Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! •• —————————————————• As Első Békekölcsön harmadik sorsolásának harmadiknapi gyorsllstája VTII. f'VF. 2(10. SZÁM ARA 50 FH.LÉR vasárnap. 1952. november 19. A párttagok kötelessége ' A párthoz való tariozás kifejezé­sének egyik jelentős formája a tag. díjfizetés. Lenin elvtárs a tagdíjfi­zetést már a marxista elméleten alapuló egységes párt megalakítá­sáért vívott harc idején Is lényeges­nek tartotta. A tagdíjfizetésről szóló határozatot trftalm.azza min­den marxi-lenini eszmék által ve­zetett kommunista párt alkotmá­nya — Szervezeti Szabályzata. Sztálin elvtárs vezetésével a XIX. kongresszus atz SZKP módosított Szervezeti Szabályzatába be is ik­tatta: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dol­gozó, más munkáját kl nem zsákmá­nyoló szovjet polgár, aki elismeri a párt programmját és Szervezeti Szabályzatát, tevékenyen részt vesz ezek megvalósításában, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s vég­rehajtja a párt minden határozatát. A párttag fize'i a meg állapított tagsági járulékot". A párttagság valódi jelentőségét sok párttagunk nem érti. nem látja világosan. Vannak olyan párttagok, akik rendszeresen fizetik a tagsági dijat és büszkén mutogatják a párl­bizalminak, vagy párttitkárnak tag­sági könyvüket, de a pártszervezet munkájában semmi részük nincsen. Vanoaik olyr.tnok is, mint Bella Já­nos csanádpalotai párttag, fiki. mi­után a pár'vezetőség e'beszé'getett •ele, megértette a kötelességét és ' rendezte elmaradását, de taggyűlés* re sem az összeírás előtt, sem azóta nem jár. Ez az elvtársunk azon a nézeten van, hogy párttag az, aki-' nek tagsági könyve van, benne a' minden hónapi tagdíjbélyegekkel. Az ilyen párttagok azonban téved­nek, mert náluk még a pártonkívüli rokonszenvezek, népnevelők ls — fck'ik becsülettel áüinak helyt a mun­kában és az állami kötelezettség teljesítésében — többet segítenek a pártnak, jobban bebizonyítják fi munkásosztály élcsapata Iránti sze­retetüket. Vannak azután olyan párttagok is. akik vagy nem isme­rik páriunk Szervezeti Szabályza­tát — bár saját trgsági könyvük­ben ls megtalálhatják és naponta tanulmányozhatják —, nem tudják, hogy a párttagsági díj mit jelent és így tudatlanságul;, v.gy hanyagsá­guk következtében nem teljesítik a párt iránti legelemibb kötelezettsé­güket: nem fizetik rendszeresein a párt agsági díjat. Kalinyin elvlárs — Sztálin elvtá s egyik leghívebb munkatársa mondotta a tagdíjfize­tésről: •,Ha nem fizetitek pontosan a tag­sági díjat, eláruljá'ok, hogy nem törődtök a párttat. hogy közönyösen fogjátok fel a pártköte ességeket, Az, aki ilyen lanyhán fogja fel I pártkötelességeit, hozzá még az olyan egyszerű kötelességemint a tagsági díj befizetése• annak nem szívügye a párt. Akt törődik a párt- • tai, szívesen fizet tagsági díjat, mert ezzel szinte anyagi kapcsola­tot létesít páitjával". Sokan a tagdíjfizetést — ezt az ' „egyszerű pártköte'.ességel" — mini 1 nagy á'.doziáfct em'egetik amelyet a párttag hoz. amikor, tagdíjat fizet.1 Lehet-e nagy áldozatnak nevezni azt a kperolalot, amely kifejezi vaia- 1 kinek a vilng népei jólétéért, a „vi- : lágszabadságért" haltak vérétől vö­rösre festett lobogó alatt menete'.Sk­höz való kapcsolatát? Nem a legna- 1 gyobb megtiszteltetés e a párthoz 1 való tartozás és ennek anyagi jel­képe, a tagdíjfizetés is? Megtisztel- : tetős és nem áldozal! /Hozat n ' mártírok vére; SaUaié, rü"sté, Be- ' loiaran'lszé és a többi hősé. Áldozat ' a bebörtönzöt'ek, megbilincseltek szenvedése a szabadságén, miértünk is; azokért is. akik akár ludatlan. ságból. akár hanyagságból még a tagsági díjukkal, ezzel a legki sebb ,,áldozattal" sem adóznak a párt­nak. Most már rövid az idő, csupán két hét van hátra e hónap végéig és oz idő alatt minden párit g rak­nak rehdeznie kell pár tagsági dí­ját, ha a párthoz való ta tozásátbe akarja bizonyít ni. Rendezniök kell tagdíjhátralékos párttagoknak l hátralékukat azért, mert egyébként érvényét veszti a párttagsági köny­vük. Központi Vezetőségünk hatá­rozata világosan rámutat arra hogy a tiagkönyvcsere alkalmával esaik azok kaphatják meg új tagsági könyvüket, akik érvényes párttag­sági könyvvel rendelkeznek: aki há­rom hónapnál hosszabb ideig nem fizeti párttagsági díját és tagdíj­hátralékát é hó végéig nem rendezi, az nem kap új tagsági könyvet. Ez és a párttagsággal kapcsolatos többi fontos kérdés, mint az áije­lentés, vagy az elveszett tagsági könyv rendezésének elmulasztása, nemcsak a feladatokat elhanyagoló pá tlrgok párt'szerűtlenségére, ha­nem a pártszervezetek, a pártbizal­miak nevelő munkájának hiányos­ságaim is vall. Pártunk azt tanítja, hogy pártszervezeteinknek a párt­tagságot állandóan neveinlök, gon­dolataikét fovmálniok kell. Malen­kov elvtárs mondotta a XIX. kon­gresszusi beszámolójában: ..A párttagok és tagjelöltek politikai képzettségének fokozása nélkül nem fokozódhat élenjáró szerepűk az élet minden terűidén, nem aktivizálód. hatnak tovább a pálttagok tömegei és vem javnlhaj n pártszervezetek munkája". Ebből következik, hogy a párttag kötelességének teljesíté­séi, a tagsági díj jelentőségének felismerését csak úgy érhetjük el minden egyes párttagunknál, ha ál­landó n képezzük magunkat és jó politikai nevelőmunkával bevonjuk az oktatásba elvtársainkat is. A tagö6szefrás határidejét egyik­másik pártbizottságunk nem tartol­ta be. Vegyék figyelembe elvtár­saink, hogy amikor a párttagok kötelességedről beszélünk, akkor a pártvezetők kötelességéről ts 6zólunk. Az ő lelkitemeretességük­től is függ: ki kap új tagsági könyvet. A párthatározatok határ­idejének túllépése vagy nem te1­jesífése követelőén állítja elénk a pártvezetők felelősségének fo­kozását. „A párt és a kormány határozatai iránt tanúsított íormábs magatartás, a végrehajtásuk tekin­tetében tanúsított passzivitás olyan hiba, amelyet a legkönyórteie­nebbül ki kell írtetní. — mondotta Malenkov elvlárs a XIX. kongresz. szuson. — A pártnak nem begye­pesedett és közömbös hivatalno­kokra van szüksége, akik egyem nyugalmukat előbbre valónak tait­ják az ügy érdekeinél, hanem olyan harcosokra, akik lankadal lanul és önfeláldozóan küzdenek a párt és a kormány utasításai­nak végrehajtásáért, akik minden­nél élv bbrev diónak tartják az állam érdekeit." Minden pártbizottság titkárát személyesen felelőssé tette pártunk a tagkönyvcsere előkészítésének és össze® munkáinak határidőre való végrehaKásáért. Ahol még most le elintézetlen átjelentések nyilvántartások vagy eldöntetlen tagkönyvelveszfésl ügyek vannak, ott nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy ezeken a helyeken nem folytattak eléggé szívós harcot n párthatározatok megva'ósításáért. Ez eredményezte a poiifikai munka gyengeségét, a tagdíjhátralékos párttagok felvüágosutatlanságát és azt. hogy párttagságunk tekin­télyes része semmi pártmunkát nem végez. Ezeket a hiányossá­gokéi kijavítani nehéz, de nem lehetetlen És ezt meg kell tenni­ük pártbizottságainknak. Keres­sék meg az olyan párttagokat bárhol is tartózkodnak, akik bár­mi okból kimaradtak az össze­írásból. Küldjék a pártbizalmia. kttt és népnevelöket a párttagok­hoz. hogy beS2é'geísenek el ve­lük, hogy megmagyarázzák a hát. ralckosoknak a tagdíjfizetés je­le-tcségét. A párt nrnden egyes tagjával értessék meg azt, hogy a marxi ta.'c-in: tn párt tagjánaK a legkisebb pártkötelességtől a legnagyobb áldozatig, mindért ] meg kett tennie a pártért. A párt csak így lesz erős és Iegyőzheteté len, csak így vezetheti győzelemre a nÉD ügyét. Tolna község dolgozó parasztjai megfogadták Rákosi Mátyásnak: „November 30-ra egyetlen kiSó kuioricávaf, egyetlen tojással sem teszünk adósat államunknak" Drága Rákosi Elvtárs! MJ, Tol­na község dogozó parasztjai is ürömmel értesülünk, hogy a mi­niszter nnács november 30-fa halasz­totta az őszi kapások begyűjtési rersenyszakaszának lezárása L Tud­juk. hogy ez a nap évfordulója Rá­kosi elvtárs beszédének, amelyet a párt Központi Vezetőségének filé. sén a jcgyrencTsíer eltörléséről és a szabadpiac bevezetéséről mondott Pártunknak és kormányunknak azok az intézkedései, amelyeket Rá­kosi elvtárs beszéde nyomán meg" va'ésitntt, nagy fej'ödést hoztak egész népgazdaságunknak, fffy a mi kfizségUnknek is. Az elmúlt év folyamán avattuk fel az tíj be lomí at. jelentősen ki­bővült községünkben a szövőgyár és selyemfonó, nemsokára hercjez­ziik gyönyörű új kultúrházunk épí­tését, Az elmúlt lt hónap a'att csupán községünk földmű vesszővel, kezet] botijaiban több m'nt öt és félmillió forint értékű iparcikket vásároltunk, nem is beszélve tl népbnttnnk forgalmáról. A szabad­piac előnyeit jól mutatja az a pél­da ta, högy az 'din, a eabnnafor. gatom felszabadítás utáni tiónopban több mint 120 ezer forinttá] növe­kedett csak a ffihJművcsszUvcikczcti boltok forga ma. Azt Is tudjuk, hogy hazánkban mindenütt milyen hatalmas alkotások szüleinek, mennyi minden épili. Jól emlék­szünk Rákosi elvtárs szavára, hogy további fejlődésünk, ötéves 'ervünk megva'ósítása érdekében a közte­herviselés igazságos elvéhek megfe. lelően mindenkinek teljesítenie kell kötelességeit. Mi elsősorban a beadás pontos teljesítésével járul­hatunk hozzá egész népünk, saját magunk szebb, gazdagabb életének megteremtéséhez. A mi községünk eddig még nem teljesítette az őszi kapások hegyiij" lésének tervét. Éppen ezért közsé. giink m'ndcn részében klsgyűiése­ket tartattunk. A heaiV-sban é'en­járó do'gozó parasztok a maguk példájával megmutatták, hogy köz­ségünk november 30-ra túMe'jestt­ihe'i az Őszi kapások begyűjtésének | tervét. Mintán mindnyájan megbe­széltük a terv túlteljesítéséhez szük­' séges tennivalókat, gazdagyűlésre j gyűltünk ita-zc és itt e'liatáfcn'tik, ho/y a következő vá'Ia'ást tesszük /széretatt Rákcsl elvtársunknak: | Vállaljuk', hogy november 30-ra | túlteljesítjük az ősziek begyűjtésé­nek tervét. A kukorica begy ljtésc­1 nek tervét 101 százalékra, a burgo. nyáét 103 százalékra, a naprafor­góét 101 százalékra teljesítjük Ugyancsak november 30 ra a tojjál begyűjtés egész évi tervét 132 szá­zalékra, a baromftét 105 gzáznték. ra, a fejét 108 százalékra teljesít­jük. A hízottsertés begyűjtési ter­vének november 30-ig 105 százn!ék­ban teszünk eleget. Egyidejűleg fel­szólítjuk járásunk és megyénk minden községé', hogy hozzánk ha­son'ó'an bcszé'jék meg tennivalói, knt és induljanak harcba a bea-Iás túlte'jesltéséért, hogy november 30-ra egyct'cn kiló kukoricára!, egyetlen tojással se legyünk adósai államunknak. Tolna, 1052 november hó 14. • Lovák András 1 begyűjtési ált. ble. e'nöke Komáromi Sándor MI)P közs. titkár Link istvánné, kÜzségl tanáeSe'OÖk A levelet a beadásban élenjáró számos éblgoző paraszt Is aláirta Kéíuapos ülésre üli össze a Termelőszövetkezeti Tanács A Termelőszövetkezeti Tanács szombaton a parlament épületében ohdee ülésre ült össze. A tanács­ülés egy részén je'em vo't Rákosi Mátyás elvtárs, a M gyar Népköz­társaság minisztertanácsának elnö­ke is, akit megérkezéseikor az ülés rósaivevői felál-va, hosszantik tó lel­kes éljenzéssel, tapssal üdvözöltek. Resztvettek a tanácsülésen többek között Dobi István elv árs, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, a Termelőszövetke­zeti Tanács elnöke. Hegedűs And­rás elvtárs, az MDP Politikai Bi­zottságának t gja, az állami gazda­ságok és erdők minisztere. Keresztes Mihály elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Márczis Antáil elvtárs, földművelésügyi mi­niszterhelyettes és Mato'esi János elvtárs, a Termelőszövetkezeti Ta­nács likára. Ma'olcsi János elvtárs megnyi­tója után Dobi István elvtárs mon­dóit beszédet­legutóbbi ülésünk óta termelőszö­vetkezeti mozgalmunk tovább szi­lárdult. Tenmeiőszövetltezcleink At­t iában élenjártak a mezőgazdasági munkák végzésében, mert megszi­lárdultak a brigádok és számos he­lyen alkalmazták a fejlett terme­lési eljárásokat — álkrpílo'ta meg bevezetőül Dobi István, majd így folytatta: Ma már sok olyan termelőszövet­kezettel találkozunk hazánkban, rmelyben a kolleklív munka c nz összetartozás szel'eme forr sztja gytivé a tagokat, amelyben vtdá-t raan folyik a munka, fejlett műve­lési módszereket af.kaimazn 1; és en­nek következtében nagy eredménye­ke* értek el a növénytermelésben és nt á'latteflyősa'ésben. Ilyen szöve'­kezet a sárbogárdi „Vörös Ha ina!"­sz amelyet jó termésátlagai dicsér­nek. amely ennek következtében magas természetbeni és pénzrésze. ( ~odé>s* oszthat kl egy-egy munkaegy- ; ség után. Az elmúlt guzdrasági évben sok | dolgozó paraszt az I. lípusú terme-' 'őcsoporlon keresztül próbált ismer- ! kedni a társa® szövetkezeti gazdái. ' kadással. 1800 l-es. illetve Il-es tí­ousú tormelőcsonottban 80 ezer dol- ! rozó paraszt folytatott táblás gaz­dálkodást. -örömmel kell üdvözöl­nünk azt a törekvést, amelynek j "o'y'án az e'mult őszön több mint "00 l-es és Tl-es típusú termelőcto­oort választotta a sokkal előnyö­ebb, jövedelmezőbb, m-rrönbbreudű gazdálkodási formát. Tovább a is ninden támogatást meg kell tehát "Inunk az l-es és Il-es típusú ter­•előcsopoi toknak elsősorban ahhoz, regy atapszabá'yszerűen gazdá'knd­jnnak, földjüket közösen műveljék, igénybevegyék a gépállomások se-1 gítségét és minél többen térjenek rá a közös állattenyésztés létesítésére. Ezen eredmények elérését — h ngsúlyozta a továbbiakban Dobi István ,— elősegítette e'sósorban az, hogy a jól gazdálkodó termelőszo­velkezetek már az idén jóval na­gyobb részesedést biztosítottak a tagol; részére, mint az egyéni kis­prtrcellás gazdaságok. A jó munka jutalma a már előbb említett sá bo­gárdi ,,Vörös H.ajUn [''-termelőszövet­kezetben is mcgmutatkoz'k. Itt 4.7 kg búza, 1.6 kg árpa, 4 kg kukorica. 4 kg burgonya 'és az egyéb termények me'lett mindezeken felül meg 12 fo­rint készpénz jut a tagoknak mun­kaegységenként. Pedig az idei nyáron, mint isme­retes. nem részesüli a föld valami bőséges csapadékmennyiségben. Az aszály nem kerülte el sem a terme­lőszövetkezeteket. sem az egyéni gazdálkodók fö'djelt. Mégis aal láthatjuk, hogy a jó működő terme­lőszövetkezetek szilárdabban megál­lották helyüket, a mos'ohr időjárás csapásai között magasabb termés­átlagoka* ér'ek el és nagyobb jöve­delemre tettek Szeri, mint a tőszóm­saédwágukban az egyénileg dolgozó panasztok. De a zárszámadásokból az is ki­tűnik, hogy nem minden termelőszö­vetkezet mulatott fel jó eredmé­nyeket. Az elmaradás azoknál a csopor­toknál következett be, rftnclyetehéj rossz gazdálkodás volt. amelyekben nem tartották be a párt és a kor­mány határozatait, amelyekben nem alka'nrzták n termelés fejlet* nagy­üzemi módszereit. Vájjon megnyugvással vebetiük-C tudomásul ezt a helyzete!? Nem, semmiképpen sem. Keményen ezét kell zúznunk az ellenség tudatos aknamunkáiét is amellyel meg akarja akadályozni nz 'új módszerek elterjedését. A körös vagyonra a Jövőben is úgy kell vigyáznunk, mint a sze­münk fényére. Megvetéssel és büntetéssel kell Bujtanunk a kö­zös vagyon tékozlóit és mindent meg kell terni a közös vagyon gyarapítására, becsületének növe­lésére. Szó'nunk kell azonban azokról a hibákró1. amelyéfc a közős va­gyon megbccíü'ése terén több helyen fr-nállnnk. Sok .helyen jszinte vakon men­nek el az ellenség ártalmai mel­let*. Az ilyen vakság, nz ilyen oorrtr­timiztaus ellen minden erőnkkel küzdenünk kell. Nem Szabátl en­gednünk hoay megváltozóit alak­ban újjáé'edjen a ,.jó kulák" régi meséje. A kulákol nem szabad a szövetkezetnek még a tájára Sem engedni és cselvetéseire, hnzug agitáclójára kemény csapásokkal kell válaszolni. Éhhez pedig szilárd vezetésre van szükség. A vezetőnek táv­latokat kell nyitnia, célokai kell megjelölnie és világosan meg kell határoznia a célok elérésé, nek módszereit is. Ehhez természe­tesen a szakmai és politikai fel. ' készültség maga® fokán kell állni. A vezetésnek kell memutatni a nehézségekből kivezető utiil. ! A termelőszövetkezeti veze* tőknek állandóan súlyt kell helyez. I ni az állami fegye'em erősítésé* re és a bzadási kötelezettségek maradéktalan teljesítésére. Utolsónak ezt a kérdést szeret, nám érinteni — mondotta a to­vábbiakban Dobi István —, hogy m'képpPu a'akuttak a termelői/,ö­vetkezéték kaocsola'ni a gepállo. másokkal. a tanácsokkal. Számos olyan Jelentést vettünk kézhez, amely arról taoúskod'k, hogy meg­javult a viszóny a termelőszövet­kezetek és gépállomások körött. Ami a tanácsokkal való kaoc?o­Intokat illeti. ecert a téren sok örvendetes tapasztalatot szerez­tünk. A megyei, járási, községi tanácsok áltatában véve Jelenté, keny támogatást nyújtotta* cso. porijainknak. De nem mindenütt tört érik ez fgy, sok tanács míg nem tekinti elsőrendű kötelességének azt hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok helyzetéről helyszíni látogatások során győződjék me» hogv ide­jében nyújtson útmutatást és tá. maszt. Befejezésül — mondetia Dobi István engrdjék meg az elv. társak, hogy mégegyszer sm'éke­zuiükbe idézzem: a szövetkezelek belső megszilárdítása olyan fel­adat, amely megérdemli legna. gyobb figye'münket. türelmes oda­adó gondoskodásunkat, bátor. ekn. dáiyokat leküzdö harcunkat Csak a Szilárd jó lábon álló szövet'.tc, zclck virágozhatnak fel te tnu­lathatétak oiyan példát. melvnek nyomában tízezrek és százezrek lépnek. Emeljük magasra a közös va. gvon mtgbecsülését. növeljük a közös gazdaság jflvedc'niezőséiét. Emeljük marosra és a mi szeretett Rákosi elvtársunk vez'tétével vi­gyük győzelemre a szövelkezett ügy zászlaját. Dobi István eMirs hosszantartó tapssal fogadott beszéde után szá. mos hozzászólás hangzott el. Az elhangzott felszólításokra Dobi Islván elvtárs részletesen válaszolt. Ezzel a tanácslj! ás első napirendi pontját letárgyalták. A tanácsülést vasárnap folytatják.. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom