Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-26 / 226. szám

r-r­Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: jegyezz békekölcsönt! Szeged dolgozói lelkesedéssel jegyzik a III. Békekölcsönt Szeged dolgozói ugyanúgy, mint az ország valamennyi dolgozója > lelkesedéssel logadta a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 1elhívását a harmadik békekölcsönjegyzéssel kapcsolatban. Megértet­ték, hogy hatalmas alkotásaink — melyek nemzetünk büszkeségei — továbbfejlesztéséhez hazánknak újabb kölcsönre van szüksége. Az eddig lezajlott kölcsön jegyzésből és sorsolásokból megértetlék dolgo­zóink, hogy minden iorintoamelyet a dolgozó nép államának ad­nak, maguknak adnak, hiszen sokszázezer dolgozó kapta már vissza többszörösen azt a pénzt, amit a dolgozó nép államának adott. De vájjon akad-e olyan dolgozó Magyarországon, aki ne érezte volna közvetve vagy közveflen azt, hogy a jegyzett összeg az ő érdekét szolgálja? Nem! Az a megszámlálhatatlan bölcsőde, napközi otthon, kultúrotthon, új üzem, új gyár, Műhelyen új kutak, bekötőutak, traktorok, kombájnok és a legmodernebb mezőgazdasági gépek és szerszámok, mind-mind a dolgozók kölcsönjegyzésének segítségével jöttek létre és szolgálják az egész magyar nép íelemelkedésé*. Es a gondolat vezérelte dolgozóinkat s amikor csütörtökön reg­gel megkezdték a harmadik békekölcsön jegyzését, ünnepélyes kere­tek között — az őszinteség és a szeretel tintájába mártott tollal ve­tették papírra jegyzésüket. Minden dolgozónak volt néhány szava, amikar jegyzett. A dolgozó anya gyermekei jövőjére, az apa délceg katonatiszt fiára, a fiatalok pedig csodás színben bontakozó lövőjük­re gqndoltak. Szegedi Textilművek A Szegedi Textilművek dolgozói reggel hat órakor, a munka meg­kezdése élőt' kipirult arccal be­szélgettek és társalgás közben már előre versenyeztek egymással, hogy ki jegyez többet. Szemük büszkén siklik körül a hatalmas munkate­rem tiszta falain és boldogan ®iet­nek gépeik mellé, várva a jegyez­tető]. ŰJAKACS KÁROLYNÉ | re szebb és Szebb legyen pártunk j vezetésével. A Szegedi Szalámigyár A Szegedi Szalámigyár dolgozói a műszak megkezdése előtt lelkes­hangú röpgyűlést tartottak, amely után örömmel kezdték meg a jegy­zést. A csontoló üzemrész Szabad­ságharcos-brigádjának tagjai egy­hangúlag elhatározták, hogy 1000 — 1000 forintot adnak kölcsön a nép államának. Mindezek mellett meg­fogadták, hogy az eddigi 120 szá­zalékos teljesítményüket a béke megvédése érdekében állandóan fokozzák. HÉGER ERZSÉBET gyermekére és férjére gondolva je­gyez fizetéséből 800 forintot. — Sokat, nagyon sokat kaptam már a dolgozó nép államától — mondotta — és úgy érzem, ezzel tartozom a pártnak és a hazának. A magam s gyermekem jövőjét akarom biztosítani jegyzett forint­jaimmal és azt akarom, hogy éle­tünk még gyorsabban szépüljön. SIMON MIHÁLY hozzá a terveink megvalósításához. A felszabadulás ó'a három eset­ben összesen t.500 forin' jutalmat kaptam és érzem, hogy pártunk és a dolgozó nép országa valóban törődik a dolgozókkal. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Az üzem pengetős zenekarának vidám osasztuskáinak hangjai mel­lett kezdtek jegyzéshez. A Papri­kafeldolgozó Vállalat dolgozói i® éizik, sokat kaptak már a dolgozó nép államától. Egészséges, korsze­rű üzemet, szép fizetést. Az üzem területén a jegyzésben különösen a pár'tagok mutatnak jó példát. Engi János 3.000. Báló Mihályné 1.500, Pollák Zoltán elvtárs pedig 3.500 forintot adott kölcsön a dol­gozó nép államának. Pédájukat kö­vette Ruzsáli Antalné, 65 éves dol­gozó, aki örömmel jegyzett 650 fo­rintot és ígérte. 200 forintot még Jegyez a házfelügyelók szakszer­vezetében is, mert 850 forintos köl­csönével akarja biztosítani négy unokája boldog jövőjét. Kopasz Is', vánné 900, Gajódi Béláné 700 fo­rintot adott gyermekei és maga békéjének biztosítása érdekében. A Szegedi Teherfuvar Egymással versenyezve kezdtek hozeá a kölcsönjegyzéshez az üzem dolgozói, hogy forintjaikkal kö­szönjék meg hazánknak, pártunk­nak az új élet minden szépségét. Déli 12 óráig 57 dolgozó 56.100 fo­rintot jegyzett. A jegyzők közöt' Soós Gábor 1.400, Dudovicz János 1.200, Schwarcz Károlyné 500, Né­meth Győző 1.200, PuSkás András 1.200, Henn László ifjúmunkás 600 forintos jegyzésével járt az élen. Ezek a dolgozók fizetésüket 200— 200 forinttal túljegyezték. Fokozzuk a tojás-és baromfibegyüités ütemét! Szeptember 28-án a megye minden Községében egésznapos tojásbegyiijtés) napot tartanak 1.200 forinttal járult hozzá békénk megvédéséhez. — A felszabadulás óta sokat, na. gyón soka' változott az életem. Párlom tette lehetővé, hogy be­lőlem, az egyszerű dolgozóból fó­művezetö lehessen ás forintjaim­mal akarom megköszönni, hogy — amit a mul'ban nem tehettem — tanulhattam. ERDÉSZ ANTAL a kötöző üzemrész ifjúmunkása fi­zetése 100 százalékát jegyezte. — Boldog vagyok, hogy nem a múltban, hanem most vagyok ifjú­munkás, — mondotta. — A mult rendszer fiatalságának a nélkülözés és az iskolák zárt kapui jutottak osztályrészül. Ma viszont látom napról-napra szépüló életemet és eziérf jegyzek boldogan, mer' tu­dom, amikor drága hazánknak adok kölcsön, magamnak adok. Szegedi Gőzfűrész A Szegedi Gözfűrészek is sokat kaptak már az ötéves tervtől. A Szovjetunió segítségével mindenkor megfelelő mennyiségű nyersanya­got kapnak és nem kell félve a holnapra gondolniok, mint valami­kor Lippai úr idején. Ezért jegyez­tek lelkesen valamennyien. PUDLER ANDOR A gabona és az őszi kapások he gyűjtésének nagy munkája mellett az utóbbi időben alaposan elhanya­goltuk a tojás- és baromfibegyüjtés szorgalmazását. Ez meglátszik az eredményeken is, mert megyénk az országos értékelés szerint a verseny­ben mind hátrább és hátrább szo­rul. Ha nem javítunk sürgősen ed­digi munkánkon, könnyen megtör­ténhetik, hogy megyénk az utolsó helyre szorul és ott szégyenkezhetI í A tojás- és baromfibegyüjtés so­| rán tapasztalt hibák és hiányosságok : egyrészt abból adódnak, hogy n begyűjtő vállalat ellenőrei ts felvásárlói az első és másodfk negyedév jó eredményei után kezdtek megpihenni babératkon; úgy gondolták: a jól Indult to­jás- és baromfibegyüjtés ezen­túl megy magától ts. Számos helyen gondolkoztak ha­sonlóan községi tanácsaink és föld­művesszövetkezeteink is. Elfeledkez­tek arról, hogy a begyűjtési tervet minden részletében, határidőre kell teljesíteni a tojásból és baromfi­ból is. Az eddigi hibákat és mulasztáso­kat tehát a legsürgősebben fel kell számolni. A begyűjtő vállalat ellen­őrei adjanak meg minden segítséget és támogatást a tanácsoknak a be­adásban elmaradók elszámoltatására. A földművesszövetkezetek meghatal­mazottai, vezetőségei és aktívái pe­dig ugyanúgy, mint a gabona beadá­sánál. jó példával járjanak elől a tojás- és baromfi begyűjtésénél is és végezzenek felvilágosító munkát a dolgozó parasztság között a be­adás gyors és maradéktalan telje­sítése érdekéiben A begyűjtési miniszter második számú törvényerejű rendelete érte.­mében a beadási kötelezettség te­jesítéséhez a baromfi 40 százaiékát, hízott baromfiból (hízott liba, ni­zott kacsa), 60 százalékát pedig so­ványbaromfiból (csirke, tyúk, gyön­gyös, pulyka) kell teljesíteni. A so­ványbaromfi beadásii kötelezettségű hízottbaromfi beadásával lehet tel­jesíteni, a hlzottbaromfi beadást azonban soványbaromfival már nem, A begyűjtés harmadik negyed, évi tcrvteljesitése érd-kében a földmöveaszűvetkezetek és a be­gyűjtő vállalat szeptember 28 án. vasárnap egésznapos tojásbe­gyüjtési napot tartanak. Erre azért van szükség, hogy dolgo. ró parasztságunknak az őszi mező­gazdaságii munkák idején ls módot nyujtsunk arra a vasárnapi átvétel, lei, hogy tojásbeadási kötelezettsé­gét határidőre teljesíthesse. Tanácsaink és fűtamövesSzflvet" kezetelnk széles kűrben tudato­sítsák ezért a szeptember 28-1 tojásátvételt nap jelentőségét minden termelővel. Vegyenek példát Pitvarostól, ahol a községi tanács elnöke jogos büszke­séggel jelentette: a község dolgozó parasztsága egész évi tojásbeadáu tervét már 99 százalékig, baromfi, begyűjtési tervét pedig 75 százalék ban teljesítette. Pitvaroson a helvi pártszervezet minden támogalá't megad a begyűjtési terv maradék­talan teljesítésére. A népnevelök munkájuk közben sem feledkernek meg arról, hogv a dolgozó paraszt ság figyelmét felhívják a tojás- és baromfibegyüjtés fontosságára. Juhász Már'oo Nagy lendüleliel folyik a Jegyzés az Egyetemen A szegedi Egyetem dolgozói nagy örömmel fogadták a Harmadik Bé­kekölcsön jegyzésének hírét. Az egyes karokon korán reggel röpgyű­íéseket tartottak. A lelkes hangu­latú gyűléseken az egyetemi dolgo­zók, tanárok és hallgatók egyaránt h'tet lettek a béke megvédése mel­lett. Lelkes hangulatú gyűlést tar­tottak az orvoskar negyedik évfo­lyamán. A gyűlést kultúrműsor ve. zelte be: szavalat s egy rövid jele­net, amely bemutatta a nyugati or­szágok dolgozóinak nyomorúságos életét. A beszámolóban ismertették néhány kiváló orvosunk életét, akik a mullban a diploma megszerzése után évelrig állás nélkül voltak, ma pedig mint megbecsült dolgozói ál­lamunknak, tevékenyen segítik a szocializmus épíiését. Sinka János ösztöndíjas hallgató elmondotta, hogy 190 forint ösztön, díjat kap s tavaly 150 forintot jegy­zett Az idén is ennyit akart jegyez­ni. A röpgyűlésen azonban a hozzá­szólásokból meglátta, mennyire fon­tos az ötéves terv megvalósításában a dolgozók jegyzése. Éppen ezért az idén 50 forinttal többel, jegyez. A forró hangulatú gyűlés csasz­tuskák éneklésével fejeződött be. A csasztuskák felsorolták, mennyi mindent kapott a szegedi Egyetem is az ötéves tervtől s felhívták az egyetemi dolgozók figyelmét a bé­kekölcsönjegyzésre. A többi tanszékeken is lelkes han­gulatban folytak a röpgyűlések és jegyzések. A marxista tanszéken tartott gyűlésen ai hallgatók elmond, ták, hogy a napokban 50 ezer forin­tot kapnak könyvekre. Wagner Ri­chárd egyetemi docens elmondotta, hogy a mostani sorsoláskor 1000 fo­rintot nyert. A nyereményt kuta­tási eszközeinek kibővítésére hasz­nálja fel. Greguss Pál egyetemi ta­nár, a Növénytant Intézet veze lője, a népnevelőknek a következőket mondotta: — „Korán reggel olvas­tam az újságban a harmadik béke­kölcsönjegyzés megindulásának hí­rét. Vártam már az elvtársakat. Most készülök kl az egyetemi fü­vészkertbe. ahol befejezés előtt áll a 70 ezer forinttal épített új me­legház. Tudom, hogy az én kölcsön, jegyzésem is lehetővé tette ennek az új melegháznak a felépítését". Gre­guss Pál egyetemi tanár 253) forin­tos fizetése mellett 4000 forintot jegyzett. „A tudomány dolgozói nagyon sokat kaptak az öléves tervtől" — mondotta Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanár 2.500 forintot adott népgazdasá­gunknak. — A mul' jut eszembe, amikor a gyárosok, a tőkések bármeny­nyire is jól végeztük munkánkat nem vettek emberszámba. Forint­jaimmal azt akarom elérni, hogy soha, de soha ne jöjjön vissza a mult' és megelégedett éle'ünk egy­az üzem egyik dolgozója 1.500 fc­rinto' jegyzett. — Ez az összeg kis része annak a hatalmas építkezésnek — mon­dotta —, amelyek hazánkban nap­j jainkban valósulnak meg. De tu­| dom, hogy az általam jegyzet' • összeg is a többi dolgozó társai­méval összesítve jelentősen járul A szegedi egyetem természettu­dományi karán a másodéves hallga­tók röpgyűlésén a hozzászólók az egyetomi dolgozók megváltozott éle­téről beszéltek- A gyűlésen Kalmár László elvtárs, Kossuhtdíjas egye­temi tanár 2530 forintos fizetése mellett 7000 forint 0t jegyzett. Kal­már László elvtárs erről a követke­zőket mondotta: — A tudomány dolgozói már ed­dig ts nagyon sokat kaptak az öt­éves tervtől. A Szegedi Tudomány­egyetem Bolyai Intézetében a fel. szabadulás elő't mindössze két pro. fesszor. egy Intézett tanár, egy ad­junktus és két díjtalan gyakornok működött. Most pedig négy pro. fesszor. négy adjunktus, 9 tanár­segéd és hét demonstrátor látja el •z oktatási munkákat és végzi a tudományos kutatást. Hogy zavar­nlanul végezhesse munkáját, könyv, 'áros és négy adminisztratív tiszf v'selő áll az Intézet rendelkezésére Ehhez a nagy bővüléshez hozzája­rul még hallgatólétszámunk roha­mos szaporodása Mindez szüksé­gessé tette az Intézet helyiségeinek nagyméretű bővítését: már folynak Is az Aradi vértanúk.tere és a Sztálin körút sarkán lévő iskolaépü. létben az átalakítási munkálatok hogy Intézetünk rövidesen korszerű kétemeletes otthont találjon benne. Ezt a rohamos fejlődést elősegítik az államkölcsönök. Magam Is öröm­mel vállalok részt népgazdaságunk fejlesztésének és kul'úrforradal. munk győzelmes megvívásának költ­ségeiből. Ezért 7000 forint összegű harmadik békekölcsönt jegyeztem. Köfcsönjegyzéssel is szilárdítjuk a bókét Baróti Dezső egyetemi tanár, az irodalomtörténeti tudományok kan. didátusa, a bölcsészeti kar dékánja a harmadik