Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-11 / 239. szám

2 SZOMBAT, 1952. OKTÓBER 11. • Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Részletek L. P. Berija elvtárs az SZK(b)P XIX. kongresszusának október 7-i délelőtti ülésén mondott beszédéből f Elvtársak!' Malenkov elvtárs a Központi Bi­zottság beszámoló jelentésében, ösz­szegezte pártunk tevékenységének a XVIII. és XIX. kongresszus közti időszakban elért eredményeit. Ez alatt az Idő alatt pártunk és a szov. jct nép életében két kiemelkedő je­lentőségű esemény volt. Ezekkel ki. vánpk foglalkozni. Közülük az első a Nagy Honvédő Háború. Ebben a háborúban dőlt el ha­zánk sorsának, az európai és ázsiai államok ós népek sorsának kórdésa. Mindenki számára világos, hogyha a hitleri koalíció aratott volna győ­zelmet, ennek következménye orszá­gunk ós sok más ország népének szörnyű rabságba döntése és klirtá­sa lett volna. Az emberek százmii. liói kényszerültek volna rabszolga, sorba. A fasiszta barbárok megsem­misítették volna a modern civilizá. ciót és sok évtizeddel visszavetették volna az emberiséget, És, hogy ez nem történt meg, az mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a Szovjetunió répei a fasiszta hódítók elleni é'et-húái harcban te', jes diadalt aratlak. A Szovjetunió elleni hitszegő támadás váratlan volta előnyös körülményeket terem­tett a háború első szakaszában a hitleri csapatok számára. A Szov­jetunió azonban, hatalmae áldozatok árán, a nép egész anyagi és lelki erejének leghatalmasabb megfeszf, tése árán megvédte függetlenségét, tönkreverte az Európa hadseregeit rémUletban tartó ellenséget, meg. mertette az emberiséget és civilizá­cióját. A szovjet nép nagy győzelmének lelkesítője és szervezője Sztálin elv­társ volt. (Ho3szanitíirtó taps.) Sztá­lin elvtárs Irányította a háború első napjaitól kezdve — midőn ha. zánk különösen súlyos helyzetben volt — a honvédelmi bizottságot és az ország fegyveres erőit. Bölcs és rettenthetetlen vezérünk páratlan bátorsággal vezelts a Szov­jet Hadsereget és az égési szovjet népet a csaták tüzében, a háború nehézségein és megpróbáltatásain keresztül az ellenség fölötti győze­lem kivívásáig. Nagy boldogság pártunk, a Szovjetunió minden répe számára, hogy ebben a nehéz idő­szakban a szovjet állam és hada', reg élén Sztálin elvtárs állt. (VL haros, hosszantartó taps.) A szovjet nép győzelme az egész világnak megmutatta, hogy szocia­lista államunk ereje és hatalma töri hetetlen. Ez a Nagy Honvédő Háború egyik legfontosabb tanulsága. Ignz. » történelem tanulságait nem mindenki hasznosította. Az ameri­kai imperialisták, nklk megszedték magukat a két vl'ághábQrúri, világ, uralmuk megteremtésének hagymá­zos eszméjétől megszállva újból a vi'ágháfcorú szakadéka felé taszítják a népeket. Az amerikai militaristák arcátlan, tüntető provokációkat és cselekmé­nyeket követnek el a Szovjetunió ellen, számos szárazföldi, légi 69 haditengerészeti gyakorlat, az at­lanti tömb katonai fökolomposai/n.ak a Szovjetunióval határos országok­ban tett „szem'.e".űtjai, az amerikai IégUrőnek a Szovjetunió nyugati óg keleti határai közelében folytatott tevékenysége formájában. Minden­nek nyilvánvalóan nz a oélja, hogy megbontsa a szovjet emberek nyu­galmát és fenntartsa a háborús pszichózist náluk és hűbéreseik­nél. Csak gyógyíthatatlan bolondok számíthatnak arra. hogy a szovjet embereket provokációjukkal meg tudják félemlíteni. (Hosszantartó t0ps.) A szovje emberek tudják, mit érnek a háborús uszítók provoká­ciói és fenyegetései. A szovjet nép megingathatatlan nyugalommal foly­tatja békés alkotó munkáját. Bízik államának és hadseregének erejé­ben és hatalmában ós azokra, akik meg mernék támadni hazánkat, dön­tő csapást iud mérni, hogy örökre elvegye kedvüket a Szovjetunió ha­tárai elleni merényletektől. (Viha. ros taps.) A párt és a szovjet nép életének másik hatalmas eseménye a nép­gazdaság új, nagyarányú fellendü­lése. Ez telte lehetővé, hogy Ipa­runk színvonalát a háború előttihez viszonyítva 2T-szercsére emeljük és nagy lépést tegyünk a szocializmus­ból a kommunizmus felé vezet) úton- A hitleri fasizmus áttol reánk erőszakolt háború, amely a legke. gyít'enebb és legsúlyosabb volt minda-on háborúk közül, amelyekot hazánk va'ahn ls álé't. megszakí­totta a békés fejlődésünket. A hitleri -zörnvelf-rr* "« ftt-ttuV megszá'lott vjiifc.-tkt. 1;-, -i -old" bar. bár taktikáját alkalmazták és ezzel súlyos sebeket ejtettek a szovjet népgazdaságon. Ilyen körülmények között a hábo­rú befejeztével reánk hárult az az igen bonyolult feladat, hogy a né­met megszállást szor.vodttt vidéke-; ken helyreállítsuk az életet, újjáto.' remisük az ipar és a mezőgazdaság1 háború előtti színvonalát, azután I pedig többé-kevósbbé jelentékeny! mértékben túlhaladjuk ezt a színvo. nalat. Ebben a súlyos időszakban Sztá'1 lin. elvtárs megadta nekünk a nép. gazdaság újjáépítésének széleskörű progranvmját és megmutatta e pro­gramm végrehajtásának útjait. Sztá. lin elvtárs, az őt jellemző hajlítha­tatlan akarattal és erővel, közvetle­nül irányította a párt és az állam ogész munkáját, a munkásosztály, a kolhozparaisztság és az értelmiség megszervezése terén a háború utáni ötéves terv teljesítése érdekében. Mint ismeretes, a háború utáni öt­éves tervet sikeresein teljesítettük. (Taps.) A szocialista termelés növekedésé­vel párhuzamosan, szakadatlanul, évről-évre fokozódik és javul az egész szovjet nép Jóléte. A Szovjetunió gazdaságilag és po» lltikallag, valamint honvédelmi ké­pessége szempontjából most erősebb, mint valaha is volt és minden, ed­diginél Inkább képes bármilyen megpróbáltatásokat kiállni. (Hosz­szantartó taps-) Ha az ellenség háborút merészel indítani ellenünk, a béke és a demo­krácia táborának élén haladó Szov­jelunió megsemmisítő csapást tud | mérni az agresszív imperialista ál­lamok bármely csoportosulására, szét tudja zúzni és meg tudja bün­tetni az eszüket vesztett agreeszorc. kát és háborús gyújtogat ókat. (Taps.) Elvtársak! A háborúban, valamint a békés gazdasági és kulturális építésben a Ezovjet nép által aratott győzelmek egyik döntö feltélele pártunk bölcs és messzetekinlő nemzetiségi pölili­kája volt. A soknemzetiségű szov. jelállamban több mint hatvan nem­zet, nemzetiség és népcsoport él és dolgozik. Ilyen körülmények között a helyes nemzetiségi polittka folyté, tásu rendkívüli jelentőségű közös ügyünk — a Szovjetunió hatalmá­nak erősítése és a kommunista tár­sadalom építése — sikerének szem pontjából. Pártunk nemzetiségi politikája a nemzeti kérdés helyes, tudományé, san megalapozott elméletén épül, amely a proletárforradalomról szóló lenini tanításnak része. A kommu­nista pártnak a nemzetiségi kérdés­ben vallott progrnmmját ós po iUtó­iét Lenin és Sztálin alkotta meg. Ezért nevezzük nemzetiségi polili. kánkat lenini-sztálini nemzetiségi politikának. Pártunk nemzetiségi politikáját a Szovjetunió népei lel­kesen helyeslik és egységesen támo­gatják. Lenin ós Sztálin közvetle­nül vezette