Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-11 / 239. szám
2 SZOMBAT, 1952. OKTÓBER 11. • Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Részletek L. P. Berija elvtárs az SZK(b)P XIX. kongresszusának október 7-i délelőtti ülésén mondott beszédéből f Elvtársak!' Malenkov elvtárs a Központi Bizottság beszámoló jelentésében, öszszegezte pártunk tevékenységének a XVIII. és XIX. kongresszus közti időszakban elért eredményeit. Ez alatt az Idő alatt pártunk és a szov. jct nép életében két kiemelkedő jelentőségű esemény volt. Ezekkel ki. vánpk foglalkozni. Közülük az első a Nagy Honvédő Háború. Ebben a háborúban dőlt el hazánk sorsának, az európai és ázsiai államok ós népek sorsának kórdésa. Mindenki számára világos, hogyha a hitleri koalíció aratott volna győzelmet, ennek következménye országunk ós sok más ország népének szörnyű rabságba döntése és klirtása lett volna. Az emberek százmii. liói kényszerültek volna rabszolga, sorba. A fasiszta barbárok megsemmisítették volna a modern civilizá. ciót és sok évtizeddel visszavetették volna az emberiséget, És, hogy ez nem történt meg, az mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a Szovjetunió répei a fasiszta hódítók elleni é'et-húái harcban te', jes diadalt aratlak. A Szovjetunió elleni hitszegő támadás váratlan volta előnyös körülményeket teremtett a háború első szakaszában a hitleri csapatok számára. A Szovjetunió azonban, hatalmae áldozatok árán, a nép egész anyagi és lelki erejének leghatalmasabb megfeszf, tése árán megvédte függetlenségét, tönkreverte az Európa hadseregeit rémUletban tartó ellenséget, meg. mertette az emberiséget és civilizációját. A szovjet nép nagy győzelmének lelkesítője és szervezője Sztálin elvtárs volt. (Ho3szanitíirtó taps.) Sztálin elvtárs Irányította a háború első napjaitól kezdve — midőn ha. zánk különösen súlyos helyzetben volt — a honvédelmi bizottságot és az ország fegyveres erőit. Bölcs és rettenthetetlen vezérünk páratlan bátorsággal vezelts a Szovjet Hadsereget és az égési szovjet népet a csaták tüzében, a háború nehézségein és megpróbáltatásain keresztül az ellenség fölötti győzelem kivívásáig. Nagy boldogság pártunk, a Szovjetunió minden répe számára, hogy ebben a nehéz időszakban a szovjet állam és hada', reg élén Sztálin elvtárs állt. (VL haros, hosszantartó taps.) A szovjet nép győzelme az egész világnak megmutatta, hogy szocialista államunk ereje és hatalma töri hetetlen. Ez a Nagy Honvédő Háború egyik legfontosabb tanulsága. Ignz. » történelem tanulságait nem mindenki hasznosította. Az amerikai imperialisták, nklk megszedték magukat a két vl'ághábQrúri, világ, uralmuk megteremtésének hagymázos eszméjétől megszállva újból a vi'ágháfcorú szakadéka felé taszítják a népeket. Az amerikai militaristák arcátlan, tüntető provokációkat és cselekményeket követnek el a Szovjetunió ellen, számos szárazföldi, légi 69 haditengerészeti gyakorlat, az atlanti tömb katonai fökolomposai/n.ak a Szovjetunióval határos országokban tett „szem'.e".űtjai, az amerikai IégUrőnek a Szovjetunió nyugati óg keleti határai közelében folytatott tevékenysége formájában. Mindennek nyilvánvalóan nz a oélja, hogy megbontsa a szovjet emberek nyugalmát és fenntartsa a háborús pszichózist náluk és hűbéreseiknél. Csak gyógyíthatatlan bolondok számíthatnak arra. hogy a szovjet embereket provokációjukkal meg tudják félemlíteni. (Hosszantartó t0ps.) A szovje emberek tudják, mit érnek a háborús uszítók provokációi és fenyegetései. A szovjet nép megingathatatlan nyugalommal folytatja békés alkotó munkáját. Bízik államának és hadseregének erejében és hatalmában ós azokra, akik meg mernék támadni hazánkat, döntő csapást iud mérni, hogy örökre elvegye kedvüket a Szovjetunió határai elleni merényletektől. (Viha. ros taps.) A párt és a szovjet nép életének másik hatalmas eseménye a népgazdaság új, nagyarányú fellendülése. Ez telte lehetővé, hogy Iparunk színvonalát a háború előttihez viszonyítva 2T-szercsére emeljük és nagy lépést tegyünk a szocializmusból a kommunizmus felé vezet) úton- A hitleri fasizmus áttol reánk erőszakolt háború, amely a legke. gyít'enebb és legsúlyosabb volt minda-on háborúk közül, amelyekot hazánk va'ahn ls álé't. megszakította a békés fejlődésünket. A hitleri -zörnvelf-rr* "« ftt-ttuV megszá'lott vjiifc.-tkt. 1;-, -i -old" bar. bár taktikáját alkalmazták és ezzel súlyos sebeket ejtettek a szovjet népgazdaságon. Ilyen körülmények között a háború befejeztével reánk hárult az az igen bonyolult feladat, hogy a német megszállást szor.vodttt vidéke-; ken helyreállítsuk az életet, újjáto.' remisük az ipar és a mezőgazdaság1 háború előtti színvonalát, azután I pedig többé-kevósbbé jelentékeny! mértékben túlhaladjuk ezt a színvo. nalat. Ebben a súlyos időszakban Sztá'1 lin. elvtárs megadta nekünk a nép. gazdaság újjáépítésének széleskörű progranvmját és megmutatta e programm végrehajtásának útjait. Sztá. lin elvtárs, az őt jellemző hajlíthatatlan akarattal és erővel, közvetlenül irányította a párt és az állam ogész munkáját, a munkásosztály, a kolhozparaisztság és az értelmiség megszervezése terén a háború utáni ötéves terv teljesítése érdekében. Mint ismeretes, a háború utáni ötéves tervet sikeresein teljesítettük. (Taps.) A szocialista termelés növekedésével párhuzamosan, szakadatlanul, évről-évre fokozódik és javul az egész szovjet nép Jóléte. A Szovjetunió gazdaságilag és po» lltikallag, valamint honvédelmi képessége szempontjából most erősebb, mint valaha is volt és minden, eddiginél Inkább képes bármilyen megpróbáltatásokat kiállni. (Hoszszantartó taps-) Ha az ellenség háborút merészel indítani ellenünk, a béke és a demokrácia táborának élén haladó Szovjelunió megsemmisítő csapást tud | mérni az agresszív imperialista államok bármely csoportosulására, szét tudja zúzni és meg tudja büntetni az eszüket vesztett agreeszorc. kát és háborús gyújtogat ókat. (Taps.) Elvtársak! A háborúban, valamint a békés gazdasági és kulturális építésben a Ezovjet nép által aratott győzelmek egyik döntö feltélele pártunk bölcs és messzetekinlő nemzetiségi pölilikája volt. A soknemzetiségű szov. jelállamban több mint hatvan nemzet, nemzetiség és népcsoport él és dolgozik. Ilyen körülmények között a helyes nemzetiségi polittka folyté, tásu rendkívüli jelentőségű közös ügyünk — a Szovjetunió hatalmának erősítése és a kommunista társadalom építése — sikerének szem pontjából. Pártunk nemzetiségi politikája a nemzeti kérdés helyes, tudományé, san megalapozott elméletén épül, amely a proletárforradalomról szóló lenini tanításnak része. A kommunista pártnak a nemzetiségi kérdésben vallott progrnmmját ós po iUtóiét Lenin és Sztálin alkotta meg. Ezért nevezzük nemzetiségi polili. kánkat lenini-sztálini nemzetiségi politikának. Pártunk nemzetiségi politikáját a Szovjetunió népei lelkesen helyeslik és egységesen támogatják. Lenin ós Sztálin közvetlenül vezette a soknemzetiségű szovjet állam létrehozásának munkáját. A nagy Lenin halála után Sztálin elvtárs irányította a párt egész munkáját országunk népei testvéri együttműködésének megszervezésében, a köztársaságok szövetségének megerősítéséiben, népeink gazdasági életének és kultúrájának fejlesztő, sében. Sztálin elvtárs rendikívüli érdeme a nemzetiségi kérdés marxista-lontnisla tanításának kidolgo. zása. ö tette gazdagabbá a marxizmus-leninizmust a nemzetről szóló elmélettel, továbbfejlesztette a munkásosztály nemzeti és internacionális feladatainak egységéről, az imperializmus korszaka nemzet'-fe'. szabadító mozgalmának stratégiájú, ról és taktikájáról szóló lenini tamilért, kidolgozta a kommunista párt nemzetiségi politikájának elméleti alapjait a soknemzetiségű szovjetál. km viszonyai között, megalkotta a szocialista nemzetekről és fejlődé, sükröl szóló tanítást a kommunizmus győzelméért vívott haeban, A Nagy Októberi Forradalom, amely megdöntötte a kapitalizmust, felszabadította Oroszország népeit, megszüntette a nemzeti elnyomást lés elvezette a népeket az igazi újjászületéshez. A burzsoázia és nacionalista partjainak megsemmisítése és a szovjetrrndszer megszilárdítása után. országunkban a régi burzsoá nemzetek talaján új, szocialista nemzetek jöttek létire, fejlődtek és atakuttak. A szovjet nemzeti köztársaságok fejlődésének sikereiről sok meggyőző adatot lehetne idézni, de cslt! pá néhány pé'dára szorítkozom, j A szovjetköztársaságokban a sztálini ötéves tervek idején új kohászati. kőolaj- é6 vegyipar létesült: hatalma® vlllanytelepék me. zőgazdasági gépeket, traktorokat és gépkocsikat termelő gyárak, cementgyárak, óriási textil és élelmiszeripari kombinátok éa sok más ipari vállalat 'épültAz, hogy a nemzeti köztársaságok ipara és különösen nagyipara gyorsabban fejlődött, mini egészben véve a Szovjetunióiban látható a keleti szovjetköztársaaágek — Úzbekisztán, Kazahsztán, Kirgizia, 1 Turkménia és Tádzsikisztán példáján E köztársaságok nagyiparának termelése 1928-tól 1951-:g 22-szeresére nőtt ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagyipari termelése egészben véve ugyanez alatt az idő alatt 16-szorosára emelikedet1. Ismeretes, hogy a közelmúltban a cári Oroszország keiei i határvidékei az ipar fejlettségének színvonala tekintetében szinte egyáltalán nem különböztek olyan szomszédaiktól, mint Törökország, Irán. Afganisztán. A szovjethalalom éveiben középázsiai köztársaságaink ipari fejlődésükben gyorsan túlszárnyalták a Szovjetunióval határos keleti orszá. gokat, messze elhagyták őket. Ha az említett köztársaságokat több ke. leti országgal az Ipari fejletségnek olyan fontos mutatója alapján hasonlítjuk össze, mint a villamos, energiatermelés akkor azt látjuk, hogy öt szovjelköztársaságban — a csaknem 17 millió lakost Számláló üzbég, kazah, kirgiz, turkmén üs tádzsik köztársaságokban — háromszor annyi vlilamossnerg'át termelnek mint Törökországban, Iránban, Pakisztánban, Egyiptomban, Irakban, Szíriában és Afganisztánban együttvéve, pedig ezeknek az or&zá.; goknak együttes lakossága 156 millió- (Taps.) Szovjetköz'ársaságaink sokkal megelőzték fejlődésükben NyugatEurópa rég! ipari országait is, A kolhozrendszernek a Szovjetunióban aratott győzelmével a szov. jelköztársaságok mezőgazdasága szilárdan az áliapdó fellendülés útjára lépett- A kolhozrendszer egyike a szovjethatalom legnagyobb vívmányainak, mert bevonta a paraszt, tömegeket a szocializmus építésébe, megnyitotta a mezőgazdasági termelés minden ágazatában a fejlődés eddig nem isimért lehetőségeit és megteremtette a feltételeket a parasztok milliói anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelésére^ Ennek eredményeképpen mos': valamennyi szovjetköztársaságban nagyüzemi, sok árut termelő szocialista mezőgazdaságunk van. amely széles körben alkalmazza az agronómia tudományának legújabb ered. ményeit és jobban van felszerelve modern technikával, mint bármely más ország mezőgazdasága. A keleti szovjetköztársaságok Jelentősen jobban állanak a mezőgaz, daság technikai felszereltsége tekintetében, mint Európa legfejlettebb kapitalista országai. (Taps.) A szocialista mezőgazdaság nagymennyiségű géppel való felszerelése gyökeresen megkönnyítette a parasztok munkáját és a modern 1 agrotechnikával, valamint az ön".ö7. ég nagyarányú fejlesztésével ' együtt, biztosította a nagy terméshozamot. Nézzük például a gyapotot. A gyapot a keleti szovjebköztársasá' gok fejtett, sokrétű mezőgazdasága, nak egyik legfontosabb ipari növénye. A nyersgyapot terméshozama 195Í-ben ezekben a köztársaságokban hektár önkin t átlagosan 21 mázsa volt. A világ egyetlen gyapotot termelő országában sem értek el olyan terméshozamot, mint amilyet a szovjet gyapottermelők, íme néhány tény a Szovjetunió kötelékébe tartozó nemzeti köztársaságok gazdasági fejlődéséről. Ezek arról tanúskodnak, hogy a köztársaságok gazdasági élete szakadatlanul nő és fejlődik, nem ismer válságot és hanyatlás*-. Ezek a tények végül arról (nnuEkodmk, mi. lyen sokat tudnak elérni azok a népek, amelyek szakítottak az imperializmussal, megszabadultak a föl. desurak és a tőkése^ uratraátál. (Vi. haTos taps.) A lenini-sztálini nemzetiségi politika következetea megvalósításának eredményeképpen a szov.ietország népei valóságos kulturális forradalmai hajtókák végre. Most minden szovjefköztársaság. nak tízezerszámra vannak főiskolai képzettségű szakemberei. A felsőoktatás fajlettsége tekin. (etében * szovjetköztársaságok nemcink a Kelet külföldi országait, hanem a nyugateurópai országokat is sokkal megelőzték. A szovjpthatalom éveiben 48 nem. retiség alikotta meg írásrendszerét, anyanyelvén ad ki tankönyveket, könyveket, napilapokat, A Szovjetunió köztársaságaiban az elmui; 30 esztendőben körülbelül 90.000 jól be. rendezett és felszerelt iskola épült, ezeknek majdnem kétharmada a nemzeti szövetséges és autonóm köztársaságokban. A szocialista gazdálkodás fejlődésével évrő] évre magasabbra emelkedik a Szovjetunió lakosságú, nak jól'ét®. Valamennyi szovjetköztársaságban jelentékenyen- emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme. Az 1940—1951 es 'dőszakban a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének öszr-zege 78 százalékkal nőtt meg. Nagy gondot fordít a szovjetállam országunk népeinek egészségvédelmére. A szocialista nemzetek fejlődése a szovjet társadalmi és államrendszer viszonyai között, a nemzetek tényleges gazdasági és kulturális egyenlőtlenségének megszüntetése, a nemzetek tartós együttműködése mind a szovjet állam megvédésében a külső ellenséggel szemben, mind a szocialista építésben — országunkban a nemzetek egyenjogúsága és a népek barátsága ideológiájának Teljes diadalát eredményezte- Orszá. gunlc népeinek barátsága sok próbát állott ki. A hitmr. koalíció elleni háború egyik legkomolyabb próbája volt e népek barátsága szilárdságának. A Nagy Honvédő Háború után az országunk népei közt: barátság új j erővel mutatkozott meg az ellcnaé-1 ges megszállást saenvedett területek [ szocialista gazdaságának újjáépítő, sében. A megszállást szenvedett köztársaságok és területek gazdasági életének újjáteremtés'ében a leglekesebben résztvett a Szovjetunió valamennyi néne, mert az újjáépítést saját, legbensőbb ügyének és az egész állam halaszthatatlan feladatának tekintette. Hol, melyik burzsoá államban .áthaljuk, hogy a népek ilyen segítséget nyújtottak egymásnak? Most, midőn a Szovjetunióban megtörténik a fokozatos átmenet a szocializmusból a kommunizmusba, a Szovjetunió népeinek barátsága fejlődésében új tartalommal gazdagszik. A gazdasági életnek és a kultúrának a szovjetköztársaságok által elért magas színvonala lehetővé tette, hogy még aktívabban részlvegyenek a legfontosabb, az egész Szovjetuniót érintő feladatok megoldásába®. Az országunk népeinek barátságát összeforrasztó erő az orosz nép, az orosz nemzet, a Szovjetunióhoz tartozó nemzetek legkiválóbbika, (Viharos taps.) Az orpsz munkásosztály Lenin— Sztálin pártjának vezetésével 1917 októberében hatalmas történelmi hőstettet vitt véghez; áttörte a világi mperializmus frontját, megsemmisítette a burzsoázia hatalmát, a földkerekség egyhatodán szétzúzta a nemzeti-gyarmati elnyomás láncaitNem kétséges, hogy az orosz munkásosztály segítsége nélkül országunk népei nem tudták vo'na meg. védeni magukat a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen, nem tudták volna felépíteni a szocializmust. Ami pedig azokat a népeket illeti, amelyek a múltban nem mertek át a kapitalista fejlődésen, azok az orosz munkásosztály tartós és rend. szeres segítsége nélkül nem tudták volna végrehajtani az átmenetet a kapitalizmus előtti gazdasági formákból a szocializmusba, A Nagy Honvédő Háború éveiben — mint Sztálin elvtárs mondotta -— különös erővel mutatkozott meg az orosz népet jellemző világos értelem, szilárd jellem és türelem. Az orosz nép hősiességével, bátorságával és vitézségével, mint a Szovjetunió vezető ereje, általános elismerést vívott ki országunk valamennyi népe között, (Hosszantartó tap«.) Az orosz nép példáját követve, vele együtt vállvetve, önfeláldozóan harcolt az ellenség ellein országunk valamennyi népe. Az orosz néppel együtt kovácsolták a hitleri Németország és az imperialista Japán fe, lett aratolt győzelmünket. Országunk népei az egész világnak meg mutatták, milyen hatalmas és szétzúzhatatlan ereje van a népek sztá. tini barátságán alapuló, soknemzetiségű szovjet államnak. Országunk népei barátságának alapja létérdekeik közössége. A Szovjetunió népe t az a törekvés és eltökéltség egyesíti, hagy a szovjethatalom feltc'tejel között szerzett i szabadságukat, függetlenségüket. | boldog életüket mindenfajta ellenI régtől megvédjék, valamint egyesíti 1 őket a kommunista társadalom Cel» építéséért vívott közös harc. Orszá. gunk népei jól tudják, hogy a meg bonthatatlan, sztálini barátság révén egységes szovjetállamban — a köztársaságok szövetségében — tömörülve legyőzhetetlenek, sikeresen építhetik a kommunizmust és védeL mezhetik vívmányaikat bármely fenyegetéssel szemben. Pártunk és személyesen Sztálin elvtárs fáradh-ttatlanul gondoskodik, a szovjet nemzetiségi politika helyes megvalósításáról. A párt a leninizmus ellenségeivel vívott harcban megvédelmezte a lenini.sz'áJini nemzetiségi politikát, biztosította a nagyhatalmi sovinizmus, a burzsoá nacionalizmus és a burzsoá kozmopolitizmus teljes és végérvényes szétzúzását. Sztálin elvtársnak, pártunk vezérének nagy érdeme az, hogy bölcs; vezetésével biztosította országunk valamennyi népe fizikai és szellemi erejének igazi újjászületését éa egyedülálló feUendülését (taps), megbonthatatlan testvéri barátságba tömörítette őket és erőfeszítései* ket a közös nagy célra, hazánk hatalmának erősítésére ós a kommunizmus győzelme felé irányította, (Hosszantartó taps.) A szocialista nemzetek fejlődése terén a soknemzetiségű, egységes szovjetállam rendszerében elért sikerek nemzetközt jelentősége felménhetetlen. A kapitalista országok munkásosztálya a mi példánkból látja azt az utat, amelyen, haladva megszabadulhat a kizsákmányolástól, a nyomortól és a munkanélküli. péglől, a fasizmus egyre növekvő veszélyétől. A gyarmatok és fügigő országok népei a mi példánkból látják azt az utat, amelyen az elnyomástól és a jogfosztottságtól a szabadsághoz és függetlenséghez, a nemzetek közötti gyűlölködéstől és ellenségeskedéstől a népek testvéri barátságához, az éhezéstől és nyomortól a jómódú élethez, az írástudatlanságtól és kuJ. turális elmaradottságtól a kultúra, a tudomány és művészet virágzásához vezet. A történelem egész menete mindjobban megerősíti pártunk vezéré, nek, Sztálin, elvtársnak azokat a szavait, hogy „...most úgy fejlődnek a dolgok, hogy a szocializmus lehet (és már kezd is lenni!) az imr perlalizmus óriási kiterjedésű gyarmati államaiban élő sokmilliós néptömegek szabadságzász'aja". A szabadság, a nemzeti függetlenség eszméi, a szocializmus eszméi behatoltak a rabságba döntölt országok legeldugottabb zugába is. A fetszabadu ásói t harcoló népek tudják, hogy oldalukon van a béka és a demokrácia hatalmas tábora, hogy a Szovjetunió, a Kínai Nép. köztársaság és a népi demokráciák védelmezik a béke, a szabadság, a függetlenség, valamennyi faj és nemzet igazi egyenjogúsága ügyét és hogy már ezeknek az államoknak puszta léte is megfékezi a reakció sötét erőit, megkönnyíti az elnyomott népek harcát. A népi demokratikus országok új életük építésében felhasználják a .soknemzetiségű szovjet állam építésének és megszilárdításának gazdag tapasztalatát. A demokratikus államok között a kapcsolatoknak olyan új típusa alakult ki, amilyet nem ismert még az emberiség történelme. Ezeknek a kapcsolatoknak fő sajátossága, hogy: valamennyi nép — nagy és ki. csíny — teljes Ós igazi egyenjogúságán, minden egyes állam valamennyi szuverén jogának és függetlenségének megózésén, a panan, csolgatásnak és a népek lelgázásának politikájától eltérően, a másik állam belügyeibe való be nem avatkozáson ; , a titkos egyezményeknek, tntri. káknak, nyilt, vagy burkott ellensé. geskedésnek az imperialistx államok által folytatolt politikájával szemben a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletén, á népek közti bizalmon és barátságon; az imperializmus táborában a nyersanyagforrásokért és felvevőpiacokért folyó vad versengéssel szemben a minden egyes ország nemzeti érdekeinek teljesen megfelelő gazdaság! fejlődés előnyös fellételeit biztosító szoros gazdasági együttműködésen, éa kölcsönös segélynyújtáson ; a gazdasági étet mllitarizáíásának, az új világháború előkészítésének és ki robbantás 4 nak, a do'gozók élet. színvonala elleni támadásnak imper rlallata politikájával szembein, a dé mokratikus államokrak a béke biz tosítására, a valamennyi ország ka. (Folytatás a harmadik oldatom).