Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

VASÁRNAP, 1952. NOVEMBER 1«. 3 DOLGOZÓ NÉPÜNK ÖKLE ISMÉT LESÚJT, AZ EMBERRABLÓK VÉRLÁZÍTÓ TERVEI KUDARCOT VALLOTTAK Jugoszláv emberrablók bűnperének tárgyalása 'A hazánk határain leselkedő vérszomjas farkasok, az amerikai im periaiisták zsoldjában álló Titobrmditák gazságaáról rántó ta le a leplet a budapesti megyei bíróság szombati tárgyalása. Bei örök és rablók, kémek és orvgyilkosok- okírathamisítók és méregkeverők állnak a magyar név bíróságának ítélőszéke előtt. Felelősségrevonásuk is megmutatja: békés építő munkánkat védelmezzük akkor, amikor számonkérjük szörnyű bűneiket, amelyeket amerikai imperialista gazdáik felbujtására köveitek el és akarlak folytatni a béketábor és annak magyar bástyája el. len. A Tito.banda hóhérmesterségre kiképzett bérgyilkosai, a hírhedt UDB ügynökei amerikai, angogéppisztolyokkal, kézigránátokkal, méreggel, kábítószerekkel felfegyverezve törtek békés életünkre• akarták • megzavarni népünk nagyszerű alkotó munkáját. Belopóztak hazánk, ba, hogy a hitleri Gestapot is felülmúló elvetemült módszerekkel igaz hazafiak vérét ontsák, vagy jugoszláv börtönökbe, kínzóka>mrákba hurcolják őket. A magyar dolgozó nép nemcsak saját építő munkáját oltalmazza, hanem az egész béketábort is erősíti. amikor a terrorista emberrabló kémbanda felelősségrevonásával keresztülhúzza az amerikai tmperia. listák és legaljasabb esa'lósaik, a Tito-fasiszták háborús gyújtogató tervetit. Államvédelmi hatóságunk, dolgozó népünk ökle ismét lesújt. Az emberrablók vérlázító tervei kudarcot vallottak. Csavargókból, rablókból, gyilkosokból szervezte az UDB terrorista kémbandáiát Szombaton reggel 9 órákor a budapesti megyei bíróság épületében kezdődött meg a titóista banditák felelősségrevonása. A bírói emelvény elölt a bűnjelek halm: z.a fek- 1 szik: pisztolyok, géppisztolyok, kézigránátok, gyorsanölő mérget tartalmazó fiolák, rohamkések, amerikai katonai gumicsónak, valuta — a Tito-fasiszták „munkaeszközei", A hallgatóság soraiban ott voltak a budnpesti sajló képviselői, üzemi dolgozók, néphadseregünk tagjiai. I A tárgyaláson olt voltak a baráti országok sajtójának tudósítói és a kapitalista országok ismert sajtóügynökségeinek budapesti tudósítói. Néhány perccel 9 óra előtt foglalják el helyüket a védők és Alapy Gyula ügyész. Elővezetik a vádlottakat. A budapesti megyei bíróság Ölti tanácsa! elfogjál ja helyét én Olti Vilmos tanácselnök megnyitja a tárgyalást, OLTI VIMOS: A tárgyalást megnyitom. A budapesti megyei bíróság tárgyalni fogja a kémkedéssel, emberrablással elkövetett terrorcselekmény bűntettével és egyéb bűntettekkel vádolt Bálint László éa öt társa bűnügyét. Az elnök ezután számbavette a megidézetteket. A vádlottak: Bálint László, Kenyeres Sándor, dr. Bálint György, Púpos János, Púpos István, Raffai Béla. A vádat dr. Aliapy Gyula aes államügyészség elnöke képviseli. Az I I. r. vádlottat Patriász István ügy- > véd. a II. r. vádlottat dr. Bolgár I György ügyvéd, a III. r. vádlottat dr. Traytler Endre ügyvéd, a IV. r. | vádioltat dr. Kaszó Elek ügyvéd, az V. r. vádlottat dr. Zarubai Emil ügyvéd, a