Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

ftóstek, imí. ittgdsmjs 22. 5 A BŐSÉG ÉS VIDÁMSÁG NAGY NAPJA VOLT A MAKÓI ÜNNEPI VÁSÁR J gtai ünnepe volt Csongrád megye dolgozó népének augusztus x 20-a, Alkotmányunk napja. A szokásos Alkotmány-ünnep az Síén éltért az edldigi ünnepektől. Sokkal szebb, felemelőbb volt. Me,­gyénkben, Makón — a szovjet példához hasonlóan — ünnepi Vásárt tartottak. Az ünnepi Vásár jutalom volt azoknak, akik becsülettel teljesítették az állaim, iránti kötelezettséget, buzdítás azok számára akik még hátra vannak. Mát a kora reggeli órákban meg­indultak a ktnörlvonatok, amelyek ezerszámra szállították a makói Maro6.partra az ünneplőruhás, vi­dám dolgozókat. Az országutakon végesvégig feldíszített kocsikon és kerékpárokon vonult a tömeg, hogy kihasználják az ünnepi Vásár adta lehetőségeket, üllésről, Csongrád­tói, Ásott halomról, a megye leg­távolabbi részeiből épp úgy eljöt­tek erre a nagy eseményre a k's­és középparaszfok, mint a makói járás községeiből: Pitvarosról, Kö­vegyről, vagy Kiszomborról és a többiből. A bőség, öröni és vidámság nap. ja volt Makón az Alkotmány ün­nepe. Mintegy 60.000 főnyi tömeg loíongott a nagyszerűen megrende­zett Vidám Vásár területén, gyö­nyörködve az impozáns, áruval tö­mött pavillonokban. De távolról sein csak a szemlélődés jellemezte az ünnepséget. A vásárhelyi Kis­kereskedelmi Vállalat műszaki pavillonja előtt már az ünnepi megnyitó előtt százával álltak a vásárló dolgozók, érdeklődtek a különféle áruk iránt. Leginkább kerékpáralhaitrészek, kerékpárgu­mik, vödrök, locsolók és egyéb hasonló cikkek iránt volt nagy ke­reslet. De nagyon sok termelőszö­vetkezeti tag és egyéni dolgozó paraszt kerékpár, és motorkerék­pár vásárlási szándékáról beszél­getett. Az ellenség: a kulákok, a klerikális reakció ügynökei ter­mészetesen szintén odafurakodtak a tömeg közé és igyekeztek meg­zavarni az ünnepi hangulatot; pró­bálták lejáratni az ünnepi Vásár jelentőségét Azt sugdosták a dol­gozók fülébe, hogy nincs elegendő éru, különösen kerékpárgumi ból. és ez a vásár nem más, mint propa­ganda, amellyel ös6zecsödítették a népeit. Bizony voltak néhányan olyanok, akik felültek ennek az Bűávaló pusmogásnak, és úgy nyi­latkoztak, hogy itt valóban nem lehet megvenni azt, ami szükséges. Kilenc éra után azonban, amikor Hetényi Józsefné elvtársnö, e ma­kói Járási Pártbizottság titkára, ün. Hepélyesen megnyitotta a vásárt — csattanós választ kaptak a kulákok 'és szekértolóik. Nem tett bele egy Óra. minden huszadik dolgozó pa­raszt és parasztasszony vadonatúj kerékpárgumit szorongatott a hóna Blatt. Azt jelenette ez, hogy a szocialista kereskedelem teljes mér­tékben kielégítette a kerékpárgumi. keresietet. Miután a dolgozók meg­győződtek arról, hogy mindenféle áruból tetszés szerint vásárolhat­nak, tömött pénztárcájukkal felke­resték a textil é6 konfekció pavil­lonokaf is. — A kereskedelmi vállalatok túlteljesítik eladási tervüket i— mondja Orgovány elvtárs, a vá­sár egyik műszaki vezetője és ter­vezője. — A dolgozók látják, hogy a szocialista kereskedelem minősé­gi árut bocsát rendelkezésűkre;. Ez. ért van ez az óriási kereslet. A makói ünnepi Vásár tüntetés B béke, épülő szocialista hazánk, szabadságunk, függetlenségünk meg-_ védése mellett. Ahogystn Hetényi Józsefné elvtársnő mondotta