Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-16 / 243. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1952. OKTÓBER 1«. BESZÉLGETÉS A KOLHOZ ÖTÉVES TERVÉRŐL Irtat Lopatyina Hárman üllek a vörös posztóval bevont asztalpál: Hamidzsan Naznrov, a kolhozelnök, Uszmanall Ibrahimov, a szűkszavú pártiitkár és Mamatodzsi Masrabov, a kissé szégyenlősnek látszó komszomol. titkár. A taggyűlés előkészítéséről beszé'tc-k, umelyen megbeszélik majd a kommunialak, miként fejlesztik az ölödik sztálini ötéves terv időszaké, ban közös gazdaságukat. A kolhoznak van ugyan perspek. tivikus terve, amikor azonban nyilvánosságra került a XIX. pártkongresszus irányelveinek tervezete, a kolhoz aktivistád látták, hogy a re, gi tervük már nem felel meg' a követelményeknek. Nagyobb lendületre, fokozott ütemre van szükség! Így hát a kolhozelnöknek az új párttitkárral együtt fon'olóra kellett ven. nie, milyen rejtett tartalékok és le. Jretőségek vannak még. A megbeszé. lésre meghívták a komszomol-tit. kari is. Végezzünk a gyapottermelés. sel, — mondotta Hamidzsan Naza. 1-ov, kezében a számológéppel, — Az elmúlt ötéves terv végéin, vagyis 1950-ben 650 hektáron átlagosan 33 4 mázsa volt a terméshozam hekláronkint. 19ö5.re növeljük a gyapot vetésterületét 850 hektárra, terméshozamát pedig emeljük 45 mázsám. w ötvenre, elnök, ötvenre! — vűg közbe Ibrahimov. — Egyes brigádok már tavaly elérték a 40 mázsát. Idén az egész kolhoz vlszonylataban ilyen lesz az átlagtermés ... Hova gondolsz? Négy évig egyhelyben topogjunk? — Igazad van! — hagyta helyben a kolhozéinak. Elgondolkozott... A párttitkár tudja mit beszél! Körzeti agrónómus volt a gépállomáson. Brigádja az elmúlt évben 39.3 mázsás terméshozamot ért el. Idén pedig vállalta, hogy 45 hektáron 60 mázsás átlagos terméshozamot ér el heiitáronkint. A komszo. mol-titkár felé fordul': — írjad, Mamatodzsi: ,,A gya. pot terméshozamát az öléves terv időszakában 50 mázsára emeljük". És gabonából mennyit irányozzunk elő? — kérdi a pártthkártól. — Az össztermést növeljük 40— 50 százalékkal — válaszolta a párttitkár, miközben a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX, kongresszusa irányelveinek tervezetét nézegette, — Véleményein szerint ez nem nehéz feladat, — jegyezte meg a komszomol -ti tkár. — Ez igaz — helyeselt a pártiitkár. — Csakhogy nem a vetésterület kiszélesítésére kell helyeznünk a fő súlyt, Lényegesen emelni kell a gabonafélék nálunk még allacsony terméshozamát. — Az előirányzat legyen ez: „A gabonafélék terméshozamát 15 mázsáról 24 mázsára, a rizsét 23 mázsáról 35 mázsára emeljük" — mondotta a ko'hozolnök és mindjárt kiszámította, hogy az össztermés így el fogja érni az előírt színvonalat. Az álflltenyésztés kérdésével gyor. san végeztek- Ibrahimov ujjával rámutat az Irányelveknek arra a pontjára, amely szerint át kell térni a tehenek istállózására és meg kell szüntetni, hogy a jószágot nagy távolságokra tereljék. — Moszkva, a Kreml Ismeri a mi érzékeny pontunkat. Hány juh pusztul el, amíg eljut á Harm-területi nyári legelőkre és onnan vissza! És hogy kimerül a jószág, hány megbetegedik megfelelő hodályok és nedvdús takarmány híján! — írjad, Mamatodzsi — vette át a szót ismét a kolhozelnök; ,,1952-ben száz tehén számára építünk villamosított istállót és hozzáfogunk még egy ilyen istálló építéséhez-. .. Az ötéves terv időszakúban 205 ló számára két lóistállót építünk, továbbá baromfiólnt, borjúés csikóistállót. .. Fölépítünk egy űdáridó hodályt is, megszervezzük a legelők elárasztóönlözóeél és a bőventermő füvek vetését.,." A komszomo'-tllkár előtt lassan felhalmazódnak a teleírt papírlu. pok ... Ilyen mondatok röpködtek a levegőben: Sózni kell az uborkát és a káposztát •. . Gyümölcsraktárai építeni... Szárítani a barackot, lekvárt főzni meggyből és árnyéból .. . Kibővítjük a méhest, amely már idén is több, mint két tonna mézet adott. .. Elő kell írni a gépesítés fokozását, a munkatermelékenység megjavítását, a kulturális és középílkezés kibővítését., , Mezőgazdasági kultúrházra, nyári filmszínházra, egy nem teljes és egy teljes középiskolára van szükség. . . És persze mindennek megvalósításához sok képzett emberre. .. Nazarov ko'hozelnök elégedetlen mosolygott, amikor azt mondta,, hogy idén több, rrjnt 20 középiskolát végzett fiatalt sikerült elküldenie fő. iskolára. A komszomol.'itkár összegyűjtötte a feljegyzéseket — a tanácskozás befejeződött. Ibrahimovnak azonban még nem akaródzott elmenni. Fog. vatartetták a kolhoz holnapjainak izgalmas tervei, — Meghallgatjuk az utolsó híreket ... Kíváncsi vagyok a legújabb koreai fejleményekre —- mondotta, s máris bekapcsolta a rádiót. Elkéstek. Éppen éjfélt ütött a Kreml órája, Tádzsikisztán időszámítás szerint, hajnal 3 óra volt. >( Az ázsiai és cseadeséceáni békeértekezlet határozata a kulturális kapcsolatok kérdésében Peking (Új Kína). Az ázsiai és csendesóccáni békeérlekeztat októbor 12 i, vasárnapi záróülésén a kulturális kapcsolatok kérdésében egyhangútag határozatot fogadott el, amely a többi között leszögezi: Meggyőződésűink, hagu a kuHuráHs kapcsolatok a népek békés egymás mellet' élése megvalósításának egyik legjobb és legnemesebb módja. Mindenkinek, aki a kultúrat szereti, legelső feladata a béke megőrzése kell, hogy tegyen. A béke ellenségei nemcsak a békemozgalmat támadják, a békéért harcoló újságok és könyvek terjesztését tiltják be és a béke híveit üldözik, hanem akadályokat gördítenek a kultúra szabad fejlődésének Útjába is. A béke ellenségei elnyomták a nemzeti kultúrákat és emberiségellenes ideológiákat tcrjesz'enek. Az ázsiai és csendesén,eáni népek gazdag kuiurális örökségét nemcsak az újabb világháborús előkészületek fenyegetik, hanem már napjainkban is pusztítják a Koreában, Vietnámban, Malájföldön cs más országokban folyó háborúk. Kijelentjük, hagy a kultúra elleni agresszió éppen olyan súlyos elbírálás afá esik, mlM a háborús bűn. cselekmény, Követeljük, hogy hárítsák el a szabad kulturális kapcsolatok iltjába emelt akadályokat és szüntessék meg mindazokat a korlátozásoltat és tilalmakat, amelyeket azokkal szemben lép ettek életbe, akik művészeti és tudományos téren dolgoznak az emberiség jólétéért. Felszólítjuk az ázsiai és esendosóoeánt népeket, hogy leplezzék le a kultúra elleni agresszió legkidönbö* zöbb formáit. Javasoljuk, hogy tudósokból, technikusokból, művészekből, tanítókból, diákokból, ipari munkásokból és kézművesekből álló küldöt'ségek kölcsönös kicserélésével fokozzák <'. népek közötti kulturális kapcsalatokat, Javasoljuk, hogy ünnepeljék meg a nagy kulturális évfordulókat, rendezzenek baráti szellembem ifjúsági találkozókat és sportversenye* ket, kölcsönösen cseréljék ki a mű* vésze'i, zenei, színművészeti, filmművészeti és népművészeti alkotásokat, valamint a gyermekjátékokat, rajzokat, bibliográfiákat, irodalmi és tudományos kiadványaidat, napi* lapokat és időszaki lapokat. Javasoljuk, hogy minél nagyobb számban adjanak a diákoknak külföldi ösztöndíjakat, rendezzenek kulturális értekezleteket és minél több nyelvre fordítsák le a kiváló irodalmi alkotásokat, Közös értékeinkre — az ember méltóságára, a népek szabadságára és a nemzeteit testvériségére és egyenlőségére — támaszkodva har* coljunlf a békéértl Lacikonyhákkal, italboltokkal vesz részt a Vendéglátóipart Vállalat az őszi vásárokon Egy gyár, amelynek minden munkása tanul A Vendéglátóipar! Vállalat *s felkészült az őszi vásárokra, helyenként 10—14 különféle pavillont, sátrat és kisebb-nagyobb boltokat állít fel. Egy-egy vásáron két nagyméretű pavillonban harmadosztályú éltermi áron szolgálják majd fel a legfinomabb hideg és meleg éteKét Swel ezélőtt nagyszerű gondolat szüle telt Kupavnában, e ki3 gyári településen. A kommunista textilmunkások önállóan kidolgozlak a gyár mindeji munkása ég alkalmazottja politikai, általános és műszaki oktatásának hároméves fejlesztési tervét" ks hozzáláttak, hogy megvnlósítaát, A terv célkitűzéseit világosan és szabatosan megfogalmazták: 1953-ra minden kupnvnai lakosnak legyen meg a hétosz(ályo3 képzettsége, annak, aki már a hótosztályt befejezte, lehetővé kell tenni, hogy teohnikumban vagy tízosztályos iskolában tanuljon tovább. A legképzeltebbek pedig Végezzenek főiskolát. Ezt a tervet egy olyan helységben dolgozták ki. ahol a forradalom előtti időben az egész lakosságra egy tanító jutott- 1950 ben Ugyanitt a gyermekek nagyszerű iskolái mellett már működött a munkásifjúság iskolája és a moszkvai textillechnú kum tagozata, A gyárnak pénze is volt, pedagógus káderei is voltak a munkások oktatására. Mégsem volt könnyű dolog hozzáfogni a .hároméves tervhez", A munka három műszakban folyt és így nehéz volt az óráik és előadások rendjét összeegyeztetni. 1950-ben egy szeptemberi napon Kupavna régi lakói, az ősz nyugdijasok nyugtalanok voltak; reggel nem fujt a gyár. Ezen a napon kezdődött a „hároméves terv" és veje együtt a műhelyek új munkamenete. Az első műszak reggel 6 óra helyett most 7 óra húszkor állott munkába. Ennek megfelelően megváltozott a másik két műszakkezdés ideje is, afni lehe'övé tette az oktatás két részletben való megszervezését: reggel nyolctól 11-30-ig és este fél 8—10 óra 20 percig. Nemcsak a műszakokat állították át, Megváltoztatták a fürdők, mo. sodáik, áruházak, étkezők, a klub njunkaidej'et is. Kibővítették a bölcsődékéi és napköziotlhonokat. Átrendezték a munkásotthonokat. A munkásotthon kényelmes szobáiban asztali lámpák és könyvespolcok jelentek meg. Két év eláll 600 embert vontak be a munkásifjúság iskolájába. Közülük 115-en már megszerezték a hétos'tál/os végzettségetA munkások első csoportja befejezte a tizedik osztályt és ez év júliusában sikeres felvételi vizsgát tett a moszkvai gépgyártó-, pedagógiai- és jogi felsőoktatási intézmények levelezőtagozatain. Több mipt 300-an szereztek ismereteket, fokozták képzettségüket ós szélesítették ki látókörüket a levelező tex. til ipari főiskola csoportjaiban a műszaki körökön, a sztahanovista tanfolyamokon. M. ZLATOGOROD Nem véletlen, hogy a folyó óv küszöbén éppen Kupavnából hang. zott fal a textilmunkások felé a felhívás: kutassuk fel és használ, juk ki a termelési tartalékokat a ierv túlteljesítése érdekében minden. munkahelyen. Marija Rozenyeva fonómunkásnő és Llgyija Kononyenko szövőnő a gyári technikum diákjai a nyersanyagmegtakaritáesal és a technológia töké. létesítésével példáját adták annak, hogyan lehet megtalálni a tartalékokat, • Emlékeznek, mit mondott Sztálin elvtárs a párt XVIII. kongresszusán? kérdezi Agrippina Tye-entyevna Okomelkova egy régi párttag, egykori szövőnő, most a kupavnai gyár mellett működő technikum igazgatója, fis idézi: ,,— Mi minden munkást és minden parasz'ot művelt és képzelt emberré akarunk tenni" ... Mindemkit! — ismétli Agrippina Tyeren. tyevna, — Soha nem fogjuk elfelejteni ez'eket a sztálini szavakat! Ezek vetetlek meg a mi „hároméves tervünk" alapját is. A XIX. kongfesz. szus irányelveinek tervezete az örö. dik öléves tervhez élőírja a nagyobb városokban és ipari központokban az általános tízosztályos oktatásra való áttérést. Az olyan településeken, mint amilyen a mi Kupav, nánk, a tízosztályos oktatást csak a következő ötéves tervre tervezik. Itt egy kicsit nem értünk egyet a tervezettel. Itt „módosítást" teszünk, Agrippina Tyerentyeva elmosolyodik. -— A mi Kupavnánk nem akar elmaradni a nagy városok mögött. Munkásaink így beszélnek: Itt az ideje, hogy gondoljunk az új „hároméves tervre"! Űj lendületet kell venni!., A kommunizmus felél Szlovákiában kiadták Sztálin „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című művét A bratislavai „Pravda" könyvki. adó vállalat a napokban 15.000 példányben kiadta Sztálin: „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című művét. Különkiadásban megjelenik az SZK(b)P XIX. kongresszusának anyaga is. 'eket. A vásár legkülönbözőbb részein lacikonyhákat létesítenek. Külön cukrászati bohókban friss cukrászsüteményeket, eapressokávét lehet majd kapni. Ugyancsak külön sátorban tartják a minőségi borkoíStolót, ahol az ország legfinomabb minőségi borait ízlelhetik meg a vendégek. (MTI). Néhány szó a haj- és arcápolásról József Attila annakidején megcáfolhatatlan igazsággal vetette papírra n „Hazám"' című versében a dolgozó nők sorsát, amikar ezt írja: „Szpoíileány oukros ételekről álmodik, s nem tud kartellekről. S ha szombaton leegébe nyomják a pénzt s a büntetést levonják, kuncog a krajedr: ennyiért dolgoztál: nem ép semmiéit." Még emlékezünk ezekre az időkre, Igen, így volt. I)e ma már egészen más a helyzet. A szövőleány szép ruháról álmodik, s másnap megveszi, Álmodik szép cipőről, s holnap ott látjuk a lábán. Cukros ételekről ma már nem álmodik, hisz akkor eszik, amikor akar. Hol van már József Attila szövöleánya? Ma szép fizetéssel jönnek ki a gyárból, mert megváltozó l a világ. Este pedig szépen felöltözve, rendbehozott hajjal, ápolt arccal látjuk ökit a korzón, a mozikban, a színházban. Hozzánk is sokan bejárnak a Széchenyi-téren lévő fodrászszövetkezetbe, hogy később remdbehozoit hajjal, kézzel és arccal távozzanak tőlünk. Sokat beszélgetünk ezekkel a, dolgozó nőkkel. Jó hallgatni őket, amiLENIN ALMA A polgárháború még alig ért vé- j get. Gyárak, üzemek halotti moz- ] dulatlaneágba meredtek. A Volga j mentén éhínség pusztított Ezekben a napokban ült össze a Moszkvai Nagy Színház Fűtetlen nézőterén a Szovjetek. VIII. Kongresszusa. A küldöttek megfeledkezve hidegről, éhségről, nélkülözésről, mintha valaro' varázslat hatalmába kerültek volna olyan várakozással szegezték szemüket a színpadra. Előttük az ország térképe veit, amelyen gombnyomásra tucatnyi lámpa gyulladt ki. Ezek a Színes fények jelezték, hogy itt épülnek fel ha'almas villanyerőmüvek. A Szovjetek VIII. Kongresszusa határozatot hozott az első gazdasági tervről, a GOELRO-ról, Oroszország villamosításáról. „A Kreml ábrándos lakója" — így nevezték Lenint a külföld liberális, kispolgári irodalmárai. A burzsoá képzelet képtelen volt: együtt szárnyalni Lenin nagyszerű lendületével: azzal a fantáziával amely nem csinált és nem keresett | volt, hanem a való életből nőtt kl s éppen ezért volt olyan egyszerű, hogy minden munkás megértette. A lenini eszmét a szovjet emberek munkája valóra váltotta. A GOBLRO tervet 15 év alatt majdnem háromszorosára teljesítették, É8 a lendület nem lankadt el. Már közel van a holnap, amikor a most épülő óriás erőművek közül csupán kettő — a sztálingrádi és n kujbi. sevi — akkora erőt szolgáltat, ami két és félszeresen meghaladja azt a kapacitást, amelyet annak idején az egész GOELRO terv ma, ga elé tűzött. IColcsak fehér bandája még nem kapta meg a döntő csapást, amikor Lenip azt mondta: ,.Ha holnap százezer elsőosztályú traktorral rendelkeznénk és el tudnánk látni elegendő benzinnel és gépésszel (persze önök ezt jól tudják, hogy ez egyelőre fantázia) — akkor a paraszt mindjárt azt mondaná: én a kommuna (azaz a kommunizmus) mellett vagyok . . A szocialista ipar azóta nem százezer, de sok ezázezer traktorral fegyverezte fel a szovjet falvakat. A Sztálin-szerveite kolhozrendszer Lenin álmának valóraváltáan. Lenin gazdagnak ós hatalmasnak akarta látni hazáját, azt akarta, hogy a tudomány minden eredménye a technika szédületes fejlődése u kultura összes vívmánya az c^jsz társadalmat szolgálja. És eljött az idő, amikor valóra váltak Lenin álmai. Diadalmaskodik a hatalmas ügy, amelyet Lenin kezdett el és Sztálin folytat. Az elmaradott Oroszországból hatalmas ipari és mezőgazdasági ország letf. A távlatok egyre nagyobbak, egyre hatalmasabbak, Az Ötödik ötéves terv, amelyet a XIX. pártkongresszus e napokban vitat meg, eddig soha nem látott fejlődését mutatja be a szovjet népnek. Példátlanul hatalmas erőmüvek és csatornarendszerek épülnék, átalakul a Volga és a Don vidéke, vízhez jut millió és millió hektár kiszáradt föld.. És épül tovább Moszkva is, felhőkarcolókkal gazdagodik, a Lenin-hegyen már emelkedik az új egyetem, a világ legnagyobb tudományos fellegvára . .. Mindez átgondolt, pontosan ellenőrzött, csalhatatlan technikai számításokra épülő tervek alapján i történik. Ezek a tervek olyan magasan ezárnyalnak, olyan csodál,aj tosak. hogy közelállnak az álmokhoz. Bennük ma « szovjet nép leg: forróbb vágyai lobognak. És min den terv azért válik valóra, mert alapját az élet forradalmi átalakításának lenini sztálini eszméi fűtik. kor azzal dicsekednek, hogy a mult* ban nem, de ma már jut pénz hajápolásra, kozmetikára is. Nőknek, igazi felszabadult nőknek érzik magukatI, Szép fizetésük van és egyra fogy a gondjuk. De panaszkodnak is néhányan. Beszélnek arról, hogy az Ujszegedi Kenderben megszólják azt, akt szépen gondozza a lmját, kezét, vagy éppen az arcát. A Szegedi Textilműveltnél a tavasz folyamán egy üzletet nyitottunk, hogy munka után o t helyben hozhassák rendbe magukat a gyár dolgozó női, Eg az üzlet mindössze néhány hónapig létezett csak, mert valósággal „kinézték" azokat, akik törődtek magukkal és nem felejtdék el, hogy ők nők. Hosszan lehetne sorolni azokat az üzemeket, ahol ugyanígy viszonyul' nak a fodrászhoz és kozmetikához, Kormányunk a dolgozók részéra hívta életre a kisipari termelőszövetkezeteket, közötök a fodrászszL vétkeseteket is. Azéit támogatja « szövetkezeteket súlyos milliókkal, hogy a dolgozókat szolgáljuk ki és figyelmes munkánkkal szebbé tegyük a dolgozó nőket. Vájjon kap' nánk-e ac államtól komoly anyagi támogatásit, ha vem volna a fodrászatra, a kozmetikára szükség? Vaj• jon gondoskodna-e rólunk és vájjon adna-e nekünk ilyen ragyogó muu« kahelyeket, ha feleslegesek volnánk? Úgyvélem: nemi Hát kell-e annál hatásosabb agitáció az életszínvonal emelkedésének bebizonyítására, mint amikor a dolgozó nő azzal dicsekszik, hogy neki már hideg dauerra is jut? Kel-e annál meggyőzőbb érv, mint amikor a textilüzemek dolgozó női ápolt arceat lépnek ki " gyárak kapuján? Nem. Nem szabad azonban elfelejteni: a haj-, a kéz- és az arvápolás ma már nem a méltóságos, nagyságos asszonyok monopóliuma. Ma már az ilyesmi nem luxus és amíg nem túlzott és nem kozmopali a, megengedhető. 1950 febnwriában Magyarországon járt Natálija Dubjága Lenin rendes szövőnő. A lapok hosszon foglalkoztak Dubjága elvtársnőre', Az „új Világ" azévben megjelcr't február 17-1 száma szerint a többi között a következőt mondotta a lap munkatársainak: „Mi szovjet dolgozó asszonyok egy pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy nők vagyunk. Hetenként manikűr, fodrász, púder és rúzs — mindez pénzbe kerül... A gyárban kendő van a fejünkön, papucsban, harisnya nélkül dolgozunk, de a gyárból úgy jövünk ki, ahogy illik. .. V«.gyin: szerelünk szépen öltözködni." Sándor Lajosné a „Délmuyytirorszúy" levelezője