Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-23 / 223. szám

2 KEDD, 1952, SZEPTEMBER 23, U tanácskozáson tapasztaltakkal indulnak úi karcba megyénk népnevelői az ötéves tervért, a békéért Vasárnap tarlói Iák meg megyénk legjobb népnevelői tanácskozásukat Hódmezővásárhelyen a Béke-szálló ünnepélyesen feldíszített nagytermében. A tanácskozáson jelen volt Jegyinák János elvtárs, az MDP csongrádimegyei titkára. Nagy Jó. esef elvtárs, a Központi vezetőség agit. prop. osztályának küldötte, Rozsnyai Mihály elvtárs, az MDP megyei agit. prop. titkára, valamint a tömegszervezetek képviselőt is. A megye minden részéből — városokbői, községekből — összesereglett népnevelők érdeklődése kísérte Jegyinák elvtárs referátumát. nevelő, főleg üzembein 8—10 dolgo. zóval foglalkozik állandóan. Agitációs munkánkban őrizkedtünk a frázisoktól Pártszervezeteink munkájának eredményeként mind többen vesznek •részt az agitációs munkában, a termelésben kitünn, az állam iránti kötelezettségük teljesítésében élen. járó pártonkívüli dolgozók. •— A pártszervezeteknek sok segítséget eidnak a tömegszervezetek aktívái Is, aikik nagyobb kampányok idején a pártszervezetek népnevelőivei együtt végzik a felviláEgyik legfontosabb kötelességünk a III. negyedévi terv leljesítése. Népnevelőink mutassanak példát a tervteljesítésben, a munkafegyelem megszilárdításában harcoljanak a fegyelem lazítói ellen és felvilágosító szavukkal értessék meg dolgozóinkkal a terv teljesítésének jelentőségét. Leplezzék le üzemeikben az oszlályellenséget. Magyarázzák meg az elvtársak a termeléshez va'.ó viszonyba hazaszeretet és a helytállás összefüggéseit. Mutassák meg népnevelőink agitációjukban, hogy a terv nem teljesítése milyen veszteséget jelent egy-egy dolgozónak, milyen veszteséget jelent az ország, nak, a dolgozó népnek. Beszéljenek az elvtársak a béke aktív védelméről; arról, hogy mit jelent a hazaszeretet ma az üzemben, mit jeleat a hazaszerelet ma a falun. A népnevelőknek kell haxasxeretetre nevelniük dolgozóinkat ' — Pártunk Központi Vezetősége Június 27—28-i ülésén megtárgyalta a párt felvilágosító munkáját a tömegek közölt — kezdte beszédét Jegyinák elvtárs. — Felhívta figyelmünket a tömegek között folytatott politikai munka eredményeire és h'ányosságalrn és útmutatás* adott a tömegek között folytatott politikai munka megjavításához. A határozat megmutatja azt is, hogy az elért eredmények mellett népünk javára további nagy eredményeket csak úgy érhetünk el. ha a párt és kormányunk előtt álló feladatokat eredményesen végrehajtjuk. Ilyen közvetlen feladat a III. negyedévi terv teljesítése, a begyűjtés, az őszi szánlás.velés végrehajtása a termelőszövetkezetek fejlesztésének további fokozása. A párt a népnevelő elvtársakra bízta aE üzemi munkásoknak, a mezőgazdaság szocialista szektorai és az egyénileg dolgozó parasztok tömegeinek szocialista •zellembcn való nevelését, A népnevelő elvtársak kell, hogy neveljék dolgozóinkat hazaszeretetre, az aktiv haza védelem re. szilárd helytállásra, új, szocialista hazánk építésében való áldozatvállalásra, az ellenség elleni kíméletlen gyűlöletre. A Szocializmus építése 6orán nap. ról-napra fokozódik a népnevelömunka Jelentősége. Dolgozóinkat a párt helyes politikájáról nap. mint nap meg kell győzni és. hogy ezt elérjük, szívós, türelmes nevelőmunkára van szükség. Sztálin elv. társ azt tanítja: „Meg kell rtuiyytarázni gondosan és türelmesen, hogy az emberek megértsék, hogy m*t ia akar a párt és hova vezeti az országot. Ha, nem értik meg ma, igyekezni megmagyarázni holnap is. Ha nem értik holnap, magyarázd meg holnapután is". Ehhez olyan kommunista és a párthoz hű pártonkívüli aktivisták kellenek, akik példát mutatnak a tömegek előtt a párt és a kormány által hozóit határozatok végrehaj táeában. Agitációs munkánkban komoly fejlödes van Ezekuján elmondotta Jegyinák telvtárq, hogy a tömegek fejlődése és ask hogy a pártszervezetek több, jobb érvvel látják el népnevelőiket, mutatja, hogy agitációs munkánkban komoly fejlődés van. Makó termelőszövetkezeti várossá alnkulása a pártoktatásban résrivett. ideológiailag jól felkészült népnevelők munkájának eredménye. Az ideológiailag felkészült népnevelők önzetlen, áldozatos munkát végeznek. Nem hátrálnak meg a nehéz, vagy a „népszerütlen"-nek látszó feladatoktól sem. Példa erre az üzemekben a normarendezés, a falvakon a konyérgobonabegyü j lés, ahol népnevelőink túlnyomó többsége megállta a helyét, szilárdan kiállt pártunk politikája mellett. Vannak már olyan jó népnevelőink, ak'k megközelítik a bolsevik agitátor típusát. Azonban ezekrek a száma még népnevelőinknek egyelőre kisebbségét képezik. A népnevelőknek arra a típusára van szükségünk, amelyik rendszeresen képezi magát, fel. fegyverkezik a marxizmus-leninizmus elméletével és az állandó népnevelő munka közben fejleszti agitációs módszerelt, érveit. Jegyinák elvlárs elmondottá azt is, hogy a tanyai agitációs állomások, amelyeknek munkájában a legjobb dolgozó paraszlok ls részt vesznek, különösen Makón és Csanádpalotán eredményesen dolgoznak, mert a pártszervezet kéthetenként rendszeres megbeszél ősi tart az agitációs kollektíva tagjaival. Hibaként említette Jegyinák elvtárs, hogy a vásárhelyt pártbizottság területen egyetlen egy agitációs állomás nincs. Az egyéni ag táclóról elmondotta, hogy a személyes meggyőzés eredményesebb. nagyobb tömegekre léried ki, mert ma már egy-egy népgosító munkát — mondotta Jegyinák elvtárs, majd hangoztatta, hogy a népnevelő munka színvonalának fejlődése mellett hiba, hogy még sok az általános frázis, a nugy szavak, a nem eléggé meggyőző érvek az agitációban. Agjtác! ónknak szervezettebbnek, rendszeresebbnek kell lennie. A népnevelőmunka lebecsülését meg kell szüntetni. A másik hiba az. hogy népnevelőink egyrésze nem jár el rendszeresen a népnevelő értekezletre, Jegyinák elvtárs rámutatott arra is. hogy a népnevelői munka lebecsülése a rossz vezetésből, irányításból, vagyis abból adódik, hogy egyes párttitkáraink összekeverik a párt és állami feladatokat. Nem nevelik eléggé elméletileg a népnevelőket és sokan még a népnevolőértekezletekre sem készülnek lelkiismeretesen. így nem is tudnak Jó módszereikei, meggyőző érveket adni népnevelőinknek. A mai tanácskozás hivatása, hogy segítséget adjon az előtiünk álló feladatok megoldásához. Milyen feladatok állanak agitációs munkánk középpontjában A falusi népnevelő elvtársak mozgósítsák. lelkesítsék a dolgozó parasztságot az állam iránti kötelezettség teljesítésére. Magyarázzák meg dolgozó parasztságunknak a szocializmus építésében való foko. zottabb részvétel kérdését, az 1951 december 1-i párt- és kormányhatározat jelentőségét. Állandó feladatuk a falusi népnevelő elvtársaknak a nagyüzemi gazdálkodás fölényét türelmesen bebizonyítani a dolgozó parasztságnak. Népnevelőink kötelessége megmagyarázni, hogy mit kap a falu és mit kapott a falu öléves tervünktől, hogyam kapcsoló, dik a dolgozó paraszt egyéni érdeke a szocializmust építő ország érdekeivel. Dolgozó társaimat Rákosi elvtárs életének ismertetésével nevelem hazaszeretetre Jegyinák elvtárs beszéde után Kovács Béláné elvtársnö. a Szegedi Textilművek népnevelője kezdte meg a hozzászólások sorozatát. Elmondotta: dolgozó társai; Rákosi elvtárs harcosságának példájával neveli hazaszeretetre és helytállásra, akit bármennyire is kínoztak a börtönökben, nem tántorodott el a dolgozók ügyétől. — Álljunk helyt mí ls a munka, idő kihasználásával, tervünk túlteljesítésével — mondotta, Pál Miklós elvtárs, a klszombori állami gazdaság népnevelője, saját példamutatásáról beszélt. — Tudtam, hogy csak akkor agitálhatok eredményesen, ha példát mutatok — mondotta. — Előbb én teljesítettem az állaim iránti kötele, zettségemet. azután menlem el dolgozótársaiinhoz. Mindarvnyiónknak leljesiteni kell kötelezettségünket, mert amH mi adunk államunknak, abból épül az öléves terv. A mi államunk nem tékozalja el azt, ami a népé. nem úgy. mint a mult urai. — Az őszi vetésekért is agitálnunk ke'.l — mondotta Pál elvtárs —, mert attól függ a jövő évi ke. nyerünk. Tilóék közel vannak. Ezért kell erősítenünk hadseregünket is. Szeges Mihály elvtárs, a csanádfelsői Úttörő-tsz népnevelője elmondotta. hogy a rendszeres népr.evelő. értekezlclek, a jé felkészülés eredményeként a tsz dolgozói közöli eredménycsen tudtak érvelni a munkafegyelemért, a tervteljesítésért. — Nagy hiba az, hogy befelé for. dultunk — mondotta Szeges elvtárs. — A dolgozó parasztok közé nem mentünk ki. így azok. akik hozzánk beléptek, jóformán maguk kopogtattak nálunk. Azóta rájöttünk: ha mi nem heszéh'ink a dolgozó parasztokkal, beszél velük a klérus, meg a kulák, — Szöges elvlárs bírálta a j tsz párttitkárát, mert nem ad elég segítséget, jó érveket a népnevelőmunkához. 4 Jobboldali szociáldemokratizmus rombolása Kasza Ferenc elvtárs, a szegedi Ruhagyár népnevelője elmondotta: h°gy»n rombolt üzemükben a szociáídemokralizmus. Molnár Jolán volt szakszervezett b:zalmi a szalagon belül sztrájkol akart szervezni azzal, hogy Amerikában és, más imperialista országban dicsőség, ha a munkások sztrájkolnak. A dolgozók ébersége ezt a romboló tevékenységet leleplezte. Elmondta Kasza elvtárs azi is, hogy a munkaidő kihasználásáért úgy agitálnak a Ruhagyárban, mint Pá 1 fi István esetében, aki igen sűrűn kijárt cigarettázni. Erre a művezetője odaállt gépéhez és dolgozott helyette, azután pedig megmutatta Pá Ifi elvtársnak, mennyivel termelne többet, ha fegyelmezetten dolgozna. Munkával köszön jiik meg életünket Vizi Mihályné elvtársnő, a makói Úttörő -tsz küldötte H nők munkába való bevonásáról beszélt. — Vannak, akik nem akarnak jönni, mert gyermekük van — mondta az elvtársnő. — Ilyen dolgozó asszonyok, nak elmondom, hogy van napközi otthon, vigyék oda a gyermeküket. Azért adta a nép, a párt a napközit, hogy munkánkat könnyítse és ezt nekünk munkával kell megköszönnünk. De nemcsak a napközit, hanem a villanyt, a Mérleggyárat, a ml szép, új Gyapotegrenálónkat is, mindent, amit az ötéves terv adott, Szőnyi György műszaki népnevelő hozzászólása után Deák Mária csongrádi népnevelő elvtárs mondotta el azt, hogy a sajtó sokat segít neki a népnevelő munkában. Ahol ellenséges hangol tapasztaltunk, ott a sajtóból vett érvek segítségével megmagyaráztuk, hogy nem hazugságok, hanem valóságok a mi eredményeink. Tolnai Imréné. a gorzsai állami gazdaság népnevelője megállapí. lotta: a népnevelő munka a legszebb hivatás, amit egy párttag, vagy pártonkívüli végezhet. — Mi a klerikális reakció ellen harcoltunk eredménycsen — mondotta. — Úgy győztük meg a klerikális reakció befolyása alatt levő dolgozó parasztokat, hogy elmondtuk nekik: a szikáncsi újfalut az ötéves terv adta. Most avattuk fel az új iskolánkat, aimlben az új szel. lemben nevelik gyermekeinket. Ezért nekünk az ötéves tervet, a pártot kell támogatnunk. Ha körülné. zürk Vásárhelyen: a Mérleggyár, a Gyapotegrenáló. a gépállomás mind a mienk, más nem tarthat rá számot. csak mi, a nép. Ismertetem az ötéves tervet Zubek Piroska tömörkényi népnevelő elmondotta, hogy ő, mint óvónő beszélget azokkal a szülőkkel, akik hozzá viszik gyermekeiket. Körülbelül húsz szülőt agitált így a tszcsbe, Pavló György né, az ambrózfalvi Dimitrov-t»z népnevelője él. mondta, hogyan ismerteti az ötéves (ervet. — A mi államunk elősegíti a dolgozók életének megjavuíását — mondotta az elvtársnő. — A mult. ban 12 évig is építettek egy hidat és mi hét év alatt hányat építettünk? Most olvasom, hogy felépült a debreceni Penicillin-gyár is. Ez is a dolgozó egészségvédelmét szolgálja. Asztalos Zsuzsártma, a hódmezővásárhelyi Majohkagyár népnevelője úgy érvel a későnjövők előtt: Te csak öt percet késtél, de nyolcvanan már négyszázat késnénk. , Nacsádi József, a szegedi egyetem népnevelője elmondotta, hogy ők kéthetenként tartanak népnevelő értekezletet, ahol a népnevelők be. számolnak "módszereikről és így a többi népnevelők sokat tanulnak aa. értekezleten. Bali Jánosné elvtársnö, a csanyteleki népnevelő elmondotta, hogy a Szovjetunió iránti szeretetre úgy neveli dolgozó paraszltársait, hogy elmondja nekik, hogy két leánya temul kint a Szovjetunióban. Az aszályt csak a nagyüzemi gazdálkodás győzi le Ezután Nagy József elvtárs, a Központi Vezetőség agit. prop. osztályának küldötte szólt a népnevelő elvtársakhoz. Elmondotta, hogy a népnevelő munka kemény harc; harc útján lehet csak a párt és a kormány határozatai, nak megoldására mozgósítani a dolgozókat. És előttünk egyre nagyobb felada tok állnak. Ötéves tervünk minden évben többet követel. A dolgozó parasztok közi sokan sírnak most az aszálykárok miatt. Népnevelőink magyarázzák meg nekik, hogy az aszály legyőzhető. A nagyüzemi gazdálkodás erre is képes. Magyarázzák meg, hogy Horthyék összesen 22—23 ezer holdat öntöztek, mi a tiszalöki vizlerőművcl 20(1 ezer holdat öntözünk. Ahol a tsz-tagok elégedetlenkednek. — olt magyarázzák meg a népnevelők. hogy a sírásnak nincs alapja, mert sok segítséget kaptak, de nem használták ki eléggé a jó módszereket, amelyekkel sakkal bőbbet termelhettek volna. Népnevelőink feladata az, hogy az összes feladatok megoldására mozgósítsák a dolgozókat. Együtt foglalkozzanak minden feladattal. A Szovjetunió jelene — a mi boldog jövőnk A hozzászólások után Rozsnyai Mihály elvtárs megállapította: a megyei népnevelők tanácskozásán elhangzottak hozzásegítenek ahhoz, hogy maradéktalamil végrehajthassuk a Központi Vezetőség által elénk tűzött feladatokat. — Hazánk valamennyi dolgozó embere tudja — mondotta Rozsnyai elvlárs —, hogy a Szovjetunió jelene a mi boldog jövőnk. Minden becsületes ember Magyarországon céljának tekinti, hogy a mi hazánk is elérjen az ötéves tervek útján oda, ahova a Szovjetunió elért az ötödik árleszállítás után. A szovjet nép a szocializmust egyedül építette fel, de másokait is felszabadított. Az ötéves terv útja számunkra járt úttá vált. A sztahánovista módszerek átadásától az anyagi segítségig sok mindent kaptunk a Szovjetuniótól. De a magyar földön a szo. clalizmust mégis csak nekünk kell felépíteni. Az ország, a szocializmus, amely épül — a mienk- A gyár, a föld nekünk termel, a színház nekünk játszik, a fürdőhelyeken is mi üdülünk. Munkások és gaz. dák egyszerre vagyunk; tehát inl most a gazda szemével nézzünk az országra és a gazda fe. jével gondolkozzunk országunk gazdaságáról. Népnevelőinknek figyelembe kell venniök azt, hogy nem mindenki olyan fejlett, mint ők. hiszen nem mindenki népnevelő ebben az országban. ebben a megyében. Szokták mondani, hogy a jót hamar megszokja az ember és a jóban könnyen felejti a rosszat. A városok képéhez az épülő gyárak ma már úgy hozzátartoznak, mint tíz évvel ezelőtt az emberpiacok. Épülő gyár ritka jelenség volt tíz évvel ezelőtt, az embcrplae mindennapos. Most az épülő gyár az élet természetes rendje és az emberpiac már történelem. Gyermekeink már nem is igen értik e szó értelmét, mert nem értik, hogyan kerülhetett piacra az ember. A dolgozók pedig az épülő gyárak tövében néha megfeledkeznek arról, hogy ők nagyon is értetlék, sőt érezték is a gyomrukon e szó értelmét, Nem jut eszükbe, hogy a munkanélküliség megszűnt, de nem égi csoda, nem jótékony vaksors miatt, hanem a mi építő munkánk eredményeként. A Horthy-korszak nyomorúságából évszázadokat ugrót, tunk, hogy a jelenbe érjünk. Helyesen teszik azok, akik gyorsabban akarnak előre haladni. Magunknak épílünk. magunktól követelünk az eddiginél is jobb életet. Mi magunk építjük jövőnket s ahogyan építjük. olyan lesz benne a mi egyéni sorsunk is. Minden S-6 napon gyárat araiunk Ezután vázolta Rozsnyai elvtárs azt, hogy milyen nagyot változott a munkások és dolgozó parasztok élete megyénkben. Nem nyomorog már a szentesi kubikos, sem a szegedi munkás. Nem kell félnie a vásárhelyi parasztnak sem az árverezéstől. Fiataljaink előtt is minden út nyitva áll a boldogulásra.. Az ötéves terv a mi hazánkból már eddig is ipari országot teremtett. Minden ötödik-hatodik napban egy új gyárat avatunk. Ha az ötéves terv eredményeit akarják ismertetni, akkor mindenekelőtt saját életüket kell elmond'tulok és azt, hogy saját életük egy a Sztállnváressá nőtt Dunapentele életével. A népnevelők feladata, megmagyarázni százezernyi munkásnak és parasztnak: azért van új ruhája, cipője, rádiója, kerékpáija, süldője, mert épül egy új ország, egy új szocialista Magyarország és a népnevelő mindjárt fűzze hozzá, hogy általad épült. Arról is beszélt Rozsnyai elvtárs, hogy sok ember azt hiszi, csak saját ügyességéből vein most jó sora, pedig ehhez nagyban hozzájárul a mi pártunk, a mi államunk segítsége is, mert hiába volt ügyes a mull. ban a munkás, csak rongyos maradt. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az embereknek a jövőt már a jelenükben meg tudjuk mutatni. A mi agttációnk lényege: az igaz. ság. Amikor a munkás, vagy a dolgozó paraszt megérti, hogy az ő egyéni jóléte és az építés között olyan összefüggés van. hogy a több gyár, több gép neki nagyobb jólétet jelent, akkor már azt is megérti: saját magának is jobban ki kell vennie részét a haza érdekei iránti áldozatvállalásból. Annak, hogy ezért az országért dolgom1, áldozatot vállalni érdemes, közvetlen bizonyítéka a békekölcsön sorsolás, amelynek során megyénkben, községekben, városok ban sokan nyerlek kisebb-nagyobb összegeket. A továbbiakban elmondotta Rozs. nyai elvlárs azt, hogy népneveiőink. nek hazafiasságra, hazi szeretetre kell nlövetniük a do'gozókat, — A hazát szeretni annyit jelent — fejezte be záróbeszédét —. mint boldogabbá tenni az egész népet. A hazát szeretni ma békeh3rcot is jelent. Békéért harcolni és békeszerető, szocialista hazát építeni egy. Hazát szeretni és erős fegyveres erőt teremteril a béke és n b.'ke hazájának megvédésére egyet jelent. Üjból több kulákot ítéltek el a sertésbeadás szabotálásáért Retkes Gábor gátéri kulák nemcsak idei sertésbeadását nem teljesí. tette, de még a mult évről is csaknem 300 kilogrammos beadási hátraléka van. Azonkívül elszabotálta 1500 drb tojás és nagymennyiségű baromfi beadását is, A kiskunfélegyházi járásbíróság kétévi és Itat hónapi börtönre, kétezer forint pénzbüntetésre és kétezer forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. Ugyancsak a kiskunfélegyházi járásbíróság ítélto. el Barcsa Lajos tiszaújfalui kulákot. n sertés- és tojásbeadás szabotúlásáért háromévi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre és 4000 forint értékű vagyonelkobzásra, Szijjártó István vaszari kulák nemcsak a sertésbeadását uom teljesítette, de állatállományát is csökkentette. Ezért a veszprémi megyei bíróság kétévi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 3000 tár nt értékű vagyonelkobzásra ítélte.