ünne­pi beszédében; „itt közel a fa­siszta jugoszláv határhoz, a cson­grádmegyei munkások, dolgozó pa­rasztok, szinte egy emberként feje­zik ki ezen a napon, hogy készek megvédeni boldog életüket, nyu­godt családi otthonukat." A han­gosanbeszélő szerte harsogja a be­gyűjtésben élenjáró termelőszövet­kezetek é® egyéni dolgozó parasz­tok neveit, akik az állam iránti kötelezettség pé'dás teljesítéséért pénzjutalomban részesültek vagy elismerő oklevelet kaptak. Hodák János elvtárs, a makói járási ta­nács elnöke olvassa a neveket: a klszombori Petőfi termelőszövetke­zet 3000 forint juta'mat kapott, & makói Viharsarok termelőcsoport _ mert gabonabeadásának 126 szá­zalékig tett eleget — elismerő ok­levélben részesült. De sorolja to­vább a többieket is: a makói Jó­zsef Attila, a makói Úttörő, a csa­nádalberti és a pitvarosi termelő­szövetkezeteket. Az egyéni dolgozó parasztok közül a makói Véqh Sán­dor, Apjuk József, a csanádi Veréb Balázsné, a csanádpalotai Sulyok Pál, a földeáki Bajusz Antal, a kls­zombori Molnár István, a klárafal. vi Forgó József, a marosiélei Pa­lotás Imréné, a királyhegyesi Csil­lap István kaptak elismerő okleve­let, mert községükben ők teljesítet­ték túl legelőször gabonabeadási kötelezettségüket. A hatalmas Vendéglátóipari sát­rakban nehezen lehet hozzájutni egy pohár sörhöz a sokaság miatt. Az ellenség itt is azonnal rákezdi: „lám megint sorba kell állni." De a dolgozók ezrei csak megvetően mosolyognak ezen a gyaitra, ellen­séges érvelésen, hiszen ez a sorba­állás azt jelenti: mindenkinek van pénze, és mindenki el akarja köl­teni ezen a, felejthetetlen napon. Jóksó Antal 9 holdas makói dol­gozó paraszt egy vadgesztenyefa törzséhez támaszkodva, üveges sört iszik és azt mondja: — Látja elvtárs, kétszer is meg. próbálkoztam, hogy kapjak egy pohár csapolt sört, de hasztalan. Ugy gondoltam, jó nekem üvegből is. Ez a sör is épp olyan jó, hideg mint amit csapból eresztenek. Hatalmas tömeg áll a termelő­szövetkezetek standjai előtt. A mó­rahalmi Vörös Október tsz szőlő­jéből minden asszony vásárolni akar egy-két kilónyit, mert minőságii szőlőt árulnak és a híre eljutott a vásár minden részébe. A csorvai Kiss Imre termelőszövetkezet tagjai hatalmas, négy és fél hektós hor­dóból mérik a 14 malligant tokos, saját termésű borukat, és délután két órakor már akarva, nem akar­va azt kell mondaniok vásárlóik­nak: elfogyott az utolsó deciig. A szegedi járás termelőszövetke­zetei tíz-tizenöt kilós fehérhajú dinnyéket árulnak, és órák alatt el­adják összes készletüket. Az egyé­ni dolgozó parasztok elismerően nyilatkoztak a nagyüzemi gazdál­kodás fölényéről, hiszen egyetlen kisparcellán 6em termett az idén olyan hatalmas zöldpaprika, diny­nye, paradicsom, uborka, mint a termelőszövetkezetek földjein. Gondoskodott a rendezőség a gyermekek elhelyezéséről is. Az el­kerített gyermekjátszótéren) fel­ügyelőnők vigyáztak a kis aprósá­gokra. ahol a legnagyobb kényelem­ben játszadozhattak, amig szüleik bevásároltak. Mindegyik gyermek­nek külön kis nyugágyről gondos­kodtak. Nem volt hiány friss vizből és finom ennivalóból sem, mert a mi Népköztársaságunkban legdrágább kincs a gyermek és a gyermekre, jövő nemzedékünk­re, jobban vigyázunk, mint a sze­münk világára. Voltak azonban olyan szülők, akik nem adták oda gyermekeiket a felügyelőnek keze alá, hanem vitték magukkal a nagy melegben mindenfelé. Ennek az lett a következménye, hogy a gyerme­kek elmaradoztak édesanyjuktól, el­tévedtek az óriási forgalomban. De mire való a hangoshiradó? Ha egy gyermek elcsatangolt édesanyja szoknyája mellől, a rendőrök és a rendezőség odavezették a mikro­fonhoz, és Rubinstein elvtárs, a „stúdiós" percek alatt előkereste a szülőket. Az egyes számú színpadon elő­ször a megyei rendőrzenekar adott műsort, aztán folyamatosan a köz­ségek kul tércsoportjai szórakoztat­ták szebbnél-szebb tárcokka! és énekszámokkal a dolgozókat. Jel­lemző Csongrád megye dolgozó né­pének kulturszomjára, hogy a szín­pad körül állandóan többezres tö­meg nézte, hallgatta az előadáso­kat. Nagy érdeklődéssel keresték fel a makói Ünnepi Vásár résztvevői a marosparti járási mezőgazdasági kiállítást. Itt a járás termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak eddigi ered­ményeit láthatták meg a dolgozók. A gépállomások gépparkjai fejlődő iparunkról tettek bizonyságot. Kom bajnok. 30 soros vetőgépek, kulti­vátorok, sílózógépek sorakoztak egy­más mellett. Ahogy belépett a látogató a ha­talmas diadalikapun, mindjárt szem­betűnt egy nagy pavillonban a gyapo'kiállítás. Ott voltak a makói „Úttörő" termelőszövetkezet, a „Jó­zsef Attila" , a földeáki ..Dózsa" tsz gyapottermelésének eredményei kiállítva; közel félméteres gyapot­cserjék. 30—35 gubával. Horváth Ferenc földeáki dolgozó paraszt gyapotcserjéit is megláthatták aki­állítás résztvevői. Horváth. Ferenc már több éve termel gyapotot s ebben az évben is szép termésre van kilátása, Balázs István makói dolgozó pa­raszt azt mondja ismerőseinek: — Naponta járok a Mandli-dü­lőn, ahol látom a makói „Úttörő" és a „Viharsarok" gyapottábláit. A fagy után ujravetették a növényt és az már jórészt elvirágzott. Na­gyon szépen gubódzik, tiszta a so­rok köze. Ahogy a termelőszövetke­zeti tagok mondják, a hét mázsát megadják holdanként. Csak az el­múlt években láttam először gyapo­tot. pedig 67 éves ember vagyok. A makói határban régen hagymát, búzát, meg kukoricát termeltek. S most ez az új növény olyan szép. mintha már évtizedes tapasztalatai volnának azoknak, akik termelik, — nem hiába alkalmazzák a szov­jet módszereket. Ott sorakozik egymás meHetl a ki­állításon a klszombori tangazdaság, a földeáki „Dózsa" termelöszövet. kezet tehenészete és a királyhegye­si „Petőfi" termelőszövetkezet juh­tenyészete, amelyet az első díjjal tüntettek ki a kiállításon. Egy nagy gödör eJött a silózógép dolgozik. Fekete Domonkos elvtárs kezeli a gépet, tömi bele a kukoricaszárat. Utána bemutatja, hogyan kell lég­mentesen megtaposni a silótakar­mányt, hogyan kell kiszorítani a silógödörből a levegőt. Nagy figyelemmel nézi a gép munkáját Putnoki István hét holdas makói középparaszh Tavaly 13 má­zsa szárat vitt a közös silóba s elhatározta, hogy az idén is silóz­tatja takarmányát. Különös érdeklődés nyilvánult meg az állatid állításon. Gyönyörű tenyészbikák üszők, borjúk ropog­tatják a szénát, a dolgozó párasatok nagy szakértelemmel nézoge'ik: me­lyik jószágnak md a hibája, mi a jótélajdonsága. Veréb János csaná­di mintagazda, I. típusú tszcs tag, is elvitte jószágait, hogy bemutas­sa a kiállításon. Az érdeklődőknek elmondja: — Ha szép jószágot akarunk ne­velni, gondosan kezeljük, pontoson taharmányozzuk őket és tapasztala, tom alapján, érdemes bevezetni js egyedi takarmányozást is. Szabó János makói 12 holdas kö­zépparaszt a zetoroknál áll sokáig. Nézi a szép gépeket, amelyek annyi segítséget adnak a mezőgazdaság dolgozóinak. Sokan vizsgálják a ro­tációs kapát is, amelynek napi tel­jesítménye 16 hold. De ott van a műtrágyázó gép is, amelyekkel na­ponta 25—30 holdat lehet megtrá­gyázni. Czirbus István Földeákról, a „Dózsa" termelőszövetkezetből jött el a kiállításra megnézni a já­rás többi termelőszövetkezetének eredményeit, hogy az otthonmara­dottaknak elmondhassa a látottakat. Bizonyítja a makói Ünnepi Vá­sár, hogy a dolgozóknak, a dolgo­zó parasztoknak soha még annyi pénzük nem volt. soha még ennyi pénzt nem költöttek el. mint ezen a rapón. Csupán a föidmüvesszö­vetkezetek egymillió 41 ezer forintot forgalmaztak egész nap. Eladtak a földmüves­szövetkeze'ek négy motorkerékpárt, 51 kerékpárt 11 zománcozott tűz­helyet, 32 villanyvasalót. 19 rádiói és S00 forint értékű könyvet. De elkelt a földmüvesszövetkezetek pa­Villonjaiból 67 ezer forinl értékű­gyermekruha, 78 ezer forint értékű férfi konfekció, 37 ezer forint ér­tékű női konfekció. Gyapjúszövet­ből 50 ezer. pamutáruból 348 ezer forintot árullak, különösen a hód­mezővásárhelyi. csongrádi, kiszom­bori, székkutasi és a múrahalmi földmüvesszövetkezetek. Az ásott­halmi földművesszövetkezet 1-tij mázsa dinnyét, a, csanádi földmű­vesszövetkezet délelőtt 9 órára 560 adag hurkát és kolbászt adott el, a kiskundorozsmai földmüvesszövetle­eet pedig 11 óráig 700 adag halász­lét mért ki. Még nem tédiuk. az ünnepi Vá­sár teljes összforgalmát, azonban ha megszámítjuk, hogy az Állami Áruház több mint 20 különböző osztályain, a Kiskereskedelmi Vál­lalatok áruval megtömött pavillon­jai élőt* is százezreket költöttek el o dolgozók, akkor elmondhatjuk- a­makói Ünnepi Vásáron végérvé­nyesen bebizonyította fölényét a szocialista kereskedelem., kielégí­tette a csongrádmcgyci dolgozók megnövekedett igényeit. Óráról-órára nő Szegeden a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépő dolgozó parasztok száma Az elmúlt 2 napban több, mint 30 dolgozó paraszt tépett be az alsóvárosi Új Élet tszcs-be Sze s ed dolgozó parasztjaiinak számtalan alkalmuk nyilt már arra, hogy személyesen győződj enek meg a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről. Termelőcsoptrtjaink min­den egyes újabb sikere, gazdálko­dásuk egy-egy eredménye, a tszcs tagok szaporodó jövedelme, a fej­lett agrotechnikai eljárások alkal­mazás anak lehetőségei mind-mind olyan tényezők, amelyek bizonyít­ják, sokkalta jövedelmezőbb min­des egyes dolgozó paraszt számára a közös gazdálkodás, a sok veszód­séggel és gonddal járó egyéni gaz­dálkodásnál. Termelőcsoportjamk az Idén ts jó eredményeket értek el, a közös gazdálkodás fölénye szembetűnően megmutatkozik az egyéni gazdál­kodással szemben. Ennek a felis­merése készteti arra mind nagyobb számban a 6zegedi dolgozó parasz. tokát, hogy belépjenek a termelő­csoportokba. Alsóvároson megmozdult a föld — ezzel jellemezhetjük legjobban azt a hatalmas átalakulást, amely­nek napjainkban Alsóvároson tanúi re Szabadsajtó utca 41, Özv. Ka* vács Imréné Váradi utca 25, Nagyi József, Földműves-utca 26, Nagyi János Földműves-utca 26, Fodor Antal Tompa utca 21, Kocsis Já­nos Kisfaludi utca 43, Csamangó István Haftyas-sor 45, Szalma Ist­ván, Csúcs József, Csúcs János, Kormányos Illés, Bóka János, Batki Imre, Hajós Imre, Hódi Istvánné Bo­szoikánysziget.u. 33, Nógrádi István­né Boszorkányszigej-u. 33, Szélpál Pál Tompa utca 16, Császár Ferenc Vaskapu utca 12, Szekeres Antal Pásztor utca 73, Uj. Tápai Mihály, Földműves utca 43, özv. Hajdú Ba­rázsné Szab'adsajtó Utca 48, Hajdú Balázs Katona utca 79, Lovászi Já­nos Sárkány utca 5, Lovászi Mihály Dobó utca 14. Szentmihálytelek dolgozó paraszt­sága is megmozdult. 8 család lé­pett be a Szabad Tiszia tszcs-be: Varga József, Bite Antal, Hegedűs Józsefné, Uj. Szekeres István, Uj. Varga Vilmos, Tóth P. Lajos, Bor­bás István, Gulyás István dolgozó parasztok. Újszegeden, az Alsótiszaparton lehetünk. Alsóvároson is egyre töb- I lekó dolgozó parasztok nagyrésza ben megértik: a felemelkedés útja, | is meggyőződött a szocialista nagy a boldogulás záloga a nagyüzemi gazdálkodás, amelynek előnyeit kü­lönösképpen láthatták nap mint nap az alsóvárosi Uj Élet tszcs pék üzemi gazdálkodás e'őnyeiról. Az „ötéves Terv" ts-zcs.be is számos új belépő van: Székács Mihály, Domonkos Józsel, Beke Sándor, dáján. Az elmúlt két nap alatt (Stelán István, Lévai Istvánné Pálit összesen 32 alsóvárosi dolgozó pa- Józsel dolgozó parasztok. A Hu te­raszt kérte felvételét az Uj Élet dás tszcs-be pedig: Domonkos Fe~ terme'őcsoportba, melynek földje . rencné és StumpI Ferenc dolgozó eziuittal többszáz holddal gyarapo- • paraszt lépett be., dott. Az e'itfult két nap alatt, Al- j Óráró'-őrára nő Szegeden az új, kotmányumk ünnepén és tegnap a a gazdagabb élet útjára lépett dol­következő alsóvárosi dolgozó pa- I gozó parasztok száma s minden jel rasztok léptek be az Uj É'et tsz :s- ' arra mutat, hogy a napokban még tovább nő ez a szám. Dolgozó pa­rasztjaink megértik a párt útmuta­tását. megértik, hogy a nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztése dol­gozó parasztságunk egyéni é'etérek megjavulását s egyúttal ötéves tervünk teljesítésének sikerét segíti elő. be: Csiszár Miklós Szécsi-u. 6.. Bodó Sándor, Pásztor-u. 67, Balogh Imre Dobó utca 72, özv. Sántá György né Boszorkánysziqet utca 8, id. Fa ze­kas Mihály, Pásztor utca 43, Sava­nya Pál Barát rilca 13, Szabó Sán­dorné Kisvasút utca 6, Kovács lm­fl szegedi üzemek dolgozói valóra váltották augusztus 20 tiszteletére telt ígéretüket Üzemeink dolgozói már hetekkel ezelőtt készültek augusztus 20. Al­kotmányunk 3. évfordulójának méltó megünneplésére. Termelési értekezleteiken valamennyien öröm­mel tettek felajánlást, mert tudták, hogy ezt a nagy ünnepet is csak több és jobb munkával ünnepelhe­tik méltóképpen. Az ünnep tisztele­tére indított versenyben a dolgozók új, kimagasló eredményeket értek el. Augusztus 20. tiszteletére az üzemek dolgozói nemcsak teljesítet­ték, hanem túl is teljesítették vál­lalásaikat. A Villamosvasút dolgozói az Élüzem címért harcoltak az „4lkot mány-m űszak" ideje alatt is A Szegedi Villamosvasút dolgozói augusztus 20. méltó megünneplése mellett azért is harcoltak a maga sabb teljesítmények eléréséért, hogy az Élüzam címért folyó ver­senyben az elért második helyet mi­előbb az első hellyel, az élüzem címmel cseréljék fel. A verseny ideje alalt bevezették, hogy minden nap. a munka megkezdése előtt a brigádvezietők megbeszélik beosz­tottjaikkal a napi munkát. A szer­számokat előre elkészítik a mur.-ka­padókra, hogy ezzel se kelljen időt tölteni műnk aközben. így tudót el­érni Varga Sándor 114.7 Szikora János 113. Balogh Károly 111.5, Kálmán Mihály 109.4, Ördögh György pedig 111.2 havi átlegtelje­síiményt. A Textilművek dolgozói Is kimagasló eredményekkel köszöntötték augusztus 20-át A Szegedi Textilművek dolgozói is új, kimagasló eredményekkel kö­szöntötték Alko mányunk évfordu­lóját. A gyűrűsfonóban Rovó Má­tyásaié 104.8, Kocsis Etel pedig 102.1 százalékot ért el. Az előfonóbon is egyre fokozó­dott a verseny, — különösen az Al­kotmány-műszaik ideje ala t. Küiö­nösen szép eredményt ért el Ba­kaitv Vera, aki 325.2 százalékot tel­jesített. A nyújtón Török Jánosné köszöntöt e 120 százalékos teljesít­ménnyel augusztus 20.-át. Do ugyanilyen szép eredményt ért ej Göbölyös Iiona és Sehneider Mag­da is. A szriagegyesítön legszebb eredményt Bakacsi Júlia ért el, 142 3 százalékos teljesítményével, de hasorlő eredményi ért el Ungár Mária és Pintér Mária is. A Ruh ngx ár dolgozói túlteljesítették vállalásaikat i 1 A Szegedi Ruhagyárban is szép eredményt érlek él a dolgozók au­gusztus 20. tiszteletére. Valameny­nyien egymással versenyezve har­collak eddigi eredményeik túlszár­nyalásáért és harcuknak meg is lett az erdménye. Olyan eredménye­ket értek el Alkotmányunk évfor­dulójának ünnepére, amellyel mél­tóképpen ünnepelhették augusztus 20.-át. Bessenyei Jánosné 181, Ko­vács Lászilóné és Magonyi Júlia 147—147, Kucshn Kálmánné 142, Sípos Ilona pedig 194 százalékra teljesítető normáját. Az Alkot­mány-műszak utolsó napján Vésze, lovszki Antalné elvtársnö szallagjá­ban dolgozó Zsilák Mátyásné javas­latára a Ruhagyár dolgozói vállal, ták, hogy augusztus 21. 22, és 23­án Rákosi műszakot tartanak, hogy ezzel is elősegítették harmadik ne­gyedévi tervünk sikeres befejezé­sét. A Szegedi Hálózatépítő Vállalat dolgozói is nagy szeretettel készül, tek augusztus 20,-ára. Készülődé­süknek meg is let* az eredménye, mert vá'lalásiukat túlteljesítve fejez­ték be az „Alkolmány.műszakot", Kiss István a vállalt 120 száza­lékos teljesítménye helyett 122, Nógrádi György 110 helyett 120, Nagy Gyula 129 helyett 122. Fara­gó László 128 helyett 133, Locskai István pedig a vállalt 128 százalék helyett 129 százalékot ért el. A Szegedi Jutaárugyár dolgozói is kimagasló eredménnyel köszönték meg a pártnak és Rákosi elvtársnak Alkotmányunkat. A fo­nodában Nagypál Jánosné 720 kiló­grammos előirányzott tervét 1068 kilógrammra teljesítette. De nem maradt el messze mögötte Miklós Istvánné, aki 1060 kiiógrammot ter­melt. Horváth Imréné copszoló 600 kilógrammos előirányzott tervét 810, Sós Kálmánné pedig 741 kilo­grammra eme'le. Tóth Istvánné 4000 kilogramm helyett 5446 kiló­grammot termelt. A szövödébén Pesti Jánosné 136. Márta Jánosné j 131, Domonkos Mária 119, Gábor Ilona 118. Horváth Lajosné pedig 117 százalékos teljesítményt ért el. A varrodában Turai Istvánné 135, PeIrina Györgyné 136, Péter Imre pediiz 186 százalékos te'jesí'mény­nyel köszöntötte augusztus 20-át. Meghall Sclmmaeher Bonn (MTI) Dr. Kurt Schuma­cher, a Német Szociáklemcirata Párt elnöke — mint a „Reuter" Iroda jelenti — szerdán este meg­hajt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom