Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-06 / 209. szám

2 SZÓMBA*, 1952. SZEPTEMBER «. Emlékünnepély Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulója alkalmából Móricz Zsigmond, a nagy magyar író halálának 10. évfordulója alkalmából a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar írók Szövetsége pénteken este emlékünnepélyt rendezett a Magyar Néphadsereg Színházában. Megjelent az ünnepségen Révai József népműve. lest miniszter, Horváth Márton a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más vezető személyisége. Rósztvett az ünnepségen V. Sz. Azovcev, a Szovjetunió magyarorszagi nagyköve Iségének ideiglenes ügyvivője, vad amint a többi baráti aliamok budapesti képviselői. Az ünnepséget Révai József népművelési miniszter nyitotta meg: Révai elvlárs beszéde Azért jöttünk ma össze, hogy Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulóján megemlékezzünk a magyar realifita prózairodalom legnagyobb mesteréről, hogy kifejezzük a halhatatlan írónak, a magyar nemzeti irodalom egyik legnagyobb büszkeségének népünk háláját és tiszteletét. Tíz év telt et Móricz Zsigmond halála óla: a háborús összeomlástól, a magyar dolgozó nép teljes győzelméig, a szocializmus alapjai, nak sikeres lelakásáig hazánkban. E tíz év alatt a magyar nép Móricz Zsigmondot, a magyar demokratikus kultúra nagy klasszikusát, a demokratikus átalakulás egyik legjelentősebb irodadmi előkészítőjét, megismerte és a szivébe zárta. Az az fró, akit a régi Magyarország üldözött és kitagadott, akit Újra és újra próbált megkövezni, mert az úri osztályokról megmondta ax igazat, Móricz Zsigmond új életre ébredt a munkásosztály, n dolgozó nép, az épülő szocializmus Magyarországában. A magyar nép felszabadítását szolgálta Révai elvtárs ezután rámutatott, hogy Móricz Zsigmond Ady Endre harcostársul volt abb in aa irodalmi forradalomban, amely a XX. század első évtizedében bontakozott kl nálunk, mljx a polgárt demokra. tikus forradalom beharangozójn és előkészítője. Ok ketten képviselték a reakciós, álhazafias irodalommal, valamint a kozmopolita nyugatos polgári irodalommal szemben a megújuló, valóban népinemzeti valóban hazafias Irodalmat. Elsősorban nem nyugatosok voltaik, hanem magyarok, akik a magyar nép felszabadítását szolgálták irodalmi munkásságukban. De Ady és Móricz életútja sokban és alapvetően különbözött is. Ady nem érte meg a proletár forradalmai, míg Móricz Zsigmond átélte a proletár forradalom győzelmét és bukását is, írói alkotóereje pedig ép. pen a Horthy-uralom sötét és fojtogató negyedszázada alatt bontakozott ki teljes nagyságában. Móricz 1919-ben egész lelkével odaállt • proletárforradalom mellé és bár a forradalom bukása után nem volt többé eleven kapcsolata a munkásosztállyal, sosem tagadta meg 19-es maga ariását. A Horthy-rendszerhez sohasem dörgölődzött, sohasem alázkodott meg, sósam kínálta fel magát, sőt egyre fokozódó erővel leplezte le a rendszer népellenes lényegét. Révai elvtárs a továbbiakban vázolta Móricz Zsigmond írói fejlödé. sét, e fejlődés három szakaszát s kifejtette, hogyan jutott el Móricz általános demokratikus magatartásától a kritikai realizmus kibontakozásának korszalcán át a nép forradalomhoz vezető út kereséséig. Hatalmas ereiű társadalom kritikus volt Móricz írói pályáján tisztánlátása, leleplező ereje egyre fokozódik, de mindhárom nlikolói korszakában megmaradt a parsez'ség irodalmi szószólójának. Nagy erényei, egyes gyengéi is ebből fakadnak. Tá -sa. dalombírálatának paraszti kiindulópontja: forrása realizmusának, de forrása illúzióinak is, ataiak, hogy a feudális rothadás mellett a kapi. talista rothadás; kavésbbó vette észre és bár nem kente el, hanem feltárta a parasztság belső bomlását és osztá 1 yrótegczodését, a szegényparasztság mellett nem tudta meglátni és felismerni a munkásosztály döntö szerepét. Mégis, Móricz Zsigmond paraszti-demokratikus realizmusénak nemcsak magyar, hamern nemzetközi jelentősége van. Ahhoz a kevés nagy íróhoz tartozott, akik az európai polgári irodalom hanyatlása korában realisták tudtak maradni és a polgári-demokratikus forradalom plebejus Irányát képviselve, hatalmas erejű társadalomkritika t tudtak gyakorolni. Hangsúlyozta, hogy bár Móricz társadalomkritikai regényeinek legtöbbjében tragikus a légkör, mégis, mindhárom frói korszakában ott vannak azok a művek, amelyekkel az étet szépségéi és boldogságát próbálja hirdetni. Móricz Zsigmond — folytatta — szerette sa. életet, szerette az em. bert, békességet, boldogságot szánt az emberiségnek. Legtöbbször vágyából származnak gyönyörű szerelmi idilljei, nom pedig abból, hogy a valóság véres ellentételről megfeledkezett. Ez a vágy az idill, a harmónia, a szépség és boldogság után sokszor akadályozta abban, hogy társadalmi kritikája mindvégig következcles legyen. Másrészt ebben a vágyában éppúgy van előremutató vonás, mint népforradalmi útkeresésében. Móricz kritikai realizmusával is, humanista optimizmusával is, a mi elődünk és útmutatónk, a szocialista realizmus előfutárja. Fogadjuk meg, hogy Móricz Zsigmond emlékéi méltóan fogjuk ápolni Ezen a ma' ünnepélyen fogadijuk meg, hogy Móricz Zsigmond emlékét hozzá méltóan fogjuk ápolni. Ezzel kapcsolatban hároim fö kötelességünk van: 1. Ki kell adnunk minél előbb összegyűjtött müveit, hogy népünk és 6zülető új irodalmunk még jobban megismerhesse, még többet tanulhasson tőle. 2. Meg kell írni Móricz Zsigmond életrajzát, amely művéhez és életéhez méltó és ameiyben értékelnünk kell irodalmi munkásságát, a magyar társadalom és a magyar irodalom fejlődésében elfoglalt helyét és szerepét a maga teljességében, 3. Meg kell mutatnunk Móricz Zsigmondot egész nagyságában a szabad népnek, hogy műve ne csak a magyar, hanem a nemzetközi demokratikus kutturának 13 szerves részévé váljon. Ami a Magyar Dolgozók Pártját és a Magyar Népköztársaság kormányát illeti, mi teljesíteni fogjuk kötelességünket Móricz Zsigmond emléke, élete, munkássága iránt. Ezzel megnyitom az Irodalmi Történeti Társaság és az írószövetség mai emlékünnepélyét. Meleg szeretettel üdvözlöm külföldi íróvendégeinket, a német, a bolgár, a román, a csehszlovák írók küldötteit és mielőtt átadnám a szót Darvas Józsefnek ünnepi beszéde elmondására, megkérem Kónya elvtársat, az írószövetség főtitkárát, a Szovjetunió írószövetsége üdvözlőtáviratának a felolvasására. Révai József nagy tapssal fogadott beszéde u án Kónya Lajos, az Irószövelség főlitkára felolvasta a Szovjet írószövetség táviratát. A Szovjet írószövetség távirata „a magyar néppel cgyUll (trtnilk a magyar nép kiváló fia, a magyar reakció tehetséges lclep.ezője, n nagy hazafi és demokrata, Móricz Zsigmond emlékét. Uir.íosak vágjunk abban, hogy a magyar irodalom, folytatva és továbbfejlesztve a mull legjobb íróinak demokratikus és realista hagyományait, új eredményeket ér el a békéért és a szocializmusért vívott harcban. A Szovjet Irószövelség megbízásúból . ALEKSZANDR FAGYEJEV" Ezután Darvas József közoktatásügyi miniszter, az írószövetség elnöke mondott emlékbeszédet. Az ünnepség résztvevői nagy tapssal fogadták a szovjet írók lestvéri üdvözletét. Darvas József beszéde Tíz esztendeje, hogy megha'.t a. Móricz Zsigmond hatalmas írói magyar prózairodalom ediíg leffna-1 jelentősége mindenekelőtt abban ab, gyobb alakja, a kritikai rtaü-mus hogy általa, műveiben érte el a hatalmas tehetségű megtestesítője, a magyar néppróza eddigi legmagafeúzabadu ás előtti magyar va óság j Mbb csúcsait- Az volt ő nekünk — döbbenetes erejű megmutatója.- Mó.' magyar mértékké, mérve —, mint rí ez Zsigmond I az oroszoknak Tolsztoj, vagy Logo! y, vagy mint a franciáknak Balzac. Móriczot mindenekfelett a Parasztság sorsa érdekelte igazán, szenvedélyesen. Nem a parasztság sorsa önmagában — hanem a parasztság sorsa a nemzeti élet egészében, az egész magyar társadalommal való összefüggésében. Akár a grófokról ír, a magyar feudalizmus nagyurairól, akár a dzsentriviiág rothadását, pusztulását ábrázolja — a nézőpontja mmdig a pa. ra'Szfi nézőpont. Am mély demokratizmusát, írói nagyságát, realizmusa töreti enségét mutatja az hogy mindig, az élete végéig fejlődni, emelkedni tudott, hogy le tudott számolni a paraszti illúziókkal i el tód ott ju'ni oda, ahol az úri világról szóló ítélete már egyértelmű, komoran, szinte forradalmian paraszti: nem, nem jöhetnek onnan felüiről szabadító erök... halál, pusztulás, öngyilkosság, elemésztő tűz legyen a sorsuk, mint a feudalizmus romlott, korrupt szövetségeseié. Izig-vérig realista író A ,,Hét krajcár" című növel.a volt az, amely sok keresés, kínzó próbálkozás után — egycsapásra ki. emelt© az ismeretlenségből. Ahogyan Ady lírája forradalmat jelentett költészetünkben, olyan fórra, dalmlan új hangot hozott ez az írás prózairodalmunkba. ízig-vérig realista író, nem tud mást írni. csak amit a valóság dák fái, lépésről-lépésre elörc.küzdi magát a valóság összefüggéseinek tisztább látása felé — s egyre jobban eltolja magától sz öncélú irodalmi forma-forradalom" kísértéseit. Az első imperialista háború is, amelyben mint haditudósító részt vesz, mindinkább forradalmasítja: ez a nagy kataklizma megérleli benne a bizonyosságot, hogy ennek a rendszernek össz-e kell omlania. Hogy mi jön utána? S hogyan? Nem tud rá fe:elni a háború vége felé megjelenő, sodró erejű regényében, a Fáklyában sem, de amikor jön a forradalom, odaáll a zászlaja alá. Mi lesz a parasztsággal?... Ez érdekli akkor is, mindenekelőtt. Járja az országot, írja a cikkeit és 6Ürgeti a földreformot, S mikor megjelenik a földreform törvény, hozsannával fogadja... Végre annyi ' sok-sokezer törvénycikk után, renI deletek, parancsok, fittó s az egész életet nehezítő töi"vények után úgy i hat, mint a mennyből jött angyal I httdető szava: „Megszületett a messiás! Ez lesz az új honfoglalás: ez lesz az igazi honfoglalás. A nép kezére kell jutni minden termőföldnek." Móricz nem tori meg, nem lett áruló Beáll maga is agitátornak, szinte — szinte már földosztónak: megírja a „földtőrvény kiskátéját." S amikor győz a proletárforradalom, hogy meg is adja a paraszt, ságnak, amit a polgári forradalom csak Ígért, — a porletárforradalom hívévé szegődik. Nem mint kommunista, hanem, nrint a parasztság harcosa. I A proletárforradalom bukása után súlyos és nehéz válság eSz• tendei következtek Móricz életéI ben. Az ellenforradalom vad hajszát folytatott ellene. Az irodalomból kitagadták az irodalmi társaságok kizárták, Írásait a Nyugaton kívül — egyetlen lap seim közölte. De Móricz nem tört meg nem lett áruló. Nemrégiben került elö egy ed, dig ismeretlen Móricz-levél, ennelyj ben ő így írt egyik debreceni isj merősének a „Légy jó mindhalálig"ról: „A Nyilas Misi tragédiájában valóban nem a debreceni kollégium szenvedéseit ir'am meg, hanem... a kommün után elszenvedett dolgokat," Abban a korban, amikor dühön| gött a terror, autókor napirenden | volt az árulás, am'kor nehéz kö[ dökbe fulladt a tiszta látás, nmlkor ' az elvek vására folyt, s előkelő magasságokba vonult ®z írók egy része, hogy ne sértse fülét a nép jajja — mégis nagyon emberi, szép út volt a Móriczé. Annál ls inkább, meri műveiben egyre bátrabban, egyre rettenttietetlenebbül tört a teljes igazság felé — s ez volt az igazi Móricz. Móricz roppant erejét, töretlen demokratizmusát s nagy Írói felelősségérzését mutatja, hogy túl tudott lépni a bizonylatán, tétova keresésen. Járja újra az országot, notesz a kezében, s jegyzi, amit lát. „Két nemzet van MagyarorszáVILLÁM! CSÓRVA TANÁCSELNÖKÉNEK A széna beadást teljesíteni kell Csórva községnek' Is. Ha a tanácselnök nem elég erélyes, a szabotáló kulákokkal szemben, akkor terv. előirányzatuk teljesítésében továbbra is lemaradnak. Ha Csórva tanácselnöke erélyesebb volm a kulákokkal szemben, akkor már messze túlhaladták volna az eddigi 61 százalékot. ZSOMBÓ ÉS PUSZTAMÉRGES TANACSANAK A siránkozás megalkuvást jelent. Siránkozással csak uz ellenségnek használ Zsombó és Pusztamérges községi tanácsa- Kukoricából 20 kilogrammos termés átlagot jelenteitek. Ez nevetséges. Ne Mránkozzék az említett két községi lanács, hanem indítson hurcol a begyűjtési terv teljesítéséért. KISTELEK TANÁCSELNÖKÉNEK Kistelek az első félévben élenjárt a begyűjtés minden területén, de most lemaradt. Sertésbeadási tervét miudössze 25.2 százalékra teljesítette A községben 28 dolgozó paraszt és 19 kulák van, aki a gabonabeadásból még hátralékos. Gémes József tanácselnök elvlárs ne tűrjön munkájában semmiféle lazulást, hanem dolgozzék keményen, úgy, ahogyan azt az első félévben tette. Fogas Andrá?né az Újszegedi Kenderes Lenszövőgyár sztahanovista! a munkamódszeráladással segíti a gyengén teljesítő dolgozókat Az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyár VI-os szövőpartijában szorgos kezek dolgoznak. A 165-ös számú gépnéil szin.'e szemmel nem követhelő gyorsasággal köti össze az elszakadt vetülékszálakat Fogas Andrásné sztahánovista szövőnő, aki 4 gépen dolgozik. Gépeire • is nagy gonddal felügyel, magáénak tekinti. Hiszen közel 1 éve már, hogy vállalta gépei felett a szocia. lista megőrzést. — Már 10 éve dolgozom az üzemben és ma már aa üzem élenjáró • dolgozói közé tartozom. Megbecsülnek jó munkámért, nem úgy. mint | a múltban, mikor 10—12 órái dolgoztattak velem fülérekért. Az én j é'ellem is nagyban megváltozott a felszabadulás után. Hiszen már tudom, miért dolgozom. S családommal együtt boldog életet élek. Nem kell nélkülöznöm, mindezeket a pártomnak köszönhetem. Pártom segítsége ösztönöz arra, hogy munkámban továbbra és szép eredmé. •nyékei tudja elérni. Alkotmányunk ünnepére átlagteljesítményem 147 százalék volt. De én nem elégszem meg az eddig elért eredményekkel: elhatároztam, hogy a harmadik negyedéves terv befejezéséért úgy mennyiségileg, mint minőségileg még jobb munkát végzek. A helyes munkamódszeremet már több olyan dolgozótársamnak adtam át, akik 100 százalék alatt teljesítettek. A munkamódszer átvétele után jóval 100 számlák fölé emelkedett teljesítményük. Most leg. utóbb Mészáros Miháhrnét patronálom, aki nemrégen dolgozik gépe n. Mikor legelőször odamentem Mé szárosnélioz, észrevettem, hogy nem dolgozik folyamatosan. Az egyik gépről a másikra siet s emiatt egyik gépén sem tudta, rendszeresen végezni munkáját. De láttam Mé. szárosnét, hogy iparkodik és szeretne jól dolgozni Ekkor megfogadtam, hogy Mészáros Mihálynét megVanítom úgy dolgozni, hogy 6 is rövidesen az üzem legjobb dolgozói közé tartozik. Fáradtságot nem •ismerve sokszor órákhosszat maradiam bent vele a munkaidőm befejezése után. Kezdetben bizony nehéz volt őt leszoktatni a megszokott kézmozdulatairól. Először is megtanítottam a működő gépen a láncszálak helyes tisztítására. Elmondottam neki, hogy eispí jóval lecsökkentheti a szálak elszakadását. Majd a vetü'ék gyors töltéséi mutattam meg neki, ezt Mészáros Mihály né a legrövi. debb időn belül elsajátította. Ezzel már kezdetiben is egykarmadrészére csökkentette a régi (őt?és idejét. Megmagyaráztam a vetélők jobb betűzését és a szálak csomónélk.ili kötözését, mert ezzel a szövésnél a minőségi munkát nagyban meg lehet javitiani. Az eredmény? Mészáros Mihály né a munkamódszer átvétele előtt még 90 százalékot sem tudott elérni, most már jóval a 100 százalék fölé emelte teljesítményét. Emellett a minőségi munkáját is 100 százalékra javította meg, — Boldog vagyok, amikor egy. egy dolgozótársamnak átadhatom a helyes munkamódszeremet, mert tudom, hogy ezálfrű, ök is méltóan kivehetik részüket a szocializmus építéséből s jó munkájuk eredményeivel méginkább biztosíthatjuk a harmadik negyedéves tervünk időelőtti befejezését. Elmondotta: Fogas Andr&sné. az Újszegedi Kenderszövőgyár sztahánovistá ja. OKTÖBER folyamán Berlinben tartják meg a' német kérdés békés rendezését elősegítő nemzetközi értekezletet, amelyen a Németországgal szomszédos országok, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat. Németország képviselői vesznek részt. A KOREAI gyűjtés eredményeképpen újabb ajiindékvonat indul Koreá. ba Négy vagonban összesen 1.317 csomagot küldünk ez alkalommal. A szerelvényt szombaton délelőtt indítják útnak a Nyugati pályaudvarról. AZ OSZTRAIt szervezett építőipari munkások csütörtökön csaknem teljes számban 24 órás tiltakozó bérsztrájk ba léptekA FÖLDKEREKSÉG minden részéből naponta: érkeznok a küldöttek és vendégek a Nemzetközi Diákszövetség szeptember 5-én megnyíló tanácsülésére. Már több mint 30 ország diákszervezeteinek képviselői tartózkodnak Romániában. ! gon — írjia — a parasztság és az úri osztály és több mint ezer év választja el őket." Az „egyik rensi zet", a parasztság, csak rfporijaij ban s egyes novelláiban villan meg ebben az időben, — de egymásután jönnek az uri osztályt leleplező regények: a K'világos-kivlrradaflg, az Uri-muri, Forró mezők, Forr a bor, Rokonok... Móricz ebben az időben újra megpróbálja hogy a művein tűi is, cselekvőbben is bekapcsolódjék a magyar élet formálásába. Babits. ceal együtt átveszi a Nyugat szerkesztését. Uj írókat fedez' fel, sáro® csizmájú parasztokat hoz a Nyugat fényes parkettjére... A Nyugat körül már-már a régi idők szenvedélyei kezdenek fellobogni. Móriczot egy! másután tagadják ki, mint hazaárulót a nemesi vármegyék... Büszkék vagyunk rá — Tűz és víz: nem térnek meg egymás mellett •—s Móricz kiválik a Nyugat szerkesztéséből. S ekkor, mint aki hosszú-hosszú vándorlás után egészen hazatalál: lemerül a paraszti mély világba s egymásután következnek a nagy paraszt-regények — a Boldog ember, Betyár, az Árvácska, a két Rózsa Sándor regény. Móricz 6oha olyan közel nem I jutott a teljes igazsághoz, mint I ezekben az utolsó müveiben. Élete utolsó hónapjaiban a „Hivatalos Magyarország" sajtója dühödt hajszát indított ellene: fenyegették s kiátkozták. Tíz évvel ezelőtt, amikor temettük, csak nagyon kevesen álltuk körül a koporsóját. Halála első évfordulóján Ha'n Péter pribékjei ólálkodtak a sír körül — kommunistákra vadászva. Ma egy egész nemzet, — a szocializmust épitö Magyarország szabad népe tiszteleg nagy írója emléke előtt. A kér. désre. amelyre ő csak kereste égőn a választ, —a történelem megfelelt. S mi: büszkék vagyunk rá. hogy ilyen nagy, haladó írónk volt élt. alkotott. Művei most élnek csak igazán — most jutnak el azokhoz, akikről s j mindenekfelett, akikárt szó'-tak — s tanítják egész népünkéi. Tanuljunk tőie. mi. utódal a örökösei, magyar írók is! Tanuljuk meg úgy, olyan megragadó művészi erővei ábrázolni a mi mai való súgunk a.t, ahogyan ő ábrázolta az akkoritTanuljuk meg tőle a nép, a haza forró szeretetét s azt a Ragy belső eltökéltségét, ami öf hajtotta, hogy nem saját írói elképzeleseihez | akarta formálni a valót, hanem az eleven valóságból igyekezett választ találni arra, amit a nép, a ttiriénej lem kérdezett, | Járjuk, mint járná ő is, ha közöttünk leöne még: az országot és írjuk, amit a ma jparancsaU