Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-25 / 225. szám

Biztosítsd családod jövöjét, takarékoskodj, jegyezz békekölcsönt! EMLÉKEZZÜNK: Munkanélküliség, éhezés, nyomor — ez volt az értelmiség élete a mnltban A harminca® évek elsó felében a munkanélküliek száma szakadatlanul nőtt a világ minden országában, igy Magyarországon is. Ahogy az akkori Délmagyarország című lap Írja négy év alatt a gyáriparban 190 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Ugyanígy nőtt az értelmiségiek, a munkanélküli diplomások szárira is. Ezért aztán a kormányzat — a Horthy-rendsze' a , d'plomások munkanélküliségének leküzdésére egyszerű, de felettébb ladikális módszerhez folyamodott." ..Hogy a gyerek beteg ne legyen, meg kell ölni a gyereke'." elve [ alapjár évről-évre csökkentették az egyetemre felvettek 6zámát A szegedi Egyetemre 1934-ben a 310 jogi karra jelentkező közül csak százötvenet vettek fel nz első évre, az orvosi és bölcsészeti <nrra pedig csupán negyven föl. Azonban... Az értelmiségiek munkanélkülisége egyre 6Úlvosabbá vált, egyre számosabban kerüllek ki a nehezen megszerzett „pozícióból" és egyre nőtt azon „diplomásoknak" száma, akik munkához sem jutottak. Ezt blzonyttja többek között a Délmagynrország 1934 szeptember 22. számában megjelent cikk H7 kérvény keresi gazdáját „A mutt év szeptembere óta — írja a lap — egy év leforgása alatt 147 kérvényt nyújtottak be a városhoz állásügyhen, de bizony közülük senkit sem sikerült állásba juttatni. Hatvon százalékban diplomások kérvényezlek alkalmaztatásukat és csatolták a kérvényhez okmányaikat is ..." Milyen diplomások voltak? Ki tudná uzt ma már megmondani, bizonyos, hogy voltak közöttük orvosok, ügyvédek, mérnökök és tanárok, nemkülönben tanílók is. Hiszen egyikre 6em volt szükség akkoriban. Csak egy pár év telt el azóta, hogy éppen Szegeden 35 osz'ályt szüntettek meg a népiskolákban és ezzel ls sok tanító vált feleslegessé..« „A legtöbben azt írták kérvényükben — folytatja a lap —, hogy bármii ven alkalmazást elfogadnak, csak némi keresethez jussanak. Van a diplomások közötI számos diplomás nő és olyanok is akadnak, kiknek több diploma van birtokukban, még sem tudnak még ideiglenesen sem elhelyezkedni". A cikk beszámol arról, hogy a polgármesteri hivatal felszólítja a 147 kérvényezöti jelentkezzenek beadott okmányaikért. Diplomás tanárnők, mérnökök, tanárok, ügyvédek bármilyen munkára vállalkoztak, Írnoknak, altisztnek, utcaseprők Í6 igen szívesen lettek volna — ez is jobb, mint az éhezés... Ez is jobb mint a kegyelemkenyér. A város néha ezt is adott... 1934 szeptember 20-án nagy vita volt az illetékes városi ügyosztályon: engedjék meg, vagy ne az állástalan tanítók foglalkoztatását? Arról volt szó, hogy a tanítóknak rendeletben adták ki, kötelesek kisegítő iskolákban délutánonként órákat tartani. A tanítók egy része gyengélkedésére hivatkozva saját keresetéből fizetve állástalan tanítókat kért fel az órák megtartására. Akadtak azonban egyes tanácsurak, akik még ezt is ellenezték és csak hosszú vita után szavazták meg az engedélvt. Ettől fogva az állásban levő tanítok tanárok — felkérhettek egy-egv állástalant a maguk helyettesítésére — ha saját — 174—234 pengős — fizetésükből megfizették nekik az óradijat... Az indokolás szerint: „fgy havi 20—30 pengőhöz juthatnak, amiből fenntarthatják magukat." Havi húsz pengő? Hogyan lehetett ebből kijönni? Erre „d válasz' a Délmagyarofszág 1934 szeptember 21-én megjelent cikke. Egy diplomás munkanélküli lakása „Egy belvárosi udvar végében egy szoba-konyhás lakásban lakik leleségével és gimnázista fiával együtt. A konyha eredetileg előszobának készült, csak mostanában nevezték ki konyhának, azáltal, hogy egy takaréktűzhelyen állítottak be. A konyhára azonban jóformán semmi szükség nincs. Látszikl hogy a tűzhelyet régófa nem használták. Hidegen ásít a barátságtalan előszobában. Hidegen és társtalanul, mert rajta kívül semmi más bútor, még csak egy hokkedli sincs a helyiségben. Az inségmunkás diplomás betes_ sékel a szobába, aho' harmadmagával lakik. Az őszi este félhomályba burkolja a szoba1, de azért jól látni mindent. Az egész bútorzat egyetten szegényes vaságyból áll. Itt alszik a házaspár. A fiának már nincs fekvőhelye, a iöldön alszik ... A szoba sarkában egy asztal... nemrégiben még láda volt... — Ebben a hónaoban — mondja az ínségmunkás diplomás — J3 pengő volt a keresetem, a jövő hónapban húsz pengő... Ebből kelt megélnünk..." Hogy hogyan, ez az előbbiekből kiderült. EMLÉKEZZÜNK DICSŐ MULTUNKRA Éa ma : Kommentár helyett; részletek az ötéves tervből: „... az ipari technikumok hallgatóinak számát 10.400-ról 50.000re kell felemelni." 36 § (4). Az egyetemi és főiskolai hallgatók számát a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben előírt 8.000 fő helyeit 30.000 fővel kell emelni. A főiskolai és egyetemi hallgatók létszámának 1954-ben el kell érnie az 53.000 tót..: G. u Néphadseregünk a béke és a szabadság védelmezője LLÍTÁS A TISZTI KLUBBAN KlAl Hatalmas táblára elhelyezett fényképek Néphadseregünk éleiéből, idézetek nagy tanítóink hadseregünk fejlődésére vonatkozó tanításaiból: ez a Tiszti Klub kiállításának anyaga. A kiállítás szemléltető és eleven képet nyújt hadseregünk harcosainak, lisztjeinek életéről, bemutatja, hogyan dolgozik a szovjet hadsereg példája nyomán Néphadseregünk. Harcosaink példaképüknek a szovjet hősöket tekinlik. Tőlük tanulták meg a haza Iránti odaadást, a helyes katonai módszereket. A kiállítás fényképein látjuk a sztálin. grádi utaai harcok tüzében helytálló szovjet hősöket, a budapesti felszabadító harcok katonáit. A kiállítás bemutatja, hogy a szovjet harcosok példája nyomán hogyan készülnek a mi katonáink a haza védelmére, hogyan alkalmazzák, használják fel a szovjet katonák tapasztalatait. Látjuk katonáinkat gyakorlatokon, céllövészet közben, látjuk, hogyan rejtik, álcázzák magukul az ellenség figyelő szeme elől. Harcosaink fo'yón kelnek át, ágyút vontatnak megáradt patakban, forró napsütésben meredek sziklákon gyakorlatoznak, hosszú menetgyakorlatokon szerzik meg azt az erőt. ügyességet és katonai ludast, mely a győzelem egyik legfontosabb feltétele. Nagy nehézségeket kell legyőzni katonáinknak a gyakorlatok közben. Tudják, hogy cz a biztosítéka a harc sikerének. ..Inkább egy vödör verejték a gyakorlatokon, mint egy csepp vér a harctéren" — mondják a szovjet harcosok e a mi katonáink ls ennek szellemében dolgoznak. Bemulatja a kiállítás kiváló fegyvereinket. Látjuk a félelmetes fegyvereket harcok közben is. Egyik képen a sztálini solymok példája nyomán dolgozó repülőinket, másikon hatalmas harckocs jainkat, a világ legmodernebb páncélosait, tüzéreinket, aknavetőnkel láljuk. A kiállítás képei bizonyítják, milyen szerelettel. bizakodással fordulnak katonáink fegyvereik fc'.é. A gyakorlatok szünele'ben szeretetlel, féltő gonddal ápolják a fegyvereiket, amelyek minden veszéllyel szemben sédik qtat Néphadseregünk tisztelettel tekint elődeire, a magyar szabadságharc nagy hőseire. 1848 néphadserege, a dicsőséges Tanácsköztársaság Vörös Hadserege katorái. Néphadseregünk példaképei. Szemléltetően, érzékelteti a kiállítás a kapcsolat elevenségét. Két érdekes kép mutatja ezt, amelyen láljuk katonáinkat a Hadtörténeti Múzeumban. Néphadseregünk nemcsak a szakmai tudás jobb elsajátításában áll toronymagasan a Horthy-rendszer hadserege fölött, hanem abban is, hogy törődik katonái műveltségének emelésével. A politikai foglalkozásokon. a természettudományos előadásokon. a könyvtárban, a kullúrsátorban és a kultúrcsoporiokban munkás- és paraszlfiataljaink egyre jobbam sajátítják el azokat az érté. keket, melyeket az emberiség eddigi fejlődése során létrehozott. Érdekes képek bizonyítják, hogy katonátok ügyességének fejlesztésével n szigorúan veit katonai kiképzőién kivül is milyen sokat törődnek. Az állandó és változalos sporlfoglalko. zásclz mutatják ezt legelevenebbem. Néphadseregünk tisztjei is állandóan tanulnak. A kiállítás fényképein lá'juk az elmélyülten könyv fölé hajló katonatiszteket, látjuk a táblánál álló oktatótisztet, a honvéd segítőjét, vezetőjét. Látjuk a harcosokkal való egyéni törődést, mely egyrészt a harcos szakmai tudásának emelését, másrészt a lisztek és a honvédség közötti kapcsolat megszilárdulását segíti. Néphadseregünk egy a dolgozó néppel. A tisztek és a harcosok egyaránt a dolgozó nép gyermekei. A kiállítás igazolja népünk és katonáink kapcsolatának elevenségét. Katonáink rendszeresen tanulmányozzák azokat az eredményeket, amelyeket üzemi munkásaink, dolgozó parasztjaink a termelésben elérnek. Harcosaink segítik is ezeknek az eredményeknek az elérését. Segítettek katonáink dolgozó parasztságunknak az aratásban, ott. voltak az árvízveszély idején is menteni a dolgozó nép vagyonát. Néphadseregünk hálája tükröződik ezekből a képekből. A hála a dolgozó r.ép munkájáért, mely elősegítette Néphadseregünk megteremtését. Látszik a képekből is, hadseregünk kaitonáj ludják. a katonai tudás megszerzéséért, a dolgozó nép munkájáért ls köszönet jár. A kiállítás minden képéből bebizonyosodik. hogy Néphadseregünk drága hazánk és dolgozó répünk. békénk megingathatatlan védelmezője. , ' ' Az én őseim a Pákozd-melletti püspöki, majd később a Kégli, féle nagybirtokon cselédként dolgoztak. Nagyapám sűrűn járta a ha'árt és amikor magával vitt Pakozű határának a Vclenccttóhoz közelebb eső részére, mindig büszkén, ragyogó szemekkel beszélt arról. hogy 1848-ban a hős sza. badságharcosok nagy vereséget mértek a betolakodott horvát hadakra. Falumban az egyszerű emberek a pákozdi csatára úgy emlékeznek vissza, mint ,,horvát-f u'ásra'". Nagyapám úgy mesélt a szabadság, harcos hősökről, hogy hazájukat forró* szerették és ez az érzés megkétszerezte sorai, kat. Nagyanyám szülei a Pákozddal sznmszé. dos Pátkán laktak. A horvá'ok menekülésükkor ebbe a faluba szorultak, A megvert horvát hadak vezére szabadrablásra biz. tatia katonáit. A falu összes lábasjószágát elhajtották és összegyűjtötték a pincékben tartott bort. Ami. kor a duhaj bán és katonái lerészeged. tek — a megmaradt bort kieresztették a hordókból. Ezzel sem elégedtek meg a szégyenteljes vereséget szen. vedett horvát hordák. A bán parancsára elő kellett vezetni a falu valamennyi lányát, ö maga kiválogatta közülük a négy legszeb. bet, a többit pedig katonái között szétoszlottá. A dorbézoló katonákat a közeledő honvédsereg verte kl a faluból, de még elvonulásuk előtt arra is jutott Idejük, hogy a falu szalmatetős házait, melyekben a johhágvnk él'ek, fölgyújtották. A meggyalázott és kisemmizett magyar parasztok nem hagyták szó nélkül a horvátok kegyetlenkedő, seit. A pákozdi és pátkal parasztok csat. lakoztak a harcoló szabadságharcosokhoz, fegyvert fogtak. Sikerül' e'fogntok 8 horvátokkal összeesküvő német földesurat és a falu melletti — azóta Golgotának eL nevezett — hegyoldal, ban felakasztották, A népünk szabad" ságára tört horvát és osz'rák betolakodók módszerei igen jól ba. sonlitanak a déli ha. fárszéleinken leselkedő Tito-fasiszták mód. szereire. Ezek a pribékek is arra töreked, nek, hogy felgyújtsák házainkat, elpusztítsák boldog hazánkat, fel. dúlják családjaink bé. kéjét. A Tito-fasiszták azonban már szer. vezettebb, erősebb hadseregre találnának, min' nagyapáink se. regei voltak. Éppen olyan véres fejjel menekülnének fegyvereink és haragunk elöl, mint ahogy 1848-ban Pákozdnál tették a horvátok. Szabó István tiszthelyettes Közel félmillió forint értékű nyeremény* fizetlek ki eddig megyénkben Napról-napra emelkedik azoknak a szánta, akik a II. békekölcsön első sorsolásának boldog nyertesei lettek. Eddig mintegy félmillió forint értékű nyereményt fizettek kl megyénkben. Csupán Hódmezővásárhelyen 573 boldog nyertes van, míg Szegeden 525 eddig a számuk. A tegnapi nap folyamán vette fel 5000 forintos nyereményét Sáfrányl Mihály, a csongrádi rendőrkapitányság vezetője és La. hodszki Endréné, a hódmezővásárhelyi Tüdőbefeggondozó egészségügyi dolgozója. Mindkelten 200 forintos kötvényükkel nyerték az 5000—5000 forintot. A kifizetések folynak. Az OTP fiókok, a postahivatal naprólnapra újabb összegeket fizet kl. Az OTP és a tanácsadók dolgozó' Igyekeznek munkájukat úgy végezni hogy a legkisebb nyereményről ts értesítsék azt a dolgozót, aki esetleg nyerőszámát eddig még nem fcdez'e fel. Holnap este mutatja be a szegedi Nemzeti Színház Lehár Luxemburg grófja című operettjét Holnap, 26-án este fél 8 órai kezdettel mutatja be a Szegcdi ÁHaimi Nemzeti Színház Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjétA főszerepeket játsszák: Iván Margit, Németh János. Sugár Mihály, Papp Teri, Lontay Margit és Laikky József. Az előadást Hortobágyi Margit rfndezle. A bemutató eM Szeged dolgozói nagy érdeklődéssel tekintenek. ÁLLAMKÖLCSÖNÖK a kapitalista országokban a szocializmus hazájában Tőkés országokban már régóta bocsátanak ki államkölcsönöket. Ezek az államkölcsönök rendszerint a költségvetési deficit fedezésére szolgálnak. Az elmúlt tíz évben például az Egyesüli Államok. Ar.g;ia, Franc'aország, Olaszország és más kapitalista országok egész sorának egyetlen egy esetben sem sikerült deficit nélkül zárni a költségvetési évet. Az Egyesüli Államok államadóssága például az 1950— 51-es pénzügyi év végén az 1937—38-as költségvetési évben fennmaradt államadóssághoz képest 6.2-szeresére növekedett s most már ötszörösen múlja felül az egész költségvetési összeget. A kapitalista állam eladósodása a lökés rendszer egyik jellegzetessége. Franciaország államadóssága például ebben az évben már csillagászati számot: 4286 milliárd frankot ért el, ami tízszeresen felülmúlja Franciaország 1938. évi államadósságát. A kölcsönjegyzök főleg a tőkés elemekből kerülnek ki. minthogy a dolgozóknak megtakarított pénzük r.incsen. Ezek a kölcsönök különben is elsősorban a vagyonos osztály érdekeit szolgálják. Francia, országban legutóbb kibocsátották az úgynevezett „aranykölcsöni", A kormány rendkivüli előjogokat biztosított a kölcsönjegyző tőkéseknek. A kölcsönt aranyban számították ki, ami azt jelentette, hogy ha például a Lajos-arany a fekelep'aeon 4000 frankot ér, akkor annak ériékét kölcsönjegyzéskor 6000 franknak számítják. Az „aranykölcsönbe" fektetett lőke tehát így automatikusan másfélszeresére nő. Ötszázmilliárd frankra számítottak, ezzel szemben csupán 195 milliárd frankot jegyezlek. Az államkölcsönök terhét minden kapitalista országban a dolgozók v'selik. Az új adók. az adóprés megszorítása, az infláció: mindez felidézi a dolgozó rétegek amúgyis alacsony reálbérének további csökkenését, életszínvonaluk romlását. Az adóterhek az államadósság arányában nőnek. A tőkés országokban tehát az államkölcsönök a dolgozó tömegek további kifosztásának eszközei. Az Egyesült Államok 1951— 52-es költségvetésében egyedül a kölcsönök után fizetendő kamat több mint 6 milliárd dollárral szerepel. Ez a pénz is a kölcsönkölvények b'rtokában lévő pénzmágnások kezébe jut. Nyugat-Európa kapitalista országaiban az adók fe'emésztik az egy lakosra eső átlagos évi jövedelem 47—60 százalékát. Kapitalista országokban tehát kizsákmányoló jellegűek az államkölcsönök, A szocialista államkölcsönök — népi kölcsönök. A szocialista gazdasági rendszerben a költségvetési mérleg egyensúlyozott. 1924-től egészen a Nagy Honvédő Háborúig állandóan defieilmer.tes volt a Szovjetunió költségvetése. Bár a háború legnagyobb terhét a Szovjetunió viselte, mégis csupán kétszer merült fel elenyésző államháztartási hiány: 1942-ben, amikor a kiadások 10,3 százalékát jelentette a deficit és 1943-ban, amikor már cz az arány is 3,5 százalékra csökkeni. A Szovjetunió 1952. évi költségvetésében a tervezett bevétel már 33 milliárd rubellel több, mint a ki Kiások összege. A költségvetésben azonban a kölcsönjegyzésből befolyó összeg csak ki3 súllyal szerepel, az 1952. évi költségvetésben például mindössze 8,3 százalékkal. A költségvetési bevételek főforrása a szocialista vállalatok nyereségbefizelése. ami az összes állami bevételek 80 százaléka. A szovjet emberek önlcén'esen adják kölcsön az államnak megtakarított pénzüket. Hazafias kötelességüknek érzik, hogy így is kivegyék rész ükei a kommunizmus építésének pénzügyi fedezéséből. Az államnak kölcsönadott összegek körforgást írnak 'e és a kölcsönkölvények után kifizetett nyereményekkel és kamattal együtt folynak vissza a dolgozók személyi költségvetésébe. A háború előtti években, a kötvények névértékét is beszámítva, 7,6 milliárd rubelt fizettek ki a dolgozóknak. A háború utáni első sztálni ötéves terv éveiben nyeremények formájában 17 mlKiárd rubelt fizettek ki. Nye-emény formájában egyedül idén 7 milliárd rubelhez jutnak a dolgozók. Nagyösszegit személyi jövedelmet biztosítanak tehát a Szovjetunió államkölcsönei a lakosságnak. A Szovjetunió és a népi demokratikus orszá. gok átíaimkölcsönei tömegjellegű kölcsönök, mivef a jegyzésben szinte kivétel nélkül minden dolgozó részlvesz. A szovjet kölcsönök rövekvő népszerűségé ről, va'óban népi jellegéről ítéletet alkothatunk magunknak a jegyzésben résztvevők számából. Ebti Iparosítási Kölcsönt 6 millió ember jegyezte le. Ez időszerlnt a szovjet államkölcsönök lejegyzőinek száma már elért a 70 milliót. A kapilaJist3 országokban a dolgozók adóterheinek fokozásával fizetik — ha egyáltalában, fizeiik —' az államkölcsönök kamatait. A szovjet emberek mindenkor örömmel és bizalommal jegyeznek kölcsönt, mert tudják, hogy ezek az összegek elsősorban a békés építő munkát, a nép. gazdaság fejlesztését: a kommunizmus 'építését szolgálják.