Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-06 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ,"* Emlékünnepély Móricz Zsigmond halálának 10> évfordulója alkalmából Világszerte folyik a küzdelem a tartós békéért Egyetemi Ifjúságunk feladatai a Központi Vezetőség útmutatása után AZ MDP CSÖNG RADMEGYE! PA RT 8 IZOTT APJA Vin. ÉVF. 209. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952. SZEPTEMBER 6. Uíban a kön^ v országa felé Sak dicső ünnepet ül felszabadulásunk ó.a a dolgozó magyar nép. Egymásután sorakozik Április 4, Május 1, Augusztus 20, November 7. December 21 piros betűje. E dicső napok mellé azonban felsorakozik minden évben még egy: a Könyv Ü"nepe. Ez az a nap, amikor még fokozottabban az érdeklődés homlokterébe kerül a nagy triász, mely nélkül elképzelhetetlen egy nép felemelkedése, mely alapja a kiművelt emberfők megsokasodásárak és ez a hármas az író, a Könyv és az Olvasó. A múltban nem sok dicsőség jutott osztályrészükként a magyar ugaron. Elnyomott volt az író és az Olvasó — kinek kellett tehát a Könyv? Jaj-kiállások százai csendültek fel legjobb magyar íróink ajkán, amikor a magyar kultúra szörnyű vergődését lá .ták. Ebben tükröződött sorsuk is. Emlí'sük meg talán, hogy Petőfit lőccsel ker. gették meg a parasztok? Vagy azt, amit Krúdy rögzített: „Az írók művelt csak vénkisasszonyok és lábatöröttek olvassákVaj' ki hallotta meg Móricz sikolyát: „Nincs hat a. lom sem földön, sem égen., hogy ti szólhassatok hozzájuk, ti, költők, felőlük jajgathattok, mint az erdőben a madár, ti tudósok tervezhettek és gondolkodhattok, mint a hód épít a tavak partján, ti írók a fejeteken állva kukorékolhattok, vagy csillagok harmóniáját hozhatjátok le; azt épp azok nem tudják meg, akiket illet, a kommenciósok, cselédek, nincstelenek és földönfutók". Az elmúlt, egy lezárult kor kesergéseihez ik'assuk még ide Szabó Pál tanuságtételét: „Az írások, könyvek több-kevesebb sikerrel megjelentek és a nép, az ismeretlen nép, a paraszt, a munkás, a bányász egyáltalán nem tudott erről semmit. És az iróloat mégis újabb és újabb igazságok izgafVák, nyugtalanították, azt hiaték, hogyha egy-egy népért íródott, vagy népért kiáltó könyvük megjelent, hátha másként megy, nyomban mögéje sorakozik a nép, kiárad a tenger és lesodor hátáról minden gazembert, minden szemetet, minden emberi és társadalmi becstelenséget. De a tenger nem mozdult meg, a nép önmaga kínjában fetrengett tovább, nem is tudta, hogy öérette írók kínlódjak végig a pokol minden gyötrelmével éjiszakáikat". A magyar írók és költők múltbeli Vergődése folytatódik Nyugaton, ahol a kulturális életet elárasztotta az amerikai „életforma'' mérhetetlen szennye és mocska. Az „Öster. reichische Zeitung" csak a minap foglalkozott az Ausztriát elárasztó amerikai szellemi szenny áradatai: a ponyvairodalommal. Caak eigy számot idézünk: a háború óta SO millió ponyvafüzetet importáltak Ausztriába. Természetesen: ez a szám a belföldi kiadványokkal növekedik. A lap szerint összesen 100 millió e forgalomban lévő kiadványok száma. Ugorjunk Svédországba. Ott sem más a helyzet. 19-51. ben a rendőrségi közlés szerint 232 ezer 252 bűncselekmény került a hatóságok elé az 1950. évi 195 ezer 261-el szemben. A stockholmi városi esküdtszék tagja, Bror Szolin, ezt állapította meg: „Az amerikai' rémtörténeleknek kétségtelenül döntő szerepük van abban, hogy a bűnözés olyan rohamosan terjed". Nézzük meg a kérdést a vásárló, azaz az olvasó szempontjából. Az „Aachener Nachrichten" ' írja: „Ad'Vok bizonyítják, hogy a kezdő tanítók még újságra sem tudnak előfizetni, nem is beszélve könyvek megszerzéséről". Howaird Fast, a nagy amerikai író is keserűen panaszkodik arról, hogy: „Ma az új könyvek az amerikai nép széles tömegei számára elérhetetlennek." És szóljunk-e arról a szellemi-kulturális mocsárról, ami Tilo Jugoszláviájában bűzlik? Egy nagy napnak, a felszabadulásnak kelle't jönnie, hogy úgy a magyair, mint a népi demokráciák viszonylatában lehulljon mindenkiről és mindenről a rabszolgaság kizsákmányo'ó és butító lánca. De egymaga a felszabadulás ténye még nem o'doit meg mindent. Hsircnak, kemény és meg nem alkuvó harcnak kellett jönnie, hogy — győzzünk. Pártunk programmnyilatko. zata volt SE első útmutatás, amely központi kérdéssé tette a műveltségi monopóliumok felszámolását és pártunk erejére támaszkodva volt csupán lehetséges visszaverni mindért reakciós kísérletet, mely kuLurális életünk legkisebb rését ls felhasználta a bomlasztásra és rothasztásra. Döntő lépés volt a könyvkiadás államosítása, mégis megtörténhetett, hogy az 1948-ÍB könyvnapon — hisz emlékszünk rá — szép számmal díszelegtek könyvsátrainkban szennyira'.ok. De a párt által elindított kultúrforradalom feltar. tóztathatatlamul győzte le az akadályokat és haladt a kijelölt úton. Révai elvlárs már az 1950. évben megrendezett könyvnapon megállapíthatta: „A könyvnek Magyarországon új közönsége, új olvasótábora vam: a dolgozó nép, amely a régi rend alatt kizsákmányolva, tömegeiben úgyszólván nem olvasott könyvöt és most olvas, jeléül amnak, hogy van ideje, kedve és anyagi lehető, sége a művelődéshez". És ml tükrözné az Idő, a kedv és az anyagi lehetőséget jobbam, mint a felszabadulás utáni magyar könyvkiadás győzelmes számadatai? Legyünk mérhetetlenül büszkék ezekre, 1938-ban 3136 könyv jelent meg Magyarországon 7,800.000 példányban. 1945-ben a példányszám 6,500.000 volt. 1948-bam 22,900.000 1949.ben 46,700.000, mig 1951-ben 12.197 mű megjelenési száma 58,900.000 példányra emelkedett. Tehát a kiadott könyvek számát tekintve 1938-hoz viszonyítva közel négyszer annyi könyv jelen* meg az elmúlt évben, a példányszámok emelkedése pedig 1938-hoz viszonyítva több mint 7.5-szörös. A további fejlődést mutatják ezévi sarisztikai adataink is: 1952 második negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva a kiadott művek száma 25 százalékkai emel. kedelt (könyv és brosúra együii),a kiadott könyvek száma pedig 67 százalékkal volt magasabb az előző évnél. Vetnünk kell egy pillantást a magyar szakkönyvkiadásra is, amelyről bátran elmondhatjuk, hogy tulajdonképpen a felszabadulás után indult meg. A felszabadulás előtt ugyanis a szakkönyvkiadás egyrészt igen alacsony volt, másrészt kispéldányszámú. A középkáderek részére alig egy-két könyv jeten* meg s így a dolgozók továbbképzését egyáltalán nem biztosította. Igaz: nem is akarta biztö. sítani, hiszen az már nem volt érdeke sem gyárosnak, sem földesúrnak. Csak két ada'ot a különbség érzékeltetésére: a Magyar Tudományos Akadémia 1930 és 1945 között 159 könyvet jelentetett meg összesen. 238.500 példányban, mig a külön e célra szervezett Akadémiai Kiadó 1951-ben 147 művet adott ki 269.700 példányban. Ennél még je. lentősebb a műszaki könyvkiadás fejlődése. 1936 és 1938 között Magyarországon 82 műszaki könyv jelent meg. Ezzel szemben 1949-be mintegy 200, 1951 ben 500 a műi szaki vonatkozású könyvek száma, 1952-ben a példányszám 25 százalékkal, a kiadásra kerülő művek terjedelme 50 százalékkal emelke dik. Révai elvtárs pártunk II. kongresszusán rámutatott arra- ,A szocializmus győzelmes telepítése lehetetlen a kulfúrforradalom leiadatainak megvalósítása nélkül. Mit jelent a kultúrlorradalom?... A kul túrtorradalom nem szakképzés csupán, nem iskolai /anulós csupán, nem politikai newelés csupán, hanem mindez együttvéve." Ezt szolgálja könyvkiadásunk, népkönyvtáraink és olvasómozgalmunk Az író, a könyv és az olvasó eggyé vált imár hazánkban egy hatalmas célban: a szocializmus építésében, a kultúrforradalom megvívásában. Joggal állapította meg Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség ülésén: „A magyar nép útban van alfélé, hogy nem csupán a vas és acél, hanem a könyvek országává váljék." És éppen az „útban vcun" kötelez ezen a mostani ünnepi Könyvhéten is és az elkövetkezendő időkben ig. Lan kadatlanul küzdeni, hogy dolgozó népünk á könyv segítségével műveltté, acélossá, legyözhetetleneé váljék, A Szegedi Cipőgyár dolgozói újabb eredményekkel harcolnak harmadik negyedévi tervük sikeres befejezéséért A Szegedi Cipőgyár dolgozói au- i gu6zthiis elején nagy lelkesedéssel kezdték meg munkájukat azért, i hogy Alkotmányunk évtoxdulójá- j nak tiszteletére fe'* válalásaikat maradéktalanul teljesítsék. Minden nap a műszak befejezése után kíváncsian tekintettek a dolgozók az 1 üzemrészek versenytábláira, ame- | Iyen láthatták, hogy a csoport, vagy a brigád hány százalékra teljesítette aznapi tervét. A feltüntetett újabb eredmények — amelyek naponta emelkedtek — még több és jobb munkára serkentették az üzom dolgozóit Pedig a Szegedi Cipőgyár dolgozói nagy és merész vállalást tettek Alkotmányunk évfordulójának tiszteletére. A mennyiségi és minőségi munka emelése mellett, még vállalták azt is, hogy az előző hónapi lemaradást augusztus 20-ra behozzák. ÉA a Cipőgyár dolgozói valérováltották igéretűket. Augusztus 20 előtt két nappal már voltak olyan üzemrészek, amelyeknek dolgozói büszkén jelentették a pártnak, hogy vállalásuknak a határidő előtt 2 nappad már eleget is tettek. De Alkotmányunk évfordulójának napjára az üzem összes dolgozója maradéktalanul eleget tett vállalásának. A Szegedi Cipőgyár dolgozói augusztus 20 után sem pihentek meg babérjaikon. Nem elégedtek meg az eddig elért eredményekkel, hanem a termelési értekezletükön egy emberként fogadták meg, hogy az eddiginél is szívósabb harcot vívnak a munka frontján, döntő tervévünk harmadik negyedévi tervének sikeres teljesítéséért. A termelési értekezletet követő napon a dolgozók még nagyobb lendülettel kezdtek munkához. Szorgos munkájuk eredményeként nap, mint nap újabb eredményeket értek el. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a Szegedi Cipőgyár dolgozói nemcsak beszélnek, nemcsak igémek, hanem valóra ts váltják adott szavukat. A7 új eredmények pedig döntően abból erednek, hogy a műszaki dolgozók, a művezetők az eddiginél is sokkal többet törődnek a dolgozókkal, ott vauinak a dolgozók között és tanácsaikkal, javaslataikkal segítik őket termelésük emelésében. De csupán ebben nem merül ki a műszakiak segítsége, A termelés további fokorása érdekében a művezetők rendszeres értekezletet tartanak, ahol megbeszélik a munkában mutatkozó hibákat, hiányosságokat és értékelik az eddig elért eredményeket. Rámutatna,k egymás hibáira, kicserélik egymás tapasztala, tait- Ezeken a művezetői értekezleteken minden esetben részt vesz az üzemi pártszervezet és szakszervezet vezetősége is, s így jelentős segíséget tudnak nyújtani a művezetők a dolgozóknak. A Szegedi Cipőgyárban hosszú időn keresztül egy-egy modell változáskor 6—8 nap telt ea, mire újra a megfelelő tempóban végezhették munkájukat a dolgozók. Ezt a Szabászat rossz munkaszervezése idézte elő. A művezetők niem vették figyelembe, hogy a felsőrész kiszabásánál vannak olyan műveletek, amelyek komolyabb szakmai ludast igényeinek. A hiba kiküszöbölése érdekében a művezetők megbeszélést tartottak a fizikai dolgozókkal. Az értekezleten arról beszéltek, hogy hogyan lehetne a termelés zavartalan menete érdekében megrövidíteni a modell változásoknál történő kiesést? A megbeszélésnek jelentős eredménye létt: a legközelebbi modell változáskor átszervezték a szabászatok A darabok nehezebb szabásával a jó szakembereket bízlak meg, akik nagyobb gyakorlattal rendelkeznek, mint az újak. A gyengébb teljesítők pedig a kevesebb szaktudást igénylő darabokat kapták meg. Az átszűrve, zésraek az lett az eredménye, hogy az eddigi 6—8 nap helyett mindössze 2 napig volt visszaesés az üzemben. Ezzel az észszerűsíléssel jelentősen emelkedett a dolgozók teljesítménye, mert valamennyi dolgozó zavartalanul végezhette munkáját. Az üzent dolgozói minden erejükkel és tudásukkal arra törekednek, hogy — mint augusztus 20-án — most is eleget legyenek vállalt kötelezettségüknek. A munka jobb megszervezésévei a munkaidő tökéletesebb kihasználásával új eredmények és új hősök születtek az üzemben. Ilyen a többi között Papdi Antal, aki az Alkotmány 'ísn. teleiére 135 százalékot ért el, s most 150 száza;ók az átlagteljesítménye. Galambos Istvánné 140-ról 160, Péter Pá] 93-ról 115, Nagymezei 'Béla 104-ről 113, Szabó István 163-ró'. 178, Csáki Judit pedig 130-ról 136 százalékra emelte teljesítményét augusztus 20 óta, azért, hogy újabb százalékaival is hozzájáruljon harmadik negyedévi tervük sikere* be. fejezéséhez. Az eredmények mellett áronban hiba is 10005110111016 a Szegcdi Cipőgyárban. Az üzem dolgozóinak közel 30 százaléka 90— 95 százalékra teljesíti normáját, tehát még a 100 százalékot sem éri ei. Ennek döntő oka az, hogy az üzem területén a kezdetben szépen megindult Röder-mozgalom telje, sen megszűnt. A sztahanovisták, az élenjáró dolgozók nem törődnek gyengébb dolgozótársaikkal. Nem adják át jól bevált munkamódszerüket és így a többi dolgozók nem tudják szaktudásukat fejleszteni. A hiba az üzemi szakszervezet gyenge munkája eredménye. A Szegedi Cipőgyár szakszervezetének a legsürgősebben szakítania kell az önelégültséggel, a hibákkal való megalkuvással & rendet kell teremte, nie ezen a téren. Jó felvilágosító munkával magyarázzák meg az üzem sztahánovistáinak, hogy a sztahánovisla kitüntetés el nyáré se kötelezettséget is voni maga után. Ez a köteleze tség pedig abból áll, hogy saját teljesítményük fokozása mellett törődniük kell többi dolgozótársaikkal is. Nyújtsanak elvtársi segítséget ®E üzem sztahánovis'ái a 100 százalékon alul telejsítő társa* iknak, hogy azok is 100 százalékon, felül telesíthessék normájukat. Vegyenek példát a többi üzemek szta. hánovistáitól, akik örömmel és készségesen adják át munkamód* szerüket a gyiongébb dolgozóknak és ezáltal emelik atz egész üzem területén a dolgozók átlagteljesfinié. nyél. Ha az üzemi szakszervezet felszámolja az üzem területén ezt az igen súlyo3 hibát, nem vitás, hogy a dolgozók az eddiginél fe lelkesebben végzik majd munkájukat, amely természetszerűen a harmadik negyedévi terv mielőbbi sikeres befe. jezését vonja maga után. Gyengén halad a város határában a lucerna vetése Végezzük el idejében az öszi mczPgizdasági munkákat A jövő évi jótermés alapja a jó őszi tálajelőkészítés. Ahot nem végi. zik el időben és megfelelő minőségben a7 őszi munkákat, ott nem is várható bő termés a jövő évben. Az őszi növénytermelésre vonatkozó mi. nisztertanácsi határozat hangsúlyozza: „1953. évi tervünk fokozott követelményeket állít mezőgazdaságunk elé. Az 1953. évi növénytermelés! terv teljesítésének és túlteljesítésének legelső feltétele az 1952. évi őszi betakarítás, szántás és vefés kellő időben és az eddiginél jobb minőségben való elvégzése." Ezt mindig szem előtt kell tartani. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ipari termelésünk színvonalát, mezőgazdasági termelésünknek is rövidesen el kell érni. Szeged az őszi munkák elvégzésében n.em maradt le, bár vannak még hiányosságok. A minisztertanács határozata a kender és lenvágást augusztus 31-ig írja elő. Sze. geden. ezt a munkát 100 százalékig befejezték. A kukoricatörést 22 százalékig. burgonyaszedést 78 százalékig és a napraforgóaratást 34 százalékig végsiztük el eddig Ezekkel a munkákkal, de főleg a kukoricatöréssel és a napraforgó töréssel ezonban jobban kell sietnünk, mert a munkák, nak a minisztertanács határozata alapján szeptember 20-ig be kell fejeződniük. A trágyázást 41 százalékig teljesítettük. Előreláthatólag ezzel a munkával szeptember 30-ig a határozat szerint előírt határidőig elkészülünk. Az őszi vetésnél hibák mutatkoznakA Táncsics tszcs ben például az Időjárásra hivatkoz.nak, hogy addig nem vetik el a lucernát és az öszi takarmánykeveréket, amíg eső nem esik. Ez helytelen és káros álláspont. Ugyan erre hivatkozik a Dózsa ós az Alkotmány tszcs is. A lucerna és az őszi takarmánykeverékek elvetésével nem várhatunk soká, A határ, idő szeptember 20-án lejár és akkorra a magnak a földben kell len. ni. A Táncsics tgzes-ben ott áll a, terület előkészítve. Vessék el minél előbb a tucrenát és ne csak a Táncsicsban, ha. nem mindenütt! Készüljenek fel mindenütt az ősziárpa vetésére ls, melynek szintén szeptember 20 a határideje. Az őszi mélyszántást eddig 8 százalékban teljesítette Szeged. Ezen a léren nem mutatkozik lemaradás, mert az őszi mélyszántás végső határideje gyapot alá október 15. egyéb ipari növény alá október 31 és a tavaszi vetések alá november 20. A szegedi városi tanács mezőgazdasági osztálya szálljon harcba a jövöévl jó termésért, ne tűrjön semmiféle lazulást. Termelőszövetkezeti csoportjaink maradéktalanul hajtsák végre a minisztertanács határozatát. Nem hivatkozhatnak a szárazságra, nem várhatják az esőt a vetésre, mert ha beköszönt az esős idő, akkor az akadályozza őket az őszi munkában. Ha nem végzik el a vetés* idejében, akkor a munkák any_ nyira összetorlódnak, hogy nem tudják majd leküzdeni a munkacsúcsokat, A késve elvetett növények pedig nem tudnak megerősödni, nehezen vészelik át a telet. AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT MEGNYITÁSA A vasárnap meginduló Ünnepi Könyvhét Szegeden a Somogyi-könyvtárban rendezett könyvkiállítás meg nyitásával kezdőd k. A kiállítást délelőtt fél 10-kor Szőke Mihály elvtárs, a könyvtár vezetője nyitja meg, majd Lődi Ferenc elvtárs, köitö, az írószövetség Szegcdi Csoportjának tagja mondja el ünnepi beszédét Ezufán tárlatvezetés következik. Délelőtt 10 órakor a Magyar írók Szövetsége Szegedi Csoportja az Irodalom történeti Intézet, a Városi Tanács Móricz Zsgmond halála 10 éves évfordulója és az ünnepi Könyvhét megnyitása atkaimából rendez ünnepséget a Sznbadiág-mozihan. Az ünnepségen a nagy magyar íróról Sőtér Islván egyetemi tanár, az Iroda'ml tudományok kandidátusa beszél. Az előadáshoz Knczka Péter kiütő szól hozzá. Az ünnepséget kultúrműsor teszi változatossá. Fellépnek: Fáy Erzsi, a Magyar Állami Operaház tagja, Kovács János és Lonl-y Margit, a Szegedi Nem. zeti Színház művészei, a Szegedi Kenderfonógvár színjátszó csoportja, Baricz Ottó, az írószövetség Szegedi Csoprrt árak t»sja és a Béke-zene. kar.