Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-23 / 223. szám

KEDD, 1965. SZEPTEMBER 23. 1 A s&éfiüta Uazán, ötévé* tenven, iskatan (elüt láadásl is kaptak — nmeitek örömmel Jegyeztek kölcsönt ta-1 valy a szegedi Ruhagyárban, mert j tudták, hogy a dolgozó nép szebb és gazdagabb országának építését1 elősegítő második Békekölcsönről van szó. Ott vot a pirosarcú, boldogan jegyzők között a fiatal, 21 éves Pálinkó Éva is. Sokáig gondolkodott azon: mennyit jegyezzen, mennyi' adjon a dolgozó nép államának. 'Aztán amikor megcsinálta magában a „költségvetést", s arra gondolt, hogy ó a családfenntartó, 250 .forintot jegyzett nagy, kerekbetűk'kel, számokkal az fvre. Azóta tel'ek, múltak a napok és Pálinkó Éva sokszor lelkiismeretfurdalást érzett azért, nrert úgy gondolta, keveset jegyzet Soka' kapott már a dolgozó nép államától. bét húga gimnáziumi tanuló Az egyik orvos lesz. Húgait az állam taníttatja és gondoskodik arról, hogy kiváló szakemberekké váljanak iskolájuk elvégzésével. Mennyi sok, mennyi töméntelen pénzbe került volna két húga taníttatása, ha még mos' ie a fasiszta Horthy-rendszer jármát lyögnénkl Ez jut eszébe számtalanszor, de aztán eszébe jut az is, hogy a mulfban az iskola kapui nem? a dolgozók. nem a proletárgyermekek, hanem a gazdagok, a grófok, bárók, a földesurak és a gyárosok gyermekeinek 'árultak csak szélesre. Ma a dolgozóké az iskola is. — Ilyenkor lágyan simítja hátra barna hullámos fürtjeit s mélyeniiló szemeiben a boldogság csillog. Szépnek, egyre szépülőbbnek érzi ále'ét és két húga hazánktól kapott ajándékát a magáénak is érzi. Amikor pedig megkezdődött a második Békekölcsön első sorsolása, nagy izgalommal vette elő két darab kötvényét. Furcsa gondolatok kavaroglak agyában, aztán egy pillanatra elkomolyodott. Arra gondolt, hogy 6okan vannak olyanok, akik lényegesen többet jegyeztek. Több a kötvényük és többe' is nyerhetnek. A minap a Szabad Nép-et olvasta, Szemével sebesen falla a gyorslistát. Nyer'. 500 forinttal húzták ki 200 forintos kötvényét. Édesanyjához futott és kipirult arccal, boldogan újságolta az anyja körül alló testvéreinek is. Azok kíváncsian hajoltak a lista fölé és valóban megtalálták a kötvény számát. Amikor már mindenki kiszámolta belőle a részé', ö csak ennyit mondott: — Én könyvet vessek belőle, amelyből tanulhatok, hogy a DISZ-ben még jobb propagandista lehessek. A szoba levegője megtelt melegséggel. boldog érzés töltötte el őket. A szépülő hazán, ötéves terven, iskolán felül ráadást is kaptak: — nyertek. Tőbb tervlétesítmény megvalósítását biztosítja a városi tanács jövőévi költségvetése Szeged Városi Tanácsa ezévi ötö. dik rendes ülésén Komócsin Antal elvtárs, a Begyűjtési Állandó Bizottság elnöke tartott beszámolót. Elmondotta, hogy a dolgozó parasztság. követve az ipari munkások példáját, egymással versenyzve kezdte meg és hajtja végre ma ls folyamatosan a begyüj lést és harcol ma is a szebb eredmények eléréséért. Megemlítette példaként Széli József Rókusi ff. 154. szám alatti kétholdas dolgozó parasztot, aki burgonya-, búza-, rozs., árpa- és kukoricabeadási kötelezettségének 110 százalékban tett eleget. Beszélt mégRajnok Irén Rigó-utca 27., Der. hács János ösz-utca 43. szám alatti dolgozó parasztokról, akik ugyancsak példásan teljesíi élték kötelezettségüket. Beszélt Komócsin elv. társ arról is, hogy az eredmények mellett vannak még olyanok is.akik eddigi eredményeink és célkitűzéseinknek megvalósítását szabotálni akarták a begyűjtés elmulasztásával. Itt megemlítette Rácz István volt .,vitéz"-t, Pető Józsefet, dr. Ló. zárnét és még több kulákot, akiket a begyűjtés elmulasztása miatt megbüntetett a bíróság. Komócsin Antal elvtárs elmondotta azi is, hogy a lojásbegyüj lésben jelentős lemaradás mutatkozik. Dénes Leó elvlárs, a végrehajtóbizottság elnöke elmondotta, hogy az egyes állandó bizottságok és a tanács tagjai milyen munkát végeztek a negyedik ülés óta. Beszámolt arról is Dénes elvtárs, hogy mit hajtottak végre azokból a kérelmekből, amelyeket a tanácstagok fogadóóráin kérlek a dolgozók. így például a tanács a dolgozók kérésére uta kat, kúlkifolyókat javíttatott meg, fásítást hajtatott végre és számos népboltot létesflett. , Komócsin Mihály elvtárs, a Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője a város 1953. évi költségvetési tervezetét ismertette: — 1950-beh. a Tanács megalakulásának évében 16 millió forintos költségvetési kerettel kezdte meg működését a Tanács — mondotta Komócsin Mihály elvtárs. — 1951ben 33 millió forintos. 1952-ben 41 millió forintos kerettel végeztük el feladatainkat, mig 1953-ban 48 millió forintos költségvetési kerettel gazdálkodhatunk. — ővódák. napközi otthonok létesítésére ebben az évber 2,628.409 forintot, mig az 1953. évben 3,417.000 forintot irányoz etó a Tanács. Az általános is. kólák költségvetési tervét 4,965.000 forinttá emeltük fel. Nevelőotthonokai 2,100.000, diákotthonokat 1 mii. lió 300.900 forint felhasználásával létesítünk. Kórházaikra, rendelőintézetekre 4,363.000, illetve 3,700.500 forintot irányoztunk elő. A gondozóintézetekre újabb 700.000 forinlot fordítunk. A különböző járványok elleni védekezésre, a dolgozók egész, ségvédelmének biztosítására 14 millió 957.590 forintot fordít a Tanács. Ezenkívül még számos intézmény karbantartására, illetve létesítésére, kibővítésére fordítandó összeg menynyiségét ismertette Komócsin elv. társ. A MAGYAR NEP OLVASÓ NÉPPÉ VALIK Révai elvtárs mondotta, hogy a magyar nép olvasó néppé vélik, olvasva és tanulva épitt a szocializmust. Ez' a hatalmas utat a felszabadulás óta let'ük meg. Kultúnorradalmunknak ez az eredménye, a termelési feladatok' megoldásának is nagy segítője. A könyv — kultúrforradalmunk e fontos fegyvere, — nemcsak szórakoztat, tanít és nevel, de ezzel együtt a termelési nehézségek legyőzésében is 6egít, Megérteti az olvasóval a termelés emelésének fontosságát, a munka megjavításához pedig tanácsokat ad. Dolgozóink számára ezért fontos a könyvek tanulmányozása, s ezért tesz meg kormányzatunk mindent, hogy a legjobb könyvekel juttassa el a dolgozókhoz: az üzemi munkásokhoz és a dolgozó parasztokhoz, azokhoz, akik a múltban mesterségesen el voltak zárva a könyvtől, a kultúrától. Igazolja ezt könyvtáraink hatalmas fejlődése. A felszabadulás előtt, 1938-ban mindössze két könyvtár vott Szegeden. Ma 73 könyvtár szolgálja a dolgozók művelődési igényét. A könyvtárak számának emelkedése mellett kultúrforradalmunk egyik nagy eredményét mutatja az is; hogy egyre emelkedik az olvasók, a könyvkikölcsönzők szánra. i A Szegedi Kenderfonógyáx üzemi | könyvtarában például 1945-ben I még csak 300 könyv volt. Ma az üzem központi könyvtarában 870 könyv van. Ezenkívül hat üzemrészben, műhelykönyvtár' létesítettek. Ezekben 50—50 könyv áll az olvasók rendelkezésére. Ezek szerint összesen közel 1.200 könyv van a Szegedi Kenderfonógyárban. Havonta átlag 300 dolgozó látogatja a könyvtárakat'. A könyvek müfajszerinti megoszlásában a szépirodalmi mrüvek száma a legnagyobb. Regény 420, vers 101, egyéb szépirodalmi mű 37, útleírás 29, politikai mű 271 és egyéb mfl 9 kötet van csak a központi könyvtárban. Négy-öt példányban járnak a különféle folyóiratok: a Csillag a Társadalmi Szemle, a Tiszatáj, az Uj Hang, az Élet és Tudomány, a Béke és Szabadság, a Szovjet Kuttúra, a hatalmas, orosznyelvű folyóirat; a Szovjetunió, — a legkedveltebb könyvtári olvasmányok. 1951 júliusában szervezték az üzemben a műhelykönyvtárakat.. A Kóhyv&űÁ jtómi ms í9Sf 2 70 mühelykönyvtáraknak az a céljuk, hogy megkönnyítsék a dolgozók könyvhöz jutását, ne kelljen a dolgozóknak a központi könyvtárba járni a könyvekért, hanem azonnal munka u'án, műhelyükben kaphassák meg. A múhelykönyvtárakból mindennap lehet könyvet kölcsönözni. Az üzemi könyvtár részére könyvvásárlási célokra havonta átlag 600 forintot biztosítottak. Ebből az összegből a könyvtár fejlődhet: a legújabb könyvek beszerzésével tudja szolgálni a dolgozók egyre növekvö igényét. A kölcsönzött könyvek közö" legnagyobb számban szépirodalmi í művek találhatók. A magyar klaezj szikusok, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór művei mellett a szovjet szépirodalmi munkák, Azsejew, PolevoJ, Pnvlenko művei mindennapos olvasmánya az üzem dolgozóinak. A könyvtár további fejlődését segíti, hogy a könyvtárnak a közel, jövőben függetlenített könyvtárosa I lesz. Eddig a könyvtár vezetését társadalmi munkában végezték. Most lehetővé válik, hogy a függetlenttett kőnyv'áros munkája még jobban kiszélesítse a dolgozók olvasómozgalmát. A függetlenttett könyvtáros beállítása i6 azt bizonyltja, hogy népi demokráciánk kormánya mennyire fontosnak tartja dolgozóink művelődési jogának biztosítását. VESSÜK ÖSSZE A mezőgazda Jugoszláviában körülbelül í,371.000 parasztgazdaság van, ezzel szemben a' egész ország mezőgazdaságában az ekék száma mindössze 1,180.000. Ezek túlnyomó része is az állami birtokok és a kulákok tulajdonában van s igy közel másfélmillió paraszt gazdaságnak egyálta. Ián nincs ekéje. Ezekben a gazdaságokban ma is faekével szántanak, mint a mezőgazdaság őskorában, de akad olyan szegényparaszt is, akinek még faekéje sincs és kénytelen kapával művelni a földjét. Horvátországban 600.00 parasztgazdaságra mindössze 172.000 fogat jut. A kormányzat ahelyett, hogy segített volna, az idén, éppen a tavaszi vetési munkálatok idején 68.000 fogatot egyéb munkákra, igy például az erdőkből kitermelt fa szállítására vett igénybe. Hasonlóképpen vetés idején a parasztok ezreit kcnyszeritelték más munkálatokra. Montenegróból majdnem minden munkaképes férfit építkezésekhez vezényellek, amikor a földeken kellett volna dolgozniok. Ezért aztán országszerte hatalmas területek maradtak parlagon. Csak egy példa: a Vajdaságban az idén április elsejétől 50.000 katasztrális holddal kevesebb volt bevetve, múlt az elmúlt évben. Szemléltető módon világítja meg a dolgozó parasztok kizsákmányolását a kulákok által élelrehívott és a vezetésük alatt állá benicsanicai „szövetkezel" működése. Ebbe a „szövetkezetbe" 94 parasztgazdaságot kényszerítettek belépésre 370 dolgozóval. Ta. valy a kulákok ravaszul mesterkedjek: maguk alig dolgoztak, minden nehéz mumkát a cselédekké züllesztett szegényparasztokkal végeztettek. Amikor azonban a jövedelemelosztásra került a sor. a jövedelem egyharmadát a vezc'őség és a kulákok osztották szét maguk között, amnak ellenére, hogy együttvéve alig dolgoztak 40 napot s számuk 26 volt. Ugyanakkor több mint SOO szegényparaszt mindössze 20 dúvár napszámot kapott. Ehhez hasonló esetek adódnak szép számmal 8 ennek következménye a Tito rendszer által támogatott, a fasiszta rendszer számára megerősített osztálybázis, a kulákság erősödése és a dolgozó parasztság elnyomorodása. A belső piacokon uralkodó viszonyok lehetővé teszik azt is. hogy a kulákság széles körben üzérkedjék a mezőgazdasági terményekkel. Aratás idején alacsony áron összevásárolják a gabonát az adósságokkal küzdő, megszorult szegényparasztoktót és magas áron adják tovább — vetések idején, éppen a szegényparasztságnak, amelytől felvásárolták. Titóék adópolitikája is a kulákságot dédelgeti t a szegényparasztságot sújtja. A jugoszláv paraszt adózni köteles a be ncm vetett földek után is; nem számit, hogy vetőmaghiány, igavonó jószág hiánya miatt nem tudta bevetni a földet. A parasztok ezreit kényszermunkára viszik, a fiatalokat pedig az imperialistákat: kiszolgáló hadseregbe. Jelenleg 700.000 fiatal paraszt szolgál a titóisia hadseregben, ság két arca nálunk A Központi Statisztikai Hivatal július 18-1 jelentése szerint az ötéves terv harmadik évének második negyedévében a következő eredményeket értük el mezőgazdaságunkban: >,A vetésterületek hasznosítása kedvezőbb, mint az előző években. Állatállományunk fejlesztését szolgálja u takarmányteriiletek növekedése. Mintegy 90.000 holddal emelkedett a tavaszinál magír subb hozamú ősziárpu vetésterülete és körülbelül 100 ezer holddal nagyobb a tavalyinál a szála.stakarmáuyok vetésterülete. Az ipari növények és a rizs területe Is emelkedett. Jelentősen nő a városi dolgozók jobb ellátását szolgáló szántóföldi zöldségvetés területe. Az állami gazdaságok összes területe az elmúlt év azonos Időszakához viszonyítva 41.4 százalékkal, szántóterülete 42,8 százalékkal emelkedett. Nagyarányú állatállományunk emelkedése is. Az elmúlt év azonos időszakához képest u lóállomány 74.1 százalékos, a szarvasmarhaáltamány 75,1 százalékos, a sertésállomány 47.6 százalékos emelkedést mutat." Az állami gazdaságok nnpi átlagos tejhozama egy év alalt 24,6 százalékkal emelkedett. A hízóba állított szarvasmarha száma 57 százalékkal- a hízósertések száma 70 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt, A gépállomások traktor- és vontatóá'lománya, az előző év azonos időszakához képest, jelentősen nőtt. A gépállomásokon lévő kombájnok száma egy év alatt több, mint 3 és félszeresére, az aratógépeké mintegy 25 százalékkal, a cséplőgépek száma 45 százalékkal emelkedett" , Módositolt ötéves tervünk 24- paragrufnsa kimondja, hogy „(1). A gépállomások és az ál'ami gaz daságok korszerű mezőgazdasági gépekkel va'ó ellátásával el kell érni, hogy 1954-ben országunk szanlóföldterüleiét a mélyszántás 00 százalékát, a tar'ókántás 83 százalékát, az aratás 50 százalékát, a burgonyaszedés 50 százalékát, a cukorrépaszedés 43 százalékát: a kapálás 30 száza'íktít géppel végezzék. (2). Az ötéves terv Időszakában 26 100 trak'orl kell a gépállomások és az állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ezzel a mezőgazdaságban dolgozó állami traktorok teljesítő képességét vonóhorogióerőben kifejezve az 1949, évi 69 721 lóerőről 1954. év végére 334.637 lóerőre kell emelni. A traktorok számának növelése mellett adni kel] a gépállomások nak és állami gazdaságoknak 17-320 űj traktorokét. 6800 kultlvátort, 6300 traktoros vetőgépet. 860 hurgonyaültetö gépet, 1820 szelektort, 9060 kévekötő-aratógépet és 2600 arató-eséplőgépet," Vegyiparunk fejlődése lehelővé teszi, hogv egyegy katasztrális holdra az 1940. évi 12.3 ki'ogram. mos országos át'oggal szemben, I9"i4-ben már 73 kilogramm műtrágya jusson, tehát batszorannyi, m'nl a hároméves terv végén, 12-szer annyi. m'nl n felszabadulás előtt. amikor egy-egy hn'tl szántóföldbe mindössze 6 kilogramm műtrágya jutott. NE FELEDJÜK rtm Délmag yaroraxág 1934 auguaxtu* 31-én irjai Panaszok a népkonyhái ebédek ellen „Tekintetes szerkesztőség. Bátorkodom figyelmüket felhívni a Vá. sárhelyi sugárúti népkonyha kosztjára. Ezért a kosztért a nincstelenek kénytelenek egy napot dolgozni. A koszt ellen súlyos kifogások vannak. Néha-méha, ha szükség van rá (t. i. ha várták az ellenőrt. Szerk. megjegyzése), jó a koszt, de máskor szinte ehetetlen A főzelékek nyeisvk. A zöldbabot szálkával együtt főzik meg. Mindezekért egy hónap alatt 14 napot kell dolgozni. Á kenyér ellen is panaszok vannak. Nehéz. fe. kete, ehetetlen* massza ez. Hiába vizsgálták meg a kosztot az ellenörök. az jobb nem less, hacsak nem áll ott állandóan az ellenőr,,," összehasonlításul álljon itt a Ruhagyár üzemi konyhájának e he'i étrendje: Hétfő: Burgonyaleves csipetkével, szárazborsófőzelék marhspör. költtel. Kedd: Tarhonyaleves és káposztás tészta. Szerda; Rántott leves, csirkepörkölt nokkedlivel. Csütörtök: Tésztaleves és mákos vagy lekváros buktaPéntek: Burgonyaleves ós lecsóSzómba': Tarhonyaleves, tok főzelék (marha) főtthússal vagy gulyásleves: és gyümölcs. (Mindezért fizetnek a dolgozók napi 3 forintot, ha ezer forintom felül keresnek, akkor 4 forintot.) Szerződés a Textilmüvek és a szegedi filmszínházak közölt A filmek látogatottságának fokozása érdekében a Szegedi Textilmüvek dolgozóinak kezdeményezésére a vállalat és a szegadii filmszínházak szocialista szerződést kötöttek. A Szegedi Textilművek vállaltak, hogy havonta az üzem dolgozóit a-z eddiginél jóval nagyobb mértékben szervezik be mozi látogatásra. A nagyjelentőségű kezdeményezés azt igazolja, hogy üzemi dolgozóink érdeklődése a füm iránt egyre nagyobb mértékben növekszik. Helyes lenne, ha a Textilművek példáját a többi szegedi üzemek is köve*, nék. Ünnepélyesen nyitották meg a Zeneiskola úi tanévét Ünnepélyes keretek között nyitották meg a szegedi Állami Zene. konzervatórium Zeneiskolájának új tanévé'. A zeneiskola igazgatója, Zucker Hilda ünnepi beszédében elmondotta, hogy az Állami Zene. ; iskola első évének megnyitásával kétszer annyian vesznek részt a zenei oktatásban, mint eddig. A | 7eneiskolának 450 ttnulója 12 tanár : vezetésével sajátítja el a zenei alap. J ismereteket. Mison Ilona elvtársnö. a városi pártbizottság k küldő 'e arról beszélt, hogy a zene sko'a megnyitása is bizonyítja: pártunk milyen niagy fontosságot tulajdoni1 a zenei műveltség terjesztés'nek. Szeghy Endre, az Állami P c'a-ógiai Főiskola tanára arról be zéip hogy a zeneiskola is az ötéves terv egyik ajándéka Szegednek. A m"'*nyitó ünnepély az In'ernacionál J eléneklésével fejeződött be.