Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

2 VASARNAPj 1952. SZEPTEMBER T, ELMÉLETI TANÁCSADÓ Jl párt vezetése a DISZ ereiének, szilárdságának forrása Lenin és Sztálin. a munkásosz. tály raagy vezérei mindig arra tani­tolták a kommunistákat, hogy for­dítsanak különös gondot az ifjúság között folytatott munkára, az ifjú­ság nevelésére. Lenin és Sztálin arra is rámuta­tott, hogy a kapitalizmus megdönté­se után a •proletárdiktatúra idején, mikor napirendre kerül az új szo­cialista világ felépítése, még job­ban megnövekszik az ifjú nemzedék szerepé és jelentősége. „Az ifjúsági szövetség különös jelentőségre tett szert a prolelárdik. tatúra megszilárdítása után a pro­laíáriáUi8 széleskörű és nevélömun­kájdnak időszakában" — mondotta Sztálin elvlárs. I. Nagy tanítóink útmutatásai szel­lemében hozta létre, segítette és ne­velte a Bolsevik Párt a Komszo­molti, a szovjet ifjúság hatalmas, harcos szervezetét. A Kom8zomol minden sikerének és eredményének forrása a párt ve­zetése. A párt Irányítása és gondos­kodása, Lenin és Sztálin messzete. kintő útmutatásai adtak erőt, bátor­ságot és gyözniakarást a Komszo­njolnmk a legnagyobb nehézségek legyőzésére, a munka és a harc me­zejón. A bolsevikok példáján a Kommu­nisták Magyarországi Párlja már 1918-ban, szinte azonnal megalaku­lása után hozzálátott az ifjúmunká. sok szervezéséhez. Rákosi elvlárs 1919-ben rész vett a KIMSZ kon­gresszusán és fontos útmutatásokat adott munkájához. Az ellenforra­dalmi rendszer éveiben pártunk leg­jobb vezetőit bízta meg a KIMSZ irányításával Miután a Szovjet Hadsereg fel­szabadította hazánkat, pártunk győ. zclmes harcot vívott a reakció kü­lönböző osztagai ellen és ezzel meg. meniette az ifjúságot az elzülléstől, perspektivátlaraságlól, a kétségbe­eséstől. A dolgozó nép hatalmának megteremtése, a proletárdiktatúra megszilárdítása után pártunk napi­rendre tűzte a Komszomolhoz ha­sonló. tartalmában kommunista if­júsági szöveLség megteremtését. Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésé­vel született és erősödött pártunk •ifjúsági szervezete: a Dolgozó Ifjú­ság Szövetsége. Rákosi elvtárs be­szédeiben és tanácsaiban, pártunk vezelőszervei határozataikban fe'be. esülhetetlön segítséget és iránymu­tatást adlak és adnak a DISZ mun­kájához. Olyan történelmi jelentő­ségű úlmutatások irányítják a DISZ munkáját, mint Rákosi elvtárs be­széde a DISZ alakuló kongresszusá­hoz és a Központi Vezetőség 1952 június 28-i határozata a párt mun. kajáról az ifjúság között — amelyek hosszú évekre megszabják nz ifjú­sági szövetség feladatait, munkájá­nak irányát. „A DISZ százezres tömegei — mondotta Farkas elvtárs — legye­nek büszkék arra, hogy az új ma­gyar nemzedék harcát és munkáját, n; új szocialista világ felépítésé: oly kipróbált vezérkar irányítja, mint a mi harcedzett nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja II. A dolgozókat a forradalmi harc. ban és á szocialista építésben a munkásosztály és a dolgozó nép él­csapata, a kommunisták pártja ve­zeti. A párt a munkásosztály harci vezérkara. De nem a párt a mun­kásosztály egyetlen szervezete, A munkásosztálynak még számos más szervezete van, amelyek szüksége­sek ahhoz, hogy harcát győzelemre vigye. A különböző tömeg szerveze­tek közös irányvonalát csak a párt vezetése biztosíthatja. Sztálin elvtárs az ifjúsági szövet­séget a következőképpen jellemzi: „Ez a munkás- és parasztifjúság tömegszervezete, nem párljeflegü, de a párthoz csatlakozó szervezet. Feladata, hogy segítse a pártot, az ifjú nemzedék szocialista szellemű nevelésében. Fiatal tartalékokat ad a proletariátus valamennyi többi tö­megszervezete számára a kormány­zás minden ágában." Az ifjúsági szövetség tehát a párt 'Segítője, mert elsősorban rajta ke­resztül kell megvalósulnia az ifjú nemzedék kommunista nevelésének, ez pedig a párt egyik nagyfontos­ságú feladata a proletárdiktatúrá­ban. Az ifjúsági szövetség a párt tartaléka is, a párt utánpótlásának, olyan új, ifjú erőknek kimeríthetet­len forrása, melyek szüntelenül áramlanak az állami, gazdasági, kulturális és tudományos munka te­rületeire, a hadseregbe. Ezekkel az alapvető feladatokkal bízta meg a párt ifjúsági szövesé­gét. ebben van az ifjúsági szöve'ség szerepének és jelentőségének lénye­ge. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy nz ifjúsági szövetség formailag pár. tankívüli, de tartalmában kommu­túsfa sz&rvcwt, újaelj ffiak ekkor képes betölteni szerepét, és megol­dani feladatait, ha munkájában Szüntelenül érvényesül a párt veze­tése, ha egész munkája értelmének és céljának a párt politikájának végrehajtását tekinti. Csak a párt politikájának megvalósításáért foly­tatott kemény és áldozatos harcban nevelhet az ifjúsági szövetség való­ban kommunistákat soraiban, csak így válhat azzá a tartalékká, mely­ből a párt utánpótlásának döntő ré­szét meríti. Ez az értelme atnnak a sztálini útmutatásnak, hogy: „ ,.. a párt vezetésének biztosí­tása a legfőbb és legfontosabb a Komszomol egész munkájában... a Komszomel e vezetiés nélkül nem tudja teljesíteni fő feladatát — a munkás-paraszt ifjúságnak a pro­letárdiktatúra és a kommvmzmus szellemében való nevelését.'" Pártunk Központi Vezetősége a DISZ megalakulása idején a DISZ első kongresszusához írt levelében megmagyarázta az ifjúsági szövet­ségek tagjainak és vezetőinek, ho­gyan kell érvényesíteniük a DISZ munkájában a pártvezetés sztálini elvét: „Véssétek mélyen emlékezetetekbe, hogy az ifjúsági szövetség sikeres munkájának, a reá háruló felada­tok eredményes végrehajtásának legfőbb záloga a szövetségen belül a párt vezetésének biztosítása, a marxi-lenini tanítások következetes alkalmazása. Tömörítsétek az ifjú­ság széles tömegeit szorosan a párt köré, tanítsátok az ifjiíságot a párt irányi rendíthetetlen hűségre és oda­adásra, neveljétek az ifjúságot a párt legáldozatkészebb, leglelkesebb segítőjév, az ifjúság legjobbjai pe. dig párttagokká." E világos és félreérthetetlen út­muta'és ellenére tért hódított a DISZ funkcionáriusai között az a nézet, amely a pártvezetésből csak a párttal való szervezeti kapcsolatot látja és nem érti meg, hogy a párt­vezetés a DISZ munkájának alap­törvénye, célja ós értelme. Pártunk Központi Vezetőségének június 28.í ülésén Farkas elvtárs felhívta fi­gyelmünket erre a hibás nézetre, alá­húzta és új oldalról világította meg a Központi Veze'őség levelének útmu­tatásait a párt vezetéséről. Pártve­zetés alatt az ifjúsági szövetségben azt értjük — mondotta Farkas elv­társ; „... hogy a DISZ egész munká­ját a párt politikájának szelleme hassa át, azt, hogy a DISZ szerve­zeteiben, vezetőiben és tagjaiban ki. olt hatot ktnul éljen az a tudat, hogy ifjúságunk csak akkor jár helyes ú.Ym. és csak akkor tudja helyesen szolgálni a nép, a szocializmus, a béke megvédésének ügyét, ha tűzön­vízen át követi nagy pártunkat és vezérét, a mi szeretett Rákosi elv­társunkat." Az üzemi DlSZ-szerveze/ek akkor mondhatják el magukról, hogy pár­tunk politikájának végrehajtói, ha eredményesen dolgoznak azért, hogy az ifjúság a termelésbén a roham­csapat szerepét töltse be, példamu­tató legyen a munkafegyelemben és élenjárjon a korszerű munkaimód. szerek elsajátításában. A falvak DISZ szervezeteinek tevékenyen kell segíteniük a mezőgazdaság szocia­lista átalakításának munkáját, arra kell törekeclniök, hogy az ifjúság élemjárjon a szocialista mezőgazda­ságén folytatott harcban. Ezt a fel­adatot azonban csak az a DISZ­szervezet teljesítheti, amely a falu becsületes, dolgozó pairaszt Ifjúságá­nak többségét egyesíti soraiban. Minden DISZ-szervezetben az alap. vető feladat az ifjúság szocialista szellómeben való nevelése; úgy kell nevelni az ifjúságot, hogy élen jár. jon a párt politikájának végrehaj­tásáért folytatott harcban, tanúsít­son éberséget és szálljon szembe kérlelhetetlenül az ellenséggel, a kulákokkal. a klerikális reakcióval, a szociáldemokráciával, gyűlölje az imperialista háborús gyujtogatókat és készüljön öntudatosan arra, hogy a haza fegyveres védelmében is megállja a helyét. III. Az ifjúsági szövetség pártvezetése sokkal több, mint a párt és a DISZ közöóti szervezeti kapcsolat. de az ifjúsági szövetség közvetlen, szerve­zeti irányítása nélkül, melyet a pártbizottságok és a szervezetek gya­korolnak, nem lehet megvalósítani a pártvezetést a szövetségben. A Kom. szomol „nem pártjellegű, de a párt. hoz csatlakozó szervezet"' — írja Sztálin elvtárs, rámutatva ezzel arra. hogy az ifjúsági szövetség tekintettel sajátságos szerepére és feladatára, nemcsak lényegileg, ha­nem közvetlenül, formailag is a párt vezetése alatt áll. Pártunk szervezeti szabályzata kil­löfl! íejszotbea áUajútife jneg- y 11 * „A DISZ a MDP ifjúsági tömeg­szervezete, a párt aktív segítője a szocializmus építésének, as ifjúság nevelésének minden területén. A DISZ munkáját a párt irányítjaA DISZ-bizottságok és szervezetek munkáját a megfelelő pártbizottsá­gok, illetőleg helyi pártszervezetek •irányítják, segítik Miért szükséges, hogy a pártbi­zottságok és szervezetek — az ifjú­sági szövetség szervezeti önállósá­gának tisztetetbenlartása mellett — közvetlenül vezessék a DISZ-t? Az­ért, mert a pártbizottságok és pár­szervezetek mindennapos irányítása és ellenőrzése biztosítja, hogy a DISZ valóban a párt politikájának szellemében dolgozzon. Ilyen veze. tés nélkül nem képzelhető el, hogy az ifjúsági szövetség helyesen hajts? végre a párt politikáját. Csak a közvetlen szervezeti vezetés teremt, heti meg a foltételét annak, hogy a DISZ vezetői és tagjai lássák, ho­gyan akalmaAa az illető pártbi­zottság, vagy szervezet a párt politi­káját a helyi viszonyokra, annak, hogy megismerjék, magukévá tegyék határozatalt és harcba induljanak azok megvalósításáért. Másrészről a DISZ vezetői fiata­lok, tehát szükségképpen kevés gyakorlat tai rendelkeznek a szerve­zeti vezetés, a nevelőmunka terén. A párt közvetlen vezetése módo nyújt arra, hogy a tapasztalt párt­funkcionáriusok megtanítsák a DISZ-vezelőket és aktivistákat a ve­zetés kommunista módszerére, segít­senek levetkőzni a DISZ munka­módszerében megmutatkozó büro­kratizmsut. A pártszervezeteknek nem a DISZ helyett kell dolgtz'tíok, hanem a DISZ vezetőinek és aktivis. fáinak nevelésével foknzniok kell az ifjúsági vezetők önálló munkára való képességét, fejleszteniük kell kezdeményező készségüket. A Központi Vezeőség levele e pártszervezetekhez a párt ifjúsági szövetségének létrehozásáról meg­határozta az ifjúsági szövetség szer­vezeti vezetésének alapvető formáit és módszereit a pártszervezetek és pártbizottságok részéről: 1. „Rendszeresen irányítsák se. gltsék és ellenőrizzék a hozzájuk tartozó ifjúsági szervezetek munká­ját, Minden pártbizotságban és párt­szervezetben közvetlenül a titkár vágy a szervező titkár felelős az if­júsági szervezet munkájáért. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a pártszervezetek vezetőségébe és a pávjbizot' súgókba beválasszák az ifjúsági szervezet. illetve bizottság titkárát, amennyiben pártunk tagja. Ahol ez nem történt meg, ot} is be kell vonni az ifjúsági szervezet tit. kárát a pártvezetőség munkájába. 3. Biztosítani kell, hogy a fiatal páiMtagok és tagjelöltek lehetőség szerint az ifjúsági szervezetben vé­gezzék pártmunkájukat." Az ifjúsági szövetség pártvezeté sének megvalósításában döntő szere­pük van azoknak a kommunista fia­taloknak. akiket a párt azzal bízott meg, hogy a DISZ-ben dolgozzanak. Elsősorban ők felelősek a párt előtt azért, hogyan harcol a DISZ a párt politikájának, a párt határozatainak végrehajtásáért és hogyan neveli erre az ifjúságot. Elsősorban a DISZ-ben dolgozó kommunista fia­taloknak kell harcosan fellépniük a párthoz való viszonyban helyenként mutatkozó lazaságok, a pártirányítás lebecsülése, a helyi pártszervezetek­kel és vezetőikkel szemben tisztelet­len magatartás megnyilvánulásai el­len. Farkas elvtárs a K. V. június 28.Í ülésén tartott beszámolójában ele­mezte a pártszervezetek és bizot sá­gok munkáját a DISZ vezetésében és támogatásában. A fejlődés, az el­ért eredmények kiemelése merteti rámutatott arra, hogy az ifjúsági szövetség vezetése nem vált a párt­szervezetek munkájának szerves ré­szévé és még gyakran kampánysze. rűen folyik. A pártszervezetek és bizottságok munkájának másik hiányossága, hogy csak általánosságban vezetik a DISZ-t. Farkas elvtárs rámutatott arra? hogy a pártvezetésnek konkrét­nak kell lennie: rendszeresen> meg kell vizsgálni a DISZ munkájának fontos részterületeit (például a ter­melés, a politikai oktatás, a tszcs vagy a tanulóifjúság között végett munkát) rendszeresen kell ellen­őrizni, hogyan hajtja végre a DISZ a hozott határozatokat és a munka során tüzetesen meg kell ismerkedni a DISZ munkájával. A pártvezetés céljának és lénye, gének tudaosítása az ifjúság között hatalmas erőforrás a szocializmus építésében és a bélre védelmében, mert az ifjúság forradalmi ereje cs lelkesedése csak a párt vezetésével bontakozhat ki. Kiss Tamás a DISZ KV Agi-.-prop, osztály jnynkatársa^ Sztálin elvtárs fogadta Cedenbal elvtársat Moszkva (TASZSZ). J. V. Sztálin, a Szovjetunió Minisztertanácsának Elnöke szeptember 5 én fogadta J, Cedcnbalt, a Mongol Népköztársaság miniszterelnökét A fogadáson jelen volt A. J. Vlslnszklj is, a Szovjetunió külügymi­nisztere. NEMZETKÖZI SZEMLE iiiBMBBmBnaaMBMMWMBHBBMHBBBBBMWnPHBMBBWMWMM*""*—1— A baloldal győzelmei a jobboldoli szociáldemokraták fvlett az angol szakszervezeti kongresszuson Mult héten tartották az angol szakszervezetek 84. évi kongresszu­sát. A Margate nevű tengerparti kisvárosban 983 küldött gyűlt ösz­sze 183 szakszervezet és összesen 8,010.079 szakszervezeti tag kép­viseletében. A kongresszus hat na­pig tartó tanácskozásai a reakciós munkásáruló szakszervezeti vezetők éa az egyszerű szakszervezeti tagok milliói közötti szakadék további mé­lyülését bizonyították. A kongresz­szust megelőző hónapok eseményei világosan megmulatták, hogy az angol dolgozók hangulatában alap­vető változás történt. A háborús fegyverkezés fokozása, a fegyver, kezési politikának az életszínvo­nalra gyakorolt hatása következté­ben. A kizsákmányolt angol dolgo­zóknak ez a hangulatváltozása félre­érthetetlen erővel nyilatkozott meg az egyes szakszervezeti konferen­ciákon hozott korábbi határozatok, ban, a bérkövetelő mozgalom hatal­mas arányaiban és nem utolsósor­ban aiz Anglia-szerte egyre heveseb­bé váló „amerikaellencs" hangulat terjedésében. Ilyen előjelek mellett gyülekeztek a küldöltek a margatei kongresszusra. A megfélemlítés, a félrevezetés, az erőszak, a piszkos trükkök, az antidemokratikus szavazási módsze­rek nem kis szerephez jutottak ezen a kongresszuson. Mindez azonban nem változtatott a lényegen. A fő­tanács egy-két esetben keresztül tudta ugyan erőszakolni akaratát, a felszólalások és szavazások többsé­ge azonban megmutatta, hogy a fő. tanács győzelmei csak papirosgyö. zelmek voltak és a kongresszus igazi hangulatát nem ezek a szavasaitok fejezték ki. A kongresszus vitáinak közép­pontjában a következő kérdések ál­lottak: a fegyverkezési politika, as öthatalmi békeegyezmény, Nyugat­Németország és Japán felfegyver­zése, a baktériumháború, a bérek és árak kérdése, áz államosítások s vé­gül a Kelet-Nyugat közötti keres­kedelem problémája. Az első három kérdésben 9 szak. szervezet — köztük az egyesült gép­ipari munkások, az építőipari mun­kások, az elektromosipari munká­sok és a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete — nyújtott be hatá­rozati javaslatot, amelyben élesen támadta a kormány háborús fegy­verkezési politikáját, kövelelte az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötését és tiltakozott Nyugat­Németország és Japán újrafelfegy­verzése ellen A baloldal javaslatát azonban így is csak a Deakin és hozzá hasonló cégéres munkásárulók vezetése alatt álló, nagy taglétszámú és teljesen antidemokratikus szervezetű szak­szervezetek szavazatainak segítségé, vei tudták elutasíttatni. t. győzelem: Tiltsák el a baktériumfegyver használatát A főtanácsnak ez a látszatgyőzel­me csak rövid életű volt. A kon­gresszus alig egy órával az emlí­tett szavazás után a főtanács tag­jairak minden erőfeszítése és rá­galmazó kijelentése ellenére 269 ezer főnyi többséggel elfogadta fi Tudományos Dolgozók Szövetségé­nek javaslatát, amely a baktérium­fegyver eltiltását és a tilalom bizto. sítására nemzetközi egyezmény megkötését követelte. 2. győzelem: Folytassák az államosítást kártalanítás nélkül Hasonlóképp vereség érte a főta­nácsot az államosítások kérdésében is. A küldöttek sorra követelték, hogy a munkáspárti kormány, ha ismét hatalomra jut. ne elégedjék meg azzal a „kapitalista" államosí­tással, amelyet kormányon léte alatt végrehajtott, hanem további államosításokat hajtson végre, még­pedig „kártérítés nélkül". E ég volt „a volt részvényesekkel szemben ta­núsított nagylelkűségből" — han­goztatta a mozdonyvezetők és fűtők szakszervezetének küldötte. Nem az államosítás módja — mutatott rá Figgins, a vasutasszakszervezet fö­titkára —, hogy 176 millió fontot fizetünk ki a volt vasúti részvénye­sek kárpótlására. A főtanács ez alkalommal ia mindent megtett, hogy elutasíttassa az egyszerű angol dolgozók véle. menyét kifejező határozati javasla­tot. Deakin, aki egyben a főtanács elnöke, félve a főtanács vereségétől, azt követelte, hogy a határozati ja. vaslal felett ne szavazzanak, hanem egyszerűen adják át a főtanácsnak „további tanulmányozás végett". Ezt követően egymásután vonta meg a szót a tiltakozni próbáló kül­döttektől. A szavazás elől azonban végül is r.em lehetett kitérni. A bal­oldal javaslatát 4 millió 542 ezer szavazattal 3 millió 210 ezer szava­zait ellenében elfogadták. 3. győzelem: Megindul a harc a bérelt emeléséért 9 millió angol munkás terjesztett elő az elmúlt hónapok során bér­emelési követelést. Érthető, ha a bérkérdés vitája a kongresszus egyik legforróbb és legizgalmasabb vitája volt. A főtanács tagjai világosan látták, hogy az „önmegtartóztatás'', „mérsékletet", „államférfiúi böl. csességet" követető képmutató kapi­talista érvelésük nem lesz hatással a szakszervezeti dolgozókra egy olyan helyzetben, amikor a legfon­tosabb élelnrcikkek árai rövid időn belül 25—33 százalékkal emelked­tek s amikor az élelmezésügyi mi­niszter további áremelkedéseket je­entett be. Éppen ezért minden ere­jüket arra összpontosították, hogy a kongresszus a főtanács munkáselle­nes bérpolitikáját támadó két javas­lat közül ne a harcosabb, hanem az „enyhébb" határozati javaslatot fo­gadja el. Ezt sikerült is elérniök, amint sikerült a bérkérdésben elő­terjesztett saját javaslatukat is megszavaztatni, de ez a taktikai si­ker a gyakorlatban nem messze áll a vereségtől. Hiszen az elfogadott, úgynevezett enyhébb határozati ja­vaslat is azt mondja, hogy a főta­nácsnak „el kell utasítania minden béremelés.koTlátozásra irányuló tö­rekvést mindaddig, amíg a megél* hetési költségek emelkednek". 4. győzelem: Állítsák helyre a Ke'et-Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatokat A kongresszus utolsó napján ke­rült sor a Kelet-Nyugat közötti ke­reskedelem kérdésének vitájára. A vitában felszólaló szakszervezeti la. gok beszédéből világosan érződött, az angol dolgozók teljesen tisztá­ban vannak azzal, hogy mit jelent az angol gazdasági étet jövője szem­pontjából a Kelet-Nyugat közötti kereskedelem amerikai tilalma „A világkereskedelem kiterjeszté­sének útjában ártó, mesterségesen felállított sotompók leépítése — hangoztatta a bányász szakszervezet határozati javaslata — a Kínai Népköztársasággal, a Szovjetunió­val és más keteteurópai országokkal való kereskedelmi kapcsolatok ki­szélesítése nagyban hozzájárulna a világpolitikai helyzet megjavulásá. hoz", A határozati javaslat beter­jesztése utáni következett fetszóla. lások. a kü'döttek hangulata meg­érttette a főtanáccsal, hogy itt re­cwnytelea leiyig mjníl§» cUeaállás. A főtanács éppen ezért nem ismert nyíltan szembeszállni a határozati javaslattal, amelyet a kongresszus egyhangúan elfogadott. A 84. angol szakszervezeti kon­gresszus vitái igen tanulságosak. Azt mutatják, hogy az angol dolgo­zók többsége azon az úton van, hogy végleg lerázza magáról a jobbol­dali szocialisták terhes igáj A szociáldemokrata maszlag, a szoci­áldemokrata demagógia oszladozó, ban van. A kongresszus vitái bebi. zonyították, hogy az angol dolgozók politikai öntudata, harcossága ma sokkal magasabb fokon áll, mint egy évvel ezelőtt, sokkal magasabb fokon áll, mint bármikor a háború befejezése óta. Bizonyos, hogy min­den egyes nap csak növelni fogja ezt az öntudatot, mindén egyes nap csak erősíteni fogja ezt a harcossá­Jött ** '

Next

/
Oldalképek
Tartalom