Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-14 / 267. szám

' PÉNTEK. 1052. NOVEMBER 14. 3 IFJ. RUSZNYÁK JÁNOS KONGRESSZUS! KÜLDÖTT A II. Országos Nyelvészkongresszus elé Ifjú Rusznyák János, amikor még parittyával lövöldözte a vil­lanypóznákon lévő porcellánakat. •nem gondolt arra, hogy valaha technikus lehet. Később, amikor már nagyobbacska volt ós édes­apja mesélt resicai bányász életé­ről, vágy támadt benne: gépész­technikus szeretelt volna lenm. \ A Csongrádi-sugárúti iskolába járt, majd szülei nagy keserv'-­seri, nehéz anyagi gondok között kijáratták vele a négy polgárit, a Madách-utcában. Tovább nem tu­dott iskolába járni és hogy mégis valami ipart tanuljon, aranymű­vesnek ment. Gondolatai között azonban mindig olt volt: milyen jó lenne gépekkel dolgozni. | Édesapja 25 éve a Szegedi Ken­derlonógyárban dolgozik. Lakatos, líjú Rusznyák János a felszabadu­lás után, mikor látta, hogyan bon­takozik ki az új élet, s hogy a fiatalok előtt ott áll minden lehe­tőség, elhatározta, hogy új szak­mát tanul. Vasas lesz, mint az apja. Először az Újszegedi Ken­der- és Lenszövőgyárban dolgo­zott, majd átkerült a Szegcdi Kenderbe, a lakatos-műhelybe, j Átképzős lett. Ennek éppen egy esztendeje. Ezév májusában tel­jesedett be vágyának első része. Azóla lakatos szakmunkásként dol­gozik a gyárban. Azóta a vizes­fonó üzemrésznek a gépszerelője. Eleinte bizony komoly nehéz­ségekkel küzdött, amikor egy egy gép elromlott, vagy megállt egy orsó. De tudta, hogy ha gyor­san nem javítja meg, akkor a ge-' pen dolgozó lemarad. Akarata ÖN letessége azonban legyőzte a kez­deti nehézségeket Száz százalékon ! leiül teljesített, de sokszor 114 j százalékot is elért. Boldog volt, hogy vasas szak-, munkássá válhatott. DISZ munkája is akad bőven. Ezenfelül a gyár képzőművészeti csoportjának a vezetője. A műhelyben szerelték és az osztályán, a vizesionóban tudták: ha Rusznyák ifjúmunkás a karbantartója a műszaknak, ón­kor nem lesz gépállás. Igy is van. Amikor a munkalapot megkapja, már ott van a hibás gépnél és fá­radságot nem ismerve dolgozik, hogy azt mihamarabb megjavítsa. De tovább akart tanulni. A vágya valóra js vált. Felvették a szegedi Gépipari Technikum esti tagoza­tára. Szívrepesve újságolta édes­apjának: csak technikus leszek! Tanulni fogok! Szeptember 17-től hetenként négyszer siet ifjú Rusznyák Já­nos a napi kemény munka után a Gépipari Technikum gépészeti esti iskolájára és késő estig tanw szorgalmasan. Nemrégiben, amikor egy reg­gelen bement az üzembe, munka­társai szeretettel és örömmel kö­zölték vele, hogy békeküldöttnek választtták a szegedi békeérte­kezletre. — Nem lehettél itt a békekis­gyűlésen, tudjuk iskolába voltál, de mi téged választoltunk. Először nem is tudta mit vála­szoljon. örömében csak annyit mondott: Köszönöm, hogy meg­bíztok bennem. Többet nem mono­hatott, mert már hozták a mun­kalapot és sietett megjavítani az egyik gépet. Azon a héten valahogy jobban ment a munka, lelkesítette az a tudat, hogy a lakatos-műhely bé­keharcosait ő képviseli majd a küldöttválasztó értekezleten. A Szabadság-moziban, Szeged élen­járó békeharcosaival együtt ünne­pelt. Amikor már átadták az m­tekezletnek a küldöttek Szeged békeharcosainak üdvözletét és sor került a 111. Magyar Békekon­gresszus küldötteinek megválasz­tására, egyszercsak hallja a ne­vét; — javaslom