Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1952 SZEPTEMBER 18 PÁRTÉLET Középfokú propagandista iskola vezelő'énak tapasztalataiból A SZOCIALIZMUS ÉPITF.SE egyre nagyobb feladatok elé állít bouniinket. Ezek megkövetelik, hogy mind több poluiikaiiag és szakmailag jól képzett, a dolgozótársaikhoz, munkájához. hazájához szocialista módon viszonyuló, a párt- és kormányhatározatokat helyesen értelmező és azokat a munkásosztály érdekeinek megfelelően végrehajtó, a pártot, nagy tanítónkat éa a Szovjetuniót szerető, az imperialistákat, külső és belső, nyílt és megbúvó ellenségeinket Határtalanul és tudatosan gyűlölő káderunk legyen. A propagandisták f. ladata elsősorban ezeknek a kinevelésc. Feladatunk, hogy a marxzmus-Iendiniz.mus tanulasában és tanításában mozgósítsanak az időszerű feladatok elvégzésére. Ezt tartom szem előtt ezévi propaganda munkámban. Komoly segítségrt adott ebben a Politikai Bizottság 1952/58 oktatási évre vonakozó határozatának 'és a Közpinti Vezetőség legutóbbi ülése anyagának a tanulmányozása. Az alapos felkészülés döntően segíti a propagandistát feladatai végrehajtásában. A foglalkozásokra való felkészülésnél először mindig a legújabb szempontok szerint tanulmányozom és jegyzetelem ki az anyagot és niajd csak ezután dolgozom belc az előző évben jegyzeteiteket. Ezzel kényszerítem magam arra hogy felfrissítsem tudásomat. Ehhez jegyzem még fel azokat az új szemponr tokat. fogalmakat, melyeket az előkészítőn hallok. A vitavezetési vázlatomat úgy Igyekszem összeállítani, hogy először minden kérdést elvileg meghatározok, majd megértéséhez a szükséges magyarázatot dolgozom ki és ezután világítom meg gyakorlati példákkal. Ebben a módszeremben következetes igyekszem maradni, úgyszintén hallgatóimat ís hozzászoktatom a következetességre. VITAVEZETÉSI VAZLATOM elkészítése u|áp hallga'óimmal egyéni fogl+lkozás közben a már kidolgozott szempontok alapján beszélem meg a főbb irányelveket, így elérem, hogy a vita a tárgy körül niozog. Ilyen beszélgetés eredménye, hogy jól tisztázták az elvtársak a vallásos ideológia elleni és o klerikális reakció elleni harcot, A hallgatókkal való beszélgetés nem kis mér'ékben hozzájárult ahhoz, hogy hozzászólásaik mind tömörebbé, kifejezőbbé és a tárgyhoz tartozóvá váltak. Több elvtárssal közösen jegyzetel, tem ki valamely anyag egy-egy részét. hogy gyakorlati segítséget nyújtsak. Ennek ereménye, hogy hallgatóim jó része jó módszerrel jegyzetei, A tanultaknak a feladatok végrehajtásánál való felhaszná'ását úgy igyekeztünk elősegíteni, hogy magam, vagy hallgatóim egyegy elméleti témával foglalkozó cik. két az üzemi újságunkban közöltük Ezek mindig éppen a tanultakkal foglalkoztok és elősegítetlek a többiek felkészülését is. A SZOCIALDEMOKRATIZMUS tárgyalásánál az elvtársaik tárgyalták azt a kérdést is. hogy aki kényelmeskedésböl késik, aki lebecsüli az elmélet jelen'őségét, aki az áldozatvállalás helyett a kispolgári kényelemszeretetre hajlik, az n«m segíti előbbrev'nni a párt, a munkásosztály ügyét, az a szociáldiemokratizmus szekértolójává válik. A kommunista neveléssel kapcsolatban elmondták az elvtársaik, hogy mig a kapitatista társadalom nevelésének eszményképei Ford, Morgan és a többi milliomos, akik a dolgozók millióit tartják karmaik között és bűnös módon szerzik meg a mások által termelt javaikat, addig a kommunista nevelés eszményképei Oleg Kosevoj, Mereszjev vagy a Lenin-csatorna építői. Egyik hallgatóm mondta cl, hogy őt is saját műhelyrésze sztahánovistálnak példája ösztönözte a jobb és tökéletesebb munkára. Ezek követése tette lehetővé, hogy szintén sztahanovista lehet, , Az osztályharcra való nevelésié különösen „Népi demokráciánk útja" című anyagnál helyeztem fő súlyt. A párt szerepének kidombo- 1 rításával igyekeztem hallgatóimnak megmutatni, hogy egy-egy győzelem kivívása milyen erőfeszítéseket követel meg. "NEVELŐ MUNKÁM mellett felhasználtam a kollektíva nevelő erejét is- Hozzászoktattam hallga'óimai hogy büszkék legyenek iskolájukra, hogy a fegyelemsértőket hanyagokat, készületleneket elsősorban maguknak kell észrevenniök és elv'ársias kritikájukkal kel! felszámolniok ezeket a hibákat. Segítségükre voltam abban, hogy felém is bátran éljenek a kritika fegyverével. Munkaértekezleteken röviden, de jellemzően iparkodtam egyenként értékelni az elvtársak felkészü-1 lését, fegyelmét, módszerét. A fegyelemre való nevelést saját példaadásommal segítettem elő. a lehetőséghez képest alaposan felkészültem, a foglalkozásokat pontosan kezdtem. Az elvtársakhoz szóló bírálatomban hangsúlyoztam, hogy a feladatok pontos és lelkiismeretes teljesítése a párt iránti szeretetet tükrözi vissza és jelenti a közösség megbecsülését is. összegezve! Propagandista munkám sok-sok apró mozzanat, cselekvés, beszéd, tanulás, tanítás, példamutatás, érdek.ödés összefonódása. Napi munkám közben szem elölt tarto'-tam azt, hogy munkám az iskola hallgatóira és rajtuk keresztül az üzem sok dolgozójára kihat. Munkám eredményét, hibáját a legjobban azok a bátor hozzászólások értékelik, melyek az utolsó foglalkozás munkaértekezletén hangzottak el. Elmondták az iskola hallgatói, hogy a 8 heti foglalkozás eredményeként jól tudják a tanulmányozott anyagot csoportosítani, sok fogalom tisztázódott előttük, többségükben jól tudnak jegyzetelni, előadói és vitavezetési módszerük fejlődése jó úton halad, a fegyelem jó. igazolatlan hiányzó és lemorzsolódó nem volt. A propagandista munkát megszerették és lelkesen készülnek feladatukra. Sikerült közelebb jutnunk a bolsevik propagandához. A legtöbb esetben jól sikerült az elmélet és gyakorlat összekapcsolása. Hozzászólások az anyag alapos tanulmányozásáról tettek tanúbizonyságot. Mindég megvilágították az ellenség hazug és a mi véleményünk igaz voltát. A KRITIKA, ÖNKRITIKA fegyverét jól alkalmaztuk, nemcsak a tanulási fegyelem megsziárdí'ására, hanem a kollektívánk összekovácsolására is. Az elvtársak igen helyesen figyelmeztettek hibáimra* Elmondták, hogy sokat beszélek, aminiek ugyan hasznát vették az iskola elején, de később hiba volt. Megállapította az iskola kollektívája, hogy eredményünk elég ahhoz, hogy elinduljunk munkánkba, de nem elég arra, hogy egész évben becsülettel álljuk meg helyünket. Fokozni kell a tanulási készségünket, fejleszteni kell módszerünket, sokszor kell nagy tanítóink müvét olvasgatni, A biztató kezdet nagy felelősséget ró ránk, pártunk sokat vár tőlünk. Fáradságot nem kímélve, áldozatos munkával kell elősegítenünk a szocialista ember kialakítását. Márki László középf.. prop. iskolavezető, a Szegedi Kenderfonógyárból Levelek a békekölcsön sorsolásról Párlomnak köszönhetem, hosv fiaimat taníttathatom Pártunk és népidemok'atikus kormányzatunk szeptember 18-án ismételten bebizonyítja, nogy többszörösen iizeti vissza, azt az össze. ge(, amelyet kölcsönképpen kért a magyar dolgozóktól. ' A felszabadulás óta tz államnak adott kölcsön alapjában különbözik a Horthy-rendszerben adott kölcsönöktől. Azokból a dolgozók rovására, a második világháborút készítették elő, az ötéves tervkölcsönböl pedig a mi jövőnket biztosítja államunk. A második békekölcsön jegyzés idején feleségemmé összesen 1600 forin'ot adtunk az államnak. Megvallom, az előbb jegyzett kölcsönök jórészét már visszakaptam, rriert a 'egut'jbbi sorsolás alkalmával 1000 lorintot nyertem. Szívesen adok kölcsönt az államnak bármikor, mert sokszorosan kaptam már vissza azt a pénzt, amelyet kölcsön adtam Mint a Szegedi Késárúgyár dolgozóját, munkám u(án megbecsülnek és tisztességes, emberhez méltó fizetést kapok. Nagy ajándék számomra az is, hogy pártunk és kormányzatunk lehetővé tette, hogy két Hamct iskoláztathatom. Mindketten a Vegyipari Technikumba járnak. ahol szorgalmas tanulás mellett emsokára jó vegyészei, kiváló szakemberel lesznek hazánknak. Mák Ernő Késárugyár. Sokat kaptam már a párttól Amikor értesültem arról, hogy szeptember 18-án újra nyercmé-ny! sorsolásra kerül sor, nagyon megörültem. Igaz ugyan, hogy az eddig i lezajló sorsolások alkalmával még egyszer sem nyertem, de viszont an. nál sokkal többet kaptam már a dolgozók államától, mint amennyit a jegyzések idején adtam. Legelőször is a Szegedi Textilművekbon gyönyörű munkahelyem van és munkám után szép fizetési ka. pok. A felszabadulás után döntően megváltozott az én életem is. Életszínvonalaim állandóan emelkedik és fizetésemből nemrégen egy gyönyörű szobabútort vettem. Szép ruháim vannak és rendesen tudok öltözködni. Aze'őtt a lakásunkban a petróleumlámpa gyér fényénél vakoskodtunk s most villany szórja szét a fényt esténként. Szabadidőmben. amikor otthon vagyok, hallgatom a rádiót, mert fizetésem, bői rádiót is tudtam venni. Az államtól kapóit ajándéknak leirtom azt is. hogy amikor tanfolyamon voltam, teljes ellátásit biztosítottak számomra és fizetést kaptam azért, mert tanulok, hogy jó szakember váljék belőlem. Nagyon várom a sorsolást és nem is tagadom, szerelnék nyerni. De, ha történelesen nem is leszek a szerencsés nyerők közölt, akkor sem fogok elkeseredni, mert megnyugtat az a tudati, hogy sokat, nagyon sokat kapl.sm és kapok még az elkövetkezendő Időbeni a párttól és aa államtól. Gulyás Rózsi, a Szegedi Textilművek gyűrűsfonónője, NE FELEDJÜK Délnin gyar ország 1931 szeptember 22-én íriat Megrendszabályozzák a gyermekkoldusokat „A szegedi rendőrség az utóbbi időben elszaporodott gyermekkoldusok ellen erélyes intézkedéseket vett tervbe. A forgalmasabb utcákon és tereken hónapok 6'a lerongyolódott gyer. mekek molesztálják a járókelőket. A rendőrség az eddijj '-elten kapott gyermekeket a gyermekbíróság elé utalta, amely dorgálás után rendszerint szaTizenegy napp3l te Szám elöl' 1931 szeptember 11-i szániában a Délmagyarország a következő hírt közötte: Pénzhiány. költségvetés hiánya sto. miatt a szegedi népisbadon engedte a kis koldusokat, akik azután tovább folytatták a koldulást- A sok panasz most arra készttette a rendőrséget, hogy ezután a gyermekek szülei ellen is eljárjanak, ha gyermekeiket a rendőrök kolduláson érik. A rendőrség reméli, hogy ilyen módon sikerül véget vetni a mostani helyzetnek." ko'ákban 35 osztály megszüntetését vették tervbe- A következő napon pedig arról értesít a lap, hogy az iskolaszék jóváhagyta a 35 o&ztály megszüntetését... T/ásdri komédia — irta Móricz * a Nyuga-t-ban 1911-ben meg. jelent Ludas Malyi címe alá. kifejezve ezzel, hogy a nép számára írt népi színdarabot, A darab — melynek mélyén a bohózati elemek mögött, mint Móricz mondja, ,,a legvéresebb örök gyötrelem vonaglik: a proletár harcol a kizsákmányló úrral" — a közkinccsé vált Fazekas mii szinpadi feldolgozásai közül számunkra a legértékesebb. Legértékesebb, mert sok újai 'mond, kiszélesíti Fazekas meséjét, gazdagon bontja ki alakjatt. Dicséret illeti te. hát a szegedi Nemzeti Színház miisorválasztását s különösen értékessé leszi, hogy a bemma'ó egybeesik a Móricz ünnepségekkel. A darab szinrchozalala as ismert mese és a problémátlannak lílnö feldolgozás" ellenére sem volt könnyu. A szegedi Nemzeti Színház előadását elsősorban éppen azért illeti dicséret. mert a rendezés — Bálint György munkája — általában helyesen igazodott el a szövevényes kérdések között s egészében véve hrsyestn oldotta meg a klasszilzusok sze-cehozatalának probléméiit. Móricz műve mellett a rendezésnek állandóan szemmel kellett tartani Fazekas munkáját is. A két mű mondanivalójának, ha nem is egybehangolásával, de az alapvető problémák eszmei tisztazétsával kellett a helyet kiegyenlítődést megteremteni úgy, hogy nem megporosodott, de, nem is erőltetetten modernizált előadást adjon. LUDAS MATYI Móricz Zsigmond darabja a szegedi Nemzeti SzínSézban A rendezés ezzel kapcsolatos fö problémája tehát az volt, hogy Móricz a klasszikus művel sok új mondanivalóval gazdagítva dolgozta fel. A rendezésnek el kellett döntenie, mi a helyes a változásokból, mi az, amit a mai nézők számára meg kell őnznie. Fazekas művében Döbrögit Matyi veri csak meg s g jobbágyok pusztán úgy fejezik ki a tett iránti együttérzésüket, hogy „Egyik jobbágy a másiknak kurta gubáját Mcgráriá: más a mellelte valóra könyökkel Titkon bökdöse", Móricz darabjában viszont ök is cselekvő részesei a botozásnak: Matyi után örömmel és nem kevesebb indulattal püfölik el kétszer is a termetes Döbrögit. A rendezés — tiem' félve a hamis ak. tualizálás vádjától —, helyesen Móricz megoldásihoz ragaszkodott. Ezzel ábrázolta egyrészt azokat a csírájukban már meglévő és előremu'ató mozzanatokat, amelyek megmagyarázzák azt, ami azóta történt, másrészt mégjobban kiemelte az ehhez szorosan kapcsolódó és Fazekasnál is megtalálható tendenciát, hogy Matyi példájának követése már akkor is reális lehetőség volt. Nem jelenti ez a megoldás a jobbágy tömegek öntudatának meghamisítását. A jobbágyok csak Matyi tettét, a szimbólumában forradalmi tettet követve cselekedtek, Fazekas müvében még kikacagják Matyit, amikor szálóigévé vált szavaival fogadalmat tesz a vissza, ütésre, „őrületes szavain" — mondja Fazekas — mindenütt „hahotára fakadtak, de kivált a Döbrögi háznál". Móricz viszont, bizonyos mértékig ezzel szembem, bátran ábrázolja Döbrögmek Matyi fogadalma utáni megrettenését, ijedelmét,, melyet ha'ásos költői eszközök alkalmazásával mélyít el. A rendezés itt is a klasszikusokhoz példamutató helyességgel nyúló Móricz megoldását választotta. Nem hamis aktualizálás ez sem: Bessenyei György 1779-ben figyelmeztet, hogy a paraszti rendet „szoros fenyíték" alatt kell t&rtani, „meri, ha, felkél, vagy helyéből kimozdulhat. nincs olyan kegyetlen fenevad és hirkánlai tigris mely nála mérgesebb, dühösebb pusztításokat kövessen el". Ezekből a sorokból a jobbágyság felkelésétől való páni félelem tükröződik. Tfzek szerint a rendezés telid', nem aktualizált hamisan. Do nem is őrizte meg azon porosan Mó. ricz müvét. A darab befejezésében Ma'tyi Döbrögi karmai közölt hagyja Évtt. E zavaros részben bizonyos mértékig a forradalmárnak anarchista-ízű felfogása tükröződik. A szegedi előadás rendezése azonban helyesen valószerűbbé, emberibbé tette a befejezést: Matyi és Évi egymásratalálását, mint Matyi har. cának egyik eredményét fejezi ki. Ezek az előadás erényei. A rendezés azonban a helyes megoldásokat nem hid'a az egész előadás min. den részletére kiterjeszteni. Épp a második felvonás utolsó részében — amelyben egyébként dicsérendő, hogy szemléletesen ábrázolja Döb. rögi félelmét — esett a rendezés a hamis aktualizálás hibájába. Amikor itt Döbrögi paracsot ad Matyi üldözésére, ugyanaz a vásári nép, amely, ha nyilván nem is higgadtan, de minden cselekvő beavatkozás nélkül végignézte, hogy a velük egy közösségből való tojásáruló aszszonyt a hajdúk elcipeljék, a számára mégis .ismeretlen fiatal legény, Ludas Matyi érdekében eré. lyes és bátor fellépésével megakadályozza a hajdúk elindulását. Ez a megoldás kuszáltlá, zavarossá teszi a mondanivalót: a rendezés nem cselekedett helyesen, hogy Móricz művét ilyen módon változtatta, meg. H

ibája a rendezésnek, hogy nem valósított a meg teljes mérték'g Móricz utasításait. A vásárba lépő Ludas Matyit — Móricz megjegyzései szertnt — csendnek kell fogadnia, Móricz ezzel Matyi színpadra lépésének jelentőségét akarta kiemelni, azt akarta megmutatni, hogy a vásár ezzel a ténnyel fordu. latához érkezett. A szegedi előadáson ott van ugyan a hajdú, aki csendet teremt, azonban Matyi mégis a legnagyobb vásári zaj közben lép a színre. A szereplők a rendezés he'yes útmutatásait kövétve feladataikat úgy oldották meg, hogy a mű mondanivalóit jórészt törés •nélkül tudták tolmácsolni. Ludas Matyi szerepét Váradi Atyád játszotta. Alakítása jól adta vissza a jobbágyfiúi és a megváltozott Ludas Matyit is, oki a faluból kikerülve tanul, fejlődik s mint a polgári átalakulás híve. ellensége a deresnek is — s alakításának egysége sem borult fel. Kár, hogy a közve'len politikai mondanh valót nem mindig partnerének mond. ja, hanem a közönség felé sza. valja cl, E deklamáló előadás miatt, a ma is friss mondanivaló sokat veszít hiteléből s Móricz eredeti szövegének olyan hatást ad, mintha egyes részeit most „szúrták" vo'yia bele. Az egyik legsikerültebb alakítást Bányász Ilona nyújtja az Anyó szerepében, Különösen szép beszéde a kiemelkedő: méltóan közvetíti Móricz költői nyelvét. Évi szerepét Mácsai Emmi játszotta. Alakítása hibátlan. A „szerelmi játékban" azonban túlságosan éber. Játékának itt olyamnak kell lenni, hogy Döb. rögi növekvő reményei ne hassanak , erőltetettnek- 1 Farkas József játéka a darabkáit és a Móricz által megformált Döbrögihez való hűség szempontjából kifogástalan. Döbrögi alakjában azonban megmutatkozik Móricz művészetének az a korlátozottsága, hogy az úri világol sajátos együttérzéssel ábrázolja. Itt kellett volna, a rendezésnek Farkas József segítségére sietni, hogy alakításából teljesen eltűnhessen a századvégi dzsentrire emlékeztető íz, s leváljanak róla azok a vonások ls, nme. lyek az írónak az alakkal való sajátos rokonszenvét mutatják. A rendezés ügyelhetett volna arra is, hogy Móricz kezdeti korszakára jellemző naturalizmus elemei ne szerepeljenek se az előadásban (a leányok megfogadása), se külön Farkas József alakításában (szerelmi játék). Kobak alakját Sugár Mihály teljes félrsértettséggel fonpálta meg. Alakításában Kobak, mint pojáca jelenik meg. A valóságban azonban Kobak nemi pojáca, hanem lakáj, a feudális rend erélyes, kérlelhetetlen janicsárja. Ezt a típust másféle eszközökkel kellett volna, megformálnia, úgy, hogy gyűlöletessé és egyúttal megvetette váljék. A kisebb iszerepek alakítói közül ki kell emc.ni Kovács János Idtiinö par asz'legény él. Kovács Mária tojásáruló asszonyát. Gém< síImre és Hercegh Vilmos alakítását. Az előadás sikerét nagymértékben segíti Móricz költőien szcp népnyelve. Az előadáson valóban népnyelven beszélnek. De arra kell törekedni, hogy az előadás a hibátlan népnyelvi kiejtés melleit, a szöveg köllöiségét is megfelelő módon tol. mácsolja. Sándor Sándor szép díszleteit a közönség tapssal fogadta. Kár, hogy a vásár díszlete kissé szűk, nincs távlata. Vincze Ottó hangulatos zenéje jól segíti az előadás cél jatt, m. O