Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

4 VASÁRNAP, 1952. DECEMBER T. (Folytatás az elsó oldatról A legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a párt vezető szerepét a DISZ-ben A Központi Vezetőség kádermun. ben, kajában vannak eredmények, főleg ban a/, iskolázta á-taan. A közép és | Segttsük a pártol az ifjúság szofeJsö vezetők tekintélyes része, cialista szellemű nevelésében, szakmunkája mellett e'kezdte a/ á talá- mai és általános műveltségének, ponos-, közép-, vagy főiskola elvégzést. A főtitkár ezután rámula'otl arTa, hogy éles harcol kell folytatni a fiatal káderekhez való lelkiismeretien, bürokratikus viszony ellen. Melyek a DISZ alapvető feladata! a párt Központi Vezetősége júntas 2S-l hat' rozatának végrehajtásában? — vetette fel a kérdést Dénes István. A legfontosabb feladat, hogy biztosítsuk a párt vezetését n DISZben és azt, hogy a DISZ vezetőt és tagjai maradéktalanul meg is értsék a pártvezetés jelentőségét. Riztosí'suk a dolgozó ifjúság, a munkás- és pnra'sztifjúság mind szélesebb tömegeinek bevonását és példamutatását a szocializmus ópítéséaz ötéves terv végrehajlásá- ,hutározaiának szellemében dolgo. zunk, altkor bizonyos, hogy a mi nagyszerű magyar ifjúságunk hamarosan elnyeri azt a kitüntető cimet, !u>gy népünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak ifjúsága. Dénes István beszéde után n konferencia résztvevői hosszú percekig tartó lelkes éljenzérsel. hurrázással Jitlik&i képzettségének emelésében, az ellenség ideológiai befolyása elleni harcban. Szövetségünket a magyar dolgozó és tanuló ifjúság milliós, erős. szervezeti seregévé fejlesszük és biztosijuk, hogy a vezetés a központtól az alapszervezetig az ifjúság tömegeivel valló eleven kapcsolatokon alapuljon. Elvtársak! Milliónyi lelkes Ifjú és leány hazaszeretetére, izmos karjaira, áldozatkészségére és mindenekfelel t a párt és Rákosi elvtárs iránti ha'ártallan szeleteiére, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti megingathalallan hűségére akarunk számítani. Ha szilárdan követjük nagy pártunk útmutatása,it, ha minden körülmények közt pártunk politikájának, a párt Központi Vezetősége NEMZETKÖZI SZEMLE A német né|> ereje meghátrálásra kényszeríti Ade nauert él'ettók a világ népeinek vezérlő csillagál. a nagy Sztálint és a mngya.r ifjúság forrón szeretett taníAz egész világot bejárta a hír, , hogy az elmúlt hetekben az nmeIrikal militarista kttkk bonni ügynöke, Adenauer vereséget szenvedeti a szövetségi gyűlésben a háborús szerződések jóváhagyása vitájában. A béke hívei megelégedés. keket véresre verő brutalitásával eljutottak a Kommunista Párt képviselőihez. akiket megkértek: véd. jók meg Németországot, védjék meg a német nép jövőjét. A Német Kommunista Párt be. váltotta a házzá fűzött reményeket. sel fogadták a német nép győzel- , Határozati javaslatai, amelyeket éljenzéssel köszöntötték a lenini |i>ii,It!:< i.".e.'., ..„„, Komsznmnlt a mntrvar ifiúsá* ' K,ö> ,hosy Washington nem meiországot akar. jvomszomoiT. a magvar ítjusag nyUgodott bele a bonni kudarcba és ! hanem egységes, demokratikus Nénagy példaképet és a Dolgozó Ifjúság Szövetségéi. Ezután megkezdődött Dénes István referátuma felelt a vita. Több felszólalás után a szombati értekezlet befejeződött. A DISZ vasárnap folytalja I. országos értekez. letét. Az EIXSZ Jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága befejezte az agresszió meg határozása kérdésének tárgyalását New-York (TASZSZ). Az ENSZ i X. J. Vieinszkij elvtárs, a 6. számú jogi kérdésekkel toglalkozó bizottsága befejezte az agresszió meghatározása kérdé.'ónek j tárgyalását . Mint ismeretes, november 21-én a bizottság ülésén felszólnlt A. .1. Mfelzottság december 4-i ülésén szólalt és rámutatott: Az Egyesült Államok uralkodókörei félnek attól, hogy az Egye. sült Nemzetek Szervezete tározza az agressziót „ mert az Vismszk'i, a Szovjetunió küttigy-; jjyen meghatározás megakadáminkztere. A szovjet küldöttség iyozhatja bűnös tevékenységük vezetőjének felszólalása «.«...» i A szovjet határozati javaslat egyenesen rámutat, hogy semmiféle politikai, stratégiai vagy gazdasági jellegű meggondolások nem szolgálhatnak igazolásul arra, hogy mégha- egyik fél megtámadja a másikat. Az agresszió meghatározása szigorú utasítást adott Adenauer. nak: a különszerződést ís az úgynevezett európai hadseregről szóló párizsi egyezményt mindenképpen railfikátta'ni kell. Adenauer ezúttal is jó lakájnak bizonyult. Nem ret. tent vissza legravaszabb cselfogásoktól sem, a terror minden eszközét igénybe vette és így kényszeríA nép ereje ismét győzedelmeskedett A tömeges tiltakozások, a fel. Bzó'ítások. még a kormányhoz kö. ze'áiló képviselők egy részét is rádöbbentették hatalmas fe'ciősségükre. Ennek tulajdonítható, hogy Adenauer a második olvasás során — meg sem várva a szavazás eredményét — maga állt fel és javaaz meghiusi- folytatását tolla az amerikai-angol tömb vezetőinek azokat a terveit, hogy megakadályozzák az agresszió meg. halározása kérdésének megtárgyalását. A bizcRság következő ülésein Lengyelország képviselője, a Bjelo- j ^tövé^eszi e russz SZSZK képviselője és a 1 1€ne,ove e zl e csehszlovák küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy az agresszió mégha tarozása az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége. Afganisztán. Irán, Bolívia és több más ország küldöttei az agresszió meghatározású mellet foglaltak állást. Az agresszív atlanti tömb képviselői. élükön az Egyesült Attamokkul, a bizottság ülésein az ag:esszió meghatározása ellen kardoskodtak. Az Egyesült Államok és Anglia képviselői felszólalásaikban fclfer-1 sát üttették a történelmi tényeket, rágalmazó" kirohanásokat intéztek a Szovjetunió ellen, ezzel igyekeztek pótolni az agtesszió meghatározása elleni érveket. A. J. Vislnszkij elvtárs hangsúlyozta. hogy az agressziónak a szovjet küldöttség által adott pontos és világos meghatározása sen*. miféle kibúvót sem hagy az agresz. szorok cselekményei számára és döntó fontosságú kérdés mielőbbi megoldását. A. J. Vislnszkij bírálta az amerikai-angol tömb képviselőinek azokat a próbálkozásait, hogy ezzel az. állítással próbálják rejtegetni az agresszív cselekményeket: „Ml szovjet tervezetének harmadik ; legényeket nevezi — brutá'is tárna. pontjában olvasható, hogy ,,ha va, lamely állam határa közelében jelentékeny fegyveres erőket mozgósít, vagy összpontosít, akkor annak az államnak, amelyet ezek a lépések fenyegetnek, joga 7an a nemzetközi vitás kérdések békés megoldását lehetővé tevő diplomáciai, vagy egyéb módozatokhoz folyamodnia. Ugyanakkor válaszként az említettekkel megegyező katonai intézkedéseket is tehet, a határt azonban nem lépheti á'." Ez a pont pontos és világos választ ad arra a kérdésre, milyen állam- ; intézkedéseket téhet valamely esetén tette kl, hogy a szőve ségi gyűlés solta: halasszák cl az egyezmény jóváhagyja: december 3-án második ratifikálását, amíg az alkotmánybíolvasásban megkezdik a háborús réság eldönti, vájjon joguk van-e a egyezmények ratifikációs vitáját I törvényhozóknak megvizsgálni ai A számítás ismét rosszul sikerült. ! egyezményeket? Jellemző, liogy ezzel kapcsolatban éppen a londoni rádió jegyzi meg: „Eddig maga Adenauer kardoskodott a Icgerőseb. ben minden halasztás ellen-'' A német nép harca azonban ezzel még nem ért véget. Adenauer és k'ikkje az alkotmánybíróság határozatáig minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy megdolgozza a szövetségi gyűlés képviselőit. Ezért a tömegeknek arra ke I törekedniük: minél több németet áilí'sana]c csa'asorba a háborús egyezmények ellen, a békéért. Hiába venták össze Bonnba é.g környékére a Lehr.féle „rendőrség" válogatott csapatait, hiába óvták kor. donnái a tárgyalás megkezdésekor a szövetségi gyűlés épületét, Nyugat-Németország lakossága mégis elküldte megbízottait a képviselőkhöz, mégis hal a tta hangját. A kiildö'tségek szembeszálltak a parlamenti Gestapo'' — ahogy a nép a parlamentben székelő náci terrordúsával. „Szembeszálltak a Lehr. „rendőrség" asszonyokat s gyermcA vietnámi! nép Liűzi a francia gyarmaloNÍiókat dón agresszió fenyeget, az nak joga van önvédelem esetén ] állam önvédelme érdekében a elsőként támadni." ! másik állam részéről öt fenyegető Ez a meghatározás — mondta A. ! lépések ellen. A, J. Vislnszkij J. Visinszkij. — durva hiba. Ezt a megmutatta, hogy az agresszió . meghatározást nem lehet másként . Sz°víe> meghatározása ezen pontértelmezni. mint az egyik fél ka.' Iának megfogalmazása semmifele 1 tonai támadása jogának igazo'.á- | kibúvót sem hagy az agresszor száa másik fél ellen, önvédelem ürügyével. Ez az állítás gyökerében hibás, nz agresszor kezére jár, módot nyújt neki, hogy ilyenfajta hivatkozásokkal rejtegesse agresszív cselekményeit. mára. A bizottság ülése ezzel befeje' ződött. A bizottság következő ülé6én hozzákezd az előterjesztett határozati javaslatok megtárgyaláI sához. Meggyilkolták Ferhat Hased tuniszi szakszervezeti vezetőt Párizs (MTI). Csütörtökről péntek "e virradó éjjel a Tunisztól Zaghunnba vezető ú on meggyilkolták Ferhat Hasedet, a nacionalista, új Deszlur Párthoz közelálló Szakszervezeti Szövetség (UGTT) főtitkárát. Ferhat Hnsed a tuniszi nemzett mozgalomban fontos szerepet játszolt. A „Ce Soir" jelenlése szerint a CGT közleményt hozót! nyilvános- ágra, amelyben elismeréssel adózik Ferhat Hased hazafias tevékenységének, llltakozik a kegyetlen bűntény ellen. A párizsi lapok jelenük, hoET december 5-én este Tuniszban általános liitakozó sztrájk kezdődött Ferhat Hased meggyilkolása miatt. A londoni rádió jelentése szerint Hauteclocque francia főhelytartó pénteken este Párizsból visszaérkezett Tuniszba. Azonnal tárgyalásokat kezdett a francia csapa'ok főparancsnokával. A rendőri és katonai alakulatokat készenlétbe helyez, lék, Tunisz városában és környékén esté nyolc órától reggel 6-ig tilos az ulcán közlekedni. Az „AFP" jelenti, hogy a tuniszi Angol lap a tiloista „ Mint a „Daiily Teiegraph" Jugoszlávia külkereskedelmi cilje az idén sokkai nagyobb, tavaly volt. Nemhogy ii írja. Vietnámban ég a fö!d a francia gyarmatosítók talpa alatt. Az évek óta tartó háború döntő fordulópont, hoz érkezett; a néphadsereg egymásután szabadítja fel a gyarmatosítók által rabságban tartott váro. sok lakosságát. Közismert dolog, hogy a szenynyes indokínai háború csak az egymást követő francia kormányok ügye. A nép mélységesen elité I ezt a gyalázatos gyarmatosító hadjáratot és erélyesen köveleli, hogy fiai mielőbb térjenek vissza otthonukba. A mostani kudarc oka azonban még ennél is mélyebb. Teljesen felbomlott a gyarmatosító csapatok harci morá'ja, a francia katénák és az expediciós hadseregbe kényszeri, fett afrikaiak puskalövés nélkül megadják magukat, mert felismerték, hogy Igazságtalan ügyért hajszolják őket a vérontásba. ,.Kz az igazságta'an háború — mondja a fogságba esett katonák üzenete a francia néphez — országunk számára csak becstelenséget és jóvátehete len károkat eredményezhet. Olyan nép elten harcolunk, amely sz'lárdan elhatározta: nem teszi le a fegyvert mindaddig, amíg el neai nyerte függetlenségét és nem biz. tosította békéjét." A kudarcot az imperialisták saj. tója sem hallgathatja el. A iondoni „Times'' katonai levelezője, az ugyancsak londoni „Daily Teter graph" haditudósítója és az amerikai hírügynökségek saigoni tudósi, tói megkongatják a vészharangot a gyarmatosítók felett, olyannyira, hogy az amerikai „Chriattan Science Monitor ' című lap már „washingtoni nyugta'aní-ágról" ír és crangkajsekista bandák bevetését sürgeti. A fejvesztctiséggel szemben a „Vietnámi Hírügynökség'- arról ad hírt, hogy a felszabadult helységek népe hatalmas lelkesedéssel fogadja a néphadsereg egységeit- A fronton küzdő harcosok pedig lelkesítő leveleket kapnak a hátországból: Előre a végső győzelemigi Az olasz kormány mesterkedése! a népakarat meghamisítására Itália amerikai hadi'ámaszpont. gelői mandátumhoz jut. Egyet'enegy A híres olasz kikötőkben amerikai szavazat dönt tehát, nem kevesebb, hadihajók horgonyoznak, a csodála- min' 181 parlamenti mandátum sor. defi- i tosan szép városokban szabadon gu- ', sáról. • mint De Gasperi ezzel a törvényjavaslattal nemcsak az o'-asz népet, harázdálkodnak az „US-ARMY" az exportálni ! amerikai hadsereg zsoldosai. Ezzel tudna de ehelyett még 80 millió szemben viszont Olaszország „atlan. ' nem saját koa'íciós szövetségeseit dollárért kelj élelmiszereket impor- 1 tizá'ása'' elten olyan hatalmas iné. j is be akarja csapni. Emiatt lázadtálnia írja a lap. majd így foly- I retű e nép ellenállása — és ez az | nak fel mind nagyobb számban a tatja: „Jugoszláviában a bérek olyan alacsonyak, hogy a fog^Ikczta'ott dolgozók — nem teszélve »tcól fet: a legközelebbi valasz'asoa munkanélküliekről — a legalacso- kon e söpri őket. Ezért folyamodik nyabb életszínvonalat sem képesek » mas csatlós orszagokban mar alelérnl meg akkor sem. ha a férj és ka'.mazott csalási módszerhez, a va. . ,a felesé? is dolgozik Ruházati cik- lasztás! eredményeket meghanusitó katonai bíróság péntekén délután a j kekben óriási a hiány A városi la- 1,-választójogi törvényhez", nemzett mozgalomban résztvevők egy : kosság hihetetlenül kopott öltözék. I Ennek a „törvénynek'' lényege — csoportja felett ítélkezett. Abdallah ben jár. a falusiak pedig rongyokBen Hassent halálra, három másik b™. Ju2?8*!™ó.bta" ,csak a ttsz'ek jolol'.ozo'tek" — jrja a „Daily Teiegraph". (MTI) ellenállás olyan e söprő erejű —, | Szocialista Demokrata Párt. a LU Iiogy De Gasperi lakájkormánya btra is Párt és a Köztársasági Párt mint Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt vezére egyik képviselői, sőt egyes veze'Ö3égi tagjai is. Mind nagyobb a De Gasperinek behódoló pártvezetők ellenzéke, mind többen keinek az alkotmányban b'ztosított jogok, a demokratikus választójog véde'mére. A reakciós választójogi törvényjavaslat el eni harcban az utolsó szót a nép mondja majd ki- Az a luuiszit tíz évi börtönre, illetve életfogytiglani kényszermunkára ítéllek. Ny agat-Német ország lakossága iiliakozik a háborús különszerződés raliíikálása ellen Bonn (ADN). Tiltakozó sztrájkok, liitakozó gyűlések és tüntetések. újabb és újabb küldöttségek érkezése Bonnba, tiltakozó táviratok levelek özöne ós a nyugatnémet lakosság más módon megnyilvánuló ellenkezése Adenauer háborús szerződése nek ratifikálásával szemben — .-zok alkotják azl a képet, amelyet Nyugat-Németország uyujt szerda, azaz a ratilikálási vilameg. k.zdősének napja óta, A nyugatnémet városokban a nép minden rétégéből az emberek ezrei tüntettek Hatalmas fáklyás menetek IcP'ék cl Hamburg, Stuttgart és Fürth utcáit. Újra és újra felcsendüllek a sznA békeszerelő ifjúság különösen aktív módon figyelmeztette a bonni képviselőket óriási felelősségükre. A Francia Kommunista Párt ta'mon lévő párt — jelen esetben a Wall S'reet.nek és a Vattkánrak egyaránt kedves klerikális Keresztény Demokrata Párt — a választásokon megszerzi a szavazatok 50 Központi Bizottságának plénuma szá/a^kát: s chhez mé* e«'e,,en gyü-'ésen rámulatott —. hogy az or- | nép. amely a Kommunista Párttal szagot két tömbre osztja. Ha a ha- és főtitkárával, Tog iatti elvtárssal együtt vallja: ,,A mi meggyőződé. Párizs (TASZSZ). Gennevilliersjegy szavazatot, akkor a parlamentben 385 mandátumot kap, míg a másik tömb, amely a szavazatok. ben — mint már jelentettük — nak 50 százalékát mínusz egy sza megiiyiit a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságánál; teljes vazatot kapott, csupán 204 képvisiink az, hogy az Olasz Köztársaság é'ete és jövője az alkotmány tiszte!etbentariásá»ól függ. Ha ebíen a tuda'ban lépünk fel és he meg tudjuk mozgatni az ügy érdekében az olasz nép többségét, akkor megvédelmezhetjük azt az ntapot. ame. lyen Köztársaságunk élete nyugszik." Már a szerdára virradó éjt'szakáu : ülése. nemcsak Bonnban, hanem Nyugat- | A „Ce Soir" című laip jelentése Németország többi városában is jel- j szerint a plenáris ülés napirendje a szavakat írtak a házak és romépületek falaira, valamint az utca kövezetére, felhíva a háborús szerződések ratifikálása elleni erélyes harcra. Nürnbergben a következő harci jelszavak vollak olvashatók: „Ila ma lünletünk, holnap nem ratifikálnak!", „Sztiájkoljatok a különszerződés ellen!" és „Ne háborús következő: Georges Cogniot „A Szovje'unió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa" című beszámolójának megvitatása, Francois Billoux ,,A párt politikája és a demokratikus szabadságjogokért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a dolgozó tömegek jobb életfeltételeiért vívott harc", valamint Leon Mox Reimann üdvözölte a háborús szerződések ratifikálása ellen tiltakozó Bonnba érkezett küldöttségeket Bonn (ADN). Max Reimann. a röviden vázolta a helyzetet. RámuNémet Kommunista Párt elnök3 tátott, hogy a ra ifikálás kérdésécsütörtökön a páriámon'.ben üdvö- ben csak kél álláspont lehetséges, zölte azokat a küldöttségeket, ame- Az egyik Adenauer álláspontja, a lyek a nyuga német polgárok ezrei. ' másik a Német Kommunista Páné. szerződésekéi Németország e len, ' Mauvais „André Marty és Charles nek és ezre'nek megbízásától érkeztek Bonnba, hogy a képviselőket figyelmeztessék: ne adják szavazatukat Adenauer háborús szerződéseire. Mux Reimann a hamburgi kikövi.I©kórusok: ,,!.<• a különszerződés- tó.nem szerződéseket Németország-I Till0n frakclós tevékenysége" című I kittiek^taottsága"ős^"8' düstó'dorfi sel! Bcktv-zerződést ukaruukl" lértp' | be^mmolóla. {.acéliparj. munkások küldöttei Max Reimann ezután beszél' a Német Szocláldcmok"a'a Párt kétszínű magatartásáról, majd így fejezle be szavait: „1-Ia ma általános sztrájk törne ki, akkor azonnal el ünnének a háborús szerződések a szövetségi gyúplött' lég napirendjéről",.