Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-24 / 198. szám
2 VASÁRNAP, 1952 AUGUSZTUS 24. elméleti tanácsadó Nacionalizmus — kozmopolitizmus Megyénik hosszan határos a fasiszta Titó-banda által elárult Jugoszláviával. Ez a tény. továbbá az, hogy határmenti községeinkben sok délszláv él és Titó-bandája az amerikai imperialistákkal egy követ fújva mindent elkövet, hogy megbontsa a jóvisaonyt a délszláv dolgozók és a magyar dolgozók között, szükségessé teszik, hogy foglalkozzunk a nacionalizmussal és kozmopoliilzmussal, mint olyan ideológiával, amely ellenségeink kezében fegyver aljas céljaik elérése érdekében. E rikk keretében két kérdéssel foglalkozunk: 1 Mi a nacionalizmus és kozmopoI izmus, mi a társadalmi szerepük? ii. Nacionalizmus—kozmopolitizmus veszélye a munkásmozgalomra. ! i. A nacionalizmus olyan ideológia is politika, amelyet a kizsákmányoló osztályok hoztak létre és ápolnak kapzsi érdekeik védelmében, belső uralmuk megszilárdítása és külső uralmuk terjesztése céljából. A nacionalizmus a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején kele;kezett. és a kifejlődőben lévő burzsoáziának, valamint pártjainak volt az ideológiai fegyvere az átalakulásért folytatott harcban. Az egységes nemzeti államok kialakulása a burzsoáziának érdeke, a piacok és a politikai hatalom megszerzése szempontjából. Az egységes nemzeti államok megteremtésének a folyamatát ideológiailag a nacionalizmus tükrözte vissza, és mint ilyen, ebben az időben bizonyos haladó vonásokkal bírt. De tudnunk kell, hogy e folyamat nem a népek, mint egyenjogú felek együ tműködése alapján ment végbe, hanem úgy, hogy az erősebb t épek leigázták a gyengébbeket, mint például az angolok az íreket, a franciák a gallokat és így tovább. A tőkés társadalom kifejlődésével, az imperializmus kialakulásával a nacionaiLizmuus jelentősége különösen megnő. A burzsoázia irtózva a néplől, s a tőle való állati félelmében minden eszközt felhasznál hatalma további fenntartása és kiterjesztése érdekében, ezért használja fel a burzsoá nacionalizmust is. A burzsoá nacionalista ideológia a történelmet meghamisítja A történelmet a nemzetek közötti harcra korlátozza. Meghamisítja a nemzet fogalmát és azt állítja. hogy az „biológiai tényezők természetes közössége", sőt — örök időktől meglévő „nemzeti lélek". Ebből következtetve azt állítja, hogy vannak kiválasztott nemze ek. amelyek uralkodni hivatottak más népek felelt. A burzsoá nacionalizmus politikája más népek leig ázására irányul, a dolgozók és elsősorban a munkásosztály egységének megosztására, a gyarmati és félgyarmati népek elnyomására; arra irányul, hogy a népek figyelmét elterelje a békéért, demokráciáért, a szocializmusért folytatott harcukról. A nacionalista politika szerves részét képezi az új világháborúkat megelőző imperialista poli ikának. Ezt rittonyítják a következők: 1939 ben • kehszlovákia feldarabolása előtt íltler, a véreskezű hóhé", a követezőket mondta: „Mi vagyunk a < ivllizáció védelmezői, a magasabb• mdű faj, mely hivatott uralkodni tindenki felet. A prágai kormány loszkvának és a nemzetközi zsidóágnak engedelmeskedik, de iltvayunk mi. ós nokürk kell és fogiuk 1 sehszJováklát észre téríteni." Hil'rnok ezt a kijelentését rövidesen Csehszlovákia leigázása követte. Magyarországon Bánfi Dezső 'ry írt: „Szem előtt kell tartani és rvényesíteni kell a legsovinisztúbb, ígniicionallstább magyar nemzeli rzést." A „Csonkamagyjrország ítn ország, egész Magyarország lenyország". a „Szent István! haárok", a „Történelmi nagy Matynro szág", a „Mindent vssza" jelszavak és horlhyók hivatkozása .a magyar faj felsőbbrendűségére", sodor éik a magyar népet a második világháborúba. Mint a többi burzsoá uralkodó csztálv. úgy a magyar burzsoázia is politikájában az . oszd meg és uralkodj!" elvet alkalmazta. M'nl á'juk, tehát ma má" fasizmus és •racionalizmus egymástól nem kü'önrválasztk-vó dolog. A fasizmus a t-gvadahb nac'omlirwts is. Az anI 'iz"miti~mus és cinizmus a naci onrllzmus megjelenési formája. Mi a kozmopolitizmus és hogyan függ össze a nacionalizmussal? A 1 ozmopol'tlz.r-s rem újkeletű. Már Marx és Engels számtalanszor utaltak annak reakciós voltára es arra. hogy a burzsoá nacionalizmus és a burzsoá kozmopolitizmus nem két külön dolog, hanem egy politikának a két arculata. Az országon belül nacionalizmus hirdetése — kifelé pedig kozmopolitizmus, — így lehet jellemezni a kizsákmányoló, uralkodó osztályok politikáját. Az, imperializmjisiban különösen jelentős ideológiai fegyverre a burzsoáziának a nacionalizmus mellett a kozmopoli izmus. A legvadabb nacionalisták nem véletlenül a legvadabb kozmopoliták ls. ,A Marshall-országok burzsoá politiikusai, Churchillel az élükön, egyre azt hirdetik, hogy lejárt a nemzetek függetlenségének és önállóságának kora, hogy az imperialista „közös célokért" le kell mondani az államok szuverenitásának, függetlenségének jórészéről. Nem hirdetik ezt az „elméleted" az Amerikai Egyesült Államokban, mert az egész fecsegés a lemondásról a nemzeti függetlenség korlátozásáról az amerikai imperialisták előtti behódolás, az amerikai gyarmatosítás megkönnyítésére szolgál" — mondotta Rákosi elvtárs. Pártunk II. Kongresszusán. Látjuk tehát, hogy úgy a nacionalizmusnak, mint a kozmopolifizmusnak ma a legfőbb melegágya az Amerikai Egyesült Államok. Truman nem marad el semmiben Hitlertől. — így nem marad el a nemzetiségi és faji uszításban sem. Egész hivatalos apparátusuk e cél szolgálatában van állíva. Sorra hozzák létre a nacionalista és faji szervezeteket. Ezeknek a száma az 1946-os hivatalos adatok szerint 800 volt az Egyesült Államokban. Kétségtelen, hogy ez a szám azé a lényegesen megnőtt. Olyan szervezetek működnek, mint a „Ku-kluxklan", „a Kard és Zászló", a „Hazafias Nyomozóiroda" a „II. Világháború Nacionalista Veteránjai", ..Amerika Keresztény Hadviseltjei" és így tovább. A kozmopolitizmus poli'ikai. gazdasági és kultúrális megnyilvánulására lássunk egy pár példát: A kozmopolitizmus a politikában megnyilvánul olyan jelszavakban, mint „Világszövetség", „Európai Unió". „Világkormány", stb. — persze mind amerikai vezetéssel. A cél világos: valamennyi tőkés államot, de a szocia lizmwx! építő országokat is az amerikaiak függvényévé tenni, A kozmopoli izmus az USA nagytőkés trösztjének nyerészkedési vágyát ködösíti el; a gyarmatok és nyersanyagforrások megszerzését segíti elő. Jellemző példa erre az az együttműködés, ami a második világháború alatt volt az USA imperialista és a fasiszta Németország gazdasági urai között. „A profit az profit — akár honnan származik ls" — mondották a vezető amerikai üzleti körökben. A második világháború után Olaszország és Franciaország példája jól miit a ja; mit jelent a kozmopolitizmus gazdasági vonalon. Jelenti: a nemzeti ipar tönkretételét, elsorvasztását. Ugyanis — mint tudjuk — Olaszország és Franciaország autóiparát, az utóbbinak a film- és selyemiparát az amerikalak és franciaországi csatlósaik teljesen tönkretették. A kulturális kozmopolitizmus hasorló a politikai és gazdasági területeken megnyilvánuló kozmopolitizmushoz. „Egyeden világkultúrát" „világirodalmat", „világtud ományt" hírdelnek amerikai vezetéssel. Hogy ez mit jelent, az jól látható egy olyan ország példáján, amelyet áruló vezetői a népi demokrácia útjáról a fasizmus útjára vi tek. Jugoszláviáról van szó. 1949-ben 3.825 előadáson mutatlak be amerikai filmet, 1750 filmelőadáson angol filmet, 1950-ben 320 előadáson jugoszláv filmet mutatlak be. Az angol, amerikai filmek tartalmára a címekből kövelkeztethe'ünk: ..Ének a halott szerelmesekről". „Az ö ök Éva", „A vörös boszorkány ébredése", stb. A politikai és gazdasági, valamint a kulturális területeken megnyilvánuló kozmopolitizmus szoros összefüggésben van egymással. Az egyik területen jelentkező kozmopolitizmus elősegíti, hogy a kozmopolitizmus más területeken is felüthesse a fejét. Rendkívüli nyomatékkal kell aláhúzni úgy a nacionalizmus, mint a kozmopolitizmus szovjetellenessépót. .4 Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme ó'a egyetlen szovjetcllenes irányzat sem tudott meglenni a nacionalizmus és kozmopolitizmus nélkül. Mindkettő fő jeticmzöje a Szovje'unió iránti pyűlöl-t. és e gyűlöletnek a táplálása, különösen az elmaradottabb ré'egek között. Míg a nacionalizmus a pa rarztsúgnál. a kozmopolitizmus —a ryugal elölli hajbókolás formájában — az értelmiségnél jelen kezik, talál jó talaja-a. Ugyanakkor azonban világosan látnunk kell azt is, hogy nem egyszer a munkásosztály elmaradottabb elemeinél is találko zunik úgy a nacionalizmus, mint a kozmopolitizmus különböző meg nyilvánulásaaval. A második világháború befejezté vei a Szovjetuniónak a német és japán fasizmus feleit aratott győzelmével, a népi demokráciák létrejöttével az imperialista országok. — így elsősorban az Amerikai Egyesült Államok — fokozták ideo lógial tevékenységüket is a szocializmus útján haladó országok ellen. A nacionalizmus és kozmopolitizmus fegyverét új világháború kirobban tására használják fel. Szemléltetően mu atja ezt Nyugat-Németország és Jugoszlávia példája. Az egységes Németország kettészakításával Nyugat-Németország revansra vágyó fasisztáival újra felfegyverzik Németországot, hasonló szerepet szánva neki a második világháború elő lihez. A mi o-szágunk nemcsak nincs elzárva „kínai fallal" a nacionalizmustól és kozmopolitizmustól, de az országban gazdaságilag és poli ik i lag vereséget szenvedett uralkodó osztály is felszítani igyekszik a dolgozóink gondolkodásába belenevelt eme kapitalista csökevényt. Hogy ez még meg van és máról-holnapra nem szűnik meg, hanem csali hoszszú és szívós felvilágosí'ó munka eredményeként, azt egyrészt muta'ja a Szovjetunió példája, ahol a burzsoá kozmopolitizmus egyes megnyilvánulásai ellen még ma is har cot folytatnak a Bolsevik Párt vezetésével. Másrészt mulatja nálunk az irodalmi vi a. vita építészetünk mai helyzetéről és löbb párthatározat. amelyek foglalkoznak a kozmopolitizmus elleni harccal is. A burzsoá kozmopolitizmusnak a megnyilvánulásaival Szegeden szintén találkozunk. Egyes, egyébként ki váló tudósunknál néha még megnyilvánul a szovjet tudomány nem kellő értékelése, és nyugat, egyes nem nagy képességű tudósainak túlbecsülése. A burzsoá kozmopolitizmus megnyilvánulása fiataljainknál a jaimpeces öltözködés, az úgynevezett „művész" frizura, savingnek a táncolása, stb. Ezek ellen a legkomolyabban kell harcolni, egyrészt politikai felvilágosító munkával; másrészt úgy, hogy neve ségessé tesszük ezeket. A mindinkább éle sedő osztályharc fokozottan hívja fel figyelmünket erre, és igen nagy segítséget nyújtóit és nyújtanak számunkra ebben a harcban a Kommunista és Munkáspár ok Tájékoztató Irodájának határozatai és lap ja. a „Tarlós békéért, népi demokráciáért" is. amely számtalanszor mutatott uta; számunkra a nacionalizmus --kozmopiPtizmus leleplezésével. A ideológ'ai front tisztaságának fontosságára pártunk II. Kon gresszusa, és személycsen Rákosi elvtárs nyomatékosan hívja fel n figyelmünket. n. u ii Ki kell hangsúlyozni, hogy mind a nacionalizmus, mind a kozmopolitizmus rendkívül veszélyes a muri kásmozgalomra nézve. „A nyilt nacionalizmussal mindig el lehet bánni: azon nem nehéz keresz'iü látni. Sokkal nehezebb a leplezett és álarcában felismerhetetlen nacionalizmussal harcolni. Ha ez a szo cializmus páncélját viseli: kevésbbé sebezhető és szívósabb. A munkások között pedig megmérgezi a légkört, mert különböző nemzetiségű munká sok kölcsönös bizalmat1 anságának és elkülönülésének ár'almas eszméit terjeszti" — írja Sztálin elvtárs 1913 januárjában. Ezt igen jól tudják az amerikai és más imperialisták is, éppen ezért különös gonddal szea-vezik meg e két ár almas nézetnek az elhimlését a munkásosztály sorai közölt. •Erre a legjobb eszköz a szociáldemokrácia. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a S-oei 'lde roVácia történeté,, (az Oro zársz ági Szoci íldem kr ta Munk'spért bol-evlk frakciójá'-ak kivéte'évei) végig vonul a nac o'ialirmurnak és kozmopoli izmusnak a története. A burzsoá nacionalizmus és kozmopoli izmus a munkásmozgalomban egyenes következménye annak az elméletnek, amely az osztályérdekek összhangja', hirdette a kapitalista rendszerben. A burzsoá nacionalizmus talaján állva támogatta a szociáldemokrác'a úgy az első, mini a második világháború ideién ! a burzsoá kormányokat és áldásá' I adta milliók pusztulására. Némei| országban bebizonyosodott lény, | hogy a fasizmus a szociúldemok áI cia aktív támogatásúval került uralomra. A második világháború után a szociáldemokrácia nyíi'an az „Amerikai Birodn'om" rajongóinak első saraiban foglal helyei. A ..Comi-có", a sz-c'á'demokra'a jobbo'dal hírhedt nemzetközi szerkezete az amerikai imperialisták terveihez igazoNEMZETKÖZI SZEMLE A szovjet és a kinai nép mcgbonllinlallan barátsága Augusztus 19-én Csu En Lajnak, a E' al Népköztársaság népi közgaz, ási tanácsa elnökének vezetéséve kínai kormányküldöttség érkezeit Moszkvába. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatokat az ííszinje kölcsönös megbecsülés szelemé hatja át A szovjet népet mindig a kínai nép és a kínai népnek a feudális és az Impcrla ista elnyomás cRcnl hősies felszabadító harca ;rántl barátság érzése vezette. A Szovjetunió és Kína népei között fennálíó őszinte barátság az októberi forradalomig nyú'ik vissza. A szovjet nép, a szovjet kormány és Sztálin elvtárs számta'nn alkatommal segítette a kínai népnek felszabadulásáért folytatott harcát. Sztálin elvtárs monibífa 1925-ben: ,Az Igazság és az Igazságosság teljesen a kínai forradalom o'dalán van F.zérf egyiittérzíink és együtt fogunk érezni a kínai forralhatom mnl abban a harcában, amelvet a kinai népn<-k az tmncr'a'fsták Icáin a'ól va'ó fe'szabadításáért és Kínónak egv államban való egyesítéséért fo'ytat," A kínai nép dicső Kommunista Pártja vezetésével nemzeti felszabadító harcot folytatott elnvnmót e|. 'en és vllágtörténe'ml joVnlőségű győzelmet aratott. A nagy Kína — amely sok évtizeden át szenvedett az Imperla'lslák fgáia alafl — egységes, szabad, független állammá lett: Amikor a Kínai Népköztársaság megalakul 1, a szovjet kormány volt az első, amely e'lsmerfe az Uj Kiaát A Szovletnnló testvéri scoílsé*ef nvúft Kínának az ííiiáéoilés munkájában. A két nén ecvüMműködösének legékesebb bizonyítéka nz 1950 február 14-én meckötütt klnnl-szovfet Harátsácf. szövelséct és "ölesönös secé'ynynjfásl szerződés. Ez n szerződés — amelvnek a'anveíő eé'la. hocy közösen mecakn•ló'vnzzáló a {apán Imner'nPzmns •'•Uáéledéséf és mecszl!árdftsák a i"ávMke!et és az egész világ tarlós "*kéléf — hnfa'mBs gál az ncreszsztó dllíban. n béke és a biztonság •"Párd bís'váfa. Az amerikai tmnerln'tsfák nvPtso - Ftoa'l Néaközfórsuság mecs-mml""ésére törekednek. Ezt a célt szot-<|»n reveitek között a koreai há"nrö kirobbantása ls. Forróból fel-•oun'ásl ferenet akartok cs'nő'nl vfn« és a Szovletnnló el'en. Az Im->erls'1s|4k minden eszközzel l«ve"-"znek (Ovébkr* fs „feszült hetoze'"w frnnto-b.pl n Távn'ke'fen. Meg—I'lvn to-Hík Finn loeos fnlaMn-<t, T"'vj»n (jimiü A miit* év -enfembprőb-n a'Zlefík a tanán '-n-m-ínm-nt kafüff förvénye"enes kfilünszenrkfl/st, afnrtfe m az a—ee'knl-laoán . fc'ztnn. eeverménvfo A esnfiős fanén mlnv — tinen irumnntit'la 11—' '•ndntatát, biztosította az Egyesü't Államokat, bogy kétoldalú szerződést köt a kiiom'ntang-banda Tajvanon meghúzódó maradványaival. Az amerikai inipcria'islák amellett, bogy támadó szerződéseket kötnek, nyílfan |s rátámadnak a Kínai Népköztársaságra A hongkongi angol kormányzat amerikai parancsra — engedélyt adott a kuomintang bandák maradványai-* nak, bogy Hongkongon keresztül beszivárogjanak a kínai Kvantung tartomány területére. A Burmába menekült kuomintang bandita csapa. Inkát nz amerikaiak uszítják, hogy támadják Kína határat. Az Imperlallsták szavazógépezetük fc'használásával — továbbra is kizárják a Kínai Népköztársaságot az ENSZ bői. A Koreában tartózkodó amerikai lé. g'erők számos bomba- fe baklérlumtámadá.st intéztek ÉszakkeletKína terii'etel ellen. Az agresszív Imper'a'lsfa prOvokáe'ós tervekkel szemben szilárd bástvnként áll a szovief-kínal nép mcghnnthatat'nn barátsága, A kfnalszovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtást szerződén meghiusítja az imperialisták és csatlós áramainak sorozatos provokációs tervelt. A Szovjetunió önzetlen segítsége nyomán a kínai nép hatalmas sikereket ért el n kuominfang banditák által lerombolt ipar és közlekedés lic'vreáüítáísa, fejlesztése, a mezőg:i7(1vság nagynránvű átalakítása és fejlesztése segítségével a kiváló szovjet tapnsztalnlok terén. A mezőgazdaság és az tpar termelése a'apjában már megközelítette a legmagasabb háborúelőltl szinvonalat, söf sok iparágban ezt jelentősen felülmúlta. Kínában óriási méretű kn'Mrforrada'om van kibontakozóban. A munkások és parasztok tjzmlllióf tanntoak írni és o'vnsnl. Szélesedik az Iskolák és kultúrintézmények hálózata. Csu En-Lnj elvtárs mondotta a szovjet kínai barátság szerződés megkötésének második évfordnlója alkalmából: „Az amerikai Imperiaiizmns fe csaPósal agrcsszlós terveikkel csak halált szerencsétlenséget és sötétséget zúdítanak az emberlséere, mfg a hatalmas kínai-szovjet szövetség békét, bo'dogsáeot és világosságot jelent a Távolkelet és az egész vltág számára. Fogjon tehát össze Kinn és a Szovjetnnló népe a legszilárdabb egv.ségben Ázsia és az eoész világ népeivel együtt a Távo'ke'el és az egész világ tartós békéié és az á'tntános biztonság érdekében. A győzelem biztosan a miénk lesz"! A Szovje'nnló és a néni Ffna tíü-' zöttl viszony a pro1efár'n*e'ma''i"nnlízmns e'vl n'anlaln nvngvn tosjvérl kanesoíalok rn«vocó né'dáin, Fzt n barátságot erősíti most Moszkvában a két nagy nép vezetőinek tárgyalása. N. M. Svernyik fogadta Csu En-Lajt Moszkva (TASZSZ) N. M. Sver- i Népköztársaság külügyminiszterét, nyik. a Szovjetunió Legfelső Taná-i a né i közigaz,gatási tanács elnöcsa Elnoksegenek elnöke augusztus r s * 22-én fogadta Csu En-Lajt, a Kínai kéL dó, közönséges kémszervezet. Ezt jól bizonyítják a népi demokratikus országokban lefolytatott összeesküvők perei. Min: Rákosi elvtárs mondotta. Ezek a lelepleze't „úgynevezett baloldali szoc.-demek" elmondo1ták, hogy nem egyszer zavarban voltak, mert nem tudták, hol kezdődik a kém, és hol a munkáspárti politikus. Ludwig Rosenberg, a Nyugat! Németországi Német Szakszervezeti Szövetség úgynevez:tt teo etikusa, azt mondotta: „Már semmi célja | nincs annak, hogy nemzett gazda' ságéri harcoljunk, szuverenitásról j és függe ens-égröl beszéljünk". ' Sehumnehcr, ez a most meghalt, kivénhedt szociáldemokrata áruló 1950 augusztus 23-án jelentette ki, hogy „Készek vagyunk újra fegyvert fogni, ha a nyugati szövetségesek a Szovjetunió elleni háborúban ugyanazt a kockázatot és ugyanazokat az esélyeket válla'ják, min' mi". Látjuk tehát, hogy a jobboldali szociáldemokrácia az ameril-ai imperializmus hűséges kiszolgálója. Tévedés, súlyos hiba lenne megfeledkezni arról, hogy a kommunista pártokban nincs meg a veszélye a nacionalizmusnak— kozmopolitizmusnak Történeim1, és mindjárt megjegyezzük, súlyos tapaszlalafok vannak erre vonal'kozólan. Egy néhánya; említünk ezekből; Juge, szláviéban a fasiszta Tiio-kl'kk van uralmon, sikerült kezükbe kaparintani a Jugoszláv Kommün!s a Pár. tot. Összefügg ez azzal a naciona. lízmussal, ami nem egyszer szakította szét a Jugoszláv Kommunista Pártol fa-akciókra. A nacionalizmus odavezetett, hogy Titó és bandája gazdáik, az amerikai és angol kémszerveze ok segí'ségével uralomra kerülhetett. Trió á Tatásából — mint erre a Tájékoztató Iroda is rámutatott — világosan kitűnik, hogy a nacionalizmus a munkásmozgalomban a proletár in'ernacionalizmus tagadása. Külön ,,jugoszláv út a szocializmushoz", vagy másmilyen út a szocializmushoz nincsen, mint a Szovjetuniónak az útja, az osztályharcnak az útja, a proletárnemzetköziségnek az ú'-ja. A proletárinternacionalizmus 'apadása, tagadása a Szovjetuniónak, ami út a kapitalizmushoz, út az imperialista kémszervezajekhez, a hazaáruláshoz. Nálunk Magyarországon Rajkék patébálkozlak ilyen úllal. Ma már \ílágosnn tudjuk, hogy ez az út a fasiszta hit'crek, fi-ancok, titák, Irumanok útja. A burzsoá nacionalizmussal és kozmopoiitizmussal élesen szemben áil a prolc árinternnctonalizmüs. Ezzel a p oblémával a c'kk kövelkező részében fogunk foglalkozni. Pamuk István Szegec városi pártbiz, - — ag.it, profi, tiikára,.