békekölcsönjegyzésről ezt mondotta: „A harmadik békekölcsön alkal­mából 5000 forintot jegyzek, öröm­mel teszem ezt, mert az a hatalmas építő munka, mely országunkban s a szegedi Egyetemen is, a magam munkaterületén fo'.yik. nap, mint nap a példák ezrével győzött meg, hogy történelmünk folyamán a dolgozók soha jobb célért nem ál­doztak. Örömmel teszem azért is, mert a párl és népköztársaságunk kormánya lehetővé lette, hogy a tu. dományok művelői kilűnő munka­feltételek mellett, anyagi gondok rélkül végezhessék munkájukat. Amikor kölcsönt adok hazánknak, tulajdonképpen magamnak adom, mert a kölcsön összege hatalmasan kamatozk. Minden fillérje még visszafizetése előtt visszatérül a szocializmust építő Magyarország nagyszerű alkotásaiban, annak a csodálatos fejlődésnek számtalan megnyilatkozásában, amelynek vég­re a maga történetét építő népünk minden pillanalban boldog szemta­núja lehet. A most kibocsátott köl­csön neve Békekölcsön. Hiszem, hogy akik ma kölcsönt jegyzünk, ezzel is szilárdítjuk hazánk boldog­ságának, az alkotó munkának egyik legfontosabb feltételét, a békét". A Pedagógiai Főiskolán, is ünnepi hangulatban kezdődött a békekö'­csönjegyzés. A forró hangulatú röpgyűlésen a hallgatók felszólald, saikban elmondották, hogy milyen keserves életük volt a múltban s most mennyire hálásak azért, hogy pártunk, kormányunk biztosította számukra a továbbtanulás lehetősé­gét., Boldog ember az, aki elmondhatja, hogy ilyen országban élhet Kiss István, a növénytani tan­szék vezető tanára 2200 forinloa fi­zetése mellett 3000 forintot jegyzett. S a jegyzés alkalmával elmondotta, hogy a harmadik békekölcsönjegy­zés ünnepi alkalom számára, mert érzi, hogy a jegyzéssel a magynr nép szocialista alkoló munkájának és rendíthetetlen békeharcának egy újabb lépéséhez járul hozzá ezzel. „Boldog ember az, aki elmondhatja, hogy ilyen országban élhet — mon­dotta — s ő maga is részese lehet ennek az új korszakot építő munká­nak. Minden forint a békekölcsön­jegyzésben azt a hatalmas duzzadó folyamatot növeli, amelyet békemoz­galomnak nevezünk. Ezt a mozgal­mat megállítani nem lehet, merr százmilliók legfőbb vágyakozásából táplálkozik. Szereljük munkánkat s látjuk, hogy meg is becsülik. A bé­kekölcsönjegyzéssel is ezl a munkát védjük". A Pedagógiai Főiskolán Szilágyi András másodéves orvosszakos, szakérettségis hallgató elmondta, hogy szülei régebben nem tudiák taníttatni. A felszabadulás után nzonban megváltozott helyzetünk — mondotta. — A párt szakérettség i? küldött, azután pedig a föisko'án tanultam tovább. Egy havi ösztör. dljamat, 400 forintot jegyeztem. — Nagy István volt szakérettségi. Rákosi ösztöndíjas hallgató 80) fo­rintos ösztöndíja mellett 900 for'n­lot jegyzett. Jegyzéséről a követke­zőket mondja: „Csak a fejszabadu lás után jelentkezhettem bátran to vábbtanulásra. Akkor már nem váglak azt a fejemhez, hogy mii akarok a tanítóképzőben, hsnen még rendes ruhám sincs. Pártunk, népköztársaságunk gondoskodik r z egyetemi hallgatók nyugodl tanu'á­sának biztosításáról, gondoskré: egyetemeink, főiskoláink fejlődé c­ről. Azért jegyeztem mos' 900 fo­rintot, hogy elősegítsem ezt a f J'ö­dést".

Next

/
Oldalképek
Tartalom