Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-10 / 212. szám

RZF/KDÍL, HK. SZEPTEMBER Ifi 3 Kno Mo-Zso a Kínai Békebizottság elnöke nyílt levelet intézet a japán néphez Peking (Űj Kína). A „Zsanimin. asibao" vasárniaipi száma közli Kuo Mo-Zsonak. a Kínai Békebizottság •elnökének a japán néphez intézett nyilt levelét, amelyben az ázsiai és •csendesóceáni békeértekezlettel fog­lalkozik. Kuo Mo-Zso levelében a többi kö­zött a kővetkezőket írja: „Mult év szeptemberében, a Ja­pánnal kötött sanfranciisooi egyol­dalú különszerződés előtt levélben fordultam hozzátok. Azóta közel egy év telit el- Most az ázsiai ós csendesóceáni békeértekezletre ké­szülünk és úgy érzeim, ismét levél­lel kell fordulnom hozzátok, hogy kifejezésre juttassam azt az őszinte érdeklődést, amtellya] a kínai nép ós én magam is figyelemmel kísérjük Japán sorsának alakulását. Az elmúl; év fejleményei azt mu­rait ják, hogy Japán az amerikai ér­aekeket képviselő Josida-kormány uralma alatt egyre tovább halad az újrafelfegyverzés útján, az ameri­kai s£< agressziv politikájának végre hajtása érdekében. Ilyen körülmények között bizo­nyára neim túloztam, amikor leg­utóbbi levelemben megállapítottam „Japán sorsa ma tagadhatatlanul hasonló Kínának felszabadulás® előtti sorsához". Kon Mo.Zso a továbbiakban rá nrutatt, hogy a megszállás hal esztendeje ata(t 4970 millió amerikai dollárra emelkedtek Japánban a katonai megszállás költségei. Ez* a terhet a japán népnek kellett viselnie. A japán nép helyzete ál­Jandóan romlik, elégtelein az élelme­zés, pusztulásra van ítélve a béke­ipar és több mint 6700 kis- és kö­népvállalkozás jutott csődbe. Kuo Mo-Zso hangsúlyozza, hogy a kínai nép, amely megismerte a megaláztatást és a szenvedést, mélyen megérti a kettős elnyo­más alatt sínylődő japán nép szenvceV.seit Saját tapasztala­tainkból tudjak, hogy erre csak egy válasz van: A nép egységes összefogása elszánt hazafias küzdelemre. Ezért nagyrabecsüljük a japán nép hazafias küzdelmét a függetlensé­géért, békéért, szabadságért és de. mokráciáért, japán remiiitarizálása és az amerikai gyarmatosítók ellen. Ezt a harcot elismeréssel figyeli az egész béke- és igazságszerető embe­riség. A béke fenntartása ae ázsiai és csendesóceáni országokban elvá­laszthatatlan attól a kérdéstől, vég­rehajtják-e Japán újrafelfegyverzé­sét, vaigy pedig & japán népnek si­kerül kiharcolni a szabadságot és a demokráciát. , Ázsia és a Csendes-óceán népei minden erejükkel támogatják n japán nép harcát, mert világo­san felismerték, hogy ezzel sa­ját békéjüket és demokráciáju­kat védik. Az ázsiai és a csendesóceáni bé. keértekezlet célja nyilt és becsüle­tes. Ez a cél a béke megmentése — írja Kuo Mo-Zso. — Követeljük Ja­pán demokratizálását és tiltakozunk Japán újrafelfegyverzése ellen. Kö­veteljük a fegyverkezés általános csökkenését, szembehelyezkedünk az atom-, baktérium- és vegyifegy­verek, valamint a tömegpusztításra alkalmas fegyverek használatával. Követéljük a rendes kereskedelmi kapcsolatok és kulturális kapcsola­tok helyreállítását, ellenezzük a blo­kádot és a kereskedelmi korlátozó­soka;. Követeljük a ko'-'eai kérdés, valamint a délkelen ázsiai országok kérdésének békés rendezését és tiltakozunk az ellen, hogy erőszakosan beavatkozzanak ezeknek az országoknak a belügyeibe. Kuo Mo-Zso rámutat, hogy „a kommunista agresszió elleni védelem" szükségességének han­goztatása nem egyéb félreveze­tésnél és ez a fogás nem Is új. Ugyanezt a nótát fújták Hitler, Mussolini és Tozso ls. vstgyis azok, akik támadó háborúi indítottak, amélynek sebeiből még ma sem gyógyultak kl a világ né­pei. Nem fér ké'ség ahhoz, hogy a Szovjetunió — amelynek példája nyomán a kínai nép halad — a kom­munizmus békés építésén dolgozik. Nem a Szovjetunió az, amily 603 katonai támaszpontot foglal* el Ja pánban. A szovjet nép a világ leg. hatalmasabb építő- és természetát alakító munkáját végzi, megfékezi a természet erőit, hogy biztosítsa a n pek jólétét és boldog jövőjét. Kuo Mo-Zso beszámol arról, milyen ha talmas építőmunkát végzett Kína a felszabadulás óta eltelt néhány esz. tendő alatt. Befejezésül a Kínai Békebi zottság elnöke felhívja a japán küldötteket, harcoljanak minden erejükkel a ne­hézségek ellen és hassa át őket az a tudat, hogy harcukat . Azisia és a csendesóceáni térség 1660 miliő fő­nyi lakosa támogisitja. Legyen abé. kéért folyó harcunk kitartó és erős. mert a győzötem biztpsan a békesze­rető népek oldalán lesz — írja be­fejezésül Kuo Mo-Zso. J. V. SZTÁLIN ELVTÁRS TÁVIRATA VLKO CSERVENKOV ELVTÁRSUOZ gár Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökének: Moszkva (TASZSZ). J. V. Sztálin elvtárs a következő táviratot küldte Vlko Cservenkov elvtársnak, a Bol­„VLKO CSERVENKOV ELVTÁRSNAK, a Bolgár Népköztáraság Minisztertanácsa Elnökének Szófia A Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából kérem Ont, Elnök Elvtárs, fogadja szívélyes üdvözleteimet. További sikerekel kívá­nok a testvéri bolgár népnek az új, népi demokratikus Bulgária ép'té­sében. J. SZTÁLIN" Vlko Cservenkor elvtárs lávírala J. V. Sztálin elvtárshoz Moszkva, (TASZSZ). Vlko Cserven­kov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke táviratot küldött J. V. Sztálin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek, A távirat a többi között eze­ket mondja: A bolgár nép ezen a napon kinyil­vánítja: Mélységesen tudatában van annak, hogy a bolgár-szovjet barát ság döntő jelentőségű szániára. A bolgár nép ezen a napon kifejezi azt «/. eltökélt szándékúi, hogy tovább fejleszti és minden erejével még jobban elmélyíti a bolgár-szovjet barátságot, melyre úgy vigyáz, mint a szeme fényére. A bolgár nép csak a bolgár szovjet barátság útján, esak a Szovjetunió testvéri és önzetlen, sokoldalú segítségével vehette kezé­be sorsának irányítását, igazgathat, ia és egyengetheti sorsát létérdekei­nek megfelelően. A bolgár nép csnk a bolgár-szovjet barátság útján, esak a Szovjetunió testvéri és önzetlen, sokoldalú segítségével léphetett n szocialista átalakulás széles útjára. Azok a magasztos felállítok, ame­lyeket a Szovjetunió Kommunls.a I*'ártja elkövetkező XIX. kongre. szu­sának az ötödik öléves tervvel kap csolatns tervezete magúban foglal, továbbá azok a hatalmas perspek­tívák. amelyeket a kommunizmus Szovjetunióbeli építésének fe'adatnl feltárnak, fellelkesítik népünket, bé­kés alkotó munkájában, lelkes t k n világ minden népét. Megerősítik a földkerekség minden becsületes és békeszerető emberének a háborús gyujtogatók véres tervelnek elkerül­hetetlen kudarcába, a békének a háború fölötti diadalába vetet; hl tét. A bolgár nemzeti ünnep alka'má. hót meleghangú táviratot váltolt N. M Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke é, Georgi Damjanov, a Bolgár Népköz­társaság Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke, valamin) A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere és Mincso Nejcsev, Bulgária külügymi­nisztere. A 65/1 Építőipari Vállalatnál hanyagul, felelőtlenül gondoskodnak a dolgozókról Szegeden és környékéin több épület igazolja a 65/1. sz. Építő­ipart Vállalat jó hímevét. De talán esteknél az épületeknél ls élénkeb­ben bizonyltja a vállalat dolgozói­nak jó munkáját az élüzemjelvény, amit az 1952.ee év II. negyedévé­ben elért eredményei alapján ka­pott meg a vállalat. Az élüzem jel­vény elnyerése azt jelenti, hogy a 65/1. sz. Építőipari Vállalat a II. negyedévben végzett munkája alapján az ország legjobb építő­ipari vállalatai közé <üDdöfte fel •agát. A vezetőség hibái A vállalat dolgozói megfeszített munkával dolgoznak az élüzemjel­vény megtartásáért, a vállalat ve­zetősége azonban nem tölti be fel. "dalát, mert nagyon kevés gondot fordít a foglalkoztatott dolgozók szociális viszonyai megjavítására. Tortsulc be o rendeleteket A vállalat vezetősége névszeiint Joóe Antal elvtárs Igazgató, Szani István elvtárs főmérnök, Tóth Mik­lós műszaki osztályvezető és Sárdi Sándor szociális megbízott hanya­gul kezelik ezt a dolgot, aminek eredményeként kint a munkahelye­ken a szociális normák biztosítása terén kezdetleges állapotok ural­kodnak, ami egyáltalán nem méltó az élüzemhez. • A fennálló rendelkezések értel­mében a vállalatnak biztosítani kell a dolgozók tisztálkodását. Ez­zel szemben mi a helyzet? A vas­öntöde; építkezés több mint egy hónapja megkezdődött, megépítet­ték a dolgozók 6zámára a fürdőt, de a vízvezeték még mindig nincs bekapcsolva és igy neim biztosítják az ott dolgozóknak a tisztálkodási lehetőséget. Neon különb a helyzet a DÁV építkezésnél sem, mert ott megengedhetetlen módon nádpalló­val kerítették körül a fürdőt. A vállalat többi munkahelyein is töb­bé-kevésbbé ugyanez a helyzet A fennálló rendeletek értelmé­ben biztosítani kell a dolgozók egészségügyi ellátását is. Meg is vannak a munkahelyeken az egész­ségügyi ládák, felszerelés. Ki is je­lölték az egészségügyieket, e téren tfincs h'ba, de a vasöntödei épít­kezésnél a gyengélkedő szobában mérik az ebédet, ott mosogatnak. A DÁV építkezésen viszont az ebédlő bejáratától alig 5—6 méterre van a WC. temü mondanunk sem kell, hogy mennyire helytelen. Ki o felelős o hibákért? Kl a felelős ezért? A 65/1. sz. vállalat vezetősége, vagy az építkezés vezetője, vagy a Városi Tanács egészségügyi osztá­lya. A fennálló rendeletek értelmében a vállalatnak biztosítani kell a dolgozók étkeztetését is. Hz a vá­rosi munkáknál biztosítva ls van,! a Délmagyarországi Uzamélelmezési Vállalat útján. De a távolabbi j munkahelyeken néhol az ebédet az előírt konyha hiányában rögtönzött katlanon a szabadban főzik. Egész­ségügyi szempontból enyhéin szólva is a legsúlyosabb felelőtlenség az ilyesmi. A fennálló rendeltetek értelmében szállást kell biztosítani mindazon vidéki dolgozóknak, akik neim tud­nak naponfa lakásukhoz visszatér­ni. Munkásszállásai is vannak a vállalatnak, ha kevés is. Mégis megtörténik, hogy a dolgozók szál­lás nélkül maradnak, vagy például ketten fekszenek egy ágyon, ahogy megtörtént a mult héten. Több ha­sonló mulasztást lehetne még fel­sorolni, de elég ennyi is. 14.000 forintos „tévedés" A vállalat felelős vezetői becsül­jék meg jobban a dolgozókat, akik megszerezték az élüzamjelvényt. De nem különb a helyzet a vál­lalat norma és bércsoportjának munkájánál eeim. Az augusztus 15-i fizetéskor 14.000 forint jogos bért nem kaptak meg a dolgozók a fize­tés napján, hanem csak később. Ez azt jelenti, hogy 90 dolgozó vitt kevesebb pénzt családjának, hogy 90 dolgozó versenyszelleme és munkához való viszonya romlott és ennyien elégedetlenkedtek, mert például Farkas Erzsébet figyelmet­lenül számolt, Zirczi István bér­csoportvezető figyelmetlen volt, Véber István munkavezető pedte nem törődött a dolgozók teljesít­ményének időbeni igazolásával. A. vállalat területén sok az utólagos felszólalás, mert a norma és bér­részlegek dolgozói hanyag nemtö­rődömséggel végzik munkájukat. Ugy látszik a teljesítmény- és bér. számfejtők nem tudják, liogy rossz munkájuk befolyásolja a termelést. Termelés szempontjából nem mind­egy, hogy milyen a dolgozók han­gulata és igaza van Csámyi Péter­nek, Szegedi Istvánnak, Tóth Bar. rosíbásnak. Széli Is.vannak és 90 dolgozótársának, amikor becsületes munkáért lelkiismeretesen és idő­ben elszámolt bért követednek. Amin* látjuk, mind a szociális el­látottság, mind pedig a norma- és bérkérdésekben — de egyéb vonat­kozásban is — vannaik még temni­vaüók a 65/1. számú Építőipari Vál. látatnál. A vállalat veze! ős-égének sokkal lelkiismeretesebben kelt in. lézni a dolgozók ügyeit, mert az élüzem-jel vény megtartását csak akkor biztosítják, ha figyelmesség­gel, lelkiismeret^ munkával fokoz­zák a> dolgozók eddigi munkaked­véi. A 65-ös számú Építőipsri T'őszinek alaposabb ellenőrzést kell gyakorolnia a vállalatok felett. Vonja erélyesebben, felelősségre az ilyen és ehhez hasonló mulasztá­sokat elkövető személyeket A szófiai ünnepi ülés részvevőinek üdvözlő távirata J. V. Sztálin elvtárshoz A nyugati kapitalisták olcsón dőzsölnek Jugoszlávia üdülőhelyein A jugoszláv politikai emigránsok rádiója jelenti: A litóista újságok­ban gyakran lehet látni fényképe­ket az adriai üdülőhelyekről. Sem­mi különös nem lenne abban, ha a képiek alatti szövegeket, amelyek­kel arra szólítják fel a látogató­kat, hőgy az adriai tengerparton •öltsék nyári pihenőjüket, a kül­földi kapitalistákhoz vagy a jugo­szláv burzsoáziához intéznék, mert hiszen a jugoszláviai üdülőhelye­ket ma főleg ők látogatják. Ti'oék azonban aljas képmutatással a kö­vetkező szövegeket helyezik el az ilyen képek alá: „Jól felszerelt szállodák és üdülőhelyek kellemes pihenést biztosítanak dolgozóink­nak." Felvetődik a kérdés, vájjon a jugoszláv dolgozók megfizethetik-e a napi 600 dináros panziót az ad­riai üdülőhelyeken, nem is szólva, az egyéb költségekről, amelyek az ilyen nyaralásoknál elkerülhetetle­nek. Ha valaki a mai vasúti díj­szabás mellett feleségével és két gyermekével Belgrádból Splitbe akar utazni, 24.128 dinárt kellene fizetnie. Ha kedvezményt élvez, akkor ez az utazás 15.080 dinárjá­j ba kerülne. Egészen világos tehát, • hogy a jugoszláv dolgozók nem j tudják megfizetni az ilyen nagy I költségeket, de világos az is, hogy a titoia'ák a lapokban közöl! nya­ralási felhívásokkal a legaljasabb és szemérmetlenebb módon kicsú­folják a jugoszláv dolgozókat. A jugoszláviai üdülőhelyek és nyaralóhelyek kizárólag a njagas­rangú titóista funkcionáriusok, UDB-ügynökök, gyártulajdonosok és kereskedők számára hozzáférhe­tők. Elsősorban azonban a külföldi tőkések és a hivatásos kémek lá­togatják ezeket a helyeket. A Ti­to-klikk megadott számukra min­den lehetőséget, hogy olcsó pénzért dőzsöljenek Jugoszláviában az üdülőkben és nyaralókban. A kül­löldiek 50 százalékos kedvezményt élveznek a vasutakon és az autó­buszokon, az éttermekben pedig 20 százalékos árengedményre van joguk. A dinár leértékelése, valamint a kü'föli valuták forgalma olyan ol­csó dőzsölést biztosit a külföldiek 1 számra Jugoszláviában, amilyenben ! nincsen részük egyetlen más országban sem. Maga a fas'szta 1 ..Borba" fe megírta, hogy „a dinár mai árfolyama igen kedvező a kül­földiekre nézve." | Ezért tehát érthető, hogy a kül­földiek éhes sáskaként lepték el Jugoszláviát- Elsösorban a pőffesz­• kedő amerikaiak ioglalták el az 1 adriai üdülőhelyeket. Szófia, (TASZSZ). A Bulgária felszabadulásának 8, évfordulója al­kalmából Szófiában megtartott ün­nepi ülés résztvevői üdvözlö távira­tot küldtek J. V. Sztálin elvtárs­hoz. Drága Joszlf Visszúrtonovlcs! Ml, Szófia város tljlgozó'nak képviselői, forró, harcos üdvözletünket küldjük és legbensőségesebb hálánkat és kü­szUnetiinket fejezzük kl Önnek, ta­nítónknak, vezérünknek és atyánk­nak és az ön személyén keresztül a szovjet népnek és a dicső szovjet hadseregnek — hangzik a többi kü­zött a távirat. Boldog előrehaladásunkat n béke és a szocializmus útján, minden si­kerünket és eredményünket első­sorban a nagy Szovjelunió testvéri segítségének, annak az atyai gon­doskodásnak köszönhetjük, amelyet Ön, drága Sztálin Elvtárs hazánk felvirágzása Irán; állandóan tanúsít. Napról-napra erősödi k a bolgár és a szovjet nép megbonthatatlan ba­rátságii. amelynek életeladó sugarai beragyogják a szocializmus széles útját- Ezen az úton biztosan és szi­lárdan vezet bennünket a Bolgár Kommunista Párt, élén Lenin és Sztálin hűséges tanítványával, Gcor. gl DlmilrOv nagy ügyének méltó folytatójával, Vlko Cservenkovval. Dolgozóink lelkesedéssel fogudlák a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongreszusánuk összehívásáról szóló hírt. Azok a hatalmas fe ada­tok, amelyeket a Szovjetunió ötö­dik ötéves tervének tervezete b tű­zött, újabb sikerekre lelkesíteni k bennünket abban a harcban, ame­lyet a dimitrovl ütévcs terv négy év alalt, határidő előtt történő teljcsl­téséért, a békéért és a szoclal'zmuv ért vívunk. Népünk, miután kezébe vette sor­sának irányítását, szilárdan éa yen dilhctetlenül áll helyt a béke, a de­mokrácia és a szocializmus Szovjet unió vezette táborában és minden erejét lafbavetl, hogy ere I nén; csei harcoljon nz iij háború arcút'"!;, gyújtogató) és balkáni kiszolgá'ólk ellen, A népek boldogságára, a béke r'­IcRségeinek rettegésére jó egé>z é­get és hosszú életet kívánunk Ön nek, drága Sztálin Elvtárs, aki • ml tanítónk és vezérünk, h'ttink és reménységünk. (Jnnepélyes keretek között nyitottak mef a Dimitrov-emlékkiáltítást tr b A bolgár nép felszabadulásának l évfordulója alkalmából a Munkás­mozgalmi Intézet és a K-ultúrkap­esolatok Intézete Dimilrov emlékki. állítást rendezett. A kiállítási Bu­dapestem a Munkásmozgalmi Inté­zetben kedden délben ünnepélyes keretek között nyitották meg. Az ! ünnepi megnyitón megjelent Szabó | István elvtárs, al ábornagy, a Ma. | gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjai. Molnár Erik elv­í társ, igazságügyminiszter, Erdei 1 Ferenc földművelésügyi miniszter. ! valamint a magyar politikai, gazda­sági és kulturális élet számos más vezető személyisége. Részlvettek a megnyitó ünnepségen: a Szovjel­unió magyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője V. Sz. Azov­eev elvtárs, Huan Cen elvtárs, a Kí­nai Népköztársaság budapesti nagy­követe, Mankó Jolov Temnjalov elv­lárs, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti követe és a lobbi baráti ál­lamok budapesti diplomáciai képvi­selője. A megnyitó beszédet Réti László elvtárs, a Munkásmozgalmi Intéztet igazgatója mondotta. A kiállítás, amelyet most meg­nyitunk, Dimilrov elvtárs éleiéről, munkájáról igyekszik képet adni — mondotta a többi közölt. Dimitrov elvlárs a bolgár mun. kásmasgalom, a bolgár rép törtiáne­lének legnagyobb alakjai, a bolgár nép legnagyobb fia. a bolgár nép története Igen sokban lírason'ó népünk törté­netéhez. Sok évszázados gyar­mati enyomás, hősi szabadság­harcok sorozata vonul végig mindkét nép történetén. Népcl.ik szerették a szabadságot, önfe. áldozóan harcoltak érte, <!.• a múltban nem tudták ta:tósa.i kivívni, a leigázó és elnyomó hatalmakkal szemben megvédeni. A szocialista munkúsmozg loim lét­rejötte, majd a Nagy Októberi S o. cialdsta Forradalom győzelme dör.tő változást hozott ezen a téren múri­két ország történetében. A munkásosztály és annak párt­ja élére állott a szabadságkor eoknak és olyan vezetőket á'll tott a forradalmi liarrok é'érr. mint Dimitrov és Rákosi elvtár­sak. A Szovjelunió felszabadító harcá­nak győzelme ml retkét nép számára niegnyitoltai a flsleimelkedés útjá'. A felszabadulás óta népeink hatalmas utat tettek meg, bebizonyították, hogy élni tudtak és tudnak a sza­badsággal. — Dimilrov elvtárs különösen drága a mi népünk számára azért Is, mert hosszú évek közös küzdelmében kováeso'ódott, »zo­ros baráság fűzte őt a mi sze­retelt Rákosi elvtársunkhoz Dimitrov elvlárs a Hitler fasiszták karmaiból történt szabadulása után az élére állott annak a harcnak, amely akkor a. Horthy fasiszták börtönében, sínylődő Rákosi elviárg éle'ének megmentéséért fo'yt. Ezu'án Marko Jotov Tfninjatov elvtárs, n Bolgár Népköztársaság budapesti követe mondott ünnepi bfr izédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom