Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-23 / 197. szám

AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI PA RTB LZ OTTS A G A NAK LAPJA Vin, ÉVF. 187. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952. AUGUSZTUS 23. TllflC PROLETflRIBl EGYESDL1ETEH1 f \ Üdvözöljük a testvéri román népet, felszabadulása nyolcadik évfordulójának alkalmából! V / U kommunizmus építésének útján ' A SzK(b)P XVIII. pártikcmgreszszusán Sztálin elvtárs beszámolójában megmutatta a kommunizmus építésének távlatait. Feladatként jelölte meg a társadalom anyagi és kulturális szükségletének maximális kielégítését a technika magas színvonala alapján. „Csakis óbban az esetben, ha gazdaságilag túlhaladjuk a íőbb kapitalista országokat, számithatunk arra, hogy országunk teljes mértékben el lesz látva fogyasztási cikkekkel, hogy bőségesen lesznek termékeink és lehetőség nyílik arra, hogy áttérjünk a kommunizmus első szakaszáról a másodikra" — adta meg Sztálin elvtárs a kommunizmus építésének törvényét. A Nagy Honvédő Háború bebizonyította a szovjet rendszer fölényét a kapitalizmus fölölt Bar a legtöbb anyagi veszteség a Szovjetuniót érte a x.ieodik világháborúban, mégic oly.au gazdasági sikereket ért el a háború1 után. amely ámulatba ejtette a kapitalista világot. Az Egyesült Államok kormánykörei, Wall Street urai. már a háború alaitt szövetkeztek a hitleri Németország tőkéseivel, a III. világháború kirobbantására. S ezóta a yaltal, a potsdami egyezmények pontjait arcátlanul felrúgva nem a béke megszilárdításáért, hanem a háború kirobbantására törekszenek. Ezért folyik még most is vér Koreában, a fegyverkezési verseny az USA-ban és a csatlós országokba®, ezért fegyverzik fed a mi országunkkal határos Tttó Jugoszláviáját. „...mit Is jelent az ország gazdaságának hadiútra terelése? — tette fel a kérdést Sztálin elvtárs. — Azt Menti, hogy az iparnak egyoldalú háborús irányt adnak, hogy mindenféleképpen kiszélesítik a háború céljaira szükséges cikkek termelését, amelyek nem függnek össze a népesség fogyasztásával, mindeniáleképpen szűkítik a népesség fogyasztására szükséges cikkek termelését és különösen piacrabocsátását, vagyis csökkentik a népesség fogyasztását és gazdasági válság elé viszik az országot." Nem csoda tehát, hogv az államháztartási deficit a kapitalista országokban állandóan emelkedik. Az USA-ban az 1952—53-Sis kö'tségvetési évben a költségvetési hiány előreláthatóan több mint 14 milliárd dollár lesz. Olaszországban a deficit előreláthatóan 428 mi'liárd líra lesz _ 59 milliárddal több, mint a mult évben. — Angliában 750 millió font. Franciaországban 1400 milliárd frank. Ilyen körülmények kőzött a kapitalista világ nagy meglepetéssel a népi demokráciák pedig nagy örömmel és elisor?réssel szereznek tudomást a Szovjetunió új nagy eseményéről a SzK(b)P október 5-re összehívott XIX. pártkongreszszusáról, ahol megvitatják az 1951— 1955 évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányvonalakat. Ml az ötödik ötéves terv célkitűzése? Egy mondatban: a kommunizmus építése, a munka termelékenységének emelése a maga® technikai színvonal alapján, ezen keresztül a szovjet ember öntudatánalk továbbfejlesztése, hogy képessé váljék a kommunizmus ragyogó távlatainak mie'öbbi megvalósítására. Az ötéves terv a legfontosabb ipari tremékfajta termelésének növelését 1955-re, 1950-hez viszonyítva hozzávetőlegesen a következő méretekben írja elő: nyersvastermelés 76 százalékkal, acél 62, hengerelt áru 64, szén 64, o'aj 85, villamosenergia pedig 80 százalékkal növekszik. A fontos ipari alapanyagok termelésének nagyméretű növelése lehetővé teszi az egész ipsiri termelés még gyorsuló növelését. Ot év alatt a Szovjetunióban körülbelül kétszeresére emelik a villanyerö erőművek összkapacitását, háromszorosára a vízierőművek kapacitását, megépítik és üzembehelyezik a Kujbisev-Moszkva villamos távvezetéket. A szovjet nép az ország villamosításában ls követi nagy tanítója Lenin útmutatását, aki ugy jellemezte a kommunizmust, hogy kommunizmus annyi, mint szovjet hatalom, plusz az ország villamosítása. Befejezik a kerületi vízierőművek teljes automatizálását és hozzákezdenek a távirányítás bevezetéséhez az energetikai rendszerekben. Már most is vannak olyan gyárai, üzemei a Szovjetuniónak, amelyeket alig pár munkás gombnyomással irányít. Ezek az úgynevezett önműködő gyárak, ahol a gépek automatikusan végzik a gyártási folyamaikat egymásután anélkül, hogv emberi munkát közben igényelne. A kommunizmus nagyszerű alkotásai, gépcsodái nemcsak a termékek bőségét biztosítják a szovjet ember számára, hanem megszabadítják a nehéz fizikai munkától is. Az ipar fejlődése alapját képezi a mezőgazdaság fejlődésének is. A gabona össztermésének eredményét 40—50 Százalékkal, a takarntányfé'ék termelését 80—90, a kolhozok szőlőskertjeinek területét 50, teaültetvényeinek és narancsültetvényeinek területét pedig négy és félszeresére emelik. Áz állattenyésztés hozamát olyan nagymértékben növeli a szovjet gazdaság, hogy a hús és 6zalonna-termelés 80—90, a tejtermelés 45—50 százalékkal növekszik. Fokozzák a gazdaság gépesítését. A gépesítés szín. vonala a gabonaneműek, ipari növények és takarmánynövények 6zán fásában és vetésében eléri a 90—95 százalékot. E nagyszerű terveik valóraváltása a 6zovjet ember életét teszik szebbé, gazdagabbá. Ilyen nagyarányú fejlődés a kapitalista országokban lehetetlen. Ott háborúra készülődnek s a háborús kiadások terheit a dolgozó tömegek viselik. Az USA-ban Á951—52-ben az adóbevételek összege tizenegy.szerese volt az 1937—38 évinek. Olaszországban 1937-től _1951-ig hatvanötszörösükre, Franciaországban pedig ötvennégyszeresükre nőttek az adóterhek. A szovjet nép a kommunizmus, a béke építkezéséhez szükséges anyagi fedezetet a szocia'ista felhalmozás további fokozásával, a gazdaságon belüli tartalékok feltárásával, a terv teljesítésével, a munkafegyelem megszilárdításával, a technika fejlesztósével.*önkölt6égcsökkentéssel, anyagtakarékossággal, az újító mozga'onr és munka. verseny további kiszélesítésével éri el. Ezeket mint feladatokat tűzi a kongresszus a szovjet nép elé. Fejlődik a szovjet nép élet. és kultúrszínvonala is. A kultúra fejlesztése nélkül nem tudnának ilyen nagyszerű eredményeket elérni. A kommunizmus építéséhez szakemberekre, széles látókörű, nagy éltalános műveltséggel rendelkező emberekre van 6zükség. Ezért tűzi ki a tervezet feladatúi, hogy az ötéves terv folyamán elő kell készíteni az átmenetet az általános tíz osztályos oktatásra, amelyet a következő terv keretében valósítanak meg. Elősegíti a kultúra fejlődését az, hogy emelkedik a szovje nép életszínvonala, az ötéves tervben lehetővé válik a munkások és alkalmazottak reálbérének 35 százalékkal való további növelése, 40 százalékkal növekszik a kolhozparasztok pénzben kifejezett természetbeni jövedelnre. Ezek a számok — a szovjet gazdaság fejlődése, a nép anyagi kulturális színvonala emelkedésének nagyszerű távlatai — a napnál is fényesebben mutatják meg ismételten a szocialista gazdaság fölényeit. Ez a fölény nemcsak a szovjet nép büszkesége, hanem a miénk is — a népi demokráciáké akik tagjai vagyunk annak a hatalmas tábornak, amelyet a kommunizmust építő Szovjetunió vezet a Bolsevik Párt irányításával. A Bolsevik Párt több évtizedes harcokban szerzett tapasztalatai és a nagy Lenin, Sztálin tanításai győzelemre viszik a szovjet nép kommunizmust énitö naa_y munkáját. A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete Moszkva, augusztus 21. (TASZSZ) A „Pravda" augusztus 20,-i száma közli a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a párt XIX. kongreszszusán terjesztenek elő. A módosított szervezeti szabályzat szövege: (Negyedik napirendi pont.) A Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata I. A párt. Párttagok, kötelességeik és jogaik 1 A Szovjetunió Kommunista J-* Pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett önkéntes harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Párlja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917-es Októberi Forradalom eredményeképpen, megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust. megsemmisítette az embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését. A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális Színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való bxráli kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben. O A Szovjetunió Kommunista • Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovje unió rjolgára, elismeri a párt programmját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segíti annak megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében, s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a megállapított tar-sági járulékot. * A párttag kötelessége, hogy: a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatálmának legfontosabb feltételén; h) tevékenyen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatok iránt, gyengíti a párt harcképességét és "zárt összeegyeztethete'.len a párttagsággal; c) mutasson példát a munkában. elsajátítsa munkájának technikáiát. szüntelenül emelje munkájában "zakmat képzettségét; d) álknindóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagáljon a dolgozók igénye'®e és szükségleteire, megmagyarázza a pártonkívüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait, cm1 ékezetébe vésve, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és el-znkíthatatlan kapcsolatban rejlik: e) emelje öntudatát, sajátítsa el a marxizmus-leninizmus alapjait: f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehel kétféle fegyelem: más a vezetők és más az egyszerű párttagok márnára. A pártban egy a fegyelem. egy a törvény m'ndcn kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyc'em megszegése súlyos hiba. emely kárt okoz a nártnak s érért összeegyeztethetetlen a oártfagsággal; g) fejlessze az önbirálatol és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait, harcoljon a munkában a látsza'siker, az önteltség és az önelégültség elten. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot s hivalkodással és ma. gasztalással helyettesi i, az nem maradhat meg a párt soraiban^ h) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel — egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt, aki akadályozza a párttagot, e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét szigorú büntetéssel kell sújtani: i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne forgassa ki az igazságot. A párttag, aki nem mond igazat, vagy becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s raem maradhat meg a párt soraiban; j) megőrizze a párt- és államtitkot, legyen politikailag éber, s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen és minden körülmények között szükséges, A párt és államtitkok kifecsegése bűn a párttal szemben s összeférhetetlen a párttagsággal; k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes, — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiváloga ása cimboraság, személyes ragaszkodás, ©gy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal. 4 . • A parttag joga, hogy: a) résztvegyen a pártgyűléseken, vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában; b) a pártgyűléseken bármely pártmunkást megbíráljon; c) résztvegyen a pártszervezetek választásában, mint választó és választható; d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban az esetekben, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést; e) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát is, C Tagfelvétel a pártba csakis *-*• egyénenként lehetséges. Uj tagokat azon tagielöltek soráltól vesznek fel, akik jelöltség! idejüket betöltötték. A párttagok soraiba csupán öntudatos, tevékeny és a kommunizmus ügye iránt odaadó munkások, parasztok és értelmiségiek kerülhetnek. Párttagnak csak nz vehető fel, aki 18. életévét betöl'ölte. A tagfelvétel a jelöltek sorából a következőképpen történik: a) a tagul belépni kívánó három olyan párttag ajánlását nyújtja be, aki legalább három éve tagja a pártnak, s aki a közös munka alapján legalább egv éve ismeri őt. Első megjegyzés. Ha komszomolistát vesznek fel a pártba, a Komszomol kerületi b'zottságának aiánlása egy pártag ajánlásával egyenlő. Második megjegyzés, A Szovjetunió Komunista Pártja Központi Bizottságának tagjai és póttagjai tartózkodnak az aiánlás'ól. b) a pártba való felvétel kérdését az alapszervezet taggyűlése vitatja meg és dönti el. Az alapszervezet határozatta a kerületi bizottság, olyan városokban ped'g. ahol nincs kerületi feloszlás, a városi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe. A pártba való felvétel kérdésének megvitatásakor nem kötelező az ajánlók jelenléte. c) n fiatalok 20. életévük betöltéséig csak a Komszomolon, keresztül léphetnek a pártba. d) Más pártök volt tagjai ugyancsak az alapszervezeten keresztiig s csakis a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának jó* váhagyásával vehetők fel a párt tagjai sorába, öt párttag ajánlása/ ra, akik közül három tiz éve tagjai a pártnak, kettőnek pedig fórra* dalom előtti párttagsága van. á Az ajánlók felelősséggel taté toznak ajánlásuk helyességéért. H A tagjelöltök sorából felveti ' * párttagok párttagsága attól a naptól számítódik, amikor az 11/ le'.ékes alapszervezet taggyűlése határozatával párttaggá fogadta el as illető elvtársat. O Minden párttagot, aki egyik • szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik, az utóbbi szervezet besorolja tagját közé. Megjegyzés. A párttag átköltözése egyik szervezet területéről a másikéra, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpor.íi Bizotsága által megállapított szabályok szerint történik. Q Azok a párttagok és tagjelöltek, akik három hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tagsági járulékot, a pártból auto-t nia'ikusan kiváltnak tekintendők; erről az alapszervezet megfelelő határozatot hoz. Ezt a határozatot á kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. 1 Valamely kammunis'ának * • pártból való kizárásáról annak az alapszervezetnek a taggyűlése dönt. amelynek tagja a kizárásra kerülő párttag. A kizárást a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. A kerületi vagy városi pártbizottságnak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pártbizottság, illtetve a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága, jóváhagyja. Amig a területi, határterületi pártbizottság, vagy a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága nem hagyja jóvá a kizárási határozatot, addig a tagsági könyv a párttagnál marad s a párttag jogosan látogathatja a rá-t pártgyűléseket. "I "I Az alapszervezet nem hozhat • határozatot olynin kommunistának a pártból való kizárásáról, aki a Szovjetunió Kommunista Pártia Központi Bizottságának, valamely szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának. határterületi, terület', körzeti, vá-osi vagy kerületi bizottságnak tagja. A szövetséges köztársaság kommunista pártja közpon'i bizottsága, a határterületi, területi pártbizottság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való kizárásáról az illető bizottság teljes ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt. lO A Szovjetunió Kommunista • Pártja Központi B'zot sága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy —* két kongresszus közti időben — a Szovjetinió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plénum tagjainak kétharmad többségével. A kizárt központi bizottsági tagot automatikuson a köznonti bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kong e=zsznson a központi bizottság tagjelöltjeinek megválasztás-kor megállapított sorrend szerint következik. 1 9 Ha a párttag bírói úton ül• dözötl bűncselekményt követett el. a párttag kizárása a közigazgatási és bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján tör éuik meg. 1 1 Amikor a pártból való kizá• rás-ól hoznak határozatai, a legnagyobb óvatosságot és elvtársi gondosságot kell b'ztosítani és figyelmesen meg kell vizsgálni, indokoltak-e a párttag ellen 'emelt vádak. Kisebb vétségek ese'én a nárf nevelő irányú eszkörét (fenyítés, megrovás stb) kell alkalmazni', nem pedig a pártbüntetés legmagasabb fokát, a pártból való kizárást