Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-18 / 219. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1952 SZEPTEMBER 18 PÁRTÉLET Középfokú propagandista iskola vezelő'énak tapasztalataiból A SZOCIALIZMUS ÉPITF.SE egyre nagyobb feladatok elé állít bouniinket. Ezek megkövetelik, hogy mind több poluiikaiiag és szakmailag jól képzett, a dolgozó­társaikhoz, munkájához. hazájá­hoz szocialista módon viszonyuló, a párt- és kormányhatározatokat he­lyesen értelmező és azokat a mun­kásosztály érdekeinek megfelelően végrehajtó, a pártot, nagy tanítón­kat éa a Szovjetuniót szerető, az imperialistákat, külső és belső, nyílt és megbúvó ellenségeinket Ha­tártalanul és tudatosan gyűlölő ká­derunk legyen. A propagandisták f. ladata elsősorban ezeknek a kine­velésc. Feladatunk, hogy a marx­zmus-Iendiniz.mus tanulasában és ta­nításában mozgósítsanak az idősze­rű feladatok elvégzésére. Ezt tartom szem előtt ezévi pro­paganda munkámban. Komoly se­gítségrt adott ebben a Politikai Bi­zottság 1952/58 oktatási évre vo­nakozó határozatának 'és a Köz­pinti Vezetőség legutóbbi ülése anyagának a tanulmányozása. Az alapos felkészülés döntően se­gíti a propagandistát feladatai vég­rehajtásában. A foglalkozásokra való felkészü­lésnél először mindig a legújabb szempontok szerint tanulmányozom és jegyzetelem ki az anyagot és niajd csak ezután dolgozom belc az előző évben jegyzeteiteket. Ezzel kényszerítem magam arra hogy fel­frissítsem tudásomat. Ehhez jegy­zem még fel azokat az új szemponr tokat. fogalmakat, melyeket az elő­készítőn hallok. A vitavezetési vázlatomat úgy Igyekszem összeállítani, hogy elő­ször minden kérdést elvileg megha­tározok, majd megértéséhez a szük­séges magyarázatot dolgozom ki és ezután világítom meg gyakorla­ti példákkal. Ebben a módszerem­ben következetes igyekszem marad­ni, úgyszintén hallgatóimat ís hoz­zászoktatom a következetességre. VITAVEZETÉSI VAZLATOM elkészítése u|áp hallga'óimmal egyéni fogl+lkozás közben a már kidolgozott szempontok alapján be­szélem meg a főbb irányelveket, így elérem, hogy a vita a tárgy kö­rül niozog. Ilyen beszélgetés ered­ménye, hogy jól tisztázták az elv­társak a vallásos ideológia elleni és o klerikális reakció elleni harcot, A hallgatókkal való beszélgetés nem kis mér'ékben hozzájárult ahhoz, hogy hozzászólásaik mind tömöreb­bé, kifejezőbbé és a tárgyhoz tarto­zóvá váltak. Több elvtárssal közösen jegyzetel, tem ki valamely anyag egy-egy ré­szét. hogy gyakorlati segítséget nyújtsak. Ennek ereménye, hogy hallgatóim jó része jó módszerrel jegyzetei, A tanultaknak a felada­tok végrehajtásánál való felhaszná­'ását úgy igyekeztünk elősegíteni, hogy magam, vagy hallgatóim egy­egy elméleti témával foglalkozó cik. két az üzemi újságunkban közöltük Ezek mindig éppen a tanultakkal foglalkoztok és elősegítetlek a töb­biek felkészülését is. A SZOCIALDEMOKRATIZMUS tárgyalásánál az elvtársaik tárgyal­ták azt a kérdést is. hogy aki ké­nyelmeskedésböl késik, aki lebecsü­li az elmélet jelen'őségét, aki az ál­dozatvállalás helyett a kispolgári kényelemszeretetre hajlik, az n«m segíti előbbrev'nni a párt, a mun­kásosztály ügyét, az a szociáldiemo­kratizmus szekértolójává válik. A kommunista neveléssel kapcso­latban elmondták az elvtársaik, hogy mig a kapitatista társadalom neve­lésének eszményképei Ford, Mor­gan és a többi milliomos, akik a dolgozók millióit tartják karmaik között és bűnös módon szerzik meg a mások által termelt javaikat, addig a kommunista nevelés esz­ményképei Oleg Kosevoj, Mereszjev vagy a Lenin-csatorna építői. Egyik hallgatóm mondta cl, hogy őt is saját műhelyrésze sztahánovistál­nak példája ösztönözte a jobb és tökéletesebb munkára. Ezek követé­se tette lehetővé, hogy szintén szta­hanovista lehet, , Az osztályharcra való nevelésié különösen „Népi demokráciánk út­ja" című anyagnál helyeztem fő súlyt. A párt szerepének kidombo- 1 rításával igyekeztem hallgatóimnak megmutatni, hogy egy-egy győze­lem kivívása milyen erőfeszítéseket követel meg. "NEVELŐ MUNKÁM mellett fel­használtam a kollektíva nevelő ere­jét is- Hozzászoktattam hallga'ói­mai hogy büszkék legyenek isko­lájukra, hogy a fegyelemsértőket hanyagokat, készületleneket első­sorban maguknak kell észrevenniök és elv'ársias kritikájukkal kel! fel­számolniok ezeket a hibákat. Segít­ségükre voltam abban, hogy felém is bátran éljenek a kritika fegyve­rével. Munkaértekezleteken röviden, de jellemzően iparkodtam egyen­ként értékelni az elvtársak felkészü-1 lését, fegyelmét, módszerét. A fegyelemre való nevelést saját példaadásommal segítettem elő. a lehetőséghez képest alaposan felké­szültem, a foglalkozásokat pontosan kezdtem. Az elvtársakhoz szóló bí­rálatomban hangsúlyoztam, hogy a feladatok pontos és lelkiismeretes teljesítése a párt iránti szeretetet tükrözi vissza és jelenti a közösség megbecsülését is. összegezve! Propagandista mun­kám sok-sok apró mozzanat, cse­lekvés, beszéd, tanulás, tanítás, pél­damutatás, érdek.ödés összefonódá­sa. Napi munkám közben szem elölt tarto'-tam azt, hogy munkám az is­kola hallgatóira és rajtuk keresztül az üzem sok dolgozójára kihat. Munkám eredményét, hibáját a legjobban azok a bátor hozzászólá­sok értékelik, melyek az utolsó fog­lalkozás munkaértekezletén hang­zottak el. Elmondták az iskola hall­gatói, hogy a 8 heti foglalkozás eredményeként jól tudják a tanul­mányozott anyagot csoportosítani, sok fogalom tisztázódott előttük, többségükben jól tudnak jegyzetel­ni, előadói és vitavezetési módsze­rük fejlődése jó úton halad, a fe­gyelem jó. igazolatlan hiányzó és lemorzsolódó nem volt. A propa­gandista munkát megszerették és lelkesen készülnek feladatukra. Sikerült közelebb jutnunk a bol­sevik propagandához. A legtöbb esetben jól sikerült az elmélet és gyakorlat összekapcsolása. Hozzá­szólások az anyag alapos tanulmá­nyozásáról tettek tanúbizonyságot. Mindég megvilágították az ellenség hazug és a mi véleményünk igaz voltát. A KRITIKA, ÖNKRITIKA fegy­verét jól alkalmaztuk, nemcsak a tanulási fegyelem megsziárdí'ásá­ra, hanem a kollektívánk összeková­csolására is. Az elvtársak igen he­lyesen figyelmeztettek hibáimra* Elmondták, hogy sokat beszélek, aminiek ugyan hasznát vették az is­kola elején, de később hiba volt. Megállapította az iskola kollektí­vája, hogy eredményünk elég ahhoz, hogy elinduljunk munkánkba, de nem elég arra, hogy egész évben becsülettel álljuk meg helyünket. Fokozni kell a tanulási készségün­ket, fejleszteni kell módszerünket, sokszor kell nagy tanítóink müvét olvasgatni, A biztató kezdet nagy felelősséget ró ránk, pártunk sokat vár tőlünk. Fáradságot nem kímél­ve, áldozatos munkával kell elősegí­tenünk a szocialista ember kialakí­tását. Márki László középf.. prop. iskolavezető, a Szegedi Kenderfonógyárból Levelek a békekölcsön sorsolásról Párlomnak köszönhetem, hosv fiaimat taníttathatom Pártunk és népidemok'atikus kormányzatunk szeptember 18-án ismételten bebizonyítja, nogy többszörösen iizeti vissza, azt az össze. ge(, amelyet kölcsönképpen kért a magyar dolgozóktól. ' A felszabadulás óta tz államnak adott kölcsön alapjában külön­bözik a Horthy-rendszerben adott kölcsönöktől. Azokból a dolgozók rovására, a második világháborút készítették elő, az ötéves tervköl­csönböl pedig a mi jövőnket biztosítja államunk. A második béke­kölcsön jegyzés idején feleségemmé összesen 1600 forin'ot adtunk az államnak. Megvallom, az előbb jegyzett kölcsönök jórészét már visszakaptam, rriert a 'egut'jbbi sorsolás alkalmával 1000 lorintot nyertem. Szívesen adok kölcsönt az államnak bármikor, mert sokszo­rosan kaptam már vissza azt a pénzt, amelyet kölcsön adtam Mint a Szegedi Késárúgyár dolgozóját, munkám u(án megbecsülnek és tisz­tességes, emberhez méltó fizetést kapok. Nagy ajándék számomra az is, hogy pártunk és kormányzatunk lehetővé tette, hogy két Hamct iskoláztathatom. Mindketten a Vegyipari Technikumba járnak. ahol szorgalmas tanulás mellett emsokára jó vegyészei, kiváló szakembe­rel lesznek hazánknak. Mák Ernő Késárugyár. Sokat kaptam már a párttól Amikor értesültem arról, hogy szeptember 18-án újra nyercmé-ny­! sorsolásra kerül sor, nagyon meg­örültem. Igaz ugyan, hogy az eddig i lezajló sorsolások alkalmával még egyszer sem nyertem, de viszont an. nál sokkal többet kaptam már a dolgozók államától, mint amennyit a jegyzések idején adtam. Legelőször is a Szegedi Textilmű­vekbon gyönyörű munkahelyem van és munkám után szép fizetési ka. pok. A felszabadulás után döntően megváltozott az én életem is. Élet­színvonalaim állandóan emelkedik és fizetésemből nemrégen egy gyönyö­rű szobabútort vettem. Szép ru­háim vannak és rendesen tudok öl­tözködni. Aze'őtt a lakásunkban a petróleumlámpa gyér fényénél va­koskodtunk s most villany szórja szét a fényt esténként. Szabad­időmben. amikor otthon vagyok, hallgatom a rádiót, mert fizetésem, bői rádiót is tudtam venni. Az államtól kapóit ajándéknak leirtom azt is. hogy amikor tanfo­lyamon voltam, teljes ellátásit biz­tosítottak számomra és fizetést kap­tam azért, mert tanulok, hogy jó szakember váljék belőlem. Nagyon várom a sorsolást és nem is tagadom, szerelnék nyerni. De, ha történelesen nem is leszek a sze­rencsés nyerők közölt, akkor sem fogok elkeseredni, mert megnyug­tat az a tudati, hogy sokat, nagyon sokat kapl.sm és kapok még az el­következendő Időbeni a párttól és aa államtól. Gulyás Rózsi, a Szegedi Textilművek gyű­rűsfonónője, NE FELEDJÜK Délnin gyar ország 1931 szeptember 22-én íriat Megrendszabályozzák a gyermekkoldusokat „A szegedi rendőrség az utób­bi időben elszaporodott gyer­mekkoldusok ellen erélyes in­tézkedéseket vett tervbe. A for­galmasabb utcákon és tereken hónapok 6'a lerongyolódott gyer. mekek molesztálják a járókelő­ket. A rendőrség az eddijj '-elten kapott gyermekeket a gyer­mekbíróság elé utalta, amely dorgálás után rendszerint sza­Tizenegy napp3l te Szám elöl' 1931 szeptember 11-i szániában a Délmagyarország a következő hírt közötte: Pénzhiány. költségvetés hiánya sto. miatt a szegedi népis­badon engedte a kis koldusokat, akik azután tovább folytatták a koldulást- A sok panasz most arra készttette a rendőrséget, hogy ezután a gyermekek szülei ellen is eljárjanak, ha gyerme­keiket a rendőrök kolduláson érik. A rendőrség reméli, hogy ilyen módon sikerül véget vetni a mostani helyzetnek." ko'ákban 35 osztály megszüntetését vették tervbe- A következő napon pedig arról értesít a lap, hogy az iskolaszék jóváhagyta a 35 o&ztály megszüntetését... T/ásdri komédia — irta Móricz * a Nyuga-t-ban 1911-ben meg. jelent Ludas Malyi címe alá. kife­jezve ezzel, hogy a nép számára írt népi színdarabot, A darab — mely­nek mélyén a bohózati elemek mö­gött, mint Móricz mondja, ,,a leg­véresebb örök gyötrelem vonaglik: a proletár harcol a kizsákmányló úrral" — a közkinccsé vált Fazekas mii szinpadi feldolgozásai közül szá­munkra a legértékesebb. Legértéke­sebb, mert sok újai 'mond, kiszéle­síti Fazekas meséjét, gazdagon bontja ki alakjatt. Dicséret illeti te. hát a szegedi Nemzeti Színház mii­sorválasztását s különösen értékessé leszi, hogy a bemma'ó egybeesik a Móricz ünnepségekkel. A darab szinrchozalala as ismert mese és a problémátlannak lílnö fel­dolgozás" ellenére sem volt könnyu. A szegedi Nemzeti Színház előadá­sát elsősorban éppen azért illeti di­cséret. mert a rendezés — Bálint György munkája — általában he­lyesen igazodott el a szövevényes kérdések között s egészében véve hrsyestn oldotta meg a klasszilzusok sze-cehozatalának probléméiit. Mó­ricz műve mellett a rendezésnek ál­landóan szemmel kellett tartani Fa­zekas munkáját is. A két mű mon­danivalójának, ha nem is egybe­hangolásával, de az alapvető pro­blémák eszmei tisztazétsával kellett a helyet kiegyenlítődést megterem­teni úgy, hogy nem megporosodott, de, nem is erőltetetten modernizált előadást adjon. LUDAS MATYI Móricz Zsigmond darabja a szegedi Nemzeti SzínSézban A rendezés ezzel kapcsolatos fö problémája tehát az volt, hogy Móricz a klasszikus művel sok új mondanivalóval gazdagítva dol­gozta fel. A rendezésnek el kellett döntenie, mi a helyes a változások­ból, mi az, amit a mai nézők szá­mára meg kell őnznie. Fazekas művében Döbrögit Matyi veri csak meg s g jobbágyok pusztán úgy fe­jezik ki a tett iránti együttérzésü­ket, hogy „Egyik jobbágy a másik­nak kurta gubáját Mcgráriá: más a mellelte valóra könyökkel Titkon bökdöse", Móricz darabjában vi­szont ök is cselekvő részesei a boto­zásnak: Matyi után örömmel és nem kevesebb indulattal püfölik el kétszer is a termetes Döbrögit. A rendezés — tiem' félve a hamis ak. tualizálás vádjától —, helyesen Mó­ricz megoldásihoz ragaszkodott. Ezzel ábrázolta egyrészt azokat a csírájukban már meglévő és előre­mu'ató mozzanatokat, amelyek meg­magyarázzák azt, ami azóta történt, másrészt mégjobban kiemelte az eh­hez szorosan kapcsolódó és Faze­kasnál is megtalálható tendenciát, hogy Matyi példájának követése már akkor is reális lehetőség volt. Nem jelenti ez a megoldás a jobb­ágy tömegek öntudatának meghami­sítását. A jobbágyok csak Matyi tettét, a szimbólumában forradalmi tettet követve cselekedtek, Fazekas müvében még kikacag­ják Matyit, amikor szálóigévé vált szavaival fogadalmat tesz a vissza, ütésre, „őrületes szavain" — mond­ja Fazekas — mindenütt „hahotára fakadtak, de kivált a Döbrögi ház­nál". Móricz viszont, bizonyos mér­tékig ezzel szembem, bátran ábrá­zolja Döbrögmek Matyi fogadalma utáni megrettenését, ijedelmét,, me­lyet ha'ásos költői eszközök alkal­mazásával mélyít el. A rendezés itt is a klasszikusokhoz példamutató helyességgel nyúló Móricz megoldá­sát választotta. Nem hamis aktuali­zálás ez sem: Bessenyei György 1779-ben figyelmeztet, hogy a pa­raszti rendet „szoros fenyíték" alatt kell t&rtani, „meri, ha, felkél, vagy helyéből kimozdulhat. nincs olyan kegyetlen fenevad és hirkánlai tig­ris mely nála mérgesebb, dühösebb pusztításokat kövessen el". Ezekből a sorokból a jobbágyság felkelésé­től való páni félelem tükröződik. Tfzek szerint a rendezés telid', nem aktualizált hamisan. Do nem is őrizte meg azon porosan Mó. ricz müvét. A darab befejezésében Ma'tyi Döbrögi karmai közölt hagyja Évtt. E zavaros részben bizonyos mértékig a forradalmárnak anar­chista-ízű felfogása tükröződik. A szegedi előadás rendezése azonban helyesen valószerűbbé, emberibbé tette a befejezést: Matyi és Évi egymásratalálását, mint Matyi har. cának egyik eredményét fejezi ki. Ezek az előadás erényei. A ren­dezés azonban a helyes megoldáso­kat nem hid'a az egész előadás min. den részletére kiterjeszteni. Épp a második felvonás utolsó részében — amelyben egyébként dicsérendő, hogy szemléletesen ábrázolja Döb. rögi félelmét — esett a rendezés a hamis aktualizálás hibájába. Ami­kor itt Döbrögi paracsot ad Matyi üldözésére, ugyanaz a vásári nép, amely, ha nyilván nem is higgad­tan, de minden cselekvő beavatko­zás nélkül végignézte, hogy a velük egy közösségből való tojásáruló asz­szonyt a hajdúk elcipeljék, a szá­mára mégis .ismeretlen fiatal le­gény, Ludas Matyi érdekében eré. lyes és bátor fellépésével megaka­dályozza a hajdúk elindulását. Ez a megoldás kuszáltlá, zavarossá teszi a mondanivalót: a rendezés nem cse­lekedett helyesen, hogy Móricz mű­vét ilyen módon változtatta, meg. H ibája a rendezésnek, hogy nem valósított a meg teljes mérté­k'g Móricz utasításait. A vásárba lépő Ludas Matyit — Móricz meg­jegyzései szertnt — csendnek kell fogadnia, Móricz ezzel Matyi szín­padra lépésének jelentőségét akarta kiemelni, azt akarta megmutatni, hogy a vásár ezzel a ténnyel fordu. latához érkezett. A szegedi előadá­son ott van ugyan a hajdú, aki csendet teremt, azonban Matyi mégis a legnagyobb vásári zaj köz­ben lép a színre. A szereplők a rendezés he'yes út­mutatásait kövétve feladataikat úgy oldották meg, hogy a mű mondani­valóit jórészt törés •nélkül tudták tolmácsolni. Ludas Matyi szerepét Váradi Atyád játszotta. Alakítása jól adta vissza a jobbágyfiúi és a megváltozott Ludas Matyit is, oki a faluból kikerülve tanul, fejlődik s mint a polgári átalakulás híve. el­lensége a deresnek is — s alakítá­sának egysége sem borult fel. Kár, hogy a közve'len politikai mondanh valót nem mindig partnerének mond. ja, hanem a közönség felé sza. valja cl, E deklamáló előadás miatt, a ma is friss mondanivaló sokat ve­szít hiteléből s Móricz eredeti szö­vegének olyan hatást ad, mintha egyes részeit most „szúrták" vo'yia bele. Az egyik legsikerültebb alakítást Bányász Ilona nyújtja az Anyó sze­repében, Különösen szép beszéde a kiemelkedő: méltóan közvetíti Mó­ricz költői nyelvét. Évi szerepét Mácsai Emmi játszotta. Alakítása hibátlan. A „szerelmi játékban" azonban túlságosan éber. Játékának itt olyamnak kell lenni, hogy Döb. rögi növekvő reményei ne hassanak , erőltetettnek- 1 Farkas József játéka a darabkáit és a Móricz által megformált Döb­rögihez való hűség szempontjából kifogástalan. Döbrögi alakjában azonban megmutatkozik Móricz mű­vészetének az a korlátozottsága, hogy az úri világol sajátos együtt­érzéssel ábrázolja. Itt kellett volna, a rendezésnek Farkas József segít­ségére sietni, hogy alakításából tel­jesen eltűnhessen a századvégi dzsentrire emlékeztető íz, s leválja­nak róla azok a vonások ls, nme. lyek az írónak az alakkal való sa­játos rokonszenvét mutatják. A ren­dezés ügyelhetett volna arra is, hogy Móricz kezdeti korszakára jel­lemző naturalizmus elemei ne szere­peljenek se az előadásban (a leá­nyok megfogadása), se külön Far­kas József alakításában (szerelmi játék). Kobak alakját Sugár Mihály tel­jes félrsértettséggel fonpálta meg. Alakításában Kobak, mint pojáca jelenik meg. A valóságban azonban Kobak nemi pojáca, hanem lakáj, a feudális rend erélyes, kérlelhetetlen janicsárja. Ezt a típust másféle eszközökkel kellett volna, megfor­málnia, úgy, hogy gyűlöletessé és egyúttal megvetette váljék. A kisebb iszerepek alakítói közül ki kell emc.ni Kovács János Idtiinö par asz'legény él. Kovács Má­ria tojásáruló asszonyát. Gém< sí­Imre és Hercegh Vilmos alakítását. Az előadás sikerét nagymérték­ben segíti Móricz költőien szcp nép­nyelve. Az előadáson valóban nép­nyelven beszélnek. De arra kell tö­rekedni, hogy az előadás a hibátlan népnyelvi kiejtés melleit, a szöveg köllöiségét is megfelelő módon tol. mácsolja. Sándor Sándor szép díszleteit a közönség tapssal fogadta. Kár, hogy a vásár díszlete kissé szűk, nincs távlata. Vincze Ottó hangulatos ze­néje jól segíti az előadás cél jatt, m. O

Next

/
Oldalképek
Tartalom