a soknemzetiségű szov­jet állam létrehozásának munkáját. A nagy Lenin halála után Sztálin elvtárs irányította a párt egész mun­káját országunk népei testvéri együttműködésének megszervezésé­ben, a köztársaságok szövetségének megerősítéséiben, népeink gazdasági életének és kultúrájának fejlesztő, sében. Sztálin elvtárs rendikívüli ér­deme a nemzetiségi kérdés marx­ista-lontnisla tanításának kidolgo. zása. ö tette gazdagabbá a marxiz­mus-leninizmust a nemzetről szóló elmélettel, továbbfejlesztette a mun­kásosztály nemzeti és internacioná­lis feladatainak egységéről, az im­perializmus korszaka nemzet'-fe'. szabadító mozgalmának stratégiájú, ról és taktikájáról szóló lenini tami­lért, kidolgozta a kommunista párt nemzetiségi politikájának elméleti alapjait a soknemzetiségű szovjetál. km viszonyai között, megalkotta a szocialista nemzetekről és fejlődé, sükröl szóló tanítást a kommuniz­mus győzelméért vívott haeban, A Nagy Októberi Forradalom, amely megdöntötte a kapitalizmust, felszabadította Oroszország népeit, megszüntette a nemzeti elnyomást lés elvezette a népeket az igazi újjá­születéshez. A burzsoázia és na­cionalista partjainak megsemmisí­tése és a szovjetrrndszer megszilár­dítása után. országunkban a régi burzsoá nemzetek talaján új, szo­cialista nemzetek jöttek létire, fej­lődtek és atakuttak. A szovjet nemzeti köztársaságok fejlődésének sikereiről sok meg­győző adatot lehetne idézni, de cslt­! pá néhány pé'dára szorítkozom, j A szovjetköztársaságokban a sztálini ötéves tervek idején új ko­hászati. kőolaj- é6 vegyipar léte­sült: hatalma® vlllanytelepék me. zőgazdasági gépeket, traktorokat és gépkocsikat termelő gyárak, cement­gyárak, óriási textil és élelmiszer­ipari kombinátok éa sok más ipari vállalat 'épült­Az, hogy a nemzeti köztársasá­gok ipara és különösen nagyipara gyorsabban fejlődött, mini egész­ben véve a Szovjetunióiban látható a keleti szovjetköztársaaágek — Úz­bekisztán, Kazahsztán, Kirgizia, 1 Turkménia és Tádzsikisztán példá­ján E köztársaságok nagyiparának termelése 1928-tól 1951-:g 22-szere­sére nőtt ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagyipari termelése egészben véve ugyanez alatt az idő alatt 16-szorosára emelikedet1. Ismeretes, hogy a közelmúltban a cári Oroszország keiei i határvidékei az ipar fejlettségének színvonala te­kintetében szinte egyáltalán nem különböztek olyan szomszédaiktól, mint Törökország, Irán. Afganisz­tán. A szovjethalalom éveiben kö­zépázsiai köztársaságaink ipari fej­lődésükben gyorsan túlszárnyalták a Szovjetunióval határos keleti orszá. gokat, messze elhagyták őket. Ha az említett köztársaságokat több ke. leti országgal az Ipari fejletségnek olyan fontos mutatója alapján ha­sonlítjuk össze, mint a villamos, energiatermelés akkor azt látjuk, hogy öt szovjelköztársaságban — a csaknem 17 millió lakost Számláló üzbég, kazah, kirgiz, turkmén üs tádzsik köztársaságokban — három­szor annyi vlilamossnerg'át termel­nek mint Törökországban, Iránban, Pakisztánban, Egyiptomban, Irak­ban, Szíriában és Afganisztánban együttvéve, pedig ezeknek az or&zá.; goknak együttes lakossága 156 millió- (Taps.) Szovjetköz'ársaságaink sokkal megelőzték fejlődésükben Nyugat­Európa rég! ipari országait is, A kolhozrendszernek a Szovjet­unióban aratott győzelmével a szov. jelköztársaságok mezőgazdasága szilárdan az áliapdó fellendülés út­jára lépett- A kolhozrendszer egyike a szovjethatalom legnagyobb vív­mányainak, mert bevonta a paraszt, tömegeket a szocializmus építésébe, megnyitotta a mezőgazdasági ter­melés minden ágazatában a fejlődés eddig nem isimért lehetőségeit és megteremtette a feltételeket a pa­rasztok milliói anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelésére^ Ennek eredményeképpen mos': va­lamennyi szovjetköztársaságban nagyüzemi, sok árut termelő szocia­lista mezőgazdaságunk van. amely széles körben alkalmazza az agro­nómia tudományának legújabb ered. ményeit és jobban van felszerelve modern technikával, mint bármely más ország mezőgazdasága. A keleti szovjetköztársaságok Je­lentősen jobban állanak a mezőgaz, daság technikai felszereltsége te­kintetében, mint Európa legfejlet­tebb kapitalista országai. (Taps.) A szocialista mezőgazdaság nagymennyiségű géppel való felsze­relése gyökeresen megkönnyítette a parasztok munkáját és a modern 1 agrotechnikával, valamint az ön".ö­7. ég nagyarányú fejlesztésével ' együtt, biztosította a nagy termés­hozamot. Nézzük például a gyapotot. A gyapot a keleti szovjebköztársasá­' gok fejtett, sokrétű mezőgazdasága, nak egyik legfontosabb ipari növé­nye. A nyersgyapot terméshozama 195Í-ben ezekben a köztársaságok­ban hektár önkin t átlagosan 21 má­zsa volt. A világ egyetlen gyapotot ter­melő országában sem értek el olyan terméshozamot, mint amilyet a szovjet gyapottermelők, íme néhány tény a Szovjetunió kötelékébe tartozó nemzeti köztár­saságok gazdasági fejlődéséről. Ezek arról tanúskodnak, hogy a köztársaságok gazdasági élete sza­kadatlanul nő és fejlődik, nem is­mer válságot és hanyatlás*-. Ezek a tények végül arról (nnuEkodmk, mi. lyen sokat tudnak elérni azok a né­pek, amelyek szakítottak az impe­rializmussal, megszabadultak a föl. desurak és a tőkése^ uratraátál. (Vi. haTos taps.) A lenini-sztálini nemzetiségi po­litika következetea megvalósításának eredményeképpen a szov.ietország népei valóságos kulturális forradal­mai hajtókák végre. Most minden szovjefköztársaság. nak tízezerszámra vannak főiskolai képzettségű szakemberei. A felsőoktatás fajlettsége tekin. (etében * szovjetköztársaságok nem­cink a Kelet külföldi országait, ha­nem a nyugateurópai országokat is sokkal megelőzték. A szovjpthatalom éveiben 48 nem. retiség alikotta meg írásrendszerét, anyanyelvén ad ki tankönyveket, könyveket, napilapokat, A Szovjet­unió köztársaságaiban az elmui; 30 esztendőben körülbelül 90.000 jól be. rendezett és felszerelt iskola épült, ezeknek majdnem kétharmada a nemzeti szövetséges és autonóm köz­társaságokban. A szocialista gazdálkodás fejlő­désével évrő] évre magasabbra emelkedik a Szovjetunió lakosságú, nak jól'ét®. Valamennyi szovjetköz­társaságban jelentékenyen- emelke­dett a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme. Az 1940—1951 es 'dőszakban a munkások és alkalmazottak, vala­mint a parasztok jövedelmének ösz­r-zege 78 százalékkal nőtt meg. Nagy gondot fordít a szovjetállam országunk népeinek egészségvédel­mére. A szocialista nemzetek fejlődése a szovjet társadalmi és államrend­szer viszonyai között, a nemzetek tényleges gazdasági és kulturális egyenlőtlenségének megszüntetése, a nemzetek tartós együttműködése mind a szovjet állam megvédésében a külső ellenséggel szemben, mind a szocialista építésben — orszá­gunkban a nemzetek egyenjogúsága és a népek barátsága ideológiájának Teljes diadalát eredményezte- Orszá. gunlc népeinek barátsága sok pró­bát állott ki. A hitmr. koalíció el­leni háború egyik legkomolyabb pró­bája volt e népek barátsága szi­lárdságának. A Nagy Honvédő Háború után az országunk népei közt: barátság új j erővel mutatkozott meg az ellcnaé-1 ges megszállást saenvedett területek [ szocialista gazdaságának újjáépítő, sében. A megszállást szenvedett köztársaságok és területek gazda­sági életének újjáteremtés'ében a leglekesebben résztvett a Szovjet­unió valamennyi néne, mert az újjá­építést saját, legbensőbb ügyének és az egész állam halaszthatatlan feladatának tekintette. Hol, melyik burzsoá államban .áthaljuk, hogy a népek ilyen segítséget nyújtottak egymásnak? Most, midőn a Szovjetunióban megtörténik a fokozatos átmenet a szocializmusból a kommunizmusba, a Szovjetunió népeinek barátsága fejlődésében új tartalommal gaz­dagszik. A gazdasági életnek és a kultúrának a szovjetköztársaságok által elért magas színvonala lehe­tővé tette, hogy még aktívabban részlvegyenek a legfontosabb, az egész Szovjetuniót érintő feladatok megoldásába®. Az országunk népeinek barátsá­gát összeforrasztó erő az orosz nép, az orosz nemzet, a Szovjetunióhoz tartozó nemzetek legkiválóbbika, (Viharos taps.) Az orpsz munkásosztály Lenin— Sztálin pártjának vezetésével 1917 októberében hatalmas történelmi hőstettet vitt véghez; áttörte a vi­lági mperializmus frontját, megsem­misítette a burzsoázia hatalmát, a földkerekség egyhatodán szétzúzta a nemzeti-gyarmati elnyomás láncait­Nem kétséges, hogy az orosz mun­kásosztály segítsége nélkül orszá­gunk népei nem tudták vo'na meg. védeni magukat a fehérgárdisták és az intervenciósok ellen, nem tudták volna felépíteni a szocializmust. Ami pedig azokat a népeket illeti, amelyek a múltban nem mertek át a kapitalista fejlődésen, azok az orosz munkásosztály tartós és rend. szeres segítsége nélkül nem tudták volna végrehajtani az átmenetet a kapitalizmus előtti gazdasági for­mákból a szocializmusba, A Nagy Honvédő Háború éveiben — mint Sztálin elvtárs mondotta -— különös erővel mutatkozott meg az orosz népet jellemző világos érte­lem, szilárd jellem és türelem. Az orosz nép hősiességével, bátorságá­val és vitézségével, mint a Szovjet­unió vezető ereje, általános elisme­rést vívott ki országunk valamennyi népe között, (Hosszantartó tap«.) Az orosz nép példáját követve, vele együtt vállvetve, önfeláldozóan harcolt az ellenség ellein országunk valamennyi népe. Az orosz néppel együtt kovácsolták a hitleri Német­ország és az imperialista Japán fe, lett aratolt győzelmünket. Orszá­gunk népei az egész világnak meg mutatták, milyen hatalmas és szét­zúzhatatlan ereje van a népek sztá. tini barátságán alapuló, soknemzeti­ségű szovjet államnak. Országunk népei barátságának alapja létérdekeik közössége. A Szovjetunió népe t az a törekvés és eltökéltség egyesíti, hagy a szovjet­hatalom feltc'tejel között szerzett i szabadságukat, függetlenségüket. | boldog életüket mindenfajta ellen­I régtől megvédjék, valamint egyesíti 1 őket a kommunista társadalom Cel» építéséért vívott közös harc. Orszá. gunk népei jól tudják, hogy a meg bonthatatlan, sztálini barátság révén egységes szovjetállamban — a köz­társaságok szövetségében — tömö­rülve legyőzhetetlenek, sikeresen építhetik a kommunizmust és védeL mezhetik vívmányaikat bármely fe­nyegetéssel szemben. Pártunk és személyesen Sztálin elvtárs fáradh-ttatlanul gondoskodik, a szovjet nemzetiségi politika helyes megvalósításáról. A párt a leniniz­mus ellenségeivel vívott harcban megvédelmezte a lenini.sz'áJini nemzetiségi politikát, biztosította a nagyhatalmi sovinizmus, a burzsoá nacionalizmus és a burzsoá kozmo­politizmus teljes és végérvényes szétzúzását. Sztálin elvtársnak, pártunk vezé­rének nagy érdeme az, hogy bölcs; vezetésével biztosította országunk valamennyi népe fizikai és szellemi erejének igazi újjászületését éa egyedülálló feUendülését (taps), megbonthatatlan testvéri barátság­ba tömörítette őket és erőfeszítései* ket a közös nagy célra, hazánk ha­talmának erősítésére ós a kommu­nizmus győzelme felé irányította, (Hosszantartó taps.) A szocialista nemzetek fejlődése terén a soknemzetiségű, egységes szovjetállam rendszerében elért si­kerek nemzetközt jelentősége fel­ménhetetlen. A kapitalista országok munkásosztálya a mi példánkból látja azt az utat, amelyen, haladva megszabadulhat a kizsákmányolás­tól, a nyomortól és a munkanélküli. péglől, a fasizmus egyre növekvő veszélyétől. A gyarmatok és fügigő országok népei a mi példánkból látják azt az utat, amelyen az elnyomástól és a jogfosztottságtól a szabadsághoz és függetlenséghez, a nemzetek közötti gyűlölködéstől és ellenségeskedéstől a népek testvéri barátságához, az éhezéstől és nyomortól a jómódú élethez, az írástudatlanságtól és kuJ. turális elmaradottságtól a kultúra, a tudomány és művészet virágzásá­hoz vezet. A történelem egész menete mind­jobban megerősíti pártunk vezéré, nek, Sztálin, elvtársnak azokat a szavait, hogy „...most úgy fejlőd­nek a dolgok, hogy a szocializmus lehet (és már kezd is lenni!) az imr perlalizmus óriási kiterjedésű gyar­mati államaiban élő sokmilliós nép­tömegek szabadságzász'aja". A sza­badság, a nemzeti függetlenség esz­méi, a szocializmus eszméi behatol­tak a rabságba döntölt országok leg­eldugottabb zugába is. A fetszabadu ásói t harcoló népek tudják, hogy oldalukon van a béka és a demokrácia hatalmas tábora, hogy a Szovjetunió, a Kínai Nép. köztársaság és a népi demokráciák védelmezik a béke, a szabadság, a függetlenség, valamennyi faj és nemzet igazi egyenjogúsága ügyét és hogy már ezeknek az államoknak puszta léte is megfékezi a reakció sötét erőit, megkönnyíti az elnyo­mott népek harcát. A népi demokratikus országok új életük építésében felhasználják a .soknemzetiségű szovjet állam építé­sének és megszilárdításának gazdag tapasztalatát. A demokratikus államok között a kapcsolatoknak olyan új típusa ala­kult ki, amilyet nem ismert még az emberiség történelme. Ezeknek a kapcsolatoknak fő sajátossága, hogy: valamennyi nép — nagy és ki. csíny — teljes Ós igazi egyenjogú­ságán, minden egyes állam vala­mennyi szuverén jogának és füg­getlenségének megózésén, a panan, csolgatásnak és a népek lelgázásá­nak politikájától eltérően, a másik állam belügyeibe való be nem avat­kozáson ; , a titkos egyezményeknek, tntri. káknak, nyilt, vagy burkott ellensé. geskedésnek az imperialistx államok által folytatolt politikájával szemben a nemzeti érdekek kölcsönös tiszte­letén, á népek közti bizalmon és ba­rátságon; az imperializmus táborában a nyersanyagforrásokért és felvevő­piacokért folyó vad versengéssel szemben a minden egyes ország nemzeti érdekeinek teljesen megfe­lelő gazdaság! fejlődés előnyös fel­lételeit biztosító szoros gazdasági együttműködésen, éa kölcsönös se­gélynyújtáson ; a gazdasági étet mllitarizáíásának, az új világháború előkészítésének és ki robbantás 4 nak, a do'gozók élet. színvonala elleni támadásnak imper rlallata politikájával szembein, a dé mokratikus államokrak a béke biz tosítására, a valamennyi ország ka. (Folytatás a harmadik oldatom).

Next

/
Oldalképek
Tartalom