Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-05 / 234. szám

t VASÁRNAP, 1952. OKTÓBER 5. 1 TELJES ERŐVEL VETNI KELL A BtJZÁT Szőregett most kezdik a búzavetést r Szőreg község T.500 hold búzát |ret keresztsorosan, de ezt még csak most kezdik meg, A vetöszán­tást eddig 40 százalékig végezték fel. A gépállomás traktorai két mű­Kokban és vasárnap is szántanak. Az őszi mélyszántást amit eddig 48 százalékig végeztek el, abba­hagyják és minden traktor vetés alá szánt, illetve a búzát veti. Az idén jól előkészítik a talajt., mert a tavalyi rossz talajmunka követ­keztében 304 hold búzát ki kellett szántani futrinka fertőzés miatt. Ez 12 vagon terméscsökkenést je­lentett. Szóreg község elmaradt az árpa­vetéSsel amit még csak 30 száza­lékig végezték el. Ennek oka, ve. tőmraghiány volt. Az árpa vetőma­got úgy igyekeztek beszerezni, hogy felkutatták a rejtett tartalé­kokat és a gazdák egymás között cseréltek, kölcsönöztek. Kársai Gyula a cséplőgépnél keresett ga­bonáját önként felajánlotta olyan dolgozó parasztnak, akinek nem volt elég vetőmagja. Azonkívül más községekben vásároltak vető­magot. A tanács most osztott szét 100 mázsa minőségi vetőárpát. Azért csak most, mert a járási ta­nács későn utalta ki. Szőragen a gyapotszedést meg­kezdték. A tszcs-k eddig 195 kilót «zedtek le. Ugyancsak megkezdték fe cukorrépa szedését is ós az ösz­szes vetésterületnek 50 százalékát felszedték már eddig. A tanács jól ellenőrzi a mező­gazdasági munkákat. Hetenként tartanak határjárást, azonkívül a mezőőrök is rendszeresen ellenőr­zik az őszi mezőgazdasági munkák végzését. A kübekházi „Sarló Kalapács" isz-hen még csak most kezdik vetni az árpát A kübekházi ,Sarló Kalapács" isz-ben kukorica, burgonya és napraforgó 'betakarítását befejez­ték. A gyapotszedést megkezdték, eddig két mázsát szedtek le. A tsz-ben a vetöszántá,st 75 százalé­kig, az őszi mélyszántást pedig 100 százalékig végezték el. Gyapot alá 80 holdat előkészítettek: hol­danként egy mázsa szemcsés szu­perfoszfátot, szórtak ki és 40 cen­timéter mélyen alászántották. Az ár­pavetést a tsz még csak most kez­di. mert eddig nem volt vetőmagja. Az árpa vetőmagot a járási tanács még csak most utalta ki, takar­mánykeverék magot pedig még most sem. A búza vetését most kezdik a tsz-ben. A gépállomás 10 traktora végzi a vetőszántást és a vetést. A búzának csak egy részét vetik keresztsorosan, kísérletkép­pen. Ajánlatos volna az összes bú­zát keresztsorosan veitni, mert már Korai mélyszántás: több nedvesség, nagyobb termés bebizonyosodott, hogy a kereszt­soros vetéssel sokkal magasabb terméseredményt lehet elérni, mint a rendes soros vetéssel. U/szentivánon a vető• és őszi mélyszántást befejezték Ujszentiván határában a kukorica betakarítást 98 százalékig, napra­forgó betakarítást szintén 98 szá­zalékig és a burgonya felszedést 100 százalékig elvégezték. A cukor­répának már eddiig 90 százalékát betakarították. A község az árpa­vetést befejezte, de a búza vetését még nem kezdte meg, mert nincsen vetőmag. Most próbálták beszerez­ni olyan megyében, ahol több ter­mett, mint Csongrád megyében. Szabadpiacon vásárolták fel a bú­zavetőmagot, de a község dolgozó parasztjai ezt drágálofták. Elfelej­tették azt, hogy a vetőmagot min­denáron biztosítani kell és a búza vetését a legrövidebb időn bejül el kell kezdeni, mert a határidő vége már nincs messzi. Vegyék meg a vetőmagot sürgösan, 'hogy biztosítani tudják jövőévi kenye­rünket és a bő búzatermést, A köz­ség termelőcsoportjai a trágyázást 100 százalékig befejezték. A tanács az egyénileg dolgozóknál megtar­totta az udvarszemlét és a dol­gozó parasztok is mind kihordták udvarukból a trágyát. , , Szegeden még mindig nagy lemaradás van a begyűjtésben Az egyik legnagyobb előnye a korai ószi mélyszántásnak, hogy több nedvességet gyűjtünk össze ég tárolunk a talajban növényeink számára. A fellazított föld ugyanis sokkal több csapadékot tud magá. baszívni és megtartani, mint a ke­mény, fömödött­Miért tud a fe.lazított talaj több csapadékot magába szívn.. n"nt a j tömődött? A talajban lévő víz | ugyanis részben annak apró ré­szecskéi közötti üregeket tölti ki­, részben pedig a talaj szemcsé t | vonja be hártyaszerűen. Minél több I ilyen apró talajrészecske van, mi­nél több ilyen kis üreg ke etkezik, annál nagyobb mennyiségű vizet vesz fel a fö.d úgy. mint a szivacs. Tehát minél jobban fellazítjuk a ta­lajt, minél több ta'iajmorzsa kelet­kezik. annál több csapadékot kö­tünk le és raktározunk el. A korán elvégzett őszi mé.yszán­tás segítségével az öszeleji esőkkel lehullott csapadékot is összegyűjt, jiik és tároljuk a tavasszal vetésre kerü'ő növények számára. \ A talaj csapadéktároló képessége egyrészt a ta.aj, illetve a szántás minőségétől, másrészt a szántás mélységétől függ. Minél vastagabb termőréteget szántunk meg, annál több csapadékot tárolhatunk Erre nézve az a szabály, hogy a tárol­ható csapadék mennyisége millimé­terekben kétszer annyi, mint a meg­művelt réteg centiméter vastagsága. Ez azt jelenti; 20 cm.es mélyszán­tásnál a talaj 40 mm-es esőnek megfelelő csapadékmennyiséget ttd tárolni, a 25 cm-es mélyszántás Szegeden az őszi kapások a szé­na, baromfi és tojás beadásban a városi tanács legutolsó értékelése szerint, még mindig nagy lemara­dás van. Kukorica beadásban Fel­sőváros a legjobb 84.3 százalékkal, de ez sem mondható kielégítő eredménynek, mert a kukoricát már csaknem teljes egészében be­takarították. Legrosszabb kerület Belváros III. 44.3 százalékkal. Nap­raforgóból még mindig nagyon ke­veset adtak be a szegedi dolgozó parasztok. Pedig a napraforgó ter­mést a vetőmag kivételével mind be kell adni, viszont a beadott ter­mény után olajat és pogácsadarát kapnak a dolgozó parasztok. Olaj helyett szabadválasztás alapján zsírt, illetve szappant is kaphat­nak. A napraforgóból a legjobb kerület is mindössze 32.1 százalé­kot, a kulákok pedig csak 16,9 Százalékot adtak be. Burgonyából valamivel jobb az eredmény de még itt is van igen sok tennivaló. A legjobb kerület Szentmihályte­lek 95.3 százalékkal, legrosszabb j pedig Belváros III. 42.8 százalék­| kai. Szénából Szentmihálytelek, i Belváros II, Alsóváros és Belváros j II. elérte, illetve meghaladta a | 100 százalékot. A legrosszabb Uj­i szeged 66.1 százalékkal, a kulákok 163.4 százalékig teljesítették be­adási kötelességüket. Nagy lemaradás mutatkozik még a tojás és baromfi beadás teljesí­tésében is. Egyetlen kerület sem érte még el a 100 százalékot. Leg­jobban teljesített baromfiból Szent­| mihálytelek 67.7, tojásból Szintén 'Szentmihálytelek 93.6 százalékkal. Legkevesebbet adott be Daromfiból j Rókus 52.5 százalék, tojásból Fel­| sőváros 73.5 százalék. A kulákok | itt is, mint minden termény be­adásból még a legrosszabb kerü­letnél is kevesebbet adtak be. Ba­jromfiból 41.7, tojásból 55.8 szá­zalékot. Az őszi terménybeadást meg kell gyorsítani! Dolgozó parasztságunk tartsa szem előtt, hogy hazánk erősítéséhez a béke megvédéséhez járul hozzá beadása maradéktalan teljesítésével. Tartsa szem előtt azt is, hogyha nem teljesíti határ­1 időre a beadásit, akkor a tanács a j törvény szigorát alkalmazza a le­maradók ellen. már 50 mm-es esőnek megfelelő mennyiségű csapadékot fogad be­A mélyszántással nemcsak a talaj nedvességtartalmát növeljük és összegyűjtött vízkészletet őrizzük meg, hanem elősegítjük a jó_ talaj­szerkezet kialakítását is. A jó talaj, szerkezetnek igen fontos szerepe van a nagy terméshozam elérésé­ben. A jó, morzsalékos fa'ajszerke zet 'azt jelenti, hogy a talajszem. csék kis darabókká állnak östze, ez. ze. a talajszerkezettel biztosítjuk azt is, hogy a talajban maradt nö­vényi részek és szerves anyagok (trágyák) a talajbaktériumok mű­ködése nyomán bomlási folyamaton menjenek keresztül. így a növények számára felvehető tápanyagokká akkuinak át. A morzsalékos talajszerkezet azonban nem állandó. A növény íe­nyészideje a.att, a növényápolásí munkák során egyre jobban romlik és végül porszerűvé válik. Az igen apró, eiporosítotr talajszemcsék pe­dig az esö hatására összeállnak, s a porszerű talajszerkezet tömő­dötté "válik. Az őszi mélyszántásnak tehát egyik feladata az. hogy a talaj fe.sö. szerkezetnélküli rétege kicse­rélődjék, az alatta I'évő jószerks­zetű talajréteggel. Az előhántós eke nyomán a fel­sőbb. 8—10 cm-es talajréteget le­fordítjuk a barázda fenekére, ugyanakkor felszínre hozzuk ar. alatta lévő morzsa.ékos szerkezetű talajréteget. Igy biztosítja a mély­szántás a növények részér® szüksé­ges jó talajszerkezet kialakítását. A tudományos kutatómunka megbecsülése Kísérletek megyénk $ fehér aranyávala ' Ezéví gyapotvetéseink már kifej­lődtek, virágot hozlak és most érle­Pk terméseiket, sőt a jól dolgozó termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban az első gyapotvetés szüretelése már meg is indult. Az alábbiakban néhány megfigye­lésről számolok be, amelyeket az egyetemi füvészkertben a gyapottal kis kísérleti parcellákban végeztem. A székkutasi Gyapotkísérleti Állo­más erre a célra 9 gyapotfajtát adolt ál, amelyek közül keltő k mon­dottan trópusi volt. Ezek a fajták a köztermesztésben még nem szere­pelnek. A kísérletek arra irányul­tak, hogy megállapíísuk a fajtákte. nyészidejét és azon belül megfigyel­jük, mennyi idő szükséges a vege­tatív kifejiődésükhöz, mennyi ideg vannak virágzásban és mikor kez­denek az első tokok felrepedni. Ugyanakkor az egyes fajtákat kü­lönféle kezelésnek vetettük alá,hogy azoknak hatásait a kezeletlen példá­nyokkal összehasonlítva, hasznos megállapításokra juthassunk. A ke. zcletlen magvakkal egyidőben ve­tettünk olyan magvakat is, amelye­ket 10 napon keresztül, részben száraz, részben enyhén nedvesített állapotban ultraibolya-sugarak ha­tásának tettünk ki, A megvilágításit naponta háromszor ismételtük meg 40—40 percen keresztül. Az első vetést — eltérően az ed­Üigi gyakorlattól, amely a gyapot vetési idejét április harmadik har­madában jelöli meg — április 1-én és 2-án> végeztük el. Ugyanis már­cius végén és április első napjaiban egészen váratlanul kellemes íavaszi idő köszöntött be és a talaj is kelté­képpen felmelegedett. Az első vetés­sel kapcsolatban megállapítottuk — eltekintve a magvak elég rossz csí­rázóképességétől —. hogy az arány­lag hűvös éjszakák m att a gyapot kelése nem volt egyenletes. Tehát túlkorán nem jó a vetést végezni, még akkor sem, ha a nappali hő­mérséklet elég magas. A tavaszi fa­gyok már az első lombleveleiket fej­lesztő gyapotokét váratlanul érték. A fajták fagyellenálló képességé­nek megállapítása céljából egyes parcelláknál füstölést nem végez­tünk, míg másoknál kipróbáltuk a füst védőhaitását. A rendszeres el­lenőrzések sarán megállapítottuk. hogy a néhány lomblevelet fejlesz­tett gyapottövek kb. 30 százaléka füstölés nélkül is átvészelte a —5, —7 C fokos hőmérsékletet. A hideg­nek ellenálló péklányok ' általában 40—55 cm magasaik, gazdagon el­ágazók voltak és 25—30 tokot fej­lesztettek. Az e'ső tokok augusztus utolsó hetében felnyíltak és jelen­leg általában 6—10 érett termés van tövenként. A tokokat egyideig a növényeken hagyjuk, hogy azok tö­kéletesen beérjenek és a fagyálló példányok magvaival a következő évben újabb kísérletet végzünk és egyben elszaporítjuk. Az ultraibo­lya-sugárzással kezelt magvakból fejlődött példányok valamivel ellen­ál lóbbnuk bizonyultak, minit a be­nedvesített és besugárzott, valamint a besugárzaflan, száraz magvak. Hasonlóképpen kezelt magvakkal április 16-án és 17-én újabb vetést létesítettünk. Az erősen lehűlt ta­lajban a második vetés kelése lé­nyegesen/ rosszabb volt az előzőnél, a csíranövények lassan fejlődtek, hosrzú időn át szíkleveles állapotban voltak. A kifejlett példányok ala­csonyabb termetűek és a bokrok 3— 4 oldalhajtást fejlesztettek, lényege ­sen kevesebb volt a tokok száma Az első tokok szeptember első nap­jaiban pattantak ki. Május hó 15-én újból vetettünk gyapotot, amelynek kikelését vi­szont a száraz talaj nehezítette meg nagyon. Néhány tőtől eltekintve ál­talában csak 10—12 nap múlva csí­ráztak és ezen idő ala'.t nagyon sok mag elpusztult. A megmaradt pél­dányok nagyrészt már elvirágoztak, de érett tok még nincs. Végül június 211-én még egy ne. gyedik vetést is létesítettünk, annak megfigyelése céljából, hogy a jól előkészített és átme'egedett talajban csírázó gyapot, a jó kezdeti elindulá­sával tud-e valamit lemaradásából behozni tenyészidő szempontjából. A nagy szárazság miatt a talajt ve­lés előtt kellő mértékben meglocsol­tuk és megfelelő talajmunkákkal a morzsalékos szerkezetet bz'osítot­tuk. A kelés az előző vetéseknél sok­kal gyorsabb és egyenletesebb volt. Az elvetés utáni 4—6. napon a so­rokat fel lehetett ismerni. Ebből az utolsó yélésből szárawaí gyajjotak most virágzanak és néhány éretlen termésük is van, azonban legna­gyobb részük még bimbós állapot­ban van. Az egyes tövek magassá­ga 30—35 cm és bőséges íúennyi-j ségű bimbót fejlesztettek. Tenyész- J idejükre vonatkozóan csak az érés kezdete ismeretében/ lehet megállapí­tásokat tenni. Az alap'u'.ajdonságok tökéletesebb megismerése céljából a gyakorlat­ban bevált kacsozast és lelejezést nem végeztük el, hasonlóképpen nem levélteleníteltük a töveket, mert az ilyen mesterséges beavatkozások — amelyek a tenyészidőt kétségtelenül rövidítik és a gyapot éréséit siette­tik — fajtánként más és más ha. tást váltanak ki és így az eredmé­nyek értékelését nehezítik és zavar­ják. Hogy a harmadik és negyed k vetésből származó töveken a ren'a­bilis termelés alapjai je'entö 6—8 tok be fog-e érni, az a további idő­járástól függ. Ha a fonti kísérleti megfigyelése­ket. amelyek eléggé ideiglenes jel­legűek — amennyiben' a pontosabb értékeléshez szükséges alapos és sok részletre kiterjedő vizsgálatokról itt nem lehet beszámolni — megálla­pítható. hogy a kísérleti fajták kö­zött több olyan van, amelyiknek ki­fejlődéséhez a mi viszonyaink meg­felelnek. A két trópusi fajta közül, az első vetésből származó Stonville már elvirágzott, de ératt termése még nincs, a Seaberry-fajla valószí­rűleg a magvak rossz csírázóképes­sége miatt egyáltalán ki sem csírá­zott. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a fagyokkal szemben érzékeny fajták május 10-ig megtörtént vetéseivel kedvező időjárás esetén, megfelelő agrotechnikai eljárással tudunk olyan eredményeket elérni, amelyek gazdaságosak. Mindenesetre még sok a tennivaló a gyakorlati terme­lők, a szakemberek és a kutatók számára, hogy az ilyen szeszélyes időjárás közepette is biztosílani tud­juk a gyapot kie'égítő termelését. Meggyőződésünk, hogy a micsurim biológia és a szocialtéti munkamód­szer rövidesen meghozza a hozzáfű­zött reményeket. Szalai István. Október 1-éu a Tudományegye­tem és. az Orvostudományi Egyetem közös ünnepi tanácsülésén adíták át a tudományok doktora és tudomá­nyok kandidátusa oklevelet azok­nak a professzoroknak, akiket a Tudományos Minősítő Bizottság ezen tudományos fokozatokra mél­tóknak nyilvánított. Az ünnepi ü'és felejthetetlen és fontos napja marad a két szegedi Egyetem történetének s egyben újabb bizonyítéka annak, mennyire megbecsüli és értékeli Népköztársa­ságunk a tudományos kutató mun­kát, hogyan jutalmazza annak él­harcosait. A tudományok doktora címet a Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjai az idevonatkozó ren­delkezés alapján tagságukból kifo­lyólag kapták meg. A tudományok doktora és kandidátusa fokozat odaítéléséné! a Tudományos Minő­sítő Bizottság magas követelménye­ket támasztott a professzorokkal szemben. A nem akadémikus pro­fesszorok közül csak azok kapták meg a tudományok doktora címet, akik maradandót alkotva szaktudo­mányukat kutató munkásságukkal haladó módon előbbre vitték. A professzorok tudományos mun­kásságának felülvizsgálása és en­nek alapján az említett fokozatok valamelyikének odaítélése jelentős tény Népköztársaságunk életében mind politikai, mind tudományos szempontból. Politikai szempontból azért, mert pártunk és kormányza­tunk célkitűzéseinek mérlegelésével seregszemlét tartott a működő és nyugdíjas professzorok felett ab­ban a tekintetben, kik kénv:selik a szocializmust építő haladó tudo­mányt eddigi dolgozataikban A tudományok doktora minősítés a kitüntetetteket nem babéraikon va'ó nyugalmas pihenésre, hanem újabb eredmények elérésére fogja serkenteni Ezzel igyekeznek majd meghálálni Népköztársaságunk meg­becsülését. A köréjük sereglő mun­katársaiknak tapasztalataikat átad­va új fiatal kádereket nevelnek Népköztársaságunknak, akik váll" vetve igyekeznek majd az elmélet és gyakorlat összekapcsolásával a dolgozó nép érdekeit szolgálni s azon lesznek, hogy kutató munká­jukkal tanítómestereikhez hason, ióan dolgozzanak. A tudományok kandidátusai vi­szont azon lesznek, hogy újabb ku­tató munkájuk alapján mennél ha­marább a tudományok doktoraivá váljanak. Ez a lehetőség számukra biztosítva van. » A tudományok doktora és kandi­dátusa fokozattal való kitüntetés magában még nem volna elegendő a hazai kutatómunka elősegítésérc. Ennek hathatós előmozdítója az a nagyösszegű támogatás, amit dol­gozó népünk áldozatos munkája alapján a párt elgondolásai szerint' kormányzatunk a tudományos ku­tatómunkára fordít. Ez hazánk tör­ténetében eddig ismeretlen módon segítette e'ő a tudományos kutatá­sokat. Ezek az áldozatok meghozzák a maguk gyümölcseit is. A tudomány és gyakorlat egybe­kapcsolása révén a kitüntetett ku­tatók tudományos munkájukkal a szocializmus építésén fáradoznak. Két szegedi egyetemünk kitüntetett professzorai nem maguknak és nemcsak a tudománynak. hanem munkatársaiknak. tanítványaiknak élő, haladó szellemű kutatók. Tu­dásukat szétosztva megsokszorozva igyekeznek vteszaadnj mindazt Nér>« köztársaságunknak- amit megbecsü­lésük, kutatómunka iuk támogatása révén tőle kanták. Ebben tátom a tudományok doktora és kandidá­tusa címmel való kitüntetés tudó. mám-politikai jelentőségét. KISS ÁRPAD egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora Iskoláink is köszöntik a SZK Pártjának XIX. kongresszusát Szombaton délben a Gépipari Technikum ifjúsága és nevelőtes­tülete is röpgyűlést tartett. ame­lyen az intézet közei 700 tanulója lelkes hangulattal tett felajánlást a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. Kongresszusa tiszteletére, A Technikum nevelőtestülete részé­ről Papp Sándor szólott az ifjúság­hoz. A beszéd után a technikum ifjúsága osztályonkint telkes fel­ajánlást tett. melyeket az udvaron felállított mikrofon közvetített az ifjúságnak. Egymásután léptek • nvkrofon elé az intézet 19 osztá­lyának képviselői. Felajánlva, hogy munkafegye m ülőket, jobb tanulá­sukkal, a különböző tárgyakkal való külön foglalkozásokkal, a mu­lasztások c sokkon'-ősével, az inté­zeti folyosók dekorálásával akarják szolgálni a szocializmus opí ísét- A i lelkes hangulatú gyűlés után táv­I iratot küldtek a Szovjetunió buda­i pesti nagykövetségének. Üj szovjet erdőgazdasági gépek A puskinoi (moszkvai terület) gépkísérleti állomáson, amely a Szovjetunió Erdőgazdasági Minisz­tériumának hatáskörébe tartozik, több új gépet próbálnak ki. A gé­peket erdőgazdaságokban és erdé­szeti állomásokon használják majd. Az egyik úi géo a cseljabinszki ..Koljuscsenko" üzemben gyártott rönk-kiemelő. A gép tulajdonkép­pen traktor, amely elé erős foga­zattal ellátott fémszerkezetet sze­rettek. A szerkezet fogai belemé­lyednek a rönkbe és a traktor gyö­kerestől kihúzza a földből a rön­köt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom