Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-10 / 263. szám

.MDF C SONG n táv" 'MM S^íiÉi ara 50 fillér VILÁG PKOLE1 ARJAI ÉGÍÉ5UUÉTÉK! Groniikn elvlárs nagy beszéde az ENSZ közgyűlésén ütevi börtönt kapott peták Nándor kulák, mert r.rm vetett Idejében A Szegcdi Rubiigyár dolgozóinak levele Rékos! elvtárshoz m OTT S A G A N A K L A P J A HÉTFŐ. 1952. NOVEMBER 10. Á holadó emberiség az egész világon megünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját Az új világ születésének dtí­túrna.- 1917. november 7-e, n Nagy Októberi Szocialista For­radalom szülöttjének, a Szovjet­uniónak születésnapja. S ma, 35 év i;tán minden korábbi évlordulót túlszárnyaló lelkesedéssel az em­beriség jobbik fele. ünnepelte meg a forradalom évfordulóját: novem­ber 7-ét. A világ népeinek szive ezen a napon • együtt dobbant a szovjet nép szívével. A haladó em­beriség ezen a nagy napon együtt ünnepelte a szabad népek táma­szát, az elnyomott népek remény­ségét, a kommunizmust dicsősége­sen építő, legyőzhetetlen Szov­ictunió születésének 35. évfordu­lóját. A szabad népek földel át­fogó széles tábora, a Csendes­Óceár.tól az Elbáig diadalmas nemzeti ünnepként köszöntötték ezt a napot. De ünnepelték a Nagy Október születésnapját, az imperialista elnyomás alatt élő bé­keharcosok százmilliói is. Októ­ber ünnepén az imperialista elnyo­más alatt élő népek százmillióinak ajkán minden eddiginél hurco­sabban hangzott tel a jelszó: „Meg­I védjük a békét!"... ,.Soha sem lógunk harcolni az Októberi Szo­cialista Forradalom szülöttje, a' ! kommunizmust diadalmasan építő • Szovjetunió elleni" November i j 7-én, az Októberi Forradalom 35. ] • év lordulóján a békeszerető emberi­i ség ismét megmutatta erejét. Ez 1 az ünneplés seregszemle volt, a i béke védelmére telsorakozott száz­milliók harcos seregszemléje, Hatalmas katonai'díszszemle és felvonulás Moszkvában Moszkva, november 7. A béke fő. városában, Moszkvában a legén, dás Vörös-tér ünnepi díszbe öltö­zött a nagy évfordulóra. Vendé­gek ezrei töltik meg a Kreml­falai mellett elhelyezett emelvé­nyeket. Az egész világ a Vörös, tér felé tekint. A világ népei ér­zik, hogy ók is részesei a hatal. mas ünnepnek. A Vörös-téren fel­zúg a taps. A mauzóleum emelvé­nyén megjelennek a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szov­jet kormánynak vezetői. Sztálin elvtárs leimegy a mauzóleum emelvényére. Lelkes éljenzés kö­szönti a nagy vezért. Sztálin elv. társ felemelt kézzel üdvözli a né­pet, a Nagy Október vívmányait védelmező hadsereget. A téren felsorakoztak már a ka. lonai díszszemlén résztvevő csa­patok. Megkondulnak a Kreml harangjai. A Kreml toronyórája ütni kezd, a zenekar indulót ját­szik. Sz. K. Tyimosenko, a Szov­jetunió marsallja fogadja a dísz­szemlét. Ellép a csapatok előtt, majd ünnepi beszédet mond. — Évről-évre egyre fényeseb­ben tárul lel az Októberi Forra­dalom nagysága. Az Októberi Forradalom gyökeres fordulatot je­lentett az emberiség történetében. Ez a fqrdulat a régi, a kapitalista világból az új, szocialista világ felé mulat, — mondotta Tyimosen­ko marsall, majd vázol'a azt a hatalmas utat, amelyet a 6zovjet nép Sztálin vezetésével napjainkig, a kommunizmus építésének meg­kezdéséig megtett. Tyimosenko marsall hangsúlyozta: — A Szovjetunió szilárdan és következetesen védelmezi a béke és a ncpek közötti együttműkö­dés ügyét. A szovjet nép a többi békeszerető demokratikus állam­mal, a Kinai Népköztársasággal, a népi demokratikus országokkal és a Német Demokratikus Köztársa­sággal teljes egységben vívja hat­lát a békéért. — A szovjet békepolitika nem­csak a szocializmust építő demo­kratikus országoknak, hanem a tödkerekség valamennyi élenjáró és becsületes emberének bizalmát, együttérzését és támogatását is élvezi. A háborús gyújtogatok ugyanakkor új világháborúról ál­modoznak és új világháborúra ké­szülnek. Fokozzák a fegyverke­zési versenyt, harmadik éve foly­tatnak barbár háborút a koreai nép ellen, uszítanak a Szovjet­unió ellen. — A háborús gyujtogalóknak azonban tudniok kellene, hogy a világ népei nem akarnak háborút, államunk pedig erősebb, mint vc­laha és az agresszorok csapására döntő csapással tud válaszolni. Hazánk békéjét és biztonságát őr­zik a Szovjetunió bátor fegyve­res erői, amelyek minden szük­ségessel rendelkeznek ahhoz, hogy szélzúzhassák az eszüketvesztett agresszorokat. Tyimosenko marsall befejező szavai után hatalmas hurrá zúgott fel a téren,1 majd megkezdődött a csapatok felvonulása. Dicső csatákban megedzett leg­jobb harcosok a díszszemle részt. vevói. A tiszti iskolák után a szov­jet haza szent határainak bátor őrzői, a szovjet határőrök vonul­nak el. A szovjet emberek kimond­hatatlan örömmel és büszkeséggel nézték végig a csapatok felvonu­lását. Érezték, hogy jó kezekben van a szovjet nép békés, alkotó munkájának védelme. Az a had­sereg, amely szétzúzta a hitleri hordákat, képes arra, hogy meg­fékezze a háborús gyujtogatókat. A katonai díszszemle után Mo­szkva dolgozóinak ünnepi felvo­nulása kezdődött meg. A menetet hagyományos szokás szerint a fő­város zászlaja nyitja meg. A zász. lót Turtanov, a „Szerpi-Molot" üzem hengerész főművezetője viszi. A spnTta\ók után megkezdődik a kerületek felvonulása. 1200 zászló nyitja meg a felvonulást. A zász­lók mögött a munka hadserege vo­nul: acélolvasztárok, szövők, tudó­sok, mérnökök, technikusok, a leg­' különbözőbb foglalkozási ágak dol­gozói. A v'rág és zászlóeidóben a párt és a kormány vezetőinek ké- | pei mellett, ot4 viszik a népi de­mokratikus országok vezetőinek, köztük Rá kosi Mátyás elvtárs arc­képét is. jára léptek. Ezután arról beszélt Zombori János elvtárs, hogy az elmúlt 35 évet, a Nagy Októberi Forradalomnak az emberiség sor­sára gyakorolt egyre erősödő ha­tása jellemzi. Az Októberi Forra­dalom után a világ minden becsü­letes dolgozója bizakodva tekin­ted Moszkva felé. Figyelemmel kisérte a Szovjetunió népei poli­tikai, kulturális eredményeit. Eu­rópa számos országa lerázta a kf­zsákmányolók jármát. Megalakult a Német Demokratikus Köztársa­ság, a Kínai Népköztársaság, a koreai nép, a kínai önkéntesek, kel együtt hősiesen harcol sza. badságáért és függetlenségéért. Egyre nagyobb mértékben bonta­kozik ki az elnyomott népek, a gyaimatok nemzeti szabadsághar. ca az imperialisták ellen. A Szovjetunió minden tevékeny­ségét, — mondotta továbbá Zom­bori János elvtárs —, az elmúlt 35 év alalt a békéért folytatott követ, kezetes harc jellemzi. A kapitalista országok dolgo­zói a Szovjetunió és a népi demo­kráciák példáján egyre jobban meggyőzödnek arról, hogy C6ak a szocializmus biztosítja a békét és az imperializmus igája alól való megszabadulás lehetőségét. Sze­ged dolgozói előtt ismeretes, hogy a szovjel kormány milyen kitar­tóan harcolt és harcol az amerikaiak koreai beavatkozás, s az ellen a kísérlet ellen, hogy Bulgária, Ro. mánia és Magyarország