Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-15 / 242. szám

I SZERDA, 1952. OKTÓBER 15. Módosítások az SZK(b)P Szervezeti Szabályzatában Resztetek J\. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZK(b)P Központi Bizottsága titkárának beszámolójából Hruscsov elvtárs bevezetőben a többi között rámuta^tt arra hogy a XVIII. koiwjeeszus óta a párt újabb pártéfáiési tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeknek vissza kell tükröződniök a párt ezervezeti szabályzatában. Egyben I azt a körülményt is figyelembe | kell vennünk — mondotta —, hogy | a mult kohgresszuson elfogadott ! • szervezeti szabályzat egyes pont. ' ial elavultak. Ezzel kapcsolatban ki kell egészíteni és módosítani kell a párt szervezeti szabályzatát. A párf új elnevezéséről és a párt legfőbb feladatainak meghatározásáról A Központi Bizottág szerint meg. érett annak szükségszerűsége, hogy pártunk elnevezését pontosabban határozzuk meg. Javasolja, hogy a Szovjeiunió Kommunista (bolsevik) Pártját a jóvóben a „Szovjetunió Kommunista Pártjának" nevezzük. A párt elnevezésének pdntosabb meghatározása az alábbi megfon, tolások alapján célszerű: Először, a „Szovjetunió Kommunista Pártja" pontosabb elnevezés. Ha tgy nevezzük azt a pártot, amély uralkodó párt országunkban, ez jobban összhangban áll majd á Szovjetunió állami szerveinek elnevezésével. Másodszor, ma már neim szült, séges megtartani a párt keitős nevét — a kommunistát és bolsevi. kot — mivel a „kommunista" és „bolsevik" szavak ugyanazt a tartalmat fejezik ki. Továbbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait a következő szerkesztésben: „A Szovjetunió Kommunista Tártja a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett, egy nézetet valló kommunisták önkéntes, harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Párt. ^a megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátust, megszüntette embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogj a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján fel. építse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész Világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szeliemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek egresszív cselekedeteivel szem. ben." A szervezeti szabályzat első cikkelye a lehető legrövidebben, de tartalmilag mélyen tükrözi a páztunk által megtett út hatalmas eredményeit, meghatározza légíöbb feladatait a jövőben. KI lehet m párt tagja? A kommunista párf óriási jeleníöségef tulajdonit a párttagság kérdésének, amely a pártépltés alapkérdése. Hogy A kommunista párf fagjá. ®ak megtisztelő címét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti sza. bályzat tervezetének azt a cikkelyét, aimely megszabja, hogy ki lehef a párt tagja, új megfogalmazásban Szerkesszük meg: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet mindeh dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjét állampolgár, aki elismeri a páft prograiremját és szervezeti szabályzatát, tévékenyen részt vesz annak megvalósításában, dolgozik » párt valamélyik szervezetében, s végrehajtja a párf minderi határozatát. A pártlag fizeti a megállapított fcag«Agi járulékot." Az az utalás a .szervezeti szabályzatban, hogy a párt tagja lehet ntlnden dolgozó, más rríunkáját ki nem zsákmányoló szovjet állam* polgár megerősíti a párf elért vívfnányait és visszatükrözi a helyzetet, hogy a kommunista párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és, a dolgozó értelmiség tagjaiból áll. \ párttagok kötelességeiről Mindenekelőtt javasoljuk beiktatni, hogy a párttag köteles mindén eszközzel őrködni a párl egységén, amely a párt erejének éf hatalmának legfontosabb feltétele. Pártunk hatalmának és nagy győzelmeinek forrása mindig a párt porainak megbonthatatlan egysége és egyöntetűsége volt és lesz. Nem véleuen, hogy a párt ellenségei, a trockista-buharlnieta árulók nem egyszer kíséreltek meg .szakadást előidézni a párt soraiban és akarták megingatni a párt sorainak egy. ségét. Pártunk a sztálini vezetés alatt porrázúzta a leninizmus ellenségeinek mindazokat a kísérleteit, amelyekkel meg akarták bontani a párt Sorai fiák egységét. A kommunista párt egyöntetűbben, tömörebben, egységesebben és hatalmasabban, mint bármikor azelőtt, szorosan egybeforrva a Központi Bizottság zseniális vezére és tanítója, Sztálin elvtárs kö. rül, érkezett el XlX. kongresszusához. » A pártpolitikai munka színvonala azonban még mindig elmarad az élet kívánalmaitól, a párt által ki. tűzött feladatoktól. Minden pártszervezet, minden kommunista figyelmének középpontjába kell helyeznünk a pártunk politikáját megtestesítő párthatározatok, valamint az állami határozatok és irányelvek teljesítés Béért folyó kitartó harcot. Még jobban meg kell szilárdítanunk a párt- és nz állami fegyelmet, még jobban meg kell javítanunk a szervezeti munkát, fokóznunk kell a kommunisták aktivitását a párf. szervezetek életében és munkájában lévő hiányosságok elleni hafíjbán. Egyes párt®zervezetl vezetők nem eléggé harcólúak ázok ellen, akik formális magatartást tanúsítanak a párt utasításai Iránt, gyenge munkát fejtének ki annak érdekében, hogy a káderekét a rájuk bízott ügy Iránt magasfokű fé. lelősség szettemében neveljék. A másik hiba, ami előfordul pár. tahikban az, hogy a kommunisták egy része helytelenül azt hiszi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van? egy az egyszerű tagok, egy pedig a vezélők számára. Érthető, hogy a párf nem békél, bet meg a fegyelemnek az ilyen uraskodó, pártellenes felfogásával. A párt és az, állam érdekei min. den kommunistától fokozott felelősségérzést követelnek a reá bízott ügyéri, bármilyen tisztséget is töltsön be az illető, megkövetelik a párt. és állami fegyelem legszigorúbb megtartását. A szervezeti szabályzatban feltétlenül rá kell mu. tatni airra, hogy a párt. és álflanii fegyelem megsértése nagy hiba, ami kárl okoz. a pártnak és eziért össze, egyezi ethetetíen a párttagsággal, Élv társaki A párt mindig óriási jelentőségei tulajdonított a bírálat és az önbírálat és különösen az alulról jövő bí. rálát fejlesztésének, a hiányosságok feltárásának és a parádés meg. elégedettség, a munka sikerektől való elbizakodottság elleni harcnak. Pártunk ereje épp abban áll, hogy nem fél a bf tátidtól és hiányosságainak bírálatából energiát merfi a további haladáshozBe kell azonban ismorni, a pártszervezetekben még mindig előfor. dul, hogy a bírálatnak és az önbí. rálátnak a párf és az, állam életében játszóit szerepét lebecsülik. A bírálni és n« önbírálat nem ritkán makacs ellenállásra talál egyes „lakkozott" .kommunisták részéről. Kiderült, hogy sok kárt okoznak a párt mik azok á koftwmrhisták, akik — bár vég nélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat —valójában azonban nem tűrik meg, el. nyomják áz alulról jövő bírálatot A leghatározottabb hatról kéli folytatni azok elten, alkik akadályozzák a bírálat és az önbírálat fejlesztését, Sztálin elvtárs arra latiít. hogy az ön-bírálatra épp olyan Szükségünk van, mint a levegőre, mini a vízre, hogy rélküte, önbíftí'át nélkül pár. tűnik rtem tudna előre haladni, neim tudná kiküszöbölni fogyatékosságainkat. Az, önbírálat pártunk alapvető tartozéka. A kommunista párt a sZovjel társadalom irányító és szervező ereje, országunk vezető pártja. Sztálin elvtárs rámutaf, hogy saját magunknak kell feltár, nuhk és kijavítanunk hibáinkat, ha előre akarunk haladni, hogy rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat. Az önbírálatnak az egyik legkomolyabb, fejlödésün, ket előre vivő erőnek kell lennie. A szervezeti szabályzat védelme alá kell helyezni azokat a párttá, gokat, akik bírálják a munkában mutatkozó hiányosságokat, meg kell védelmezni őkef a bírálat elfojtóiva! szemben. Aki akádályozza az önbírálat fejlesztését, elfojtja a bírálatot s hivalkodássaü és magasz. falással helyettesíti, az nem méltó a párt tagjának megtisztelő címére. A szervezeti szabályzat kimondja, hogy a párt tagjának joga van bár. mely nyilatkozattal bármely pártfó. rumhoz fordulni, egészen a Központi Bizottságig, A szervezeti szabályzatban rá kell mutálni, hogy a párttagnak nemcsak joga, de köte. lessége is személyekre való tekin. tef nélkül közölni a Vezető pártszer. vekfeel, egészen a Központi Bizottságig, a munkában muta'kozó hiányosságokat; a szervezeti szabályzatban le kell rögzíteni, hogy azo. kat pedig, akik akadályozzák a párti tagot e kötelessége teljesítésében, szigorú büntetéssel kell sújtani, mint a párt akaratának megszegőit. Súlyos hiba — amely szintén elterjedt a kommunisták egy része körében — aZ igazságnak a párt előtt való éttllkotása, a néni Igaz, nem becsületes magatartás a párti tail szemben. Egyes funkcionáriusok megprő. báíják szépíteni az ügyek állását, szemfényvesztéssel, a tervtéljesités* ről szóló jelenlések kikerekitésével foglalkoznak. Akadnak vezetők, akik megszegik vagy megkerülik a szovjet törvényeket és nem teljesé tékű, rossz, minőségű termékeiket bocsátanak ki és ezt kiváló minőségűnek tüntetik fel, amivel nagy kárt okoznak az államnak és a fogyasztók érdekei. Pék. A fentiek figyelembevételével javasoljuk beiktatni a szervezeti sza. bályzatba, hogy a párttagnak kötelesége, hogy őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne engedje meg az igazság eltitkolását és elferdítését és hogy az a kommunista, aki nem mond igazat és becsapja a pár. j tot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a párt soraiban, j Azt is elő kell írnunk a szerve, zeli szabályzatban, hogy a párttag- j nak kötelessége megőrizni a pártás az államtitkokat, hogy legyen politikailag éber és hogy a párti és' állaímtilkok kifeCsegése bűntett a párttal nemben és összeférhetetlen; a párttagsággal. Mindig szem előtt kell tartanunk | a kapitalista környezetei, mindig arra kelll gondolnunk, hogy a szo. cialista állam ellenségei országunkba próbálták és próbálják majd küldeni ügynökeiket felforgató tevékenység kifejtésére. Az ellenséges elemek aljas célokból igyekeznek befurakodni különböző állásokba a párti, az állami és a gazdasági szervezeteknél és fe] akarják használni a könnyelmű, a párt- és államtitkok megőrzésére alkalmallan, fecsegő embereket. A pártszervezeteknek kötelességük hogy határozottan felszámol ják a politikai nemtörődömség jelenségeit hogy a párt- és államtiti kok legszigorúbb megőrzésének szel lemében neveljék a kommunistákéi. A párf és az állami épílőttíunka minden szakaszán a politikai és gazdasági feladatok sikeres teljesítésének döntő feltétele a káderek he. Iyes kiválasztása, elosztása és. nevelése. A párt által kifejteti munka eredményeként a vezető káderek összetétele jelentősen megjavult. Hiba lenne azonban fe'tétetezni, hogy ebben a fontos munkában' már nincs hiányosság. Be kell Ismernünk, hogy sok párt-, szovjet, és gaz. dasági szervezetben a legnagyobb baj a káderek kiválasztásának hibás kezelése: amikor a káderek kiválasztása nem szakmai és politikai megfontolások, hinnem cimboraság, személyes ragaszkodás, egjrvidéktől való származás és családi kötelékük alapján föftéhik. Egyes szervezeti vezetők, ahelyett, hogy szigorúan megtartanék a párf arra vonatkozó követelményéit, hogy politikai és szakmai kép zrttségük szerint helyesén válasszák ki a kádereket, atra törekszenek, hogy hajbökolókfcal, talpnyalókkal, alkalmallan emberékkel vegyék körül magukat, a becsületes, az ügy. gyei szívvel-lélekkel törődő, a hiányosságok elten harcoló pártrrtuiikásokat pédig kiüldözik. Az a feladatunk, hogy még magasabb színvonalra emeljük a káderkiválasztás munkáját a párl., az álflami és a gazdasági apparátus minden láncszemében, hogy fokozzuk a vállalatok, a szervezetek és az intézmények vezetőinek a pártmunkások helyes kiválasztásáért való felelősségét A szervezeti szabályzatban feltét-1 lenül rá kell mutatnunk a párttá- 1 goknak arra a kötelességére, hogy rendületlenül végrehajtsák a pártnak a kádereik helyes — politikai és szákmai képzettségük szerinti — kiválasztására vonatkozó utasításait A szervezeti szabályzatba be kell iktatnunk, hogy ezeknek az utasí. fásoknak megsértése; a funkcionáriusok kiválasztása cimboraság, sze. rnélyes ragaszkodás, egyvidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a pártiagA továbbiakban foglalkoznunk kell az azzal kapcsolatos kiegészítő, sekkel, hogy miként történjék a pártból való kizárás kérdéseinek megvizsgálása, ha a párt választolt vezető szerveinek tagjairól van szó. Javasoljuk annaik kimondását, hogy a párf alapszervezete nem hozhat határozatot a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határ, terül,efi, területi, járási, városi vagy kerületi pártbizottságok valamely tagjának a pártból való kizárásáról. A szövetségi köztáfsaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a járási pártbizottság, a városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottságból, vagy a pártból való kizárásáról az illető bizottság p!é numának kéli döntenie, ha a plé. num a szavazatok kétharmad többségével ezt szükségesnek ismeri el. Javasoljuk bevenni, hogy a Szov. jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a Köz. ponti Bizottságból, vagy a párttá- I gok sorából való kizárásáról a párti j kongresszus, vagy — két kongreszszus közti időben — a Szovjetunió Kommunista Párfja Központi Bi. zottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak kétharmad többségé, vél. A Központi Bizottságból ldzárt tagol automatikusan á Központi Bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresszuson a Központi Bi. zottság póttagjainak megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik. A pártszervezetek pártbüntetés, ként egyes párttagokat tagjelöltekké minősítenek vissza, azonban ez a büntető intézkedés nincs lerögzítve a szervezeti szabályzatban. Javasol, juk bevenni a szervezeti szabályzatba, hogy szükség esetén a pártszervezet pártbüntetésként egyévi Időtartamra tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot. 4 párttagok jogairól Párlunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított és má is nagy jelentőséget tulajdonít a párton bélüli de. mokrácia következetes mfegvaüósításán,ak. A kommunista párt belső éleiében szigorúan összegycztetl a centralizmus elvét az összes vezető pártszerv választhatóságával, beszá. molási kötelezettségével és levátthatóságával. Javasoljuk a szervezeti szabály. zátbaii a párttagok jogairól szóló paragrafus alábbi fogalmazását: „A párttag joga, hogy: O) részlvégypn q taggyűléseken, vagy a pártsajtóbon á párt. pblitikttí kérdésrínék szabad és tárgyilagos megvitatásában; b) a taggyűléseken bármely párt• fwnkclováriűsl megbíráljon; c) részlvegyen a pártszervek •megválasztásában, mint választó és iválasztható: d) szrínetyés részvételt köVétríjén mindazokban az esp'ekbeái, amk&r az 6 tevékenységéről, vagy maga* tartásáról hoznak döntést; e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhézj egészen, a Szovjetimió Kommunista Pártja Központi Bizottságáig", A tagjelöltekről A szervezeti sí&bályZáf 'értelmé, ben mindenkinek, aki a pártba be kíván lépni, le kell töltenie á tagjelölfségi időt, Ez abból a célból szükséges hogy a tagjelölt megismerkedjék a párt programijával, szervezeti szabályzatával és taktika, jávai és hogy a pártszrevezet meggyőződhessen a tagjelölt személyi tulajdonságairól. Egyes pártszervezeteknél megfeledkeznek a tagjelöltekről. Nem vonják be őket tevékeny részvéteire a társadalmi-politikai életbe, magukra hagyják a tágjelöteket. á gyakorlatban elhárítják magukról a felelősséget nevelésükért. A párt nem nyugodhat bele ezek' be a hiányosságokba- Meg kell javítani a pártszervezeteknek a tag. I jelöltek körébea végzett' munkájúi és, fokozni kell maguknak a tagjelölteknek felelősségét tagjelöltségv idejükért, hogy a tagjelöltség ideje valóban á partnevelés és megedzés iskolája legyen a párt Soraiba belépők számára. Ezzel kapcsolatban a szervezeti szabályzatnak a „Tagjelöltekről' szótá fejezetébe fel kelil venni, hogy a pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek ' ahhoz, hogy felkészüljenek a pártba való belépésire. A tagjelöltség idejének leteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt felvételének kérdésével- IIa a tagjelölt a pártszervezet által elfogadhatónak elismert okból nem felelt meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszervezet legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja jelöltségi idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelölfségi idő alatt kitűnt,, hogy a tagjelölt személyt tulajdonságainál fogva nem Thélfó a párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a tagjelöltek közül való kizárására. Ez a kiegészítés előmozdítja majd a tagjelöltek körében végzett munka megjavul ás át. Ezután Hruscsov elvtárs a párt legfelsőbb szerveinek kérdéseiről besúélt. javaslatot tett a párt kon. gresszusai és a párt Központi Bizottsága plénumai összehívásának időszakaira és a Pártellenőrző Bizottságnak a párt Központi Bizottsága mellett működő Pártellenőrzó Bizottsággá való átszervezésére, A helyi pártszervezetek feladatainak pontosabb meghatározásáról Elvtársak! A XVIH. kongresszus óla eltelt időszakot a helyi pártszervezetek további megerősödése, egész tevékenységük megjavutása jellemzi. A kommunista társadatom építése új feladatainak sikeres megoldása, elszakíthatatlan kapcsolatban van az egész szervező., párt- és politikai munka további emelésével, a párttagok eszmei edzettságének és méleti felfegyverzett&égének fokozásával és a dolgzőknak a magasrendű kommunista öntudatosság szellemében való nevelésével. Figyelembe véve a helyi pártszer. veaetekkel szemben támasztott növekvő követelményéket, a szervezett szabályzat megfelelő cikkelyeit a szükséges pótlásokkal KCU kiegészíteni. .Mindenekelőtt le kell rögzíteni, hogy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjának közpoiiti. Bizottsága. a határterületi, a területi, a járási, a városi és a kerüléti pártbizottságok biztosítják a párt utasí* fásainak maradéktalan végrehajtó, sát és irányítják a helyi szovjet, valamint társadalmi szervezetek te. vékeny&égét az ézeken belül működő pártcsoportokon keresztül. A párthatározatok és irányelvek vaJóraváltása volt és marad a pártszervezetek elsőrendű kötelessége, tevékenységük alapja. Szükséges, hogy a párt szervezeti szabályzata kifejezze ezeket a feladatokat. A továbbiakban a szervezeti szabályzatnak tükröznie kell a pártszervezetek feladatait a pártszerű bírálat és önbírálat fejlesztésében és azzal kapcsolatban, hogy a kom. munistákat a párt és az állam munkájának hiányosságaival szembeni engesztelhetett enség szellemében nevelje. Nagv jelentősége van a pártszer. vezetek életében a dolgozók kommu. nista nevelésével és a párttagok marxitenini képzésével kapcsolatos munkátiak. A pártszervezetek feladata, hogy biztosítsák az egész ideológiai ir.unka hátátózott fellendítését, rendszeresen fokozzák és tökéletesítsék a párt. és államapparátus minden láncszemében a káderek esz. mei-politikai képzését. Be kell iktatnunk á szervezeti szabályzatba: a helyi pártszervezetek feladata, hogy irányítsak a marxizmus, leninizmus tanulmányozását a párttagok és a tagjelöltek körében és ellenőrizzék, hogyan sajátítják el a párttagok és a tagjelöltek a marxizmus leninizmus alapismereteit, szervezzék a dolgozók kommunista ne. velősével kapcsolatos munkát, A szervezeti szabályzatban Javasoljuk továbbá előírni, hogy a terű" lefi, határterületi pártbizottságokban, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjának központi bti zott&ágában. titkárságok létesü'jenekJavasoljuk ezenkívül beiktatni a szervezeti szabályzatba, hogy a területi, határterületi pártbizottság és „ (Eolxtaláa a harmadik oldalon^; L