Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-18 / 245. szám

AZ M/D P CS O.N-GRA D M E.G Y El PARTB'Z.OTTS AGAN.A K L APJA ' ^ ara 50 fillér SZOMBAT, 1952. OKTÓBER 18 VILÁG PROLETflRJA. EGYESÜLJETEK! , — .. A Harmadik Magyar Békekoiigresszus sikeréért lelkes gyűléseken választják meg a küldötteket Sztálin elvtárs beszéde és a XIX. kongresszus határozatai újabb munkaböstettekre le kesítik a Szovjetunió és a népi demokratikus országok dolgozóit fl SZ0CI9LSSTH GAZD&LHOOASI REND LEGYŰZHETE1LENSEGE Egy angol matematikus az „Alom Science New.s" című tudományosnak nevezett folyóiratban ki. számította, hogy „két év múlva — a technikai fejlődés következtében — minden atombomba által okozott haláleset önköltségi ára mindö6z«ze egy fontot tesz ki, míg a mult világháborúban egy halott többezer fontba került." Ez jellemző az imperializmusra, a kapitalizmus embertelen rendszerére. A morganok. dupontok, kruppok és a többiek szemében az ember semmit sem 6zámít, csak M minél magasabb haszon. A kapitalista államok egész politikája az emberiség nagyrészének kiirtására, nyomorbadöntésére, rabságra kárhoztatására irányul. Mindenféle eszköz megfelelő 6zámukra, ha arról van szó, hogy fenntartsák és továbbnöveljék milliárdos hasznot hozó vállalkozásaikat. Ennek érdekében a kapitalista országok allandóan növelik a fegyverkezési költségeket. Az eszeveszett fegyverkezési versennyel és a koreai rablóháború kalandjával igyekeznek kiutat keresni a válságból. Azonban, amint azt Berija elvlárs, az SZK(b)P XIX. kongresszusán mondott felszólalásában, megállapította: „Ez a válság... elháríthataflanul közeledik az Amerikai Egyesüli Államok gazdasági élete felé és ezt a pénzügyi főkolomposoknak semmiféle ravaszkodás, kaland árán sem sikerül elke>rülniök." A fokozódó háborús készülődés csak ideig-óráig képes arra, hogy a tőkés államok valamivel emeljék termelésüket. Mit jelent az észnélküli fegyverkezés? Azt, hogy a nem békés célokat szolgáló katonai tartalékok a készáruk és nyersanyagok óriási mennyiségét emésztik fel. Ennek következtében csökken a közfogyasztást szolgáló áruk termelése, elsorvadnak a békés iparágak és nő a munkanélküliség. Az USAban több, mint 3 millió a teljes és 1D millió a részleges munkané'küliek száma. Egyes nyugateurópai országokban — mint NyugaJ-NéBietországban — a munkanélküliek száma nagyobb, mint 1929-ben, a nagy gazdasági válság Idején volt. A kapialista állam a fegyverkezési haj.sza költségeit természetesen a dolgozókkal fizetteti meg. Állandóan emelkednek az adók. értéktelenedik a pénz, emelkednek az árak és ezzel kapcsolatban csökken a dolgozók reálbére. Franciaországban és Olaszországban a munkások reálbére 1952-ben alig fele a háború előttinek, Angliában 20 százalékkal alacsonyabb a háború1 előttinél, az Egyesült Államokban pedig a megélhetés az 1939-as évhez képest majdnem háromszorosára emelkedett. Nem oldja meg tehát a fegyverkezés a termelés kérdéseit; a tények éppen ellenkezőjét mutatják: az erőltetett militarizálás harmadik esztendejében mindinkább jelentkeznek az eszeveszett fegyverkezési hajsza pusztító következményei. A kapitalista országok háború utáni nehézségei még fokozódtak ezáltal, hogy az imperialisták saját maguk zárták el maguk elöl a demokratikus világpiacra vezető utat. Elvakultságukban ugyanis azt képzelték, hogyha megszüntetik a szocializmus országaival folyó kereskedelmet, akkor meggátolják ezeknek az országoknak óriási ütemű gazdasági megerősödését. Azonban ezzel éppen ellenkezőjét érték el. Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" cimű elméleti munkájában megállapítja: „a valóságban azonban nem megíojlás, hanem az új világpiac megszilárdulása következett be." A gazdasági blokád által az imperialisták azt érték el. hogy „méginkáhb fokozták az ellentéteket iparul; termelési lehetőségei és termékeik elhelyezési lehetőségei között", lehát lényegileg maguk siettették a kapitalizmus válságának további elmélyülését. Természetes, hogy a kapitalista országok dolgozói nem tűrik, hogy a milliárdos hasznot hozó fegyverkezés költségeit velük fizettessék meg. Ezért állandóan erősödnek az osztályellentétek. Naprólnapra értesülünk a kapitalista országok dolgozóinak nagyszerű, hősies harcairól, melyei az új háború előkészítése ellen ée életszínvonal emelkedéséért folytatnak. Ezzel a rothadó, új háborús kalandokban kiutat kereső, pusztulásra ítqjt társadalmi rendszerre! áll özemben a szocialista rendszer ragyogó jövője. Az SZK(b)P XIX. kongresszusán elhangzott beszámolók mindegyike arról az óriási ütemű fejlődésről szólott, amelyet a szovjet nép a sztálini útmutatások alapján az első ötéves terv óta elért. A Szovjetunió termelése 1951-ben 1929-hez, az első ötéves terv megkezdésének idejéhez viszonyítva csaknem tizenháromszorosára növekedett és töretlenül ivei lelteié. Ugyanezen időszak alalt az USA termelése csupán megkétszereződött, a legtöbb nyugateurópai állam termelése pedig ma is az 1929-es színvonal körül mozog. Óriási a Szovjetunió termelésnövekedésének üteme. A szocialista gazdaság magasfokú szervezettsége, a termelőerők és termelési viszonyok egysége, a magasfokú szocialista öntudattal rendelkező szovjet dolgozók munkája nyomán 1952. folyamán az ipari termelés növekedése 22 százalékkal lesz több. mint az első két ötéves lerv alatt együttvéve. „EJyedül 1952-ben pedig olyan rendkívül fontos ipari termékfajtákból, mint a villamosenergia, a 'eketcIérnek, a szén, az olajtermékek, a cement és a közszükségleti cikkek — lényegesen többet fogunk előállítani, m<nt az egész első ötéves terv a/ott." — hangsúlyozta Berija elvlárs felszólalásában. Még nagyszerűbb távlatodat nyújt az új ötéves lerv — a kommunizmus építésének terve —, amely során 1955-re az ipari termelés mintegy 70 százalékkal növekedik, ami azt jelenti, hogy háromszorosa lesz a háborúelőtti termelésnek. Soha a kapitalizmus olyan ütemű növekedést elérni nem tudott, mint a szocialista társadalmi rend. Amíg a kapitalista országok évtizedek óta egy-két százalékkal tudták csak növelni ipari termelésüket, addig az új ötéves terv 6orán a Szovjetunióban az ipari termelés növekedése évenként 12 százalék lesz. Ezt az évenkénti 12 százalékot csak az új, óriási kohók, kombinátok építésében, a villamosenergia mil'iárd kilówattjaiban, a magas termelékenységű automata gépek tízezreiben, a leglejletlebb mezőgazdasági gépek százezreiben, a közszükségleti cikkek tonnamillióiban, a kultúra és a közegészségügy újabb óriási fellendülésében lehetne kifejezni A Szovjetunió példája, a szocializmus építésének 35. éves gyakorlata, a világ legerősebb ipari államának szüntelen segítsége teszi lehetővé, hogy a népi demokráciákban is 6oha nem tapasztalt ütemben növekedjék az ipar termelése. Lengyelországban 2.9, Csehszlovákiában 1.7, Magyarországon 2.5, Romániában 1.9, Bulgáriában 4.6-szeresére, Albániában több, mint ötszörösére emelkedett a termelés 1951-ben a háborúelölfi termelési szinthez képest. A Német Demokratikus Köztársaságban az ipari termelés 1951-ben 2.4-szer akkora volt, mint 1946-ban. Gyors ütemben fejlődik a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasága is. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban az ipari termelés már 1949-ben négyszer akkora volt. mint 194C-ban, csak az amerikaiak rablókalandja akadályozta meg ideig-óráig ezt a nagyszerűen felfelé ívelő fejlődést. Mindezek a tények világosan tanúskodnak a szocializmus gazdasági rendszerének, a szocialista termelésnek óriási fölényéről a kapitalista termeléssel özemben. A szocializmus országaiban a termelés szüntelen növekedése célja nem a haszon, hanem a dolgozó ember jólétének, kulturális színvonalának szakadatlan emelése. A béketábor országainak óriási ütemű gazdasági erősödése jelenti a legnagyobb akadályt az imperialisták háborús terveiben. Ezért a mi kötelességünk, csongrádmegyei dolgozóké ip nz. hogy minden erőnkkel, tudásunkkal küzdjünk termelési tervünk teljesítéséért és túlteljesítéséért. , Ujabb felajánlások a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére A Textilművek túliellesiti | ezévi tervét Tervük túlteljesítésével készülnek november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. év. fordulójának megünneplésére a I Szegedi Textilművek dolgozói Megfogadták, hogy a harmadik ne- j gyedévi tervlemaradásukat beh íz- ' zák és a negyedik negyedévben ' úgy dolgoznak, hogy tervüket necsak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék. A vállalatvezetöség és a műszakiak, b'ziositják a dolgozók anyagellátását. Október J7-ig j 450-en teltek újabb munkafelajnnlást. Megígérték, hogy ezévi ter- ; vüket a határidő előtt négy nap- • pal befejezik. Egyéni válla'ásukkal kitűntek a ; kártoló üzemrészből Fogas Imréné i november 7-re megfogadta, hogy ! napi 515 kilós teljesítményéi 520 ki'óra növeli. Takács Gergely né vállalja, hogy 620 kilós átlagteljesítményét 622 kilogrammra iokozza. A keresztorsózó üzemrészből Győri Piroska sztahanovista ígéretet tetf, hogy 132 kilogrammról 135 kilogrammra emeli teljesítményét. Csizmadia Anna 117 kilóról 120 kilogrammra. Fekete Mária 1) 1-ről 113 kilogrammra fokozzák eredményüket. Hasonló felajánlást tett a gyürűsfonóban Csiszár Józsefné, Csillag Vera, Gémes Rozália. Az előfonó üzemrészben Bakai ly Vera sztahánovisla megfogadta hogy napi 522 kilogrammos átlagteljesítményét 533 kilogrammra emeli. Huszár Ilona Síiről 522-re emeli teljesítményét. A nyújtó üzemrészben Bakaosi Júlia vállalta, hogy napi 1218 kilós termelését 1276 kilogrammra emeli. Hegedűs. Erzsébet vállalta, hogy P17 kilogrammos teljesítményét 835 kilogrammra fokozza. A Vágóhíd dolgozni három nnopnl határidő előtt fejezik be ezévi tervükei Már október hónap első napjaiban megtették újabb munkafelaiánlásaikat november 7-re a Szegedi Vágóhíd dolgozói. Az elmúlt három hónap alatt is becsületesen megállták helyüket a munkaversenyben. A negyedik negyedévben eredményük állandó fokozasával arra törekszenek, hogy évi terzüket a kitűzött határidő előtt oefejezhessék. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára vállalták, hogy évi tervüket 3 nappal a határidő előtt befejezik. Számtalan dolgozó tett újabb mun. kafelaiánlást. Kozma József pároló megfogadta november 7. tiszteletére, hogy 60 kilogramm zsiradékanyagot gyűjt össze, ezzel 500 forintos megtakarítást ér el. Krizsán János a bőrfejtő-brigád nevében ígéretet tett, hogy évi tervüket december 20-ra befejezik, a selejtet 0.2 százalékra csökkentik. Gál József a marhavágó-brigád vezetője megfogadta, hogy teljesen selejtinenteseo dolgoznak, ezévi tervükei december 18-ra befejezik. A zsírolvasztó üzemrészből Csanádi István a csoport nevében ígéretet tett. hogy biztosítja a zavartalan munkamenetel és anyagellátást a termelés egyenletessége érdekében és 100 százalékos minőségi munkát végeznek. A Kertészeti Vállalat dolgozóiaah vállalásai A Szegedi Kertészeti Vállalat dolgozói az öléves terv döntő évinek mindhárom negyedévében maradéktalanul hajtották végre az előttük álló feladatokat es tervüket teljesítették, sót túitoljesiteiték. Most a negyedévi 'ervüket is határidő előtt akarják befejezni. ! Ezért az üzem dolgozói értékes felajánlást teftek a Nagy Októberi Forradalom évfordulójának tiszt w ; letére, Megfogadták, hogy .ezévi [tervüket december 21-re, Sztálini ; elv'árs születésnapjára befejezik. ; Fe'ajánlotlák azt is, hogy a negyedik negyedévben munkájukat 100 százalékos minőségben végzik j el. Kiss István, a ciklámen üvegházi csoport nevében megfogadta, hogy a ciklámen első földelését november 10-1 - határidő helyett, ! november 6-ra befejezik. Szndek I Béla a virághajlató-brigád nevéi ben ígéretet tett. hogy november i 7. tiszteletére terven felül 500 darab koszorút készítenek el. A Kállai-telepi faiskola dolgozói vál' lalták terven felül, hogy a diszj cserjéik magját elvetik és felássák a faiskola területét. A Szegedi Keri tészeti Vállalat ezekkel a feiaján! fásokkal készül november 7-e ; megünneplésére. A felajánlások, teljesítésével hozzájárulnak városunk díszítéséhez, utcáink és parkjaink fákkal, virágokkal való eL látásához. A begyűjtésben élenjáró községek példája lelkesítse az elmaradókat 'Az őszi kapások begyűjtésénél hatalmas eltérés mutatkozik a községek között. Fclgyő, Csanádalberti. Kübekháza, Magyartés. Pitvaros, Ambrózfalva és Kövegy dolgozó parasztsága már megkapta becsületes munkája jutalmaként a kukorica szabadforgalmát, de ugyanakkor vannak olyan községek, mint például Ásotthalom, ahol a kukoricabeadási tervet csupán 1.5, a napraforgó beadást pedig mindössze 0.1 százalékra teljesítették. Hasonlóan csúfos helyzetbe került Crorva község is. Mindezek azt mu_ tatják, hogy ezekben a községekben a tanácsok súlyosan megsértik az állami fegyelmet, nem szereznek érvényt maradék nélkül a begyűjtési törvénynek. A dolgozó parasztok tétlenkedásének egyik legfőbb oka, hogy a tanácstagok sem mutatnak példát és következésképpen nem is végeznek semmiféle népnevelőmunkát a begyűjtés érdekében. Felháborítóan rossz a kulák ok lervteljesífése is. Székkutason például a kulákok csak l-l százalékban tettek eleget kukoricabeadási kötelezettségüknek. Eleven mutatója ez annak, hogy a járási és városi tanácsok nem nyúltak kemény kézzel a kulá. kokhoz, nem kényszerítették őket a törvény erejével az állami fegyelem betartására. A tanácsoknál nem egyszer bűnös megalkuvás tapasztalható a kulákokkal szemben. A cserebökényi tanács nyilvántartója például azt jelentette a szentesi járási tanácsnak hogy 40 kulák közül S8-nak felemelték büntetésből beadási kötelezettségét 'és a helyszínen kivétel nélkül mindegyiket elszámoltatták. Az ellenőrzés során viszont ki'-ünt, hogy csak nyolc kulákot számoltattak el a helyszínen. A kulákokkal lepaktált Rostás János nyilvántartót a járási tanács elnöke fegyelmi elé állítotla. Domaszék is azért maradt e! a begyűjtési versenyben mert a tanács kesztyűs kézzel bánik a kulákokkal. 36 kulák közül mindössze hat teljesítette kukoricabeadását; köztük öt kulák még törési engedélyt sem kért. A tanács semmit sem lett, hogy megtorolja ezt a törvénysértést! Kapásnövények begyűjtésében ennélfogva utolsó helyen kullog a község. Még egyetlen egy esetben se vetettek ki kártérítést a beadást elmulasztókra, még egyetlen esetben sem emelték fel a hát. ralékosok beadását öt-tíz szá. zalékkal. A hátralékosok elszámoltatását a legnagyobbfokú opportunizmus jellemzi; még egyetlen egy kulákot sem jelentettek fel. Hankai József tanácselnök nem ellenőrzi a begyűjtés menetét és a begyűjtési csoportnak semmiféle politikai vagy szakmai segítséget nem ad Nem működik a begyűjtési állandó bizottság sem és ez az oka annak, hogy a tanács elszakadt a dolgozó parasztoktól, nem tudja őket harcbavinni a begyűjtés győzelméért. Joggal felvetődik ezek után a kérdés: felelősségre vonta-e már a szegedi járási tanács a domaszékl tanácsot és milyen intézkedéseket tett a súlyos hibák kijaví. tására? Sajnos vannak dolgozó parasztok is. akik sz ellenség uszályába kerülnek t>s nem tartják tiszteletben a törvényt. Algyőn Zombori István középparaszt, a pénzügyi állandó bizottság tagja, két hold kukoricáját engedély nélkül, zöld állapotban törte le. Csak természetes, hogy az állami fegyelmet megsért® dolgozó parasztokat is felelősségre vonja és megbünteti a nép államaRostás Lajos négy holdas székkutasi dolgozó parasztot — mert engedély nélkül törte le kukoricáját — 800 forintra büntette a bíróság. A dolgozó parasztok okulhatnak Zombori István és Rostás Lajos példájából. Az elmaradt községek, mint Ásotthalom, Csórva, Domaszék zárkózzanak fel a legsürgősebben az olyan élenjáró községek mellé, mint Tömörkény, Nagylak, Deszk, Kiskirályság, ahol még n«n kapták meg ugyan a dolgozó parasztok a szabadpiac jogát, azonban mindím jel arra mutat, hogy jó munkájuknak rövidesen meg lesz a jutalma. Ha a baiástyaí hat holdas Turi József 143, a mindszenti Korom Zezémus 128, a tömörkényi Gémes Mihály 156 százalékra tudtak teljesíteni kukoricabegyiljlést tervüket, a szegedi járás dolgozó parasztjai is megtehetik ugyanezt. Százszámra lehetne felsorolni a kukorica. burgonya és napraforgó beadásban példamulató dolgozó parasztok neveit, akik bebizonyították: lehet teljesíteni az á'lam iránti kötelezettséget, csak jóakarat, becsület, hazaszeretet kell hozzáA tanácsok támaszkodjanak minden esetben a begyűjtésben élenjárókra és ennek a nagy többségnek a felmérhetetlen erejével kényszerítsék rá a kulákokat a törvénytiszteletre és fejezzék be az őszi kapások begyűjtését minél előbb. Versenyben a gyapot veszteségmentes betakarításáért A röszkei Micsurin tszcs gyapottermelő brigádja versenyre hívta ki a röszkei Uj Élet tszcs gyapottermelő brigádját. A verseny célja a gyapotszedés meggyorsítása, A Micsurin tszcs vállalta, hogy eléri a napi 65 kilogrammos szedést átlagot személy enkint és pontosan mi-j nőség szerint szétválogatják a gyapotot- Azonkívül vállalta még, hogy október 25-ig leszedi a gyapotot, október 28-.ig a gyapotkói'sjt betaka. rílja és november l-ig a gyapotföldet felszántja. A versenykihívást a röszkei Uj Élet tszcs elfogadta. A Micsurin tszcs eddig leszedett 8 és fél mázsa, az Uj Élet pedig 6 mázsa gyapotot. A legjobb gyapot, szedők eddig leszedtek: Micsurin tszcs-'fcen Magda Istvánná 235, ördögh Józsefné 210; Uj Élet tszcs. ben Kiss Istók Lajosné 148 és Kó-i fezú iatyáimé 164 kilók _