VI. r. vádlottat Gottesnicm Lajos ügyvéd védi. Az elnök felveszi a vádlottak személyi adatait. Az első: Bálint László 1919-ben Zenián született, jugoszláv állampolgár, anyanyelve szerb, de kitűnően beszél magyarul. Foglalkozása voll kereskedő. Rnblás és egyéb bűncselekmény miatt többszörösen büntetve volt. A második vádlott, Kenyeres Sándor elmondja, hogy 1926-ban szülelett Budapestén. Magyar állampolgár. Bün lelett etééletű. A harmadrendű vádlott, dr. Bálint György 1914 február 11-én Zentán születelt. Aliin tudományi doktorátusa van. 1950-ig csemege, kereskedő volt, azt kövelően pedig MEZŐKER alka mázott. Budaipest, a XII. Kakuk-utca 12-ben van lakása. Púpos János a negyedrendű vádlott. 1923-ban Baila onszödön született. Foglalkozása: autószerelő. Lakása: XIII. Angyalföldi-út 36. alatt van. Ifj. Púpos István ötödrendű vádlott 1925-ben Balalonszödön született. Foglalkozása gépkocsivezető. Lakása: Eölvös-utca 10. Raffai Béla a hatodrendű vád" lett, 1925-ben Drávaiványin született. A tanácselnök ismertette erután a vádat. Bálint Lászlót, Kenyeres Sándort, dr. Bálint Györgyöt, Púpos Jánost, ifj. Púpos Istvánt a bu* dapesti államügyészség kémkedés bűntettével, továbbá emberrablással elkövetett terrorcselekmény bűntettével, valamint a Magyar Népköztársaság nemzetközi érdekéit sértő bűntettel vádolja. Raffai Bélát az államügyészség kémkedés bűntettével és lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt vádolja. — A vádhatóság bfróság elé állítja ezt a terrorista kémbandát.— folytatta O'li Vilmos —, amelyet Tito Gestapója. az UDB vezetői főleg csavargókbók rablókból, gyilkosokból szerveztek, A terrorista bandát ai UDB tisztjel ellátták amerikai gumicsónakká1. gyorsanölő méreggel, kábítószerekkel, géppisztolyokkal, pisztolyokkal, kézigránátokkal, kü'önleges ülőkésekkel, amerikai hR'ncesel és egyéb fc'szerelésckkel. Az UDD nyomdáiban hamisították az államvédelmi hatóság igazolványait, ezekkel felszerelték a banditákalt és a Magyar Népköztársaság területére dobták át őket. A felfegyverzett és hamis igazolványokkal e'látofct bandát arra utasították, hogy terrorista cselekményeket hajtson végre, embereket raboljon el, kémkedjék, a békés lakossággal szemben erőszakoskodjék és épí'sen ki emberek meggyilkolására alkalmas központot. Budapesten mint álnyomozó zsarolásokat követlem el Bálint László I. r. vádlott, aki Jugoszláviából 1932'ben került szü leivel Magyarországra, már fiatal korában sorozatos bűncselekményeket, fegyveres bo öréseket követelt ol, amiért többször elitéiték. Az ismétlődő fosztogatások és rablások miatt 1943-ban a stetáriális bíróság halálra ítélte. De a büntetés végrehajtásától megmenekült. A felszabadulás ulán Kenyeres Sándor vádlottal hamis rendőrségi igazolványokat készítettek, hatóisági közegnek adták ki magukat és így nagyarányú zsarolásokat köveitek el. Egy ékszerüzlet kifosztása után őrizetbe vették és a bíróság négyévi börtönre ítélte. Az Ítélet után megszökött. 1950 májusában csónakon Jugosz'áviába szökött. Az UDB őrizetbe vette, a börtönben töltött időről a következőket vallja: ,,1950 máius 10 tői 1951 április 14-ig börtönben voltam a szabadkai UDB börtönében. Hét hónapig nem vallottam be, hogy börtönbüntetés elől szöktem és számos bűncselekményt követtem el Magyarországon, mert attól tartottam, hogy mint közönséges bűnöző!, visszadobnak a határra. A börtönben éheztettek. Amikor Milenko századosnak és Kreznvánszki hadnagynak őszintén beismertem magyarországi bűncselekményeimet, elmondottam, hogy Budapesten, mint á'nvomozö, zsarolásokat követtem cl, helyzetem azonnal megjavult. Szabad) íbra helyeztek és visszakaptam jugoszláv áVampolgárságumat. Azonnal felvettek az UDB szo'gá'atáha 1951 áprilisától augusztusig az újvidéki és a szabadkai UDB vezetőinek irányításával, UDB tisztek, kel együtt főhadnagyi egyenruhában különböző beugrató feladatokat hajtott végr6 a magyar lakosság ellen, törvénytelenül! házkutatásokat (ártották és ékszereket szedlek öszsze. Aki tiltakozott, azt megfenyegették, hogy börtönbe juttatják. A polgári lakosság kirablásából származó értékeken az UDB tisztjeivel együtt megosztoztak. Az UDB megbízásából provokációs feladatokat is te'jesített, olyan magyar nemzetiségű lakosok ellen, akiknek rokonai élnek Magyarországon. Megismerkedett velük, bizalmukba férkőzött, feljelentette őket az UDB" nél. Beugráló tevékenységére az UDB központja is felfigyelt, 1951 augusztusában Belgrádba rendelték, az UDB egyik központi épületébe, ahol magasrangű tisztektől utasítást kapott a Magyar Népköztársaság elleni terrorcselekmények és kémfcladotok végrehajtására. \z utasításokról többi között a következőket vaWja: „Az UDB egyik tábornoka közölte vetem, hogy illegálisan át kell jö-"tnöm Magyarországra, kémhálózatot kell szervezni, elrabolni, vagy meggyilkolni olyan politikai emigránsokat, akiknek a Magyar Népköztársaság kormánya menedékjogot adóit. Közö'ti'k vc'cm. hogy e feladat végrehajtásában a budapesti jugoszláv követség is segítséget fog nyújtani. Biztosítottak róla, hogy a jugoszláv követség előre jelzi visz. Sza térteimet és akkor fegyveres biz. tosítást kapok, golyószórókkal és géppisztolyokkal zárótüzet adnak a magyar határőrökre, hogy fedezzék visszajutásomat Jugoszdáviába." Az előkészület folyamán többször kapott utasításokat magas, rangú UDB tisztektől. Felszerelték gépptaztollyal, kézigránátokkal. amerikai gyártmányú bilincseikkel, kábítószerekkel, gyorsanölő méreggel és hamis igazolványokkal. 1952. január 29-én az előre kidolgozott terv alapján ma. gasrangű UDB tisztek átdobták a határon. Amikor Budapestre érkezett, az UDB utasításának megfelelően értesítette a jugoszláv követséget. Az UDB részére beszervezte dr. Bálint Györgyöt, akiknek budai villáját rejtekhelyül hasz. nálta. Korábbi bűntársai közül felkutatta és beszervezte Kenyeres Sándort, együttesen gyűjtöttek kémiadatokat. Megfigyelték Vidcvtty Dusánt, azt a politikai emigránst, akinek elrablására utasítást kaptak az UDE-től. Vidovityot hamis igazolványokkal, mint nyomozók dr. Bálint György budai villájába csalták. A villából erő. 6zakkaL, megbilincselve elhurcol, ták a jugoszláv határra. A határon magasrangú tisztek várták őket és megszervezték az átkelést, a fagyveres biztosítást. Az emberrablás végrehajtása után Bálint László UDB őrnagyi rangot kapott. 1952. májustól augusztusig az UDB vezetői Bálint Lászlót es Kenyeres Sándort újabb gaztettekre készítették elő. Erről Bálint a következőket valljam „FőíclaiUtul kaptuk, hogy a jugoszláv emigráció vezetőit raboljuk el. Egyben utasítottak, hogy szerezzünk Budapesten egy villát, ahol egyes szemé. Iveket meg is lehet gyi'kolni." Feladatul kapták azt is, hogy szélesítsék ki a kémhálózatot. Ellátták őket amerikai és angol gyártmányú géppisztolyokkal, pisztolyokkal, tíz kézigránáttal, gyorsan ölő méreggel, ölőkésekkel, gumicsónakokkal. Hamis magyar igazolványokat kaptak, s 1952. augusztus 21-én másodszor is átdobták őket a határon. Az első úthoz hasonlóan, megérkezésükről először a budapesti jugoszláv követséget értesítették.Az emberrabláshoz beszervezték Púpos János és Púpos István vádlóitokat és még másokat. dr. Bálint György villáját továbbra 3s rejtekhelyül használták. Megbízást adtak Gramarics Sándornak, hogy a terrorista csoport részére kutasson fel egy villát azután Versz, tovsek Borisz, jugoszláv újságírót hamis iratokkal felszerelten, magukat nyomozónak kiadva, szeptember l!-én. éjjel lakásáról elrabolták. Erről értesítették a juge. szláv követséget ós az elrabolt Versztovseket egy lopott autón a jugoszláv határ felé vitték. Útközben az államvédelmi hatóság letartóztatta őket és a náluk lévő fegyvereket, lőszert, mérget ölökéseket. hamis igazolványokat lefoglalták. (tárgyi bizonyítékok 1—5 bűnjelcsomag). Mi letagadunk mindent, volt erre már néhány példa Kenyeres Sándor másodrendű vádlottat Bálint László 1952. február e-án dr. Bálint György segítségével szervezte be. Kenyeres kétízben töltött hosszabb börtönbüntetést. mert Bálint Lászlóval, mint áldetektívek közösen zsaro. lásokat és rablásokat követtek el. A február 16-án végrehajtott emberrablást a határor.itúlig fegyverrel biztosította. Az UDB ré. szére kémfldatokat szolgáltatott. Augusztus 21-én. amikor kísérték őket az UDB tisztek a határra, újabb emberrablás végrehajtására, |az egyik UDB tisztlel visszatéré' sük biztosítását megtárgyalták. , Megkérdeztem, hogy hogyan tud. nak a határ átlépésénél segítségünkre lenni. A következő vá« laszt kaptam: tüzelünk a magyarokra, hogy visszaérkezésüket ilymódon biztosítsuk. Legfeljebb lesz megint egy jegyzíkvá'tás és mi letagadunk mindnet, vo't erre már néhánv példa." Kenyeres Sándor résztvett Púpos István és Púpos János beszervezésében, kémadatokat gyűjtött és az augusztusi feladat végre, hajtásában letartóztatásáig fegyveresen közreműködött. Dr. Bálint György harmadrendű vádlott éveken keresettül ismerte Bálint László bűnös tevéken ysé. gát é? segítségére volt a hatóságok elöli bujkálásában. Esetenkint részesült a rab'.ásbóll szerzett ja. vakból. í 1952. február elején Bállntt László beszervezte az UDE-tól kapott feladatok elvégzésére. Dr. Bálint Györgyre különösen hatást gyakorolt Bálint László amerikai felszerelése. Erről a következőket vallja: „Bálint László elmondotta, hogy , az UDB együtt dolgozik ai amerikai hfrszcrző szervekkel, az j amerikaiak pénze" ik az UDB-t. Láttam, Bálint László igaizat mond, az 5 felszerelése is jórészt amerikai. Nem utolsó sorban ezért is segítettem neki." Dr. Bálint György tudott Bálint László összes kém- és terrorista üzelmeiről, azok végrehajtásában résztvett. Budai villáját a terrorista csoportnak a feladatok végrehaj. tásához rendelkezésre bocsátotta. Ott tartották egy ideig az elrabolt Vidovity Dusánt. Teljesítette Bálint László minden utasítását, résztvett a politikai emigránsok utáni nyomozásban és elrablásukbarx Lakásán rejtegette az UDBi tói kapóit kábítószereket és hamis okmányokat, (tárgyi bizonyítékok 6—7 számú bűnjelcsomagja). I Púpos János negyedrendű vád. lottat 1952. augusztus 28-án szervezte be Bálint László az UDB ügynökének. 1941-ben vitézi es. küt tett, majd önként jelentkezett a Horthy-hadseragbe repülősnek. Púpos már korábban is kapcsolatot tartott Bálint rabló. bandájával. Résztvett a kémada. tok gyűjtésében és Versztovsek Borisz elrablását fegyverrel biztosította. A terrorcselekmény végre. I hajtására beszervezte Púpos Ist. j vánt. I Púpos István ötödiremdü rádiót, tat 1952. augusztus 28-án szervez, tték be a bandába. Erőszakos cselekmények miatt korábban már három esetben volt büntetve. A terrorcselekmény végrehajtásában fegyveresen résztvett. ő vezette a lopott autót a jugoszláv határ felé. Feladatairól többek között a következökej vallotta: „Bálint engem bízott meg Versztovsek őrzésével. Utasított: „Ha szökni próbál, zaj nélkül öljem meig. Átadott egy különle. ges kést, amit Jugoszláviából hozott magával, hogy azzal vágjam át a Versztovsek torkát." i Raffai Béla hatodrendű vádlott hasonló utasításokat kapott az UDE-tól, minit Bálint László bandája. A magyar néphadseregbe befurakodva, ott ellenséges tevékenységet fejtett ki. Emiatt gyanúba került és 1952. június 22-én Jugoszláviába szökött. Az UDBnek adatokat szolgáltatott a magyar néphadseregről. Megbízták egy kémekből és kártevőkből álló csoport vezetéséveL Az UDB utasítására résztvett egy úgynevezett emigráns-kongresszuson, amit 1952 augusztus 7-én szervezett az UDB Újvidéken. ! A kongresszuson a magyar népi 1 demokrácia ellen uszító beszédet mondott, anr't Milenko UDB-szá. i zados írt számára. Előzetes ki. képzés után, 1952. Szeptember I 16-án az UDB terrorista kém. és kártevő feladatok végrehajtására átdobták a határon. Ellátták fegy. ' verekkeL hamis igazolványokkal, haját klszőkítették és dauerolták, hogy Magyarországon ne ismerjék fel. A határ átlépése után a nála I lévő tárgyi bizonyítékokkal, fegy. verekkel és igazolványokkal az államvédelmi hatóság őrizetbe vette. (Tárgyi bizonyítékok 8. szá. mú bűnielcsomag.) A vádirat ismertetése után Olti Vilmos megkezdte az elsőrendű | vádiolt kihallgatását. A többi vád. lottat kivezették. Az elsőrendű vádlóit beismerő vallomása Olti tanácselnök elsőnek Bálint László elsőrendű vádlottat hallgatja ki. Elmondja, hogy apja hentes volt és saját házuk volt Zentán. I További vallomása során fény derül arra. milyen, embert tartoltak megbízhatónak a maguk számára a Titr-banditák: dologkerűlö, megrögzött bűnözőt, akinek bűnlajstroma olyan hosszú, hogy maga sem tudja felsorolni, vagy tucatszor szökött át a haláron, de többozör megszökött a bőrt önből is. Jól kiszo'gálta a fasisztákat: a szovjet Iror-ton kiiejtett „tevékenységéért" másodosztályú német vaskeresztet és más kitüntetéseket | kapóit. 1945—46-ban az infláció idején bűntársaival autón járt vidéken. Zsírt és lisztet hoztak fel a fővárosban, ahol feketén eladták. 1949-ben rablási kísérletet hajtott végre a Belvárosban, egy ékszerüzletben, ezért négyévi fegyházat kanott, de a börtönből megszökött. Hamis rendőrségi igazo1ványokkal is „dolgozott"; hamis házkutatási paranccsal cinkostársaival együtt értékeket rabolt el, valutával üzérkedett. Amikor már nagyon éigett a talaj a lába alatt, átszökött Jugoszláviába. | OLTI: Jugoszláviában hogyan került az UDB-vel kapcsolatba? ! BÁLINT LÁSZLÓ: 1950. május 10-án Szabadkára beszállítottak és május 10-től április 14-:g börtön, ben voltaim. A szabadkai UDB börtönben. Elég rossz volt a bánásmód, ütöttek-vertek, azt mondlák, hogy magyar kém vagyok. Azután, hogy bevallottam, hogy milyen körülmények között kerültem Jugoszláviába. egészen más lett a bánásmód irányomban.. OLTI: Kihallgatták önt a szabadkai UDB-börtönáben? BÁLINT LÁSZLÓ: Igen, többször kihallgattak. OLTI: Na és mi volt nz ő véleményük a maga bűntetteiről, szökéseiről? BÁLINT LÁSZLÓ: Az, hogy aki ilyen bűntetteket követett el. mint am'Tyeneket elkövettem, az ilyen embereket lehet sok mindenre fel. használni és az UDB szolgálatiba léphetek, ha aláírok egy nyilatkozatot, hogy az UDB-nek titoklar. tását be fogom tartani, ha kisza. badulok és semmit nem árulok el, amit ők csinálnak. OLTI: Ezt ki mondta magának? BÁLINT LÁSZLÓ: Ezt Milenko százados mondta nekem. OLTI: És ki hallgatta még kl magát? BÁLINT LÁSZLÓ: Kerznyánszki Györgye hadnagy. OLTI: Mikor szabadult ki maca a börtönből? BÁLINT LÁSZLÓ: 1951. április 14-án. OLTI: Ettől kezdve milyen kap. csolatban állt az UDE.vel? BÁLINT LÁSZLÓ: Komoly kapcsolatot taitottenk fenn. Több utasítást kaptam, pl., hogy szerezzem meg olyan emberek címeit, akik. rek rengeteg aranyuk és valuiö. juk van, s akiket meg lehet tá. rrtédni. mert utasításuk van a fő UDE-től, hogy olyan embereket, akiknek több értéktárgyuk van, szedjenek össze és szedjék el az értéktárgyakat, ha csak egy láncuk van, azt is azedjék el tölük. mert pénzre szüksége van az UDE-'iak terrorista csoportok kiképzésére. OLTI: És mi történt ezekkel az értékekkel? BÁLINT LÁSZLÓ: Részben beszolgáltatjuk az UDE-nek. részben megmaradt nekünk mulatozásra. Bálint László ezután az elnök kérdéseire bevallja, hogy a jugoszláviai magyarok között provoké. torként tevékenykedett és többek között az UDB kezére juttatott egy Kiss nevű gyári munkást, aki nem volt megelégedett a nyomorúságos jugoszláviai helyzettel. OLTI: Hogyan került ön ezután szorosabb kapcsolatba magasabb UDB személyiségekkel? BÁLINT LÁSZLÓ: Kreznyánszki Györgye azólt, hogy Beográdban az UDB-ra hívnak. Beomadban felmentünk az UDB közoontba, 6 az egyik szobában, a III. emeli, tön megszálltunk. Rövid idő múlva jött Boskö tábornok, kezet fogolt vetem, hvmuta'kozo't, a nevét megmondta és mondta, lingy egj nagyon komoly tcrrorcsc'rkményt kell Magyarországon elkövetnünk. (Folytatás a 4. oldalon.)