Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

iflLAG PR0LETARIR1 EGYESÜLJETEK! A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX, kongresszusa. Készletek: N. A. Bulganyin, P. K. Ponomarenko és A. I. Mlkojan elvtársak beszédeiből KEDD, 1952. OKTÓBER 14. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Részletek ÍV. A. Bulganyin elvtárs felszólalásából ' Sz SZK(b)P XIX. pártkongresz-' ezusán felszólalt N. A. Bulganyin elvttárs. Beszéde elején hangsúlyozta: A világ kommunista mozgalma, nak erejét, egységét és szilárd tömörülését a többi között az a mindannyiunk számára örvendetes tény jellemzi, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusán a külföldi kommunista és munkáspár. tok nagyszámú küldöttsége van je. len. (Taps.) Ezután így folytatta: Ha végigtekintünk a szovjetországnak a XVIII. kongreszus óta megtett útján, megelégedéssel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy pártunk politikája helyes volt s mint mindig, a nép érdekeiből indult ki és célja az volt, hogy min. den eszközzel erősítse államunkat. (Taps.) Ezekben az években pártunk politikája és a gazdaság, kultúra és a hadügy minden területén kifejtett gyakorlati tevékenysége a legszigorúbb vizsgát állta ki a Nagy Honvédő Háború kemény megpróbálta, fásainak kohójában. Ha bármely burzsoá állam került volna szembe hasonló nehézségek, kel, nem tudott volna kiállni olyan csapást, amilyet a hitleristák mértek országunkra. Csak a szocialista szovjetállam volt képes ilyen körülmények között helytállni, elviselni a soha nem látott nehézségeket és kivívni a győzelmet. (Hosszantartó taps.) A háború megmutatta, hogy szovjet népünk hősi nép. Megmutatta, hogy ez a nép csodát tud művelni és a legsúlyosabb megpróbáltatások, ból is győztesként tud kikerülni. (Taps.) A Szovjet Hadsereg nemcsak hazája földjét tisztította meg az ellenségtől, hanem nagy felszabadító küldetését is teljesítette. A háború megmutatta, hogy a Szovjetunió elsőrendű hadsereggel rendelkezik, amelynek fegyverzete teljesen korszerű, parancsnoki kara rendkívül tapasztalt és erkölcsi-harci tulajdonságai páratlanok. A há. ború Ismét Igazolta, hogy hadseregünk újtípusú hadsereg, igazi néphedsereg és hogy hadseregünk az országunk nemzetei közti testvériség hadserege, a nemzetköziség szollemében nevelt hadsereg. A háború megmutatta továbbá, hogy hadsere. gür.k személyi állománya erős, mert meg van győződve annak a háborúnak igazságosságáról, amelyet or. szágunkra kényszerítettek és erős, mert öntudatos, ami mint ismeret :s, óriási jelentőségű és biztosítéka a győzelemnek. Országunk a háborúból erősen és szi'árdan került ki Az imperialistáknak a Szovjetunió meggyengüléséhez és kimerülé~éhez fűzött reményei csődöt mondottak. A háború eredményei az egész világnak megmuta'ták, hogy a ml Szovjetuniónk milyen hatalmas erő. A háború uiárá évek újból megmu. tatták államunk erejét. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy nincs, de nem is lehet egyetlen burzsoá országban sem olyan szilárd, megingathatatlan belső helyzet, amilyen most van a Szovjetunióban. (Taps.) Országunk gazdasági életét állami népgazdasági terv szabja meg, amelynek célja, hogy növelje a társadalmi vagyont, állandóm emelje a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát, szilárdítsa a Szovjetunió függe'lenségét és fokozza védelmi képességét A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik ötéves tervnek a kongresszus elé terjesztett irányelv-tervezete ezeknek a feladatoknak megoldását cálozza. Erről beszél mindenekelőtt az a tény, hogy az irányelv-tervezet mintegy 70 százalékban állapítja meg az ipari termelés színvonalának emelését az ötéves terv folyamán, az ipari össztermelés m'ntegy 12 százalékos á'lagos évi növekedése s a termelőeszközök gyártásának túlnyomó növekedése mellett. Ennek eredményeképpen az ipari termelés volumene 1955-ben 194>hez viszonyítva hároszorosára növekszik. A legfontosabb mezőgazdasági termékek termelésének 40—70 százalékos növekedése, valamint az állattenyésztés hozamának növekedése úgy, ahogy az irányelv-tervezet e'ő. írja, a közeli években mezőgazdaságunkban végbemenő újabb fellendülésről beszél. Az ötödik ötéves terv irányelvei, nek tervezetében — éppúgy, mint a megelőző öléves tervekben is —konkrétan kifejezésre jut pártunk lenini-Sztálini nemzetiségi politikája, amelynek célja a népek közli barátság megszilárdítására s valamennyi szövetségi köztársaság további, még nagyobb gazdasági és kulturális felvirágoztatása. Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete újabb bizonyítéka annak, hogy a szovjet nép minden erejét a békés építésre fordítja és nem törekszik háborúra. Ugyaniakkor nem titkoljuk, hogy gazdasági életünk a lehető legrövidebb idő alatt háborús vonalra állítható át. Ezután méltatta Sztálin elvtárs, nak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című történelmi jelentőségű művét, majd így folytatta: A szovjet embereknek az az elhatározása, hogy teljesítik és túlteljesítik a népgazdasági terveket, az egész nép szocialista munkaversenyének kibontakozásában ölt testet. Nem kétséges, hogy az új ötéves terv éveiben ez a kipróbált kommunista munkamódszer a szovjet emberek millióinak módszere lesz, akik ezt a módszert a munka termelékenységének minden eszközzel való növelésére, az összes termelési feladatok határidő előtti kiváló minőségű teljesítésére és túlteljesítésére használják fel. A kommunista építés feladatai a párt idco'ógiai munkájának új fellendülését, a propagandamunka további fejlesztését és a párttagok elméleti színvonalának emelését követelik. Ez'előrehaladásunk egyik leg. fortosabb feltétele. Bulganyin elvtárs a továbbiakban a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a7. imperialista háborús gyújtogatok, élükön az Egyesült Államok vezető köreivel, vad fegyverkezési hajszát folytatnak és katonai támaszpontok láncolatával akarják körülvenni a Szovjetuniót. így többek között megemlítette, hogy az utóbbi években minden agresszív országban jelentősen emelkedett a szárazföldi csapatok és a légierők létezáma- így az Amerikai Egyesült Államokban a fegyveres erők összlétszáma 1939hez viszonyítva több mint hatszorosára emelkedett. Nagy-Britannia reguláris fegyveres erőinek létszáma a háború előtti időkhöz viszonyítva két és fé'szeresóre emclke-. detf. Amerika követelésére fegyveres erőket létesítenek Nyugat-Németországban és Japánban, s összetákolják az úgynevezett európai hadsereget, amelynek a, imperialisták tervei szerint ez év vtigére jelentősen növekednie kell. Az amerikai kormány békeszeretetéről szóló hazug beszédek lepte alatt nagy méretekben szervez és épít katonai támaszpontokat országa határain kívül, főleg Nyugat-Németország. Franciaország Anglia, Francia-Marokkó, Törökország és Japán területén. Az utóbbi időben igen harcias hévről tesznek tanúságot az a'Ianti lömb Tábornokai, akik wal'streett gazdáik parancsára országról országra futkosnak. Hol csapatokat szemlélnek, hol. szárazföldi, tengerészeti és légi hadgyakorlatokat folytatnak, hol a szovjet határok mentén kóboro'nak. A szovjet—török ha'áron csupán a legutóbbi három hónap alatt az amerikai és angol katonai klikknek legalább tíz ismertebb képviselője járt. Nemregiben n°m messze a Szovjetunió határátó1 az atlanti tömb kombinált haditengerészeti hadgyakorlatot tartott. A hadgyakortatokon kilenc ország vett részt. Norvégia és Dánia kivételével a hadgyakorlat részvevőinek nincsenek közve'len érdekeik a Balti-tenger | térségében. ' A kapitalista országok uralkodó körei félrevezetik a népeket hazugsággal, rága'makat terjesztenek a Szovjetunióról és a népi demokratikus országokról, azt harsogják, hogy ezeket az országokat ,.fel kelt szabadítani'' a kommunizmus alólKülönös buzgóságot tanúsítanak ezen a téren az amerikai uralkodó körök képviselői, akik annak hangoztatásáig merészkednek, hogy fegyveres erővel kell „felszabadítani'' Európa és Acsia jelentős részét. s ezzel kapcsolatban felsorolják Lengyelországot. Csehszlovákiát, Magyarországot, Bulgáriát, Romániát, Albániát, Kínát, a Mongol Népköztársaságot és más országokat is. Ha valóban szükség van arra. hogy ezeket a7 országokat valakiktől végleg megszabadítsák, úgy azoktól a kémektől, kártevőktől és terroristáktól kell megszabadítani őket, akiket egyre gyakrabban küldenek oda az amerikaiak. (Taps.) Semilyen más „felszabadításra" nincs szükség, annál is in. kább. mert az egész világ tudja, hogy' mit jelent a ,,felszabadítás" amerikai módra. A múltban az északamerikai indián törzsek embertelen kiirtását, a fülöpszigeti néppel való kegyetlen leszámolást, a fiatal szovjet köztársaság elleni katonai intervenciót. A „felszabadítás" amerikai módra ma a koieai hódító rablóháború, a békés koreai városok és falvak barbár bombázása, nők és gyermekek kiirtása bombákkal és halált hozó baktériumokkal. Az amerikai kormány „segélyt" nyújt csatlósainak és ezzel kapcsolatban ahhoz a kapitalista világban általános szabályhoz ragaszkodik, hogy „azt adja isten neked, ami nekünk nem kell", így szabadul meg a nyakán maradt áruktól és az elavult fegyverzettől. A más országoknak nyújtott katonai és gazdasági segélyt arra használják fel, hogy ezeket az országokat bevonják az aktív világháborús készülődésekbe. Bulganyin elvtárs ezután kifejtette, hogy míg a háborús tömböt belső viszályok gyengítik, addig a béketábor országai között egyre jobban megszilárdul a barátság é6 együttműködés. A továbbiakban kijelentette: A béke és demokrácia táborát, az Elbától egészen a Csendes-óceánig, a békés építés lelkesedése és a béke tartós fenntartásának szándéka hatja át. Fontos azonban hangsúlyoznunk azt, hogy ez a tábor Szükség esetére teljesen korszerű és elég erős fegyveres erőkkel rendelkezik. Tudják meg a tőkés urak és jusson mindig eszükbe, hogy egy új világháború veszélyesebb a kapitalizmus számára, mint a demo. kratikus tábor számára. Ha mégis háborút robbantanának ki, az hatalmas fegyveres ellenállást váltana ki az Ö6szes szabadságszerető nép részéről. A szabadságszerető népek minden erejüket latba vet. nék, hogy egyszersmindenkorra végezzenek a kapitalizmussal. (Viharos taps.) A történelem tanulságai azt mutatják. hogy minél jobban gyengül, nek az imperializmus pozíciói, annál inkább fokozódik az imperialista háborús kalandok veszélye, az imperialisták annál inkább a Szovjetunió rovására akarják megjavítani megingott helyzetüket. Ilymódon, mint eddig U,. vr a feladat hárul ránk, hogy minden módon erősítsük hadseregünket, légierőnket, hadiflottánkat. Fegyveres erőinknek és az egész demokratikus tábor fegyveres erőinek állandó harci készültsége a leghathatósabb biztosíték bármilyen eshetőségre. Szükség esetén a szovjei fegyveres erők vissza tudnak verni bármilyen agresszort, úgy, ahogy azt a szovjet hadművészet szabá| lyai előírják. (Viharos taps.) Beszéde befejező részében Bul' ganyin elvtárs megemlékezett a | Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 35. évfordulójáról, majd hangsúlyozta: Pártunk fő feladata mo«t. a kommunista társadalom felépítése a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Ezen az úton fontos lépés előre a sztálini ötödik ötéves terv teljesítése. Az október 10-i délelőtti ülés Az SZK(b)P XIX. kongresszusa október 10-én folytatta munkáját. A délelőtti ülés M. D. Bagirov elnökletével nyilt meg. A kongresz. 6zus áttért a 4. napirendi pont — „Módosítások az SZK(b)P szervezeti Szabályzatában" — tárgyalására. N. Sz. Hruscsev, az SZK(b)P Központi Bizottságának titkára ka. pott szót, hogy megtartsa előadói beszédét. A kongresszus viharos, hosszantartó tapssal fogadta N. Sz. Hruscsev elvlársat. N. Sz. Hruscsev előadói beszédéhez elsőnek M. F. Skttjatov (Moszkva) szólt hozzá. Kijelentette: a szervezeti szabályzat szabatosan és a legvilágosabban kifejti a kommunista kötelességeit és szigorúan megszabja, ki lehet a párt tagja. Ezután Maurlce Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára mondta el üdvözlő beszédét. Thorez elvtárs forró szavakkal köszöntötte a kongresszust, Sztálin elvtársat, majd leszögezte: A Szovjelunió fényes példa Franciaország munkásosztálya 6zámára, amely teljes fe'szabadulására. az embert ember által történő kizsák. mányolásának megszüntetésére, a szocializmusra törekszik. Éppen ezért honfitársaink milliói ünnepi fogadalmat tesznek: „A francia nép nem harcol, sohasem fog harcolni a Szovjetunió ellen" (Viharos, ünneplésbe átmenő taps. Mindenki feláll a helyéről.) A mi kommunista pártunk mélységesen hálás Len'n—Sztálin pártjának a marxl-leiini-sztáiini elmélet továbbfejlesztésének és gazdagításának ügyéhez való rendkí-1 vüli nagy hozzájárulásáért. Sztálin | elvtárs eszméinek döntő szerepük 1 vall a Francia Kamrounista Párt. aj nemzettel szorosan egybeforrott újtípusú munkáspárt megterémtésében. A Francia Kommunista Párt 16titkára után Furceva küldött (Moszkva) kapott szót. Arról beszélt, hogy azok az óriási feladatok, amelyek a szocializmusból a kommunizmusba való-fokozatos átmenet viszonyai között országunk előtt állnak, az egész pártmunka ] további megjavítását követelik. A ' moszkvai városi pártszervezet intézkedéseket tesz a marxizmus-Ita ninizmus propagandájának fokozására és a káderek eszmei, elméleti színvonalának emelésére. Zimjanyin küldött (Bjeloruasz SZSZK) a többi között a következőket mondotta felszólalásában: A bjelorussz pártszervezet valamennyi tagja egyhangúlag jóváhagyja módosított szervezeti sza. bályzat tervezetét és mélységes elégedettséggel tölti el az, hogy e rendkívüli fontos pártdokumentum a párt egységének, erejének és hatalmának további erösitésére irányul. I Poszkrebisev hangsúlyozta: A kommunizmus annál hamaraJbH köszönthet be, minél jobban és szervezettebben dolgoznak az összes munkaképes szovjet polgárok, A munkához való kommunista viszony szempontjából természetesen elsősorban a párttagoknak kell példát mutatniok, mint ahogyan ezt az új szervezeti szabályzat tervezete meg-, állapítja. Ezután Dc.jres Ibarrurl, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. A kongresszus viharos tapssal fogadta Dolores Ibarrurtt és. beszédét többízben szakította meg a taps. Hangsúlyozta, hogy az SZK(b)P. történelmi jelentőségű XIX. kongresszusának határozatai a legjobb ösztönzésül szolgálnak ahhoz a harchoz, amelyet Spanyolország néptömegei a békéért, a szabadságért és a demokráciáért vívnak. A kongresszust ezután Blas Roea. a Kubai Népi Szocialista (Kommunista) Párt Országos Bizottságának főtitkára üdvözölte, akit a küldöttek melegen fogadtak. Ezzel a délelőtti ülés véget ért. Az október 10-1 esti ülés Az SZK(b)P XIX. kongresszusé, nak október 10-i esti ülésén folytatódott N. Sz. Hruscsev előadói beszédének megtárgyalása. Az elnöklő O. Kuuslnen, Boriszov küldöttnek (Jakut Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság) adta meg a szót. Jakut-fö'd bolsevikjei — hangsú. lyozta Boriszov — pártgyűléseiken teljes egészében helyeselték a párt új szervezeti szabályzatának tervezetét. Kozlov küldött (Leningrád) kifejtette, hogy a párt új szervezeti sza. bályzata fokozza a párt harcképességét, szervezeti erejét. Kilmenko küldött ' (Vorosilov. grád) kiemelte, hogy a XIX. pártkongresszus anyagainak meg'árgyalása elősegítette a párton belüli demokrácia még fokozottabb megszL iárdítását. a bírálat és az önbírálat kifejlesztését. Jakubov küldött (Azerbajdzsán Szovjei Szocialista Köztársaság) arról beszélt, hogy azerbajdzsán" kommunistái gyűléseiken és értekezleteiken egész sor észrevételt, kívánságot és javaslatot terjesztettek elő, amelyek célja a kommunista fe'előa! ségének növelése a párt ügye iránt. Alimov küldött (Üzbég SZSZK) megállapította, hogy a XIX. pártkongresszus anyagainak megvitatása példátlanul fellendítette a párttagok és tagjelöltek politikai aktivitását. Afonov küldött (Kazah SZSZK) rámutatott, hogy a módosított szer. vezeti szabályzat minden egyes paragrafusát a szovjet népnek a kommunizmusért vívott harca győzelmeinek ihletője és szervezője, a párt szerepének növeléséről történő sztálini gondoskodása hatja át. Rövid szünet után M. Z. Szaburov tett jelentést annak a bizottságnak munkájáról, amelyet a kongresszus a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik öi' éves tervre vonatkozó irányelv.ter. vezethez benyújtott kiegészítések megvizsgálására választolt. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelveit. Ezután fo'ytatták a" vitát N. Sz. Hruscsev beszámolója fölölt Kiricsenko (Ukrán SZSZK) elmondotta: A szervezeti szabályzat tervezetének megvitatása során a kommu. nisták bírálták azokat a funkc'orá. idusokat. akik a kritika mellett agitálnak, a valóságban azonban ilyen vagy olyan módszerekkel elfojtják az alulról jövö kritikát. Ezután Emil Loevlien, a Norvég Kommunista Párt elnöke tolmácsol, ta a norvég nép forró testvéri üdvözletét a Szovjetunió Kommunista Pártjának és J. V. Sztálinnak, a párt lángeszű vezérének. Melegen fogadták a küldöttek az Irdonéz Kommunista Párt képvise. lőjenek megjelenését a szónoki emel. vényen. Az Indonéz Kommunsla Párt képviselője felolvasta a párt központi bizottságának, Aidit főtitkár által aláírt üdvözletét i.. (Folytatás a második oldalonl