Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-07 / 262. szám

6 PÉNTEK, 1952. NOVEMBER 21. Jehovisiák, adventisták, mariaviiák — AZ AMERIKAI IMPERIALIZMUS KERESZTESPÓKJAI prédikátornak, ' Halkan nyílik a gaztetejű kis pa­rasztház kapuja. Elővigyázatoson omol a kilincsen a jövevény, nc. hogy zaji csapjon. Ilyen óvatosan jö.i az utcán is. Most. hogy belől van a kapun, megélénkül. Körülnéz az udvaron, kíváncsi a gazda va­gyoni helyzetére s a bel ő zsebéből elővett, külföldről kapuit füzelekkel egyenesen a lakás felé tan. Míg keze az a,tán pihen, átfut nz gyán az%i kívánság, hogy bár csak be e­get, vagy valami más eseiből való bnjt találna a családnál, meit akkor félig nyert ügye van. Ilyenkor már könnyen rá lehel mondar.l, hogy „iám. ez is isten büntetése". Márpe­dig, ha a bcvezit's megvan, köve'­kezhei uiána a többi: n világ végé­nek a közeledte, nz Istenek h rca; a NEMZETKÖZI SZEMLE szük-e a „megvá't.ís1". hanem bízik a tőlünk ohg néhány kilómé erre le­selkedő vérszomjas Tito-bandában is. Ezért berzíl olyan nagy hevület­tel a „r.agy-vizen''-túli megváltáról. Truman — mint ,megváltó" Érdemes fcilebbentcni a nemlörő dömség függönyéi ezekről a vesze­delmes elemekről. Nézzük meg, kik ls ezek az „együgyűeknek" tartott jómadarak? A szekláns mozgalmat nz amorl­k i és más külföldi reakció erősí. rénus Ha jellemző megállapítást kere. reál kérdéssel kapcsolatban hangofc ezzel tünk cz elmúl hát nemzetközi ese- .alott egész érvelését. Vis.nszkij • hrtalmas katolikus papok teológiai köny. az eimuij hét eseményei minden ed- amerik iak koreai politikájának al­veket is adnak a prédikátoroknak. difíin£i meggyőzőbben fedték fel az jas és agresszív jellegét. Bebizunyr Tehát szoros politikai szövetseg imperialista tábor alapvető gyenge- tolta hogy a liadifogo ykrdésben is fennáll némely községben a sápé}. tanúsított amerikai álláspont crkoL papok és a szektánsok prédká-,^ v;sinszk'j elvtárs, a Szovjetunió csiieg, politikaiig és nemzetközi Ezt a segítséget kg ügyminiszterc 'az ENSZ-ben' jogi szempontból egyaránt tartha­:ly nyilvánvalóan ellenséges mondott október 29.i nagy beszédé- tal'an. Beszéde befejeztével új la. pit-irtás ée törvénye'lencs. ezek ben a szó szoros értelmében Izekre vaslatot terjesztett elő a koreU ker­torai közölt, amely magn" a reakciós papok úgy állítják be, gzódte szét az amerikaiakn k a ko-1 dés békés rendezésére, hogy azért adják, mPrt „jóinduia. wMcgtzabadnlni az amerikai gyámságtól. tet e mg hazánkban és így me- túak" a prédikátorok. Ugy látszik, gyénkben Is. A szekták tagjai vá'o- ' ezerintük az a jóindulat, ha va. ga ás nélkül kaplak és kapnak még j )aki uszjt a népi demokrácia rend. Vls'nszkij elvtárs beszéde mély i ember egyetért a Szovjetuntóval ab­ma is anyagi és „erkölcsi" támoga- i s2Pre euen ^ mocskos propagan- benyomást keltet! az ENSZ.küldüt-' ban, hogy hamarosan valamilyen I .1 r, „ v,^ —íi-ft : i «% AWln ll '1 n Ír I i . , « . - • . • 1 , I . , - _ - . , . I - . f • • • A — ...i lást az amerikai imperialisták jók és ro.-szak küzdelme: míg végül i zxuldjábcn álló szerzetes rendek'ől Is jön a m gvá tó a „ragy-vizen" túlról és diadalmaskodni fog. Az á«ottlia!mi kulák-pi édtkátor Igy já"ják szorgalmasan az ,,úr parancsából" (amely a nagy-vízen túlról irányít) a megye községei, nek és városainak háza t, tanyá t az adventistáik, jehovisiák, nazarénu­sok, marinvlíák s a lestvér szekta­szervezetek lagjai. Ájtatos szemfor­gatással cscpcgteiik az amerikai kozmopolit zmuá mérgét az egysze' ű emberek lelkébe. Ha at öntudatos dolgozók kiutasí ják őket. még ck­kor sem akarnak tágítani, hanem nyúlós szemtelenséggel tapadnak a ház Lakólra, sz jkózva a betanult 6zöveget — Ugyan hagyd azokat nz egznl­tált bo'o -lo' a| — legtöbb he.ycn így intézik cl a szektákkal való fog­lnlkozáft. Igy vélekednek Mérahatl­mon a közeág va^a;öi Is, a nagyfejű Szepesi András cipfeszmoslerrőj, aki vezetője az egyik szoktas/.ervezet­nek. Ásotlhalmán sem törődnek so­kat a közság vezetői azzal, hogy a Svájcból k pott, jtoád pjczhe buí­kolt imperialista * frdpagándn­amynggnl HEGYI TV. fprdőzi ,>z ál'ami gazdaság dolgozóit a szaktáns Dobó Szllvcízt r kulák " Jól ismerik a ltoZsáfe: Űdlgoáől Dobó kulákot, aki a múltban ls kizsák­mányoló vo't és a nála dolgozó idénymunkftioknt kíméletlenül ki. uzsorázta!--A folszabidu'ás ulá.n to­vább folytatta népcileoes tevékeay­séjtét. I nl jrhovisla vezető, arra to ckcdc't, hogy kenelteTjes szavaiba becsempéssze a lug.ua dabb uszítást a j és szektáktól. Svá :eon keresztül ér­keznek az országos szektavezelők kőzve'Résével hozzájuk az angolból fordított b'osúrák, nmelycknek min­den sora ,,megjó:olja", hogy elvész a világ és mini ahogy a bibliai idő­ben az önözvíz elpusztította az em­bereket (ezt így mondják a szek­tánsok), most tűz által pusztul el a vi'ág. Azonban a jók megmaradnak, mer' megváltja őket a ,,nagy-vizen túlról" jött megváltó — vagyis Tru­man. Nem más ez a szektánsok ré­széről, mint a harmadik világháború kl robbantására való törekvés, a ránk ,'heson leselkedő Tito közvetlen szomszédságában. lek körében is. Az amerikai kiit­dájával a harmadik világháború Ideológiai előkészítője. Nem mások tehát a jehovisták, . . adventúták. martavistik, nazaré- 1 hagy Visinszkij beszede „semmi nusok és az egyéb szekták tao. újat nem tartalmazott" — az nme. jal, mint az amerikai impe-rializ. nkal küldöttség ir.eglevesztö propa. mus beépített ügynökei, az ameri- gandá'ut magának a nyugati bur. kai imperializmus keresztes pók- z<5°á sajtónak a beismerései cáfol­jak Mérges pókok módjára akar. ják meg. Visinszkij „csupa olyan ják a szájukból fröcskölt undok küldöttet lat maga körül — írja a imperialista propagandával behá. párizsi , Ccmbal" —. akinek cgye»­lózni az egyszerű emberek lelkét !<ta kívánsága: megsz bndulnl az és beoltani az amerikai kozmopoli- amerikai gyámságtól és főleg sem. ti7mus rothadt szellemét. Hódme­„, „_ ! niegcgyez'src kell jutni- Az amcri-. döltség hiába liiirtölte világgá a kii- ! kai cs angol nép őszintén kívánj i, lönböző hiriigynökségeken keresz- I hogy vége tegyen a koreai habom­nak." Vis'nszklj elvtárs beszéde nagy. jelentőségű telt abban a h talmaa küzdelemben, ame y a béke ts a há­ború erői közölt folyik világszerte. A beszéd jelentősége kettős: egy­részt megerősíti hitükben és harci el-zánlságukban azokat a milliókat, akik a koreai háború felszámo á*át kívánják, másrészt cáfolhatatlan le. Fokét n veszedelmes embereket !helyi veze'5i- Az ^ el°lt, Ezeket veszedelmes embereket 6Zemük lá„ára működtc,k és 7Övásárhclyen, Makón, Ásotlhal. mán. Mórahalmon és a megye egyéb területein, nem ismerték ezt fel a pár*, és tömegszervezetek a nevezik tehát együgyűeknek egzal- "'bolond^knlk "ts 1 bo'°ndoknr,k. A szekták tagjai együgyűeknek tartott, veszedeL azonban koran'sím egyugyuek- Szer- „, ' ... . _ ., . vezejton dolgoznak SgLc terüle- ^ffig* pSja aT\ g? Ién; & anny:ra összehangolták mun- áSot,ha]mi á{íami hajukat, hogy a községeit, vagy a I elt-rlk Rodó SziIvesz,J szelftán6 Í hulák működését, aki az amenka1 Asolthniman imp€riallsták fizetett prédikátora. városokat területekre egymás köz!. Például n nazarénusoik a Halas-telepi ré­szen, a jchovisták a Kissori-részen do'goznak. A mozgalom vezeői mindegyik szektánál,,családi dinasz­tiák". A szektáié t-gjai „tlzed"-nek megfelelő részt flzetrek be a szek­taszervezet pénztárába és ez o'yan összeget tesz ki, hogy három prédi­kátort is el tudna tartani egy-egy szekta. Dobó Szilveszter jehovista kulák ls ilyen prédikátor, aki töf­vfnytolen úton hirdeti az Imperla­[ lista demagógiát. ...és akik segítik őket Jellemző még a 6zekták mükö­Nagyobb éberséget... a , désére. hogy teljes egyetértésben S rt* .bekerf% -, . .. . népi dvmi.'.ráoia cll;:n. Különösen.a i dolgoznak a katolikusokkal. Egyes ^ az amerikai imperia'lsták megfi­zetett ügynökeit és ne tűrjék meg lakásukban egy pillanatig tszcs-fc s. Ideiében mutatta kl plébániákon például eemonrit se a fogafeh -i-ét. Házról házra járt lesznek azért, hogy a szektákba és ig: kezeli í'áv nni a dolgozó pn-j belépők kijelentkezéseit megaka­rasztekat, hogy a e lépjenek bo a j dályozzák. Nemhogy nem küzde­tszi , u • akkor kocsival hord- • nek a szektarintizmus ellen —, ta u szel;I . i lagj lt egyes összejö- pedig tudvalévő, hogy az ellen, veié' ' re, ahol hiboritti lanul agi-]kezdk a hivatalos vallási Feltétlenül fel kell flgyeln'ök a pártszervezeteknek. tanácsoknak a szekták működésére Figyelem- Icvolc tJfljbi 1;azütt a mel kell kísemiok azokat a terü- indítványozza leteket, ahol a szekták működnek h y a né { fc - kuIdy,-sége a és jó népnevelő munkává fel . gyíiIísbcn Szaba. ke l világos,tan ok a dolgozókat, , don ég a,.adáiytal nul klfejthesse a milyen veszedelmes munkát vé- nfl , kamara Álláspontját a szóünn­^ ír0'6-,.3- Jfh°vlS ákl a forgó kérdésekkel k ocsalatban és a vallási mecbe öltöztetett propa. j>et. ? ganda munkájukkal Figyelemmel j f^ J áUam^1 gazdaságba,8' ! ^V s & xj- küza[f kifejtene a szövetségi gyules ott romboló , AiiásponUát. A n'lpi kamara lcve'c cs az abban mi olyat sem lenni, ami hozzájárulna 1 leplezéseivel még jobban megnehe. a koreai háború Kínára való kitér- ziti.f.z l""erik«i és £háb?T"8 , ,, , , -T uszítóknak, hogy a „beke vedel­jrsztesehez". A londoni „News mezőil, 87,crcpében tetszelegve fél. Chronicle" pedig így ír: „A legtöbb j revezethessék népeiket. Az őnznémci íanácslto/ásokért Johanncs Dieckmann, a Német ugyanezt tehessék Bonnban. Ade­Demokralikus Köztársaság népi ka. nauerck, miként azt Imperialista marájának elnöke cktóber 31-én le- gazdáiktól jól megtanullak, álhn­ve'et ju't tott el Ehterslicz, a nyu- dóan a „demokráciára", a „szabad­galnémct szövetségi gyűlés elnöké, ságra" hivatkoznak. Nos, mos* hez. Dieckmann levele a szepíem- módjuk van bebizonyítani, hogy a bérben a német egység kérdésében szabadságot, a demokráciát nemcsak megkezdett ö szn.'met tanácskozó-' a volt náci láhornokokn k és a nyu. sok folytatását, azok kiterjesztéséi gatnémetországi nagyinonnpóllumok javasolja és váriszt kér a népi ka. urainak kívánják biztosítani. Ade­mara szeptember 19-én. Bonnban nauer'k ezonban egyelőre hall. átnyújtott level re. A népi kamara g tnak ebben a kérdésben. Annál következőket kevésbbé hal'gat azonban a német Tegyék lehetővé, | nép. é3 a német nép hangjának ere­foglalt javaslatok újra előtérbe á'­Iílják az európai béke legfontosabb kérdését, a német kérdést- A népi kamera javaslatai kínos helyzetbe hozták Adenauert cs a német nép sem, hanem jelentsék azt a rend. lhro^HL,NA^/n8€dhf4]Üv ,meg' I^bbl áru-óit. íme a népi kamara sredaKzmus tt iSSht' le'.!—1 tárgyalásoké javasol: Jöjje. jót bizonyítja az a tény, hogy egyre több nyugatnémetországi polgári és szociáldemokrata lap kezdi köve­telni, a népi kamara javaslatának elfogadását. A Ma jna-Frankfúriban megjelenő „Szociálistl3chc Volkszcltung" pél. dáuí a következőket írja: ,-Napról, napra nő azoknak a németeknek a száma, akik népünk egységéért éa a békéért küzdenek. Most eleget kell fonni a millió ekaratának. Az idő sürget... A bonni parlament­nek most a német megegyezés mel, Ic't kell döntenie." M"t bizonyítanak a polgári és a Bzociá'demnkrata lapoknak ezek a 1 ijelenté lei? Azt, hogy a német nép tá'1 '{ a s: clnlizinus épíléss ellen, mákkal —, hanem még segítik is '. " .. u '"ír19 " . nek e! a bonnlak Berlinbe, mondják ; túlnyomó többsége a két Németor­Dohó kulák a Títo-halár m. lletl a Szekták tagjait. Mórahalmon ' . cl véleményüket a német egység1 szág közötti tárgyalások azonnali J " kérdésében cs ugyanakkor engedj ;k I megkezdését és Németország békés nemes k a' oan bízik, hog-y az ame. rlkai impcr a'iftáli hozzák meg ré­píldául a katolikus pap elvi uta-| sílásokat és segítséget ad a naza. Kovács Imre 1 meg, hogy a népi kamera képviselői | egyei lését követeli. dks — a dalt JTgvs; éjjel ömlett az eső. Haj- | gyárban bekövetkezett robbanás *J >:• ' i a: Aj ok felöl fúvó sz.'l ; vú'tota ki. E katasztrófának több tzét-.avarta a felh ő: t ás a felkelő halott és sebesült osztrák munkás r,ap sugarai nu gvihígítoitúk a város: /«// az áldozata. I , ,/ ti: éi hegycsúcsait, Bécsben Még ezen a napon Bécs IcüJönbözS rr<í •/ iit'. i üzemeiben és Ausztria több városá­Mint mindig, a mai reggelen is ban li.oakozó gyűléseket tartottak, v.j I: vo-tik a bécsi utcák, Mun- j Az osztrák hazafiak leleplezték az A le és tiszteire ők üzemeikbe,' amerikai imperialisták cselszövéseit ynúrnikba, vállalalalkhoz és intézc. I és követelték a hadiépítkezések meg. t ' !'c így1, lek, A pályaudvarok] szüntetését a nyugati megszállási ember. övezetben. Ez — egy epizódja csupán annak a szívós békeharcnak, amelyet az vérzését és amerikai zsoldos hadse- minden iratát megtekintésre és má­reg létrehozását. E fenyegető terv so'.alkészítésre". szeres kapuin át h talma$ áradat omlett a városba. De ime, félóra telt csak el és köré körül minden o'cerndcsedett. A. osztrák munkások folytatnak. Ez a rendőr m igünos alakja integetett ] csűréin a útke. cs'.teződésnél, meg itt-ott házmesterek tepregették a szemetet.,. Nem, egyszer utaztunk Bécsbe ezekben a reggeli órákban. A mun­kába sie ö munkások mindig ko­morak. gondterheltek voltak. HalL gap. 17 szál t ik kl a vagonokból, hall­gat yon mentek az utcákon, leverten lépték át üzemeik, hiva'alalk küszö­bét. Nc! gondolt gyötörték ezeket a: embere t: fi elem, hogy elvesz­tik miink íjukat, tehát — kenyerü­ko'. bérlikéi, otthon-kát, mély ag­gódis Ausztria sorsáért, amelynek tiyiirnli r t a jenkik katonai tű­Via •:pontiéi alakítják. W zoka'lan élénkséget tapasztaltunk1 " ep'/s: r a munkások tömegé•] len. KézröUcé-zre adták a friss vj­sá'u.é: t. fe l Óborodéts hangjai he > • t'.ak Idősebb as.zony futott a mun A ' :úho» éa megigazítva leen­dője alól klcs ingő hajú', nyugtala­nul megszól,alt. Mi történik! Mikor lesz már vége a szenvedéseinknek! Mint később megtudtuk, a mun­- •• t-'n-?r r- - • ri'-a'nk á'-lgl Sladl-rau'.'ban épített lőszcw békeharo növekszik, szélesedik, ter­jed. A lakosság újabb es új,abb réte­gei csatlalcozmk a béke nagy sere­géhez. Ez év ősze a békét védő népek decemberben Bécsben, Ausztria /<"-! tagja Németország Nemzett Szocia­megvalósítása gyorsított ütemben fo. lyik. Nemrég az „Österreichische Vollcslimme" osztrák lap közölte azon szigorúan bizalmias levé nek a szövegét, amelyet a belügyminiszté­rium a hitleri hadsereg volt tiszt­jeinek szétlcüldctt. A levélben ez ált: „Mint megtudtuk, Ön közeláll a szocialista párthoz, sőt esetleg tag­ja is. Tudjuk \azt ls, hogy Ön ezidő szerint is szereti szép múltbeli hiva­tását. Miközben e levelet küldjük Önnek, egyenlőre tisztán etmé'.eii elképzelésekből indulunk ki, de a közeljövőben sor kerülhet megvalósí­tásukra. Rám bízták, hogy önhöz forduljak azzal a kéréssé!, hogy minden ade.tra kiterjedő hiuaalos forma szerint összeállított öné'ct­rajzot kérjek: születési év, családi állapot, gyermekei neve és szüle­tési éve, áüampo'gárság, volt-e Ön városában összeülő Kongresszusé. nalc előkészít se jegyében folyik. Ausztria béketanácsához az ország minden részéből üdvözlő távira'ok érkeznek. Egyszerű emberek forrón helycs'ik a Kongresszus összehívását és büszkék arra, hogy Bécsben fog ülésezni. Egyszerű emberek egyre világo­sabban értik, hogy az osztrák kor. mány az országot a háború felé so­dorja. Látják, hogy a jenkik arcát­lanul garázdálkodnak Nyugat-Ausz• ti iában és területét úgynevezett ,,AL pcsi erődítménnyé" alakí'jálc át. yj New-York Times ez év elején /V em világos-e, hogy arról mn szó. hogy az osz rák hadsereg megszervezésére volt náci tiszteket akarnak alkalmazni? Az országban már titkos mozgósító szervek dolgoz­nak, amelyek a sorozásra kerülő lakosság számontartásával foglal­koznak. Létrehozták a reakciós ka­tonai szövetséget. Intenzív katonai építkezések folynak. Salzburg kör­j zetébem tankos lőteret, mérgező és robbanóanyag raktárakat építenek. Ponhauban (Salzburg közelében) I gyors ütemben építik a kaszárnyá- I kat. ÍV cl -Sit:enheim-ben katonai tábor épül.. . Az imperialistáknak arra a tö­rekvéseire, hogy Nyugat.Ausztriát nz At'anli Katonai Szövetség sze­keréhez kössék, az osztrák nép fo­kozott béke- és függe'lenségi harc. cal válaszol. Különösen nagy mére­teket ölt ez a harc mórt, a békét védő népclc kongresszusa előkészíté­sének napjaiban. A jenkik Sulzburgct saját ha'onai lista Pártjának, nagy hozzákapcso­lódó szervezetnek, vagy az SS-nek. Volt-e elitélve bíróság vagy had­törvényszék által. Kérjük, közölje témasztponljulcká alakítják. De ép­vedünJc a. bírósági tárgyalás nyilt pen Itt nem régen zajlott le a béke és becsületes adatait külön íven. az- j híveinek tüntetése a katonai építke. zések ellen. „Nekünk nem kaszárnyák kellenek, hanem lakó' ízi kl" — mondották a tüntetők. Röplapokat szórlak szét, melyeken ez állt: ,.Ml nemcsak a fizetés emeléséért harcolunk, hanem a katonai készülődések ellen is!" Hasonló tü-telesek és sztrájkok zaj'o'tak le az ország többi részeiben is. Bécsben 30 ezer munkás sztráj­kod, Dél-Ausz'rtá *mu — 25 ezer. Bécsben, Ka-inthiában, Burgen. landban egyetlen építő sem jelent ért, hogy mi informálódjunk és szükségeselén az Ön ellen irányú ó bármilyen vái ellen ki állhassunk. Kívánatos volna, ha megkapnánk a tanúvallomásokat is. Kérjük, hogy közölje továbbá az Ön által elvégzett tanfolyamok, iskolák, vizsgák adato­tt, mind általános műveltségi, mind pedig tisztán katonai vonathozásban. Ada olxit rendfokozatánál: emelke­egész nyíltan irt a jenki-impe-1 déséről, szolgálatának lefolyásáról., ri Istók auszt tai terveiről. Az új- kitüntetéseiről, harcokban való rész­ság szavai szerirt az amerikaiak a ' vételeiről, sebesüléseiről, valamint Ficgl-lcormánmryal különbéke szerző • I egészségi állapit ínak egyéni értéke.\meg a munkahelyén, dérre készülnek. Más szavakkal: léséről. Tevékenységét a fogságból Ausztriában megismétlik a német való visszatérése után. (Hol volt kérdésben folytatott politikájukat, fogságban?J az ország ket'cszakltásának politi-1 Kérjük, őrizze meg szigorú Mok­káját, a, nyugati rész úim Ulietw ban levelezésünket. Kész,Le elő JteJ inden becsületes osztrák igyek• szik résztvenni a népek Békc­lcongresszusánah előkészít étében. A béke hívei gyűléseket, felvonulásoka.' rendeznek, „békejelvényeket" árusí­tanak a lakosság körében. Több mint 200 ezer ilyen jelyényt adtak már el. Az eladásból befolyt pénzt a Bé­kekongresszue megrendezésérc for. dítják. Az osztrák Békctanács külön brosúrát bocsátott, ki: „Mit kell mindenkinek tudnia a népek Béke­kongresszusáról?" Nemrégen a ,.Bruchen b au-A. G." munkásai és tisztviselői küldő tséget választottak, ame'y Ficgl hancel árhoz mert, hogy átadja neki tiltakozó levelüket az ame,lkai háborús készülődések ellen. A kormányfő nem kívánta fogadni a dolgozók küldöttei'. Ekkor a béke hívei a Szövetségi Kancellária épü. lits előtti téren röplapokat osztot ah szót. A röp'apokon ez állt: „Azt kérdezzük a kancellártól, ml' óhajt tenni az ország biztonsága érdeké­ben? Kész-e arra. hogy fellépjen a tankos lőterek, had'- és mérgező­anyag raktárak építése ellen Nyu. gat-Ausztriában?" Ficgl űr ez a'lcalommal hallgatott. Annál nagyobb aktivitást fejtett ki a rendőrség, amely öl békeharcost letartóztatott. De az osztrák kancel­lárnak mégis meg kellett szóha'nta. Mint ismeretes az osztrák ko mány nemrégiben kinyié'en volt beadni le­mondásét. Ennek a manővernek azt a látsz" ot kellett keltenie, hogy aj uralkodó pártok — a népi és a szo­ciaíicH — között ellentétele vannak, amelyek a valóságban nem létcsnclc. Mindkét párt vcza'öi elhatározták, hogy folytatják előző hatasz'rófális útjukat. Sietnek lefolytam a vá'asz­táauhut, mielőtt íijabb terheket rali­nak az orz'rúlc nép vattaira. AA ind szé'esebbcn és szélesebben bontakozik lei Ausztriában a béke híveinek mozgalma. Az osz­trák városok és falvak lakói a Világ Bckekongrcsszus méltó fogadtatását készítik elő. , Vlagyimir Pctrgv cikké nyomán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom