Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-16 / 243. szám

2 CSÜTÖRTÖK. 1952. OKTÓBER M. (Folytatás az első oldalról) A párt XIX. kongresszusa megállapítja, hogy a VIII. pártkon gresszus (1919) óla — midőn a párt jelenlegi programmját elfogadták — gyökeres változások történtek mind a nemzetközi viszonyok területcin, mind pedig a szocializmus építésé, nek területén, a Szovjetunióban. Emia't a párt programmjának több tétele és a pártnak a programmban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem fe. lelnek meg többé a mai feltételeknek és a párt új feladatainak. A kongresszus ebből kiindulva elhatározza : 1. Szükségesnek és időszerűnek tartja a párt jelenlegi programmjá. nak átdolgozását. 2. A programon átdolgozásánál Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című műve alapvető tételeit kell követni. 3. A párt programmjának átdolgozását a következő összetételű bizottságra bízza: A bizottság elnöke: Sztálin elvtárs (viharos, ünneplésbe taps), a bizo tság tagjai: Kaganovies, Kuusinen, Ma. Mo'.olov, Poszpjelov, Rum. jancev, Szaburov, Csesznokov, Ju?yin4. A párt átdolgozott programmjának tervezetét a Szovjetunió Kom. munista Pártjának következő kon. gresszusa elé kell terjeszteni. (Viharos taps. Mindenki feláll.) atmeno Béri ja, lenkov. Részletek A• JV. Koszigin elvtárs a XIX. pártkongresszus október 9-i esti ülésén elmondott beszédéből A párt, a kormány és maga Sztá- | lin elvtárs állandóan gondoskodik országunk dolgozói anyagi helyze. tének szürrtelen javításáról, a köz. j szükségleti cikkek gyártásának min- • den módon tő'ténő fokozásáról. Or- ; szagunkban óriási munkát végez, tünk az ipari és mezőgazdasági ter. ! atelés minden területének fejlesztése céljából, hogy így maximálisan kielégítsük a szovjet nép szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szük ségleleit. A párt bölcs sztálini politikája biztosította az országbon a nehéz, ipar és a szocialista mezőgazdaság hatalmas fejlődését s ezen az ala. pon a könnyűipar minden ágának sokoldalú fejlődését és a közszükségleti cikkek gyártásának szüntelen növelését. Megteremtettük a hatalmas textil*, kölszövő- konfekciós-, szőrme- cipő- és bőrüzem eket. amelyek modern technikával vamtak felsze. relve. Mesters'ége3 és szintetikus fonalak, műbőrök, cserző anyagok gyártásával és háncsnövények elsődleges feldolgozásával foglalkozó új iparágak fejlödnek ki. Az utóbbi években számos hatalmas könnyűipari vállalatot építettünk az új technika alapján és alakítottunk új. já. Az elavult és kistermelckenységű gépi berendezést tökéletes szerkezetű gépekkel és gépcsoportokkal cseréljük ki. A könnyűiparban a háború utáni időben 170.000 új gépet szereltek fel. Az üzemek újjáalakítása elsősorban arra irányul, hogy oiztosítani lehessen az előá'lított gyártmány egységére fordított munka mennyiBégének rendszeres csökkentését és a gyártás technológiai folyamatának megjavítását a gyártási folyamatok további gépesítése és automatizálása révén; futószalagok bevezetésével és a gyártásban a munkaszakaszok számának csökkentésével. Vegyük például a pamutipart. Nemrégiben a pamutipar még régi. k istermelékeny ségü Mul e-gépekket dolgozott, amelyek technikai szempontból elmaradottak. Most ezek helyett nagytermelékenyscgű, új fonógépeket állítottak be. Az új fonógépek egynegyedannyi területet foglalnak el, ni int a Mule-g'ép-k. s az orsók termelékenysége 60—65 százalékkal nagyobb, mint azokon. Azáltal, hogy a fonógyárakban új gépi berendezést állítottak fel, a fő gépi műveletek száma 12-ről 6-ra csökkent. Bevezették a futószalagrendszert a cipő-, konfekció-, kötszövö-, szőrme- 'és a bőrdíszmű-iparágak üzemeinek többségében. Ez lehetővé tette, hogy ezek az iparágak a könnyűipar nagy gépesített ágaivá váljanak és az átszervezett üzemekben a munka termelékenysége a lábbeli iparban 20 százalékkal, a szőrmeiparban 40 százalékkal és a konfekcióiparban 30 százatokkal emelkedjékA könnyűipar valamennyi ágának sikeres helyreállítási és továbbfejlesztése következtében elértük és jelentősen túlszárnyaltok a szövet, lábbeli, kötszövött áru és egyéb cikkek gyártásának háború előtti színvonalát. 1952-ben a könnyűipar 43 százalékkal több terméket állít elő, mint. a háború előtt, ezen beJiil gyapjúszövetből 60 százalékkal, köt. szövött-árukból több mint 60 százalókkal, selyemszövetekből pedig 2.8szer többet. Gyökeresen más kép figyelhető meg a tőkés országokban. Vegyük például az angol textilipart. amely, hogy úgy mondjuk, nem "is olyan régen a legfejlettebb volt a világon és kezében tartotta a textiláruk majdnem valamennyi alapvető felvevőpiacát. Angliában a pamutszövet gyártása 1951-ben a háború előtti időhöz viszonyítva 40 százalékkal csökkent. A háború utáni években a pamutfonodák teljesítőképessége 28 százalékkal, a szövedéké pedig 24 százalékkal csökkent. Számos textilgyárat leállítottak. A működő gyárak régi felszereléssel dolgoznak. Az elmúlt években 26 százalékkal csökkent a munkások száma az an£0] pamuttparbaíi. Nem kisebb válságot él át. az angol gyapjúipar. A gyapjúszövőgyárak teljesítőképessége 30 százalékkal csökkent. Míg a tőkés országokban a békés célokra termelő iparágak elsorvadnak, nálunk, a Szovjetunióban évről évre szüntelenül növekszik a közszükségleti cikkek gyártása, rendszeresen csökkennek nz árak és növekszik a szovjet nép anyagi jóléte. A könnyűipar dolgozói — a pártnak. a kormánynak ts magának Sztálin elvtársnak azt az útmutatását végrehajtva, hogy állandóan növelni kell a könnyűipar termelését és tovább kell javítani termékeinek minőségét — a háború utáni években jelentős munkát végeztek az ipar átépítése terén a választék kibővítése, a minőség megjavítása, a márkás áru minőségének emelése és a gyártott cikkek külső kidolgozásának javítása érdekében. Koszigin elvtárs ezután arré] beszélt, hogy a könnyű ip.ar ismeretes sikereket 'ért el a termékek minőségéniek megjavításában és a cikkek választékának kibővítésében, de még mindig sok a komoly hiányosság, s ezeket ki kell küszöbölnünk. Az új ötéves terv előírja — foly" tatta — a könnyűipar minden ágának gyökeres átépítését, a legújabb technikával való ellátását, a gépek nagyobb mértékű automatizálását és csoportosítását, a berendezés működésének további gyorsítását. Az ipar sikeres fejlődésének alapfeltétele a termelés szakadatlan tökéletesítése a magasrendű technika alapján. Nem általában gépekre van szükségünk, hanem a legélenjáróbb technikájú gépekre, amelyek megfelelnek a munkatermelékenység további emelése követelményeinek, biztosítják, hogy ezeken a gépeken bonyolultabb és kiválóbb választékú termékek készüljenek, hogy ezek a gépek még inkább megkönynyíteék a munkások munkáját a termelésben. A gépgyárak által jelenleg szállított egyes gépek nem felelnek meg mindezeknek a követelményeknek. A könnyűipar előtt álló feladatok a termékek minőségének további javítáaj és a munka termelékenységének emelése terén parancsolóan követelik, hogy a gépgyárak idejében teljesítsék az új géptípusok ter. melásenek 'és sorozatgyártásának bevezetésére vonatkozó terveket. Koszigin elvtárs ezután a könynyűipar nyersanyagellátásáról szól. va beszélt a gyapot és leníermesztés feladatairól, majd a kérdéseit ismertette. Az új ötéves tervvel kapcsolatos irányeív-tt rvezetben előírt feladatokból kiindulva — folytatta Koszigin elvtárs —, a könnyűipari termelés évi átlagos növekedése mintegy 11 százalék kell hogy legyen. Az 1950. évihez viszonyítva gyapotszövetet 61 százalékkal, lenszövetet 76 százalékkal, gyapjúszövetet 54 százalékkal, börlábbelit 55 százalékkal, kötöttárut 90 százalékkal többet fogunk termelni. Az új ötéves tervben a könnyűipar elé tűzött feladatok ragyogóan visszatükrözik a szovjet nép anyagi jólétének további okozására irányuló sztálini gondoskodást. A gyapjúipar bővülő nyersanyagbázisa lehetővé teszi, hogy a folyó öt év alatt jelentős mértékben fokozzuk az öltönyök felöltök és női ruhák készítéséhez szükséges szövetek gyártását, növeljük a jac. quard mintás szövetek gyártását. Kibővítjük a különösen tartós kapron-rostú gyapjúszövetek gyártását. Rohamosan növekszik selyemszövetgyártásunk, selyemszöveteket nagy választékban készítünk. 1952ben több mint háromszorannyi selyemszövetet gyáriunk, mint 1940ben, 1953-ban pedig ötszörannyit. Növeljük a tarkánszőtt és a bársonyszövet gyártását. Népgazdaságunk Sztálin elvtárs útmutatása alapján teremtett új ága a műrostipar ebben az ötéves tervben 4-7-szeresére növeii termelését az 1950. évihez és csaknem 11 .Szeresére az 1940. évihez viszonyítva. Az ötödik ötéves tervben megalapozzuk más. újabb ég kiválóbb minőségű szintietikus rostfajták gyártásának fejlesztését. Az új ötéves tervben sok pamut-, selyem-, konfekció", kötöttáru-, bőr. és cipőipari vállalatot és műrostüze. met építünk. Az előző ötéves tervhez viszonyítva a beruházási volumen csaknem két 'és félszeresére növekszik. Csupán a keretenfelüli építkezési terv alapján mintegy 750 vállalatot építünk, illetve épít-ürik át. Sztálin elvtárs útmutatása alapján ebben az ötéves tervben ujabb nagy lexttlközpontok létesülnek Kamisonban. Engelsben, Bnrnau1ban. Krasznodarban, Herszonban és Sztálinabadban. Ennek eredményeként komoly átcsoportosítások lesznek a textilipar elhelyezésében. A pamutszövetgyártás közelebb kerül a nyersanyagforráshoz és a készárufeívevő vidékekhez. E kombinátok többsége teljesítmény tekintetében felülmúlja a világ bármelyik texttlvállalatát. A kamisini pamutkombinát például naponta körülbelül egymillió métor kitűnő minőségű szövetet gyárt majd. Az új vállalatok technikai felszerelésüknél fogva a legélenjáróbbak lesznek. Ezek a vállalatok tömeges mennyiségben gyártják majd a különböző, legkiválóbb választékú szövetekei. A 6zovjet állam békés politikát folytat és továbbra is szüntelenül fejleszti a népgazdaságot, állandóan növeli a dolgozók anyagi jólétét. A Szovjetuniónak Lenin— Sztálin pártja köré tömörült népei még nagyobb munkalendülettel és lelkesedéssel harcolnak a békéért, a kommunizmus felépítésének a nagy sztálin által kidolgozott grandiózus programmjá minél gyorsabb megvalósításáért. Éljen Lenin—Sztálin pártja, a szovjet nép nagy győzelmeinek szervezője és lelkesítője! Éljen a zseniális vezér és tanító, a mi drága és szeretett Sztálin elvtársunk! (Hosszantartó taps.) A párt elnevezésének módosításáról A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfogadott határozata: 1 A párt kettős „kommunista" — ,,bolsevik'' — cinevezése történelmileg a mensevikek ellen vívott harc következtében keletkezett és célja a mensevizmustől való elhatárolódás volt. Minthogy azonban a mensevik párt a Szovjetunióban már rég letűnt a színről, a párt kettős elnevezése annál is inkább értelmét vesztette, mert a „kommunista" fogatom a legpontosabban kifejezi a párt feladatainak marxista tartat, mát. míg a „bolsevik" fogalom csupán azt a már rég jelentőségét vesztett történelmi tényt fejezi ki, hogy a párt második, 1903. évi kongresszusán a leninisták szavazattöbgéget kaptak, amiért is „bolsevikok, nak" nevezték el őket, míg az opportunista csoport kisebbségben ma. radt és a ..mensevik" elnevezést kapta. A XIX. pártkongresszus ezért elhatározza: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának (SZK(b)P) neve ezentúl „A Szovjetunió Kommunista Pártja" (SZKP) legyen. Az SZK(b)P szervezeti szabályzatának módosításáról A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfogadott határozata: A XIX. pártkongresszus elhatározza: 1. A párt szervezeti szabályzatának az SZK(b)P KB által előterjesztett tervezetét a kongresszus bizottságának módosításaival és kl. egészítéseive! jóváhagyja. 2. A pártnak a kongresszus által jóváhagyott szervezeti szabályzata a jövőben a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának tekintendő. A Szovjetunió Kommunista Pártja programmjának átdolgozásáról A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfogadott határozata: A párt XIX. kongresszusa megállapítja, hogy a VIII. pártkon. gresszus (1919) óla, midőn a párt mostani programmját elfogadták, gyökeres változások, történtek, mind a nemzetközi viszonyok területén, mind pedig a szocializmus építésének területén a Szovjetunióban. Emiatt a párt programmjának több tétele és a pártnak a programnib'n foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem fele'nek meg többé a mai feltételeknek és a párt új feladatainakA kongresszus ebből kiindulva elhatározza: 1. Szükségednek és időszerűnek tartja a párt jelenleg] programmjának átdolgozását. 2. A programm átdolgozásánál Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című műve alapvető tételeit kell követni. 3. A programm átdo'gozását a következő összetételű bizottságra hízza: 1. J. V. Sztálin, a bizottság elnöke, 2. L. P Berija, 3. L M. Kaganovies, 4 O. V. Kuusinen, 5. G. M- Malenkov, *6. V. M. Molotov, 7. P. N. Poszojelov. 8. A. M. líumjancev, 9. M. Z Szaburov, 10 D 1. Csesznokov, 11. P. F. Jugyin. 4. A párt átdolgozott programmjának tervezetét a Szovjetunió Kommunista Pártjának következő kongresszusa elé kell terjeszteni. munista pártját, J. V. Sztálint, az | A kongresszus tapssal fogadta be. egész világ munkásosztályának szédét. lángeszű vezérét és tanítóját, a német nép legjobb barátját éltette. (A küldöttek viharos tapssal, állva fogadták ezeket a szavakat.) — A Szovjetunió Kommunista Párlja XIX. kongresszusának munkájában való részvétel mondotta — nagy tisztesség pártunk. Ezután B. Björnson. az izlandi Svájc munkásosztálya, országunk. Egységes Szocialista Párt Központi j valamennyi, valóban demokratikus Bizottságának titkára mondotta el! és haladóan gondolkodó embere üdvözlő beszédét. A kongresszus' számára. Ebben annak a nemzet, melegen fogadta. Arról beszélt, ' közi testvéri szolidaritásnak a hogy az izlandi nép 1944-ben ala- [ megnyilvánulását látják, amellyel pította meg köztársaságát, azonban Lenin—Sztálin nagy párlja viselaz amerikaiak uralmuk alá kény. tetik valamennyi ország kommih szerítetlék az újonnan megterem- nista és munkáspártja iránt, a béke tett köztársaságot. Az izlandi nép fenntartásáért, a demokráciáért es a hősiesen harcol és fokozza ellen- szocializmusért vívott harcban, állását az amerikai imperializmus-1 Viharos taps köszöntötte P. Popisal szemben. Ennek a harcnak ve- vc^át, ak* a „Jugoszlávia népeinek a zető és mozgósító ereje az egysé-1 Tito—Rankovics-klikk fasiszta ural. ges szocialista párt. | ma alól és az imperialista rabságAz osztrák kommunisták és ; bó] történő felszabadítására alakult Ausztria összes haladó erői nevé- Jugoszláv Hazafiak Szövetsége" ben, hosszas taps közepette J. i képviseletében jelent meg a kon. Koplenig, az Osztrák Kommunista gresszuson. Párt elnöke köszöntötte a kon- _ Köszönetet mondunk önökgresszust. — Az emberek milliói kísérik nek, drága szovjet testvéreink — ,. , , „,„, , .mondotta — azért, hogy Lenin— figyelemmel a XIX. pártkongresz-! Sztá)in ár,ja XIX_ kongresszusa, szus munkáját mondotta J. Kap- nak na szóno,kl emelvényén a ~E kongresszus hatarozala, j jugosz:4v nép képviselőjének hang. tortenelm. jelentőségűek lesznek i ja is megszólal. Nagy megbecsülés az egesz világ dolgozói szamára | & 6e?ítsé ez a fasizmus e!lcn - Nyugat-Auszlriat folytatta harcoló juBoszláv népnek. A ju_ — egyre nagyobb mertekben von- goszlávok igen jól tudják, hogy jak be az agresszív atlanti tömb önök nem te6znek egyenlőségjelet katona: keszulodeselbe. ! Jugoszlávia hősi népe és az impe. Mi mindent elkövetünk, Jiogy nalistabérenc kjikk közé> amely meghiúsítsuk a háborús gyujtoga- eröszakka, és csajá6sal Jalot, ha_ Hntísf r talomra Jugoszláviában. Az október 13-5 dclelőtti ülés A XIX. pártkongresszus október 13-án folytatta munkáját. A délelőtti ülés A. I. Nijazov elnökletével nyilt meg. V. M. Andrianov javaslatára egyhangúlag elfogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja programmjának átdolgozásáról szóló határozati javaslatot. Ezután a kongresszus viharos, hosszantartó tapssal fogadia a szónoki emelvenyre lépő Max Reimannt, a Német Kommunista Part elnökét. Max Reimann a béke fenntartásáért és Németország nemzeti egységéért küzdő minden nyugalnémetorezági dolgozó testvéri, harcos üdvözletét tolmácsolta a XIX. konkresszus küldötteinek. Kifejezte a hazájuk egységéért harcoló nyugatnémet dolgozók mély háláját J. V. Sztálin iránt, azokért az erőfeszítésekért, amalyek azt szolgálják, hogy a német nép igazságos békeszerződéshez jusson ég Német. ország nemzeti egysége helyreál1jon. „Az amerikai imperialisták — mondotta — Adenauer kormányának támogatásával az európai agresszív háború fő támaszpontjává változtatják Nyugat-Németországot." — Nyugat-Németország lakosI sága — hangsúlyozta Reimann — : egyre inkább tudatára ébred annak, hogy egyedül a szovjet kormánynak és a Német Demokrati, ku.s Köztársaság kormányának javaslatai vezetnek a német kérdés békés megoldásához. ' — ígérjük, mtadent megteszünk annak megakadályozására, hogy németek valaha is fegyvert fogjanak a békés ezovjet nép és más népek ellen — mondotta Max Reimann valamennyi küldött viharos tapsa közepette. ; Max Reimann befejezésül a néI met népnek és a Szovjetunió népeinek tarfós barátságát, a Szovjet: unió dicső, legyőzhetetlen, komdotta J. Koplenig, majd viharos tap.s közepette ellette J. V. Sztálint. az egész világ dolgozóinak barátját és tanítóját, a kommuniz. mus nagy zászlóvivőjét. Tapssal fogadták a küldöttek S. Mikuniszt. az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát, aki az Izraeli KoaiPopivoda eimondo t:i. hogy a jugoszláv hazafiak, akik harcolnak Jugoszlávia népeinek felszabadító, sáé 1 a Ti'o—Rankovics-klikk fasiszta uralma alól és az imperialista rabságból — a legragyobb hí. lát érzik J. V, Sztálin iránt. „Szlá. . n. - . . , , , ün elvtársnak köszön.hftő — jelen. f^M^Lr e ki Popivoda -. hegy lelepleB nU.i l üdvözletet tolmá- zödö[t Tito-Rankovies fasiszta csolta a kongresszusnak. I klikkje, az árulóknak, az imperia. — Izrael nepei — hangsúlyozta ,izmus ' bérenceihíjk ez a ba,rdáía. - nem feledtek el es nem x3 e- Ez a ,cIepjez5s hala:mas jelentésé Hadfiele ' tT a 03 volt mfrd a jugoszláv nép. mind a ftlrta "i ^ P^to az egész nemzetközi munkás. fta f t ?bSa2to1 \Z? dok niozgalom számára". lioit mentette meg a hitleri rablók; . . ,. , ' ,, véres karmai közül. A jugoszláv hszafiak kepviseioje — MikunLsz taps közepette él- 'teszé 1 a temris'a diktatúra jártelte a hős szovjet népet, nagy mí}ban sínylődő jugoszláviai népek pártját és vezérét és tanítóját J inchez ,lölyzetéről. a munkásoknak, a V. Sztálint. ' parasztoknak cs a dolgozó érlelnr. D. Urbanyf, a Luxemburgi Koir- séguck a Tito—Ranlovics féle ví. munista Párt Központi B?zott«á*á- res rendszer eIlen' vívott egyre fokonak főtitkáréi taps fogadta am:- zt>dó harcar(5'- Az amcrikai ag-esz. kor az emelvényre lépett üdvözlő jzovok. Inkájuk Tito segítségével szavaiban kifejezte országa kommunistáinak és dotgozóinak szereletét a Szovjetunió,^ a Szovjetunió P°nt°kat. felhasználják a jugoszláv stratégiai nyersanyagokat és katonai támaszdicső kommunista pártja, s J. V. Sztálin, a nagy vezér és tanító iránt. D. Urbany után E. Woog, a Svájci Munkapárt főtitkára szolalt feJ. — Szövet :égünk — folytatta Popivoda — feladatául tűzi ki a Titofasiszta uralom megszüntetéséi, az imperialista rabság bilincseinek .CFolxtatáa a harmadik oldaioiij