953. évi költségvetés 11.4 milliárd forintot irányoz •lő nehézipari minisztériumaink feladataira. Ennek az összegnek a döntő részét a nehézipar beruházásul igénylik, ötéves tervünk büszkesége. * Sztálin Vasmű egyes üzemrészei — így nz I. számú nagyolvasztó, a kokszoló, a Martin, az crilmií — 1953-ban már megkezdik működésüket. A népgazdaság összes beruházásainak 9.3 százalékát fordítjuk a gépgyártás fejlesztésére. 1953ban olyan nagyjelentőségű üzemek kezdik még működésüket, mint a debreceni gőrdülő-csapágygyár ós a soroksári vnSöntőde. Jelentős összegeket fordítunk olyan nagy vac. és gépipari nagyüzemeink bővítésére és korszerűsítésére, mint például a Ganz Vagon- és gépgyár, a MÁVAG, a Beloiannisz, gyár, n Gheorghiu Dej hajógyár, a Győri Vagongyár. A nehézipari minisztériumok költségvetése 180 millió forintot irányoz elő tudományos kutatásokra, 90 millió forintot ipari technikumokra. egyetemekre, különféle tanfolyamokra. Erőteljesen gépesítjük mezőgaz. dóságunkat. Gépállomásaink az új gépek ezreit kapják 1953-ban. Az áilaml gazdaságok gépállománya olyan mértékben nő, hogy az aratást 95 százalékban, a sorközi művelést 88 százalékban gépi munkával fogják elvégezni. A mezőgazdasági szakismeretek széleskörű terjesztése, a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele elengedhetetlen abban a küzdelemben, amely a magas terméshozamért, a leghaladóbb agrotechnikai módszerek meghonosításáért. a nagyüzemi me. zögazdaság megteremtésért fo. lyik. Mezőgazdasági oktatásra fordított kiadásaink a két földművelésügyi tárcánál megközetttik a 300 millió forintot. A fejlődés mértékét jellemzi, hogy a Horthy-rendszeT 1938—39-os költségvetése mezőgazdasági szakoktatásra csupán 2.9 millió pengőt biztosított. Az lpnrl éa mezőgazdasági termelés jelentős növekedése (okozott feladatokat ró a közlekedésre. Ezért a költségvetés az ideihez képest 60 százalékkal nagyobb Ö6zszeget biztosit a vasút beruházásaira. | Költségvetésünk több, mint 750 millió forintot biztosít a könnyűipari, élelmiszeripari és begyüj. tési minisztériumok költségvetésében a lakosság jobb ellátását biztosító beruházásokra. Oktatásra, különböző kulturális és népművelési intézményekre, a tudomány fejlesztésére előirányzott összegek az 1952. évi 2863 millióról 3610 millió forintra, tehát 26.1 százalékkal emelkednek. A költségvetés 5.9 milliárd forintos szociális és egészségügyi előirányzata lehetővé teszi, hogy tovább bőví'sük kórházaink és rendelőintézeteink hálózatát, mint. e8Y egyharmadával növeljük a szakorvosi rendelőórákat, gondoskodjunk az üdültetés, a szanatóriumi ellátás kiszélesítéséről. ötéves tervünk nugyszerű célkitűzései, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális életkörülményeinek további emelésére tett tti. tézkedések nem épülnének szilárd talajra, ha nem gondoskodnánk békés építömunkánk, nagyszerű vívmányaink védelméről. Az imperialista táborban folyó esztelen fegyverkezési hajsza, a koreai agresszió kiszélesítésére irányuló kísérletek, Tilo bandájának provokációi orra figyelmeztetnek, hogy erősítsük néphadseregünket, államvédelmi szerveinket. Fegyveres erőink jobb falszerelésére a honvédelmi minisztérium és az államvédelmi hatóság költségvetésé, ben az összkiadások 14.2 6zázalé kát biztosítjuk'. Tisztelt Országgyűlési Az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága az 1953. évi költségvetést tárgyalta és jóváhagyta. Kérem az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetését fogadja el. Antos István előadói beszéde után Dögei Imre emelkedett szólásra. DÖGEI IMRE BESZÉDE Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésének, szocialista átszervezésének döntő előfeltétele, mezőgazdaságunk gé pestiese. Az idén a gépállómások traktorállománya már meghalad la a 9450-et és mintegy 180 kombájn., 1681 kévekötő aratógóp biztosította a termelőszövetkezetekben az aratás szem veszteség nélküli végrehajtását. Az idén már állami gazdaságainkban az aratás 82 százalékát, a termelőszövetkezetekben pedig 43 százalékát géppel végezték. — Az idén közel kétezer tárcsát, 700 előhántos ekét és egyéb kor. szerű ta'ajműveílő és mezőgazdasági gépet knptak gépállomásaink. — Az idén éppen a rendkívüli kedvezőtlen időjárás következtében még inkább nyilvánvalóvá vált n szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnye a kisparcella-gazdálkodással szemben. — Igy pclldául a peresztegi Szabadság.tsz búzából kat. holdanként 13.9 mázsás, a hajdúböszörményi „II. kongresszus"-tsz kat. holdanként 31 mázsás kukoricatermés!, a sátorhelyi állami gazdaság kai. holdanként 120 mázsás, a veszprém. megyei tündérmajori „Megértés"-tsz pedig 144 mázsás burgonyatermést ért el ebben nz évben. — Nem lehet kétséges egyetlen egy józaneszű dolgozó paraszt előtt sem, hogy a ki'sparoella földjén a két tinójával, vagy lovával nem tudja azt nz eredményt elérni. mint aki modern géppel felszerelt szövetkezeli nagyüzemi gazdálkodási folytat. — Mindezeké' a dolgozó parasztok egyre inkább felismerik és ennek következtében belépnél? a termelőszövetkezetekbe. Termelőszövetkezeteink egész, séges fejlődését mutatja az a tény, hogy az év eleje óta a középparasztok belépése mintegy 62 százalékos fejlődést mutat. Jelenleg a termelőszövetkezeti községek és városok száma 665 és ezen belül van 15 termolöszöveikezeli városunk és négy termelőszövetkezeti járásunk. Pártunk és kormányunk 1953-ban még tovább kívánja fejleszteni a mezőgazdaságot. Állattenyésztésünk fejlesztésére 60 százalékkal nagyobb összeget ruházunk be a jövő évben, mini ez évben. Az ország fásítására, a mezővédő erdősávok létesítésére 1953-ban 81 szármákkal nagyobb összeget ruházunk be, mint ez cvben. A termelőszövetkezetek növekedése egyre több szakképzett agronónrust és állattenyésztőt Igényel. Ennek megfelelően a szakoktatás területén 1953-ban 100 százalékkal DECEMBER 21-RE TELJESÍTSÜK MINDEN RÉSZLETÉBEN A BEGYŰJTÉSI TERVET Népgazdaságunk ötéves tervében az állami begyűjtés előirányzata alapozza meg hazánk minden dolgozójának zavartalan élelmiszerellátágát, könnyűiparunk zökkenőmén es működését és a szükséges tartalékol? biztosítását. Dolgozó parasztsá. gunk nagy többsége lelkesen harcol azért, hogy Sztálin elvlárs születés, napi évfordulójára, december 21-re minden részletében teljesítse a begyűjtési tervet. A kevésbbé öntudatos kis- és közíppara-ztok n;m egyszer beleesnek a mindjobban támadó osztályellenség, n kulákok uszályába és nem minden esetben értik meg, hogy csak akkor emelkedhet tartósan az életszínvonalak, ha a nép állama iránt minél gyorsabban teljesítik állampolgári l.ö e. lezettségüket. Sokan még ma is a fagy- és aszálykárra hivatkoznak, arra, hogy „kevés termeti" s ezért nem tudják beadni, amit még a tavasz folyamán sajátmaguk írattak be beadási könyvecskéjükbe. Gerő elvtárs azonban a Központi Vezetőség november 29-i ülésén rámu'a. tott. hogy mezőgazdaságunk lemaradásánaic a 6úlyos aszálykár melleit elsősorban az az oka, hogy különösen az egyénileg dolgozó parasztok, de sokesetben a termetőszö. vetkezetek sem alkalmazták megfelelően az élenjáró szovjet agrotechnikát; nem kapálták meg négyszer a kulcoricát, elmulasztották a pótbeporzást, rosszul trágyáztak, sekélyen szántottak és így tovább. A begyűjtés maradéktalan végrehajtása érdekében szét kell oszlat, nunlc minden téves felfogást, szét kell zúznunk az ellenséges uszításokat. Az állami begyűjtés tervszerű irányzatát azonban a begyűjtő szer. vek egyedül képtelenek teljesíteni, A begyűjtés teljesítése minden területen csak úgy lehetséges, ha a népnevelök és tanácstagok állandó széleskörű politikai felvilágosító munkát fejtenek ki 03 munkájuk közben mindig a dolgozó parasztok széles tömegeire támaszkodnak. Nagyon fontos elősegítője a begyűjtés részleteiben való teljesítésének, hogy az egyénileg dolgozó parasztok, termelőcsoportok és közsó. gek között széleskörű párosversenymozgalom fejlődjék ki. Ahol jól szervezték már €ddig is ezt a nemes párosverseny-mozgalmat, ahol a begyűjtési állandó bizottság tagjai fáradtságot nem ismerve serkentik a falu dolgozóit az állami fegyelem betartására, ott az eredmény nem is maradt el. Nincs vita afölött, hogy például Bokson, ahol a dolgozó pa. rasztok már a jövő esztendőre adják be a tojást és baromfit, nem csak a saját községüknek és járásuknak. nemcsak a megyének a tervteljesítését lendítik e'.őre, hanem hozzájárulnak az országos begyűjtési terv teljesítéséhez is, Taná. csaink ezért fordítsanak meg fokozottabb gondot a beadási versenymozgalom alapog megszervezésére; érjék el, hogy a legtávolabbi tanyákon lakó dolgozó parasztok is békevédelmi begyűjtési szerződéseket kössenek egymással és vállalt kötelezettségeiknek betart ásával, teljesítésével ünnepeljék Sztálin elvtárs 73. születésnapi évfordulóját. Ebben az évben is rendszeresen értékelte a begyűjtési minisztérium a be-gyűjtési verseny állását, amelyről állandóan tájékoztatót adott kiAz őszi begyűjtési versenyszakasz legutóbbi értékelése november 30.án lörtént és a begyűjtési versenyben legjobb eredményt elérő Győr-Sopron megye dolgozó parasztsága elnyerte a minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját. Ezenkívül több me. gye, járás, város, község, termelő, csoport, begyűjtő vállalat, földművesszövetkezet részesült jutalmazásban jó munkájáért. A beadásukat példásan túlteljesítő dolgozó parasztok elismerő oklevelet kaplak. Ezek a kitüntetések kell hogy serkentsék megyénk dolgozó parasztságát arra, hogy beadási tervét december 21-re teljesítse, sőt a lehetőségekhez ké. pest túlteljesítse. ötéves tervünk hatalmas célkitűzései hazánkban a szocializmus építését jelentik. Jelenleg a harmadik, a döntő tervév vége felé járunk és az előttünk éi.ó huialma feladatoknak a niegvatósítása "em csak az ipari munkások részérő! követe! komoly erőfeszítést, hAnem a mezőgazdaság dolgozóitól ls. A begyűjtésben különösen az egyvu jobban fejlődő termelőszövetkezeteinknek, az állami gazdaságoknak kell példát mutalniok. Világosa" kell látnunk, hogy azért, mert üzleteink, áruházaink a gyenge termés ellenére is tömve vannak áruval, ez egyáltalán nem ok arra, hogy ö'betegyllk n kezünket és lemondjunk a begyűjtési terv mára • déklulan teljesítéséről. Gerő elvtárs erre is különösen felhívta a figyelmet, amikor hangsúlyozta: „... hiba volna azt gondolni, hogy a kedvezőtlen időjárás, ennek következtében je'entkezö terméshozam-csökkenés egyáltalán nem befolyásolja fejlődésünket. Ezt azért ke!) kifő jezetten aláhúzni, mert úgy látszik, pártfunkcionáriusaink nem k s része, kii'önösen a városi pártiunk • cionáriiisok közül sokan — de ez a vidékiek között sem k'jvétel — még mindig nem adnak maguknak számot nrról nz igen komotv kárról, amelyet az idei rendkívül keri vezőtten időjárás népgazdaságunk nnk okozott''. Teljes erővel kell tehát harcoV nunk továbbra is mindennemű sp<kuláció. kupeckodás és árurejtegrtés ellen és kíméletlenül le kell leplezni azokat, akik ahelyett, hogy beadnák az államnak a kötelező terménymennyiséget, eldugdossák. A kutákokat minden eszközzel rá keli szorítani a törvényben előírt termények beadására, mert csak Ifrt' követelhetjük meg minden termelőtől, hogy te'jes egészében betartsák, az állami fegyelmet, Rákosi elvtári azt mondotta az országgyűlés december 15-i ülésén: ,,... a tanácsok munkájában még mindig sok r> megalkuvás. Előfordul, hogv amit a kulák nem ad he, azt a kötelezettségüket már teljesített dolgozó paraszokra utólag kivetik. Az ilyen eljárás sérti a munkás-paraszt szövetséget, törvénytelen is s ezért fel kell ellene lépni." Megyénk mezőgazdasági dolgozói ebben az évben még nem teljesítették maradéktalanul az ötéves tervben e'őfrt feladatokat. A lemaradt községekben elsősorban a pártszervezet és a tanács kövessen eJ mindent annak érdekében, hogy az egyéni dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek legelső kötelességüknek tartsák minél hamarabb leróni adósságukat a nép állama iránt. Amikor a begyűjtés részleteiben való teljesítésére mozgósítanak, egyúttal mutassanak riw hogy mekkora kára származott úgv a termelőszövetkezetnek, mint az államnak abból, hogy elhanyagolták a fejlett ngrotecnika alkalmazását. Vonják lo a tanulságot minebből és kövessenek el mindent, hogy a jövő gazdasági évben már ne forduljanak elő hasonló mulasztások. December 21, Sztálin elvtárs születésnapja nemcsak a Szovjetunió népeinek, hanem hazánk dolgozó népének ís ünnepe, mert felszabadulásunkat, rohamosan emelkedő életszínvonalunkat elsősorban Sztálin elvtársnak köszönhetjük. Do'gozó népünk s benne dolgozó parasztságunk akkor ünnepli méltóképpen december ?l-ét. ha ötéves tervünk harmadik, döntő évének győzelme hez a begyűjtés pontos teljesítésével hozzájárul. Minden tanácsnak legfontosabb feladata kell legyen, hegy december 21-ig ne legyen olyan kis. és középparaszt a faluban, aki tartozik annak az á'laiiy nak, amely kiemelte a nyomorból s megnyitotta előtte a biztos felemelkedés útját. Azzal n biztos tudattal harcoljunk a begyűjtés megtisztelő feladatának végrehajtásáért, hogy ezzel sikeresen zárjuk öléves tervünk döntő esztendejét és újabb lendülettel foghatunk hozzá a következő év faladatainak megoldásához. Csata Ferenc M. T. begyűjtési osztalvvczotőhclyelfes nagyobb összeget ruházunk be, mint ez évben. Dögei Imre a továbbiakban a minisztertanács raegnövekede'.t fett adataira mutatott rá, majd az Országos Munkabér Bizottság titkársága és az Országos Létszám Bizottság munkájával foglalkozott. Befejezésül kijelentette, hogy a költségvetési elfogadja. A következő felszólaló Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes volt. « Nincs olyan tétele ennek a költségvetésnek — mondotta —, amely ne azt bizonyítaná, hogy a m gyár nőp a békére készül, a békét tervezi, a békének épít, az egész nép boldogabb, jobb jövendő életéért dolgozik és hogy ezt a békét min. den erejével meg ig akarja védeni. A továbbiakban az Egyesült Államok költségvetéséről beszélt. A mi költségvetésünk azon alapul — folytatta —, hogy nálunk legfőbb érték az ember és a legdrágább kincs a gyermek Végül a költségvetést örömmel el. fogadta.