Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

2 VASÁRNAP, 195Í. DECEMBER (Folytatás az első oldalról) el kell érni a temegpusz Irtásra alku hnns fegyverek ellenőrzött be(1/tását. Joliot-Curie a továbbiakban rámutatott, hogy Kinában és Koreában már bevezettek a buktéliumfegyveit. Nagyon fontos — folytatta —, hogy mindenki megértse, mirő! is van itt szó. Mindenkinek tisztában kell lennie: ha nem fogjuk le aztknak a kezot, akik ezt ették Kor ábun és Kinában, akárc ak nagyarányú kísérletezés keretében is. lés h:i nz ilyen fegyverek újabb, további felhasználása nem válik leli tetlenné, akkor holnap mi magunk, vagy a nekünk kedves személyek esnek majd áldozaiul e szőr. nyű pusztító fegyvereknek. A borzalmak betetőzéseként megjelenik a láthatáron a hidrogénbomba is. amelyre mindig hivatkoznak, valahányszor egy nagy nemzetközi fórum ülésezni kezd. Megengedhetetlen, hogy ezek az új tömegpusztító fegyverek, amelyeknek hatékonyságát egyes tudósok bűnös szándékkal ogyre növelni igyrkeznek, ne legyenek máris közös megi gyezéssel törvényen kívül helyezhetők és ne legyenek máris szigorú ellenőrző intézkedések használatuk kikü zobölése végeit. Joliot-Curie emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Állam -k máig se ru ifikárta a tömegpusztító fegyve. rflt betil ását célzó genfi jegyzőkönyvet. Ezután így folytatta: f Vájjon nem kell-e egyet értenünk azoknak az eseményeknek az értelmezésében, amelyek idáig vezettek, hogy pontosan felmérjük az emberiségre leselkedő veszélyeket és hogy együtt meghozzuk a szűk éges első védelmi intézkedéseket- A tömegpusztító fegyverek betiltásának követelése nem lesz csupán jámbor óhaj. ha a betiltást kimondó és a szigorú ellenőrzést megsz rvező nemzetközi szerződés al írása megfelel a népek akaratának A fegyverkezési verseny terhei ránehezednek az országok gazdasági éle, tére és szétzilálják a gazdasági tevékenységet, ellentétben azoknak az érveivel, akik igazolni akarják az energiáknak ezt az elfecsérlése! és ezt a bizonytalansági érzetet. Véget kell vetni tehát ennek a kőitek, ív őrületnek, amely ha idejében meg nem fékezik nagyonis nehézzé teheti a visszatérési a józan ész uralmához. Ne áltassuk magunkat. A fegyverek felhalmozása, akár egy lehetetlen egyensúlyi helyzet k alakítására, akár pedig egy nehezen megállapítható fölény létrehozására irányul, olyan szédülelet okoz, amelynek végül mindenki áldozatává vá'.hatlk. Konkrét javaslatok útján rá kell világítanunk arra, hogy a fegyverkezési hajsza megszűnte ése és a nemzetközi feszültség felo'dása minden rendszer számára előnyös lesz, mert ez meg fogja hozni az összes ország közötti gazdasági kapcsolatok felvirágzását, Curie professzor ezu'.án leleplezte a hírhedt Baruch.féle atomellerőrzési tervet, melynek megva'ósíiása egyeduralomra juttatná az Egyesti t Államokat az atomenergiagyár'ás terén. Szüntessék meg a hadműveleteket Koreában, Vietnámban és Malájfoldíin Joliot-Curie ezután a nemzetközi feszültség feloldásával és a ku'túrvkapcsolatok problémájával foglalkozott Megal'apí otta, hogy a nemzetközi feszültség tényleges enyhítése mindaddig megoldhatatlan, amíg folytatódik a háború Koreában, Vietnámban és Mal&jföldcn. Lehe'.ségis. hogy mi itt nem tudnánk megegyezésre jutni — fo ytatta —, ha azzal kezdenénk, hogy meg akarnánk állapítani, ki a fel1, lős f, háborúk kitöréséért. Feltétlenül megegyezésre juthatunk azonban arra vona'kozólag. hogy követeljük: azonnal szüntessék meg a hadműveleteket. már most, mielőtt tovább mennének a kompromisszumok keresésében. A háborús rgyozménjek az agresszió eszközei Jollot Curie ezután áttért a népek nemzeti függetlenségének és biztonságának kérdésére. Hangsúlyozta, hogy a második világháború befej v.ése óla egyre nyiltabb támadások folynak számos ország, nemzeti függetlensége el en. Ez országok nemzeti függetlenségét vagy erőszakkal rabolják el, vagy — hol ténylegesen, hol jogilag — gazdasági nyomás útján semmisítik meg, vagy maguk, nak az országoknak kormányai mondanak le külföldi segélyek, illelö eg idegen országoktól kapott politikai és katonai védelem fejében a nemzett függetlenségről. Számos országban a nemzeti függetlenségről való lemondást olyan színben tüntetik fel. mintha ez a nemzeti biztonság feltóle'e lenne. Az atlanti egyezmény s a párizsi és bonni szerződések, amelyek a nemréti függetlenség feladása árán állítólag biz oőlják a kölcsönös biztonságot. megfelelnek az Egyesült Államok arra irányuló törekvéseinek, hogy mindenütt katonai támaszpontokai épiisen ki, biztosítsa a maga számára a stratégiai nyersanyago. ka' és egyidejűleg a gazdasági hasznot is. Napról-napra mind vi'ágosabban látszik, hogy ezeknok az egyezményeknek szerződéseknek rendszere a valóságban az agresszió eszköze, s teljesen ingataggá teszi a tagállamok biztonságát. Ebben a rendszerben akarata ellenére minden nemzet bevonható háborúba. Ez a rendszer — amelynek az a célja, hogy a bonni 'és a párizsi szerződés segítségévei bevonja az újjáéledő német militarizmus! és imperializmust az európai védelmi közösség tömbjébe — hatalmas veszélyt jelent a béke szempontjából. Joliot-Curie hangsúlyozta, hogy a német probléma békés megoldása a négy nagyhatalom és Németország közötti megegyezés útján az igazi kollektív biztonság szavatolásához vezető út első szakaszát jelentené. Az ENSZ zsákutcába került fogla'kozott SzervezetéEzután Joliot-Curie az Egyesült Nemzetek nek szerepével. Az ENSZ mostani tehetetlenségének egyik oka az, hogy nem világjellegü Sok ország még mindig nincs képviselve benne. Nem lehet a békés együttlélezés biztosítására törekedni, ha ugyanakkor nem engedik be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe a nagy Kína képviselőit. Az ENSZ egészséges működését akadályozza az n tény, hogy géples többséget használnak fel benne és arra törekszenek, liogy az ENSZ közvetítésével kierőszakolják egy olyan többség akaratát, amely néprajzi adatok figyelembevétele nélkül alakult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — mondta Joliot-Curie — most zsákutcába került. A világot kettéo z ó nagy problémákkal kapcsolatos tárgyalások az Egyesült Nemze ek Szervezetében nem vezetnek a minden nép által kívánt békés megoldáshoz, Az öt nagyhatalom, ame'ynek egyhangúr-ágan az ENSZ alapokmánya alapszik, nem találkozhatik ebben a szervezetben, mert r.em bocsátották be a Kínai Népköztársaságot. írják, alá a békeegjezmenyt! \ Vájjon ilyen feltételek mellett nem érkezett-e el az idő, hogy a vi. lág közvéleményéhez forduljunk 'és annak nevében mondjuk az öt nagyhatalomnak: üljenek össze, tárgyaljanak, tegyék meg azt a lépést, amely az erőszakon alapuló határozatokat elutasítva, megnyitja az útat az igazi tárgyalások felé? Engedjék meg — mondta JoliotCurie —, hogy ezzel kapcsolatban kifejtsem saját véleményemet enn"k az öt nagyha alomhoz intézendő követelésnek jelentőségéről és politikai fontosságáról, amelyet én a kövei kezűképpen s'zövegeznék meg: „írják alá a békeegyezményt, amely visszaadja végeredményben az Egyetilt Nemzetek Szervezetének igazi értelmét " Véleményem szerint — folytatta Joliot.Curie — a legfontosabb az, hogy az öt nagyhatalom kormánya aláírja az egyetemes béke alap ető és szilárd feltételeit meghatározó egyezményt, amely febé e'ek tel'es mértékben a nagyhatalmaktól függenek. Az öt nagyhatalom közölt ilyen módon megkötött békeszerződés egy új légkörben újból megteremtené annak a jóvl-zonynaik a feltételeit, amely az ENSZ alapításának idején kialakult. Ez az egyezmény ugyanakkor ttirlósr/n biztosítaná az ENSZ alapokmány szellemének és betűjének betartását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete világjellegüvé válna és alkalmas lenne arra, hogy igazságosan megoldja a világ nemzetei között felmerülő összes nézeteltéréseket. Végül ez az egyezmény — amelynek fő célja, hogy biztosítsa a tartós békét az öt nagyhatalom között — fontos eredményhez vezet: ismét megadja az Egyesült Nemzetek szervezetének a küldetése teljesítéséhez szükséges eszközöket. Ml a népek meghatalmazottai vagyunk — mondotta befejezésül Joliot-Curie — és jogunk van arra, hogy a népek béketörekvés't a kormányok tudomására hozzuk. Tettekkel, "béketetlekkel kell válaszolnunk a hozzánk fűzött reményekre. Tudjuk, hogy a pusztulás veszélye lebeg az egész emberiség felett, de ez nem gyengíti, hanem erősíti békeharcunkat. Mi nem „kereszteshadjáratot" hirdetünk, hanem küzdeni fogunk a hazugság, a gyűlölködés és az előítéletek ellen. (MTI) Felszólalások a Népek Békék ongresszusának december 12-i első ülésén Kkslev, az indiai küldöttség tarja Lr.dia békeszerető népe nevében a többi, között a következőket mondotta? — E nagyjelentőségű bécsi kongresszus egyik legfontosabb feladata, hogy még kedvezőbb légkört Teremtsen a világ minden táján a békemozgalom számára.. Az indiai küldöttség országunk egész népe valamennyi világnézeti csoportját képviseli ezen a békekongresszuspn Pandit Nehru kormánypártjától egészen a Kommunista Pártig. Bizonyos, hogy nézeteink sok kérdésben nem egyeznek, de a béke követelésében és a békéért vívott harcban nincs közöttünk különbség. India népét jogos nyugta'anságjúl tö.li el a koreai háború amelynek befejezését a békemozgalomnak eddig nem sikerült elérnie. India népe keserves tapasztalatai állapján jól tudja, mjt jelent a járvány és a betegség és ezért egyemberként ítéli et azokat* akik nem átallják a baktériumok felhasználásával pusztítani Korea békeszerető és szorgalmas népét. India békeharcosai az egész emberiség békehareosiaival együtt küzdenek a sötétség, n szenvedés, a betegség, a hallál. azaz a háborús veszély ellen. Kívánjuk, hogy az az erő, amely itt a Duna pariján összehozott bennünket, végső diadalra vigye a béke szent ügyét. India vépe mindenkor kiveszi részét abból a küzdelemből, amely e cél mrgoaílósításáért folyik — mondotta Kicslev. Tcrrannova olasz küldött az olasz parlament békevédelmi csoportja nevében szólalt fel. A többi között hangsúlyozta, hogy a Lékevédelmi csoport pártkülönbségre való tekintet nélkül egyesíti az oiasz parlament mindazon képviselőit, akik aktív részt vállalnak a béke fenntartásáért folyó harcban. Texranuova kiemelte, hogy ö maga js De Gasperi Keresztény Demokrata Pártjának képviselője. Kijelentette: azok a politikusok, akik az emberiség érdekeit semmibsvéve háborút készítenek elő, kirekesztették magukat népük közösségéből. Meg kell akadályoznunk az új háborús gaztetteket Aki ma hallgat, különösen az, aki fc'lelös állást tölt be és ennek ellenére nem emel szót a háború előkészítése ellen, nem más, mint a háborús gyújtogatok cinkostársa. Az olasz nép pártállásra való tekintet nélkül a béke biztosítását követeli. Ez a kongresszus mindennél jobban bizonyítja, hogy becsületes és jóakaratú emberek világnézeti különbségre való tekintet nélkül megtalálhatják egymást és összeülhetnek, hogy a béke megmentéséről tanácskozzanak és e nemes cél érde. kében hatásos határozatokat hozzanak. Olaszországban ma már senki sem hiszi el, hogy ne lenne lehetséges a keletj és nyugati államok békés megegyezése és békés együttélése. Mozgósítsuk még fokozottabban az embereket a békeharcra, nehogy a népek árulói holnap háborúra mozgósíthassák az emberiséget — mondotta nagyhatású felszólalásában Terranuova olasz képviselő. Sartre francia író, az exisztenclaiista irodalmi irányzat ismert képviselője mindenekelőtt kijelentette, azért jött el a népek bécsi kongresszusára, mert lelkiismereti kötelességének tartja, hogy részt vegyen az emberiség jobbik felének nagy küzdelmében, a legfőbb emberi jó, a béke megmentésében. Ezen a kongresszuson — hangsúlyozta a többi között — nem diplomaták és miniszterek, de a' jelenlévők nem mint tudósok, művészek, munkások, parasztok, lelkészek vesznek részt, hanem mint egyszerű emberek, akik érni és dolgozni akarnak. akik nem hajlandók tűrni, hogy nagyszerű és nemes igyekezetükben gátolják okot. A háborús v eszélyt az okozza, hogy a szembenálló felek tüzetesebb vizsgálat nélkül is ellenséget látnak egymásban, rágalmazzák cs gyanúsítják egymást, ahelyett, hogy arra építenének, ami minden embert egybefűz. Ez a kongresszus — mondotta—, amelyben a legkülönbözőbb érdekcsoportok és világnézetek képvitelői jelennek meg, komoly lecke és intelem az ENSZ felé. ahol a politikusok úgy állnak egymással szemben. mint a vadállatok és nem Hajlandók figyelembe venni a legegyszerűbb éi-veket és igazságokat. Az embereket Sok minden elválaszthatja ugyau, egymástól, de azt BOLYAI JÁNOS Születésének 150. évfordulójára A XIX. század legnagyobb magyar költője. Petőfi Sándor, leg. nagyobb politikusa, Kossuth Lajos. Fzt ma már szerte a világon tudják és a haladó emberiség meg. emlékezéssel és példájukon való felbuzdulással ünnepli óke'. Kevesebben tudják, liogy egyik legnagyobb tudósunk, Bolyai János az előbbiek kortársa volt. 1802. december 15-én, tehát 150 évvel ezelőtt született Kolozsvárott. A Maigyar Tudományos Akadémia, nz egyetemek, főiskolák és az egész ország őt ünnepli ma, hála pártunknak, mely a haladó tudományt megbecsüli. Ki volt Bolyai János és mit ai_ kotolt? Bolyai János a matematika zsenije volt. Megoldott egy kétezer, éves problémát, melynek hat tea az utókorra felbecsülhetetlen. Sok kisebb probléma megoldását előre vázolta. Kora társadalma nem értette meg. Anyagi gondokkal küzdött, érzékeny lelke állandóan sebeket kapván, élete vége felé elborult. Első tanítómestere apja, Bólyai Farkas, 6zintén kiváló tudós volt. Bolyai János igen hamar megtanult annyit, hogy itthon már nem volt kitől tanulnia. Ekkor került a Hadmérnöki Akadémiára, Bécsbe. A maradi szellem, mely ott ura1kodoit, ellenállásra késztette. Felettesei soha nem voltak vele megelégedve. Ilyen környezetben oldotta meg a geometria legnagyobb problémáját. Euklides megtanította az emberiséget arra, hogy a geometria néhány. a tapasztalatból merített alapelvből levezethető. Az alapelvek már mind azt a tapasztalatot tartalmazzák, ami szükséges és elegendő a geometria összes tété. leinek levezetésére. A geometriai megismerés euklidesi felfogása több, mint kétezer esztendeig egyeduralkodó volt. Az a meddő törekvés, hogy Eiuk'.ides párhuzamossági alapelvét a többi euklidesi alapelvből levezessék, lassan azt a meggyőződést erősítette meg a matematikusokban, hogy a geometria egyetlen rendszerrel, az euklidesivfel jellemezhető csak. Bólyai fellépése előtt matematikai térfogatom még teljesen tisztázatlan volt. Ez adott tápot az idealista kanti filozófiának, amely 6zerint a tér nem objektíve létező valóság, hanem a priori szemlélet, vagyis valamilyen isteni szikraként velünk született szubjektív torma. Ezzel a lényegében reakciós nézettel már Gauss is szembe, szállott. Bólyai n kétezer éves meddő törekvésről, mely a 'öbbi euklidesi alapelvből akarta levezetni a párhuzamossági alapelvet, kimutatta, hogy helytelen úton jár, mivel a többi alapelv és a párhuzamossági alapelv tagadása alkotta rendszerből levezethető geometria sem kevésbbé ellentm.-rdásos, mint az euklidesi. Ezzel pozdorjává zúzta a térre vonatkozó kanti felfogást, továbbá megvilágította a geometriai kutatás alapkérdéseit. A geometria tudományát nem a tér ösztönös érte1, mezésére, hanem a matematikai tér fogalmát meghatározó rendszer ettentmondásnélküliségének a vizsgálatára kell alapítani. A Bőlya'-'éle geometria speciális esetként imagában foglalja az euklidesi geometriát is. Bólyai gondolata merész, forradalmi gondolat volt: kétezer év hagyományaival mert szakítani. Bólyai tudományos érdemeit itthon nem méltányolták, az egész monarchiában senki nem volt, aki megértette volna alkotását, de olyan sem akadt, aki legalább' prtVt bálta volna megérteni. Ez persze nem csoda. Ilyen volt az uralkodó osztály, nrely a népet műveletlenség, ben tartotta. Külföldön akadt, aki megértette: Gauss, a világhírű matematikus, aki akkor Németországban működött. Saját érdemein kívül azonban mást elismemt és segíteni nem volt hajlandó. Agyonhallgatta Bólyai felfedezését és ugyanígy agyonhallgatta Lobacsevszkij kazáni professzort is, aki ugyancsak megoldotta a problémát Bólyaitól függetlenül. Gauss nem méltányolta Jakobi és Abel ugyancsak világhírű matematikusok munkásságát sem. Ha Bolyai János ma élne, milyen megbecsülés venné körül. Egyetemi professzor lehetne — akkor még középiskolai tanári állást sem kapo t —; Kossuth-díjat kapna — éleiében semmit sem kapott tudományos műveiért; és anyagi gondoktól mentesen élhetne, csak ma emaiikával kellene foglalkoznia — annak idején katonai épületeket ellenőri tettek vele. Nagy tanulság ez ifjúságunk számára. Merítsenek erőt Bolyai János küzdőképességélöl, aki korának minden akadályát á. törve, nevét halhatatlanná tette. Tanu'ják meg példájából, hogy szerelni kelt az új, a forradalmi gondolatokat. Bolyai János alkotását először néhány nagy matematikus kezdte méltányolni Erre figyelt fel az úri Magyarország. Itthon kezdték ünne. pelni. Munkásságát azonban igyekeztek kihaszná'-ni. Horthyék még irredenta izgatásra is felhasználtak azt, hogy Bolyai erdélyi volt. Csak a felszabadulás óta ragyog Bolyai életműve tisztán és torzítás nélkül. Csak azóta emelhetjük ki alkotásának lényegét, forradalmi újdonságát. A XIX. század természettudományos forradalmai, mint a relativitás-elmélet és kvantummechanika már könnyebben tört útat magának. A Bolyai-féle geome'ria nélkül a mai matematika sokkal szegényebb lenne, a matematika alapjaira vonatkozó kutatások teljes egészükben hiányoznának. A bolyai-féle geometria megalkotása óta ér jük meg igazán Bolyai Farkas szavait: „Véghetetlen időbsu véghetetlen a természet, véghete len a világ könyve, a matézis az a gyertya, amely nélkül olvasni nem lehet." Bolyai Jánost a romániai autonóm magyar terület is ünnepit, a kolozsvári magyar egyetem az ő nevét viseli és szerte a népi demokráciákban megemlékeznek róla. Alkotása már nemcsak néhány tudós ihletforrása de az egész magyar nép és főleg ifjúságunk harcra buzditója. A református egyház anyakönyvi bejegyzése szerint: „Kár, hogy nagy talentuma használatlanul ára'ott el''. E megjegyzésnek mérhetetlen ostobaságáról kár szót vesztegetni, hiszen néhány évvel halála után már magyar egyetemen előadásban ismertették működését. Az előadó professzor. Réti Mór mondotta, hogy hazánkban, hol az ideig a két Bolyain kívül számottevő matematikus nem élt e két férfiú működéséből kell minden további tudományos törekvésnek kiinduln ta. Bolyai János foglalkozott a társa, dalom reformálásánnk gondola'ával is. Világosan látta, hogy kora társadalma ellentmondásokkal van tele. Egyik megállapí ása, hogy semmiféle egyéni boldogság nem létesíthető a köz boldogsága nélkül. Szocialista faluközösséget is tervezett. Ezek az utópista gondolatok is ata, mulatják, hogy a nagy tudós azok között volt, akik akarlak és tudtok a haladás érdekében cselekedni. Berkes Jenő. főiskolai adjunktus Ünnepi ülésszak Bolyai János születésének 150. évfordulója alkalmából Bolyai János, a nagy magyar natematikus születésének 150- évfordulója alkalmából a Magyar Tu. dományos Akadémia, a Bolyai János Matematikai Társulat közreműködésével ünnepi ülésszakot rendez december 14 — 18 között A megnyitó ülés vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mond megnyitó beszedet, majd Atexi s György akadémikus tart előadást Bolyai János életéről és munkás, ágáról. mindenki tudja, hogy a háború nem lehet megfelelő eszköz nemzeti, gazdasági és szociális problémák megoldására. Nem vegyünk pacifisták, mert tudjuk, hogy a pacifista ember, aki a békét minden áron és minden feltétel nélkül tílfogadja, nem mentheti meg a békél. A világ népei igazi gyümölcsöző, szabad békét követelnek. Mi a békét vá'asztjuk és ezé: t belevetjük magunkat a politikába is, hogy megmentsük az emberiséget a 1; gborzslma wbb veszélytől, a háborútól. Non Igaz. hogy a tőkés és szocialista rendszerben élő népok etek egymás pusztításával. vagy lejgázásával tarthatják fenn életüket, A nyugati ts a keleti államok közön nem szakadt meg a szellemi és erkölcsi kapcsodat. A nyugati államokban ianui vagyunk annak, hogy a proletariátus reménykedve és szeretettel tekint a szocialista Szovjetunió és a lelkesen építő népi demokratikus országok felé. A kongresszus legfőbb célja, hogy a kölcsönös bizalmatlanság felszámolása révén elősegítse a nyugati és a keleti országok gazdasági együttműködését és a küLönböző társadalmi rendszerben élő népek ősziníe emberi szolidaritását — mondotta Jeam Paul Sartre —, akinek beszédét a kongresszus résztvevői zúgó tapssal fogadiáit.