Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-26 / 277. szám

SZERDA, 7952, NOVEMBER 26 3 KÉPEK A BÉKEKONGRESSZUSRÓL 'A kongresszus megkezdése előtt ismét újabb erővel zúgott fel a I cialista város küldöttének beszámo­zz ajandekokat, a gondosan hím-[lelkesedés. Nem szólt senki sem• lója és mindazok, akik elmondták •zetl tarsolyokat, kazettákat, ajbu- pút. csak sokaknak a könny csor- az ország különböző részéről hogy mokat, sok-sok ezer csonyrádme• duH ki a szeméből a megható- mily nagyszerű érzés, kitüntetés es \ gyei bekeharcos levelét a küldőt- dottságlól, s a végtelen szeretetet, öröm békeharcosnak lenni és mjly i iek közül Köteles János, a Vásár-; a testvéri együttérzést fejezték nagyszerű a békeharcban elért ered-, i-.elyi Merleggyár dolgozoja, Mejcz | ki. Így volt ez a csongrádmegyei ményekkel büszkélkedni. Erről be-1 Anna Csanad község küldölte és küldöttek sorában ls. És akkor is' szélnek majd az elkövetkezendő na- ' Sugár Mihály, a Szegedi Nemzeti tapsoltak lelkesen, amikor a kon- pókban a csongrádmegyei küldöttek Színház művésze adta át Ünnepé- gresszus elnöke felolvasta Algyö békeharcos társaiknak és arról, mi a VISSZADOBOTT JUTALOM lyesen az Országos Béketanács tag- község táviralát, t jainak. Az ajándékok legszebbjei kike­rültek az elnökségi emelvény elé. feladatuk, hogy a III. Magyar Bé kekongresszns határozatait megváló-1 sí teák. * Hazafelé menet mindenki kon­Vaeárnap délben az eddigi har­Qsillogtak, ragyogtak, az 'ország c.°8> 'óítedv? , hangulathoz egy legsivnb ajándékai, a hatalmas kh. W'onat} éné* lépett a cso- ... retleklorok és jupiter lámpák Wfdmegyei küldöttek körebe: most gresszusi élményéit targyalta. Wag­fényében Többen amikor ncztrk, m<*r nem szálhatunk hozzá \ ncr Richárd egyetemi tanár lelkese­megjegyezték: — 'azt a Csongrád.- ~ mond°9atták. j dcssel beszélt az elhangzottakról, as­megyeiek küldték. — Az ls milyen I — Nem Ú9Y var> W, — nyugtatta tán a saját munkájáról, szép Hogy kinek mehik alán- meg Keresztes Imrené a küldötte-1 — Sokan elmondták a megválta­dék'tetszett legjobban, azl nem ke*' T s?kan vagyunk, nem kerülhet zo t új szép életüket — mondotta, tudták a csongrádmegyei küldőt- •mindenkire sor. ' — Tudósok, tanárok is felszólaltak, tek de azt tudták hogy ezekkel \ ^ugar Mihály is felkészült a hoz- én is elmondtam volna, hogy aSzC­I.z 'ajándékokkal 'elhozták dal- zá'*6lúsra. Nagyon szerelte volna gedi Egyetem é'ete is mennyire gozó társaik szeretetét harcos ki- p/mo"da"1' h00V a színház dolgozói megváltozott. Régen egy Torpedó állásukat a béke mellett !a kultúra fegyverével harcolnak a írógépért könyörögni kellett s végill a hétéves résziéire kapott a Földrajz Intézet, 1952-ben 150 ezer forintot fnrdíto'tunk miiszerre, tudományos kutatásra és ff3-ban még többet. Gépkocsit kaptam a tudományos munkámhoz. A kongresszus első napján este békéért. A színház valamennyi tagja érzi és tudja, hogy kultúránhiak egén a frontján, különösen Szege­den, az áruló Tito-banda szomszéd• » Városi Színházban a külföldi i sdgában, minden szó, amit a szín­vendégek felszólalásai után, gyö-' padon elmondanak, nagy felelőssé­nyörü kultúrműsort láttak. Horváth Zs. Anna Sándorlalva küldötte, Szeri János, a tömörkényi Kiss Ernc-tszcs tagja, iíj. Rusznyák István, a Szegeili Kenderfonó la­katosa és valamennyi küldött elra­gadtatással beszélt a díszelőadás idán Cslnádi Dóra „Hattyú halála" cimü táncáról, Garat György he­gedű művész előadásáról, a szak­szervezetek központi népi együt­teséről, — valamennyi műsor­számról. Késő este érlek a szállo­dába, de többen még nem feküd­tek le, Bakaity Vera, a Textil­művek kormánykitünteletf íonc­r.ője jegyzeteket készített: hátha felszólalhat a Kongresszus másnapi ülésén. Leírta, hogyan épült fel n gyönyörű Szegedi Textilművek azon a helyen, ahol — mielőtt -o­nólanfolyamra ment, — még zöl­dell a búza. Leírta azt i^ hogy a Textilmüvek milyen eredménye­ket értek el eddig a békéért folyó harcban, azt, hogy ígéretet tettek Rákosi elvtársnak, hogy december 21-re befejezik éves tervüket. Vladiszlavjev Dusán délszláv bé­keharcos (s gondosan előkészült felszólalására. „Az én lalum Sző• A szegedi küldöttség az elutazás előtt. get ró a művészekre. A színpadon az igazságot, a valóságos életet szó­lal'atjuk meg. Beszélgetésbe többen belekapcso­esolódtak. — Én a Hódmezővásárhe­lyi MÁV dolgozóinak hoztam az BH • üzenetét — mondotta Tóth János, reg, termelőszövetkezet) község, _ Csongrádon beszámolok az itt alig 10 kilométerre van Tito Jugo- hallovakról — szólt Molnár Petemé, szláv Iájának határától — írja jegy- Mihály István Mindszent dolgozói jelében, — s földjeink egy része közvetlenül a határszélen terül el. Ml ott a határszélen, különösen érezzük, menny/re fontos, hogy ló munkával, erőnket, fáradságunkat nem kímélve dolgozzunk hazánk­nak, a béke országának erősítésén. Amikor a határszélen dolgozunk, saját szemünkkel fúljuk, mi van odaát; elhanyagolt földek, rongycs és kedvtelenül lézengő parasztok, nak békekarcát akarta tolmácsolni és még tovább folyt volna a be­szélgetés, de kezdődött a kongresz­saus délutáni ülése. + A kongresszus befejezése után vo­nattndulásig arról beszélgettek Csongrád megye küldöttei, hogy mit mondanak el majd otthon, ami­kor hazamennek. Visszaemlékeztek szomorúság. Míg Tito és szolga- ; az első felszólalóra, a tatabányai hada dőzsöl az igában tartott or- vájárra, akinek mellén hat kitűnte­»zág kincseiből, a dolgozó nép -- lés csillogott s aki lelkes szavaival szerbek, magyarok, horvátok ' egy- ' így fejezte ki a békéért való harcát: (iránt — kisemmizve, elnyomva, szolgaságban élnek." Azután leírta, hogy a szőréül déb Nagyszerű érzés megrövidíteni a: éveket". És amikor a békéért való harcos munkáját sorolta fel hogy szlávok a magyar dolgozókkal les'- mennyivel tobb szenet adnak banuá­véri egyetértésben dolgoznak és «, hazanak ezt mondoth üzenik, jó munkájukkal úgv har- „De meghalni ha heg ne,n félünk" Tolnak rbZTr ho^\nT7k i h*™.• pLffi\thS: Ti" napról-napra erősebb, elszántabb Jotnejt kiúdoltei aktk a lúd avatá­bástyája legyen a béke frontjának, 'ávól érkez ek a kongresszusa vagy Arany Bálint né, a derekegyházi « S/'1Un T"smü Frő ipáflolá. igazgatója fs ftgye,- ! « ^T^l^^lZJ^ gépá gefett. Későre járt, vára térlek. mire nyugo­mu, az Ikarusz Gyár, a lurkevei szo­— Húsz éves elképzeléseim válnak valóra. Soha ilyen képzést az egye­temi hallgatóság nem kapott, mint ma. Ha engem ilyen gondosan ké­peztek volna, ma már sokkal na­gyobb eredményt is elérhetnék. De dolgozunk szorgalmasan, mert van miért. Megszűnt az elefdntcsontto­ronyba iw'ó zárkázo'tság, kinn a gyakorlati életben lehet kutatásain. Irat végezni és eredményeket elérni. Es a szép hivatás. Ebben az évben 55 ezerszer különböző időben, éjjel és nappal végeztünk vizsgálatokat a gyapot fejlődésével, a föld felülete hőfokának mérésével kapcsolatban. Kísérleteink eredményesek vol'ak. A kísérletek helyén öt méteren búzát vetettünk, 20 méter szélességben pe­dig gyapotot. A búzakalászok fény­hatása elösegl'eile a gyapot fejlődé­sét és ugyanakkor jelentősen meg­óvta a fagykártól. Az ez évi külön­leges erejű májusi fagy ellenére a védett helyen a gyapot 05—90 szá­zaléka megmaradt. Több újítást is végeztem, főleg földrajzi műszereknél és még sok­kal többet fogok, mert a gyapot az én munkám békeharcának a jelké­pe. A békéért kilzdő dolgozóknak készül belőle meleg ruha, fehérne­mű. de ha szükség van rá, akkor lesz belő'e sebkötöző csomag, vagy lögyapot, hogy megvédjük a békét. Markovits Tibor. ' ,,Ajánlom a küldötteket javasló bizottságba... Péter Lászlóré sző­regi tanítónőt, Lacsán Mihályné Szeged Város Békebizotlságának titkárát..." — hangzott a szónoki emelvényről a kongresszus vasár­napi ülésén. Felzúgott . a taps. Mindketten elpirultak az örömtől és a körülöttük ülők — csongrád-! megyeiek — őket nézték. — Jól válasszatok — súgták oda nékik. Nemsokára aztán ismét mozgal­mas lett a csongrádmegyeiek so­rai; Dóka Lászlóné sövényházi • • qozá raraszlasszony kapett szót. ' Elfogódottan ment az elnöki emel­vényre, a mikrofonhoz, Először az elkészített jegyzetéből akart fel­olvasni, de aitin bele se nézett jegyzetébe, csak folyt belő'e a szó, mintha o'.thon lenne, a békegyű­lésen. Egys*erű szavaival mondta el életét, a 8övénvházi egykori grólj geelédek harcát, a hazáért, g békéért. Az általános iskolák kuliúresoporiiai december 6-án tartják első bemuíaló előadásaikat Nem lehet leírni azt a lelkese­dést, amellyel a békeharcosok a'. koreai küldöttel köszöntölték, and-, kor/ a mikrofonhoz lépetI . Feláll­tak, aztán csillapodott a taps és] A meginduló országos kultúrver. seny a ku tércsoportok minőségi fej­lődését is segíti, módot ad a ta­pasztalatcserére és a sokoldalú kultúrmunka kifejlődésére. A szegedi kultúresoportok igen nagy számmal neveztek be a ver­senyre. Az iskolák kuHúrcsoporljai közül tizenegy. Közöttük van a már igen sok sikert e'.ért Pedagógiai Fő­iskolai Énekkar is. Az egyetemi ku'.túrosoport zenekari, énekkari, Í zínjútszó és tánccsoportja indul. Az á'ta'ángs iskolák közű' indul a Dóz'a György, a Mútvés téri. a ró, kuri. az újszeeedi, a Pedagógiai Fő. isko'a 1. sz^mü gvakor'ó isko'óia és n Juhász Gyula á'ta'ános isko'a. A területi esopertek k8?ül Je'kosep do'paznftk az MNDSZ kuMrco­portjai is. Kn'őn em'ítósre mó'tó. hogv a Réke-teleni á'tglános isko'j Szülői Munkaközössége is beneve­zett a kultűrversenyre. A szülők tevékeny részvétele az iskola kul­turális életében termékenyítőén hat a szülő, a tanár és a tanuló közti kapcsolat elmélyítésében. Hiányos­ság a verseny szervezésében, hogy az MSZT ku .túrcsoportjai nem ve­szik ki tevékenven részüket a mun­kából, a Disz" pedig elhanyagolja ezt a feladatot. A versenyre való felkészülésre jó hatással volt az Állami Népi Együttes szereplése és főleg az al­sóvárosi kullúro'thonban megtar­tortott. tnpnsztaatcsere. Az együt­tes tagjai évs vezetői itt a szeged) kultúrcsaportaik számait bírálták ! meg. Jó lenne, ha a Nemzeti Szín­I ház tagjai ns hasonlóan hírá'atuk­! kai és művészi munká'ukkal foko­! zottebban seei'cnék a csoportok I mnnká'M. A ló ku'ture«onor!ok a dolgozók művefése és szórakoztató, sa m«llett a művészutánpót'ás elő­serrftői. Do'gozóink érdeklődéssel várják a kuitiíreioportok első bemutató'át, amely december 6-án lesz az Út­törő-Házban. Ezt a bemutatót az isko'ák rendezik. Az Egyelem és Főósko'a bemutatója december 7-én az Egyetem lóul túr termében lesz. Nemrégiben a műszak befejezé- | sével az Ecsetgyár dolgozói nem a gyár kapuja, hanem a kultúrterem felé Igyekeztek. Kíváncsian várták u biráló bizottság tagjait, az ötlet­nap eredményeinek kihirdetését. I Huszonkét ötletet, nyújtottak be a dolgozók. A' juta makat az érte. 1 kezleten nyújtották át a helyes kez. | deményezőknek. Egymás után oJ- | vasták fel a neveket: Fodor Ilona, 1 Józsa Lássló. Csikós Istvánné, Bar- j tók Ferenc és így tovább. Ismertet­ték az ötleteket is. Értékes ötletet nyújtott be Bartók Ferenc ls. A marokecset ragasztóanyagának pót­lására vízüvcggel va'ó beöntést ja. vasolt. Javaslatát kísérletezésre a', kalmasnak találták- Ha beválik, újí­tásnak nyújtják be. A bizottság 40 forintot szavazott meg a javaslatért. Bartók Ferenc fe'esége mosolyogva vette át az elismerésként kapott pénzt. Látszott rajta, büszke a fér. 1 jére, hogy ötletével hoz7ájárul a fontos nyersanyag pótlásához, A többiek Is boldogan vették át a 20, 30 és 50 forintokat, mint dol­gozó társaik el'smerését. Összesen tizenketten részesültek jutalomban, mintegy 480 forint értékben- A pénz átvétele-kor bizonyára mindannyió" juknak eszébe jutott a nuút, Hmiko'r minden ötletből származó haszon a tn'kcsck zsebét duzzasztotta. A jelenlévők között egy ember azonban nem így gondolkodott. Csak a pénzt 'átta és nem a dolgozók megbecsülését. Az ütletnap befeje­zésekor gőgösen visszadobta az öl. letért kapott 80 forintot a hlzottság asztalára azza\ liogy adják a sze. gényeknek. Számára •— mint a vál­lalatvezető eivtársnőnek mondta —­megalázó, neve'séges ez az összeg. Kl ez az ember? Józsa László üzemi könyvelő, vo't horthysta had. nagy, oki pár hétlel ezelőtt a Lostn mozgalomban elért eredményeiért 300 forint jutalmat kupott M vállalat vezetőségétől. Ezt elfogadta. Ügy látszik azonban, szerinte 30 forint nem pénz. Üzemi dolgozóink köziil pedig számosan egész munkanapot dolgoznak 30 forintárt. Az Ilyen emberek, akik i'yen könnyen dobálják a dolgozók áUul adott pénzt, nem méltók a dolgozó nép bizalmára, megbecsülésére­Fokozott felvilágosító munkával a vezetőségválasztások sikeréért A november 30-án kezdődő veze­tőségválasztás nagy esemény a Ma­gyar-Szovjet Társaság életében. Nagy esem'óny azért, mert e\sö íz­ben fordul elő, hogy' az MSZT tag­sága a vezetőség minden egyes tag­ját demokratikus, alulról felfelé tör, ténő választás útján bízza meg a -szervezet vezetésével. A jelenlegi vezetőségek nagy többsége nem vá'asztás útján, nem a tagság bizalmából került az a'apszervezetek élére, így a tagság nem érezte és nem érez­hette egészen magáénak, nem érezte közel magához, A vezetőségválasztás nngV ese­mény azért is, mert a Szovjetunió Kommunista Pánja XIX, kongresz­szusa után történik amikor az a megtisztelő feladatunk MSZT ak'i­váknak, 3 vezetőségi tagjainknak, hogy a kongresszus tanulságait, út­mutatásait a széles tömegekkei meg­ismertessük, A jó vezetőség nagy­mértékben etőrelendltöjévé válhat és kell is hogy váljék a mindinkább fejlődő MSZT mozgalomnak: Hogyan készítsük elő a vezetőség­választó taggyűlésekét ? A vezető­ségválasztó taggyűlés politikai és szervezeti előkészítésiéhez kérjük a helyi pártszervezel, a kerületi tömegszervezetek és hókeblzottságok segítségét. Tartsanak az alapszervezedeink ve­zetőségi ülést, melyre hívják meg a pártszervezet képviselőjét, tár­gyalják meg a vezeu'ifégi ülésen a vezetőségválasztás jelen-őségét, a taggyűlés előkészítésének feladafát­A vezetőségi ülést követően — a vezetőség társon aklivaértekezletet. Aktíváink a vezetőségválasztás je­lentő-égének megfelelően vegyék ki részüket a1 taggyű'és:ket előkészítő munkából. Az elkövetkezendő idő­ben felvilágosító munkájuk meg­győzőbb legyen á szokottnál, annál is inkább mert a vezetőségválasztó taggyűlése, ken részivehetnek azek is, akik nem tagjai szervezetünknek — tehát székesebb lömeg érdeklő­dését kel felkeltenlök a vezető­ségvá'aszlósok iránt. T.együík aktiváin-k feladatává a tagság minél nagyobb mértékű mozgósítását, igyekezzünk elérni, hogy a taggyűlés során aki iváPk minden tagot meglátogassanak és elmondják neki a taggyűlésen való részvétel jelentőségét Ismertessék meg aktíváink dol­pozóink minden rétegéve, a Magyar. Szovjet Társaság feladatát és mun­káját. mondják el aktíváink mit je­lent népünk számára a magyar­szovjet barátság, mondják el. hogy nincs olyan rétege dolgozó népünk­nek amely ne érezné állandóan a szovjet nép a szovjet emberek ön­zetlen testvéri segítségét. A vá'asztott vezetőség létre­jötte fordulópontot kell- liogy jelenteen a szervezetek életében­Éppen ezért m'nden MSZT-lagnak érdeke, hogy oly n vezetőségek ke­rülienek az nlapsze'vezetek élére, akikben megvan a képesség a szer­vezeti éle' irányítására, megvan a lcépess'g és a imzgalom Iránti ze­retet ahhoz, hor*v élő szervezeteket teremtsenek, cljene'i nz MSZT imi'tptta le­he'őrágekke', megadtak a tag. ságnak min'n-t rmit az MSZT. tői vár. Kultúrműso rt,? a Szovjetunió1 is­mertető előadások, filmvetítések, könyvtárak, orosz pyeiv.anfolyamok, felolvasások, könyvankétok, aktiva­kér-ő tanfolyamok, mindez, nz MSZT-tng=ág szórakozá-ál, tanulá­fát, művelődését szolgálja — csupán élni kell vele. I A vezetőségválasztó taggyűléseken I való részvétel — az, hogy az MSZT szavazásra kéri fel a tag tagot, arra, hogy saját maga válassz i meg ve­zetííit, fokozottabban érzékelteti a tagsággal, hogy mit je'ent MSZT tagnak lenni­Azt jelenti, hogy hitet teszünk a magyar és szovjet nép örök barátsága mellett, azt jelenti, liogy felismertük annak a mér­hetetlen segítségnek jelentősé­gét, melyet a Szovjetunió szá­munkra nyújtott és ma Is nyújt szocialista építésünk minden te­rületén. MSZT-tagnak lenni azt jelen hogy felismertük — a barátság biztosítéka, záloga további fejlődé­síinknek, új életünk sikeres építe­.ének. MSZT-tagnak lenni azt je­lenti, hogy szervéteden rí ztveszünk a Szovjelunl vezette békehaTcban és megbélyegezzük a béke ellenségeit, a háborús uszítókat, akik az embe­riség- e'.len újabb bűncselekményt szándékoznak elkövetni. Az MSZT. mozgalomhan résztvenni hazafias c elekedet azért, mert békénk védel­me, új életünk építése elképzelhe­tetlen és leheteilen íolna a Szov­jetunió segítsége, támogat ísa, gaz-: dag tapasztalatainak átvétele, pél­dájának követése nélkül. A Szov­jetuniót szeretni — ogyet jelen ha­zánk szeretetével. Mintavez-töségválasztó ér'ekezlele­ket tartunk üzemi szervezeteinknél. Magyar Kender alap-zervezetünk­nél 26.án negyed 3 órakor, hivatali szervezeteink közül igazságügyi ! a'japszervezetünknél 28-án délután i fél 5 órakor, kerületi szervezeteink közül Belváros I- alnpszerveztaünk­bon 28-án délután 6 ó'akor. Am'n-, tavezelőségválaszó taggyűléssel cé­lunk az, hogy alapszervezeti titká­raink az ott szerzett tapa zt airtok.it vaját területükön használják fel, valamint a rossz tapasztalatokból okulva szervezzék meg saját vezető­ségválasztó tuggyű lésüket. A vezetőségválasztás hozzája rul ahhoz, hogy jobban me, tudjunk felelni pártunk által ki jelölt nagyszerű feladatoknak. Szervezeteink élükön a választott vezetőségekkel, jobb és eredmé­nyesebb munkát tudnak kiíeiteni, népünk hatalmas barátja, n Szov­| jetupió Ismertetése terén, hl kell ( érnünk azt, hotgy eo'c új tngaal eiősltsük alapszervenstelnket és áUandóiim növeljük a tagiéiszámot. Aktíváink jó munkával b'zonyi'­sák be szeretelüket, hálájukat a szovjet nóp iránt — a magyar­szovjet barátság széttéphet ellensé­gének felemelő érzésével végez­j 7.ék munkájukat a vezetótegvá­I lasztás sikeréért. Az MSZT nk­, tlvái a szovjet békepolltika, a szovjet nép szilárd békeakar:;Iá­nak hirdetésével váljanak a béke harcos hirdetőivé. buzdítsák a magyar do-'gozókat a béke védel­mében, szilárd helytilásrn, httales munkára. j A Szovjetunió Iránti szeretet és hála tegye ftnnepé'yessá a vezető­ség vá'as/.tg ta"«yü'éS3,nketl Kádár Gydrgvné MSZT várod propagandista Á -- . 1938 — líar! Ma ars óv a XétiieJ QQQIO:I raíijtns Köztátpsaisőgbaa A Német Szoc'aHsta Egységpárt Központi Bizntteága november 20­tól 22-ltr tartett ülésszakán elhatá­rozta, hogy az 1953, ívet Kari Vnrx évvé avatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom