Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

fr'ASÁRNAP. 1952. NOVEMBER 30. Javaslataink követelik a hadműveletek haladéktalan ' és teljes megszüntetését Koreában Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának november 27-i ülés0 r New-York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága no. vember 27-én folytatta a hadifog­lyok hazatelepítésének kérdésében beterjesztett indiai határozati javas­tat megvitatását. Az ülésen a többi között felszólalt Ausztrália, Üj Zeeland, Kanada, Franciaország, Paraguay és Izrael képviselője- Támogatták az indiai határozattervezetet, de ugyanakkor felszólalásaik azt bizonyították, liogy az indiai határo:.ati javaslat­tal kapcsolatban előterjesztett szov­jet módosítások zavart keltettek az amerikai-angol táborban. Különösen megzavarta az amerikai-angol töm­böt az a szovjet indítvány, hogy ik­Itassák bele az indiai határozati ja­vaslatba a Koreában folyó hadmű­veletek haladéktalan megszüntetésé, nek követelését. A koreai béke meg­teremtését ellenző é3 a koreai há­ború folytatására törekvő agressziv tömb képviselői tudják, hogy ha a szovjet módosító javaslatok ellen szavaznak, ezzel ismét leleplezik igazi szándékaikat a közvélemény előtt- Minthogy nem volt lehetősé­gük lényegbeli kifogásokat emelni a szovjet módosító javaslatokkal szemben, az ügyrendi szabályzat­ban próbáltak valamilyen ürügyet keresni arra, hogy ezek a módosító javaslatok ne kerüljenek szavazás­ra. Kísérleteik azonban kudarcot vaiottak Ugyanakkor ezek az urak (ehetetlen dühükben rágalmakat (szórtak a Szovjetunióra és a Szov­jetunió békepolitikájára és mindun­talan az amerikai propaganda el­csépelt. hazug koholmányaival ho­zakodtak elő. Az ülés végén felszó'alt A. J­Visinszkij, a Szovjetunió küldöttsé­gének vezetője. I A Szovjetunió képviselője vála­szolt az ausztráliai, kanadai, új­zeelandi és francia küldött szovjet­ellenes kirohanásaira. — Ezek a küldöttek — mondot­ta Visinszkij — azzal az igye. kezettel beszéltek javaslataink­ról, hogy elhárítsák és kikü. szöböljék azokat. A francia küldött még azt a kije­lentést is megkockáztatta, hogy a módosító javaslatok előterjesz.ésé­vet „méltatlan módszerhez'', vala­milyen méltatlan cselfogáshoz folya­modtunk. Módosító javaslataink felbőszítet­ték az amerikai-angol tömböt, mert a tömb tagjai félnek módosító ja­vaslatainktól Módosító javasla amk ugyanis követelik a hadműveletek haladéktalan és teljes megszünteté­sét Koreában, követelik a Ivorea egyesítésére és újjáépítésére irá­nyuló munka késedelem nélküli meg­kezdését. Módosító javaslataink e célból követelik mértékadó nemzet­közi bizottság alakítását azzal, hogy ez a bizo-tság biztosítsa az összes hadifoglyok hazatelepítését is­— Azt mondják — folytatta a szovjet küldött —, hogy az, amit mi határozati javaslatunkként elő­terjesztettünk, szándékos megtévesz­tés. Az. hogy önök öt határozati javaslatot terjesztenek elő, amely­ből később sajátságos politikai kok­télt kevernek, ez nem számít. Az pedig, hogy mi egy határozati ja­vaslatot terjesztettünk eíő, azt „szándékos megtévesztésnek1' neve­zik. Olyan képtelenséget is mond­tak. mintha nekünk érdekünk lenn?, hogy az Egyesült Államok Koreá­ban tartsa fegyveres erőit, hogy Koreában