Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-03 / 206. szám

SEERDA, f*?I. SZEPTEMBER K l A fejlett nagyfizemi gazdálkodás diadala: fi gencsháti állami gazdaság keresztsorosan veteti rizse negyven mázsájával fizet holdanként Jövőre újabb 600 holdas rizstelepet létesít a gazdaság Nean is olyan régen még termékeden, vízállásos lapos rész volt az óföMeáki határnak az a része, ahol most a gencsháti állami gazdaság 527 holdas rizstábláját ringatja a meleg nyárvégi szél. A fejlett agro. technika segítségével le lehetett győzni a természet mostohaságál az óföldeáki határban is! A gencsháti állami gazdaság az idén arat először rizst s már az első alkalommal bő termésre számíthat. A bátor vállalkozás eredménye Az 527 holdas telep építéséhez s mult év őszén fogtak hozzá. A gátak, a csatorna éptéae s a Maros vizének a rizstelepre való átemelése azonban hosszú hónapokat vett igénybe. A telep csak ezév május 10-re lett teljesen kész. A vízszolgáltatás késése miotit a tervezett időben azonban nem történt meg az árasztás. De ez nem csöggesztette el a gazdaság vezetőségéi. Március 24-én kiadta az utasítást: ha nincs vízborítás, akkor a száraz földbe tcell vetni a magot, mire a vetésnek vége lesz, megjön a víz is. Május 10-én csakugyan megjött a víz. De ekkor újabb nehézséggel kellett megküzdeni a gazdaságnak. A nagy csatornákat 800 literes másodpercenkénti vízszolgáltatásra ter. vezték, így a talaj elárasztásához több het kellett volna. A vízszolgáltatás késése már addig is lényeges időkiesést okozott, a lassú árasztás pedig mégjóbban kitolta volna az érés idejét. Bogi Kálmán főagronó. mus ezért — ha veszéllyel is járt —, de a tervezettnél több vizet nyomatott a csatornákba. Ezáltal sikerült az árasztás tartamát lényegesen lerövidíteni. A bátor vállalkozásnak meg is lett a gyümölcse: a rizs szépen megnőtt és idejében kalászé hozott. 8—10 ezer köbméter víz egy holdra A gátak állandó rendbentartása, isaaposítása, döngölése különösen gondos munkát kívánt. Az űj telepen a talaj között elszökött a víz, mert a fold vízzáró rétege nem volt egyenletes. Előfordult, hogy az a viz, amelyet az első kalitkába eresztettek, eltűnt, majd később a haimadik kalitkában, tört fel. Ne. héz, türelmet igénylő munkával sikerült csak elérni, hogy minden tábla rizs megkapta a szükséges vi. zet. Egy holdra átlagban nyolc-tíz. ezer köbméter Maros-vizet használlak el. , Nem volt kis dolog a gyomlálás sem. A rizs nem szereti a gyomlálatlan földet. A gazdaság ezért sok makói diákot foglalkoztatott a nyári hónapokban a rizs gyomlálására. A gondos munkának meg is lfett az eredménye: az 527 holdas rizstábla előreláthatóan 30—32 mázsás terméssel fizet holdanként. Aratómunkásokat keres az állami gazdaság A kalászok dúsak, nehezek, sok a szem rajtuk. Százhetvenegy.száznyolcvankét szemet is megszámláltak egy-egy kalászban. , A gazdaság tíz holdas keresztsorosan vetett rizse különösen bő termést igér: holdanként megadja a 40 mázsát is! Ezen a területen a szokásos 50 kilogramm helyett az agrotechnikai utasítások szerint keresztsorosan 80 kilogramm vetőmagot vetettek. A terméskülönbözet : nyolc-tíz. mázsa holdanként. Szeptember 10-én kezdődik az aratás. Akkorára a víz leesapolása véget ér. Már munkára készen várja az aratást hat kombájn és hat rizsaratásra átalakított fűka. száló gép. De a gépi erőn kívül szükség van többszáz aratómunkásra> is. Makón és a gazdaságot környező községekben mindenfelé olvashatók a toborzóplokálok. Még néhány nap és zsákokban lesz a gencsháti állami gazdaság első rizs termése, hogy azután eljusson a dolgozók asztalára. Az idei jó eredmények arra ösztönözték a gazdaság vezetőségét és a megyei trösztöt, hogy jövőre újabb 603 holddal bővítsék a gencsháti rizstelepet. V. Gy. AZ ÚJÍTÓMOZGALOM HATALMAS FEJLŐDÉSE A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióban évről-évre fej. iödík sz észszeriísátő mozgalom. A mozgatom lendítői elsősorban azok sz újítók, akik írásban és előadásokban. de akárhányszor gyakorlatban is átadják tapasztalataikat dolgozótársaiknak- 1949-ben a szovjet ipar. ba® 450-000 észszerűsíté javaslatot .valósítottak meg 1950-ben már 600.000, 1951-be® pedig 700.000 volt a megvalósított találmányok és észszerűsítő javaslatok Száma. Nézzük meg néhány gyár példáján: mit jelentenek ezek a számok a valóságban. A mult esztendőben Dnyeprorizerz Stefiikben a „Dzer. ssinszkij"-gyárban közel tízmillió rubel megtakarítást ériek ei a kohászat, aeétolvasztás és hengerlés munkafolyamataiban alkalmazott újításokkal. A bevezetett észszerű sítő javaslatok közül kiemelkedett egy mérnök-kollektíva újítása, amely a nyersvan termelését jelentősen megnövelte, valamint Klimenko lakatos észszerűsítő javaslata, amely az i zrí tókemencék égőfejét tökéletesítette Rigában a „VEF"-elektro technikai gyárban egy év alatt ötmillió rubel megtakarítást jelentették az újítá. sok. Kiválóan dolgozik az üzbekisz. táni ,,Sítálin"-elektrovegyészeti kombinát, amelynek dolgozói közül — mérnökeiket, technikusokat és munkásokat beleértve — minden második újító, észszerűsítő. A kombinát, amely elsősorban az üabekisztáni hatalmas gyapotültetvényeket látja el műtrágyával, az elmúlt 'évben több mint hétmillió rubel megtakarítást ért el az újításokkal. Az állam igen nagy segítséget nyújt a% ésasserünítőkneh, a minisztériumokban és a vállalatoknál külön találmányi és észszerűsítő irodák, kiváló mérnökök van. nak. akiknek 'feladata elősegíteni az észsrerűsitök alkotásait. Az észszerűsítő mozgalom elválaszthatatlan a szovjet tudomány fejlődésétől, a technika magas színvonalától. P. Bikov, a Sztálin-díjas gyorsesz'ergályos nem ok ntólkül írja könyvében: — Mennyire megkönnyítik munkánkat a csodálatos gépek, amelyeket a szovjet dolgozók készítettek! Nem ok nélkül ír lelkesült hangon gépéről, amelyet „hatalmasnak, okosnak és szépségesnek" nevez, A tökéletes szovjet tochnika teremtette meg a lehetőséget Bikov és társai számára hogy olyan fémfor. gácsolási sebességet érjenek el, amilyen azelőtt ismeretlen volt az egész világon. A szovjet technika, amikor meg. könnyíti a munkát, a dolgozókat mentesíti a felesleges erőkifejtéstől, ugyanakkor felébreszti bennük a gondolatot és vágyat tudásuk tökéletesítésére. Tudják, érzik, hogy annak, aki el akarja sajátítani a technikát. szüntelenül tanulnia kell. Az újítómozgalom tömegméretei elképzelhetetlenek volnának a szovjet dolgozók kulturális és technikai színvonalának emelkedése nélkül. A szovjet gyárakban és üzemekben évente kollektiv szerződéseket kötnek, amelyekben előírják az igaz. gatóság feladatait a munkások oktatása terén. 1951-ben hétmillió munkás és alkalmazott szerzett szákmai képesítést, vagy résztvevője volt különböző szakmai Tanfolyamnak, Az esti és 1 evesező technikumokon és a főiskolákon is igen sokon tanulnak. A Szovjetunióban kifejlődött észszerűsítő mozgalom rendkívüli ered. menyeit magyarázza ®z a tény is, hogy a szocializmus hazájában nincs és nem is lehet munkanélküliség. Az újítások az állandóan és gyors ütemben fejlődő gazdaság mellett nem teremthetnek munkanélküliséget s nem vezethetnek a munkaviszonyok romlásához. Éten. kezőleg! A szovjet észszerűsítés könnyíti a munkát s elősegíti a munkások, mérnökök keresetének emelkedését. A kizsákmányolás alól felszabadított szovjet emberek hazafiságának ragyogó bizonyítéka az a sokszázezer javaslat, amelyet a szovjet iparban évente megvalósítanák- A szocialista rendszeT megteremtette a tehetőséget, hogy a szovjet dolgozók tevékenyen és alkotó módon vegyenek részt a tudomány és a technika fejlesztésében. És a szovjet emberek bátran és eredményesen élnek ezzel a lehetőséggel! I VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGOK KÉSZÜLJENEK AZ OSZI MHNKRKRü Darvas József rádióbeszéde a lanévnyitás alkalmából reitekre, a koreai fiatalokra, akiknek szép országát már löbb mint 2 esztendeje pusztítják tűzzel, vassal, gyújtóbombákkal és baciltosfegyverekkel a gaz amerikai imperialisták és csatlósaik. Egyik kézben a könyv, a másikban a fegyver, vagy a szerszám: így élnek ma a koreai fiatalok, de szabad hazájukat nem engedik. Ne felejtsétek el, hogy a mi s®ép országunkra is éhesen leselkedik az ellenség: a békét megvédeni, ez most mindnyájunk elsőrendű kötelessége. A ti kötelességetek is. S ezt úgy teljesíti ek jól, ha fegyelmezetten, lelkes:*® tanultok, ha igyekeztek tudással jól felvértezett polgáraivá leríni drága hazánknak. Köszöntöm az első tanítási napon iskoláink, tanítóit, tanárait is — mondotta a továbbiakban Darvas József. Érezzék át azt a nagy és mély felelősséget, am't hazánk, népköztársaságunk ruházott rájuk azzal, hogy tőlük, az új ember kovácsaitól várja dolgozó népünk gyermekeinek nevelését, az új szocialista szellemű ifjúság megEz a kulák arcképe. M'ndenáron formálását igyekszik megakadályozni, hogy : Az elmúlt tanév: egy lépés volt g sok a javítani való, munkánkban. Sok volt lenséget szítani, á dolgozó darasz- a buk'ás, a tanulmányi színvonal toknak is bemagyarázni, hogy ceak igen lassan emelkedett. Ne ,ehen kell veszni a télen." Ezzel elégedjenek meg az oktató-nevelő lyeti, hogy idejében felhasználta akarja zavarni fejlődésünket. Sza- munka mai színvonalával, hanem Volna az eldugdosott lisztjót, a bol- botáita a gabonabeadást, és most újítsanak, kezdeményezzenek, forigyekszik az őszi terménybegyüj- máljanak ki új, jobb módszereket, bátran, szabadon! Tanulmányozzák bún- az élenjáró szovjet pedagógia el. tettéért másfélévi börtönre, 3000 veit, s alkotó módon alkalmazzák j forint készpénz bünte'ésre, 2000 azt a maguk gyakorlatában, felA tanévnyitás alkalmából Darvas József közoktatásügyi miniszter kedden reggel üdvözlő beszédet mondott a Kossuth.rádióban: Az új tanévet azzal a fogadalommal kell elkezdeni, hogy ebben az esztendőben még sok. kai jobban fogunk dolgozni. Pártunk és államunk gondoskodása ennek minden előfeltételét biztosította. Köszöntlek benneteket az első tanítási napon — folytatta ezután. — Szeretném jól a szivetekbe vésni a kötelességteljesítés parancsát. Ta. nuljatok a legelső naptól kezdve lelkesen és szívósan Ne mulasszatok egyetlen napot sem. használjátok ki a tanulási idő minden percét. Soha ne legyetek elégedettek, vagy éppen elbizakodottak. Legyetek méltóak a szocialista ifjúság nevére! Gondoljatok bátor hős teStVé" A kukoricalörés megyénkben már szórványosan megkezdődött. Ez azt jelenti, hogy már megkezdődött az ősziek betakarítása s pár hét múlva hozzákezdünk az őszi mezőgazdasági termények iramteljes betakarításához. Ahhoz azonban, hogy az őszi terményeket maradéktalanul be tudjuk takarítani, úgy, hogy a leg. kisebb veszteség sem érje a te'mékek minőségét, szükséges; a minisztertanács határozatának megfelelően járjunk el, azaz minden terményt időben takarítsunk be a földekről. A községi tanácsokra vár az a feladat, hogy ennek az állami határozatnak érvényt szerezzenek: tudatosítsák minden dolgozó paraszttal, hogy az őszi betakarítási terv végrehajtása törvény, aminek megvalósítása éppen olyan kötelezett, ség, mint a gabonabegyüjtési terv teljesítése. Az 1951 december 1-i határozat kimondja, hogy azoknak a községeknek dolgozó parasztjai, akik 100 százalékig teljesítik a begyűjtési tervet, jogosultak a szabadpiaci értékesítésre. Ugyanez vonat, kozák az őszi kapások begyűjtésére is. Azoknak a községeknek és városoknak dolgozó parasztjai, akik az őszi terményeket időben, a rendeletnek megfelelően — a kukoricát a töréstói számított 5 napon belül, a burgonyát pedig a szedés napján beszállítják — a feleslegeiket a köz. ségi terv teljesítése után azonnal a szabadpiacon ériékesíthetik, olyan áron, ameilyenen a vásárlók megveszik tőlük. Érdeke tehát minden dolgozó parasztnak, hogy teljesítse a tervet, hiszen ezáltal szerezheti meg a szabad eladást. Az őszi termények betakarítása mellett fontos feladatunk az őszi talajművelési munkálatok elvégzése. Mindéin dolgozó paraszt a tavalyt gyakorlati tapasztalatokból tudja, hogy akkor várhat jövőre jó termést, ha akkor veti el a magvakat, amikor a talaj a legjobban kedvez neki. Viszont akkor hoz bő termést a mag, ha megfelelően készítjük elő a magágyat, ha a jó gazda gomjos. ságával ügyelünk arra, hogy megfelelő időbeni kerüljön a mag a földbe. Községi tanácsaink akkor végeznek jó munkát, akkor dolgozna!: a dolgozó parasztság érdekében, ha felhívják a parasztság figyelmét a minisztertanács határozatának betartására. A szántási és vetési határidő megállapítása ugyanis úgy történt, hogy alaposan megvizsgál, ták; melyik megyében milyen idő alkalmasabb a vetésre, a szántásra. Jól jár, bő termést arat az, aki a tudományra hallgat, a határozatnak megfelelően végzi el az őszi munkát. A közmondás azt tartja: „Ki mint vet. úgy arat". Ez azt jelenti: aki tiszta búzát vet, az tiszta búzát arat. Aki tehát nem gondoskodik már jóelőre a jövőévi vetőmagról, az alapos őszi munkáról, az maga látja kárál. Rossz búzát csépel a cséplőgép annak, aki nem gondos, kod Ik jóelőre. Tehát, aki saját maga és családja érdekében akar cselekedni, aki saját maga s minden becsületes dolgozó asztalára tiszta búzából sül* kenyeret akar adni. az most, az őszi munkálatok megkezdésének az idején gondoskodik arról, hogy úgy termeljen: jövőre gazdag, bő terméssel rakhassa meg a dolgozók asztalát. Amikor dolgozóink ímegválasztot. ták a tanácsokat, arra gondoltak, hogy a tanács gazdája lesz a községnek, a falu, a város dolgozó répér.ek. A tanács tűzön-vízen keresztül képviseli a dolgozók érdekelt. A községi tanácsok, az állandó bizottságok tehát akkor tudnak rászolgálni a dolgozók bizalmára, ha most, az őszi mezőgazdasági munkálatok idején is megmutatják, hogy igazára képviselik a dolgozók érdekeit. Nemi kis feladat az ősziek betakarítása, a jövő évi kenyér elvelése. Mit kell tenniök a tanácsoknak elsősorban e feladatok elvégzéséért? „Éhen akart veszni" a szaboiáló kulák E Ííélfe a Járásbíróság A szegedi ügyészség Ítéletet hozott Szabó B. Mátyás kulák ellen. aki 122 kilogramm kenyérlisztel és népünk boldoguljon és megelége- előre, de még 40 kilógramm nulláslisztet rejtett detten éljen. Igyekszik elégedet- a rai iskolai m el. Az eldugdosott lisztet élvazhe. "——: - -1-1 —. - - * tellenné tette, felőrölte a lisztkukac. Szabó B. Mátyás kulák, alieksználta a boltokból hozta a kenyeret, a lisztet. Siránkozik, hogy nem termelt, hogy i tést is szabotálni, éhen kell vesznie. Közben m'ég ar- j Szabó B. Mátyás kulákot ra i® jutott neki búzája, hogy leórölje és eldugja. Kamrájában a fMlat vagy-on elkobzásra ós' a köz- használva "mindezt a sok jó tapaszlisztkukacok híztak kövérre a rej- j ügyektói 5 évig való eltiltásra ítél- | tala'ot, amit a mi iskolátok már lege lett lisztben. I te az ügyészség. eddig j® kitermeltek. A terv csak akkor érvényes, ha art megvalósítják, mégpedig egészében. A községi tanácsoknak az a fel Irtuk, hogy biztosítsák az őszi betaka. rítás, az őszi szántási-vetési nuwkálatok teljes megvalósítását. I i--' nap múlva a községi végreha'tó. zoitságok mcglárgy;lják a VB.iilésen nz őszi mezőgazdasági terv. t. Meghatározzák azokat a fo'ada <>• kat, amelyeknek végrehajtá-a következtében biztosílják, hogy a ko ség tervét a dolgozó parasztok lo'j esi leni tudják. Hogyan tárgya1.:© c meg ezt a tervel a községi tani. csok? Milyen szempontokat vegyenek figyelembe? Eíső, ami a legfontosabb, hogy felmérjék azok t az erőket, amelyek használatfcivételével biztosítani tudják a !erv megvalósítását. A fogatos erők helyi beosztásáról kell gondoskodni e tósorban. Vannak olyan do'gozó pa. rasztok, ak k azérl nem tudnák le! jeaíteni az őszi szántást időbe í, meri nincs fogatos erejük. A közs'gt tanács gondoskodjon arról, hogy azok a fogatos erővel dolgozó p rasztok, akik már saját földjükön elvégezték a szántást, vagy a vetést, munkát vállaljanak azoknál a dol. gozó parasztoknál — a megfelelő brr ellenében —, akik nem rendelkeznek igaerővel. Ehhez pedig az sztik éges, hogy a tanács tudja; melyik dolgozó paraszt imikor szánt, mp. ynyi idő alatt végzi el azt és kinek mikor van Szüksége igaeröre. Ossza be a tanács úgy a munkát, hogy a határidőig — a minisztertanács rendelete szerint — végezzék el az őszi mezőgazdasági munkát a községekben. A dolgozó pairaszt már tapasztalatból tudja, hogy akkor várhat jövőre jó termést, ha tiszta magot ve* el az idén. A szelektor kliisz. títja a magot. Minden dolgozó paraszt szelektoroztassa tehát vetőmagját. A lápéi dolgozó parasztok tavaly majdnem egytöl-egyig rzelektoróztattak. Tiszta termést is la. karítottak be az idén. A községi tanácsok amikor most, a végrebaj ló. bizottságok ülésén tárgyalják meg a községek őszi tervét, alaposan tárgyalják meg. hogy mennyi szelektort tudnak biztosítani a község ré. szére. A tavalyi tapasztalatok szerint a legjobb módszer az. ha a község különböző helyein létesítenek szelektorozó állomásokat. Ide hozzák be sorrerad szerint a dolgoz6 parasztok tisztítani gabonájukat. Hiszen szintén az e'mult évek tapasztalatai bizonyítják. hogy azok a dolgozó parasztok, akik kttiszlítiatták a velő. magot, jó pár mázsával többet arattak azoknál, akik elhanyagolták a tisztíttalást. Azt is határozzák meg a tanú. osok, hogy hány százalékban akarják az őszieket keresztesen, illetve négyzetesen elvetni. A szovjet ta. pasztalatok azt bizonyítják, hogy sokkal több termés várható azáltal ha felhasználjuk a tudomány által kikísérletezett és bevált módszere, ket. A dolgozó parasztság azonban csak akkor fogadja el ezeket a módszereket, ha megmagyarázzák neki, hogy mennyivel több haszna lesz belőle, ha felhasználja azokat. Jó munka; — a bebakaritás és velés — csak akkor várható tehát, ha a községi pártszervezetek, azoknak -népnevelői a lehető legtöbb támoga. tást rdják meg a dolgozó parasztoknak, illetve a községi tanácsok, nak. A népnevelők, amikor a kör. zetükbe beosztott dolgozó parasztokkal beszélnek, hozzák fel például, hogy kik azok a dolgozó parasztok, akik a mult évben is a m'nisztertanács határozata szerint járiaik el él mennyivel jobb te~rwést értek mint azok, ak'k nem teljes mértékben járlak el szakszerűen. Tehát a községi tanácsok esek akkor tudják a községben megv.15sítani a minisztertanács őszi mező. gazdasági munkálatokra von a kozó határozatát, ha igénylik, kérik a községi pártszervezel poli lkai segítségét. Már most szabotállak a kukoricabegvüjióst a kulákok A városi tanács begyűjtési osztályára panasz érkezett a Terményforga.imi Vállalat'ól, hogy a kulákok félig érett kukoricát adnak be. Mikor a raktárba viszik, összeroppannak a gyenge szemek. A kulákok a gabonabegyüjtési húzták-halasztották. efcnamunkát végeztek. Most azt 'akarják, hogy a beadott kukorica ne legyen használható, hogy penészedjen meg. Tcnkre akarják lenini a becsületes dolgozó parasztok által beadott ton. génit is. Sokan kérdezik, hogy miért kell a tanács engedélye a kukoricatörés .megkezdéséhez? Azt mondják: tudI ják, hogy mikor keli a kukoricasze. dést megkezdeni. íme itt a válasz, a fentiekben. Ha a mezőőr, meg a tanács nsm f'gyeli éberen, nem lenőrzi a kukoricaszedést, megtörténhet, hogy a kulákok szabotálják a kukorica begyűjtést, akadályozzák állatállományunk kukorica ellátását azzal, hogy éretlenül adják be kukoricájukat. Ezt nem türhe.ik a becsületes dolgozó parasztok. Nem tűrhetik, hogy a kulákok lönkr togyék az 5 általuk beadott éréit terményt. A tanácsoknak továbbra is ébernek kell lermick, hogy a kulákok ne törjék le félére'ten kukoricájukat. Csak akkar adhat ki kukoricatörésre engedélyt a tarács, h« az már teljesen érett.