Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

2 VASÁRNAP, 1952. SZEPTEMBER 14. PÁRTÉLET A párttagsági könyvcsere a pártélet fontos eseménye Az MDP Központi Vezetősége ha­tározatot hozott a párttagsági köny­vek kicserélésére; a tagkönyvcsere azért vált szükségessé, mert a je­lenleg érvényben lévő párttagsági könyvek 1952 december 31-ével ie, járnak. Az 1953 januári tagkönyv­csere alapvetően különbözik az 1948/49. évi, a párttagság felülvizs­gálásával egybekötött tagkönyvcse­rétől. „A tagkönyvesere — a KV határozata szerint — nem azonos a felülvizsgálással; minden párttag­nak, aki érvényes tagkönyvvel ren­delkezik s alapszervezeténél nyilván van tartva, meg kell kapnia új tag­sági könyvéi". A tagsági könyvese, re végrehajtása során tehát felül­vizsgálást, kihagyást, törlést egyet, len párttaggal szemben sem lehet lalkalmazni. A TAGSAGI KÖNYVEK kicse­rélése pártunk közel egymilliós tag­ságát követ lenül, személyében érin­ti; éppen azért e feladat megoldása komoly politikai és szervezési mun­kát Igényel. A pártbizottságokat s a pártszervezeteket e munka végzé­se során a párt és a párttagok Iránt érzett felelősségnek kell áthatnia; biztosítaniok kell, hogy minden egyet párttagunk, akit megillet, megkapja új tagsági könyvét; nem szabad tíírniök a bürokráciát, a nemtörődömséget, az egyes párttá, gok sorsa iránti közönyt. A tagsági könyvcsere sikeres végrehajtása megköveteli a legszélesebb párttag­ság. minden egyes párttag tevékeny közreműködését is; párttagjaink se. gítsek e munkában a pártot, maguk se tűrjék a bürokratizmust, a ha­nyagságot. A párttagsági könyv megbecsülé­se a kommunista párttag számára fontos kötelesség. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja tag jai úgy óvják tagsági könyvüket, mint a szemük világát; a hős fel­szabadító Szovjet Hadsereg kommu­nista tagjai szivük felett megőriz, ték tagsági könyvüket a német fa­sizmus ellen vívott harc legvére­sebb csatáiban ls. A párttagsági könyv nem egyszerű igazolvány csu­pán, hanem a párthoz való tartozás legfontosabb írásos dokumentuma, amely feljogosít a párttag megtisz­telő cime viselésére. NAGY MEGBECSÜLÉS népünk, munkásosztályunk élcsapatának, a szocializmust építő nagy pártnak, Rákosi Mátyás pártjának tagja lenni. Pártunk tagjai büszkék párt­tagságukra, mélyen átérzik, hogy e megtisztelő címet a nép. a haza szolgálatában jó munkájukkal nap. ről napra kl kell érdemelniük. Pár. tunk újtipusú, öntudatos embereket formál tagjaiból, akik a munkában, fegyelemben, tanulásban, éberég­" ben, az ellenség elleni bátor harc­ban, a hazafiasságban mindig éten járnak. Párttagságunk többsége a felszabadulás óta kemény harcok­ban összeforrt nagy pártunkkal, tű­zön-vízen kérésziül követi pártun­kat s vezérünket, Rákosi Mátyás elvtársat. Páriunk tagjai szik'aszi. lárdam bíznak pártunkban, számuk­ra a legnagyobb, a legszentebb do­log a párt; éppen azért nagyrabe­esüllk párttagságukat s párthoz tar­tozásuk írásos bizonyítékát: a párt­tagsági könyvet, amelyet féltve őriz­nek, vigyáznak reá, mint a szemük fényére. Akadnak azonban pártunknak olyan tagjai is. akik még nem ér­tették meg, mit jelent a párttagság magasztos fogalma, nem becsülik eléggé párttagságukat; nem őrzik gondosan tagsági könyvüket sem. Akadnak olyan párttagok, akik tag. sági könyvüket elvesztik; ezek a párttagok elősegítik páriunk ellen­ségeinek aknamunkáját is, mert le­hetővé teszik számukra, hogy az el­vesztett párttagsági könyv birtoká­ba jussanak s párttagnak álcázva magukat végezhessék gyalázatos, romboló munkájukat. A párttagsági könyv védelme pártunk védelmét is jelenti! A párttagsági könyv éber megőrzése a párthoz való ragaszko­dás első elemi követelménye. A párt­szervezetek, a pártbizalmiak nevel­jék párttagságunkat a párttagsági könyv megbecsülésére, védelmére. Vizsgálják ki az elveszett párttag, sági könyvek ügyét; ezeket az ese­teket beszéljék meg a párttagság­gal, hogy ez politikai iskolául szol. gáljon számukra. A tagsági könyv­csere közeledése különösen megkö­veteli pártszervezeteinktől, hogy minden olyan párttag ügyét rendez­zék, aki elvesztette tagsági köny­vét. A KÖZPONTI VEZETÖSEG ha­tározata kimondja, hogy csak azok kaphatják meg új tagsági könyvü­ket, aktk érvényes tagsági könyvvel rendelkeznek; aki pedig három hó­napnál hosszabb ideig nem fizeti párttagsági díját, nem rendelkezik érvényes párttagsági könyvvel. Párttagságunk túlnyomó többsége tagdíjfizetési kötelezettségének ele­get tesz; a párttagok egy része azonban nem fizeti rendszeresen tagsági díját, 'sőt nagy számban akadnnk olyim párttagok is, akik hónapszámra elhanyagolják tagsági díjuk fizetését. A párttagsági díj fizetése nem egyszerű anyagi kér­dés, hanem politikai kérdés, a párt­hoz való viszony kérdése. Knlinyln elvtárs erről a következőket mond­ja: „Ha nem fizetitek pontosan a tagsági dijat, eláruljátok, hogy ncm törődtök a párttal, hogy közönyösen fogjátok fel a pártkötelességeket. Az, aki ilyen lanyhán fogja fel pártkötelességeit. hozzá még az olyan egyszerű kötelességet, mint a tagsági díj befizetése, annak nem szívügye a párt. Aki törődik a párt­tal, szivesen fizet tagsági díjat4 mert ezezl szinte anyagi kapcsola­tot létesít pártjával". Pártvezetősí­geink, pártbdzalmiaink állandó fel­adata. hogy megmagyarázzák párt­tagjainknak a tagdífizetés politikai jelentőségét; a tagkönyvcsere előké­szítése során különösen fontos, hogy felkeressék mindazokat a párttag, janr.kat. ak:k ncm fizelik rendszere­sen tagdíjukat, bcszé'gessenek ve­lük. biztosítsák, hogy a tagösszs­í-ás. a tngkönyvcsere idejére ren­dezzék elmaradásukat, érvényes tag­könywel rendelkezzenek, A PÁRTTAGSÁGI KÖNYV­CSERE sikeres lebonyolításának előfeltétele, hogy minden párttá, gurikat alapszervezetében szabály­szerűen nyilvántartsanak. A Köz­ponti Vezetőség határozata szerint ugyanis a tagság összeírása idején csak azokait a tagokat és tagje'ölle­ket szabad összeírni, akik az alap­szervezet nyilvántartásában szere­pelnek, Alapszerkezeteink jelentős részében nem hajtják végre meg felelően a Szervezeti Szabályzat elő. írását: „Ha valamely párttag, vagy tagjelölt munkahelyei, vagy lakóhe lyet változtat, úgy az új munkáké lyén, illetve lakóhelyén működő •pártszervezethez kell öt átigazolni. Az átigazolást a párttag, illetve tag jelölt tagsági könyvébe is be kell vezetni". Pártszervezeteinkben gyak. ran előfordul, hogy az eltávozó ta­gok nem jelentik be elköltözésüket, nem kérik átigazo'ásukat az új munkahelyükön, lakóhelyükön mű ködő pártszervezetbe. Ennek követ, keztében átmenetileg ezek a párttá, gok, tagjelöltek elvesztik kapcsola tukat a párttal, nem élnek pártéle­tet. Az 1952 október 15—november 1-i tag- és tagjelöltösszelrás idejére e párttagok és tagjelöltek rendezzék átigazolásukat, jelentsék be távozd sukat régi alapszervezetükben s je. lentkezzenek új munkaterületük, la­kóhelyük pártszervezetében. A TAGOK ÉS TAGJELÖLTEK összeírásának előkészítése során fordítsanak gondot pártbizottsága­ink, pártszervezeteink a tagnyilván­tartás rendbehozatalára. Kommu­nista lelkiismeretességgel, gyorsan, pontosan intézzék el a függőben lévő átigazolási ügyeket; hajtsák végre a Központi Vezetőség határo­zatát, amely kimondja: rendet kell teremteni a pártokmányok kezelésé ben s fel kell számolni a lazasá. gokat a párttagok és tagjelöltek nyilvántartásában. A pártbizottsá­gok. pártszervezetek, pártbizalm'ak ügyeljenek arra, hogy a tagok és tagjelöltek összeírása idején egyet­len, arra illetékes párttagot se hagyjanak ki az összeírásból, ugyanakkor azonban legyenek ébe­rek az ellenséggel szemben, akadá­lyozzák meg, hogy jogtalanul bárkit is összeírjanak, nehogy az ellenség ilymódon befurakodhassék pár­tunkba. A párttagsági könyvcsere sikere pártbizottságok, alapszervezetek ve zetőségfi jó munkája mellett o pártbizalm'ak munkáján múlik. A pártbizalmiak ellenőrizzék csoport, juk tagjainak párttagsági könyvét; magyarázzák meg párlcsoportjuk tagjainak a tagsági könyvcsere je­lentőségét; neveljék a csoportjukba tartozó kommunistákat a tagsági könyv megbecsülésére, fegyelemre az átigazolás és tagdíjfizetés kér­désében. Végezzenek különösen oda­adó, lelkiismeretes munkát a tag­összeírás idején; a párt számít reá­juk e felelősségteljes munkában! A párttagsági könyvcsere élőké, szítése, megszervezése felelősségtel. jes feladat, mely sokoldalú politi­kai s a részletekbemenő aprólékos szervezési munkát is igényel. Párt­bizottságaink. pártszervezeteink úgy hajtsák végre ezt a feladatot, hogy a tagsági könyvcsere végrehajtása során még magasabbra emeljék a párttag megtisztelő címét. A kom­munista párttag a nép ügyének leg­hűségesebb, legodaadóbb, legáldozat­készebb szerény munkása — az új élet építője akitől példamutatást várnak és kapnak a dolgozók. A pártlngsági könyvcsere előkészítése idején fokozzuk a párttagok felelős­ségét a soronkövetkezö nagy felada. tok: a harmadik és negyedik ne­gyedévi terv. az őszi beadás teljesí­tése és túlteljesítése, az őszi mezö­A Konzervgyár dolgozói ÍO nappal a határidő előtt fejezték be harmadik negyedévi tervüket A Szegcdi Konzervgyár dolgozói szorgalmas munkájukkal kiváló eredményeket értek cl. A niuiika jobb megszervezésével, a munkaidő 100 százalékos kihasználásával s a munkalegyelem mcgszPárdításával elérték, hogy a határidő előtt 20 nappal büszkén Jelenthették Rákosi elvtársnak, hogy harmadik negyedévi tervüket szeptember 10-én, reggel 6 órakor maradéktalanul befejezték A munkában kUlünOsen szép erredményt ért el nz „Auróra"-brigád, a Béke brigád, alüknek (agjal vállalták, liogv 150 százalékos átlagtelje­sítményüket 170 százalékra emelik. Igérettikrt túlszárnyalva 240 száza­lékos eredményükkel járultak hozzá ahhoz, hogy n Konzervgyár jóval a határidő e'őtt fejezhette he negyedévi tervét. Egyéni teljesítők között szép eredményt ért el Mik'ős Anna, Fülöp Ilona, Kószó Mária, akik n minőség fokozásával s a selejt áramló esökken'ésével ugyancsak hozzá­járu'lak ahhoz, hogy üzemük harmadik negyedévi tervét határidő előtt fejezhesse be. Szerdán előadás az MSZT székházban „A Szovjetunió út öléves terve" címmel SzeptembeT 17-én, este 7 órakor az MSZT székházban tart előadást Pikler György elvtárs, a Központi Elöadóiroda tagja „A Szovjetunió új ötéves terve" cimmeL Ezen az előadáson a megjelenők még job­ban megismerkednek a kommuniz­mus hatalma* énükezóseinek terve­zetével, s egyben ez az előadás jelentős segítséget nyújt az előt­tünk álló feladatok megoldásához. Az előadás anyaga a béketábor I vezető országának eddigi hatalmas eredményeivel és az újonnan terv. bevett óriási alkotások negvalósí­t tásával, a békeharc szempontjából ie kiemelkedő hatalmas gazdasági és politikai jelentőségével foglal? kőzik. Ezen az előadáson a párt. vezetőségi tagokon kívül a tömeg­szervezeti titkárok, vállalatvezetők, sztahánovisták, élmunkások, párt­csoportvezetők és népnevelök 1* vegyenek részt. Lassan halad az őszi terménybegyüjtés Szegeden A minisztertanács határozata sze­rint a kukoricát, napraforgót és burgonyát szeptember 20-ig be kell takarítani. Tehát az ősz kapások betakarításának ideje hamarosan lejár. Ennek ellenére Szegeden az őszi kapások begyűjtésében csu­pán 33 százalékot értek el. Városunk minden dolgozó pa. rasztjának érdeke, hogy minél előbb megkapja Szeged a szabad­piacot. Az is érdeke minden dol­gozó parasztnak, hogy hazánk gaz­daságilag egyre erősebb legyen Különösen fontos ez nekünk itt Szegeden, mert az imperialisták bérencének, Titonak közvetlen kö zelében vagyunk. Hazánk megerő­södéséhez dolgozó parasztságunk Ú£y járulhat hozzá, hogy maradék­talanul teljesíti beadási kötelezett­ségét. A tanács továbbra is éberen fi- \ gyelje a kulákok aknamunkáját és leplezze le a begyűjtést szabotáló- 1 kát. Alkalmazzák a kulákok elten a begyűjtési rendelkezés rájuk vonatkozó részét következetesen. Azok a dolgozó parasztok, ped'g I akik már teljesítették beadásukat, j győzzék. meg a hátralékosokat. mert ezzel is közelebb hozzák 4 szabadpiacot. Szeged kerületei között kukorica? beadásban élenjár Felsőváros, Al? 6Óváros, lemaradt Rókus, Belváros III. Burgonyából élenjár Szentinl­hálytelek, Alsóváros, temaradt Belváros II. Belváros III. naprafor­góból jól teljesített Alsóváros, éa Szen|mihálytelek, rosszul Mórává? ros és Rókus. A kerületek közül az begyűjtésben globálisan legjobb Szentmihálytelek és Alsóváros, legrosszabb Belváros III. és Rókus. A kulákok igen keveset adtak be eddig mindhárom őszi kapásból. Világosan látható, hogy a kulá­kok minden erejükkel azon 'gye? keznek, hogy (erménveikat vissza­tartsák, ezzel próbálják zavarni építő munkánkat. Rémhíreket ter­jesztenek, azt beszélik, hogy meg­teltek a raktárak, nem veszik át a terményt, engedély nélkül tör­nek, eldugják terményüket. A be­adásba fétig érett kukoricát visz­nek, tudják, hogy ezzel i* ártanak népgazdaságunknak. Becsületes dol­gozó parasztságunk tartsa hazafias kötelességének a kulákok leleple­zésé' és feljelentésé' a tanácsnál. gazdasági munkák sikeres elvégzé­se és más feladatok megoldásában. A párttagsági könyvcserével a kom­munista olyan dokumentumot, kap. amely újra megpecsételi a dolgozó nép élcsapatához, Rákosi Mátyás pártjához való tartozását; tegye minden kommunista ezt az ünnepé­lyes felemelő pillanatot azzal emlé­kezetesebbé. hogy még lelkesebben, még odaadóbban. még eredménye, sebben küzd pártunk, nagy ügyünk, a szocializmus győzelméért. PÁRTTAGSÁGUNKBAN nagy visszhangot váltolt kl az SZK(b)P XIX, kongresszusának összehívása. Száz. és százezer kommunista, pár­tunk száz- és százezer tagja olvasia I és tanulmányozta büszk-> felemelő | éréssel az SZK(b)P módosított szer­I vezeti szabályzatát, amely a kom­| munista párttag elé az új társada? I lom építésének magas követelmé­nyeit állítja. Párttagjaink megér, tik, hogy magasak azok a követel­mények. amelyeket a kommunista párttagság állít elébük és hogy ezeknek a követelményeknek foko­zott helytállással, példás fegyelem­mel. a párt- és kormányhatároza­tok megvalósításáért folytatott kö­vetkezetes harccal kell megfe'el­niök. Ennek a harcos helytállásnak jelképe a mi párttagsági könyvünk. (A Szabad Nép szeptember 13-i számából) i (Folytatás az első oldalról) f) Tovább kell növelni a másod­növények vetésterületét: 1952-höz viszonyítva 1953-ban 43 százalék­kal, 1954-ben pedig 68 százalékkal. g) A szántóföldi lakarmányter­melés területet országosai mintegy 100,000 kat. holddal kell növelni, elsősorban eddig nem müveit terep­területek cs parlagok művelésbe vo. násával. h) Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek használják ki ön­tözési lehetőségüket a takarmány­növények terméseredményeinek nö­velésére is. 2, A rétek és a legelők hozamá­nak fokozása érdekében a kővetke­ző len nivalók szükségesek: a) Minden rét. és legelőterületen végezzék et gondosan a felszíni ápo­lást. 1953 őszétől kezdve a kiritkult részt főmagkeverékkel vessék felül. A legelön minden év tavaszán szervezzék meg a szakaszos legelte­tést. b) A felületi javítás mellett meg kell kezdeni a rétek, legelök gyöke­res megjavítását. 1952 őszén a te­rület 15 százalékán, 1953 őszén pe­dig újabb 15 százalékán, a gyökeres megjavítására kijelölt réteknek, il­letve legeViknek évente cgynyo'cad részéi fel kell törni és kétéves szán­tóföldi használat után pillangós éve. lőnövények és pázsitfűfélék ke­verékével újra kell vetni. 1954 ig 1952-höz visjswyüva két­szeresére kell növelni a fűmagter­melő vetések területét. 3, A fejlődő' állatállomány részé­re különös gonddal kell a takar, mánytartalékok gazdaságos felhasz. nálását megszervezni. a) Minden termelőszövetkezet, ál­kani gazdaság, hizlalda és sertés­tenyésztő gazdaság, valamint egyé­nileg dolgozó paraszt használja fel takarmányozásra nz összes erre a célra alkalmas melléktermékeket és anyagokat. b) Széles körben el kell terjesz­teni a takarmányok silózását: 1951-hez viszonyítva 1952 őszén 50, 1953-ban 85 és 1954-ben 128 százalókkal több silótakarmányt kell készíteni. c) El kell terjeszteni szóles kör. ben azokat az élenjáró módszereket, amelyek segítségével az értéktelen takarmányokat feltárás úlján érté­kes takarmányokká lehet átalakí­tani. Elsőso'ban meg kell szervezni a szalmafeltárást, fahamus kezelés, meszezés, pácolás, gyorssilózás út­ján. d) A földművelésügyi minisztéri­um. az állami gazdaságok és erdők minsztériuma. valamint a begyűj­tési minisztérium fordítsanak nagy gondot arra, hogy a termelőszövet­kezetekben, az állami gazdaságok­ban és a hizlaldákban a takarmány­készletekkel takarékosan gazdálkod­janak. e) A hulladékanyagok jobb fel, i használása érdekében a különböző üzemeknél, vállalatoknál sertéshíz. 1 lalást kell szervezni. I f) A termelőszövetkezelek a kö­zös állatállomány, valamint a ház­táji állatállomány takarmányszük­ségletét feltétlenül maguk termel­jék meg, V. Az állattenyésztés és a fakar­mányterroelés fejlesztése érdekében jelentősen meg kell javítani a. szak­mai propagandát, valamint a me. zőgnzdasági tudományos intézetek munkáját. 1. Az állattenyésztői munka minő­ségének megjavításához szükséges szakmai ismeretek tömeges elter­jesztése érdekében a következő in­tézkedések szükségesek: a) Az agrártudományi egyelem állattenyésztést és állal orvosi ka­rain, valamint a mezőgazdasági akadémián fordítsanak nagy gon. dot a fejlett állattenyésztési mód. szerek gyakorlatárak oktatására. b) A legjobb állattenyésztési dol­gozókat ölhónapos- brigádvezetöi tanfolyamon kell továbbképezni. c) A földművelésügyi miniszter 'és az állami gazdaságok és erdők minisztere az állattenyésztési dol­gozók részére Szervezzen hároméves téli esti üzemi állattenyésztési tan­folyamokat, d) A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere írja elő, hogy. a kiilönbö-i ző állattenyésztési és állategészség­ügyi munkakörök betöltéséhez mi­lyen szakképzettség szükséges. e) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az eddiginél na­gyobb számban adjon ki szakköny­veket­f) A földművelésügyi miniszter szervezze meg hogy az agrártudo­mányi egyetem, valamnt az állat­tenyésztési technikumok és a tudó. mányos intézetek az ál'attenyégttis és a takarmányterme',és élenjáró dolgozóinak rendszeresen tartsanak szakmai előadásokal. g) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere és a helyi taná­csok segítsék elő, hogy az ál'fe' te­nyésztési dolgozók, brigádok és farmok közölt kiszélesedjék a szo­cialista munkaverseny. A 2. pont. Az állattenyésztői tudományos munka színvonalának emelése, valamint eredményességé­nek fokozása érdekében ír elő kü­lönböző tennivalókat. így többek kö. zött kimondja, hogy a földmüvelés­ügyi minszter 1954. év végéig a magyaróvári, keszthelyi, debreceni és szarvasi tudományos intézetek­ben .is szervezze meg az állalte­nyésztési kutató munkát. VI. Az állaltenyésztés 1952—54. évi tervéinek sikeres végrehajtása, az álaltenyésztés fejlesztése érdekében 1952-höz .viszonyítva. 1953 ban 24.1 1954_ben pedig 49 száza'ékkal löbb beruházást keli végrehajtani. 1. A beruházások segítségével biz. tosítani kell, hogy az állami gaz­daságokban a növekvő állatállomány elhelyezéséhez szükséges épületek felépüljenek. 1954-ben már meg kell kezdeni az állami gazdaságok régi állattenyésztési épületeinek korsze­rűsítését is. 2. Az állattenyésztési célokat szolgáló épületek építésénél és ter. vezésénél fordítsanak nagy gondot az anyagtakarékosságra, törekedje, nek minél egyszerűbb megoldásokra, VII. Az állattenyésztési terv végrehaj­tásának elősegítése 'érdekében meg kell erősíteni nz állattenyésztést irá­nyító szervezetet. Az állattenyésztés fejlesztési fel­adatéinak gyors megvalósítása ér­ctekófcen meg kell javítani az állat­orvosok munkájá'. s általában az állategészségügyi rendszabályok al­kalmazását. * Az állattenyésztés fejlesztése nagy feladatokat ró a mezőgazda­ság m nden dolgozójára. Megkövete­li az állattenyésztés fejlesztése ér­dekében az eddig fel nem használt összes lehetőségek és tartalékok ki­aknázását­Az állattenyésztés fejlesztése le­gyen egész dolgozó parasztságunk, egész dolgozó népünk egyik legfon­tosabb ügye, ötéves tervünk sikeres megvalósításában. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom