Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-18 / 270. szám

KEDD 1952. NOVEMBER 13. (Folytatás a második oldalonl Bálint Lászlói a sikeresen végrehajtott kém- ós terrorakciókért az UDB őrnaggyá léptették elő. Kenyeres Sándort pedig az UDB felvette kötelékébe és többhónapos kém- és terrorista kiképzésben részesíletle. 1952 májusától augusztusáig az UDB vezetői Bálint Lászlót és Kenyeres Sándor újabb terrorcselekedet elkövetésére készítették elő, A belgárdi UDB központban utasították őket, bogy kém- 03 terrorszervezetüket régi bűnözőtársaik beszervezésével szélesítsék ki. ismét raboljanak el. vagy gyilkoljanak meg egy vezető jugoszláv emigránst ós szerezzenek Budapesten egy alkalmas villát, ahol állandó UDB-támaszpontot létesíthetnek a terrorakciók helyszíni előkészítésére és az elrabolt személyek meggyilkolására. Budapesten ezúttal is dr. Bálint György villáját használták támaszpontnak. Megérkezésüket a budar pesti jugoszláv követségnek az UDB Által ezúttal írásban megadott rejtjeles szöveg telefonbamondásával jelentették. Beszervezték terrorbandájukba volt bűntársaik közül Púpos Jánost, Púpos Istvánt. Kikémlelték Versztovsek Borisz jugoszláv emigráns újságíró lakását és 1952 szeptember 12-én éjjel hamis igazolványokkal lakásáról elrabolták és lopott gépkocsin a határ felé hurcolták. Az Államvédelmi Hatóság útközben mind az öt vádlottat elfogta. Bálint László Versztovsek Borisz elrablását és a halárra való visszaindulásukat ezúttal is jelentette a budapesti jugoszláv követségnek. Az UDB Bálint László terrorcsoportja mellett más terrorcsoportokat is szervezett a Magyar Népköztársaság ellen. így 1952 augusztus hó elején az UDB Újvidéken egy úgynevezett ..magyar emigráns gyűlési" szervezett meg, amelynek részvevőit egyrészi hivatásos UDB tisztekből, másrészt különféle rovott muhú szökevényekből bűnözőkből, fasisztákból és az UDB gyüjtotáborokban fogvatartott magyar nyelvű őrizetesekből hozták össze. Rufíai Bélát az UDB terrorista kiképzésben részesítette és terrorfeladatok Végrehajtására átdobta a magyar határon, Mielőtt azonban a kijelölt üzem felrobbantását végrehajthatta volna, az Államvédelmi Hatóság letartóztatta. A budapesti megyei bíróság e lények alapján megállapítja, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Bálint László, Kenyeres Sándor és dr. Bálint György vádlottak bűnösek az 1930. évi III. törvény 58. §-ának (1) bekezdésében és 60. §-ának 3. pontjában meghatározott, a 61. §-&irak (3) szerint minősülő kétrendbeli, az egyiik esetben folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntetteiben, továbbá a büntetői örvénykönyv 324. §-ában meghatározott kétrendbeli. emberrablással elkövetett terrorcselekmény bűnlettében, valamint az 1940. évi XVIII. törvény 1. §-áiban meghatározott és a 11. §-a szerint minősülő, a Magyar Népköztársaság nemzetközi érdekeit sértő bűntettben. Púpos János fes Púpos István Vádlottak bűnösek az 1930. évi III. törvény 58. §-ának (1) bekezdésében és 60. §-ának 5. pontjában meg. határozott és 61. §-ának (3) bekezdése szerint minősülő kétrendbeli kémkedés bűntetteiben; továbbá a büntétőtörvénykönyv 324. fj-ában meghatározott, ember, rablással elkövetett terrorcselek, mény bűntettében, váliamtat az 1940. évi XVIII. törvény 1, §-ában meghatározott és n 11. §«a szerint minősülő, a Magyar Népköztársaság nemzetközi érdekeit sértő bűntettben. Ezért a budapesti megyei bíróság Bálint László vádlottat összbüntetésül halálra, Kenyeres Sándor vádlottat ossz• büntetésül halálra, dr. Bálint György vádlottat összbüntetésül halálra, Papos János vádlottat összbüntetésül életfogytiglani börtönre és Púpos István vádlottat összbüntetésül halállá. Valamennyi bűnösnek ítélt vád* lott teljes vagyonát elkobozza, az e'követet-t bűntettek lefoglalt eszközeit is elkobozza. I Negyedrendű Púpos János vádlottat a közügyekből tiz évre eltiltja és az előzetes letaitóztatdsban j eltöltött idejét a büntetésbe beszáj mit ja. I Ellenben hatoc' ia Ralíai Béla vádlott ügyében budapesti megyei bíróság a bünletőpctre^dfar• tás 32 paragrafusának (1) bekezdése, továbbá 142. paragrafus és 175. paragrafusának (1) bekezdése alapján hatáskörét leszállítja és ügyét illetékes elbírálás végett a budapesti hadbírósdghoz ti'feszt. | Elnök: Az ítélet részletes indo. holását az irásbanfoglalandó ítélet tartalmazza. Ez a megyei bfró. ság ítélete. Alapi Gyula államügyész a ki. hirdetett ítélet ellen az eljárás, jog 187. szakasza alapján fellebbezést jelentett be a Púpos János vádlott terhére kiszabott büntetés súlyosbbítása végett, halálbün. Més kiszabása végett. A megyei bíróság ítéletét égyéb rendelkeKései tekintetében tudomásul vet. te. Indítványozta a büntetőper, rendtartás 174. szakasza alapján, hogy a megyei bíróság a vádlót, lak előzetes letartóztatását az ügy. ben hozandó jogerős határozatig hosszabbítsa meg, i Az I., II., III., IV. és V. rendű vádlottak védői enyhítésért fellebbezést jelentettek be. A IV. rendű vádlott védője á megyei bíróság határozatát tudomásul vette. Va!a. mennyi vádlott csatlakozott védője nyilatkozatához. I Elnök: Az ítélet Raffai Béla tekln. tetében jogerős. A megyei bíró. ság a bejelentett. fellebbezések alapján az ítéletet a vonatkozó iratokkal együtt felülbírálás végett ja Magyar Népköztársaság Légfeli söbb Bíróságához felterjeszti. Va. j lamennyi vádlott a jogerős hatá1 rozatig előzetes letartóztatásba marad. A SZKP XIX. KONGRESSZUSÁNAK JELENTŐSEGÉRŐL Janza Károly elvtárs előadása a Partohtatás Házában A halálraítélt Bálint László Ke. nyeres Sándor, dr. Bálint György ' és Púpos István vádlottak kegyelemért folyamodtak. A védőik csatlakozlak kegyelmi kérésükhöz. Az elnök végül bejelentette', , bogy a megyei^ bíróság büntető tu, . nácsa kegyelmi tanáccsá alakul és 'a tárgyalást berekesztette. Szeged dolgozóínak válasza a titoísfa gyilkosok újabb gaztetteire A Szegedi Kcnderfonógyár dolgozóinak felhívása j gyárainkat is. Mi, magyar dolgozók ennek a kémbandának legsúlyosabb Ml, a Szegedi Kenderfonógyár finomító osztályának dolgozói felhívjuk üzemünk többi részlegét és az összes szegedi üzemeket, hogy csütörtökön tartsunk bckemíiszakot. Békemtiszakknl fejezzük kl hálánkat pártunknak és Allumvéde'm! Hatóságunknak, hogy ismét felfedte, meghiúsította nz imperisl'slák ujabb provokatív cselekedetét Tito gyilkos és embrrrnblö bandájának leleplezésével. Megfogadjuk! a finomító osztályon edfl'g fennálló szfik keresztmetszetet felszámoljuk és az elő" fonót megfelelő mennyiségű félkész áruval látjuk ej, He nemcsak a bé kemííszak alatt, hanem azután is olyan munkál végzünk, bogy bebizonyítsuk, pártunk építhet ránk, mint kősziklára, mert mindig védőbástyaként állunk déü határainkon a béke megvédése érdekében. Mészáros Ferenc, a finomító osztály vezetője Sári Józsefné VI. alapszervezet párttitkára Fejes Dezsőné műhelytltkár Megvédjük hazánkat MI, a. Szeged; Szőrme- és Börru- afatti vasutunkat, melyet meg aknrbukészítő Özein dolgozói mélysége- (ak semmisíteni. sen elítéljük ezt az újabb nljas litóista gaztette4, amely világosan megmulatja, hogy az imperializmus szabotáló, emberrabló banditái békés, építő munkánkat akarták megsemmisíteni. Mi fokozott jó punkéval és éberséggel válaszolunk nekik. Tízzel harcolunk az Imperialisták Száraz Nagy Gyuláné Felháborodással hallgattam a rádióból azt a gálád merényletet, amelyet a titóista banditák el akartak követni a Jugoszláviából ide menekült, illegalitásban lévő elvtársaink eltem. Ezek az aljas banditák azonban nemcsak emberrablással aljas gaztettei ellen s megvédjük foglalkoztak, hanem fel akarták épülő hfdjainkat. gyárainkat, föld* I robbantani újjáépített hídjainkat és büntetését követeljük, mert meg akarták akadályozni azl, amiért harcolunk: a szocializmus építését. 4 Fazekas Jánosné Amikor olvastam a sajtóból, hogy milyen aljnsságokat akartak elkövetni Tito bérencei, ököllbe szorulj a 1 kezem és az jutott eszembe, bogy ezek is békés életünkre törtek. Val- : tamásaikból kitűnt, hogy nem má-j sok, mint minden emberi érzésből kivetkőzött aljas gonosztevők, akik meg akarták gyilkolni azokat] ak:k számunkra a legtöbbet jelentik. Aljas cselekményeik vezetőink g az egész magyar dolgozó nép ellen irányultak. Láthatjuk, mit szánnák nekünk az amerikai imperialisták. Olt fekszik a bíróság asztalán a s<>k fegyver, kézigránát, mérep- és gyil- ] kos1 kések, melyekkel elvtársainkat,' vezetőinket akarták meggyilkolni, j Népünk ébersége azonban felfedte j időben a gyilkosokat és meg vagyok győzödva. elnyerik méltó büntetésüket, mely kifejezésre juttatja, hogy mi vár a rablókra és gyilkosokra, kik békénkre, életünkre törtek, | Szűcs József Víz. és Csatornamüvek dolgozója Befejeződött a II. Országos Nyelvészkongresszus A II. Országos Nyelvészkongreszszus második napjának délelőtti tanácskozásán Sulán Béla elvtárs, a Közoktatásügyi Minisztérium tudományegyetemi főosztályának vezetője tartott előadást >,Az iskolai anyanyelvi és az egyetemi nyelvészeti oktatás" címmel. Bevezetőül azokról m eredményekről beszélt, amelyek az egyetemi nyelvészeti oktatásban már megmutatkoznak. Elmondotta a többi közölt, hogy emelkedett a nyelvészeti órák száma a tantervben. A magyarszakos hallgatok módot kaptak, hogy külön kollégium keretében megismerjék Sztálin elvlárs nyelvtudományi cikkeinek legfontosabb tételeit. — Az érdeklődés azonban nem kielégítő — mondott-' a továbbiakban. — Ez az! mutatja, hogy nyelvészeti oktatásunkban lemaradás van. Egyetemeink hajlamosak arra, hogy ennek oká! csak külső kö ülményekben és nehézségekben keressék. A lemaradás főokát azonban nem ezekben, hanem az egyetemi nyelvészeti oktatás tartalmában és módszereiben kell keresni. —. A tanároknak, akik ma a nyelvtudomány kérdéseiről adnak I elő. a sztálini cikkeket kell alapul ' venniók. Ehhez nem elég ismertetni Sztálin elvtárs megállapításait, ' hanem meg kell mulatni, hogy ezek a cikkek, éppen azért idéztek elő fordulatot a nyelvtudomány történetében, mert a nyelv ludomány kérdéseit az egyetlen helyes tudományos világnézet, a dialektikus materializmus alapján vizsgálták és oldották meg. Sután Béla előadása végén meg. jelölte az egyetem nyelvészeit oktatóinak és a minisztériumnak kö' zös feladatait: a sztálini cikkek ; szelleméiben a kritika bátor alkal" m'zásáv®! vizsgálják felülés újítsák meg a tananyagot, készítsek ©1 nz | egyetemi nyelvészeli tankönyve'-, és tökéletesítsék tovább az egyetemi nyelvészeti oktatás módszerei-. A fan'cskozáson megjelent Mód Atadár elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agitációs és propa"innda osztályénak he lyettes vezetője. Hozzászólásában hangsúlyozta hogy nyelvünk ügye egész népünk ügye. Döntő jelentőségét mutatja Sztálin elvtárs munkássága, világtörténelmi jelentőségű állásfoglalása a nyelvtudományi t vita kérdésében. A nyelvtanítás jelentősége a szocialista forradalom viszonyai között minőségileg megnövekedett és megváltozót4 — mondotta. —• Ma egész népünket akarjuk bekapcsolni : a tanácsokon, a tömegszemzeteken j keresztül politikai életünk vezeté! sébe és ehhez arra van szükségünk, ! hogy tudatosan használják nyelvünket. amikor dolgoznak, felszólalnak, írnak. Veres Péter hozzászólásában álról bestéit, hogy a nyelvtudománynak napjainkban különösen nagv fe'adlatai vannak a tömegek műveltségének emelése szempontjából. Annak a véleményének adott kife' jezést] hogy az írók örömmel működnek fokozottabban együtt n 1 nyelvészekkel. H'yés Gvuia felhívta ti figyelnie' a magyar kö'tői és prózai nyelv fc; 'ődúsének kö'csönös összefiiegétoés prftb'émáira. j A kongresszuson résztvevő nyelv tudósok, nyelvtanárok, végül határozati javaslatot fogadtak cl, imay ben leszögezték iiyclvészclilnk előtt | ái.ó feladatokat. Pénteken este hatalmas érdek, lőöés melleit tartotta meg Janza Károly altábornagy elvtárs az SZKP XIX. kongresszusának jelentőségéről szóló előadását. Janza elvtárs előadásának be. vezetőjében Sztálin elvtárs ,.A szocializmus közgazdasági pro. blétrrái a Szovjetunióban" című müvének jelentőségéről beszélt. Sztálin elvtárs e munkája ko. runk legégetőbb kérdéseit dolgozta tel és választ adott a politikai gazdaságtan eddig megoldattam kérdéseire. Sztálin elvtárs müve szorosan összekapcsolódik a XIX. kongresszus anyagával, alapját képezte a kongresszuson elhangzott beszámolóknak, hozzászólásoknak. Sztálin elvtárs műve élesen megvilágítja a szocialista és kapi. tallsta gazdaság jellemvonásait. A tőkés országokban a maximális tőkés profit biztosítása a fő feladat, a lakosság többségének kizsák. mányoláaa, tönkretétele és nyomorbadöntése árán, az elmaradt országok népeinek leigázása, és rendszeres kifosztása útján, a 'háború.és a nemzeigazdaság milita. rizálása útján, Ez.zel szemben a szocialista gazdaság alaptörvénye: egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése, a szocialista termelés állandó emelése nyomán, melyet a technika szüntelen fejlődése biztosít. A szocialista társadalomban tehát az ember szüntelenül növekvő szükségleteinek rendelik alá a termelést. Ebben rejlik — mondotfa Malenkov elvtárs a kongresszuson —, az új. a kommunista, tnagasabbrendü társadalmi rend, a kommunizmus döntő fölénye. Ez a fölény megmutatkozott a II. világháború győztes befejezése után. A Szovjetunió néhány év alatt nemcsak tenbehozta gazdasági életét. de. ipara két-háromszorosán túl is szárnyalta a háború előtti ipar termelését. Ezzel keresi, túlhúzta a kapitalista körök számítását, akik abban reményked. tek, hogy a háború pusztításai miatt a Szovjetunió nem tud gaz. daságilag talpra állni, a külső segítségre, ia kapitalista országok segítségére szorul. A XIX. kongresszus elemezte a nemzetközi erőviszonyokban beállott gyökeres változásokat is. Az imperialista államok gazdasági megerősödésüket várták a II. világháborútól. Számításukat azonban meghiúsította a szocializmus és demokrácia erőinek világméretekben való gyors növekedése. A II. világháború győzelmével létrejöttek a népi demokratikus országok. A gyarmatokon is felián. goltak a felszabadító harcok, ki. éleződött az imperializmus gyar. mati válsága. Az imperialista rendre különösen 6Úlyos csapást mórt a kínai nép hatalmas győzelme. Kína felszabadulásával az emberiség egyharmada kiszakadt az imperialisták elnyomása alól, lerázta magáról az imperializmus láncait. Két tábor alakult ki a vi. lágon. az egyik az imperialista országok tábora, az Amerikai Egyesült Államok vezetésével, a másik a béketábor, magába fog. lalva a népi demokratikus országokat, élén a Szovjetunióval. A ké1 tábor létrejöttével széf esett az eddig egyedül álló mindent átfogó világpiac is és két párhuzamosan egymással szemben tiltó világpiac alakult ki: a béke,tábor országainak piaca és az imperialista tábor országainak piaca, A két piac fejlődése között azonban hatalmas különbség van. A béke. tábor országainak piaca egyre bővül. emelkedik a termelés, emelkedik a dotoözók vásárló képessége ls. Ezt a tényt bizonyítja tíz is, hogy 1948-*ól 52-ig a demokratikus országok közötti áruforgalom több mint háromszorosára ómat. kedeft. Ezzel szemben az imperialista országok piaca mindjobban össizezsugorodik, s n tőkések a fegyverkezésben keresnek kiutat. De, mint Molotov elvtárs me/táltapítet la, „A nemzetgazdaság militarizálása nem küszöböli kl. hanem ellenkezőleg, fokovza az aránytalanságot. a termelés lehetősége és a lakosság csökkenő fizetők*, pesséog között. „Vagy/a a haditermelés fokozása nem csökkenti, hanem e'öecní'i a aa-Uasóai vá'eág k'bm t hozás t Eri b'zonvlt'rt benv a haditermelés fökn-égn ms*l<tt is az utolsó if+íf" év'mn ielen'őscn v's'raes^tt az USA 'porának terme'ése A szocia'i-ta "Szdaság fedődé, sét összehasonlítva, az imperís. Ilrt'i országok gazdaságának feita'désével, szintén ez az ellentétes tény blzonvul be. A Szovjetunió ipara 1929-töl Sl-io hatszor olvan gyorsan fejlődölt, mint az Egye. Sül* Államoké, nyolcszor olyan gyorsan, mint Anglia ipara. De ei a fejlődés • meglátható a képi demokratikus országokban is. Lengyelország ipara I951«ben 2.9 szeresen, Magyarország ipara 2.5 szeresen szárnyalta túl a háború előtti!. Ezzel szemben Anglia és Franciaország ipara, a hadi ipart is beszámítva, ugyanebben az időben alig 30 százalékkal vol: magasabb a háború előttinél. A kapitalista országok iparának fejlődését gátolja, szinte lehetetlenné teszi az Egyesült Államok állal rájuk kényszeritett egyoldalú gazdasági kapcsolat. Ezt világo. san megmutatja, 'hogy míg az USA évente több, totál 4 millió dol. dúr értékű árut importál Európába, addig Európából mindössze egymillió dollár érlékű érut szállítanak az Egyesült Államokba. F:z a tény k'élozi az imperialista űiszágok közötti ellentétet. Ar. gliában és Franciaországban egyre nagyobb ellenállást vált ki az USA rabló politikája. Egyre világosabban mutatkozik meg, hogy ezek a kapitalista országok nem hajlandók' végnélkül az Egyesült Államok jármai alatt élni. Az imperializmus táborában mír.'d jobban kiéleződnek a belső ellentétek. Ezzel a súlyobbodó belső nehéz, ségekkel élesen szeurbeállitolta a kongresszus a Szovjetunió és n népi demokratikus országok között kialakult őszinte baráti kapcsolatot, egyre szorosabbá váló gazdasági és politikai együltműködéxü. kel, kölcsönös segélynyújtásukat, mely az egyenjogúság, a nemzeti érdekek és az állami függetlenség kölcsönös tiszteletben tartásán épült fel. A Szovjetunió példát mutat a baráti kapcsolatok és a kölcsönös segélynyújtás terén. A kölcsönös segélynyújtás alapján hatalmas segítséget nyújt a népi demokratikus országoknak fejlődésük elősegítéséhez. gazda, ságuk kiépítéséhez. Például 1952. ben tízszer annyi legmodernebb gépet szállított a népi demokratikus országokba, mint 1948-ban. De ez csak egy nagyon kicsiny tö» redéke annnk az önzetlen segítségnyújtásnak, mely a Szovjet, uniót jellemzi. A második világháború ulán létrejön imperi"lista lábor látva a népi demokráciák eredményeit és saját gazdasági életük egyre mélyülő válságát, az agresszivitás óljára léptek, egy harmadik világháború ki robbantására törekednek. 1 te szemben áll velük s egyre erősödik, növekszik u. béketábor ereje, A XIX. Kongresszus megjelölte a békemozgalom feladatait, növekedésének úlját és távlatait is. Malenkov elvtárs előadói beszédében világosan leszögezte, hogy a békemozgalom nem pártmozgalom, nem kommunista mozgalom, mint azt « háborús gyújtogatok állítják, hanem a nemzetközi feszültség megszűnt lésében és az újabb világháború megakadályozásában érdekelt különbözö osztályok és rétegek háborúellenes koaliclója ... >,pártonkívüli demokratikus békemozgalma". Ebből következik, hogy békcmozyaimunk nem tekinti és nem is tekintheti feladatának a. kapitalizmus felszámolását, az imperializmus megdöntését. Békemozgalmunk feladnia, egy újabb háború megakadályozása, az odolt háború elhárítása — mondta ki « Kongresszus. Éppen ezért folytatni kell a nemzetközi együttműködés és a, megbonthatatlan batári kapcsolatok megszilárdítását, kifejlesztését. A Kongresszus kimondta azl is, ha az ellenség háborút mer indítani ellenünk, a béke és a demokrácia élén álló Szovjetunió megsemmisítő csapása tud mérni íz agresszív imperialista államok l>ú'mely csoportosulására. Janza élvtárs előadásában részletesen ismertette azokni a számadatokat, amelyek elénk tárták a kommunizmus építettének hátaimig métáiéit. Janz • elvtára előadását Sztálin elvlárs Kongresszuson elhangzott záróbeszédének méltatásával fejezte be. Elmondta, hogy a XIX. Kongresszus nemc-tak « szovje' náp feladat It jelű ta mag, hanem az cgősz világ do'.gozól előtt megmutatta n tárradalotn forradalmi átn' feít-Vsának perspektívái!, f.-lvé". czlí őket azokká! a f- Ibecsülhetet' fi tupas?ta'aioklal, Amelyeket a '•olsevikok pár ta u ko-n r..-ntamn/vezető h-rcb-vi r-erza't. É tért Ilik, mint Birrj elvt'.vs mr 'olta, T ezovjo' n'n gyű* I~vo: lm'-'taa a'' nrai'n'r.ras f:'ó verzió úton a Ikesedás kimeríthetetlen forrásúvá, minden ország Munkásosztálya és dolgcz.)i számára a bé'kí'rt, - demokráciáért és a rzoctálizmucérl vívott forradalmi harcukban.