Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-01 / 257. szám

2 SZOMBAT, 1952. NOVEMBER 1. A, J. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ENSZ-közgyölés politikai bizottságának október 29-i ülésén New-York (TASZSZ). Az ENSZ-i közgyűlés pol'tlkai bizottsága ok. tóber 29rón újból tárgyalta a ko-j reei kérdést. Az ülésen beszédet { mondott A. J. Visinszkij, a szovjet ( küldöttség vezetője. Visinszkij elvtárs beszédében foglalkozott Achesonnak október 2(Vén az I. számú bizottság előtt elhangzott beszédével, amelyben a' koreai kérdés történetévél fog-' lalkozott. Acheson —, aki a ténye- j ket hamisa® tüntette fel, durva j hibákat követett el s a közvetlen ferdítésektől sem riadt vissza. A. j. Visinszkij rámutatott arra, hogy Acheson nem csekély igyekezettel törekedett elferdíteni az 1945-ös moszkvai tanácskozás munkájával kapcsolatos tényékét. Acheson például szóra sem méltatta a koreai nép politikai, gazdasági é« társadalmi előrehaladásának és a koreai demokratikus önkormányzat fejlesztésének fontos kérdését. Nem röslelte úgy feltűntetni a dolgot, mintha az Egyesült Államok által kidolgozott és Koreában a közigazgatási és gaz, dasági területen való együttműkrv dée fejlesztésére irányuló Intézkedéseket a Szovjetunió azzal az indoklással utasította volna el, hogy „ezek sértik a Szovjetunió hatáskörét az északi övezetben." Felesleges ezt a koholmányt cáfolni, mert a Szovjetunió ilyesmit soha nem Jelentett kl. Visinszkij visszapillantást vetve a koreai kérdé« történetére, megállapította, hogy az elmúlt években az Egyesült Államok semmit nem tett, hogy biztosítsa a demokratikus mozgalom sikerét DélKoreában, semmit nem tott az or. szág egyesítése, demokratizálása, s a kulturális építés érdekében. Észak-Koreában ennek éppen az cHwrkezAJe történt. Az Egyesült Államok ugyanakkor húzódott a politikai szabadságjogokat és a lakosság életszínvonalának eme. Íróét biztosító demokratikus reformoktól ls. Ebben az Időszakban, amikor Dél. Koreébnn dühöngött a reakció, a magsemmisítette a legelemibb szabadságot és emberi jogokat is, Korea északi részén törvénybe iktatták az éltalános választójogot és a nök egyenjogúságát, szabad, demokratikus választások útján megalakították az államhatalom helyi szerveit, végrehajtották a földreformot, amelynek eredményeként 725 ezer nincstelen éa kevés földdel rendelkező parnszt több. mint egymillió hektár földet ka. pott a japán gyarmatosítók és ko. reál szekértolóik egykori birtokaiból, Ugyanekkor államosították azokat az üzemeket, amelyek azelötl japán kézben voltak. Tör. vényt hoztak n nyolcórás munkanapról, a munkavédelemről és a társadalombiztosításról: az iskolában Ismét bevezették a koreai nyelvven folyó tanítást és az iskolahálózatot kiszélesítették. Végrehajtották a közoktatás reformját. Ennek eredményeképpen a tanulók száma jelentékenyen megnöveltedet!;. A szovjet kormány már akkor, 1947-ben javasolta, hogy elsösor. ban az alábbi rendszabályokat foganatosítsák: 1. Demokratikus koreai kormány megalakítása az összes demokratikus koreai pártok és társadalmi ezervezetek bevonásával, hogy ez elősegítse Koreának, mint szuverén-idegen be. folyástól mentes államnak politikai és gazdasági egyesü'é6ét. Ez végetvetne az ország kétrészre szakításának. 2. A hatalom demokratikus szerveinek megalakítása egész Koreában. általános és egyenlő választójog alapján tartott 6zabad választások útján. 3. Segíteni a koreai népnek, hogy oszágn újjászülessen, mint függet. len, demokratikus állam, s kifejlődjön nemzetgazdasága és nemzeti kultúrája. Ez volt a helyzet abban az Időben, amikor az Egyesült Államok kormánya elhatározta, hogy megszakítja a koreai kérdésben a moszkvai értekezlet határozatai alapján a Szovjetunióval folytatott együttműködését, s még határozottabban fog működni Korea kettészakítáaánnk elmélyítésén és a maga reakciós agresszív tervétnek megvalósításán. Ez volt az igazi oka annak, hogy az Egyesült Államok — megszegve a Koreára vonatkozó nemzetközi egyezményeket — a közgyüléa elé terjesztette a koreai kérdést. Acheson úr beszédének jelentős részében azzal próbálkozott, hogy megvádolja az északkoraaiakat. s egyúttal a Szovjetuniót azzal, hogy U Szín Man kormányának meg. döntéee céljából aknamunkát végeznek Dél-Koreában. Visinszkij elvlárs ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy Acheson hoefizasan elidőzött ennél a témánál, s igyekezett elterelni a közvélemény figyelmét azokról az antidemokratikus módszerekről, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazott éazakkoreat működése során, amikor Korea reakciós osztályainak képviselőire, a nagybirtokosokra é« félfeudálu urakból toborzott ügynökeire támaszkodott. Ezek az osztályok a japá" gyarmati uralom támaszai voltak és hoaszú éveken át aktívan segítették a japán gyarmatosítókat nz ország rabségbantartásában, japán szuronyok védelme alatt kifosztották az országot ós tönkretették a koreai népet. Az amerikai monopolisták ezek segítségével erélyesen hozzálátta Dél-Korea kincseinek kiszípolyo. zásához. Wolfram, molibdén és egyéb stratégiai jelentőségű rttkafémek kicsikarásával óriási összegeket vágnak szebre. Ugyanakkor katasztrófálls méretekben romlott Dél-Koreában a parasztság és a dolgozó tömegek helyzete. Állandóan emelkedett a munkanélküliek' száma. ami időnként elérte a 2—3 milliót. A parasztok nyomorogtak, roskadoztak a magas haszonbér, az adók, a min. denfajta dézsmák elviselhetetlen terhe alatt. 1944-tól 1947-ig a vetésterület 31 százalékkal csökkent és ugyancsak körülbelül ilyen mértékben csökkent a rizstermés is. Dél-Korea, az onszág egykori éléstára — súlyos, krónikus élelmiszerhiánnyal küzködött, lakosságát pedig éhezésre és nyomorra kárho<ztatták. De a gyarmatosítók profitja és a földbirtokosok jövedelme azért gyarapodott. Végtére ls miért hallgat Acheson úr Li Szín Man és más délkoreai vezető politikai személyiségek egymásnak homlokegyenest ellentmondó és leplezetlenül harcias kijelentéseiről — tette fel ezután a kérdést Visinszkij elvtárs — nézzük csak, mit mondtak ezek az urak nem sokkal Észak-Korea általuk szervezett megtámadása előtt! A bizottságnak a közgyűlés ötödik ülésszaka elé terjesztett 1949. évi jelentésében az alábbiakat olvashatjuk: „A bizottság megállapította azonban, hogy az elnök, a külügyminiszter és más ismert és befolyásos politikai tényezők időrőUdőre olyan kijelentéseket tettek, miszerint nincs meszsze az az idő, amikor majd a kétségbeesés helyére végső megoldás, ként az erő egyesítése lép." A külügynrinisEter például első évfor. duloján annak, hogy a közgyűlés elismerte a Koreai Köztársaság kormányát, kijelentette: ..Remélem, a lakossáig minden erejéből rajta lesz, hogy megszüntesse a harmincnyolca? szélességi fok mentén húzódó határi, hogy így a fövö év december 12-ig megvalósuljon egész Korea egyesülése. A cél tudatában az egész népnek szilárdan akarni kell ezt és késznek kell lennie arra, hogy vérét ontsa érte" — Li Szín Man elnök 1949. december 30-1 sajtóértekezletén kijelentette; „Az új évben meg kell valósítanunk az ország egyesítését, s hiszem, hogy ezt meg ls tudjuk valósítani... Türelmesen olyan álláspontra helyezkedtünk, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetével való együttműködés Óhaja sugallt. Továbbra is erőfeszítéseket fogunk tenn' annak érdekében, hogy a koreai nép közötti kölcsönös egyetértés útján megvalósítsuk az ország újraegyesítését. Ha azonban elérkezik az elkerülhetetlen pillanat, valószínűleg nem kerülhetjük ki a vérontást és a polgárháborút... Ha sajnálatos módon nem tudjuk ebben az évben elérni az egyesítést, akkor kénytelenek leszünk minden földünket saját erőfeszítésünkkel egyesíteni." Szin Szen Mo hadügyminiszter 1950. februárjában nyíltan kijelentette: „Ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem elkerül Korea testéből ettávolítania ezt a ,,'ört" — minthogy idáig netn sikerült —, akkor a koreai nép kénytelen lesz maga latbavetni erőfeszítéseit és erőt alkalmazni ennek elérésére." PARTÉLET -hí. A pártszervezet segítségével javítsák meg az oktatás hiányosságait az Erőműben I Üzemünkben is megkezdődött az j okia ás. Hiányosságok azonban mar I az első szemináriumokon mutatkoztok. Maga? volt a hiányzók száma. A középfokú szemináriumon például a 25 bcos/iolt hallgató közül csak 16-an jelentek meg. A hiányzók közül hat elvtárs a dalutáni műszakban dolgozott, hárman pedig egyszerűen nem jelenlek meg a szemináriumon. Más hiányosság ls mutatkozott, amelyben meglátszott a tavalyi oktatási évben végzeit hiányos munka. A tavalyi alap. fokú politikai iskola propagandistája nem készült fel alaposan a szemináriumai* vezetésére, az anyagokat nem a "megadott irodalom alapján dolgozta fei, hanem előadását a hallgatók út-mutatójából tartotta meg. Az előndáaok — alacsony színvonaluk miatt — nem nyújtottak komoly segítséget a hall. ?

;atók tanulásához- Ezért nem is ojlődtek megfelelően a hallgatók. Ez eredményezte azt. hogy most, az első politikai szemináriumon egyszerű kérdésekre sem tudtak megfelelő választ adni az elvtársak. Pedig számoa tény bizonyítja. hogy megvon bennük az akarat a tanuláshoz. Kiss Lajos I. elvtárs már 58 éves, szorgalmasan jár a szemináriumra cs nagy figyelemmel hallgatja az előadásokat. Gyakorlati tapasztalatainak elmondásával sok segítséget nyújt a fiataloknak az anyag meg. értéséhez. A fiatalok közül is jöttben helyesen kapcsolódtak a kérdések tárgyalásába. Kardos Emília éa Bánfi József például jól szóltak hozzá az anyaghoz. A „Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérmet" — a legmagasabb tanulmányi kitüntetési — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján osztják ki oktatási Tanács november 8-án az Eötvös Lóránd Tudományegyetem aulájában ünnepélyt rendez, ame, lyen Darvas József közoktatásügyi miniszter, az Országos Felsőoktatási Tanács elnöke adja át a Rákosi Mátyás Tanulmányi Érdemérmet a kitűnő eredménnyel végzett egyetemi, főiskolai hallgatóknak. A ..Rákon! Mátyás Tanulmányi Érdemérem" — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állal Rákosi Mátyás 60. születésnapjára alapított legmagasabb tanulmányi kitüntetés — a Nagy Októberi Szocialista Fórra. <UJ«m 35. évfordulóján kerül elö. •szor kiosztás re. Az érdemérem ünnepélyes kiosz. lisa alkalmából az Országos FeliöA Francia Kommunista Párt nagygyűlése a párizsi Mulualite-palotában Párizs (TASZSZ). Párizsban a Mutualité-teremben nagygyűlés volt. A nagygyűlést a Francia Kommunista Párt szervezte Az egybegyűltek magy figyelemmeil hallgatták meg Auguste Lecoeumek, n Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárénak beszédét. Lecoaur tagja volt a Szovjeiunió Kommunista Pártjának XlX. kongresszusán résztvett francia küldötl&ágnek. Lecoeur beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongreaszusinak munkájáról, beszélt a kongresszus történelmi jelentőségéről, majd áttért a Franci* Kommunista Párt feladataira. Rámutatott, hogy a Kommunista Párt és valamennyi becsületes ha. zafl ellen küzdő reakció fegyver. tárában n«w utolsó helyet foglalt ét, foglal el a hazafiatlónság koholt vádja. „Valamennyi nép tapasztalat* out mutatja — mondotta Lecoeur «—, hogy abban a pillanatban, riddön nem szavakkal, ' hanem tettekkel kei!lett a hazát védelmezni, a Szovjetunió barátai szálltak harcba az ország becsületéért és szabadságiér1. És ellenkezőleg, azok, akii* a Szovjetunió ellen foglaltak áüá6t, saját országukat ig elárulták..." Lecoeur a továbbiakban rámutatott, hogy a kommunisták a ne-®zeti érdekeket védelmezve, tovább harcolnak az amerikai megszállás ellen, úgy, ahogyan a hitleri meg. szállás ellen harcoltak, ^ Nyugat-Németországban eddig több mint 9 millió ember szavazott a különszerződés ellen Berlin (MTI). Düsseldorfi jelentés közli, hogy a Nyugat-Németországban folyó békenépszavazás keretében október 26-ig összesen 9 038-614-en foglaltak állást a bonni háborús különszerződés ellen és az egész Németországgal köléndő béke. szerződés mellett. Még inkább megmutatkoztak a hiányosságok az alapfokú politikai iskolán, ahol a gyenge előkészítő munka" miatt mindössze hat hattgaió jelent meg. Ennek oka abban keresendő, hogy Kriátó elvtársnő, & íztminárium vezetője igen keveset foglalkozik a hozzá beosztott hallgatókkal- A szemináriumra való felkészülésénél nem veszi figye" lenibe, hogy hallga tóinak 80 százaléka még nem vett részt politikai oktatásban. Előadását hallgatói "em is értik meg. Az elv társnő a propaganda iskolán megadott előadást • gyorsírással jegyzeteli és azt szórói-szóra elmondja hallgatóinak. Ez helytelen, A propaganda szeminárium azórt van, hogy útmüiatást adjon az anyag feldolgozásáhozNekünk propagandistáknak az a feladatunk, hogy előadásunkban feldolgozzuk a kijelölt iroda'mat, s hogy hallgatóiul* számára érdekesen, érthetően mondjuk el az anyagot. Feladatunk, hogy az üzemi pártszervezet segítségével felszámoljuk a meglévő hiányosságokat. Ezt meg is tesszük. A gyengén lanuló elvtársakkal egyénileg foglalkozunk, segítjük a jegyzetkészítésben, a tanulásban. A középfokú szemináriumon három-négyta-gú bizottságot szervezünk. A bizottság tagjai fel, keresik a hiányzó elvtársakat, beszélgetnek velük, Bzámonkérik tá. volmaradásuk okát. A délutáni mű. szakban dolgozók számára Üzemünkben is külön szemináriumot indítunk. így ezeknek az elvtársaknak is biztosítjuk a zavartalan tanulást. Misán György, Erőmű, középfokú politikai iskola vezetó 0 MAV Igazgatóság II. alapszervezetének népnevelői jó (elvilágosító munkával segítsék a taggyűlések sikerét Alapszervezetünkben az utóbbi hónapokban javult a népnevelő munka. Ez a javulás különösen megnyulvánult a békekölcsönjegyzés idején. Népnevelőink helyeeen tudatosították a dolgozókkal, mit jelent u kölcsőnjegyzési a béke védelmében, ötéves tervünk meg. valósításában. Sajnos azonban népnevelőink munkája kampányszerű. A kölc6önjegyzés után munkájukban visszaesés mutatkozik. Nem mozgósítanak elég jól « mindennapi feladatok sikeres végrehajtására. Nem mozgósítanak a taggyűlések sikere érdekében sem. Tag. gyűlések előtt népnevelőink ntm keresik fel az elvtársakat, hogy tudatosítsák a gyűlés napirendi pontjait. Ez azt eredményezi, hogy a tagság nem ismeri a taggyűlés anyagát és nem tudnak előre felkészülni hozzászólásaikra. így gyakran előfordul, hogy egyei hozzászólások fúl hosszúra nyúlnak és mégsem mondják el a lényeget. Taggyűléseink színvonalát nagy* mértékben emelné népnevelőin k alapos előkészítő munkája. Pártvezelóségünknek többet kellene foglalkoznia a népnevelőkkel, fokozottabban kellene ellenőrizni a munkájukat és felelősségre vonnia azokat a népnevelőket,~ akik hanyagságból, nemtörődömségből elhány ágálják a kiadott ieladatok végrehajtását. Taggyűléseken i> többet ke/lene foglalkozni népnevelőink munkájával. A jól dolgezékat díciéretben kellene részesíteni Ugyanakkor bírálni kellene a mulasztókat. Népnevelőink fgy látnák, a pártvezetőség figyelemmel kíséri munkájukat és igyekeznének is alapos, jó munkát végezni. Prazsák Mihályné MAV Igazgatóság, II. alapszervezet Titóék „kongresszusa" kémek és provokátorok gyülekezete h TEDD TAKARÉKBETFTRE.7^ '" jí Előnyös J

) kényelmes, jjE I biztonságos , Novemberben összeülnek Zágrábban Jugoszlávia legmegrögzötlebb háborús provokátorai, imperialista lakájai, a nép leggyűlöllebb ellenségei. Titóék úgy hirdetik ezt az összejövetelt, írünt ,<a Jugoszláv Kommunista Párt VI. kongresszusit", noha közismert lény, hogy Tltq fasiszta párlja már régen elvesztette azt a jogát, hogy kommunista pártnak nevezze magái. Titóék már régen megkezdték a néphez hü elemek likvidálását a pártból. A kommunisták ehávQlítá. sávail egy időben feltöltötték a pár. tcrt régi fasisztákkal, népnyúzékkal• kulák okkal, burzsoá elemekkel, és megrögzött imperialista, ügynökökkel. Azóta még srötsljessbbsn folytatódik a proletár elemek eltávolítása a Tito,fasiszta pártból. A falvakban számos olyan pártszervezet van, amelynek t«g®ága kizárólag kalikókból 4H, Esek a lények hű képet festenek arról, miféle népeUwes gonosste* vők és fasiszták gyűlitek össze Zágrábban „kMigvé&ííus" me/gtártáeára, Titóék nagy hírverést osapns.k arról. hogy Zágrábban megalkotják fasiszta pártjuk új ,,szervezeti sza. bályza'át". Va.ijon miféle „szerve, zeti izabályzai"-rój beszélhet ez a fasiszta gépezet, amelynek cseleke, deteit a mindenható ÜDB parancsai szabják meg? íme egy példa Titóék ,.szervezett szabályzat".aról. Amikor a Tájékoztató Iroda 1948 júniusi halárorata után Titóék még nagyobb erővel folytatták a kommunisták likvidálását, az UDB utasításokat küldött szét a pá-rtszerve, zetek vezetőségeinek a likvidálás mód szereiről. IQV feet a „pártdemolfl-áeia" Titóékná!. Ezekután nem nehéz megállapítani, hogy ft zágrábi gyüleke. zet tevékenységét is effajta páran, osok irányítják majd. Miről fognak tárgyalni Zágrábban a megrögzött imperialista ügynökök? Nyilvánvalóan arról, hogyan, hajtsák végre imperialista gazdáik utasításait. A titóista háborús provokátorok zágrábi gyülekezetéről természete, sen nem hiányoznak majd a nyugati jobboldali szociáldemokraták képviselői, a phHipamorganok• a guymeltci-olt, ollenhaurrek és a. munkás, mozgalom egyéb ellenségei. A jugoszláv nép gyűlölettel és megvetéssel fordul nl a Tito-fa slírták zágrábi gyülekezetétől. T, toék hiába kísérelték meg félreve zetni a dolgozókat, a munkásak bo.i. ko'tálták nz úgynevezett „nvütpárgyűléseket", omelypken a fitóisták elő akarták készíteni „konffreeszusu. kat". A „Ljttdszka Pravlaa" című fltóijta lap beismerése szerint a zabukovaci bányában például 750 munkás közül mindössze 7. a labojstki bányában pedig mindössze 2 munkás jötf ej a „nyt't pártgvűlás re". A ,-Jutsksz"-gyárban többször is el kellett halasztani % gyü'ést, TO«rt egyetlen, munkás ?em volt ki' váncsi Titóék- öndicsőitéeére, A jugoszláv nép tudja hogy csak w elszánt hareoal vívhatja ki sza. badságát. A jugoszláv hizafi-k ép. pen éjért harcolnak Jugoszlávia forradalmi kommunista pártjának megteremtéséért, j %