Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-30 / 305. szám

KEDD, 1952. DECEMBER 30. 3 J. V. Sztálin elvtárs nyilatkozatának visszhangja BERLIN A Német Demokratikus Köztár­saság és Nyugat-Németország saj­tója vezető helyen közli és kommen­tálja J. V. Sztálin elvtárs válaszát .a, „New-York Times" diplomáciai .munkatársának kérdéseire. A Neues Deutschland", a Né­met Szociatista Egységpárt köz. ponti lapja vezércikkben felteszi a kérdést: Hogy akarják az agresszorok Sztálin szavai után fenntartani azt nz állításukat, hogy a Szovjetunió­vá] nem lőhet megegyezni? Hogy akarják fenntartani azt az ál­lításukat, hogy „kénytelenek" fegyverkezési versenyt é« a hideg­háború politikáját folytatni, mivól a Szovjetunió „nem mutat érdeklő­dést" a nemzetközi feszültség eny­hítését célzó követelés iránt. Vilá­gos, hogy Sztálin elvtárs nyilatko­zatának óriási gyakorlati jelentősé­ge van a jövő év egész külpolitikája szempontjából. A nyugatnémetországi sajtó nagy­része arra az álláspontra helyezke­dik, hogy Eisenhowernek mielőbb találkoznia kell Sztálin elvtárssal. RÓMA Az olasz békeharcosok tömegeinek érzéseit Sztálin nyilatkozata után elsőnek Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára fejezte ki, aki hangsúlyozta: , Sztálin, a Szovjetunió folytatja következetes és türelmes békepolitikáját. Majd elválik, hogy a másik oldalon is folytalják.e a fcnhéjázó és brutális háborús politikát", Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára nyilatkozatában kije­lentette: „Sztálin szavai megerősítik, hogy a Szovjetunió a jelenlegi vi­lágválság megoldására törekszik''. PÁRIZS A „l'Humanité" vezércikkében ezeket írja: , Sztálin elvtársnak az a válasza, hogy kedvezően fogadna olyan ja­vaslatot, amely az Eisenhowerral való találkozás lehetőségének meg­vizsgálását célozza, arról tanúsko. dik, hogy a Szovjetunió éppúgy kész tárgyalni az új amerikai kor­mánnyal, mint ahogy eddig is kész volt tárgyalásokat folytatni az ed­digivel is. A „l'Humanité" a továbbiakban az imperialisták „hidegháborús" manő­vereit .sorolja fel, majd megálla­pítja: „Mindezek az akadályok elhá. ríthatók a béke útjából." A Francia Kommuni&ia Párt köz ponti lapja végül hangsúlyozza: Sztálin elvtárs nyilatkozata szé. leskörű visszhangot keltett Francia­országban, mert szavai azokat a kö veteléseket fejezik ki, amelyek ott élnek az egyszerű emberek szívében. Sztálin elvtárs nyilatkozata érté­kes újévi ajándék az egész emberi, ség számára. Most rajtunk a sor, hogy ezt a fegyvert jól forgassuk a béke védelmében, a háború elhá­rítására. VARSÓ A „T,rybuna Ludu" vezércikkben méltatta a nyilatkozat hatalmas je­lentőségét. Az új év küszöbén elhangzott egy hang. amely bátorítja és lelkesíti a békeszerető emberek százmillióit a békéért folytatott küzdelemben — írja a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapja. Sztálin válaszaiban ismét leszögezte annak a politiká­nak alapvető elveit, amelyet a szov­jetek országa 35 esztendő óta követ, kezetesen és rendíthetetlenül foly­tat. A „Trybuna Ludu'' a továbbiak­ban Sztálin nyilatkozata kapcsán visszaemlékezik a Népek Békekon-, gresszusára és megállapítja: „A Népek Békekongresszusának kül­döttei egyhangú felhívással fordul, tak minden nagyhatalomhoz: „Tár­gyaljatok!" A Szovjetunió elsőként válaszolt: „Készek vagyunk tár­gyalni!" Sztálin válaszai visszatük­rözik mindazokat a mélyről jövő érzéseket és törekvéseket, amelyeket a Bécsben megtartott Népek Béke­kongresszusán juttattak kifejezés, re " A román nép ma ünnepli a leikiáltásának ötöd A dicsőséges Szovjet Hadsereg 1944 augusztus 23-án felszabad!, totta Romániát, a királyság meg. döntése é3 a Román Népköztár­saság kikiáltása pedig megkoszo­rúzta azt a harcot, amelyet a ro­mán nép folytatott a munkásosz. tállyal s a Román Munkáspárt vezetésével az ország demokrati­zálásáért. A Román Népköztársa­ság dolgozó népe ma ünnepli a ki­rályság megdöntésének és a Ro. mán Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulóját. Románia a királyság fennállá­sának egész ideje alatt a reakció bástyája volt, de a királyság meg. döntésével és a Népköztársaság kikiáltásával, melynek politikai alapja a munkás/paraszt szövet, ség, teljesen kezébe veite sersá. nak irányítását. A Román Nép­köztársaság kikiáltása a legmesz. szebbmenőbb szabadságjogokat, a nemzeti függetlenség szentestté, sét jelenti a román nép számára; továbbá azt a jogot, hogy ön­maga rendelkezzék országának Román Népköztársaság ik évfordulóját kincseivel, munkájának eredmé­nyeivel. A Román Népköztársaság új alkotmánya, melyet a Nagy Nemzetgyűlés czév szeptemberé, ben szavazott meg, visszatükrözi ezeket a vívmányokat. Az eltelt öt év alatt a román nép nugyszerű eredményeket éri el a Román Munkáspárt helyes lenini.sztáttnl politikája, a Szov­jetunió sokoldalú és felbecsülhe­tetlen segítsége révén a szoclaliz. mus építésében. Ma olyan építke­zések válnak valóra, amilyenről a román nép a múltban mégesak álmodni sem mert. Ipara, mező. gazdasága hatalmas távlatok elölt áü a villamosítási terv következ­tében. A politikai, gazdasági, szociális és kulturális téren elért eredmé. nyek egytől-egylg a román nép békés építőmunkájának lendüle­tét jelzik- A román nép ezután ls rendíthetetlen elszántsággal halad a szocializmus építésének útján Gheorghlu-Dej vezetésével a lenini.sztálinl eszmék alapján. KÁRPÁT-UKRAJNA KULTURÁLIS FEJLŐDÉSE A SZOVJET HATALOM ÉVEIBEN ' Kárpátukrajna népei a fasiszta elnyomás idején sötétségben és tudatlanságban éltek. A kulturális fejlődés minden lehetőséget el­zárt előlük. A lakosság túlnyomó része írástudatlan vott. Egész Kár­pátukrajnában mindössze 18 hét. osztályoe és 4 középiskola műkö­dött, felsőbb tanintézet pedig egyáltalán nem volt. Ezekben az iskolákban csak a burzsoázia gyer­mekei tanulhattak. Amikor a Nagy Honvédő Há­ború után Kárpátukrajna a szovjet köztársaságok nagy családjába ke­rült, nagyszerű lehetőségek nyíl­tak az addig elmaradott lakosság kulturális felemelkedésére. Mindöeeze nyolc év telt el az­óta, hogy a Szovjet Hadsereg ki­űzte a fasiszta betolakodókat, de Kárpátukrajnában már 827 iskola működik. Ezek közül 331 hétosztá­lyos és 61 középiskola. A legtávft. labbi hegyifalvakban is építettek iskolákat. A középiskolákban je­lenleg tizenkétszer, a hétosztályo­sokban pedig tizenhétszer annyi gyermek tanul, mint a felszabadu­lás elölt. Rahovo határterület dol­gozói például a burzsoá Cseh­szlovákiában húsz éven át nem tudták elérni, hogy gyermekeik középiskolát kapjanak. A szovjet hatalom éveiben Rahovo határte­rületen 45 elem', 21 hétosztályos és 5 középiskolát állítottak fel. Számos tanintézetben a nemzeti­ségek nyelvén — magyarul és ro­mánul — folyik a tanítás. Például a beregovói, szevljusi ós munka, csevoi területen, ahol sok magyar él, 34 elemi és 64 hétosztályos Is­kolában magyar nyelven taníta­nak. A kárpátukrajnaiak büszkesége, az Uzsgorodi Állami Egyetem szá­mos magas képzettségű fiatal szakembert adott már az ország­nak. Az első hallgatók — favágók, famunkások és földművesek — tarisznyával a vállukon, félénken léptek be az egyetem épületébe. Ma már ezek az ifjak ós leányok orvosok, vegyészek, történészek, filológusok. A szovjet hatalom a tudomány egész kincsestárát fel­tárta előtteik. Az egyetemnek négy­ö'százszemélyes diákszállója, bo­tanikus kertje, több klinikája, bio­lógiai múzeuma van. A könyvtár állománya több, mint 250.000 kötet. Kárpátukrajna tanintézetei év­ről-évre több szakképzett pedagó­gust kapnak, akik alapos tudással vértezik fel a kommunizmus fel­növő nemzedékeit. 1950-ben nyílt meg Uzsgorodon a tanítóképző, amelyben jelenleg mintegy ezren tanulnak. Azelőtt a vidéken egyáltalán nem voltak népművelési intézmé. nyek. Jelenleg mintegy 800 klub, több, mint 900 könyvtár és 14 kul­túrház áll a dolgozók rendelke­zésére. A területen egy ukrán és egy orosz prózai színház, filharmó­nia, egy magyar együttes, tájku­tató múzeum, képtár és több más kultúrintézmény működik, A szovjet hatalom éveiben Kár. páfukrajna több, mint 200 filmve­tttöberendezést kapott. Csupán ebben az évben több, mint 2 és fél millió néző 40.000 filmelöadást tekintett meg. A szovjet kormány az elmúlt nyolc év alatt körülbelül 1 milliárd rubelt fordított a köz­oktatás és a kulturális intézmények fejlesztésére ezen a területen. Példásan megbüntetik a vetés! szabotáló bulákokat Az őszi szántás 'és a vetés idő­beni elvégzése jelentősen hozzája, rul jövőévi terméshozamunk növe­léséhez. A magasabb terméshozam tervünk mielőbbi végrehajtását, a szocializmus megvalósítását és a béke megvédését segíti elő. A ku­lákok nem jó szemmel nézik azt, hogy hazánk, a dolgozó nép állama, napról-napra erősödik, gyarapodik és minden aljas eszközi megragad­nak, hogy munkánkban és eredmé. nyeinkben gátoljanak bennünket. A járás területén több olyan község is van, ahol a helyi ta­nács lebecsülte az ellenség, a kulákok erejét és keziyüs kéz. /.el bánt a kulákokkal, A kulá­kok kihasználva a tanács gyen. geségét, szabotálták a búza ve. tésél. Kollár Antal sándorfalvi kulák 53 hold földjéből mindössze csak egy holdat vetett be, Csányi Antalné -ándorfalvi kuláknak 33 hold földje van és csak három holdon vetett búzát. A mórahalmi kulákok, Bálint An­tal, Dicső Ferenc, Kószó Vince, még mindig- adósak a dolgozó nép államának egy-egy hold búzavotés­sel. Ábrahám Géza és Papp Miklós még másfél-másfél holdon nem ve­tették el a búzát. Bózsó Ferenc még haf hold búzavetéssel van hátra. Volford Józsefnek egy h-oldat kell még búzával bevetni. Akadnak még olyan szabotáló kulákok ls, akik mindezideig egyetlen szem búzát se vetet­tek el. Kiss M. István és Bénák Mátyásné például vetéstervünk szabotálásával akarják erőnket gyöngíteni. Kübekházán idős Kiss Balázs sem végezte el a búza vetését. Ami­kor jó idő volt, mindig mással fog­lalatoskodott, hogy ne tudja befe­jezni a vetést. Ezzel akart kárt okozni népgazdaságunknak. Még mindig két hold búzavetéssel tartó, zik Fia, ifjú Kiss Balázs még az apján ís túltesz, ö még a mélyszán­tást sem végezte el és hátramaradt három hold búzavetéssel. Ifjabb Kiss Balázsnak azonban más bűne is van. A nyáron lovas ekével kiszán. totta a burgonyatermést és ott­hagyta a földben rohadni. Az­tán, hogy újra kár; tegyen, pár hét múlva ismét végigszántotta foWjét A burgonyatermés tel. jesen tönkrement. A szabotáló kulakokra példás büntetést ró majd a nép bírósága. A kis- és középparasztok között vannak olyanok, akik nem végezték el idejében a búza vetését. A helyi tanácsoknak kötelessége a dolgozó parasztság felvilágosítása arról, hogy a vetég elvégzése nemcsak államérdek, hanem 'érdeke magának a termelőnek is. Dobi István távírafa dr. PeJru Grózához Dr. Petru Gróza Elvtársnak, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése prezidiuma elnökének BUKAREST. A Román Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkedmó. ból engedje meg Elnök Elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság El­nöki ftanácsa és a magam nevében szívből jövő jókívánságai mai fe­jezzem ki. Kívánom, hogy a testvéri román nép további sikereket érjen ri szocializmust építő munkájában és a tartós békéért folytatott harcában. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Tollal, munkával és a honvédelem erősítésével harcolunk a békéért — fogadták meg határmenti levelezőink a munkás-paraszt levelezők szegedi értekezletén Dudovics Jánosné művezető, a Szegedi Ruhagyár békekiildöttének beszámolói nyomán szép termelési eredmények születnex Dudovics Jánosné, a Szegedi Ru­hagyár művezetője három éve dol­gozik az üzemben. Jó munkájával hamarosan kiérdemelte, hogy mű­vezetőképző iskolára küldjék, majd annak elvégzése után megbízták az l-es terem vezetésével. Ezt a mun­kakört is olyan kiválóan ellátja, hogy gyakran a férfi művezetők eredményeit is túlszárnyalja. Jól foglalkozik a hozzá beosztott dol­gozók szakmai és politikai nevelé­sével. Nagyrészt ennek eredménye, liogy üzemrészében már hét szta­hánovista és egy munkaérdemren­dcs dolgozó van. Dudovicsné társai bizalmából résztvett a ®I. Magyar Békekon­gresszuson. Visszatérve még nagyobb lelke­sedéssel látott munkához, még jobb termelési eredmények el­érésére. a békeharcban való fo­kozottabb helytállásra serken­ti dolgozó társait. Eddig három nagy szegedi üzem sokszáz dolgozójának tartott nagy­sikerű beszámolót a kongresszuson szerzett élményeiről és tapasztala­tairól. Nap mint nap figyelte a né­pek békekongresszusának tanácsko­zásait is s a kongresszus felhívá­sairól rendszeresen elbeszélget a dolgozókkal. Népnevelő munkájához nagy segítséget jelenteitek Sztálin elvtárs válaszai, amelyeket u New-York Times munkatársá­nak kérdéseire adott. Már szómba Ion reggel kisgyűlést tartott, amelyen nagy lelekesc­déssel beszélt a világ első bé­kcharcosának szavairól. — Ugy érzem, hogy Sztálin elv­társ szavai valamennyiünk akara­tát és kívánságát fejezték ki s új erőt merítettünk belőle a munká­hoz, útat mutatott számunkra a békcharc továbbfolytatásához — mondja Dudovics Jánosné békehar­cos. Lelkesedése egész üzemrésze dolgozóit magával ragadta. Szomba'on, amikor Sztálin elv­társ válaszát ismertette, több szalag a sztá'ini műszakban e'ért eredményeit ís túlszár­nyalta:. Ezen a napon az l-es terem egyes szalagja 127 százalékra teljesítette napi tervét, a kettes szalagról kizá­rólag elsőrendű minőségű gyárt­mány került ki. Az l-es terem ez­zel a nappal 1952. évi tervét 100.1 százalékra teljesítette. Dudovics Jánosné művezető és csoportja dolgozóinak munkalendii­lete is hozzájárult ahhoz, hogy hétfön délelőtt az egész üzem be­fejezte évi tervét A Délmagyarország és a Viharsa­rok szerkesztősége vasárnap érte. kezletre hívta össze a szegedi és a szeged-járási munkás-paraszt leve­lezőket. Az értekezlet előtt — me­lyen 120 levelező vett részt —, Horváth Margit elvtársnő, a Cson­grádmegyci Nyomdaipari Válla'at dolgozója szavalt, majd a Sze­gedi Nemzeti Színház művészei nagy sikerrel szerepeltek. Somorjai Eva magyar népdalokat énekel!, Palaky Béla a Misszisszipi című da't adta elő. Zongorán kísért Pau­lusz Elemér, A Szegedi Nemzeti Színház kiváló művészeinek szerep­lését a levelezők lelkes tapssal kö­szöntötték. Ezulán Pogány László elvtárs, levelező Aczél Tamás „Sztá­in'' című költeményét mondotta el, na.id Nagy Pál elvtárs tarlott be­számolót a két újság levelezőinek gyéves munkájáról, valamint a megoldásra váró feladatokról. Nagy elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy útmutatásért levelezőink tanul­mányozzák állandóan ég beható­an a párt. és kormányhatároza­tokat. amelyek megszabják fel. adatainkat. Az elmúlt évben a béke védelme, ötéves tervünk megvalósítása szabta meg fő ten­nivalóinkat, az újesztemlőben munkánk alapja ugyancsak ez. Igen sok levelező szólalt fel az •értekezleten és számosan bírálták a szerkesztőségeket. Kiss Isfván kis­zombori levelező munkája hatásá­ról szólva megemlítette, hogy mióta az újsághoz írt levelében megbírálta a DISZ munkáját, jelentős javulás tapasztalható. Suszter János (Sze. gedi Kenderfonógyár) azt tette szóvá: gyakran előfordul, hogy a szerkesztőségek pontatlanul írnak egyes szakkifejezéseket, amelyek félreértésre adnak alkalmat. Java. solta, hogy a szakvonatkozású cik­keket közlés előtt szakemberekkel beszélje meg a szerkesztőség Szá­mos levelező hangoztatta, hosy egyes gazdasági vezetők nem szív­lelik a bírálókat. Tok Btván (Sze­gedi Gőzfürész) megemlítette, hogy bíráló cikke miatt felmondtak neki az üzemben, azonban a párt és a szerkesztőség közbe, lépésére visszavonták felmondá­sát, — Ez az eset is mutatja — hangsúlyozta —, hogy a párt mindig megvédi a levelezőket az igazságos bírálatért. A bírálatnak azonban mindig kö­rültekintőnek kell lenni, hogy a megbíráltak ne emelhessenek ellene kifogás} — emelte ki hozzászólá­sában Sirokmán Sándor, a Finom­mechanikai Javító Vállalat levele, zőie. Az értekezleten vendégként rés't­vett Kalmár László, Kossuth-díj s egyetemi tanár is. aki felszólnia á­ban hiányosságként említette m?i, hogy nagyrészt munkás és paraszt, származású egyetemistáink, fő. Iskolásaink közül elenyészően kevesen Ierveleznek a párt lap­jaival. Oltvai Ferenc (Állami Levéltár) vi­szont arra mutatott rá, hogy a 'ev *­lezőknek írásaikban gyakrabban kell alkalmazniok azt a med-zert, hot y összehasonlítják egy-egy dolgezó múltbeli és mai életét, ami kéz/el. foghatóan mutatja a dolgozók éle­tének nagy javulását- Szó esett ar. ról is. hogy még nem elég széles­körű a Délmagyarország és a Vi­harsarok levelező hálózata Éppen ezért Földvári Lajos (Mórahalomi javaslatot tett, hogy Induljon mozgalom a következő jelszóval: „Szervezz magad mellé még egy levelezőt!" Azok pedig, akik régebben leveleznek az újsággal, segítsék az új leve. lezőket, Berde Mihály, a megyei békebiz tt­ság titkára felszó'alásábon azt hangsúlyozta, hogy a levelezők írá­saikban tárják fel, hoz'ák felszínre a békemozgalom, a békéimre ezer­féle módszereit cs küzdjenek kemé­nyen a pacifizmus ellen, annak fu. datosításáért, hogy a békeharc'-rt folyó áldozatos munka melle'! to­vább kell erősítenünk honvédéin i felkészültségünket is. Czene Ferenc elvtárs, a Csongrád­megyei Pártbizottság- nevében ad tt útmutatást levelezőinknek. M:g>m­lítette; nem csendüli ki eléggé a leve­lezők felszólalásaiból az a lény, hogy az értekezletre a határ­mentén él(j levelezők gyűltek össze és hogy ez azt a hitelre néget rój ja minden dcigoZdra: bátran leplezze te az osztály­ellenség. a tltóis'a. imperialista népbutító szekták aknamunka, ját. Nem eléggé csendült ki az értekez. leten elhangzott felszólalásokból az sem, hogy a határmeni.n élő nem­zetiségi do'gozók hogyan ál'mk helyt a békeharcban. A szegedi és szeged-.'árási leve­lezők értekezlete azonban ragy len­dülettel viszi előbbre a Dohra-yar. ország és a Viharsarok levelező­mozgalmát. Az értekezlet résztvevői Rákosi elvtárshoz küldött távira!u' . ban megfogadták, hogy a jövűir ri bírálataikkal és a ,ió tapasztatot k közlésével méginkább segítik p >­tunk küzdelmét PZ ötéves terv i ­gyedik esztendejének . k :ér' a békz. biztosításáért »

Next

/
Oldalképek
Tartalom