Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

4 KEDD, 1952. DECEMBER 16 (Folytatás a 3. oldalról,) A gépállomások munkáját meg kell javítani Termelőszövetkezeteink megerősítésében, de mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében is az egyik legfontosabb tényezőt a gépállomások jelentik. A gép. állomások ez év folyamán komoly fejlődésen mentek keresztül. Az év első 9 hónapjában 32.6 százalékkal több traktor- és motor, munkát végeztek, mint az 1951-es esztendő hasonló időszakában. Ennek dacára a gépállomások távolról sem teljesítették a rájuk háruló feladatokat, neirr teljesítet, ték tervüket sem. Munkájuk gyakran szervezetlen, könyvvitelük és elszámolási rendszerük megbízhatatlan és. rengeteg panaszra ad oktl. Ugyancsak Sok a panasz a gépállomások munkájának minőségére, a gépek' kihasználási lókéra is. A hiba elsősorban a földművelésügyi minisztériumban és a gépállomások vezetésében van. A gépállomások munkáját sürgősen meg kell javítani, mert 1953-ban fokozott feladatokat bízunk rájuk. így a gépállomásokon meg akarjuk duplázni az univerzális traktorok számát. A kombájnok számát meg akarjuk háromszorozni. A kultiváterok és aratógépek Számát egyharmaddal akarjuk növelni. A gépállomások 1953-as felszerelése olyan lesz. hogy a termelőszövetkezetek ószszes alapvető talajmunkáját el tudja végezni, ha jól dolgozik. A mezőgazdaság jövő évi fej. lesztési tervében fontos szerepet játszik állatállományunk minőségének további feljavítása. Erre a célra 12 ezer fajállatot bocsátunk a mezőgazdaság rendelkezésére. Továbbfejlesztjük az ipari növények és új kultúrák termelését. A gyapot területet 38 százalékkal, a rlzsterületet több, mint 25 százalékkal kívánjuk emelni. Az idei aszály újra előtérbe állította az öntözés kérdését. Bár jelenleg már hatszor akkora teriitetet öntözünk, mint a Horthy, időben, e téren még mindig a kezdet kezdeién vagyunk, mert hiszen öntözött területünk az aszályos részeknek csak két százalékát teszi A jövő esztendőben az öntözött területek kiterjedését 56 százalékkal akarjuk növelni Mindjárt hozzáteszem, hogy az idei vizsgálataink eredményei azj mutatják, hogy helyi eszközök és lehetőségek kihasználásával minden különösebb anyagi befektetés nélkül, egynegyedmillió holdat lehetne öntözés alá vonni. Termelőszövetkezeteink és tanácsaink fordítsanak ezekre a helyi öntözési lehetőségekre nagyobb gon. dot. Meg akarok emlékezni röviden a begyűjtésről. Az aszály dacára a begyűjtés menete kielégítőnek mondható, ami az állampolgári fegyelem megszilárdításával és a begyűjtő szervek jobb munkájával függ össze. Dolgozó parasztságunk búzabeadási kötelezettségét november végéig 99 százalékra teljesítette. Ezzel szemben erősen lemaradt a kulákok teljesítése, ami arra mutat, hogy a tanácsolj munkájában még mindig sok a megalkuvás. Előfordul, hogy amit a kulák nem ad be, azt a kötelezettségüket már teljesített dol. gozó parasztokra utólag kivetik. Az ilyen eljárás sértj a munkás-paraszt szövetséget, törvénytelen is, s ezért fel kell elletne lépni. A begyűjtési terv teljesítésében is sok az egyenetlenség. Búzabeadási tervét például Zala megye 114 százalékra teljesítette október végéig, ugyanakkor Bács-Kiskun megye csak 85.5 százalékra. Közellátásunk zavartalan menete megköveteli, hogy begyűjtési tervünkét, me'yet az aszály miatt csökkentettünk, pontosan végrehajtsuk. Ennek minden előfelté. tele megvan. A dolgozó nép optimista, bízik jövőjében Szólnom kell a takarékosságról. Nem a takarékosságról egyes konkrét területeken vagy esetekben, hanem arról, hogyan foglalnak állást sokan ehhez a kérdéshez. A kapitalista világban a takarékosságról a termelésben és fogyasztásban egyaránt gondoskodott a lét bizonytalansága, a holnap bizonytalansága. Az ipari munkás vigyázott, hogy takarékoskodjon a rátízott anyaggal, mert ha ezt nem tette, a kapitalista elbocsátotta és a munkanélküliség, az éhség fenyegette. A mezőgazdasági alkalmazott, a béres, a cseléd, akinek a hátamögott ott állt a bolosispán, ugyancsak takarékoskodott a nagybirtokos javával, mert ha ezt nem telte, ő is hamarosan az emberpiacra. a köpködőbe került. De a gazdálkodó parasztság is vigyázott minden kalászra, minden szem gabonára, mert hiszem élete örökös bizonytalanság volt, sohasem tudhatta, hogy egy rossz termés vagy betegség nem jultatj.a-e a tönk szélére vagy koldusbotra. Ezért egész életében kuporgatott. Takarékoskodott a munkás, aki sohasem tudhatta, mikor került a munkanélküliek közé, zsugorian takarékoskodott a kisember, hogy öreg napjaira le. gyen néhány garasa. A népi demokráciában a helyzet alaposan megváltozott A munkanélküliség, a nyomor megszűnt és megszűnt az az ösztönzés, amely a kapitalizmus idején a dolgozó tömegeket a maximális takarékosság irányába szorította. A tőkés nyomorfegyelme eltűnt és hclyette csak most van kiaiaku'óban az öntudatos szocialista fegyelem és vele együtt a szocialista takarékosság tudata. Amíg azonban ez a tudat kifejlődik és megerősödik, foko. zojtan küzdenünk kell a takaré. kosságért minden fronton. Amíg a munkás húsába és vérébe nem ment át az a tudat, liogy mindenütt magának dolgozik, addig nem takarékoskodik úgy az anyaggal, árammal és munkaidővel, mint a sajátjáéval. Ugyanez áll a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóira is. Az a szövetkezeti tag, aki régente egy világért sem hagyott volna ott egyetlen kalászt a saját földjén, aki gondosan ügyest arra, hogy gabonája ki ne peregjen, most addig is, amíg megtanulja, hogy a szövetkezet ugyanúgy sajátja, mint régente a földje volt, kevésbbé ta. karékos, hanyagul kezeli a közvagyont, a szövetkezet javát. A népi demokrácia egyik legnagyobb eredménye, hogy a dolgozó nép optimista. bízik jövőjében és ennek a bizalomnak . egyik megnyilvánulási formája, hogy megszűnt a takarékoskodásnak az a szorongató érzése. mely a régi időben a létbizonytalanságból fakadt. De a. takarékosság ma is erény, melyre minden téren szükségünk van és súlyos hibát követ el az, aki ezt szem elöl téveszti. Ez a bizakodás nem egyszer olyan gondatlanságba csap át, melyet az ellenség szívesen felhasznál a maga céljaira. Egyetlen példát hozok fel erre. Mi tavaly december elsején megszüntettük a jogyrendszert és és helyreállítottuk a mezőgazdasági termékek szabad forga'mát. Ez a rendszabály helyes volt és siker'nek jó kihatásai úgy gazdasági, mint politikai téren megmutatkoztak. Nem is kívánunk ezen a jövőben sem változtatni. Ennek a rendszabálynak a sikere azonban jóadag gondatlanságot is eredményez. Előfordult az utolsó hónapokban, hogy. Közért boltban az elárusító egy-egy vevőnek minden szemrebbenés nélkül 75 vagy 100 kg zsírt mért ki. Ez az elárusító — és a főnöke is — meg volt lepve, amikor felhívtuk a figyelmét arra, hogy ezzel a gondatlansággal a spekulánsok és áruhalmozók kezére játszik. Hozzátehetem, hogy még néhány héttel ezelőtt a mi állami kereskedelmünkben külön jutalmat, prémiumot kapott az a vállalatvezető, aki lelmieikkekböl túlteljesítette a tervét, azaz, akinek elárusítói szorgalmasan rábeszélték vevőiket arra, hogy vásároljanak minél több zsírt, cukrot, húst, lisztet és egyéb élelmiszert. Kézenfekvő, hogy ilyen tevékenységre serkenteni állami kereskedelmünk elárusítóit helytelen. De maga a példa mutatja, hogy nem járunk el elég gondosan, hogy nincs meB bennünk annak a tudata, hogy még ránk fér — és a jövőben is szakadatlanul ránk fog férni — minden téren a takarékosság. Tapasztalhattuk, hogy amikor a kenyér egy részének a színe bar. nább lett — anélkül, hogy a minősége megromlott volna — még a jóakarók is némi meglepetéssel vették tudomásul, mert nem is gondoltak arra, hogy az aszály következtében ilyen rendszabályra szükség van. Ha. közellátásunkat a jövg a-a. tásig zavartalanul biztosítani akarjuk, az anyagpazarlással, a takarékosság hiányával minden téren fel kell vennünk a harcot és küzdenünk kell a gondatlansággal, az önelégültséggel, az éberség hiányával, mert ezek a hibák hel'yelrközzeí kezdenek további fejlődésünk akadályozó, jává válni. Egészségügy, népünk kulturális színvonalának emelkedése Szólni akarok még egészségügyünkről és népünk kulturált.} színvonalának emelkedéséről. A népegészség ügyéi, legjobban néhány adattal tudora érzékeltetni. Az ezer főre jutó természetes szaporodóé 1952-ben 47 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Hazáink lakossága most már meghaladj a a kilencmi'lió 500 ezer főt. Az ezer lakosra eső házasságkötések száma 20 százalékkal nagyobb, mini 1938-han. A csecsemőhalandóság 1952-ben majdnem fele anílak, mint 1938 ban volt. A gümőkód. melyet hajdan „magyar íbetegségf-nek nevezlek, egyre inkább háttérbe szorítjuk és 1952ben 57 százalékkal kevesebben haltak meg ebben a betegségben, mint 1938-ban. Magyarországon ma már 10 ezer lakosra több kórházi ágy jut, mint Franciaországban, vagy Belgiumban. A népegészségügy megjavítására fordított munka eredményeképpen Magyarországon a halálozás arányszáma kisebb, mint Angliában vagy Ausztriában. Mi mindéin: megleszünk a jövőben is, hogy népegészségünket megjavítsuk. Erre annál is inkább nagyobb szükség van, mert pé dául, bár a csecsemőhalálozás csökkenté, se lerén értünk már el eredményeket, de itt- még nagyon sok a tennivaló. A népszaporodás aránya is messze elmarad nálunk a Szovjetunió vagy Lengyelország népszaporodásától. Ezen a téren nagy károkat okoz a lelkiismeretlen orvosok és szülésznők garázdálkodásé, a mag zafelhajás elburjánzása, melyre csak az utolsó esztendőben figyeltünk fe! és me'lvel kapcsolatban cgv sor intézkedést fogunk tenni. F. bajok ellenére népünk egészsége ma jobb, min): bármikor ezClőlt és gondoskodni kívánunk arról, hogy tovább javuljón. Közoktatásunk erőteljesen fejlődik. Az általános iskola első osztályába az 1952—53-as tanévben a tankötelesek 99 százaléka beiratkozott és gyorsan nő azoknak a száma, akik az általános iskola mind a nyolc osztályú: elvégzik. Az idén százezer az általános iskola nyolcadik osztályának tanulója és ezzel párhuzamosan 30 ezer felnőtt végzi el a do'gozók általános iskolájának nyolcadik osztályú':. A folyó tanévben 119 ezer tanulója van a középiskoláknak, ezenkívül 19.390 felnőtt tanút a do'gozók középiskolájában. Rgvetemeinken és főiskoláinkon jelenleg 40 ezer a hallgató. emellett levelező oktatásban 3300 hallgató vesz részt. Alaposan megváltozott a középiskolák és egyetemek tanulóinak szociális, összetétele is. A folyó évben a középiskolai tanulók 66.7 százaléka, az egyetemeken és főiskolákon 58 százaléka munkás- és paraszt szú rmazású. Megváttozó't középiskoláink, főiskoláink és egyetemeink képzésének jellege is. Egyetemeink és főiskoláink a népgazdaság szükségleteinek megfelelően egyre több mérnököt, mezőgazdászt, orvost es tanárt adnak. Egész közoktatásunkat közelebb húztuk szocialista építésünk Igényeihez és bőven elláttuk mindennel, ami a tanulmányok jó elvégzéséhez szükséges. 1951-ben 116 féle egyetemi, 420 féle általános és középfokú iskola; tankönyvet adtunk ki 7,580.001) példányban. Gondoskodtunk arról, hogy népünk köztudatéban az oktatás jelentőségének megnövekedésével fokozódjék a pedagógusok, egyetemi és főiskolai tanáraink munkájának megbecsülése. Mindezen rendszabályok következtében hazánk, amely különösen az egyé emi oktatás terén ezelőtt meglehetősen el vo-t maradva, ma kezdi messze maga mögött hagyni e téren a leghaladottabb országokat. Magyarországon Horthy Idejében tízezer lakosra 16 főiskolai hallgató jutott. 1952 októberben ez a száin öt re ment fel, több mint megháromszorozódott. Ebben a tekintetben messze utánunk kullognak olyan hajdani vezető országok, mint - Aiig'ia, Franciaország. Hollandia, Svájc vagy Ausztria. Széchenyi István jó száz évvé, ezelőtt azon keserget : ,,Elvész az én népem, mert tudomány nélkül való" és nem győzte hangozta'ni: „A k:művelt emberfők sokasága teszi erőssé a nemzetet". A számok, amiket közök' ntásunk jelen'egi helyzetéről felsoroltam. azt mutatják, hogv népi demokráciánk ezen a rendkívül fonlois téren is gyors, alapos, népünk egész jövőjére kiható munkát végzett. Rajta leszünk, hogy közokta' ásunk mérete és színvonala továbbra is erőteljesen fejlődjön. Akadémiánk ötéves tervet dolgozott ki Szőni kívánok néhány szót Tudom á nyos Ak a<té mi á nk rőt. Az Akadémia fokozatosan rátért, hogy kutatásai munkáját népgazdaságunk fejlesztéséi szoígá.ó téiokra, elsősorban az ipar és mezőgazdaság támogatására összpontosítsa. Emellett természetesen nem hanyagolja el a társada.omtudományofc emeléséro irányuló munkálatait sem. Tudományos Akadémiánk ötéves tervet dolgozott ki és e terv feladatainak első helyen áll hazánk foldani térképének összeállítása. Ez a feladat annál fontosabh. mert mint kiderült, hazánk területének úlnyomó részén komoly földtani kutatás eddig nem történt. Az elmúlt egy-két esztendő tapaszta atai viszont azt mutatják, hogy hazánk földjének méhében ínég rengeteg a szén, az olaj, a bauxit, a színesfém és egyéb hasznos ásvány. Ennek megfelelően egy földtani térkép óriási gazdasági jelentőséggel bír. Az Akadémia tervélven nagy szerep jut a hazai szeneink gazdaságos eltüzelésével, a bányászat problémáinak kidolgozásával, a ri ka és színes fémek kinyerésével kapcso'alos gyakorlati kérdéseknek. Nagy segítséget nyuj: Tudo mányos Akadémiánknak az az egyre erősödő kapcsolat, amelyet esősorban a Szovjetunió és a népi demokráciák tudományos akadémiáival kiépített. Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igé. nyel o'yan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén úgy mennyiségben, mint minőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze elmaradunk a rohamosan növekvő követelmények mögött. Ebben az évben nagy gondot fordítunk a vidék kulturális hálózatának kiszélesítésére, s ennek következtében kulturális intézményeink egyre jobban átfogják az egész országot. Jelenleg 1640 a területi kultúrotthon ok száma éa 2426 helységben rendszeres a mo. zielöadás. Á faluszínház 2025 községben tartott előadást, nagyrészt olyan községekben, melyeikben azelőtt színházi együttest még egyáltalán nem láttak. Az idén 41 ezer Szabad Föld Téli Estén 3.4 mlll'ú dolgozó vett részt. Ez év őszén statisztikába foglaltuk a nyilvános könyvtárakat (67 esztendő óta ez az első ilyen öszszeírás). Az eredmény azt mutatta, hogy jelenleg 8536 nyilvános könyvtár működik hazánkban. A falvakban 4494 nyilvános könyvtár működik. Jellemző, hogy olyan mezőgazdasági megyében, mint Csongrád, 442 a nyilvános könyvtárak száma. Hozzá kell tennem, hogy ez a felsorolás nem? tartál. mázza a mintegy 6200 általános iskolai, 450 középiskolai, több, mint ezer ipari tanuló iskolai könyvtárat, egyetemi, párt, tudományos, műszaki ós egyéb könyvtárakat. Ezekkel együtt a könyvtárak jelenlegi száma 16—17 ezer. Jelenleg nálunk körülbelül majdnem minden 600 lélekre jut már egy könyvtár. Azt hiszem, ezek a 6zámok önmagukért beszélnek. Megnövekedett kulturális szol* gáltatásaink színvonala is. Köz. ismertek azok a sikerek, amelyeket" játékfilmjeink nemcsak a népi demokráciákban és a Szovjetunióban arattak, hanem olyan ka. pitalista országokban is, ahol bemutatásokra egyáltalán sor kerülhetett. A magyar filmek nemzetközi sikerének együk mutatója az a húrom díj, amelyet a KariovyVary-i filmfesztiválon nyertünk. Az új magyar kultúra nemzetközi sikereihez számítolt az állaimi népiegyüttes szovjetunióbeli és kina? útja. Külön ki kelt emelni új kultúránk megtisztelő kitüntetését, két fiatal írónknak Sziálin-iíjjal való meigijutalmazását. Szólnom kell arról, hogy a Szovjetunióban nz idén három kötetben kiadták Petőfi összes költeményeit, ugyancsak a Szovjetunióban megjelent a magyar költészet hétszáz oldalas, átfogó antológiája. Ezek a tények csak részben mutatják azt az általános érdeklődést, amely a népi demokráciánk sikerei nyomán a magyar kulturális eredményekkel szemben a haladás táborában világszerte meg« mutatkozik. Ezt az érdeklődést — és hozzátehetem, rokonszenvet — fokozták azok a nagyszerű teljesítmények, amelyeket tervszerű testnevelési munkánk eredményeképpen sportolóink a helsinkii olimpiászon elértek, mikor tizenhat olimpiai bajnokságot és 42 aranyérmet nyeltük el. A növekvő kulturális szükségletről tanúskodik, hogy az idén 85 millió néző látogatta a mozit és ez év első 9 hónapjában 42 százalékkal több a színházlátogatók, száma mint a tavalyi év azonos szakaszában. Az Operaházat egy év alatt 760 ezren látogatták meg, ami az t938*as év hatszorosának felel meg. A Munkácsy-kiállilás. nak 430 ezer nézője volt. „A kommunizmus útján" című kiállítás* maik egy hónap aiatt több. _ mint 200 ezer nézője volt. A rádió előfizetők száma jelenleg 830 ezer és jövőre, amikor 120 ezer vezetékes rádiót is be fogunk kap. csolni, számuk meg fogja haladni az egymilliót. A gyors fejlődés megnöveli fi kulturális javak minőségévei szemben támasztott igényeket. Megköveteli kulturális munkánk eszmei, művészi színvonalának emelését és azt, hogy a művészi alkotómunka tükrözze vissza népünk fejlődő életének nagy kérdéseit, a szocial'st.a építést, a nemzetközi békeharcot és hogy hassa át magas szocialista eszmeiség és tudatosságKülön nagy várakozással tekin. tünk íróink működése elé, akik az idén hosszú eszmei vitákban tisztázták az irodalmi ' alkotómunka számos fontos kérdését, s akiktől e megtisztult felfogásnak megfelelően, új, magasabb színvonalú műveket várunk. FELADATAINK — összefoglalva: mik a legfontosabb feladataink? 1. Fejlesztenünk kell államunk gazdasági erejét, hogy szocialista építésünk fontos szakaszát jelentő negyedik tervévünket is jól telje, sítsük. 2. Az ipari termelés terén a tervfegyelem megszilárdítása mellett különös figyelmet szenteljünk az alapanyiajgioik, a szén, a lémkohászat, a termelés emelése kérdéseinek. 3. A mezőgazdaság terén állítsuk figyelmünk középpontjába .a terméseredmények fokozását és a falu szocialista építésének, a termelőszövetkezetek további egyenletes, szervezett fejlesztésé, nek tervét. 4. Ugy a népgazdaság, mint az államigazgatás területért harcoljunk a legszigorúbb takarékosság megvalósításáért, a vezetés meg. javításáért, u bürokratizmus minden megnyilvánulása ellen. 5. A kultúra, a népműveies, a közegészségügy, a sport terén szüntelenül gondoskodjunk a .továbbfejlődés előfeltételeinek biztosításáról. 6. Erősítsük meg minden eszközzel a népi demokrácia polgári fegyelmét, társadalmi rendjét, álla-mvédelmét és honvédelmét. 7. Fejlesszük tovább népünk politikai öntudatát, hazafiasságát. 8. Erősítsük nagy pártűnk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt a munkás-naraszt szövetséget. a Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörült demokratikus erők további összeforrását. 9. Legyünk még hűbb katonái a felszabadító Szovjetunió vezette hatalmas béketábornak és védjük meg minden imperialista agroszszióval szemben még elszáníteb. ban e tábor ránkeső szakaszát. Az 1952-es esztendő népi demokráciánk továbbj megszilárdulásának éve volt. Ez a megszilárdulás nemcsak a gazdasági, egészségügyi, vagy kulturális élet tényeiben és statisztikai adataiban tükröződik vissza. Elmélyült és megerősödött népünk egysége, népj demokráciánkhoz való hűsége. Zavartalan volt a munkás-paraszt szövetség, a demokratikus erőknek az az egysége, mely a Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörülve, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével nemzetünk életének minden mozzanatában megnyilvánult. Elmélyüli a béke megvédéséhez szükséges nemzetközi összefogás a halladó emberiséggel való szolidaritásunk érzése és tudata. Gondoljunk csak a tömegtiltakozásnak és a fe'.hátioro. dásnaik arra az egységes, viharos megnyilvánulására, mely Beloiannisz elvtárs meggyilkolása után a görög monarehofasisztákkal szemben létrejött s amely Impozánsan megismétlődött, mikor Duelos elvtársat a francia reakció börtönbe vetette. Mindannyian tanúi voltunk annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusát egész dolgozó népünk a legnagyobb figyelemmel, rokonszenvvé! követte és tanulmányozta. Ezt a figyelmet és rokonszenvet alátámasztj:a és elmélyíti a hála és köszönet érzése mindazért a baráti segítségért és önzetlen támogatásért, melyben felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió szakadatlanul részesít bennünket. Ez a rokonszenv, Ja hála érzése dolgozó népünkben lángoló lelkesedéssé vált, amikor a kongresszuson az egész haladó emberiség- nagy vezére, a mi szeretett Sztálin elvtársunk A világ forradalmi rohambrigádjai között a magyar népi demokráciát fs megemlítette. Mindannyian átéreztük, hogy e megtisztelő jelző nemcsak elismerést, hanem kötelezettséget is rejt magában. Kötelezettséget arra (Folytatás az 5. öMalúBj'