iíjú Rusznyák Já­nos békeharcost a 111. Magyar Békekongresszus küldöttének. Vi­haros taps tört kl. Ö elíogódottan állt tel, s nem tudott egy szót sem szólni meghatódottságában. i — Engem választottak t, Op­rengett magában, s az örömtől el­szorult a torka. Olyan boldogan ment haza, mint talán még soha­életében. I Egy hét múlva ifj. Rusznyák Já­nos is a többi szegedi kongresz­szusi békeküldöttet elindul Buda­pestre, hogy Szeged dolgozóit bé-, keharcosait képviselje a HL > Magyar Békekongresszuson. — Nagy megtiszteltelés ért —; mondja. — Nem hálálkodom érte, I de a munkámat úgy végztm, hogy mcltín képviseljem a Békekon­gresszuson Szeged dolgozóit. Min. den erőmmel azon vagyok, hogy. mire a kongresszus eljön, mag(i­sabb munkateljesítményt érjek el, mint eddig. Meg aztán ha mond­juk odajön hozzám pártunk egyik vezetője, s megkérdezi: müyen eredményeket ér el Rusznyák elvtárs a békéért való harcban — hát csak nem akarok szégyent /ál­lani. Iskolában pedig szorgalma­san tanulok, azt-ín ha sikerül, egyetemre megyek. Milyen szép dolog az, ha a iöldbe, vagy a hegybe c' kilométer távolságbol egyik oldalról is, a másikról is befúrnak és pontosan összetalál­koznak. Bányamérnök szeretnék lenni! Ez minden vágyam és azért harcolok a jó munkámmal a bé­kéért, hogy vágyam valóra ls váljon. M. T. AZ ELMÉLET ÉS GYAKORLAT egysége a kommunista munkamód­szer alapvető elve. Enuek jegyében kezdődik meg ma Szegeden a U. Országos Nyclvészkongressiziis, mely. nek háromnapos tanácskozásai a'att első ízben találkoznak az elmélet is" merői, a magyar nyelvtudósok, a gyakor'at embereivel, a nyelvtanig nevelőkkel, hogy inegbeszé jék az anyanyelvi oktatás kérdéseit. Ez a kengresszus új fajtája a tudomá­nyos. főként nyelvtudományi nagy­gyűléseknek. amennyiben nem el­vont előadások, hanem kulturális forrada'munk gyakorlati kéTdéseit alapjaiban érintő tapasztalatcserék, viták, megbeszélések alkotják mun. knrendjót. A magyar nyelvtudo­mány utolsó évtizedbei i történetét figyelemmel kísérők előtt nem '** het kétséges, hogy egy ilyen új'tf pusú tudományos értekezlet meg­rendezését Sztá'in elvtárs nyelvtu. dományi munkássága tette a hazai nyelvtudomány számára is lehe­tővé. A fölszabadulás előtt nyelvtudo­mányunknak sem joga, sem igénye nem voít arra, hogy problémáivá! a nyilvánosság elé. akárcsak a nyelvtanítással foglalkozó pedagó­gusok elé á'üjon. A nyelvészeti pro­ifiémák n tudományos folyó rátok és társaságok belső ügye maradt, amelyről nemcsak n dolgozók, de jórészt még a ku'lúra munkásai 5s alig vettek tudomást, A polgári nyelvészet nem is bánta ezt, sőt talán még büszke is volt rá. meny. m-ire kii'ö eleges, mások számára érthetetlen az általa művelt tudo­mány. A FÖLSZABADULÁS A cbartizmus volt a legmagasabb fejlődési fok, melyre az ösziönös munkásmozgalom eljuthatott G. Fazekas Erzsébet elvtársnő előadása a Pártoktatás Házában Szerdán este a Pártoktatás Házá. ' Iban a pártszervezetek vezetőségi tagjai, a propagandisták, a lömeg­ezervezeti titkárok részére az angol munkásmozgalom forradalmi kor. szakáról és a chartista mozgalomról j tartott előadása G. Fazekas Erzsé- 1 bet elvtársuö. Előadásának első ré­szében elmondotta hogy a XVIII. század második feléiben a gépel: fel- j találásával a kapitalista Angliában nagy változások álltak be. ,,Az ipart — mondotti — a gép beveze. rése forradalmasította, a termeié, kenységet hatalmasan megnövelte, ugyanakkor pedig létrehozta az ipari proletariátust. A nyomorba döntött tömegek a gép bevezetése j ellen évtizedeken át viharos elemiem feltörő géprombolási rohamokkal , próbállak védekezni. A gépek beve. i zetese mind széLeszbb tömegeket so- ' dort a proletáriátus "vorába éa a I kommunista kiáltvány így jellemzi Sz akkori helyzetet: ,,A gépek egyre gyorsabban fej. lödő, szüntelen tökéletesítése következtében a munkás hely­zete mind bizonytalanabbá vá­lik; az egyes munkás és az egyes gyáros összeütközése, mindinkább két osztály osszeiil. közösének jellegét ölti in;gára. A munkások elkezdenek egyesii. léseket alapítani a burzsoák el­len; munkabérük megvéde'mezé­sére tömörülnek.'' Beszéde további részében foglal­kozott a munkásszervezetek harcá­val és a kor eiső munkáspártjával, a Ohart'sta Párttal — 1836-ban az általános válasz, tójog kérdése, amelynek segítségé­vel a munkások a parlamentet akár. ták meghódítani — mondotta — ki. indulási pontja lett annak a mozga. lomn'k, mely a továbbiakban nresz­sze tűt'mén; a parlamenti törekvé­sek határain s forradalmi jellegű chartista mozgalomhoz és a char­tista párt születéséhez vezetet. Ez a legmagasabb foka volt an. ni, amtt a Marx előtti ösztö­nös munkásmozga'om el tudott érni. Fejlődésében többször megtorpant, újra r.elci end-ült, & végül 's ösztönös volta miatt a döntő pillauntban a 48-as forradalmak megindulásakor vereséget szenvedeti, szétesett. Ideiglenes sikereit mnak köszönheti, hegy az angol munkásosztálynak ez az első őrálló potttikai mozgalma összefonódott a normál munkanap­ért folyt-tio*t harccal s ejközei nem egyszer a munkásosztály forra­dalmi jellegű hatalmas sztrájkmoz. e-a'mához 'és százezres lömeggyülé­sekhsz vezetett, s tüntetések, fegy­veres fellépésekben nyilatkozott meg. ' Beszéde további részében ismer­tette a chartista párt eredményeit éa hibáit. Foglalkozott a ch art izmus teoretikusaival és vezéreivel, azok­nak különböző felfogásaival. Elő­adásában három szakaszra tagol'a a chartista mozgalmt. Elmondotta, hogy az e'ső nemzeti kérvényt „A nép szabadság levelét" — amedyb'n a munkások követeléseit foglalták össze és terjesztették a parlament ! elé — ezrek és százezrek írták a'.á. Az első „Nemzeti kérvényre"', emely az egész országot bejárta, több mint egymillió aláírás ke­rült. A másodikra már tiibb­mint három millió, a harmadik, ra pedig 5 millió aláírást gyűj­töttek. Az aláír\sgyüj.éaek idajan hatalm-s tömegtüntetések, nagygyűlések, ha­talmas sztrájkok zajlottak le. Ebben az időben Írországban különösen borzalmasak voltak a burgonyavész következményei, s a gazdasági vál­ság következtében a lakosság hely­zete tarthatatlanná vált. Az előző éveiden megindult nemzeti függet­lenségi mozgalmak most forradalmi mozgalmakká csrp'tak át ús az 1847-ben újra éledő chartizmusmil; r.agysz:rű a'kalma nyílott az ir szfbadlságharccal való egyesülésre. Ehhez azonban marxista pártra lett volna szűk. ség. amely a munkásmozgalom szövetségesévé tudta vohti tenni a nemzett felszabadító mozga'­mat, képes lett volna u munkás, mozgalom egységes vezetésére, így azonban a burzsoázia külön­külön verte le a chartistákat és az ír föderáció forradalmi kísérletét. Beszéde befejező részében foglal­kozott G. Fazekas Erzsébet elvtárs­nő a ch art izmus történetim jelentő­ségével és az ösztönös munkásmoz­galom korlátaival. Hiányzott belőle a tudományos szocializmus eszmei fegyvere cs a forrada'mi marxista pártok egységes vezetése. A charttz­mus volt a legmagasabb fejlő­dósi fok, amelyre az ösztönös munkásmozgalom eljuthatott. Az opportunizmus az 50-es évek chartizmusában is erősen behatolt j és a tudományos szocializmus nélkül I az ösztönös munkásmozgalom szük­I ságszerűeu íesülyedt, a szűk tra­deunion izmus színvonalára. Befeje. zésül idézte Sztálin elvtárs szavait: „Az ösztönös munkásmozgalom, a munkásmozgalom szoci llzmus nélkül elkerülhetetlenül clfeké­lycsea'k és tradeuniouista jelle­get ölt — alárendeli magát a polgári ideológiának." Marx és Engels, amikor a nem­zetközi munkásmozgalom meglévő tapasztalatait és haladó emberi gon­dolkodás legfőbb eredményeit fel. használva a kapitalista társadalom szerkezetét elemezve, a tudományos szocializmus alapjait lefektették, megteremtették annak előfeltételét', hogy a tudómányos szocializmus az ösztönös munkásmozgalommal egyesülhessen — fejezte be előadá­sát G. Fazekas Erzsébet elvtársnö. meghozta a magyar nyelvtudomány számára is a kibontakozás lehető­ségét, föladatokat tárt a nyelvé­szet elé és lehetővé tette számára­hogy bebizonyítsa a nyelvtudo­mány gyakorlati szerepét, a dolgo­zó nép kulturális fölemelése terén ráváró fontos hivatást. A marxista nyelvtudomány színeiben tetszejgö marri tévtivnok azonban már-már áthághatatlan akadályt állítottak nyelvészeink elé, amikor 1950 nya­rán a sztálini nyelvtudományi mű" vek egy csapásra elhárították útjuk­ból a hamis gátakat és megterem, tették az igazán marxsta nyelvtu­domány alapjait. Sztálin vi'ágos, félreérthetetlen, kristálytiszta sza' mival, a dolgok lényegét niegvilá" gitó fejtegetéseivel jóval többet telt a nyelvtudomány marxista Alapel­véinek megfogalmazásénál: a sztáli­ni nyelvtudományi frások megjele­nésük óta minden tudományág szempontjából gyümölcsözőnek bi­zonyultak s több ponton lényegesen fejlesztették tovább a marxizmus­leninizmus általános elméletét. Ezek az Írások egyúttal nagy megbecsü­lést is szereztek a nyelvtudomány­nak: Sztálin elvtáns azzal, hogy a háborús uszítók legnagyobb kard* csörtetései idején- a koreai háború kirobbantásiának rumjaiban szemé­lyesen foglalkozott a nyelv és a nyelvtudomány alapvető kérdései­vel, ráirányította a figyelmet a nyelv és a nyelvtudomány fontos, ságára, szerepére a társadalmi életi :i nemzeti kultúra fejlesztése terén. A sztálini tanítás világossá telte mindenki számára, hogy a nva|v iigyc nem lényegtelen és jelenték­telen, mert a .-nyelv, az érintkezés eszköze, egyúttal a társadalom bu­cinak és fejődésének eszköze", olyan szerszám, o'yan fegyver, ame­lyet gondoznunk- óvnunk, napról­napra fényesítenük kell. Sztálin ta­nítása kijelölte a melvtudomúuv lie'yét a tudományok közt, megje­lölte rendeltetését a társadalmi és kulturális életben. A SZTÁLINI UTMUTAT VS tette lehetővé, hogy 1950 decembe­rében, Sztálin elvtárs 70. születés­napján összeülhetett Budapesten az I. Országos Nyelvészkongressziis, amely új korszak kezdetét jelen­tette a magyar nyelvtudomány tör­ténetében Ez az első nagyszabású nycfvész-talá'.kozó, amire, a múlt­ban példa ínég nem volt. nagy vo­nalaiban megjelölte a bazai nyelvé­szet föladatait. Most. két évre ró. a ma kezdődő második kongresszus már konkrét problémák megoldását tűzte napirendjére, melyek megol­dását és fölhasználását ugyancsak a sztálini nyelvelmélet teszi tehe­tővé. A kongresszuson több érdekes előadás hangzik majd cl. Mégis két kérdés megtárgyalása válik kul­turális életünk fejlődése szempont­jából Is döntő jelentőségűvé. Sután Béla minisztériumi főosztályvezető anyanyelvi oktatásunk és tanár­képzésünk ezzel kapcsolatos kérdé­seiről számol lie. Előadása a tudo­mány és a gyakorlat együttműkö­dését szolgálja, nyelvtudósaink Í9 nyelvtanáraink tapasztalatcseréjére, nyújt alkalmat, elmélyíti, eredmé­nyesebbé teszi1 'Iskoláink nyelvi oktatását V az irodalmi nevelés ha­tékonyságán keresztül szolgája jf jóságunk hazafias nevelését is. Nemkevésbbc fontos kérdést vet föl Pais Dezső akadémikus egyetemi tanár előadása irodalmi nyelvünk­ről, melynek máig megíratlan tör­ténete mind a nyelvtudomány, mind az irodalomtörténet számára sok megoldat'an problémát rejt magá­ban. Ezek fő,vetése és megvitatása éppoly hasznos irodalmi életünk, irodalomtörténeti köztud&tunk. ha­ladó hagyományaink értékelése, te­hát végső soron kul t ú rforra da'mun k szempontjából, mint a nyelvi ok­tatás kérdéseinek megvitatása. F KÉT NAGYIÉ)VrnSSAGE TÉM V mellett a II. Országos Nyelvész, kongresszus napirendjére tűzött többi előadás is minden bizonnyal hasznosan szolgálja a hazai nyelv* tudomány fejlesztését, a marxútá. nyelvtudomány kialakítását. Sz»t'.« Un elvtárs művei ráirányították figyelmünket a nyelvi oktatás, a nyelvmüvelés és a művészt iro­dalmi nyelv fejlesztésének leg­| égetőbb kérdéseire. A ii. Orszá­gos Nyelvészkongressauu a Sztálini tanítás szellemében foglalkozik , azoc'alista építésünk e kulturális elöfeltét®lei.r«k kérdéseivel, s | munkája révén válik nálunk is mindinkább a haladásért, a békéé1' 1 vívott harc részévé a nyelv, a nyelvtudomány ügye. ' Dr. Péter László Adjon úi lendiTetet a kutatómunkának a nyelvészkongresszus Nyiri Antal főiskolai tanár nyilatkozata Értekezletet tartottak Szegeden a megye vasutas levelezői A MÁV szegedi igazgatóságának területén lévő vasutas levelezők keddi értekezletén ti munkáslevele. zés feladatait beszélték meg. Kana­las Sándor elvtárs bevezető szavai után több levelező mondtia el, hogy az újsággri való levelezés hogyan segíti a vasút területén tapasztal­ható hibák kijavítását. Cserháti Jó­zsef elvtárs megemlítette, hogy le­velet kü'dött a .•Szociálisán Vasút­ért" című vasutrs szaklapnak, amelyben bírálta a közlekedésügyi minisztérium újításokkal foglalkozó i'.le:ékes osztályát, valamint a MÁV szegedi újítási fe'előrét. A bíráló le­I vél hatására vizsgálat indult, ! amely nemes * k a szegedi igazga ló­ságnál, hanem a többi igazgatósá­goknál is súlyos hibákat állapított meg az újítások elbírálásává' k:p­csolalban. Földvári Lajos élvtárs pedig arról beszélt, hogy a vasutas dolgozókról közölt munkáslevél rendkívül ösztönzőleg hat a további munkára. Kásmér Zoltán forgalmi szolgálrtlevő jó munkáját is meg­említette egy levelében s a Rádió nótát küldött Kásmér elvtársnak és az újszegedi állomás dolgozóinak. Azóta jelentősen növekedtek az eredmények az újszegedi állomáson, Tóth. Ferenc raktári munkás fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a munkáslevelezőknek renszeresen ír­niuk kell a faliújságokra is. Tóth elvtárs sztahánovista munkamód­szeréről. eredményeiről rendszeresen beszámol a vásárhelyi állomás fali­újságján. Az értekezleten megjelent munkái­levelezők több esetet említetek meg, hogy egyes szak3zo'gálati vezetők nem szívesen vesz'k, iia beosztottjuk levelez az újságokkal. Borsitzlcy István elvtárs ugyancsak erről be­szélt, de hangsúlyozta, hogy a leve. lezőknek ennek cl'ané e mtödenkor bátran meg kell írniok az újságnak a hibákat is. A vasutas levelezők ígéretet lettek hogy a jövőben leveleikkel sokkal jobban támogatják a megyei pártbi­zottság lrpjait, a ..Viharsarkot" és a „Délmagyarországot'1. Az értekédé' alkalmával jó munkájukéri Gercsi György, Borsitzlcy István, Fabó József és Árvái Magdolna vasutas levelezőket a „Szocialista Vasútért" szerkesztősége könyvjutalommal [ajándékozta meg. A közvélemény azt várja a kon­gresszustól, hogy tájékoztatják az elvégzett nyelvtudományi mun­kákról, felvetik a legfontosabb megoldandó kérdéseket, meonm. tatják a megoldás útját, módját, kitűzik a feladatokat, meg a ter. veket és azok megvalósítására út. mutatásokat adnak. A megoldandó tudományos kér­dések vitatásakor várnánk többek 1 között azt is, hogy Sztálin elv. | tára alapvető fejtegetéseinek ha­tására felvetődnék az alt-alános nyelvtudomány minden probléma, ja marxista kidolgozásának szúk. eéges vol*a. Ugy véljük, hogy |Zsirai Miklós akadémikusnak, a 1 magyar nyelvtudomány haladó hagyományairól szóló komgresz­szusi fejtegetése ebben a kérdes­ben ts értékes gondolatokat tár majd a hallgatóság elé. Sztál'n elvtárs hangsúlyozta « Marr-vitát eldöntó tanulmányában, hogy a nyelvtörténet számára oiz. tes'tanl k»ll az öt megillető he. lyet és a nyelvtörténeti módszert meg kell tisztítani a polgári nyelv­tudomány hibáitól. Szükséges vol­na rámutatni a nyelvtörténeti mód­szer termékeny voltára és az ls kívánatos volna, hogy a nyelv­történeti kutatások ne csak a ter. vekben lássanak napvilágot, ha­nem induljon meg végre nyelv, emlékeink tervszerű feldolgozása, úgy, mint ahogy a szovjet nyelv­tudomány is feldolgozza például aa órász. nyelvemlékeket, | Tudomásunk van arról, hogy ké­szülőben van egy magyar leíró nyelvtan. Erre feltétlenül szüksé­günk van anyanyelvi oktatásunk éa tanárképzésünk magjavitása céljából. E tudományos leíró nyelv­tan megjelenésére azért is volna r..a,gv 6Zükség, mert kezébe aci­j hatnánk minden általánoslskobl nevelőnek' is falun és városon egy. nránt. ezáltal lényegeden megy. vulí pj anyunyelvi oktatásunk a legalsóbb fokon 's. Ettől a leíró magyar nyelvtantól várjuk a. nyelvtani terminológia hasznain, iában tapasztalt sokféleség meg­szüntetését is. j Ugy véljük, hogy a vidsk m ' líyiar.szakes tanárait be lehetne veivti az új magyar tájszótár ada'. gyűjtő munkálatatea. Sokszor ta­pasztaltuk, hegy falun vagy ki­sebb városban tanító magyarsza­kos kartársa'nk szívesen végez­nek ilyen munkát, ha megbíz­nák vele. A Horthy-korszakban sobaseru volt all alcra arra, hogy anyanyel. vünk tanításának kérdéseit és a magyar nv'vtudomány mego'daii. dó fe'adfttáft nz ország nyllvá. nossáca előtt megtárgyaltak. Most a kongresszus előtt azt kívánjuk hogy az előadok tej­, tcpetása.'t kísérjék txmákeny viták és a záróülés határozati ja. | vastat,al lendítsék fel és tegyek eredményesebbé nyelvtudományán, kat. anyanyelvi oktsrtásunkat és l tanárképzésünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom