Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-26 / 226. szám
r-rÉpítsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsönt! Szeged dolgozói lelkesedéssel jegyzik a III. Békekölcsönt Szeged dolgozói ugyanúgy, mint az ország valamennyi dolgozója > lelkesedéssel logadta a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 1elhívását a harmadik békekölcsönjegyzéssel kapcsolatban. Megértették, hogy hatalmas alkotásaink — melyek nemzetünk büszkeségei — továbbfejlesztéséhez hazánknak újabb kölcsönre van szüksége. Az eddig lezajlott kölcsön jegyzésből és sorsolásokból megértetlék dolgozóink, hogy minden iorintoamelyet a dolgozó nép államának adnak, maguknak adnak, hiszen sokszázezer dolgozó kapta már vissza többszörösen azt a pénzt, amit a dolgozó nép államának adott. De vájjon akad-e olyan dolgozó Magyarországon, aki ne érezte volna közvetve vagy közveflen azt, hogy a jegyzett összeg az ő érdekét szolgálja? Nem! Az a megszámlálhatatlan bölcsőde, napközi otthon, kultúrotthon, új üzem, új gyár, Műhelyen új kutak, bekötőutak, traktorok, kombájnok és a legmodernebb mezőgazdasági gépek és szerszámok, mind-mind a dolgozók kölcsönjegyzésének segítségével jöttek létre és szolgálják az egész magyar nép íelemelkedésé*. Es a gondolat vezérelte dolgozóinkat s amikor csütörtökön reggel megkezdték a harmadik békekölcsön jegyzését, ünnepélyes keretek között — az őszinteség és a szeretel tintájába mártott tollal vetették papírra jegyzésüket. Minden dolgozónak volt néhány szava, amikar jegyzett. A dolgozó anya gyermekei jövőjére, az apa délceg katonatiszt fiára, a fiatalok pedig csodás színben bontakozó lövőjükre gqndoltak. Szegedi Textilművek A Szegedi Textilművek dolgozói reggel hat órakor, a munka megkezdése élőt' kipirult arccal beszélgettek és társalgás közben már előre versenyeztek egymással, hogy ki jegyez többet. Szemük büszkén siklik körül a hatalmas munkaterem tiszta falain és boldogan ®ietnek gépeik mellé, várva a jegyeztető]. ŰJAKACS KÁROLYNÉ | re szebb és Szebb legyen pártunk j vezetésével. A Szegedi Szalámigyár A Szegedi Szalámigyár dolgozói a műszak megkezdése előtt lelkeshangú röpgyűlést tartottak, amely után örömmel kezdték meg a jegyzést. A csontoló üzemrész Szabadságharcos-brigádjának tagjai egyhangúlag elhatározták, hogy 1000 — 1000 forintot adnak kölcsön a nép államának. Mindezek mellett megfogadták, hogy az eddigi 120 százalékos teljesítményüket a béke megvédése érdekében állandóan fokozzák. HÉGER ERZSÉBET gyermekére és férjére gondolva jegyez fizetéséből 800 forintot. — Sokat, nagyon sokat kaptam már a dolgozó nép államától — mondotta — és úgy érzem, ezzel tartozom a pártnak és a hazának. A magam s gyermekem jövőjét akarom biztosítani jegyzett forintjaimmal és azt akarom, hogy életünk még gyorsabban szépüljön. SIMON MIHÁLY hozzá a terveink megvalósításához. A felszabadulás ó'a három esetben összesen t.500 forin' jutalmat kaptam és érzem, hogy pártunk és a dolgozó nép országa valóban törődik a dolgozókkal. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Az üzem pengetős zenekarának vidám osasztuskáinak hangjai mellett kezdtek jegyzéshez. A Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói i® éizik, sokat kaptak már a dolgozó nép államától. Egészséges, korszerű üzemet, szép fizetést. Az üzem területén a jegyzésben különösen a pár'tagok mutatnak jó példát. Engi János 3.000. Báló Mihályné 1.500, Pollák Zoltán elvtárs pedig 3.500 forintot adott kölcsön a dolgozó nép államának. Pédájukat követte Ruzsáli Antalné, 65 éves dolgozó, aki örömmel jegyzett 650 forintot és ígérte. 200 forintot még Jegyez a házfelügyelók szakszervezetében is, mert 850 forintos kölcsönével akarja biztosítani négy unokája boldog jövőjét. Kopasz Is', vánné 900, Gajódi Béláné 700 forintot adott gyermekei és maga békéjének biztosítása érdekében. A Szegedi Teherfuvar Egymással versenyezve kezdtek hozeá a kölcsönjegyzéshez az üzem dolgozói, hogy forintjaikkal köszönjék meg hazánknak, pártunknak az új élet minden szépségét. Déli 12 óráig 57 dolgozó 56.100 forintot jegyzett. A jegyzők közöt' Soós Gábor 1.400, Dudovicz János 1.200, Schwarcz Károlyné 500, Németh Győző 1.200, PuSkás András 1.200, Henn László ifjúmunkás 600 forintos jegyzésével járt az élen. Ezek a dolgozók fizetésüket 200— 200 forinttal túljegyezték. Fokozzuk a tojás-és baromfibegyüités ütemét! Szeptember 28-án a megye minden Községében egésznapos tojásbegyiijtés) napot tartanak 1.200 forinttal járult hozzá békénk megvédéséhez. — A felszabadulás óta sokat, na. gyón soka' változott az életem. Párlom tette lehetővé, hogy belőlem, az egyszerű dolgozóból fóművezetö lehessen ás forintjaimmal akarom megköszönni, hogy — amit a mul'ban nem tehettem — tanulhattam. ERDÉSZ ANTAL a kötöző üzemrész ifjúmunkása fizetése 100 százalékát jegyezte. — Boldog vagyok, hogy nem a múltban, hanem most vagyok ifjúmunkás, — mondotta. — A mult rendszer fiatalságának a nélkülözés és az iskolák zárt kapui jutottak osztályrészül. Ma viszont látom napról-napra szépüló életemet és eziérf jegyzek boldogan, mer' tudom, amikor drága hazánknak adok kölcsön, magamnak adok. Szegedi Gőzfűrész A Szegedi Gözfűrészek is sokat kaptak már az ötéves tervtől. A Szovjetunió segítségével mindenkor megfelelő mennyiségű nyersanyagot kapnak és nem kell félve a holnapra gondolniok, mint valamikor Lippai úr idején. Ezért jegyeztek lelkesen valamennyien. PUDLER ANDOR A gabona és az őszi kapások he gyűjtésének nagy munkája mellett az utóbbi időben alaposan elhanyagoltuk a tojás- és baromfibegyüjtés szorgalmazását. Ez meglátszik az eredményeken is, mert megyénk az országos értékelés szerint a versenyben mind hátrább és hátrább szorul. Ha nem javítunk sürgősen eddigi munkánkon, könnyen megtörténhetik, hogy megyénk az utolsó helyre szorul és ott szégyenkezhetI í A tojás- és baromfibegyüjtés so| rán tapasztalt hibák és hiányosságok : egyrészt abból adódnak, hogy n begyűjtő vállalat ellenőrei ts felvásárlói az első és másodfk negyedév jó eredményei után kezdtek megpihenni babératkon; úgy gondolták: a jól Indult tojás- és baromfibegyüjtés ezentúl megy magától ts. Számos helyen gondolkoztak hasonlóan községi tanácsaink és földművesszövetkezeteink is. Elfeledkeztek arról, hogy a begyűjtési tervet minden részletében, határidőre kell teljesíteni a tojásból és baromfiból is. Az eddigi hibákat és mulasztásokat tehát a legsürgősebben fel kell számolni. A begyűjtő vállalat ellenőrei adjanak meg minden segítséget és támogatást a tanácsoknak a beadásban elmaradók elszámoltatására. A földművesszövetkezetek meghatalmazottai, vezetőségei és aktívái pedig ugyanúgy, mint a gabona beadásánál. jó példával járjanak elől a tojás- és baromfi begyűjtésénél is és végezzenek felvilágosító munkát a dolgozó parasztság között a beadás gyors és maradéktalan teljesítése érdekéiben A begyűjtési miniszter második számú törvényerejű rendelete érte.mében a beadási kötelezettség tejesítéséhez a baromfi 40 százaiékát, hízott baromfiból (hízott liba, nizott kacsa), 60 százalékát pedig soványbaromfiból (csirke, tyúk, gyöngyös, pulyka) kell teljesíteni. A soványbaromfi beadásii kötelezettségű hízottbaromfi beadásával lehet teljesíteni, a hlzottbaromfi beadást azonban soványbaromfival már nem, A begyűjtés harmadik negyed, évi tcrvteljesitése érd-kében a földmöveaszűvetkezetek és a begyűjtő vállalat szeptember 28 án. vasárnap egésznapos tojásbegyüjtési napot tartanak. Erre azért van szükség, hogy dolgo. ró parasztságunknak az őszi mezőgazdaságii munkák idején ls módot nyujtsunk arra a vasárnapi átvétel, lei, hogy tojásbeadási kötelezettségét határidőre teljesíthesse. Tanácsaink és fűtamövesSzflvet" kezetelnk széles kűrben tudatosítsák ezért a szeptember 28-1 tojásátvételt nap jelentőségét minden termelővel. Vegyenek példát Pitvarostól, ahol a községi tanács elnöke jogos büszkeséggel jelentette: a község dolgozó parasztsága egész évi tojásbeadáu tervét már 99 százalékig, baromfi, begyűjtési tervét pedig 75 százalék ban teljesítette. Pitvaroson a helvi pártszervezet minden támogalá't megad a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére. A népnevelök munkájuk közben sem feledkernek meg arról, hogv a dolgozó paraszt ság figyelmét felhívják a tojás- és baromfibegyüjtés fontosságára. Juhász Már'oo Nagy lendüleliel folyik a Jegyzés az Egyetemen A szegedi Egyetem dolgozói nagy örömmel fogadták a Harmadik Békekölcsön jegyzésének hírét. Az egyes karokon korán reggel röpgyűíéseket tartottak. A lelkes hangulatú gyűléseken az egyetemi dolgozók, tanárok és hallgatók egyaránt h'tet lettek a béke megvédése mellett. Lelkes hangulatú gyűlést tartottak az orvoskar negyedik évfolyamán. A gyűlést kultúrműsor ve. zelte be: szavalat s egy rövid jelenet, amely bemutatta a nyugati országok dolgozóinak nyomorúságos életét. A beszámolóban ismertették néhány kiváló orvosunk életét, akik a mullban a diploma megszerzése után évelrig állás nélkül voltak, ma pedig mint megbecsült dolgozói államunknak, tevékenyen segítik a szocializmus épíiését. Sinka János ösztöndíjas hallgató elmondotta, hogy 190 forint ösztön, díjat kap s tavaly 150 forintot jegyzett Az idén is ennyit akart jegyezni. A röpgyűlésen azonban a hozzászólásokból meglátta, mennyire fontos az ötéves terv megvalósításában a dolgozók jegyzése. Éppen ezért az idén 50 forinttal többel, jegyez. A forró hangulatú gyűlés csasztuskák éneklésével fejeződött be. A csasztuskák felsorolták, mennyi mindent kapott a szegedi Egyetem is az ötéves tervtől s felhívták az egyetemi dolgozók figyelmét a békekölcsönjegyzésre. A többi tanszékeken is lelkes hangulatban folytak a röpgyűlések és jegyzések. A marxista tanszéken tartott gyűlésen ai hallgatók elmond, ták, hogy a napokban 50 ezer forintot kapnak könyvekre. Wagner Richárd egyetemi docens elmondotta, hogy a mostani sorsoláskor 1000 forintot nyert. A nyereményt kutatási eszközeinek kibővítésére használja fel. Greguss Pál egyetemi tanár, a Növénytant Intézet veze lője, a népnevelőknek a következőket mondotta: — „Korán reggel olvastam az újságban a harmadik békekölcsönjegyzés megindulásának hírét. Vártam már az elvtársakat. Most készülök kl az egyetemi füvészkertbe. ahol befejezés előtt áll a 70 ezer forinttal épített új melegház. Tudom, hogy az én kölcsön, jegyzésem is lehetővé tette ennek az új melegháznak a felépítését". Greguss Pál egyetemi tanár 253) forintos fizetése mellett 4000 forintot jegyzett. „A tudomány dolgozói nagyon sokat kaptak az öléves tervtől" — mondotta Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanár 2.500 forintot adott népgazdaságunknak. — A mul' jut eszembe, amikor a gyárosok, a tőkések bármenynyire is jól végeztük munkánkat nem vettek emberszámba. Forintjaimmal azt akarom elérni, hogy soha, de soha ne jöjjön vissza a mult' és megelégedett éle'ünk egyaz üzem egyik dolgozója 1.500 fcrinto' jegyzett. — Ez az összeg kis része annak a hatalmas építkezésnek — mondotta —, amelyek hazánkban napj jainkban valósulnak meg. De tu| dom, hogy az általam jegyzet' • összeg is a többi dolgozó társaiméval összesítve jelentősen járul A szegedi egyetem természettudományi karán a másodéves hallgatók röpgyűlésén a hozzászólók az egyetomi dolgozók megváltozott életéről beszéltek- A gyűlésen Kalmár László elvtárs, Kossuhtdíjas egyetemi tanár 2530 forintos fizetése mellett 7000 forint 0t jegyzett. Kalmár László elvtárs erről a következőket mondotta: — A tudomány dolgozói már eddig ts nagyon sokat kaptak az ötéves tervtől. A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében a fel. szabadulás elő't mindössze két pro. fesszor. egy Intézett tanár, egy adjunktus és két díjtalan gyakornok működött. Most pedig négy pro. fesszor. négy adjunktus, 9 tanársegéd és hét demonstrátor látja el •z oktatási munkákat és végzi a tudományos kutatást. Hogy zavarnlanul végezhesse munkáját, könyv, 'áros és négy adminisztratív tiszf v'selő áll az Intézet rendelkezésére Ehhez a nagy bővüléshez hozzájarul még hallgatólétszámunk rohamos szaporodása Mindez szükségessé tette az Intézet helyiségeinek nagyméretű bővítését: már folynak Is az Aradi vértanúk.tere és a Sztálin körút sarkán lévő iskolaépü. létben az átalakítási munkálatok hogy Intézetünk rövidesen korszerű kétemeletes otthont találjon benne. Ezt a rohamos fejlődést elősegítik az államkölcsönök. Magam Is örömmel vállalok részt népgazdaságunk fejlesztésének és kul'úrforradal. munk győzelmes megvívásának költségeiből. Ezért 7000 forint összegű harmadik békekölcsönt jegyeztem. Köfcsönjegyzéssel is szilárdítjuk a bókét Baróti Dezső egyetemi tanár, az irodalomtörténeti tudományok kan. didátusa, a bölcsészeti kar dékánja a harmadik békekölcsönjegyzésről ezt mondotta: „A harmadik békekölcsön alkalmából 5000 forintot jegyzek, örömmel teszem ezt, mert az a hatalmas építő munka, mely országunkban s a szegedi Egyetemen is, a magam munkaterületén fo'.yik. nap, mint nap a példák ezrével győzött meg, hogy történelmünk folyamán a dolgozók soha jobb célért nem áldoztak. Örömmel teszem azért is, mert a párl és népköztársaságunk kormánya lehetővé lette, hogy a tu. dományok művelői kilűnő munkafeltételek mellett, anyagi gondok rélkül végezhessék munkájukat. Amikor kölcsönt adok hazánknak, tulajdonképpen magamnak adom, mert a kölcsön összege hatalmasan kamatozk. Minden fillérje még visszafizetése előtt visszatérül a szocializmust építő Magyarország nagyszerű alkotásaiban, annak a csodálatos fejlődésnek számtalan megnyilatkozásában, amelynek végre a maga történetét építő népünk minden pillanalban boldog szemtanúja lehet. A most kibocsátott kölcsön neve Békekölcsön. Hiszem, hogy akik ma kölcsönt jegyzünk, ezzel is szilárdítjuk hazánk boldogságának, az alkotó munkának egyik legfontosabb feltételét, a békét". A Pedagógiai Főiskolán, is ünnepi hangulatban kezdődött a békekö'csönjegyzés. A forró hangulatú röpgyűlésen a hallgatók felszólald, saikban elmondották, hogy milyen keserves életük volt a múltban s most mennyire hálásak azért, hogy pártunk, kormányunk biztosította számukra a továbbtanulás lehetőségét., Boldog ember az, aki elmondhatja, hogy ilyen országban élhet Kiss István, a növénytani tanszék vezető tanára 2200 forinloa fizetése mellett 3000 forintot jegyzett. S a jegyzés alkalmával elmondotta, hogy a harmadik békekölcsönjegyzés ünnepi alkalom számára, mert érzi, hogy a jegyzéssel a magynr nép szocialista alkoló munkájának és rendíthetetlen békeharcának egy újabb lépéséhez járul hozzá ezzel. „Boldog ember az, aki elmondhatja, hogy ilyen országban élhet — mondotta — s ő maga is részese lehet ennek az új korszakot építő munkának. Minden forint a békekölcsönjegyzésben azt a hatalmas duzzadó folyamatot növeli, amelyet békemozgalomnak nevezünk. Ezt a mozgalmat megállítani nem lehet, merr százmilliók legfőbb vágyakozásából táplálkozik. Szereljük munkánkat s látjuk, hogy meg is becsülik. A békekölcsönjegyzéssel is ezl a munkát védjük". A Pedagógiai Főiskolán Szilágyi András másodéves orvosszakos, szakérettségis hallgató elmondta, hogy szülei régebben nem tudiák taníttatni. A felszabadulás után nzonban megváltozott helyzetünk — mondotta. — A párt szakérettség i? küldött, azután pedig a föisko'án tanultam tovább. Egy havi ösztör. dljamat, 400 forintot jegyeztem. — Nagy István volt szakérettségi. Rákosi ösztöndíjas hallgató 80) forintos ösztöndíja mellett 900 for'nlot jegyzett. Jegyzéséről a következőket mondja: „Csak a fejszabadu lás után jelentkezhettem bátran to vábbtanulásra. Akkor már nem váglak azt a fejemhez, hogy mii akarok a tanítóképzőben, hsnen még rendes ruhám sincs. Pártunk, népköztársaságunk gondoskodik r z egyetemi hallgatók nyugodl tanu'ásának biztosításáról, gondoskré: egyetemeink, főiskoláink fejlődé cről. Azért jegyeztem mos' 900 forintot, hogy elősegítsem ezt a f J'ödést".