vér folyjon, min'ha érde­künk lenne, hogy az amerikai fegy. veres erők Koreában, nem ped g Európában legyenek. — A világ minden békeszerető népének azonban az az érdeke, hogy ezek a fegyveres erők sehol se le­gyenek — Önök azt mondják, hogy a ko­reai hadműveletek megszüntetése mellett foglalnak állást? #Ebben az esetben fogadják el javaslatunkat. Önök azonban nem merik ezt meg­tenni, mer' az Egyesült Államok ezt nem akarja, azért, mert Acheson úr már kijelentette, liogy szó sem lehet a háború megszüntetéséről, amíg nein rendezik a hadifogolykérdést, A hadifogolykérdés pedig zsákutcá­ba került. Az indiai küldöttség ha. 'ározati javaslata rossz — nem nyújthat semmiféle pozitív ered ményt. — Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében — gvnkor'aVá vált. hogv az amerikai-angol tábor küldött­urai etferdipk a tényeket. — Megerősített tények állanak rendelkezésünkre arról liogy a ko­reai és kínai hazafiak százait cs ereeif evilkollák meg az amerikai táborokban — fo'ytatta Visinszkij elv'árs — és lám. ilyen körülmé­nvek mellett állítólagos ..erőszakos hazatelepítésről" prédikálnak, e hazug szólamokkal r>n'ás<nt>ák az', hogv ar amerikai táborokban erö­szakot a'kalrnaznak a hadifoglyok visszatartására. Mi azt akarl"k — mondotta befejezési!1 V'sinszkil e'vtárs —. hn"v a héhorü és a l-zi''müve'e­t»k ha'adék'a'au éa l»,!cs me«t­sz':nfef Véneit UöveSe'és- eV?. go-T'ctet'eu éa Irr'nntawMi fel­tétele a knrea' Mr-'éj helyes mefo'dásának. Javasoljuk. ho"v ezt a kíegész'tő '""".'latunkat ik'assák b" az indiai ki'i'd'"t*«ég ha'ározatt 'avadetába Emplleff határozottan síkraszál'tnik. Mi az igazság a serlésvágási engedélyek kiadása körűi? A reakció huhogó baglyai leg­újabban a sertésvágási engedélyek­kel kapcsolatban próbálták megza­varni dolgozó népünk építőmunká­ját. Esküdöztök élctre-halálra. hogy tudják: január l-e ulán senki nem kaphat sertésvágási engedélyt. Bár. mennyire furcsán hangzik, a hiszé­keny emberek, a szokásos „nem zö­rög a haraszt, ha a szél nem fúj ja" jelszóval megrohanták a tanácsokat és 80—90 kilós süldőkre kérték, sőt néhol követelték a vágási engedélyt. Különösen a szegedi járásban ÁSo t­halom környékén és a csongrádi já­rásban Csanylelek, Tömörkény Iá­ján hatott a méreg. A népbolondí­tók vigyorgó arca még jobban fel­derült, amikor például ÁSotthalmon kijelcnetle egy-két hiszékeny Iszes­tag: „Ha nem adnak vágási enge­délyi, nem takarjuk a szőlőt". Hi­ába adták ki a lelküket a józanabb gondolkodásúak, hogy a 80 kilós disznónak se zsírja, se húsa nincs még, azonkivüi „hu nem takarják a szőlőt", ennek elsősorban saját ma­guk isszák meg keserű levét — hi­szen, ha megfagy a. töke. jövőre nem lesz boruk — süket fülekre ta­lált az okos szó. A hisztéria még Szegedre Is be­szivárgott, Csányi János odáig ve­temedett, hogy a sertésvágási enge­dély kiadásához szükséges igazolás­nak aláhamisította az ittcabizalmi nevét és így sikerült a 80 kilós ser­tésére megszereznie a 126 kilo­grammos sertésre szóló vágási enge­délyt. Természetesen a rendőrség rájött a csalásra. Csányi Jánostól elkobozta a ievágolt sertés húsát, ugyanakkor okíralhamisításért is felje'entelte. Ha megszámítjuk, hogy a büntetésen kívül Csányi János most már két évig nem kaphat vágási engedélyt, nagyon sokba került ez a lörvénykt­já'.szási kísérlet. Egyetlen példa ez, de szemléltetően mutatja, hogy a kulákok és a régi rend'szerből ittma­radt hasonszőrű cimboráik úgy segí­tik a dolgozókai, mint akasztott em­bert a kötél. Ml az igazság a sertésvágási en­gedélyek kiadása körül? A rendelet — amely kimondja, hogy 126 kilo­gramm súlyon alul nem lehet le­vágni a sertést — szigorúan ér­vényben van- Aki ezt a rendeletet bármilyen csalárdsággal, huncut­sággal próbálja kijátszani, az úgy jár. mini a Szeged-Petőfi-telepi Csányi János: súlyosan megbünte­tik és két esztendeig nem vághat sertést. Ne adjon léhát senki hitelt a kulákok hazudozásainak; ne jár­janak a dolgozó parasztok a járási és megyei tanácshoz, hogy 80—90 kilós sertéseikre vágási engedélyt kérjenek, mert ez hiábavaló fáradt­ság. Népgazdaságunk érdeke, egész dolgozó népünk hús- és zsírellátása szigorúan megköveteli: csakis olyan sertéseket vágjunk le, amelyeknek súlya eléri a 126 kilót. A másik kérdés, amelye! a békét gyűlölő gyalázatos úriemberek igyekeztek jól összegubancolni, a következő: ki, milyen feltételek mellett kaphat vágási engedélyt? Attól függetlenül, hogy legtöbben is­merik a rendeletet, de a különböző rémhírek hatására hajlamosak a rendelet félremagyarázására, meg­mondjuk ismét a színtiszta igazsá­got. A: a dolgozó paraszt, aki be­csületes áVampolgárhoz illően ele­get tett kukoricabeadási köteleze isc­gének, ezenkívül a tanáccsal történt megbeszélés alapján beütemezett serlését is beadta, minden tovéibbi nélkül kaphat vágási engedélyt. Sokan azon panaszkodnak, hogy nem termett elég kukoricájuk. Ha így van, ez elsősorban a termelőnek a hibája, aki nem alkalmazta a jól bevált ter­melési módszereket: nem szántott elég mélyen, nem műtrágyázott, nem kapálta meg négyszer a kukoricát, stb. Az állam azonban figyelembe, vette a fagy- és aszálykárt, vagyis lehetővé telte, liogy azok a termelők, akiknek valóban nincs elég kukori­cájuk, más terménnyel teljesí'hes­sék a kukoricabeadást. Mindez azonban semmit nem változtat azon a tényen, hogy a beadást így ís minden körülmények között teljesí­teni kell. Hasonló a helyzet a sertésbeadás tekintetében is. A tanács csak ak­kor adhat ki vágási engedélyt, ha a termelőnél biztosítva látja az ál­lamnak járó hízottsertést. Ha a ter­melő annakidején abban egyezett meg a tanáccsal, hogy például de­cemberben szállítja le a beadandó sertést, akor azt mindenképpen de­cemberben kell leszállítania. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a dol­gozó paraszt bemegy a tanácshoz vúgásj engedélyért azzal, hogy hí­zik még egy másik sertése és abból majd januárban, vagy februárban teljesíti a decemberre beütemezett sertésbe,-dást. Ilyenkor is első az állam érdeke, vagyis adja be a dolgozó paraszt azt a sertést, amit le szándékozott vágni, saját szükségletére pedig azt a hízót ölje le, amelyik csak janu­árban lesz késs. Erre azért van fel­létlenül szükség, mert az a dolgozó paraszt, aki most levág egy 126 ki­lós hízót, a jövő nyáron úgyis az állam nyakára szorul zsírért. Az ál­lam viszont csak úgy tudja biztosí­tani a tei-me.őknek is szükséges zsírmennyiséget, ha mindenki idejé­ben és pontosan teljesíti beadását. A termelőszövetkezetek tagjai — mint a minisztertanács április 21-i határoz,.ta is kimondja — együtte­sen felelősek azért, hogy a tsz ma­radéktalanul teljesítse begyűjtési tervét mindenféle terményből, A ler­melöszövetkezelek gazdasági meg­erősödése, a közös sertésállomány növekedése azdnban lehetővé tetle, hogy sertésből is teljesíteni ludják az állam iránti kötelezettségüket. Ezért a isz-tagok családonként le­vághatnak egy 126 kilós, vagy en­nél nagyobb súlyú sertést. Nincs semmi alopjuk tehát azok­nak az agyoncsépelt ellenséges daj. kameséknek. amelyek azt igyekez­nek bemagyarázni a hiszékenyeknek, hogy január elseje után nem adnek ki sertésvágási engedélyt, vagy ha adnak is, a sertést csak vágóhídon lehet levágni. Mindez szemenszedett hazugság, amit eddig is és ezután is maga az élet cáfol meg legjobban. Fogják fülön a dolgozó parasztok azokat a kulákokat, csendőröket, jobboldali szociáldemokratákat, akik mág ma is a zavarosban prébálnak halászni, hogy bezengedezhesöték amerikai gazdáiknak a „magyarországi éh­ínséget". Ezek az elemek egyében sem lörik a fejüket, mint azOD: ho­gyan okozhatnának zavart élelmi­szerellátásunkban. hogyan akadá­lyozhatnák meg dolgozó népünk lel­kes építömunkáját. De a dolgozó parasztok nagyon is megtanulták már: a nép törvényeinek fegyelme­zett végrehajtása további felemel­kedésünket jeleni, még magasabb életszínvonalukat biztosítja. Egy német kőművesbrigád szocialista munkaversenyre hívta ki a sztálinvárosi magyar építőmunkásokat Fiirstenbergi jelentés közli, hogy Bernhard Heppner élmunkás kőmű­ves brigádja, amely a Német De­mokratikus Köztársaság Keleti Ko­hászali Kombinátjának épílkezésén dolgozik, szocialista munkaverseny­re hívta ki a sztálnivárosl kőmű­vesbrigádokat. Heppner kihívásában hangsúlyoz­ta, hogy a munkaverseny célja a szocializmus építésének előmozdí­tása é's a német-magyar barátság elmélyítése. Heppner javasolta a magyar kőműveseknek, hogy a munkaverseny első szakasza 1953 január 1-től június 30-ig Iártson. A versenyző brigádok kötelezelt-é­get vállalnak, hogy félévi tervüket legalább 160 százalékra teljesítik. NEVELÓK NAPJA Ötéves tervünk harmadik eszten­dejének határidő előtli teljesítéséről számolnak be azok a győzelmi je­lentések, melyekben é enjáró üzeme­ink legöntudatosabb dolgozói már 1953. évi termelési tervüket készítik elő. Gazdasági és politikai eredmé­nyeink fokozásának alapfeltétele a szakemberek nevelése, kezdeti fokon iskoláink feladuia. Ötéves tervünk sikere a kuitúrforradalom területén nagyrészben a nevelők munkájától függ. Dolgozó népünk elölt világos az iskola nevelőinek szocializmust építő életünkben betöltött fontos szerepe, A nevelői munka megbe­csülése jut kifejezésre abban, hogy évről-évre kormányrendelet írja elő a nevelök napjának megrendezé­sét. Pártunk iráuyította dolgozó né­pünk figyelmét a nevelői munka megbecsülésére. Kormányzatunk ezt a kiváló tanár, kiváló taní'ó kilüte tetőssel, az élenjáró nevelők pénz­jutalmazásával is kifejezésre jut­tatja. Az MDP Központi Vezetőségének júniusi ülése a nevelők számára döntő feladatot jelölt meg iskolai oktató-nevelő munkánk legfontosabb feladatait illetően. „Olyan új ma­gyar nemzedék formálódjék és uőj­jön — mondotta Farkas Mihály elv­társ —, mely szilárdan bízik népe ügyének igazában, amely az új vi­lág építésének ú'ján felmerülő ne­hézségeket könnyedén le tudja küz­deni, mely tiszlában van történelmi küldetésével és kész azzal pártun­kat tűzön-vízen ál követni". Párlunk Központi Vezetőségének útmutatása alapján nevelői munkánk középpont­jában áll a tanulmányi színvonal emelése mellett az ifjúság erkölcsi­politikai nevelésének feladata. Új, szocialista embertípus! nevelünk, mely mentes minden régi tehertől, nem riad vissza a nehézségektől és hajlandó hősi küzdelemre, áldozat­vállalásra, eredményeink, boldog, békés életünk védelmezésére. Az újtípusú emiber nevelésére szo­cialista nevelőkre van szükség. Olyan nevelökre, akik maguk is szi­lárdan meg vannak győződve dolgo­zó népünk, a béke ügyének igazáról, gkik pártunk odaadó hívei és szocia­lista hazaszereetben, helytállásban a személyes példamulalás meggyőző erejét állítják tanítványaik elé, A nevelők felismerték hivatásukat, ta­nulmányozzák a marxi-lenini eimé­leiet, amelyet Rákosi elvtárs felada­tul lűzött ki szocializmust építő ér­telmiségünk, így a mi számunkra is. Nem holt betű számunkra a marxizmus-leninizmus: az élenjáró szovjet pedagógia útmutatásával gyakorlati munkánkat áthatja. Fel­szabadult országunkban minőségi változás megy végbe nevelőink vi­lágnézetében. Oktató nevelő mun­kánkban harcolunk a bukás, a fe­gyelmezetlenség, a lemorzsolódás el­len minőségi munkával, okta'ó-ne­velő eljárásunk napról-napra törté­nő tökéletesítésével. Szegeden és ff szegedi járásban minden nevelő részlvesz szakmai továbbképzésben, oklevé.szerzö tanulásban. Konferoa ciákon, tapasztalatcsere-napokon népszerűsítjük legjobb eredményein­ket, hogy teljesíteni tudjuk pártunk és do gozó népünk által elénk tű­zött feladatok.it. Szeged város ne­velőinek többsége megállja helyét ebben a munkában. Igazolja e/t a. Kossuth-díjas Toldi István, a kiváló tanár kitüntetést kapott dr. Soós Paulo, a szakérettségi tanárának példái. Ünnepünket, a mai nevelök nap* ját szintén tapasztalataink tovább­fejlesztésére használjuk fel. A mai nevelők napján iskolai munkánk egyik fontos terűidének problémá­ját beszé jük meg: az osztályfönöki óra szerepét a politikai, erkölcsi ne­velésben. A tanulók fejlődésének irányításában a szaktanárok mun­káján kivül fontos szerepet kap az osztályfőnök. Feladata, hogy osz'á­lyát szocialista közösséggé formál­ja, mely a közösségi nevelés erejé­vel, az élenjárók példájával meg­győzően hirdeti, hogy tanulóifjúsá­gunk hazaszereletének legfőbb kife­jezője a jótanulás és fegyelmezett magatartás.. Az osztályfőnöki órák a tanulók aktív bekapcsolásával nagy­szerű alkalommá válnak a jellem­nevelés számára, ahol a napi politi­kai események értékelésén keresztül vitatják meg az osztály erkölcsi, jel­lemnevelési problémáit. Az osztály­főnök munkáját nem eiszjgetelloa végzi. Támaszkodik osztálya ifjú­sági szervezetére, az úttörő raj gár­distáira. a DISZ szervezet aktivis­táira. Feltétlenül támaszkodik n szülök megértő támogatására, akik szintén tudatában vannak, hogy a. nevelő, az osztályfő a család legjobb barátja, aki szaktudásával, nevelői taplnlalávii] iskolai vonalon küzd a jövő nemzedék emberré formálásá­ért. Az osztályfő munkájának vég­zésében most alakítjuk ld a neve­lői gyakorlatot szovjet tapasztala­tok magyar viszonyokra alkalmazá­sával. A mai nevelők napja egy lé­péssel t0vább visz bennünket ezen az úton. Pártunk és kortnányzatunk bizal­ma, mely megértéssel és támogatás-* sal fordul a nevelök munkája felé, kötelez bsnnünkel arra, hogy isko­lánk tanulóit magasmüvellségű kom­munista emberekké, kristályUsz'a jellemű emberekké neveljük. Pár­tunk útmutatását, az ifjúsági szer­vezetek segítését és tt szülök meg­értő támogatását — mellyel családi nevelésüket az Iskolai neveléssel összhangba hozzák — felhasználva tudjuk tanulóinkat olyan ifjúsággá nevelni, melyet a szocialista haza­szeretei és proletár nemzetköziség érzése serkent jobb tanulásra, fe­gyelmező t lebb maga la rtásra. Kedves Andrósné általános iskolai igazgató. J,es-tt/ciftái*iaÍHU lapfaí Ut'dk A NYUGATI DOLGOZÓK BÉRKÖVETELÉSI HARCÁRÓL A francia munkásosztály folytatja győzelmes harcát, bérköveteléseik megvalósításáért, elszántan fordul szembe Franciaország kifoisztóival, az amerikai monopolistákkal és az amerikaiakat kiszolgáló francia nagytökével. November 19-én kez­dődött meg az építőmunkások ,.ak­cióegység napja", mely alatt a leg­különbözőbb formában tudatták- kö­veteléseiket az illetékesekkel. Ezek­ben a napokban a francia munká­sok megmutatták, hogy erőteljesen szállnak szembe a kormány nyomor­politikájával, a háborúval és a fa­sizmussal. A francia nagytőke további kí­sérleteket lesz, hogy amerikai pa­rancsra csökkentse a termelést. A Renault üzemekben a munkaidőt 48 óráról 40 órára szállították le. A szakszervezetek azonnal akcióba lép­lek, hogy kiharcolják a 48 órai munkaidőnek megfelelő bért és nem kétséges, hogy meg fog hiúsulni a nagytőkének ez a munkásosztály elleni újabb merénylete. Akcióegy­ség jött lére a szakszervezetek kö­zött a francia repülőgépipar elsor­vasztása elleni küzdelemben is. A nyolc évvel ezelőt i százezer mun­kással szemben ma mindössze 35 ezer munkás dolgozik a francia re­pülőgépiparban. Az elbocsátott munkások gyermekei iskolába sem ludnak járni, rnerl szüleik még ma is munkanélkiU vannak. Daily Warker Igen nyomorúságos az :ing0l mun­kások helyzete is. November hónap­ban a szakszervezet 23 ezer szövő­munkás képviseletében magasabb munkabért kövelelt. Képzelt szakmunkások bazáráru­kat cs gyermekjátékokat készítenek, hogy valamit keressenok, mert kü­lönben munkanélküliségre lennének | kárhoztatva. Az angol nnyák egyre erélyeseb­ben követelik, h0gy állítsanak fel több bölcsődét és napközi otthont gyermekeik számára. Egyre fokozódik a gazdasági vál­ság. A háború utáni á'menetileg nagyobb kereslet fokozatosan alább­hagy-, pénz híján kevés a vásárló a ennek következ'ében egyre fokozó­dik a munkanélküliség. Glásgowban még mindig vannak nyomornegyedek, ahol a dolgozók zsúfoltan, kibírhatatlan viszonyok mellett élnek. Sok lakás átalakito't üzlethelyiség. Egészségügyi beren­dezések, vízvezetékek hiányoznak. A rozoga épületeken az eső befolyik. Nagy családok zsúfol'an kénytele. nek ugyanazon helyiségben dolgoz­ni, pihenni, lanulni, étkezni, aludni, főzni stb. A lap beszámol arról, hogy Ang liában ismét ugrásszerű áremelke­dések vannak. (Fordította az Egyetemi Könyvtár ' munkaközössége.} f «

Next

/
Oldalképek
Tartalom