Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-11 / 213. szám

CSÜTÖRTÖK, I«S2 SÍETTT •MBER ti PÁRTÉLET Népnevelö-értekealet Rókus It. pártsxerrexelében Továbbfejlesztik a csoportos agitáció módszeréi Rókus II. pártszervezet népnevelői a keddi népnevelő értekezleten csaknem leljes létszámmal megjelentek, hogy megbeszéljék az elmúlt hét tapasztalatait és niegkupják e beu munkájukhoz en útm/u'atást. Sárvári elvtárs, az alapszervezet ritkára beszámolójában mint főfeladalot, a klerikális reakció és a pacifista hangulat elleni harcot je. •ölte meg. Besaélt arról; békehnr. cunk_ eddigi hiányossága, hogy megtűrte a pacifista hangulatot. Az ellenség ezt kihasználta s igyekszik napjainkban tovább fokozni ezt a veszélyes jeleneéget. Azt hnn. goztatjat békében nincs szűkség hadseregre, ha békél akarunk, minek néphadseregünk erősítése? Egyes hiszékeny dolgozót sikerült 4$ megtévesztenie. Különösen azokat. akik nem üzemekben dolgoznak. Ezek az emberek aztán az ellenség hangját továbbítva akarat, tanul, tudatlanul az ellenség szószé, lóivá váltuk. Utat mutatott a titkári timrimoM — Ezeket a hiszékeny, félrevezetett e;.ibereket kell nekünk, népnevelöknek felvilágosítanunk — mondotta Sárvári elvlárs, — Le kell lepleznünk az ellenséget, aki néphadseregünk fejlesztése ellen beszól, azért, hogy megbízóik, az imperialisták számára szabaddá tegye az utat egy esetleges háború kirobbferitásáru. Meg kell magyaráz, nunk a dolgozóknak, hogy hadsereg^ nélküli ország csábítja a há. borfia gyujtogatólcut a támadásra. És, hogy háborút szeretnének kirobbantani, azt bizonyltja Titóék sorozatos határprovokációja ia. Ezért van szükség néphadseregünk fejlesztésére. Magyarázzuk ezt meg a dolgozóknak. — A következő hetekben különösen sokat kell beszélnünk néphadseregünkről — folytatta Ságvári elv. társ. — Közeledik a Néphadsereg Napja. Ezen a napon minden magyar dolgozó ünnepeljen együtt Néphadseregünkkel. Láasák a dolgozók a mul't rendszer hadserege és a mi Néphadseregünk köz i hatalmas különbséget. Horthyékimk arra kel. let a katonaság, hogy bennünket, dolgozókat elnyomjanak. A mi Néphadseregünk pedig a mi érdeke inket, a dolgozók érdekeit védi. — A III. Békekongresszus jelentőségét Is tudatosítanunk kell. Jó munkájával minden becsületes dolgozó készüljön a kongresszusra. — Ezt jó nevelömunkával érhetjük el. Kapcsoljuk össze a békeharcot a begyűjtés teljesítésével, a kulákok elleni harccal. Ismertessük termelőszövetkezeti csoportjaink elért eredményeit is. Éppen ezért kísérje figyelemmel minden népnevelő a napi sajtói, amely ezen a téren nap, mint nap új agitációs érveket ed számunkra. ilétteharro* népneveié* A beszámolói számos felszólalás követte; Horváth elvtárs, népnevelő hozzászólásában elmondta.. hogy Eisenhower augusztus 25.ém mondott beszédében niyillan bevallotta háborús terveiket. Ez a beszéd is megmutat a, hogy szükségünk van Néphadseregünk fejlesztésére és le kell küzdenünk a pacifista hangulatot. Elmondta, hogy kisgyülést tartott a Kossuth Lajos-sugarú t 63. számú házban, ahol beszélt a Szov. jelunió XIX. Pértkongresszusánsk jelentőségéről, az új ötéves terv hatalmas méreteiről. Ismer',ette ötéves tervünk döntő évében elért eredményeinket is, azt, hogy üzeiml dolgozóink milyem lelkesen harcolnak a harmadik negyedévi terv mielőbbi teljesítéséért. Ezen a héten még két helyen tart kisgyülést, aihol szintén ezekről az esemenyekről beszél majd a dolgozóknak. Fel. hívta népneve lötársai figyelmét, hogy egy egy jól megszervezett kisgyűléssel milyem eredményes munkát l«het végezni. — Annyi idő alatt, mig egy dolgozóval beszélhetek, ilt a kisgyűlésen 20—25 dolgozó hallgatja meg mondanivalómat. Hozzászólásaik azl bizonyítói ták: nagyon érdeklőd, nek az ilyen rövid politikai beszámolók iránt. Mező elvtárs arról beszélt felszó. lalásábam. hogy a Szovjetunió az ENSZ-ben isimét bebizonyította irániunk érzett baráti jóindulatát, miikor hsa-col az ENSZ-be való felvételünkért. Ugyanakkor elmondta, hogy az ENSZ-ben az amerikalak ismét leleplezték magukat, bebizonyították mennyire ellene vannak a népi demokratikus országoknak. Beszámolt Mező elvtárs arról is. hogy megtátogatta a hozzá beosziott Széesl Lajost, aki kétlaki dolgozó volt. Amellett, hegy kis földjén gazdálkodott, üzemben Is dolgozott. Most belátta ennek helytelenségét és felajánlotta földjét az államnak, amit el is fogadtak tőle. Szontor elvtársnő. Szijjártó elvlárs és a többi elvtársak arról számoltak be, hogyan népszerűsítik Néphadseregünket ai dolgozók kö. zött, hogyan harcolnak majd a pacifista hangulat, ellen. Sárvári elvtárs az összefoglalójában a népnevelő elvtársak figyelmét arra hívta fél. hogy kövessék Horváth elvlárs módszerét és az egyéni agitáció mellett szervezzenek ők is két-három család összehívása, val csoportos beszélgetéseket, kisgyűléseket, amelyek nagymértékben megkönnyítik felvilágosító munká. jukatA népnevelő értekezleten eredményes megbeszélést folytattak a rőkusi népnevelők és ami nagyon helyes. legtöbb eliv'árs feljegyezte magának a fonlosabb szempontokat, ami biztosítja, hogy nem felejtenek el semmit n hallottakból s jó felvilágosító munkát végeznek a dolgozók között, A JUGOSZLÁV MUNKÁSOSZTÁLY GYARMATI SORSA Az imperialistáknak jól bevált Te. ceptjiik van a gyengébb és elmaradottabb országok leigázás ára. Előbb segítség címén kölcsönöket adnak, aztán látszólag előnyös keresik edeimi szerződé&eke-t kötnek az ország uralmon lévő politikusaival. Ezt kö. veti a gazdasági behatolás, míg W#. gül mindez az uraimon lévő kormány aegíleégével egy roppant méretű szivat'-yúvá változik, amely az egész ország mindan kincsét szakadatlanul szivattyúzza ki az imperia. Méták soha meg nem telő kaszazájába. Jugoszlávia esetéiben ia e recept szerint jártak el. Itt is találtak ogy mérhetetlen becsvágytól ösztokélt eB a hatalmi vágytól megtébolyult emberi, akit a nyugati kapitalista államok mind jobban megszervezett titkos ügynöksége, mint megbízható és mindenre kapható kémeit és hóhért tartott nyílván. Tudták jól azt is erről az emberről, hoigy minden gátlás nélkül hazájának minden kincsét bárkinek kész kiszolgáltatni, aki pénzzel, mégpedig egyre több pénzzel támogatja őt. Az amerikai imperialisták nem is csalatkoztak Titoban, mert nemcs3fc Jugoszlávia minden kincsét kótyavetyéli el potom áron, hanem a jugoszláv dolgozó né. pet ra eladta olcsó ágyútóltelékként a háborús gyujtogatóknnk. Nemcstak nagyszerű és mindenre kapható la. kájt, hanem hűséges ebet is találtak. Mégpedig igen olcsó áron. amiből minden egyes befektetett dollár tízszeresen térül viasza. Az amerikai imperialisták fokozatosan birtokba vették Jugoszláviát A fenti recept pompásan bevált Tito 'és Jugoszlávia ese'ében is- Jelentéktelen kölcsönök fejében a Titoklikk fokozatosan egész Jugoszlávia gazdasági életét a külföldi éa elsősorban az amerikai morvopotiumoknak ellenőrzése alá hettyezie, Az úri. ási monopóliumok közül az Anaconda Copper Minning nemcsak bori ércbányákat vette uralma alá', hanem csaknem nz összes szíuesfembánya. kat is. Az Anaoonda példájára a többi amerikai monopol iumede is siettek a kohászati üzemeket és a vasgyárakat megkaparintani. Jugoszlávia természeti kincsei így hovatovább maradéktalanul az amerikai monopoliumok tulajdonába kerültek- Tito pártfogása lehetővé teszi, hogy ugyanolyan hasznot vághassanak zsebre, mint Burmában éveu'-e, ahol a kifizetett osztalék többszörösen meghaladja még ma is az alaptőkét. Az amerikai háborús gyujtaga*ók a hadászati szempoir hól legfonto. sabb 17 színesfémet rendkívül alacsony áron kapják belgrádi lakájaik, tói. Az ólom világpiaci ára 370 dollár __ csak 92-őt fizetnek érte. A 650 dolláros rr.zet ped g 295 dollárral veszik át. Ilymédon n jugoszláv nép egye len év alatt kétmilliárd dí. nárt vesztett a Tito áltál előnyősnek hirdetett ke reskédelmi kapcsotá <>k miatt. Viszont — ismét az „előnyös"' kereskede'mi szerződések következtében, minden Amerikából be. vitt áruért 41 százalékkal magasabb árat fize n k a belgrádi megvesztegetett bérencek, m'wt a világpiaci Ir. így fest iYvide>n a kertskédémi szerződéseik, kölcsönök és a gazdasági behatolás rendszere Jugoszláviában. A Jugoszlávia természeti kincsei, nek minél maradéktalanabb kifosztása és elrablása érdiekében folyton növekvő iramban létesülnek az országban amerikai érdekeltségű vállalatok. Emellett az amerikai monopolisták egyre több „tanácsosukat", „szakértőjüket" éa „felügyelőjüket' küldik Jugoszláviába. Ezek pedig úgy szervezik meg a termelés1, ahogyan azt tengerentúli gazdáik érdeke megköveteli. Ezért növekszik folytonosan minden olyan hadászati, lag fontos cikkeknek termelése, amelyeiknek hiánya mutatkozik az Egyesült Államokban, ezért fokozódik a jugoszláv dolgozók tömegednek ki. zsákmányolása. Középkori munkásnyúzás A titoista vállalatok igazgatói korlátlan kényurak. akik rendelkeznek dolgozóik időjével, tcc-lévsl és munkaerejével, Emellett tűrhetetlenül alacsony fizetéseket adnak nekik. De ha még odaadnák! ErrOl azonban szó sincs! Ahogyan a cárj Oroszországban az ekkori kényurak különféle levonásokkal rövidítették meg a munkásokat, hogy gazdáik profitját növeijék, ugyanígy "a jugo. szláv dolgozók, munkások mai kényural is a mi számunkra már elképzelhetetlen eszközökhöz nyúlnak, ! hogy S3 ját maguk jővcde'mót növei. jék. A horvátországi faiparban egyetlen munkást som jelentetteik be a társndalomb'ztosftóba'n ennek ellenén az igazgatók éfl mflhrlyfőnökök havonta 321 dinárt vonnak le a munkásoktól a társadalombiztosítás címén. Másutt korlát nélkül alkalmazzák a büntetések egész sor I rendszerét, a legcsekélyebb hibáért súlyos pénzbüntetést ke® flzetniok a munkásoknak. A szrediscscü bányában az idén a bánya vezetői 32.000 dinár bírságot róttak ki éa vontak le a munkásoktól egy mondva csinált hiba miatt- Ezzel a büntetéssel fize. tósükniok 90 százalékától megfosztották a munkásokat. A titoiata Jugoszlávia üzemeiben a munkaidő 12—14—16 óra- Aki a hosszú munkaidőt nem tudja a megkívánt lendülettel átdolgozná arra menthetetlenül clbocsájtás var. De elbocaájtják a terhes anyákat iis. A vraisdini Flória Bobics gyárból 30 terhes és szoptatós anyát dobták ki mert nem tudtak belőlük elegendő profitot kisajtolni. Nő a nyomor A katonai kiadások állandóan növekszenek s ezzel párhuzamosan ee árak is igen nagy mértékben emelkednek. A jugoszláv dolgozók számára egy új csizma vagy egy új ruha megvétele szinte elképzelhetetlen fényűzést jelent. Az egyik zágrábi újság a „Vjeazttiik" be is ismeri, hogy a létfentartási költségek hatalmas mértékben emelkedtek. „Egy jugoszláv munkáscsaládnak manapság havonta legkevesebb 20.000 dinárra van szüksége ahhoz, — írja a lap —, hogy szűkösen meg. élhessen, nem pedig havi 3—4000 dinárra, amennyi egy munkás átlagos keresete". A jugoszláv dolgozók tehát 'éheznek és rongyokban járnak, ellenben a belgrádi fasiszták eajátmaguknak korlátlan rafci'ási lehetőségeket biz. tosítának a vállalatoknál. Jugoszláviában ma minden becsű le es dolgozó reszket a holnapiéi. Fizetésükből még a legszükségesebbekre som telik, arra pedig nem is gondolhatnak, hogy a munkanélküliség feketa napjaira valamit félretegyenck. Mérhetat en nyomu. rukitmég elviselhetetlenebbé teszi a titoista igazgatók munkásnyúzó rendszere. • Az imperialisták eredménnyel al ka'mazzák Jugoszlávia esetében is régen bevált rocep'jiik t. Hatalmas haszonra tesznek szert, azt remélik, hogy olcsó és engedelmes ágyútól, teliket szereztek Tito vezetése alatt, akiket aljas cs embertelen céljttk a háború kirobbantása érdekében fej tudnak használni. Azonban tévednek. A jugoszláv dolgozók egyre, egységesebben sorakoznak fel a felszabadító mozgalomban amely előbb vagy utóbb elsöpri Tito fasiszita rémuralmát. G. L. Kuli úr forradalmunk fontos fegyvere: A KÖNYV Farkas Mihály elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén mondotta: „... a népi demokrácia nem mondhat le a szocialista szellemű gyermek és ifjúsági irodalomról, mert ez egyet jelentene azzal, hogy lemondana az ifjúság nere'éséhek egyik legfontosabb eszközéről". ZSURBA: ALEXANDR MAT. ROSZOV. A regény második kiadása művészi rajzokkal illusztrálva eleveníti meg a fiatal hős szovjet ka ona harcos életét, „Matroszov elvtárs — mondo'ta s, regény hőséről Sztálin elvtárs —, nagy hőstette legyen a katonai bátorsúg és hősiesség példája a Vörös Hadsereg minden harcosa számára". Ezt a hőst példát a mi ifjúságunknak is követnie kell s a regény magaszos eszmei tartalmával, fordulatos, izgalmas cselekményével jól neveli ifjúságunkat hősi helytállásra, kötelességteljesítésre. GAJDAR: TIMUR ÉS CSAPATA. Timur szovjet pionir a II. világháború idején szünidejél nyaralóhelyen tölti s megszervezi a gyerekeket, hogy segítsenek a fron. ton harcolók családtagjainak. A csapat munkája közben harcba kerül egy másik gyermekcsoporttal s derekasan megállja a helyét. A regény szereplői nem költött alakok — a Nagy Honvédő Háborúban valóban kialakult a szovjet gyermekek között ilyen mozgalom. ÁCS KATÓ: GYŐZNEK A BARÓT.FIOK. A regény időszerű témát dolgoz fel-. Tito Jugoszláviájának börtönéielét ábrázolja, szem. beállítva a mi szabad világunkkal. ifjúságunk boldog, derűs életével. A regény egyik főszereplője Baróthné. akinek egyetlen fia Jugoszláviáiban él. ő pedig két unokáját neveli. A fia. Bárót Antof„ kommunista s részt vesz a partizánmozgalomban. Később Tito börtönébe kerül s a fastsz a pribékek félholtra kínozzák. Par izántársai segítségével azonban sikerül átmv. nekübaie a haiárocp. Itt a „Bátor pajtás" őrssel együtt — amelynek a ki« Bárót fiúk is tagjai — sikerül leleplezni egy volt Horthy tisz. tet, akt Titóék zsoldjába készül egy banda élén kárlevő cselekményekre. ANNA JÜRGEN: AZ IROKÉZEK FIA. A regény az 1755—63-as angol-francia háború idején játszódik. Észak-Amerikában. MegtaSál. juk benne a vérbeli „indián-romantikái", amelyet sikerül az írónak új tartcűommal megtölteni. A regény arról szól, hogy egy angol telepes 9 éves fia arz irokézek fogságába esik. A nemze ség örökbe fogadja és -"aját. fiaként neveli, A fiú az indiánok között megismeri a közösségi gondolat szépségét és erre. jét Amikor az angolok leigázzák ax írókéz törzset, a kisfiú vlssaafér hazájába. De n«m tud beleilleszkedni környezetébe s víeszatér indián nevelószüleiíhez. Holnap kezdődik az úi színházi évad Holnap, pénteken este rendezi meg a Szegedi Állami Nemzeti Színház évadnyitó előadását. A Móricz ünnepségek keretében az író Ludas Matyi című „régimódi komédiáját" mutatják be. Az évadnyitó előadás előtt Somfai László, a Magyar írók Szövetsége Szegedi Csoportjának tagja emlékezik, meg Móricz Zsigmond művészetéről. MÓRICZ ZSIGMOND i Kossuth Lajos Szegeden Dehogy is feledték, soha nem j feledik Szegeden, hogy Kossuth Lajos három napot töltött benne. | Minden lépése nagyszerű volt, minden tette csodálatos. Megnézte a várat is. A szegedi szörnyű várad. Ahol leikete-sárga katonaság van, mió'a csak a törökök kitakarodtak. Százötven éve. El lehet azt képzelni, hogy ez valaha megváltozzon? Kossuth jött és minden megváltozott. Mikor először elment a várba, a nép elkísérte a kapuig, ott megállott s szinte rettegve várta, visszajön-e? Mintha attól téltelte volna, hogy az ország miniszteréi: (Kossuth volt az egyetlen, a miniszter, s nem tudták, mit jelent a sző, úgy érezték, ez a lőldi megdicsőülés és a hatalom és dicsőség neve) — mintha a minisztert ott lóghatná a vár. Hogy ls mert bemenni! Nem tartotta vissza senki. Visszafojtott lélekzetteJ nézték a szuronyos puskás őrt, aki c kapuban állott, ember oda még be nem ment, akit ott ne fogtak volna... S egyszer csak a vár udvaráról ujjongás, üvöUés, kacagás és énekszó hallatszik. Még egy órája sincs bent Kossuth Lajos, már a várban valami hihetetlen dolognak kellett történnie. A taliánokl Csak most jut az embereknek eszébe, hogy a várban ötszáz olaszt őriznek, akiket politikai í igsáqra vetett n bécsi kormány és 'de záratta őket. oly régen, szinte a mai íiatalok nem is emlékeznek rá, mikor. Már az 1831-lkl országgyűlés folyamodott a kabinethez, vigyék el Szegedről az olaszokat. Akkor az a válasz jött, hogy azok közönséges bűnösök, rablógyilkosok s megvetendő szerzetek, ne. alacsonyodjon le a Karok és Rendek odáig, hogy betörökért közben ;dr. Majd kitöltik a büntetést s akkor megszabadulnak. De teltek az évek, évtizedek és Metfernich olaszai nem akartak megszabadulni. Most ezek a foglyok ott vannak együtt a vár udvarán. A kapun át valamit lehet látni. Ott tombolnak és nyüzsögnek és úlra készülnek/ Kossuth ott áll közöttük, a csá. szári íőtiszfek, tábornokok fényesen kardosan nézik a dolgot, a foglyok térdre vetik magukat Kossuth előtt, zokogva kiáltanak olasz szavakat. Ah, egy sem tanult meg mnqyarul, nem volt szabad nekik kijönni a vár kapuján. Hétszáz nemzetőr arra kellett, hogy az őrszolgálatot teljesítse körülöttük a várban, mió'a a katonaságot elvitték a hare. térre. Kossuth Oft áll s a tallánok, szegények, majdnem megölik csókjaikkal, ölelésükkel, alig tud Kos. su*h szabadulni s vidáman és olaszul lelkesíti és vigasztalja őket. — Mögszabadultakl — mondják a szegediek és csodálkoznak. A foglyok úgy, ahogy voltak, abban a percben szabadon vonultak kl a vár kapuján. Nem volt nekik semmi pakolni valójuk. Ha volt w valahia ruhájaili, aát régen megette a vaslánc. Ha volt a raktárban eltett holmijuk, azt régen elpusz. 'ífofta a penész és a kezelő altisztek marka. Jöttek kl, összevissza, az erősebbek elöl, összetorlódva, a betegek és gyengék vánszorogva. — Nézzétek a lábán a \-asldnc helye. — Jaj de sápadtak! Mint a tejérltöft vászon/ — O ha szögényők, óh az isten, adták! Sopánkodás és részvét fogadta őket. S ahogy beleié fordultak a város belsejének, a lakosság a hírre mind kigyúlt az utcára, körülvette őket. — Én ennek a szögény emhörnek adok egy subát. — En mög ennek a nyomorultnak. — Gyertök be ti ártatlanok, egy kis /evessel szolgálok néktók. A jó háziasszonyok szétkapkodták az olaszokat s megnyitották előttük a házukat, vizet me'egilettek az egész városban és ételt löztek, hogy ezejc a szőröncsétienök mögfürődhessönek és mögeléq'ttcs. sönek. és mindenki dicsérte Kossuth Lajos szent nevét. A még ott levő katonaság, amelynek minden tagja leszedte a feketesárga zsinórt a ruhájáról, a harmadik napon kivonult az ufcára és a dobosok doboltak, a trombl. tások pedig azt trombitálták, hogy, ég a kunyhó, ropog a nád szorítsd hozzád nzt a barnát míg a hnmát szorongatom, azt a szőkét elszalasztani. Háf ilyen őröm Szögedön még akkor sem volt, mikor a törökök ku mentek. Mert akkor Szegeden nem is lakott magyar ember. alig. Aki lakott olyanformán nézett fci, mint mosfan az olasz foglyok. Régen volt, talán igaz se volt, de ami mosf van ez az igazság: most de. rült tel Szeged nagy korszaka. (Részlet az író Rózsa Sándor e, regényéből).