belügyei­be beavatkozzanak. — Az amerikai imperialisták nem tagadják, hogy a háború kl. terjesztésére és ezen keresztül a harmadik világháború k'irobbantá­sára törekszenek. _ A béke híveinek hatalmas frontja azonban útját állja az új háborús gyújtogatok bűnös tevékenységének. A Szovjetunió vezette 800 milliós béketábor el van szánva arra. hogy a békét megvédi a háborús gyujto­gatókkai szemben. Szeged dolgozói is megértették mit jelenfenek a sztálini szavak Megkoszorúzták a felszabadító szovjet hősök budapesti emlékműveit A hálás magyar nép november 7-én Budapesten és vidéken a ke­gyelet, az emlékezés, a szeretet virágait helyezte el a 6zovjet hő­sök emlékművein. A budapesti Szabadság.téri szovjet hősi emlék, müvére elsőnek a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa nevében Rákosi Má­tyás elvtárs helyezett el koszorú4, A Gellért-hegyi felszabadulási emlékművön a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsa nevében Gerő Ernő elv­| társ államminiszter, a Népgazda­sági Tanács elnöke, a MDP Poli­tikai Bizottságának ta,gja helyezte el az első koszorút. ! A Kossuth Akadémia előtti em­! lókműre elsőnek Farkas Mihály, ' a Molotov-téren Zsoiinyec Mi­hály, a Gelléri-téri szovjet hősi emlékműnél Hegedűs András, Osz­topenko kapitány emlékművére Házi Árpád, Steinmetz kapitány és , parlamenter társai hősi emlékmű­j vére ped'g Apró Antal elvtárs he­lyezte el a párt és a miniszteita­I nács koszorúját. Szeged dolgozó népe mélységes hálával és szeretettel gondol a szovjet népre és Sztálin elvtársra a nagy ünnepen Díszelőadás a szegedi Nemzeti Színházban Es'e a Magyar Dolgozók Pártja Szeged Városi Pártbizottsága, és a Városi Tanács Végrehajtóbizcttsága a szegedi Nemzeli Színházban ün­nepséget rendezeti. Az ünnepeéget Pamuk István elvtárs, a Városi Pártbizottság agil.-prop. osztályá­nak vezetője nyitolta meg. Üdvö­zölte a Csongrádmegyei Pártbizott­ság megjelent műnk társait, a fegy­veres erők, a honvédség, az Állam­védelmi Hatóság képviselőit, a ki­váló sztahanovistákat, a kiváló ter­me'őszövet kezeli tagokat, az egyé­nileg dolgozó p-iraszlokat, a Ma­gyar Tudományos Akadémia jelen­lévő tarjait, a Kossuth-díjasokat, az irodalmi Sztálin-díjjal kitüntetett N:igy Sándor elvtársat, a tudomá­nyok doklora't, kandiídálusait és a párt- és tömeg-szervezeti funkcioná­riusokat. Ezután Zombori János elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára mondo'.t ünnepi beszéde'. Beszéde elején az Októberi Forradalom je­lemiősógéről beszél:. Elmondotta, hogy : -z Októberi Forradalom azért győzött, mert Oroszország munkás­osztályának élén olt állt r.z osztály­harcban megedződött, élenjáró és forradalmi elmélettel felfegyverzett Bo'sevik Párt. Lenin és Sztálin elv­társait — mondotta •— hosszú éve. ken keresztül készítették elő a mun­j kásosztályt a eárizmussal vsiló ösz­szecsapásra és a proletárforrada­! lomra. Lenin és Sztálin elvtársak eggyé kovácsolták a proletariátus forradalmi pártját és felfegyverez­ték a marxizmus-leninizmus tanítá­saival. Ilyen párt nélkül gondolni sem lehetett volna az impcralizmus megdöntéséve, a prolet&rdilc atúré­ra. A Bolsevik Párt irányításával a szovjet nép óriási lelkesedéssel 'e­remiet e meg a forradalom után üzemeit, gyárait, új iparágakat és ipari központokat teremtet!. A Bol­sevik Párt vezetésével fordulat al­tot t be fcilun. A parasztság meggyő­ződött arról, hogy a ko'lekdv nagy. üzcimi gazdálkodás, boldog, jómódú élethez vezet. A lenini-sztálini nem­zetiség poliika egységes testvéri családokká forrasztotta a Szovjet­unió népeit. A Szovjetunóban meg­szűntek a grizdasági válságok, nincs többé ínség és munkanélküliség. A Szovjetunióban gyors ütemű kuUúrforradalom ment végbe. Ha­talmas mérelckbeoj megnőtt az isko­lák, egytamek száma. Sokszorosára emelkedett a színházaik, kultúrhá­zak, k'ubbok. kórházak, egészség­ügyi állomások, gyermekegészség­ügy! intézmények és üdülők száma. Kifejlődőit az új népi szovjet értel­miség, a munkásosztály és a pa­rasztság fiaiból. Ezeket az eredményeket a szov­jet nép úgy érié el, hogy a párt vezetésével, a munkásosztály szün­telen harcot folytatott a trockista, bucharinista árulók ellen. A Nagy Októberi Forradalom, a 6ztálini ötéves terveken keresztül, a Szovjetuniót az elmaradt cári Oroszországból a világ leghatal­masabb ipari államává, a szovjet népet a legmagasabb kultúrájú szocialista nemzetté emelte. A világ minden dolgozója bizakodva tekint Moszkva felé A világ első szocialista álla. mát a hitleri fasiszták ós csatlósai 1941-ben meg akariák semmisíteni. Ebben a nagy honvédő háború­ban a szovjet emberek fronton és hátor-szágban, a 'hősiesség cso­dálatos példáit adták. A bölcs sztálini stratégia hozzásegítette a hős szovjet népet ahhoz, hogy le­győzze az ellenséget. A szovjet nép ezzel a győzelmével megvédte szabadságát é3 függetlenségét és felszabadította Európát a fasiszta járom alól. A Szovjetunió Kö­zép- és Dé'-Európa számos orszá­gát szabadította fel. Ezek az or­szágok kiszakadtak az imperia­lista láncból és a népi demokrá­cia és a szocializmus építése út. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. történelmi jelentőségű kongresszusán Sztálin elvtárs el­mondott beszéde új erőt ad a népi demokratikus országok népcinek. Sztálin elvtárs azt moníotta, hogy Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarországig új rotrimbrigá­dtoík jelentek meg, a népi demokra­tikus országok képében. Szeged dol­gozói is megértették, hogy mit je­lenítenek a sztálini szavak. Ez a megtisztelő kijelentés azt jelenti, hogy a mi országunknak és a többi népi demokratikus országnak köte­lességük, fokozott kötelességük van az emberiség békéjének és szabad­ságának ügye iránt. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusán a Köz­ponti Bizottság a nemzetközi hely­zetről szóló értékelésében Malenkov elvtárs újból kifejtette a Szovjet­unió harcos békeakaratát. A mostani feladatunk — mon­dotta Malenkov elvtárs a XIX. kon. gresszuson —, hogy még jobban fo. kozzuk a néptömegek aktivitását, még jobban fokozzuk a béke hívei­nek szervezettségét, fáradhatatlanul leplezzük le a háborús gyujtogató" kat és ne engedjük, hogy hazugsá­gukkal behálózzák a népeket. Malen­kov elvtárs hangsúlyozta, hogy amennyiben ®z agresszorok egy harmadik világháborút robbantaná­nak ki, ez a kapitalista világrend!, szer szélhullásári fog vezetni. Ugyanakkor azt is aláhúzta, hogy az atom és a baktériumfegyver el­tiltásával a nagyhatalmak fegyveres erőinek csekken1 énével, a nagyha­talmak b'ékeegyezmény'ének megkö. tésével meg lehet szilárdítani a bé­két. Sztálin elvtárs beszéde, ame­lyet a XIX. kongresszuson mondott, valamint a Központi Bizottság be­számotója a nemze'iközi helyzetről megmutatta a Szovjetunió vezette I egyetemeken közel három és fé.ezcc béketábor hatalmas erejét, amely hallgató képezi magát. munka a béfkés nemes törekvések tanúbizonysága. A XIX. kongresszusnak a Szov­jetunió fejlesztését szolgáló 1951— 1955. évi ötéves tervre vonatkozó irányelvei a szocializmusból a kom­munizmusba vS'ló fokozatos átme­net világos perspektíváit tárják eiénk. Az ötödik ötéves terv előírja, hogy az ipar termelése öt év alatt 70 százalékkal emelkedjék. Különö­sen gyorsan emelkedik a gépipar, a kohászat, a bányászat és a termelő­eszközöket gyártó több iparág bír. melése. Minden eddigi eredményünk kiinduló pontja a Szovjetunió jelszabadító harca A Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy hazánkban megvalósíthatjuk aiz Októberi Forradalom nagy erecU menyeit, a kizsákmányolás minden fajtájának megszüntetését. Minden, eddigi eredményünk kiindulópontja, a Szovjetunió felszabadító harca. A Szovjetunió segítsége nélkül nem tudtunk vo'ir.ia talpra, állni. A Szov­jetunó nyersanyaggal és élelemmel támogatott bennünket, lehetővé lel­te, hogy gazdasági életünk újra meginduljon. Még élénkem. él emlékezetünkben az, ai szörnyű pusztítás, amelyet a fasiszták hazánkban véghezvittél:. Lerombolták a hidakat, gyárakat és elpusztították a vasútjainkat, kifosz­tották az országot. Pártunk vezetésével az elmúlt 8 év alatt kulturális téren, is nagy eredményeket értünk cl. Az általá­nos iskolák és a középiskolák száma, nagymértékben emelkedett. Űj egye­temeket létesítettünk. Ezekben az iskolákban jórészben a dolgozó nép gyermekei tanulnak. A szegedi erőt ad .a világ népeinek az impe­I r alista háborús gyújtogatták elleni j harchoz. A hitleristák orv támadása 8—9 | évvel, vagyis két ötéves terv­vel vetette vissza fejlődésében a szovjet ipart. Az ipar össztermelése 1951-ben több mint kétszeresen meghaladta az 1940. évi szinvona­lat. Különösen a termelési eszközö­ket gyártó iparágak fejlődnek gyors ütemben. A Szovjetunió hoz­záfogott a kommunizmus legna­gyobb építményeinek megvalósításá­hoz. Rövid idő alatt helyreállítot­ták és túlszárnyalták a Szovjet­unióban a mezőgazdasági termelés háborúé löki színvonalát. Ebben az évben 48 százatokkal több búza ter­mett a Szovjetunióban, mint 1940­ben. A természetátalakítás valóság­gá válik. Ez év július 27-én meg­nyílt a Lenin-csatorna: a kommu­nizmus építkezéseinek első nagy al­kotása. A sztálini korszak e hatal­| mas építményének üzemibe helye­' zése új történelmi jelentőségű győ­zelme a szovjet népnek, az alkotó Szegeden .az Űjszegedi Kende, gyár újjáépítése, a szegedi Textil­kombinát, a Tisza-híd felépítése c3 a többi üzemek kibővítése is tanús­kodik eredményeinkről. Ezután ismierietto a november 7-1 vállalások teljesítésében kiemelkedő eredményeket elért dolgozók teljesít­ményeit, melyek a Szovjelurió iránt érzatt háta és szeretet kifejezései. Szeged dolgozói jól tudják — mondotta —, hogy városunktól dé'. re Tito és bandája ugrásra készen áll, hogy g ódái parancsára megza­varja békés, építő munkáikat. Sze­ged dolgozói ezert is fokozzák a termelést, mert tudják, hogy ezzel erősítik népgazdaságunkat és ezzel erősítik a békefront ránkeső szaka­szát. Szeged dolgozói azonban nem­csak a munkában altnak helyt, La szükséges, fegyverrel a kézbeo is megvédik szocialista építőmunkáT.­kat. Sztálin elvtárs XIX. kongresszu­son mondott beszédébon új roham­brigádoknr.k nevezte a népi demo­kráciák országait, köztük Magyar­országot ls. Sztálin elvtárs beszédé az egész ország dolgozó népével, (Folytatás a második oldaloaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom