Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-30 / 229. szám

2 KEDD, 1952, SZEPTEMBER W. Az újszentiváni és szöregi népnevelőit keressék fel a békekölcsönjegyzésre váró délszláv dolgozó parasztokat I Ujaaenttvénon |n dé|8iSláv do1 1 I gozó parasztoknak a múltban kétszeres kizsákmányolás voh az osztályrészük: egyrészt állandóan kl voltak téve a kulákok fe egyéb ingyenélők uzsorájának; másrészt u nacioualista uszítás miatt a magyaroktól ts sokat sienvodtek. Általában csak úgy novsiték éket: ,,vadrácok'*. Sokat kaptak a népi demokráciától az egykor lenére", kisemmizett délszláv dolgozók. Az alig 1400 lakosú Ujszentivánon több mint százan laktak olyanok, akik napszámból és cselédeskedésből tengődtek. Ezeknek a dolgozóknak kivétel nélkül földet, gazdasági felszerelést és házat adott a népi demo. ; krácia, de amellett kiemelte őket a nemzetiségi elnyomatás. 1 hói la. Nedelykov Péter mn a községi pártszervezet titkára éa tagja az I. típusú termelőcsoportnak. Régen, amikor a reakció nagy hangon uszított a nemzeti kisebbségek ellen, Nedelykov Péter anyanyelvén Is csak lopva beszélhetett, ma pedig egyenlő tagja a társadalomnak. Most a Harmadik Békekölcsön jegy. rés idején 300 forinttal bizonyította be, hogy jó harcosa a békének éa igazi hazafi. Ujszentivánon mégis vontatottan halad a békekölcsönjegyzés. A népnevelök nem keresik fel azokst a délszláv dolgozó parasztokat, akik az eddigi kölcsönjegyzésekből is példásan ki. vették n részüket és most is szívesen adják megtakarított forintjaikai az ötéves terv céljairaPavlov Jusztin nyolc holdas középparaszt fia, Dusen, a pedagógiai főiskolán tanul, mert Alkotmányunk biztosítja számára ezt a Jogot. Put. nik Ufos lánya. Ju%a. vegyipari főiskolás Szegeden és joggal elvárja szüleitől, hogy a nép államá nak kölcsön adott forintjaikkal járuljanak hozzá az ő jövfijéhez, A népnevelő elvtársak azonban még nem keresték fel sem Pavlov Jusztint, sem Putnlk Urost, hogy megmagyarázzák nekik: a hazáért, saját magukért kötelességük jegyezni. Ackov Szlávkó fia katonatiszt, de még 6 s©m jegyzett békekölcsönt csupán azért, mert ..még nem tudta, hogy ez kötelessége'', Ackov Csédo tszcs tag is úgy jegyzett 200 forin. tot, hogy fl maga ajánlotta azt fel. Pavlov Draginya, a községi DISZ szervezet titkára 600 forint béke. kölcaönjegyz'ésoel bizonyította be, hogy nom akar olyan sorsot, mint amilyen néhány száz méterre* délre, a titóista Jugoszláviában vár á dolgozó parasztfiatalokra. azok a dolgozó parasztok jegyezték még békekölcsönt. akik öűkémt bementek a tanácshoz és jegyzési Ivet kértek. Szőreizen ~|1B csak Idél I délszláv Tyinkul Szófia 300. Jovanov Bogdán 7 holdas középparaszt 300 forintot adott önszántából kölcsön a n'ép államának. Általában Szőrein is az a hiba, mint Kisteleken es még néhány községben, hogy a népnevelők többnyire alkalmazottakból tevődnek össze, akik amellett, hogy becsületesen jegyeztek békekölcsönt, nem tudnak a dolgozó parasztok nyelvén beszélni, nem ismerik problémáikat. Érthető, hogy a délszláv dolgozó parasztok így Szőregen is csak azt látják: megint kölcsönt kér tőlük ái állam; de azt már nem értik, nem látják tisztán. hogy a kölcsönadott forintjaikból hogyan részesül, nek ők maguk is. Levelezőink győselmi jelentései: Az UzemeH dolgozói lelkesen legyeznek békekölcsön* a haza tavára s a maguk hasznára fVItétlrnUI meg kell javltan iok a szöregi és újszentiváni pártszervezeteknek az agitációs munkát, hogy a délszláv dolgozó parasztok egyem, bérként kövessék Jovanov Bogdánt, Tyinkul Szófia, Pavlov Dmginyü és a többi lelkes jegyzők példáját. Különösen szükséges ez közvetlenül a fasiszta Ttto határ közvetlen kö. rétében, ahol a kulákok mindent elkövetnek, hogy a dolgozó parasztokat szembefordítsák a békekölcsönnel és ezzel is szolgálatot tehessenek gazdáiknak, a titóista hóhéroknak Az Uíszegedi és a Szegedi Kender dolgozói — a í - vetélytársak" — a kölcsönjegyzésben is vetélkednek egymással A kólcsönjegyzés 0hfi napján a Szegedi Textilmüvek dolgozói versenyre hívták az összes szegedi. Üzemeket. Azóta óráról-órára űjaUb győzelmi jelentések érkeznek a Szegedi Pártbizottsághoz, valamint szerkesz. tőségünkbe arról, hogyan bizonyítják be a szegedi üzemek dolgozói is nagy pártunk és hazánk iránt érzett forró szeretetüket, E lelkes versenyhen a nagyüzemek között ez Újszegedi Kender- és Lensrövögyár hn. I«d *r élen. . ... - - a » Az üzem dolgozói jól tudják, mii jélent a terv, nz építés, s a ragyogó szép jövö. Tudják, hogy a kölcsön.fegyzéssel saját üzemük fejlődését Is gyorsítják. Még emlékeznek nz üzem dolgozói »rra. hogyan nézett kl üzemük közvetlen n felszabadulás után melyet n fasiszták örült dühükben,' szinte porig rombollak. De nzi sem felejtik el. hogy párliitik és népi demo. kratlkns kormányzatunk, segítségével és támogíi Iá sóval már az eisfl kölcsön Jegyzésnél újjáépítve, teljes kapacitással működött az üzem. Azóta a kölcsön Jegyzésiek során az üzem dolgozói egv és félmillió forinttal járultak hozzá béketerveink megalkotásához. Ezt az összeget az üzem dolgozói csak beruházások termájába u, már négyszeresen kapták vissza. A dolgozó nép állama félmillió forintot fordított nz üzem fejlesztésére. Ezen túlmenően a gépek korszerűsítése mellett a cérnázóhBn, az erőtelepen, H copszoJóbnn fürdőket, öltözöket létesítettek. \ bölcsőde 25 ággynl bővült. Sportfelszerelésre 80 ezer, kulturális célokra pedig 65 ezer forintot kaptnk az üzem dolgozói. Éppen ezért kezdtek i'yen lelkesen a jegyzéshez az üzem dolgozói és hivhík kl egymás) versenyre a kötcsönjegysés idején, A verseny indítványozói az erőmű dolgozói voltak és gz üzemrészek nz erőmű dolgozóinak felhívására lelkesen hívták ki egymást versenyre. A* iizem területén minden népnevelő saját jegyzésével mulat példát dolgozó társainak és a többi között ezzel ér. vcl, felvilágosító munkája közben. Nagv Adámné, a copszoló munkamódszer átadója egyhónnpi fizetéséi. 800 forintot adott az államnak kölcsön. Jól Ismer) valamennyi dolgozó társét, hisz 29 éve dolgozik az üzemben, Így minden dolgozónál a legmeggyőzőbben Ind fe'világosító mun. kát végezni. Plniér Zoltánnévnl például — akinek két kis gyermeke van — a bölcsődében arról beszé't, milyen nagv segítséget Jelent neki, hogy nyugodtan do'gorhat, mert egész nap vigvftznnk a k'exlnye're. Pintér Zoltánná Nagv elvtársnö fölvilágosító munkája nyomán 800 forintos havi keresete melleit, 1000 fo. rintot jegvzett, Tólh Piroska sztabánov'sla copszo'ó e'öször úgy gond+'la. hogy csak 50(1 forintot jrgvez. IOÜO forte tos havi kere«ele mellett. Am kor Necrv e'v'ltesnö e'mendo't? neki. hogy Vad'övö I'ona !fJúmn«Vá« egvhávi fizetését Jegsezle. Tóth Piroska számot veteti magában. Es am'. kor 1SÓÓ forintot trt a legyzési b-re. azt mondotta: Igaz. hogv árva k's üccw' > neki kell eltartau a. de úgy gondolja, még jobban biztosítja mindkettőjük JővöJét, ha nagyobb részt vállal az eddiginél « békeharcban. Sokan meg sem várják, míg « népnevelők felkeresik őket, hanem maguk mennek oda hozzájuk, Marótí I, Sándorné Keresztes Imrénéhez fordult ét azt kérdezte tőle, menynyit jegyezzen átlagos 5-000 forin. lo» keresete mellett? Kcreszteisné válaszában elmondotta: .-Gondoljon csak arrn Marót iné, hogy 19 év alfttl, amióta a gyárban dolgozik. mi| fejlődött »z üzeni. Mit fejlődött ebből a felszabadulás előtt és mit azóta? Nézzen körül Szegeden vagy bárhói az országban, ég ne felejtse el azt sem, amire olyan nagyon büszke és amiről azelőtt nem is álmodhatott volna: fia az Építőipari terhnikumban tanul." Marót iné erre megkérdezte, menynyit Jegyeztek társai, mert ö Sem akar elmaradni tőlük. Maróiiné rövid ideig gondolkozott és neve után 000 forintot írt a jegyzési (vre. A lelkes versenyben hétfőn délig a Vl.-og alapszervezet dolgozói kerültek ki győztesen. Ido tartozik a copszoló. a nagyiroda és a befűző. Itt 770 forintra emelkedett a jegyzési átlag. Az Újszegedi Kender- és Lenszövő gyár s a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói mindég nagy figyelemmel kisérték, milyen eredményt ér el a másik üzem a termelésben. Most n békekölcsön jegyzési versenyben Is gyakran szól a telefon és hol az egyik, hol a másik üzem érdeklő[dik, hol dolgoztak jobban a népne. velők, hol értek el szebh eredményeket. LüJ A Szegedi Kenderfonógvárhan ls jól felkészüllek a Harmadik Békekölcsön jegyzésre. Az üzemi pártbizottság külön üzemi brosúrát készíttetett. A népnevelők ennek segít, ségével pontosan ismerik, hogy mit kapott az üzem az ötéves tervben. A kólcsönjegyzés első napjának reggelén ezekkel a felvilágosító érvekkel indultak harcba. Bózsó Istvánnét, Ábrahám Andrásné és Ungí Ilona népnevelő-pár kereste fel. Búzsóné a legutóbbi sorsolás alkalmával az egyik 200 forintos kötvényé vei 1000, a másikkal pedig 300 forintot nyert. Fizetése most 670 forint, mégis úgy gondolta, csak nnnyit legyez, min a mult évben, 400 forintot. — Kisbabát várok, mondotta, most több pénzre van szükségem. A népnevelők fehlvták a figyelmet arra, milyen jól jött most is az egy őszszegben kopott 1300 forint. Tavfy a kölcsönt, amikor 40 forintos havi részletekben fizette ki, szinte észre sem vette. Ábrahám Andrásné, akinek hégy gyermeke van és egy havi fizetéséi, 600 forintot jegyzett. így érve-'' Mennyi mindent kaptam már én is a nép államától, milyen nyugodtan do'gozhatom, mert kis gyermekeimre gondosan ügyelnek üzemi bölcsődéinkben. 150 férőhelyes bölcsődén, ket jővőre újabb 50 ággvnl bővítik. Neked is hozzá kell járulnod fórintiaiddal ehhez, h'isz te is örömmel hozod ninjd ide k'sgyermekedet. Bozsóné ekkor már nem sokáig gondolkozott, — egyhavi fizetését — 700 forintot adta kötetén a nép államának. Az üzemben hétfőn délig 493 forint volt o jegyzést dtlna összege, de n verseny tovább tart. A dolgozók azt akarják, hogv ebből a nemes versenyből az 6 üzemük kerüljön ki győztesen, hogy büszkén, feleméit 'öve ló-t ntsin-.k a tőbhl üzem dolgozói elölt annak a gondolatnak jegyében, hogy becsülettel fetfek eleget a haza iránti kötelezettségüknek. .4 Harmadik Bikekölcsönjegyzés megkezdése óta a szegedi üzemek dolgozói lelkesen adják kölcsön forinljaikat a dolgozó nép államának Tudják, kölcsönadott forintjaikkal saját botdog jövőjüket és békéiükei biztosítják, hiszen a Tervkölcsön és az Első, Második Békekölcsönjegytét óla Szegeden is mihió és milliÖ forintokat tesz ki ax ax őszszeg, amelyet a dolgozók körvetvt, vagy közvetlen visszakaptak. E gondolái jegyében jegyeik önömmel fofiatjaikat a szegedi üzemek dolgoséi ét ax alábbiakban ax elért eredményekről számolnak be levtlcxöink: „A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói a harmadik békckölcsünjegyzés során ls bebizonyították hogy nemcsak a munkából, de a békekölcsőnjegyzéabf.l Is becsületesen veszik ki részüket. Molnár Erzsébet. Kószó Sándorné, Makra Istvánné Atyim Györgyné, Fekete N. Antainé leljen havi fizetését 1000—1000 forintot jegyzen. Vigh Sándorné 950 forintos fizetése mellet* 900, Kovács Erzsébet 1000 forintos fizetésére 800, Daróczi Vmcéné 650 forintos fizetését túljegyezve, 700 forintot adott a dolgozó nép államának B. M-né" • ,.A Szeged-Rókus szertárban a harmadik békekölcsön jegyzést röp. gyQIéssel kezdték meg. Varga István 1100 forintos fizetésére 1500, Borbély Dénes teljes havi fizetését, 1400 forintot jegyzett. Sárkány Géza 1090 forintos fizetését túlje. gyezve, 1100 forintot adott nz álIámnak- Pálvölgyi Imre és Miklós Károly 900 forintos fizetés© mellett 700, Uletve 1000 forintot adott. Maár Aranka'* • A Szegedi Kovács-Bognár Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói Jó munkával, de a békekölcsön jegyzéssel is bebizonyítják hazaszeretetüket, Faragó Károly 1800 forintos fizetése mellett 2400 forintot jegyzett. Turi Péter 620 forintos fizetése' mellett 500 forintot adott kölcsön az államnak. Kállai József 1300 forintos fizetését túljegyezve. 1500 forintot jegyzett Faragó Károly A Sxegedi Gazdasági Vasút dolgozói a béke megszilárdihisának érdekében jegyeztek kölcsönt. Aradi János kovács 900 forintos fizetését túljegyezve, 1000 forintot jegyzete. Okos Lajos 1S00 forintos fizetését túlhaladva, 1600 forinttal mutatta ki szerete'ét a haza iránt. Virágh László 950 forintos fitrtése melleit 1000 forintot jegyzett. Fehér JdnoS havi fizetésének teljes összegét — 700 forintot adott a nép á Irmának. Szalma János ipari tanuló 170 forintos fizetése mellett SOO forintos jegyzéssel biztosítja jövőjét. Katona Lajos. • Szeged Állomás dolgozói nemcsak az őszi csúcsforgalom sikeres '.ebonvolitásáétt harcolnak, hanem a békekölcsön Jegyzésből is derekasan veszik ki részüket Hámori Veronka 759 forintos fizetése melleit 700 fo. r-nto' jegyzett. Török Sándor„é 600 forintos fizetésére 400 Zsedlacsek Irén havi fizetése teíjes összegét, 700 forintot Erdőst György 750 forintos fizetése mellett 1000 forintot adott kölcsön a dolgozó nép államának. Földvári Lajos • A Szegedi Sertéstenyésztő é» Hizlaló Vállalat dolgozót között Is számosan akadnak olyanok, akik a jegyzé-s eddigi ideje alatt nemcsak a munkában de a jegyzésben is becsülettel állták meg helyüket. Gurbó Balázs négy gyermekes családapa 850 forintos fizetéséből 1000 forintot jegyzett. Börcsök Ferenc fizetését túljegyezve, 1000 fortnto* adott- Döme Lajos 900, Szabó József 1000 forint és Becskei Mihály 900 forintos fizetéséből 1000 forin. tot jegyzett békénk megvédése érdekében. Tőrök GySrgy • A Szegedi 2.es Posta dolgozói ünnepélyes keretek között kezdték meg a harmadik békekölcsön jegyzését Pataki István 800 forintos fizetését túljegyezve, 1200 forintot jegyzett. Tóth Jenő 000 forintos fizetése mellett 1000, Dancsó K. László 650 forintos fizetőére 800, Kenderest JuMa periig 600 forintos havi keresete mellett 000 forintot jegyzett békénk ts szép jövötik megvédése, biztosítása érdekében. Kovács Mihály TANONCSORS SZEGEDEN A MÚLTBAN Seb fik DCár&íq iztahánfiiusfának lAdagyár, Széleifi brigád KEDVES SEBŐK ELVTÁRSI Beszélgettem a minap az ilzsm dolgozóival. Érdeklődtem, hm gyan jegyeznek auok a dolgozók, akik a termelésben élenjárnak. Meglepődtem, mikor hallottam, hogy Sebők elvtárs Ls osak 400 forintot icgyzett, hitzen fizetése jóval több ennél — sztahánovista. Elhiszem, hogy Sebők elvtársnak sok a kiadása. Hiszen most építtetett egy házat 16 ezer forintért és ezt is ltí kell fizetnie. Ezenkivül be szeretné bútoroztatni az új tálcását — ez is pénzbe kerül. — De gondolt-e arra Sebők elvtárs, hagy az állam tetle lehelővé a 16.000 forint megszerzését? Ezelőtt gondolha'ott volna-e arra hogy sa jár házat építtessen? Gondolhatott volna-e házépítés után mindjárt új bútorra? Nem hiszem, hogy sokai kellene erről beszélni Sebők elvtársnak. Próbá'ta az életet, IS—16 éves korában már a gyárban dolgozott. S mint tudom, 1944 ben kit hétig tartották zárva a honvéd lakianyában a tábori csendőrök, mert nem akart az elhurcolt gépekkel együtt nyugatra menni-. Még meg is verték. A lekor ax életét sem kímélte a gyárért, a gépekért. Ezért tűnik most furcsának az, hogy amikor végre n miénk a dolgozóké az ország, mi alakítjuk, formáljuk saját jövőnket, akkór most visszahúzódik, nem akarja teljesíteni kötelességét az állammal szemben, amely új gépeket ad, hogy Sebők elvtárs, mint sztahánovista, többet tudjon teljesíteni, jobban keressen. Sebők elvtársra úgy tekintenek a dolgozók a gyárban, mint példaképre, mert szlahánovis'a. A sztahánovista kitüntetés azonban azt is je'enti, hogy akit ez a megt'sztelés és megbecsülés ér, annak mindenben példát kell muta'nía — így kívánják a dolgozók. A jegyzésben w mutasson példát —< hogy követhessékI Cz, M. A szegedi 5. ez. Vegyiipari Tech-1 nlkumban a tízperces szünetekben élénk az élet. Ma különösen nagy az izgalom. A város közép- és általános iekolál közölt a jegyzésben' a „Vegyi" az el«ó. Nngy dolog ez. Ok is, a tanulók jegyezhetnek Békekölcsönt, mint a felnőttek. Régen, 15—20 évvel ezelőtt, azokban az években, amikor a vegyítitek egy része született munkás és parasztszülol, vagy kisiparosok. kisemberek, segédek rótták az utcákat a reménytelenségben, vagy szenvedték a keservesnél keservesebb tanoncsoreot. Pedig tanoncnak lenni már valamivel magasabb fokot jelentett a társadalmi piramisban, mint aki 1 még oda sem juthatott el. ' Megjelent a tanonc az apjával, vagy anyjával és a szigorú mesterrel az Ipartestület előtt, ma elborzadva olvassuk a szerződéseket, amelyekben nyllUn és „törvényesen" vu.n megírva, hogy mivel tartozik a szülő, amiért a fia vagy leánya tanoncoekodhat. Hát ami még nincs megírva? Mennyi szenvedéa, megalázés a sorsa az iskolából alig kikerült gyermeknek! 1933 május 10-én Stefandel Károly clpéSznrester magához veszi Rovó Erzsébet lő' éves tanoncot. „A fanonc tartása, ellátása, ruhátása a gyámszülőket terheli." Be van jegyezve „ezzel szemben", hogy a mester a tanoncának évenklnt az összes clpőjavllásoknt elvégzi. 1932 szeptember 22-én Klein Ottó műszerész a 17 éves Csánvi Bélát veízi fel. A szerződésbe bevették azl is hogy „a tanoncot testileg nem fenyíti, mások bántalmazásától megvédi. Vasár- és ünnepnap csak a legkivételesebb esetekben veszi Igénybe." Különösen hírhedtek voltuk a nöiszabóipari (anonctartás feltételei. A kLszombori Vituz Márlát, aki szerencsétlenségére még aiketnéma ' is volt, egy Polgár-utcai nöiszabó !c snk úgv vette fel. ha a vngyonta' lan szülök évi egy és fél mázsa bújzát fizetnek neki. Ezt még súlyosbították azzal a kikötéssel, hogy a '..tanviszonybál felmerülő összes többi költségek a szülőt terhelik:' | Sok szülő panaszkodik a tanonc ellátása miatt. Van aki azért bontja fel a szerződést, mert csak krumplilevest kap a gyerek. Utik, verik, nem tanítják, a házi munkát végeztetik, piacra küldik a tanoncot. Se szeri, se száma a panaszoknak, amelyet azután az „egyeztető", majd ha az nem tud Segíteni, a „békéltető" bizottságok elé visznek, ahol megijesztik a tanoncot, s a legritkább esetben kap igazságot. Nyomor, éhség mindenütt. De nézzünk szét most a „Vegyiben". Jó ellátás, szép termek, ruházat és az iskola elvégzése után biztos munkaalkalom vár a tanulóra. Milyen volt a szegedi vegyiipari középiskola ttz évvel ezelőtt? A városi levéltár anyagéból az Iskola igazgatójának kétségbeesett jelentése kerül a kezünkbe. 1942 áprilisában előre jelzi a tankerületi főigazgatónak, hogy az ősszel meginduló tanével csak úgy tudja megkezdeni, ha csoda segít rajta, „Magam többször jelentettem, hogy nem vállalom a felelősséget a növendékek erkölcsi nevelése, ipari képzése, de különösen testi egészsége szempontjából, mert nemibe, teg katonakórház, kaszárnya és iskola nem való egy épületbe, a zsúfoltság miatt pedig savakkal, mérgekkel ós robbanó anyagokkal | dolgozni több mint a sors kihívása." Ma kényelmes tantermekben és laboratóriumban vagyunk, vidám. gondtalan, jókedvű arcokat látunk, akik tudják, hogy miért- dolgoznak és ezt bebizonyították ft Békekölcsön jegyzéssel ia. Oltval Pereme levéltáros A Szegedi Teherautófuvarozásí Vállalat dolgozói szombaton este ünnepelték a vállalat fennállásának második évfordulóját. Az ünnepségen jó munkájáért számos dolgozót kitüntettek sztahánovista oklevéllel, vagy megjutalmaztak jelentés pénzöszszeggel, könyvvel és értékes ajándéktárgyakkal. A jutalmazás után a vállalat kultúrcsoportja szavalattal, egyfelvonásos színdarabokkal, népi tánccal és énekszámokkal szórakoztatta az évfordulót ünneplői dolgozókat