Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-14 / 267. szám

' PÉNTEK. 1052. NOVEMBER 14. 3 IFJ. RUSZNYÁK JÁNOS KONGRESSZUS! KÜLDÖTT A II. Országos Nyelvészkongresszus elé Ifjú Rusznyák János, amikor még parittyával lövöldözte a villanypóznákon lévő porcellánakat. •nem gondolt arra, hogy valaha technikus lehet. Később, amikor már nagyobbacska volt ós édesapja mesélt resicai bányász életéről, vágy támadt benne: gépésztechnikus szeretelt volna lenm. \ A Csongrádi-sugárúti iskolába járt, majd szülei nagy keserv'-seri, nehéz anyagi gondok között kijáratták vele a négy polgárit, a Madách-utcában. Tovább nem tudott iskolába járni és hogy mégis valami ipart tanuljon, aranyművesnek ment. Gondolatai között azonban mindig olt volt: milyen jó lenne gépekkel dolgozni. | Édesapja 25 éve a Szegedi Kenderlonógyárban dolgozik. Lakatos, líjú Rusznyák János a felszabadulás után, mikor látta, hogyan bontakozik ki az új élet, s hogy a fiatalok előtt ott áll minden lehetőség, elhatározta, hogy új szakmát tanul. Vasas lesz, mint az apja. Először az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyárban dolgozott, majd átkerült a Szegcdi Kenderbe, a lakatos-műhelybe, j Átképzős lett. Ennek éppen egy esztendeje. Ezév májusában teljesedett be vágyának első része. Azóla lakatos szakmunkásként dolgozik a gyárban. Azóta a vizesfonó üzemrésznek a gépszerelője. Eleinte bizony komoly nehézségekkel küzdött, amikor egy egy gép elromlott, vagy megállt egy orsó. De tudta, hogy ha gyorsan nem javítja meg, akkor a ge-' pen dolgozó lemarad. Akarata ÖN letessége azonban legyőzte a kezdeti nehézségeket Száz százalékon ! leiül teljesített, de sokszor 114 j százalékot is elért. Boldog volt, hogy vasas szak-, munkássá válhatott. DISZ munkája is akad bőven. Ezenfelül a gyár képzőművészeti csoportjának a vezetője. A műhelyben szerelték és az osztályán, a vizesionóban tudták: ha Rusznyák ifjúmunkás a karbantartója a műszaknak, ónkor nem lesz gépállás. Igy is van. Amikor a munkalapot megkapja, már ott van a hibás gépnél és fáradságot nem ismerve dolgozik, hogy azt mihamarabb megjavítsa. De tovább akart tanulni. A vágya valóra js vált. Felvették a szegedi Gépipari Technikum esti tagozatára. Szívrepesve újságolta édesapjának: csak technikus leszek! Tanulni fogok! Szeptember 17-től hetenként négyszer siet ifjú Rusznyák János a napi kemény munka után a Gépipari Technikum gépészeti esti iskolájára és késő estig tanw szorgalmasan. Nemrégiben, amikor egy reggelen bement az üzembe, munkatársai szeretettel és örömmel közölték vele, hogy békeküldöttnek választtták a szegedi békeértekezletre. — Nem lehettél itt a békekisgyűlésen, tudjuk iskolába voltál, de mi téged választoltunk. Először nem is tudta mit válaszoljon. örömében csak annyit mondott: Köszönöm, hogy megbíztok bennem. Többet nem monohatott, mert már hozták a munkalapot és sietett megjavítani az egyik gépet. Azon a héten valahogy jobban ment a munka, lelkesítette az a tudat, hogy a lakatos-műhely békeharcosait ő képviseli majd a küldöttválasztó értekezleten. A Szabadság-moziban, Szeged élenjáró békeharcosaival együtt ünnepelt. Amikor már átadták az mtekezletnek a küldöttek Szeged békeharcosainak üdvözletét és sor került a 111. Magyar Békekongresszus küldötteinek megválasztására, egyszercsak hallja a nevét; — javaslom iíjú Rusznyák János békeharcost a 111. Magyar Békekongresszus küldöttének. Viharos taps tört kl. Ö elíogódottan állt tel, s nem tudott egy szót sem szólni meghatódottságában. i — Engem választottak t, Oprengett magában, s az örömtől elszorult a torka. Olyan boldogan ment haza, mint talán még sohaéletében. I Egy hét múlva ifj. Rusznyák János is a többi szegedi kongreszszusi békeküldöttet elindul Budapestre, hogy Szeged dolgozóit bé-, keharcosait képviselje a HL > Magyar Békekongresszuson. — Nagy megtiszteltelés ért —; mondja. — Nem hálálkodom érte, I de a munkámat úgy végztm, hogy mcltín képviseljem a Békekongresszuson Szeged dolgozóit. Min. den erőmmel azon vagyok, hogy. mire a kongresszus eljön, mag(isabb munkateljesítményt érjek el, mint eddig. Meg aztán ha mondjuk odajön hozzám pártunk egyik vezetője, s megkérdezi: müyen eredményeket ér el Rusznyák elvtárs a békéért való harcban — hát csak nem akarok szégyent /állani. Iskolában pedig szorgalmasan tanulok, azt-ín ha sikerül, egyetemre megyek. Milyen szép dolog az, ha a iöldbe, vagy a hegybe c' kilométer távolságbol egyik oldalról is, a másikról is befúrnak és pontosan összetalálkoznak. Bányamérnök szeretnék lenni! Ez minden vágyam és azért harcolok a jó munkámmal a békéért, hogy vágyam valóra ls váljon. M. T. AZ ELMÉLET ÉS GYAKORLAT egysége a kommunista munkamódszer alapvető elve. Enuek jegyében kezdődik meg ma Szegeden a U. Országos Nyclvészkongressiziis, mely. nek háromnapos tanácskozásai a'att első ízben találkoznak az elmélet is" merői, a magyar nyelvtudósok, a gyakor'at embereivel, a nyelvtanig nevelőkkel, hogy inegbeszé jék az anyanyelvi oktatás kérdéseit. Ez a kengresszus új fajtája a tudományos. főként nyelvtudományi nagygyűléseknek. amennyiben nem elvont előadások, hanem kulturális forrada'munk gyakorlati kéTdéseit alapjaiban érintő tapasztalatcserék, viták, megbeszélések alkotják mun. knrendjót. A magyar nyelvtudomány utolsó évtizedbei i történetét figyelemmel kísérők előtt nem '** het kétséges, hogy egy ilyen új'tf pusú tudományos értekezlet megrendezését Sztá'in elvtárs nyelvtu. dományi munkássága tette a hazai nyelvtudomány számára is lehetővé. A fölszabadulás előtt nyelvtudományunknak sem joga, sem igénye nem voít arra, hogy problémáivá! a nyilvánosság elé. akárcsak a nyelvtanítással foglalkozó pedagógusok elé á'üjon. A nyelvészeti proifiémák n tudományos folyó rátok és társaságok belső ügye maradt, amelyről nemcsak n dolgozók, de jórészt még a ku'lúra munkásai 5s alig vettek tudomást, A polgári nyelvészet nem is bánta ezt, sőt talán még büszke is volt rá. meny. m-ire kii'ö eleges, mások számára érthetetlen az általa művelt tudomány. A FÖLSZABADULÁS A cbartizmus volt a legmagasabb fejlődési fok, melyre az ösziönös munkásmozgalom eljuthatott G. Fazekas Erzsébet elvtársnő előadása a Pártoktatás Házában Szerdán este a Pártoktatás Házá. ' Iban a pártszervezetek vezetőségi tagjai, a propagandisták, a lömegezervezeti titkárok részére az angol munkásmozgalom forradalmi kor. szakáról és a chartista mozgalomról j tartott előadása G. Fazekas Erzsé- 1 bet elvtársuö. Előadásának első részében elmondotta hogy a XVIII. század második feléiben a gépel: fel- j találásával a kapitalista Angliában nagy változások álltak be. ,,Az ipart — mondotti — a gép beveze. rése forradalmasította, a termeié, kenységet hatalmasan megnövelte, ugyanakkor pedig létrehozta az ipari proletariátust. A nyomorba döntött tömegek a gép bevezetése j ellen évtizedeken át viharos elemiem feltörő géprombolási rohamokkal , próbállak védekezni. A gépek beve. i zetese mind széLeszbb tömegeket so- ' dort a proletáriátus "vorába éa a I kommunista kiáltvány így jellemzi Sz akkori helyzetet: ,,A gépek egyre gyorsabban fej. lödő, szüntelen tökéletesítése következtében a munkás helyzete mind bizonytalanabbá válik; az egyes munkás és az egyes gyáros összeütközése, mindinkább két osztály osszeiil. közösének jellegét ölti in;gára. A munkások elkezdenek egyesii. léseket alapítani a burzsoák ellen; munkabérük megvéde'mezésére tömörülnek.'' Beszéde további részében foglalkozott a munkásszervezetek harcával és a kor eiső munkáspártjával, a Ohart'sta Párttal — 1836-ban az általános válasz, tójog kérdése, amelynek segítségével a munkások a parlamentet akár. ták meghódítani — mondotta — ki. indulási pontja lett annak a mozga. lomn'k, mely a továbbiakban nreszsze tűt'mén; a parlamenti törekvések határain s forradalmi jellegű chartista mozgalomhoz és a chartista párt születéséhez vezetet. Ez a legmagasabb foka volt an. ni, amtt a Marx előtti ösztönös munkásmozga'om el tudott érni. Fejlődésében többször megtorpant, újra r.elci end-ült, & végül 's ösztönös volta miatt a döntő pillauntban a 48-as forradalmak megindulásakor vereséget szenvedeti, szétesett. Ideiglenes sikereit mnak köszönheti, hegy az angol munkásosztálynak ez az első őrálló potttikai mozgalma összefonódott a normál munkanapért folyt-tio*t harccal s ejközei nem egyszer a munkásosztály forradalmi jellegű hatalmas sztrájkmoz. e-a'mához 'és százezres lömeggyülésekhsz vezetett, s tüntetések, fegyveres fellépésekben nyilatkozott meg. ' Beszéde további részében ismertette a chartista párt eredményeit éa hibáit. Foglalkozott a ch art izmus teoretikusaival és vezéreivel, azoknak különböző felfogásaival. Előadásában három szakaszra tagol'a a chartista mozgalmt. Elmondotta, hogy az e'ső nemzeti kérvényt „A nép szabadság levelét" — amedyb'n a munkások követeléseit foglalták össze és terjesztették a parlament ! elé — ezrek és százezrek írták a'.á. Az első „Nemzeti kérvényre"', emely az egész országot bejárta, több mint egymillió aláírás került. A másodikra már tiibbmint három millió, a harmadik, ra pedig 5 millió aláírást gyűjtöttek. Az aláír\sgyüj.éaek idajan hatalm-s tömegtüntetések, nagygyűlések, hatalmas sztrájkok zajlottak le. Ebben az időben Írországban különösen borzalmasak voltak a burgonyavész következményei, s a gazdasági válság következtében a lakosság helyzete tarthatatlanná vált. Az előző éveiden megindult nemzeti függetlenségi mozgalmak most forradalmi mozgalmakká csrp'tak át ús az 1847-ben újra éledő chartizmusmil; r.agysz:rű a'kalma nyílott az ir szfbadlságharccal való egyesülésre. Ehhez azonban marxista pártra lett volna szűk. ség. amely a munkásmozgalom szövetségesévé tudta vohti tenni a nemzett felszabadító mozga'mat, képes lett volna u munkás, mozgalom egységes vezetésére, így azonban a burzsoázia különkülön verte le a chartistákat és az ír föderáció forradalmi kísérletét. Beszéde befejező részében foglalkozott G. Fazekas Erzsébet elvtársnő a ch art izmus történetim jelentőségével és az ösztönös munkásmozgalom korlátaival. Hiányzott belőle a tudományos szocializmus eszmei fegyvere cs a forrada'mi marxista pártok egységes vezetése. A charttzmus volt a legmagasabb fejlődósi fok, amelyre az ösztönös munkásmozgalom eljuthatott. Az opportunizmus az 50-es évek chartizmusában is erősen behatolt j és a tudományos szocializmus nélkül I az ösztönös munkásmozgalom szükI ságszerűeu íesülyedt, a szűk tradeunion izmus színvonalára. Befeje. zésül idézte Sztálin elvtárs szavait: „Az ösztönös munkásmozgalom, a munkásmozgalom szoci llzmus nélkül elkerülhetetlenül clfekélycsea'k és tradeuniouista jelleget ölt — alárendeli magát a polgári ideológiának." Marx és Engels, amikor a nemzetközi munkásmozgalom meglévő tapasztalatait és haladó emberi gondolkodás legfőbb eredményeit fel. használva a kapitalista társadalom szerkezetét elemezve, a tudományos szocializmus alapjait lefektették, megteremtették annak előfeltételét', hogy a tudómányos szocializmus az ösztönös munkásmozgalommal egyesülhessen — fejezte be előadását G. Fazekas Erzsébet elvtársnö. meghozta a magyar nyelvtudomány számára is a kibontakozás lehetőségét, föladatokat tárt a nyelvészet elé és lehetővé tette számárahogy bebizonyítsa a nyelvtudomány gyakorlati szerepét, a dolgozó nép kulturális fölemelése terén ráváró fontos hivatást. A marxista nyelvtudomány színeiben tetszejgö marri tévtivnok azonban már-már áthághatatlan akadályt állítottak nyelvészeink elé, amikor 1950 nyarán a sztálini nyelvtudományi mű" vek egy csapásra elhárították útjukból a hamis gátakat és megterem, tették az igazán marxsta nyelvtudomány alapjait. Sztálin vi'ágos, félreérthetetlen, kristálytiszta sza' mival, a dolgok lényegét niegvilá" gitó fejtegetéseivel jóval többet telt a nyelvtudomány marxista Alapelvéinek megfogalmazásénál: a sztálini nyelvtudományi frások megjelenésük óta minden tudományág szempontjából gyümölcsözőnek bizonyultak s több ponton lényegesen fejlesztették tovább a marxizmusleninizmus általános elméletét. Ezek az Írások egyúttal nagy megbecsülést is szereztek a nyelvtudománynak: Sztálin elvtáns azzal, hogy a háborús uszítók legnagyobb kard* csörtetései idején- a koreai háború kirobbantásiának rumjaiban személyesen foglalkozott a nyelv és a nyelvtudomány alapvető kérdéseivel, ráirányította a figyelmet a nyelv és a nyelvtudomány fontos, ságára, szerepére a társadalmi életi :i nemzeti kultúra fejlesztése terén. A sztálini tanítás világossá telte mindenki számára, hogy a nva|v iigyc nem lényegtelen és jelentéktelen, mert a .-nyelv, az érintkezés eszköze, egyúttal a társadalom bucinak és fejődésének eszköze", olyan szerszám, o'yan fegyver, amelyet gondoznunk- óvnunk, naprólnapra fényesítenük kell. Sztálin tanítása kijelölte a melvtudomúuv lie'yét a tudományok közt, megjelölte rendeltetését a társadalmi és kulturális életben. A SZTÁLINI UTMUTAT VS tette lehetővé, hogy 1950 decemberében, Sztálin elvtárs 70. születésnapján összeülhetett Budapesten az I. Országos Nyelvészkongressziis, amely új korszak kezdetét jelentette a magyar nyelvtudomány történetében Ez az első nagyszabású nycfvész-talá'.kozó, amire, a múltban példa ínég nem volt. nagy vonalaiban megjelölte a bazai nyelvészet föladatait. Most. két évre ró. a ma kezdődő második kongresszus már konkrét problémák megoldását tűzte napirendjére, melyek megoldását és fölhasználását ugyancsak a sztálini nyelvelmélet teszi tehetővé. A kongresszuson több érdekes előadás hangzik majd cl. Mégis két kérdés megtárgyalása válik kulturális életünk fejlődése szempontjából Is döntő jelentőségűvé. Sután Béla minisztériumi főosztályvezető anyanyelvi oktatásunk és tanárképzésünk ezzel kapcsolatos kérdéseiről számol lie. Előadása a tudomány és a gyakorlat együttműködését szolgálja, nyelvtudósaink Í9 nyelvtanáraink tapasztalatcseréjére, nyújt alkalmat, elmélyíti, eredményesebbé teszi1 'Iskoláink nyelvi oktatását V az irodalmi nevelés hatékonyságán keresztül szolgája jf jóságunk hazafias nevelését is. Nemkevésbbc fontos kérdést vet föl Pais Dezső akadémikus egyetemi tanár előadása irodalmi nyelvünkről, melynek máig megíratlan története mind a nyelvtudomány, mind az irodalomtörténet számára sok megoldat'an problémát rejt magában. Ezek fő,vetése és megvitatása éppoly hasznos irodalmi életünk, irodalomtörténeti köztud&tunk. haladó hagyományaink értékelése, tehát végső soron kul t ú rforra da'mun k szempontjából, mint a nyelvi oktatás kérdéseinek megvitatása. F KÉT NAGYIÉ)VrnSSAGE TÉM V mellett a II. Országos Nyelvész, kongresszus napirendjére tűzött többi előadás is minden bizonnyal hasznosan szolgálja a hazai nyelv* tudomány fejlesztését, a marxútá. nyelvtudomány kialakítását. Sz»t'.« Un elvtárs művei ráirányították figyelmünket a nyelvi oktatás, a nyelvmüvelés és a művészt irodalmi nyelv fejlesztésének leg| égetőbb kérdéseire. A ii. Országos Nyelvészkongressauu a Sztálini tanítás szellemében foglalkozik , azoc'alista építésünk e kulturális elöfeltét®lei.r«k kérdéseivel, s | munkája révén válik nálunk is mindinkább a haladásért, a békéé1' 1 vívott harc részévé a nyelv, a nyelvtudomány ügye. ' Dr. Péter László Adjon úi lendiTetet a kutatómunkának a nyelvészkongresszus Nyiri Antal főiskolai tanár nyilatkozata Értekezletet tartottak Szegeden a megye vasutas levelezői A MÁV szegedi igazgatóságának területén lévő vasutas levelezők keddi értekezletén ti munkáslevele. zés feladatait beszélték meg. Kanalas Sándor elvtárs bevezető szavai után több levelező mondtia el, hogy az újsággri való levelezés hogyan segíti a vasút területén tapasztalható hibák kijavítását. Cserháti József elvtárs megemlítette, hogy levelet kü'dött a .•Szociálisán Vasútért" című vasutrs szaklapnak, amelyben bírálta a közlekedésügyi minisztérium újításokkal foglalkozó i'.le:ékes osztályát, valamint a MÁV szegedi újítási fe'előrét. A bíráló leI vél hatására vizsgálat indult, ! amely nemes * k a szegedi igazga lóságnál, hanem a többi igazgatóságoknál is súlyos hibákat állapított meg az újítások elbírálásává' k:pcsolalban. Földvári Lajos élvtárs pedig arról beszélt, hogy a vasutas dolgozókról közölt munkáslevél rendkívül ösztönzőleg hat a további munkára. Kásmér Zoltán forgalmi szolgálrtlevő jó munkáját is megemlítette egy levelében s a Rádió nótát küldött Kásmér elvtársnak és az újszegedi állomás dolgozóinak. Azóta jelentősen növekedtek az eredmények az újszegedi állomáson, Tóth. Ferenc raktári munkás felszólalásában hangsúlyozta, hogy a munkáslevelezőknek renszeresen írniuk kell a faliújságokra is. Tóth elvtárs sztahánovista munkamódszeréről. eredményeiről rendszeresen beszámol a vásárhelyi állomás faliújságján. Az értekezleten megjelent munkáilevelezők több esetet említetek meg, hogy egyes szak3zo'gálati vezetők nem szívesen vesz'k, iia beosztottjuk levelez az újságokkal. Borsitzlcy István elvtárs ugyancsak erről beszélt, de hangsúlyozta, hogy a leve. lezőknek ennek cl'ané e mtödenkor bátran meg kell írniok az újságnak a hibákat is. A vasutas levelezők ígéretet lettek hogy a jövőben leveleikkel sokkal jobban támogatják a megyei pártbizottság lrpjait, a ..Viharsarkot" és a „Délmagyarországot'1. Az értekédé' alkalmával jó munkájukéri Gercsi György, Borsitzlcy István, Fabó József és Árvái Magdolna vasutas levelezőket a „Szocialista Vasútért" szerkesztősége könyvjutalommal [ajándékozta meg. A közvélemény azt várja a kongresszustól, hogy tájékoztatják az elvégzett nyelvtudományi munkákról, felvetik a legfontosabb megoldandó kérdéseket, meonm. tatják a megoldás útját, módját, kitűzik a feladatokat, meg a ter. veket és azok megvalósítására út. mutatásokat adnak. A megoldandó tudományos kérdések vitatásakor várnánk többek 1 között azt is, hogy Sztálin elv. | tára alapvető fejtegetéseinek hatására felvetődnék az alt-alános nyelvtudomány minden probléma, ja marxista kidolgozásának szúk. eéges vol*a. Ugy véljük, hogy |Zsirai Miklós akadémikusnak, a 1 magyar nyelvtudomány haladó hagyományairól szóló komgreszszusi fejtegetése ebben a kérdesben ts értékes gondolatokat tár majd a hallgatóság elé. Sztál'n elvtárs hangsúlyozta « Marr-vitát eldöntó tanulmányában, hogy a nyelvtörténet számára oiz. tes'tanl k»ll az öt megillető he. lyet és a nyelvtörténeti módszert meg kell tisztítani a polgári nyelvtudomány hibáitól. Szükséges volna rámutatni a nyelvtörténeti módszer termékeny voltára és az ls kívánatos volna, hogy a nyelvtörténeti kutatások ne csak a ter. vekben lássanak napvilágot, hanem induljon meg végre nyelv, emlékeink tervszerű feldolgozása, úgy, mint ahogy a szovjet nyelvtudomány is feldolgozza például aa órász. nyelvemlékeket, | Tudomásunk van arról, hogy készülőben van egy magyar leíró nyelvtan. Erre feltétlenül szükségünk van anyanyelvi oktatásunk éa tanárképzésünk magjavitása céljából. E tudományos leíró nyelvtan megjelenésére azért is volna r..a,gv 6Zükség, mert kezébe acij hatnánk minden általánoslskobl nevelőnek' is falun és városon egy. nránt. ezáltal lényegeden megy. vulí pj anyunyelvi oktatásunk a legalsóbb fokon 's. Ettől a leíró magyar nyelvtantól várjuk a. nyelvtani terminológia hasznain, iában tapasztalt sokféleség megszüntetését is. j Ugy véljük, hogy a vidsk m ' líyiar.szakes tanárait be lehetne veivti az új magyar tájszótár ada'. gyűjtő munkálatatea. Sokszor tapasztaltuk, hegy falun vagy kisebb városban tanító magyarszakos kartársa'nk szívesen végeznek ilyen munkát, ha megbíznák vele. A Horthy-korszakban sobaseru volt all alcra arra, hogy anyanyel. vünk tanításának kérdéseit és a magyar nv'vtudomány mego'daii. dó fe'adfttáft nz ország nyllvá. nossáca előtt megtárgyaltak. Most a kongresszus előtt azt kívánjuk hogy az előadok tej, tcpetása.'t kísérjék txmákeny viták és a záróülés határozati ja. | vastat,al lendítsék fel és tegyek eredményesebbé nyelvtudományán, kat. anyanyelvi oktsrtásunkat és l tanárképzésünket.