Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

4 VASÁRNAP, 19521. DECEMBER 14. A csongrádmegyei pedagógusok ELSŰ TOVÁBBKÉPZÉSI NAPJA rAscember 15-én, hétfőn, tartják ^ meg a coongráilmegyei peda U'Vgus'>k ai első Továbbképzési Nn pot. Ez alkalommal mintegy kétezer pedagógus — óvónő, tanító, tanár — 68 gyakorlati tanítással' egybe kötött értekezleten tárgyalják meg nz eddig tanult szakmai nnyugo' Ez| követően, január 2-án, ugyan­ilyen szervezetben az ideológiai anyag megbeszélésére kerül so'\ A Továbbképzési Nap jelentőségét nz ndja meg, hogy kiváló alkalom ez n jHKlagógusok tapasztalatcseréjére, mert szóbakerülnek itt a szaktárgy cs a módszertan legfontosabb eivi kérdései és ezek megtárgyalását összekötik n gyakorlattal, a bemu­tató tanítással. A folyó iskomi év fő feladatait Darvas József elvtárs, közoktatás­ügyi miniszter, pártunk II, kon­gresszusának iránymutatása alap­ján szabta meg, amikor hangsú­lyozta, hogy o pedagógusok kötc­li s.sége a tanulók számára a szilárd tárgyi ismeretek nyújtása úgy, hogy i szmel céljaink megvalósítása, ifjúságunk erkölcsi-politikai neve­lése a tárgyi képzéssel legyen ö*z­szeforrva. Énnek a nagyszerű és igen komoly célnak az elérés? nem képzelhető el pedagógusa* nk ál andó és következetes önképzése nélkül. Az elméleti képzés nagy jelentősé­gét és az elméleti tudásnuk u min­dennapi munkára gyakorolt befo­Oyását Sztálin elvtársnak azok a szavai mulatják, amelyet 1039 már­ciusában n Bolsevik Párt XVIII. Kongresszusán mondott különös élesaéggel: ,Jtátran kimondhatjuk: ha, képesek volnánk kádereinket n munka minden területén ideológiai­lag kiképezni, akkor minden ala­punk meg volna arra. hogy kérdé­seink kilenctized részét már meg­adottnak tekintsük". Ezek a sza­vak a pedagógusok új embert ' ne­velő munkájára Is érvényesek. Meg kell mondanunk < szintén: lia, pe­dagógusaink sajátja volna már a szocialista pedagógia elmélete es gyakorlata, akkor tanulóifjúságunk szilárd tárgyi tudása és erkölcsl-po­litikai arculata magasabb szinvom­bil mulatna. Igen sok tehát még a tennivalónk a pedagógusok tovább­képzésének területéin. A fentiekben hangsúlyozott ne­" veilésj célunk megvalósításá­ért folytatott küzdelemben, feltét­lenül ki kell elomeut és felszínre kell hozni azokat az okokatt nme íjmk akadályozzák pedagógusainknt oktató-nevelő munkájukban. Köze­lebbről: akadályozzák abban, hogy szilárd tárgyi tudáson keresztül kommunista erkölcsű ifjúságot ne­veljenek. A legfontosabb ok ma­gukban a pedagógusokban van; pon^oaaMxtn: pedagógusaink világ­nézeti problémáiban. A nevelők egy kisebb részéi még át kelj alakítani materialista vtiágn'zctü emberekké, n, tigyobb részét pedig meg kelil erő­síteni már az edd'giekben kialakult materialista-kommunista világnéze­tében. Többek közölt ez is a tovább­képzés ogylk feladata. Egyelőre pedagógusaink jelenté­keny részo úgy oldja meg az erköl­csi.politikai nevelést, hogy a taní­tási órába „belev'szl u politikát". Ez etilen a helytelen módszer ellen szakadatlanul küzdenünk kell. Meg ke[l valósítanunk azl a helyes mód­szert, hogy nevelőink minden poli­tikai frázis nélkül, támaszkodva a szilárd világnézetre és a biztos po­litikai készségre, a megtanítandó anyag tárgyi részéből vonják le a in vetés erkölcsi-politikai motívu­mait, Ehhez ismétlem és hangsúlyo­zom, biztos materialista világnézet, megfelelő politikai készség szüksé­ges, ami csak a folyamatos ós követ, kezelés önképzéssel, továbbtanulás­sal sajátítható el. Mevelési céljaink elégtelen meg­• " vulósu tusának másik oka a'-, hogy nevelőink egy tekintélyes ré­szérc nem hatnak kellő súllyal a szocialista építés nagyszerű példái, munkásosztályunk hősi t ttei, ólmun­kásaink, sztahánovlstiink példamu tató eredményei, a gigantikus épí­tés megannyi állomása: Sztálinvá­ros, Sztálin Vasmű, November 7. Erőmű; hídjaink, gyáraink, új ta­témiényc'nk, lakóházaink sorozata; még ><(»k pedagógus munkájában nem vált anyagi erővé és nem je lenti munkájában a többletmunka, az áldozatvállalás sürgető kénysze­rét, diadalmas előretörését. Ellen­ben igen sokan a maguk által meg­szab,tt szúk kötelességteljesítés ha­tárain belül maradnak, gondolva, hogy ez is elég az új ember neve­léséhez. Ilyen felfogású ember volt Tukyts István kisteleki nevelő, orosz nyelvi szaktanár, akj minden eszközzel Igyekezett kibújni uz alól a megtisztelő föladat alól, hogy ok­tatója legyen szemináriumokon azoknak a pedagógusoknak, akik még nem értek el a fejlődésnek és a tudásnak a kívánt fokára, öröm­mel látjuk, hogy Tukuts István ma azoknak a pedagógusoknak az út­ját járja, akik méltóak a dolgozó nép bizalmára. pöleg iskola-igazgatóink mun­kájában lelhető fcl a harma­dik ok. Nagy hiba az, ha egy igaz gntó csak ;ajál iskolájának -szűk hatásain belül tudja elképzelni, vagy akarja folytatni, Illetve meg­vívni a harcol az oktalás és a ta nulmányi színvonal emeléséért és nom hajtandó semmi olyat tenni, inni őt iskolájának falain kivül szólítja harebu. Vagy úgy értel­mezi saját munkáját, hogy egyet­len _ nevelőt sem akar a testületéből továbbképző tanfolyamra ereszteni, nterl akkor saját iskolájában csök­ken a tanulmányi színvonul, az vl Mont nem érdekli, hogy egy kikép­zelt nevelő, mint oktatókáder, mi­lyen óriási segítséget jelent a többi nevelő kiképzésében. Nemrégen még így gondolkodott Mohos Károly elv­társ, a Pedagógiai Főiskola II. szá­mú gy"k°rló iskolájának igazga tója is. Reméljük, ma már büszke urna, hogy az ő iskolájában sok olyan nevelő van, aki alkalmas a többi nevelő oktatására és elvégez heti a Központi Pedagógus Tovább­képző Intézet káderképző tanfolya­mait. E gy negyedik oka Is kielemez, hető nevelési céljuink elégtelen megvalósulásának. Igen sokan a nevelők közül foglalkozásuknak a mesterségbeli részét igyekeznek jól megoldani, tehát az oktatást és nem törődnek vagy csak igen kc. veset a hivatásbeli résszel: a ne­veléssé/, A mi iskoláinkban nem lehet csak ..oktatni." Nevelni is kell. Az oktatásnak és a nevelés­nek együtt egyszerre ke/i történnie. Ez a szocialista pedagógia gyakor. lata. A pedagógusok továbbképzése, közelebbről a Továbbképzési Ne. pok akkor lesznek eredményesek, ha a fenti okok megszüntetésében, felszámolásában konkrét segítséget adnok pedagógusainknak. Nagy teményekkel • és várakozással tekin­tünk a Továbbképzési Napok mun­kája elé. Biztosak vagyunk alfc­ban, hogy az ott végzett munka jelentékenyen előbbre viszi nz ok­tatás színvonalának emelésén ke­resztül tanulóifjúságunk szil'trd tárgyi tudását és erkölcsi-politikai neveléséti biztosak vagyunk ab­ban is, hogy ez a félévi osztályo­zás alkalmával lemérhető ered. menyeket fog jelenteni. Szeretnők, ha a Továbbképzési Napok tartal­mas munkája hozzájárulna annak uz előlegezett bizalomnak a to­vábbi erősítéséhez, amelyet pár. tunk helyezett a pedagógusokba és amit Rákosi Mátyás elvtárs, a leg­első magyar pedagógus igy fo­galmazott meg: >, Megmondhatjuk, hogy pedagógusaink túlnyomó többsége a népi demokrácia mellé álltl" M. S. Megkezdte tanácskozásait a Magyar Színház­és Filmművészeti Szövetség lil. konferenciája Szombaton délelőtt Budapesten megkezdődött a Magyar Színház, és Filmművészeti Szövetség XII. kon ferenciája. A tanácskozáson megjelent Révai József elvtárs, népművelési minisz­ter, Jánosi Ferenc elvtárs, a nép­művelési miniszter első helyettese, Erdei Sándor elvtárs és Non György népművelési miniszterhelyet­tesek. Nagy számban voltak jelen művészeti és irodalmi életünk vezető személyiségei. A konferencia tanácskozásait a délelőtti ülés elnöke, Dayka Marcit, Ko'flsuth-díjaa, a Magyar Népköz­társaság Érdemes Művésze nyitotta meg. Dayka Margit megnyitóbeszéde után Gábor Miklós tartotta meg be­számolóját színházművészetünk idő. szerű kérdéseiről. A konferencia vasárnap reggel fél 9 órakor folytalja munkáját. Körzeti kultúrbemutatók Szegeden A Móravárosi Uttőrőiiázban dél­előtt fl órakor az általános isko'A­sok bábcsoportjai tartanak bemuta­tó előadást, az országos kultúrver­seny keretében. Ugyancsak a Mó­ra városi Uttőrőházban délután 2 órakor általános iskolai kuttúrbe­mutató tesz, ahol Tápé. Dorozsma, Slőreg, Deszk, Algvö. Röszke, Mó. ralinlom úttörő csapatának ének, zene. táne és népi együttesei színes kultűrhemu'arót tartanak. A Kereskedelmi és Pénzügyi Do'­fiozók Szakszervezetéhez larlozó kultiírcsopOrtok is bemu'atiák to­dálukat a Szakszervezeti Székház­ban levő kukúrotthonukban. (léi­étől t 9 órakor. Az Építői- és Fu­ipari Szakszervezethez tartozó ku'­tórcsoporlok pedig a felsővárosi DISZ kultúrtermében tartják meg körze.i bemutató előadásukat nia délelőtt 9 órakor. A versenven résztvesznek a 65/1. Építőipari Vál­lalat, a Szegedi Falcttvezgyár, a Ti­szamenilí Fűrészek, a Ládagyár, az Ecsetgyár, n Tatarozó Vál'alat, a Mélyépítő Váltatat, a Csongrádi Bú­torgyár és a Csongrádi MTH isko'u kul úrcsoporfjal, A korittett kultúrversenyre le'kr­sen készülnek a fiatatok, szab-id­blejükben rendszerein próbáltak', hogy minél johb eredményi érjenek cl ezen a versenyen, mely előké­szítője a Jf. országos kul árver­senynek. A Maiyar Népköztársaság minis7:tcrfanársáiiak határozata A minisztertanács a dolgozók régi kívánságára május hó 2. napját fi­zetett munkaszüneti nappá nyilvá­nította. Mivel a munkaszüneti na­pok számának növelése a termelés­ben nagy kiesést idézne elő, ég a népgazdaság számára jelen lós kár. ral járna, a minisztertanács egy­idejűleg elrendelte december hó 26. napjának rendes munkanappá való változtatását. Alehzandr Zsarov: SZTÁLIN - A BÉKE Nincs egyetlen zug a •nagyvilágon, hová Sztálin hangid el nem ér, száll a Kremlből, átal száz határon, s millió 6zívben visszhangja kél. Túl a Kárpátok vihartól topéit ormán, s köves Pamir tetején — béke ée Igazság fénye éled 6 forrásként zeng erdők rejtekén. „Békét, tartós békél a világnak!" Wrocláwból igy szállt az üzenet; visszhangozta Párizs és eláradt Prága, New-York utcái felett. Félelmes viharrá nőtt a dal, érces hangok testvéri dala. Kína roppant kórusa rivall, boldog nép szabadság szózala. Kína óriás tribünt emel, rajta zászló úszik, hömpölyög, Mnc-Ce.Tung vaskarja farija fel roppant pipackkénl Peking fölött. Minden erők, összeforrjatok! Egy testvérré váljon a világ — így fojtjuk el Wall-street-i gazok háborúra uszító 6zavát. Évek szállnak, úi vált in a régit, sorsunk fölött tiszta fény ível... Sztálin! — mondjuk. S hirdetjük a Békét drága nevének betűivel... te­BERLINBEN ALÁÍRTÁK A MAGYAR-NEMET KULTURÁLIS EGYEZMÉNY 1953. ÉVI MUNKATERVÉT A magyar-német kulturális ver­senybizottság Berlinben ülést tartott az 1953. 'övi kulturális munkaterv megállapításáru. A szoros barátság és együttműködés szellemében le. folyt tárgyalások eredményeképpen december 12-én aláírtok a Magyar Népköztársaság és a Néme: D ma­kratikus Köztársaság kulturális egyezményének jövő övi munkatér, vét. A munkatervet magyar részről Csillag Miklós, a népművelési mi­nisztérium főosztályveze ője, a ma­gyar tagozat vezetője, német részről Franz Wohlgemuth, a főisko ai ügyek államtitkárságának veze.ője, a német tagozat vezetője irta alá­Az aláírásnál többek között jelen volt Georg Dertingcr, a Német De­mokratikus Köztársaság külügymi­nisztere, Helmut lfoltzhauer, a mű­vészeti iigyek állami bizottságának elnöke. Kart Wloch, a külföldi kul. turális kapcsolatok társast gának főtitkára, Hujdu József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság diplomá­ciai missziójának vezetője, vala­mint a kulturális vegyesbizotlság magyar és német tagjai A munkaterv megva'ósítása jelen­tős mértékben hozzájárul a magyar és német nép baráti kapcsolatainak további elmélyítéséhez és elősegí í a szocializmus építését mindkét or­szágban (MTI) A Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrádmegyei Területi Bizottságának konferenciája Ma délelőtt 9 órakor a Városi Tanács nagytermében konferenciá­ra jönnek össze a Köza kalmazottak Szakszervezete Csongrádmegyei Te­rületi Bizottságának tagjai. A kon­ferencián Papp Sándor elvtárs, e Megyei Tanács elnöke tart beszá­molót ,,A tanács appnrá'an mun­kájának eredményei és hiányossá­gai, a hivatali tervek teljesítéséért folyó harcban" címmel. Tusnádi Lajos elvtárs, n Területi Bizottság e'iiöke, n Területi Uizu tsúg mun­kájáról számol be. Ma délelőtt előadás az Egyetem Ády-téri nagytermében „Pavlov éíele és munkássága" címmel A Szegedi Városi Tanács Nép­művelési Osztálya és a Magyar Te,, mészetludományos Társutat szegedi SZTÁLIN BESZÉL... R. GARAUDY | V kongresszus ünnepélyes záró­ülése. Sztálin itl van. Öt. vagy ha­todikként lép az emelvényre, har­costársai körében, A kongresszus részvevői helyükről felemelkedve hatalmas ünnepléssel fogadják. Mi­után hat napon át részt vei tank a kommunizmus építőinek e történel­mi jelentőségű kongresszusán, még erősebbnek érezzük szivünk mélyén Sztálin jelenlétének jelentőségét. A Szovjetunió úi szakaszt nyit meg nz emberiség történetében: út­nak indult a szocializmusból a kommunizmus felé. És Sztálin meg­világítja L>zt a diadalmas előreha­ladást. A kongresszus előestéjén a kapitalizmus és a Szocializmus fej­lődési törvényének mesteri mégha tó. ro/.ásáv,il járult hozzá a kongresz sras munkájához. Ezen uz estén Szál in szeretettel tekint a Szovjetunió minden részé­ből való 3000 küldöttre. Holnap visszatérnek hatalmas hazájuk kü­lönböző tájaira, hogy építsék min­den ember jövőjét. Ragyogó távla­tokat fogna,k feltárni az emberiség elölt, meg fogják mulatni, hogy az ember hogyan szabadítja fel ma­gáit a természet igája alól, miután már felszabadította, magát az em­berek által való leigázottságbót. Igy zületik meg az igazi szabadság, az, amely azt jelenté hogy tudatos terv szerint építjük az emberek boldog­ságát. Sztálin békés és mosolygó, erőt és jóságot sugárzó tekintetének ez a hatalmas egyetemesen emberi jelentősége. | Tcgin»i» /.Bhnrimtc* Cgy görég leányról beszélt, akit letartóztattak és megkínoztak, meri egy Sziálin. képet találtak nála. Amikor hóihé­raj a,z ő szemetáltára a képet szét­tépték; ezt kiáltotta nekik: „Nem téphetitek ki öt a szivemből!" Ml pedig a mi francia ellenál­lási mozgalmunk vértanúira gondol­tunk, akiknek ajkán az utolsó per­cekben ugyancsak Sztálin neve hangzott fel hazájuk neve mellett Az egyszerű emberek százmillióira gondoltunk, akik világszerte re­ménykedve tekintenek Sztálini":, mert — m'nl Maurice Thortz ép­pen itt :i kongresszuson mondotta — „tudják, hogy az Önök szocia­lista hazájától gazdasági és társa­dalmi szerkezeténél fogva teljesen Idegen minden agresszív: tás, hogy az önök hazája Európa és a világ békéjének szilárd bástyája". I ll'a r»"»-t s/tálin hrv/rl. Egy­szerű szavakkal beszél, olyan dol­gokról, amelyek ott vannak min­denkinek szivében és agyában. Ijangja jóságos, mint a kenyér és mindazok a dolgok, amelyek az es ame. és életet hozzánk. éleihez nélkülözhetetlenek lyak, jninl a kenyér, erőt adók. A kongresszuson túl, mii>dcn néphez fordul, hogy kife­jezze békeakaratát és elmondja ne­künk a béke megmentésének eszkö­zeit. Tekintete mef'szirn lát, áiteVn­ti mindazt a gazdagságot é.i jósá­got, amit ez a béke nutgábanfoglal, áttekinti az.t ez emteori láthatárt, amelyet a kongresszus előestéjén lárt fel előttünk, ««t írva, hogy „Biztosítani kell a társadalom kul­turális hatadását, lehetővé kell tenni a társadalom minden tagja számá­ra, hogy harmonikusan kifejleszt­hesse fizikai és szellemi képességeit. Ezért mindenekelőtt először 6, majd pedig 5 órára kell csökkenteni a munkanapot. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom tagjainak megtegyen a m'ndcnolda.ú képzés­hez szükséges szabadidejük". Az Internacionálé hangjai az óceán hull limaihoz mérhető hatal­mas erővel árasztják el a termet, ahol, úgy érezzük, összpontosul az emberiség minden reménye. Min­den eddiginél erősebboti hat át minket anak megtisztelő fele'.ő ré­gé. hogy Sztálin tanítványai, köve­tői vagyunk, hogy annak seredé­hez tartozunk, aki tudományos ponto'tóággai elénk vetíti az embe­rek jövendő boldogságát és nagy­ságái. csoportja rendezésében nui dél­előtt 10 órakor az Egyetem Ady­<éri nagytermében filmvetítéssel egybekö ött előadást rendez. ..Pav­lov étele é* niunkússjga'-ról Király József, az Egyetem Neveléstudo­mány Intéztének tanársegéde tart előadást. Az előadás u'ún a Pavlov élete cftnű fim kerül bemutatásra. Az előadáson a vidéki népműve­lési előadók iis rész; vesznek, ma)d hétfőn egynapos ankétot tartanak a Városi Tanács nagytermében, ahol megbeszélik. kicserélik egy­más tapasztalatait, az ismeretter­jesztő előadások szervezésével, ren­dezésével kapcsot a ban. He'yze,Je?oniés Marokkóból és Tuniszból Casablancából kiszivárgott hírek szerint a város utcáin feltűzött «zu­ronyú katonai és rendőrt cgységc-lc cirkálnak. Rabatból érkezett jelentések arról számolnak be, hogy a helyzet a vá­rosban t-s környékén pénteken fe­szültebbé vált. A város üzletel csü­törtök óla zárva vannak, a környező falvakban újabb tünt:tűsekre került sor. A tüntetők ellen a fegyveres erőket vonultatták fel. \ munkás­Ság — noha a kormányjelentések ezt tagadtak — folytatja a sztráj­kot Casablancában és Rabatban is. Tuniuszból érkező hírek szerint a helyzet továbbra is feszült. A Hased szakszervezeti vezető meggy: Iko'tarn ügyében Állítólag megindított vizsgálat errdm 'nyielen. A francia, rendőrség tovább foly­tatja a letartóztatásokat és házku­tatásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom